Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-15 / 88. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. április IS. KUKORICA VETÉS ELŐTT plii Sok még a tartalék A bácskai és a Duna melléki közös gazdaságok szántóte­rületük csaknem egyharmadán termelnek kukoricát. Fon­tos tehát, hogy törődjenek a legkorszerűbb termelési mód­szerek bevezetésével, alkalmazzák a legújabb kutatási ered­ményeket, más szóval minél magasabb hozamot érjenek el, csökkentsék a ráfordításokat, megteremtsék a jövedelmező termelés feltételeit. Már eddig is sokat tettek a közös gazdaságok a termelés nö­velése érdekében. Az V. ötéves terv időszakában esztendőről esztendőre emelték a hozamokat. Az utóbbi évek kedvezőtlen idő­járása ellenére, elsősorban az üzemi adottságokhoz jobban igazodó korszerű technológia és a magas genetikai értékű hibri­dek eredményeként évente átla­gosan ezerhatszáz hektár terü­letfejlesztés mellett 1560 kilo­gramm kukoricával emelték a hektáronkénti átlagot a körzet közös gazdaságai. A kukorica­termelés fontosságára utal, hogy a növénytermesztési főágazat termelési értékének évente mint­egy 32 százalékát, a jelentős mennyiséget képviselő állatte­nyésztési főágazat takarmánybá­zisának többségét adja, amellett növekvő szerepet tölt be a bel­földi áruforgalomban és az ex­portban. hétszáz 'kilogramm fölé is. Ebben az esetben az Uzemileg szabá­lyozható egyéb termelési ténye­zők komplex érvényesüléséhez is minden feltételt szükséges meg­teremteni. A vetés optimális idejének a több éves körzeti és üzemi ta­pasztalatok — néhány Duna menti mélyebb fekvésű terület kivételével — az április 15—30. közötti időpontot jelölik. Az ek­kor elvetett tengerik adták min­den esetben a legmagasabb ter­mést. A vetési idő helyes meg­választása mellett különös fi­gyelmet igényel a fajta sajátos­ságaihoz igazodó, optimális tőál­lomány és az egyenletes vetési mélység. Több hibrid nem ked­veli a 4-—5 centiméternél mé­lyebb vetést. úttal garanciát jelent az ágazat fejlesztési feladatainak teljesíté­séhez. A tengeri művelése a körzet­ben 89 százalékban termelési rendszerek keretében történik, ennek megfelelően alakul a tech­nikai és a műszaki háttér. A kor­szerű módszereknek nagy jelen­tősége van a minőség és a meny­nyi ség fokozásában és a költsé­gek alakításában. A termelésben érdekéit vállalatok is nagymér­tékben segíthetik a nagyüzemek megnövekedett feladatainak tel­jesítését, például az ellátást, a termelést, a betakarítást köve­tően a tárolás, a raktározás gond­jainak megoldását. A nagyüze­mek szívesen fogadnak minden segítséget. A Bajai Kukoricater­mesztési Rendszer által kezdemé­nyezett termelési elképzelések­hez, amely szerint hektáronként 10 tonna' kukoricát szándékoznak letörni, a vetésterülete egy részé­vel. máris csatlakozott a dunave- csei Béke, a bátyai Piros Papri­ka, a hartai Erdei Ferenc, a dus- noki Munkás—Paraszt Termelő- szövetkezet, valamint a Kalocsai Állami Gazdaság. MOSÓGÉPEK, FUTÓSZALAGON A Hajdúsági Iparművek 15szá- zalléktoaiL növeld ebben az évben termelését. Ezen beliüil a tőkés piacra 30 százalékkal gyártanak több mosógépet, paneliriaidliótort és forróvíz-tárolót. Ezekből a ter_ mékekibőd az idén több juit a ha­zai üzletekbe is. Automata mosó­gépekből 75 ezer darab készül a téglás! gyáriban, közöttük a leg­újabb típusú energiatakarékos -mosógép. Mivel a napokban megkezdő­dik a kukoricavetés, érdemes né­hány termelési tényezőről szólni, amelyek segítették, vagy kedve­zőtlenül befolyásolták az elmúlt évi termelést, és hatásukkal va­lamilyen formában az idén is szá­molni kell. Nagyon fontos az idejében el­végzett talajmunka. Ehhez meg­felelő műszaki háttér szükséges, ennek hiányában indokolt a nagyüzemek közötti együttműkö­dés. Érdemes és szükséges tovább lépni a tápanyag-gazdálkodásban is. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy még nem kö­zelítették meg a nagyüzemek a műtrágya-felhasználás gazdasá­gosságának határát. Ez gazdasá­gonként differenciáltan fokozha­tó. Több esetben hektáronként A termesztett fajták száma az elmúlt évben tovább nőtt, s az üzemi információk alapján az idén sem várható mérséklődés. A széles skála termelési kockázatot jelent. A kiválóan gazdálkodó üzemek szakembereinek véle­ménye szerint a vetett hibridek fele, egyharmada is elegendő len­ne a termelési körzet fajtavá­lasztékának megoldásához. A- Bácskai és Duna melléki Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsé­ge az üzemi tapasztalatok alap­ján részletesen elemezte az el­múlt évi nagyüzemi termesztés­ben szerepelt fajták eredményeit. Fontos többek között a jó vízle­adó képesség szerinti kiválasztás, amely biztonságos beérést, koráb­bi betakarítást, energiamegtaka­rítást eredményez. A kutatók és a gyakorlati szakemberek egysé­ges véleménye, hogy a jelenlegi fajták többségének genetikai ter­mőképessége további hozamnö­velésre ad lehetőséget, ami egy­Nagy tartalékot jelent az üze­mek között, sőt azokon belül is meglévő — legtöbb esetben in­dokolatlan — terméskülönbségek csökkentése. Előfordult például gyenge és jó minőségű talajon egyaránt a hét tonna feletti hek­táronkénti hozam. Indokolt szólni a termelési költségről is. Emelkedtek a se­gédüzemi szolgáltatási díjak, s az energiahordozók ára. Mindent összevetve, romlott a jövedelme­zőség az ágazatban. Ezért arra kell törekedni, hogy a korszerű módszerek bevezetésével, a hoza­mok növelésével, az energiataka­rékos módszerek alkalmazásával ezeket ellensúlyozzák a gazdasá­gok. Megvan a lehetőség arra, hogy termelési körzetünkben a kukorica területi arányát fenn­tartsuk, a termelés szintjét nö­veljük. Szükség van erre az ál­lattenyésztés további fejlesztése érdekében is. Csaté Zsigmond a TESZÖV főmunkatársa 0 Az automata mosógépek fede­lét szereli Turtóczky Józsefné és Horváth Jánosné. 0 Csomagolás előtt még egy utol­só átvizsgálás. ÖT KIS ALKATRÉSZ, KORSZERŰ TECHNOLÓGIA: Szabályozható távfűtés Közhely ma már az ablakon át kiszökő, vagy kiengedett hőmennyiség, meg a mértéktelenül vagyis feleslegesen elhasznált meleg víz és a pazarlás kö­zött párhuzamot vonni. Közhely, de igaz. Éppen ezért rendelkezik a Minisz­tertanács egyik határozatában úgy, hogy meg kell oldani a lakások fűtési hő- és melegvíz-mennyiségének mérését. Mégpedig ebben az ötéves terv­időszakban. Vízszintes egycsöves — Lehet-e mérni az ..elfogyasztott” hőenergiát? — tettük fel a kérdést a BACSÉP épületgépész fejlesztő -cso­portja vezetőjének. — Lelhet — 'válaszolta Jakus István. — A vízmérés egyszerű, de az új, vízszintes egycsöves fű­tőrendszerben a h'őmeinihyis églet is könnyedén regisztrálni tudjuk. Ez a módszer — ellentétben a régivel — a gyakorlatban is praktikusain felhasználható. — Az egycsöves fűtésről már nagyon sokat tudunk. Azt például, hogy ezzel a módszerrel szinte lehetetlen a házat a földszinttől a tizedik emeletig egyen­letesen fűteni, no meg azt, hogy a hő­mérsékletet nem lehet szabályozni. — Az új rendszer .teljesen más. Az egymás fölötti és mel’.ettti la­kások fűtése minden másikétól független — csak a fővezeték kö­zös. Egyszerűibbb a helyiségek hő­szükségletét kiszámítani, s a fű­tőtesteket is lehet kiülön-kiülön szabályozni. Sőt, automatikus hő­érzékélő beépítése is megoldha­tó. — Hogyan kell szerelni? — Roppant egyszerűen. Hide­gen is könnyen hajlítható, svéd gyártmányú acélcsövet haszná­lunk. Vágásához élég egy kézi vasfűrész, s nem kéül' hegeszteni. A cső műanyag bevonatú, nem igényel semmiféle festést, utó­kezelést. A vezeték a padló és a fai csatlakozásánál egy 4,5 cen­timéter széles, 8 centiméter ma­gas szegélyilócíben fut, tehát esz­tétikailag is sokkiail 'kedvezőbb a réginél. Az sem mellékes, hogy a szerelésnél az élőmunka 30 — esetleg 50 százailékkai is csök­kenthető. Magyar szabadalom — Az. tehát kiderült, hogy a fűtő­testek vízszintes vezetékre vannak „felfűzve”. De mUyen műszerekre van még szükség? — A fűtőtest a hagyományos, nálunk is 'kaipható lapradiátor. Keüi ezenkívül két főeUzáró sze­lep, két hőmérő, amely méri a bejövő és a 'kimenő víz hőmér­sékletéit, valamint minden fűtő­testre két szelep meg a légtelení­tő. No és a ieglfóntosaibb, a víz- mennyiséigmérőu Ez utóbbi ma­gyar szabadalom, az Építéstudo­mányi Intézet által kifejlesztett, abszolút üzembiztos megoldás. Az" áramló víz teflon bevonatú golyót pendít körbe egy spiráil- v&lyatú gyűrűben. Ezt egy szer­kezet — mely 'hasonló a viOlany- órához, s éppúgy elhelyezhető például! a 'lépcsőházban — felfog­ja, s a többi adat „hozzákeveré­sével” mutatja az elfogyasztott hőmennyiséget. — A vlzmennyiség-mérőn kívül min­den alkatrész külföldi. Megéri ez Így nekünk, vagyis nem lesz túlságosan drága? — Valamennyi műszent elő tudnánk áMítani itthon is. De a gazdaságosságot nemcsak ez dön­ti el, hanem az is, hogy e mód­szer1 bevezetésével mennyi ener­giát tudunk megspórolni. Mert ma a lakások átlagosan 2—5 fok- kai túlfűtöttek. Ez — ugyancsak átlagoiva — 16 és fél százalékos energiatöbblet, ami az országnak évi félímMhárd forintjába kerül. — És az egyént ml ösztönzi a taka­rékosságra. A berendezés várható többletköltsége bizonnyal nem. — Az viszont igen, ha a saját zsebére spórolhat. Vagyis, ha átalány helyett, a ténylegesen el­0 Ez már szabályozható. használt fűtőenengiát fizet. Ez­zel a módszerrel Ausztriában 24, Hoülandiában, Dániában, Svéd­országban 20—23 százalékos költség- és enengdamegtakarításit értek el. Ez pediiig tetemes ösz- szeg. — Lefelé tehát lehet szabályozni. De mit csinálhat az, aki még a húsz Cel- slus-fokot Is kevesli. — Elviben nincs gond akár a 25—28 fokkal sem. A technoló­giában mindez „benne van”. Megfelelő ’ méretezéssel, nagyobb fűtőtesteket keli elhelyezni. Per­sze akkor a hőmennyiség-fo­gyasztás is nagyobb. A bevezetés — szerintem — csak itairifális kérdés. Ha a szolgáltatás árát kikalkulálják, akkor megoldható. Kecskeméti kísérlet — A már régebben elkészült házak­ba be lehet építeni ezt a berendezést? — A függőleges egycsöves rendszert nem lehet átalakítani. Helyesebben, nem érdemes, any- nyiina sokba kerülne. De a .meleg víz mérése nemcsak megoldható, hanem várható is. Mert aiz el'kép­Szűkebb környezetének mindenki gazdája A kellemes időben nemcsak a határ népesül be gazdálkodó em­berekkel. A lakóházak menti kiskertekben szintén szorgos munka folyik. Sőt, a kisebb-nagyobb települések mind több utcájában is találkozhatunk serényen dolgozókkal. Ezúttal róluk, a környezetű^ - két gondozókról, illetve érdekükben szólunk. 0 A főelzárő szelep. zellhető ugyan, hogy fűtésnél a 20 fok kevés — ezen a szakértők is vitatkoznak —, de a napi 300 li­ter melegvíz-fogyasztás szemé, ilyenként: ez már-imár bűnös pazarlás! Egyébként ez az újfajta szere­lési mód nemcsak paneliházak- ban, hanem könnyűszerkezetes épületekben is alkalmazható llenne. — Meddig használjuk a feltételes mó­dot? — A döntés allapos megfon­tolást igényéi. Ezt elősegítendő a B ÁCSÉP álita.1 a kecskeméti Árpádvároslban épített egyik ház 30 lakásában próbáiképpen a víz­szintes egycsöves rendszert vá-- lasztotfculk. Nemrég elhelyeztük a szabályozó berendezéseket, s kíváncsian várjuk, mit hoz majd a jövő év ápniiisiái'g tartó kísér­let. Én látaitliainiban is nlagyon bízom ebben a módszerben. A végső ítéletet azonban csak . a komplex értékelés szolgáltat­hatja. Ennek pedig legfontosabb tényezőije az elért energiaimeg- takarítás — mondta befejezésül Jakus István1. Váczi Tamás Akadály: a szemét Soós János népművelő tudatta velünk, hogy a kígyóspusztai la­kosok egy része is nagy lelkese­déssel csinosítaná a családi há­zak közvetlen szomszédságában húzódó ÍÖlddaraibkákat, minderre azonban alig van lehetőség, mert valakik szeméttárolónak hasz­nálják a térséget. A hulladékok­nak van ugyan központi gyűjtő­helye a községben, s még az ilyen célú , fuvar lebonyolítása sem gond, ennek ellenére terje­dőben van az illegális szemetelés. „Felszabadulásiunk évfordulója tiszteletére a >helyi népfrontbi­zottság szervezésében sor került az utcai területek tisztítására, a megannyi törmelék, lim-lom stb. elszállítására, de félő, hogy e környezeteket a jövőben is elcsú­fítják a rendezettséget kevésbé méltányoló állampolgárok. Akik­nek meg kellene végre érteniük, hogy a köztisztaság védelme min­denkinek alapvető feladata .. — írja egyebek között olvasónk. A kecskeméti Jácint u. 15. szám alatt lakó Gácst Jánosné ugyancsak hasonló okok miatt bosszús. Amint szerkesztőségünk­ben személyesen közölte, ő maga is sok időt szán az otthona körüli rendre. Mostanában például a kerítésével párhuzamos járda- szakasz mentén gereblyézett, saj­nos hiába. Ugyanis, az egyik na­pon arra lett figyelmes, hogy az egyik környékbeli telek tulajdo­nosa az ő háza elé hordatta a hulladékot. „Errefelé bizony nem ritka eset, hogy a konyhai és az udva­ri szemét mellett, állati tetemek is találhatók az utcán. Az ilyes­féle látvány nagyon lehangoló, de még ennél is nagyobb baj, hogy a szerves hulladékok büzölögnek, tehát veszélyeztetik a közegész­séget. Az illetékeseknek szigorúb­ban kellene fellépniük e szabály- sértőkkel szemben. Mi nem aka­runk vitát kezdeményezni a la­kótársakkal, erőnket, időnket sokkal inkább szívesen fordíta­nánk utcánk parkosítására!" — jelentette ki végezetül a pana­szos. A „hírős” városból, a Kelemen utcából küldött hozzánk segítsé­get kérő levelet Bakró Jenő is. Ez írta: „Tizenöt éve élek az említett utcában, a 36-os számú házban, de tisztaságban és rendben még nem volt részem. Minden azzal kezdődött, hogy a vízmű dolgo­zói egyszerűen elszállították a környékbeli termőréteget, a göd­röket persze ott hagyták, s a sa­ját költségemre temettettem be, s a földei fűmaggal vetettem be. Ez is hiábavalónak bizonyult, mert rövidesen szemetet kezdtek hordani ide. Több esztendeig tar­tott ez a tarthatatlan állapot, míg végre tavaly dózerről kiegyen­gették a talajt, majd fákat ültet­tek. Arra gondoltam, az idén vi­rágágyásokat alakítok ki a házam körül, de most derült ki: e szé- pitgeíésre semmi szükség. Az történt ugyanis, hogy éppen azon a helyen létesítettek szemétgyűj­tő helyet, s tejeszacskók, papír- galacsinok, almacsutkák, tyúktol­lak, rongyok stb. éktelenkednek szerteszét. Ebben a kiszolgálta­tott helyzetben én és a séomszé-. daim csak álmodunk arról, hogy a Virágos, tiszta Kecskemétért mozgalom áldásait egyszer majd mi is élvezhetjük.. 1” — fejeződ­nek be a nem kis tanulsággal szolgáló sorok. Olajos Jánosné a Széchenyivá- rosban, a Március 15-e utca 42. számú házában lakik. Negyven­négy társa nevében kifogásolja, hogy a szép tavaszi napok elle­nére nem tehetik rendbe környe­zetüket — például a kerékpár- őrző és a szeméttároló közötti földsávot —, mert azt építési és egyéb hulladékok borítják. „Szívesen vállalkoznánk e mun­kára, hiszen mi is szeretjük a tiszta, üdezöld környezetet. Csak- hát, ha mindehhez még annyi segítséget sem érdemiünk meg az illetékesektől, hogy parkosí­tandó területet megtisztítsa az oda nem való anyagoktól, akkor a mi szándékunk nem marad egyéb, mint hiú remény ... Per­sze, lehet, hogy túl magasak az igényeink, s nem vesszük figye­lembe, hogy a buszmegállónk sincs miég kiépítve, sőt több más területrész is betonozatlan erre­felé, ahol száraz időben a por- tenger, esőben pedig a latyak, a sár a természetes. Amit azonban nem tudunk megszokni. Mint ahogy azt sem értjük, hogy Kecs­kemét tisztasági mozgalmát miért szorítják néhol korlátok közé?” — zárul e kérdéssel olvasónk le­vele. Tönkretevő: a háziállat Sok kecskeméti sérelmezi, hogy vannak utcák, ahol szabadon kó­borolnak a háziállatok, tyúkok, libák, kacsák, esetenként mala­cok és birkák is. A 80 éves Kiss Sándor bácsi a minap személyesen fáradt be szerkesztőségünkbe és sorolta bánatát: — A Kassai u. 6. számú házam előtti" közterületen nhát '^juharfát ültettem a közelmúltban, majd 120 tő árvácskát helyeztem a földbe. Hiába locsoltam, • kapál- gattam a kis növényt, a környék­beli tyúkok tönkretették egy szálig. A fák is elpusztultak, de- rékbatörték őket, vagy kirángat­ták. Itt a szép tavasz most is, a szívem fáj, hogy még rendezetlen otthonom előtt a környezet. Vi­lágéletemben a rendet, a tiszta­ságot szerettem. E szenvedélye­met azonban lassacskán kiöli be­lőlem a tehetetlenség, mármint azokkal szemben, akik mit sem törődnek környezetükkel. Pedig annak minden ott lakó ember a gazdája, s úgy kellene szépíteni, óvni, gondozni, mint a saját kert­jét, melytől szintén távol kell tartani a háziállatokat... Az előzőekben közöiiteket bizo­nyára még jó néhányán tudnák megtoldani saját tapasztalatuk­kal. Ám az elkeserítő tények fel­sorolásából ennyi is elég. Hiszen a leírtak egyértelműek, s belő­lük elemi erővel tör fel a kér­dés: a .környezetvédelem érdeké­ben az eddigieknél még többét kell tenni a lakosságnak, s a ha­tóságnak egyaránt! Mikor villamosítják a bajai hobbitelkeket? Bajáról kaptunk 'panaszos le­velet. Feladói — Bisztriczki Jó­zsef és Csőke György — száznál jóval több társaik nevében amiatt keseregnek, mert.a Monostori út mentén lévő hóbbitelkeik villa­mos energiával történő ellátása •körül nagy a bizonytalnság. Mint közlik, ők is árut termelnek föld­jeiken, az öntözéshez, szükséges szivattyúk azonban benzinnel működnek. Ez az üzemelési mód drága is, irtózatos hangerővel jár, a motor füstje pedig a levegői, szennyezi. „A villany bevezetésére 'kaptunk is ígéretet, csak a fejenkénti 10 ezer fo­rintos hozzájárulást tartjuk magasnak. Birtokainkhoz nagyon közei vannak a vezetékék, szerintünk tehát Indokolat­lan ez a beruházási ér. Ügyünkben ed­dig nem találunk orvoslást, ezért 'kér­jük az önök közbenjárását...” — zá­rul ekképpen a levél. A közérdekű probléval kapcso­latban tájékoztatást kértünk a bajai Városi Tanács elnökhelyet­tesétől, Jaszenovics Sándortól, aki az alábbiakat közölte: •— A Monostort út mentén levő hob- bíteikek tulajdonosainak kérelme a villanyáram iránt, jogos. Indokaikkal is egyetértünk. A teljesítésnek azonban pénzügyi feltételei vannak, melyek a műszak! megoldásnak, a kivitelezésnek a függvényei. A közelben húzódd vil­lamosvezeték ugyanis nem bírná ei aa ily nagymérvű újabb megterhelést, a vezetékek, cseréje, új transzformátorok felszerelése azonban kissé borsos ösz- szeget jelent. Ettől függetlenül rövide­sen foglalkozunk a villamosítás lehe­tőségével, beszélünk az érdekelt tulaj­donosokkal, a DÉMASZ-szal, elkészít­tetjük a költségvetés-tervezetet, s utá­na állapíthatjuk meg a személyenként fizetendő hozzájárulási összeget. Ami jelenleg biztos; a kivitelezési munka csakis a lakossági pénzkeretből való­sítható meg. összeállította: Velkei Árpád Április IS-tői az építkezőket gazdag választékkal várja Szegeden az Alföldi TÜZÉP alkalmi vására A legújabb fal- és padlóburkoló lapokból, bejárati ajtókból, fa, fém, és műanyag hőszigetelő ablakokból, és még sok más termék nagy választékából válogathat, bevezetési árengedménnyel vásárolhat. ALFÖLDI TÜZÉP Alkalmi vasár áruhazában Szeged, Marx tér „C” pavilon 1441

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom