Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-29 / 99. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. áprllli 89. Az aranygyűrűs nyomdász Kiváncsi kamasz leselkedik 1934 verőfényes má­jusának utolsó napján a kecskeméti Kéttemplom közi nyomdába. A járókelők Ügyel sem vetnek az ágaskodó diákra. Mások Is megállnak egy pilla­natra Spitzer úr üzeménél. Találgatják: milyen hirdetmény formálódik a nagyobbfajta tálcán so­rakozó fabetűkből. Rajta felejtik szemüket a csat. togó hengereken. Behivta a jószívű gépmester, mi­re föltűnt volna, hogy Laci a reál készülő év­könyvét kuksizza. Tudta, ml izgatja a tanév vé­gén a fiúkat. Szó nélkül megmutatja a harmadikosok érdem­jegyeinek a levonatát. Tizenhárom évesnek sac- colta a Schlégl-gyereket. Tévedett. Negyedikbe járt! Akkor lepődik meg igazán, amikor kiderül: jó tanuló ez a kis magyar. Tapasztalásból tudta: a bukástól reszketőket kinozza a bizonytalanság. Jól megnézi búcsúzóul Schlégl Lászlót, és elis­merése jeleként néhány mondattal beavatja a nyomtatás művészetébe. Joggal szigorú a buszellenőrzés Április 1-1 ugyanezen rovatunkban számoltunk be — Jursonovlcs Kálmán tanácstag levele alapján — arról, hogy a bajai helyi busz­járatokat bérlettel igénybe vevő nyugdíjasok között sok az elkese­redett ember. Mármint azért, mert jelentős összegű pénzbírságot kellett fizetniük, minthogy a bilétájukon nem volt feltüntetve az utazási igazolványuk száma. Közöltük az érdekelt idős emberek vé-' leményét: a „két bőrt egy rókáról" módszer sérti az önérzetet, hiszen a bérletes talán elvárhatja, hogy a szolgáltató cég alkalmazottja a hatóságosdl helyett, legelőször csak figyelmeztet a jegy körüli hi­ányosságokra, azok pótlására. Megoldásként említettük: a Volán­tisztviselőknek is lenne annyi idejük, hogy az utazási igazolványok számát — például ‘a nyugdíjasoknál — maguk jegyezzék fel a bér­letre, annak kiadásakor. Cikkünkre az alábbiakat válaszolta a Volán 9-es számú Vállalat igazgatója, Rigó István: „Inas lettél ?” Szeptemberben találkozik ismét a mokány gyerekkel. Az Arany János utcában futnak össze. Mi mást is kérdezhetne tőle: — Nehéz-e az ötödik? — Első éves vagyok. Kézisze­dő. Itt dolgozom a Hungáriában. — Nyomdász lettél? No, nézd csak, ki gondolta volna? Nem csapsz be? — Most. viszem az ipartestület, tői a szerződést, megnézheti. — Mutasd! Most visszaszol­gálhatod a tudod mit... Érdekel, mi változott gyerekkorom óta! Lássuk csak: ..Alulírott munkaadó kötelezi magát, hogy a tanoncot a segéd­levél kiállítása után megfelelő bérrel alkalmazná fogja, feltéve, hogy üzleti és vagyoni helyzete a tanuló felszabadításának idő­pontjában nem lesz kedvezőtle­nebb, mint a szerződés megköté­sekor, ha a tanon c ezit szorgal­mával kiérdemli.” „Jó szedő lesz!” Középkorú férfi figyeli Schlégl László magabiztos mozdulatait. Igyekszik a fiú. Érzi, most dől el, elégedettek-e haladásával. Szusszanás nélkül szedegeti az ólombetűket egy sokfiókos szek­rényből. Mindegyik telisteli ha­sonlóan csoportosított rekeszek­kel, nyomdászul fakkókkal. Ritmikusan jár a keze. Gyen­géd csuklóhajlítással emeli ki fészkükből az „e” bötűket. Sze­rencsére alul, kézközeiben ta­nyáznak. Hótra fáradna szegény nyomdász, ha sűrűn fel kellene nyúlni érte, mint mondjuk a föl­ső sorban lakozó „ú”-ért. Be. hunyt szemmel is megtalálná az „M”-et, a „b”-t, a többféle vas. (tagságú spáciumot, azaz térköz- kitöltőt és a szöveg megjeleníté­séhez szükséges töibbi betűt, je­lét. Elégedett a mester! Jó szedő lesz a Laciból! Méj? mettőrként is dolgozhat idővel. Ütemre mo­zog esze, keze. Céltudatos, nincs egy fölösleges mozdulata. Leg­apróbb ténykedését is átgondol­ja, megszervezi. Csak ennyit szól: — Holnaptól te szeded a heti­lap hirdetéseit, önállóan! ,.A segéd úr!” Papír hívja ismét a Spitzer- nyomdába. Vizsgázni jött. Szigorú szabály: idegen műhelyben bizonyítsa a tanonc, hogy ismeri-e választott mestersége fogásait, megfelel-e a követelményeknek. Sah légi László nyugodtan kezdte a kiadott kompressz (tö­mött, folyamaltos) szedést, de most mérges, gondterhelt. Erős összpontosítást tükröző ránc ba­rázdálja homlokát. ^Fisches” be- tűzagyvalékos a szedőszekrény: gondatlanul osztották vissza a fölhasznált betűket. Bravúrnak számít a kettes osztályzat! Segéd úr lett, ez a fontos. Ha tetszik, ha nem, éz a megszólítás jár neki. • A Dómján vendéglőben min­den. .hely foglalt. Nyomdászok iszogatnak, beszélgetnek szo­kásos vasárnap délelőtti össze­jövetelükön. Illő tisztelettel 'kö­szöntik az új kollégát, fölemlege­tik az avató vacsorái Kezén a gyűrű, amit az idősebb szakiktól kapott. Vállalja a közibük tarto­zást. Kéri a nagy hagyományú közösség, a nyomdász szakszer­vezet istápoló figyelmét. Boldo­gan fizeti bizalmija kezedhez el­ső fizetésének lő százalékát, 6 pengőt. Szép summa, de megéri. Ha netán az utcára kerülne a kötelező egy esztendő után, 21 pengő segélyt kapna hat hónapon át. Inkább illendőségből emelge­ti poharát az újdonsült segéd úr. Sohase kedvelte a (borisszá­kat, a sörbajnokokat. Szerencsé­re nem a szesz hozta ide kollé­gáit. Ismerősök, ibarátok, élvtár­sak múlatják az időt. Ki beszél­• Emlékezetes kézszorítás. get, ki a nyomdászlapot nézege­ti, ki könyvet cserél, ki a szoká­sos kugliversenybe nevezett be. „Kenyér nélkül” Hosszú sor a fővárosi nyom­dász-munkaközvetítőnél. 5 — Két embert kér az Egyetemi, — néz fel jegyzeteiből az illeté­kes szakszervezeti elvtárs. Pillanatnyi tűnődés után ki­lép a sorból Schlégl László ké­ziszedő úr. Nem ismeri a kondí­ciókat, a munkafeltételeket, de belevág. Élni kell valamiből. Hiá­ba szorgoskodott a Hungáriában, hiába kedveltette meg magát, el­küldték, amikor letelt a szerző­désben megszabott védettség. Kenyér nélkül maradt. Ránéz a közvetítő lapra: Egye­temi Nyomda, vegyes nyomtat­ványok osztálya. Egy óra múlva már vinkellel (szedőléccel) a kezében figyeli úij főnökének utasítását. — Ezt a táblázatot szedje ki kolléga. Vigyázzon! Függőlegesen és vízszintesen is stimmelnie kell. Másfél napig dolgozik az ir­datlan számtengeren. Háromféle kiemelés, tizedes-, meg közön­séges törtek sokasága, ezer szám. Kis Szorongással adja át a kész munkát. Életében először sze­dett algebraképleteket. A művezető alaposan szem- ügyre veszi a levonatot, átolvas­sa. Mindössze két hibát talál. — Elégedettek leszünk magá­val, ha így dolgozik. A kecskeméti szedő is örül. Ha tanulhatok — gondolta —. kifi­zetődnek a többletkiadások. „Boldog” Csodálkozva nézi az államosí­tott kecskeméti nyomda főnöke a munkát kereső Schlégl Lászlót. Ritkán költözik valaki Pestről vidékre! Ráadásul áthelyezéssel jött — Azt mondja az elvtárs, ide­való. Dobos Jánosnál, meg Sza­bó Györgynél (tanult. A Mária- városból járt a Hungáriába. Nem ismerem ezeket a neveket. Várjon, megkérdezem Sebők István elvtársat. Miért is jön vissza Kecskemétre? Ja, persze, megnősült, itt női szabó a fele­sége. Jó információkat kaphatott. — Fölvesszük, a laprészlegben dolgozik. — Más szakmában dolgoztam eddig, senkit sem ismerek itt. Ha kedve van azonnal beállhat. Egy óra múlva a szedőasztal­nál áll. Boldog. Mindig az újság- készítést érezte leginkább ked­vére valónak. Olyan ez, mint a sakk. Fontos a lépések sor­rendje is. Hiába áll jól az ötös oldal, ha a gépterem türelmet­lenül várja a hármast, az első­ként prés alá kerülő oldalpár egyik tagját Lassú magyarnak fölkopik az álla. A szervezőké­pesség a legfontosabb, meg a hi­degvér. „A Parlamentben” ötven telet látott már Schlégl László, több mint tíz éve irá­nyítja a Petőfi Nyomda laprész­legét, legalább három-négyezer újságszám került ki csoportjá­tól, de most jól esne egy nyug­tató. Az első offszet-szám készül a Szegedi úti új üzemben. Az NDK- ban tartott tapasztalatcserén megismerkedett az új technoló­giával, de más a tanulás, más a munka. Nehéz az átállás. Ennyi gyakorlat után szinte magától mozdul a kéz, mér a szem, ellen­őriz a tekintet. Megvárja a rotációs indulását. A hosszú gépsor mind gyorsab­ban löki ki az összehajtogatott lappéldányokat. A részlegvezető szokása szerint először a címeket futja át, majd a képeket. Min­den a helyén. Mehet! Teljes se­bességre kapcsolhatják a behe- mót rotációst. • A kormányőrség feszes szolgá­latosai mosolygó tekintettel kö­szöntik a Parlamentbe lépőket. Tudják: kiváló tudósok, munká­sok művészek, mezőgazdasági dolgozók hivatalosak az ünnep­ségre. Schlégl László most jár először a díszes épületben. Dobi István, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának az elnöke köszönti az egybegyűlte­ket, majd kézszorítással gratu­lál a kitüntetetteknek. A Munka Érdemrend bronz fokozatával ismeri el az állam- hatalom a kecskeméti nyomdász több évtizedes példás munkáját. (Az ezüst fokozatot tavaly, az ágazati minisztertől vette át.) „Négyórás nyugdíjas” Beszélgetésünk napján, március 29-én mint mindig, pontosan ér­kezik a Szegedi úti telepre. ^Négy­órás” nyugdíjas. Megélhetne munka nélkül, de képtelen el­szakadni a nyomdától. A vilá­gért se szól (bele utóda dolgába, oka sincs rá. Kitűnően képzett fiatalok nevelődtek iskolájában. Itt egyetlen kopott (betű sem veszhetett el. Addig kerestette a filléres holmit, míg elő nem ke­rült. Öt is így tanították a taka­rékosságra, az egyszer megter­melt érték megbecsülésére. A hozzáfordulókat azonban szívesen segíti tanáccsal. Ott- jártamkor — uzsonnaszünetben — éppen a céhhagyományokat idéző, a jelképes befogadást ki­fejező „segédavató” vacsoráról érdeklődnek. —- Mit jelent Laci bácsi szá­mára az a gyűrű amivel akkor kollégái meglepték. — Az életemet, a tisztessége­met, mert a felelős, gyönyörű munkáséletre gyűrűztek el vele kollégáim, elvtársaim, barátaim. Heltai Nándor Szövetkezeti vállalat a lakosság ellátásáért Az Alföld Szövetkezeti Keres­kedelmi Vállalat 1973-ban alakult meg a megyei SZÖVKER és az Alföld Áruház Vállalat egyesülé­sével. Jelenleg a megye 23 fo­gyasztási szövetkezete tagja a vállalatnak, amely az elmúlt esz­tendőben 621 millió 300 ezer fo­rintos forgalmat (bonyolított le az előző esztendeinél 6,2 százalékkal töibbet. A forgalomból a legjelentősebb a kiskereskedelem részesedése: a vállalat Alföld áruháza, vala­mint a Vénusz nevet viselő illait- szer-szaküzlet és kozmetikai sza­lon 439 millió forintos forgalmat ért el. A vállalat beszerző és érté­kesítő tevékenységével 182,5 mil­lió forintot forgalmazott. A kereskedelmi vállalat elsőd­leges feladata a megyeszékhely, s annak környékének lakosait el­látni, az Alföld áruházon keresz­tül. Ezen kívül a tagszövetkeze­tek részére a helyi árualapok fel­kutatásával, termeltetéssel és forgalmazásával közvetítői ke­reskedelmet folytatnak. Ennek eredményeként .bővül a vállalat­hoz tartozó szövetkezeti üzletek választéka, egyebek között Leo jégkrémmel, Mirelit termékekkel. Az Alföld Szövetkezeti Keres­kedelmi Vállalat szervezi a mél­tán népszerűvé vált „Áruk a ba­ráti országokból” akciókat, melyek során egy-egy ország szövetkezeti kereskedelmével együttműködve olyan árucikkeket hoznak forga­lomba, amelyekre nagy a keres­let. Méltatásra érdemes az a kor­szerű kereskedelempolitika, ame­lyet az Alföld Kereskedelmi Vál­lalat folytat. Az áruház különbö­ző szolgáltatásait szívesen veszik igénybe a vásárlók. Megszervez­ték például a gyorsított OTP-hi- telügyintézést, díjmentes házhoz­szállítást: kulcsmásolással állnak a vásárlók rendelkezésére. Fog­lalkoznak szemfelszedéssel, fil­mek előhívásával, szőnyeg-, füs- aönyszegéssel, ruhák alakra igazí­tásával. A kozimetikai szalon szak­emberei díjtalan tanácsadással szolgálnak a kozmetikumokat vá­sárlóknak. A kereskedelemben, illetve a vállalathoz tartozó áíészek támo­gatásában elért kiváló teljesítmé­nyükért méltán kapta meg az Alföld Kereskedelmi Vállalat a Belkereskedelmi Minisztérium, a SZÖVOSZ és a KPVDSZ által adományozott dicsérő oklevelet. Az elismerés, amely a vállalat te­vékenységét méltatja, új lendüle­tet ad a rugalmas, újszerű keres­kedelmi működésre mindig ké­szen álló szövetkezeti kereskedel­mi vállalatnak. N. M. NÁLUNK a családi és a kis társasházak jószerével téglából készülnek. Kísérletképpen áll már ugyan néhány házgyári panelos szerkezetű is belőlük, de számuk néhány tucatnál többre nem te­hető. A budapesti mintalakóte­lepen őszre megépül az első ala­gútzsalus sorház; a Nyugat-ma­gyarországi Fagazdasági Kombi­nát évek óta vásárokon, bemu­tatókon hirdeti könnyűszerkeze­tes paneljeit; a tévé Felkínálom című műsora pedig a szövetszer­kezetes építési móddal kívánja bővíteni a kínálatot. Vajon mi le­het az oka annak, hogy ilyen ma­kacsul tartja magát a hagyomá­nyos építési mód, vagy megfor­dítva a kérdést: miért nem ter­jednek a másféle technológiák? Tanulmányt érdemelne a téma, most azonban szűkítsük le a vá­laszt két építési mód eddigi sor­sának ismertetésére. A KÖNNYŰSZERKEZETES, szerelő (technológiával összeállít­ható családi házak a világ számos országában, áruházi katalógusból választható, vásárolható termé­kek. Ezek az alap elkészítése után' egy-két nap alatt készre szerel­hetők, bebútorozhatók. Nálunk az építés iparosításának következő fázisaként a közeljövő feladatta e könnyűszereit (a szakemberek hívják így) építési mód elterjész- tése. A hozzávaló paneleket a már említett Nyugat-magyaror­szági Fagazdasági Kombinát ké­szíti. Az Általános Épülettervező Vállalat nyolc alternatíváit dol­gozott ki a szerkezetre. Vala­mennyi burkolóanyaga a gyártó vállalat Betonyp márkanevű ce­mentkötésű faforgácslapja, de pél­dául az ezek közé helyezett hő­szigetelő anyag és a vázszerkezet A nyugdíjasok megértő támoga­tását szolgálja ama gyakorlat, miszerint csupán 30 forint elle­nében kapják meg a korlátlan utazásra jogosító összvonalas ha­vi bérletet. Ezek száma Baján megközelíti a 4500 darabot, mely oly jelentős mennyiség, hogy dol­gozóink nem vállalkozhatnak még plusz adminisztrálás elvégzésére, történetesen az igazolványszámok feltüntetésére. Különben is az ilyen bilétát megválthatja, a hasz­nálatának feltétele azonban raj­ta van annak hátoldalán, vagyis az, hogy a hozná .tartozó igazol­vány számának feljegyzése után érvényes. Ami pedig az ellenőrzések gya­koriságát és szigorúságát illeti, azoktól nem tekinthetünk el a társadalmi tulajdon védelme ér­dekében. Igaz, a kedvezőtlen ta­pasztalatok is eme tevékenysé­günk következetes végzését teszik Való igaz, ez év januárjától kezdődően szűkült a nyugdíjnál figyelembe veendő bérjellegű jut­tatások köre. A Minisztertanács azért hozta meg ezt a határoza­tát, hogy elejét vegye ama — sajnos egyáltalán nem ritka — gyakorlatnak, miszerint egyes idős dolgozók a végzett munkájukkal nem arányos, kiugróan magas ju­talmakat kapnak, ezzel is növel­ve nyugdíjalapjukat. Az intézke­toknál. MA ÜGY TONIK, hogy az el­terjesztés első gátja a forgalma­zás. A Tüzép-telepek ugyanis mai adottságaikkal nemigen alkalma­sak ilyen termékek árusítására. (Talán elég a már említett kata­lógusból való rendelésre utalni, ami a szolgáltatás, a szállítás mel­lett a szakszerű összeszerelésit is magában foglalja.) Márpedig az ilyesfajta kínálat hiánya nem kel- iti fel a vállalkozási kedvet. De ennek megléte mellett is le kell számolni néhány megszokott do­loggal. így például a megrendelő nemigen adhatja bele az építésibe saját keze munkáját és megváltoz­nak a ház hőtechnikai jellemzői is. A szakaszosan fűthető, hötar- tó téglafalat felváltó — bár jó hő-> szigetelésű — könnyűszerkezet fo­lyamatos fűtést és megfelelő tá­jolást kíván. Miután a tömeg- gyártás még nincs, így az árak­ról korai lenne beszélni. Minden­esetre az ipar törvénye az, hogy amit nagy sorozatban, gépekkel gyártanak, az olcsóbb az egyedi kézi munkával készültnél. Az el­terjedést nyilván segítené, ha így lenne nálunk is e terméknél. A MÁSIK ÉPÍTÉSI MÖD a szö­vetszerkezetes. Erről már nem le­het elmondani ugyanazt, amit a könnyűszereltről, tudniillik ez nem terjedt el a világon. Az igaz, hogy sokhelyütt kísérleteznek ve­le, de széles körben sehol sem alkalmazzák. Miért? Az acélhá­ló-merevítésű, nedvszívó lapok közé öntött hígbeton-szerkezet annyira másként viselkedik az eddig használt szerkezetekhez ké­pest, hogy a tervezés során több­féle szempontból is gondosan mé­szükségessé. Korántsem ritka eset ugyanis a szabálysértő módon való buszozás. Számtalanszor for­dult már elő, hogy a bérletet másra ruházta át a tulajdonosa. E büntetendő cselekményt előse­gítheti, ha a bitétán nem szere­pel az igazolvány száma. És a jegy nélkül utazók sincsenek ke­vesen. Az egyidejűleg szankcióval is járó tettenérések az egyedüli „eszközeink" annak érdekében, hogy javuljon az utazási fegye- le,m. és a szolgáltatásainkat min­denki jogosan, az érvényes jegy birtokában vehesse igénybe, és a nyugdíjas utasainknak sem kell a jövőben rettegniük az ellenőrzés­től. ha a havi bérletre ezentúl már az első felhasználás előtt fel­jegyzik a megfelelő számadatot. Köszönjük a korrekt választ, s reméljük, az abban foglaltakat megszívlelik az érdekeltek Ba­ján. s másutt is! dés értelmében idén január óta csak az a jutalom számít be a nyugdíj alapját képező jövedelem megállapításánál, mely a hosszú időn át végzett eredményes mun­kának, vagy az átlagnál nagyobb teljesítménynek az elismerése. E kategóriába tartozik a törzsgárda- j utalom is. Összeállította: Velkei Árpád retezni kell, a kivitelezés pedig újra csak nagyfokú precizitást kíván. Van viszont egy nagy elő­nye, az anyagtakarékos volta. (Becslések szerint egyharmad- résznyi anyagból készülhet el a házszerkezet.) Itt azonban álljunk meg egy pillanatra, és fussuk át e (technológia hazai útját. Sámsondi Kiss Béla építészmér­nök a 30-as években készítette e technológiával a saját lakását, amely a mai napig is áll. Szaba­dalmán 1954-es dátum szerepel, de azóta jó néhány újabb szaba­dalmi 'bejegyzés is történt. Az BVM szintén finanszírozott ilyen jellegű fejlesztéseket. A közben­ső állomások felsorolása helyett álljon itt a végeredmény: a Bar­csi. Szövetkezeti Közös Vállalat a helyi tanács által biztosított tel­ken 60 lakás felépítését vállalta. Kapcsolatba léptek a pécsi terve­ző vállalattal, de a megoldatlan részproblémák miatt a Budapesti Műszaki Egyetem Épületszerkeze­tek Tanszékéhez kellett fordulni­uk. Ha felépül idén ez a 60 lakás, akikor majd a szövetszerkezeit gazdaságosságát, időigényét is ele­mezni lehet. E TECHNOLÓGIÁVAL tehát az a gond, hogy kiforratlan. Épp ezért nem véletlen, hogy az eddig megépült házakat mérnökök ké­szítették (nem utolsósorban a precizitás miatt is). Ma még úgy tűnik, hogy a kalákamunkában téglát téglára rakó — amúgy elég durva — technológia helyettesí­tésére a szövetszerkezet nem al­kalmas. Marad hát a Felkínálom című tévéműsor alapgondolata: a választékbővítés. A választást viszont ma és itt többnyire az építtetők zsebe határozza meg. Ebbe pedig sok minden beleérten­dő: az 'Utánjárás kálváriája ugyanúgy, mint a sajátkezűleg vagy kalákában elvégezhető mun­ka, vagy a beköltözés utáni bő­vítés lehetősége is. Németh K. Géza Miből építsünk? már különböző az egyes változa­Beszámít-e a nyugdíjalapba a törzsgárdajutalom ? Felszabadulásunk harminchatodik évfordulója alkalmából számos munkahelyeken köszöntötték a 10—20—30 éve folyamatosan ottdolgo- zókat, vagyis a törzsgárdatagokat, akik hűségükért nemcsak jelvényt kaptak, de jelentős pénzjutalmat is. Közülük többen — valameny- nyien jóval túl vannak az ötödik X-en — fordultak hozzánk, mond­ván, úgy hallották, ezzel az összeggel nem növekedik a nyugdíj­alapjuk. Minthogy értesültek ellentétes hírről is, most tőlünk tuda­kolják: beszámítandó-e hivatalosan a nyugdíj megállapításához szük­séges jövedelembe a törzsgárdatagsággal járó jutalomösszeg? )I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom