Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-15 / 88. szám

1891. április 15. •. PETŐFI NEPE • 5 Mit terveznek a megye múzeumai 1985-ig? Bács-Kiskun megye múzeumi szervezete — mint minden más intézmény, illetve intézményrendszer — elkészítette az 1985-ig szóló, új középtávú programját, A terv á múzeumi tevékenység tartalmának és színvonalának a fejlesztését, az intézményhálózat fokozatos bővítését tű- zi ki célul, annak érdekében, hogy a felhalmozódott kul­túrtörténeti értékek közül mind többet közkinccsé tudja­nak tenni. Szeretnék elérni, hogy a múzeumok vonzása erősödjék, s kihasson a lakosság valamennyi rétegére és korosztályára, s hogy jobb kapcsolat alakuljon ki a magán- gyűjtőkkel, a kis gyűjtemények gondozóival, kutatókkal és alkotókkal, vagyis általában a nem intézményes keretek között dolgozó szakemberekkel. Széles körű kutatási terv Az általánosain megfogalmazott feladatok és célők megvalósítá­sa nagy feszültséget és minden­napi elmélyült munkáit igényel múzeológiusadnktál. Tevékenysé­gük nagyrészt a néprajzi, a ré. gészetd, az új- és tegújabbkori történeti, a kéipző- és iparművé­szeti, az irodalomtörténeti és a természettudományi kutatásokra terjed ki. Gyűjtenek, feltárnak, feldolgozzák a muzeális értékű anyagokat, s küliöiniböző formák­ban köiziliik azokat a tudományos* illetve a közművelődési fórumo­kon. Igen sokat tettek és — minit látni fogjuk — ítésznek ezután is azért, hogy jobban megismerjük a múltait. Kutatásaik eredmé­nyeként láthatunk majd küllőn.- •böző tárgyú újalbb kiállításokat, olvashatunk szakmai tanulmá­nyokat, monográfiákat, és egyéb publikációkét. Mindezekhez, azonban legelőször is fel kellett és fel kell tárni, össze kell gyűj­teni a szükséges tárgyi és írásos dokumentumokat. , Az idén, és a jövő éveikben foytatódmak a néprajzi gyűjtések Baján, Kalocsán, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kiskunhala­son és Szalkszentmártonban, il­letve e települések I környékén. Kecskeméten főként a kismes­terségek és a hagyományos ho­moki gazdálkodás eszközei szo­rulnak kiegészítésre. A bajai múzeum a dunai halászat em­lékeit, a környék nemzetiségi népművészetének gyűjteményét, a kalocsai intézmény pedig a helytörténeti és néprajzi anyaigát Igyekszik gazdagítani, csakúgy, mint a fólegyiházi, a halasi és a szaulkszentmártoni múzeum. AE' új" "és 1 legújalbibkori gyűjté-i sek céljairól külön érdemes né­hány szót szólni. A kiskunfél­egyházi Kiskun Múzeum például az 1984-iben megnyíló, a város ipartörténetét bemutató állandó kiállításihoz, valamint az ; 1985- ibeh sorra kerülő '■ „'Kiskunfél­egyháza négy évtizede” című tárlathoz gyűjti az anyagot. Kecskeméten a várostörténeti jelentőségű dokumentumok gyűj­tését gyorsítják meg, amelyek felhasználásával a 'későbbiekben ugyancsak állandó jellegű, komplex történeti kiállítást sze­retnének rendezni. A régészeknek is bőven lesz helyszíni dolguk. A program sze­rint a kecskeméti muzeológusok végzik a legtöbb ásatást. Egye­bek között Kalocsán és Kiskun­félegyházán honfoglaláskori, il_ íetve Árpáid-kori, Jászszenit- lász'lón rézkor!, Bátmonostoron pedig középkori lelőhelyeket ku­tatnak. Készül a megye régészeti topográfiája, s e munkában va­lamennyi szakember részt vesz. Ugyancsak közös fela­dat a régészeti szempont­ból veszélyeztetett terü­leteik bejárása. A me­gyénkben a tdrvek sze­rint mintegy harmincezer hektáron végeznek úgy­nevezett meliorációs te­reprendezéseket 1985-ig. E területeket folyamato­sain ellenőrzik a' régészeik, s ha szükséges, leletmen­tő ásatásokat végeznek. Ilyen céllal kerül sor terepszemlékre egyebek között az M5-ÖS autópá­lya' Bács-Kiiiskun megyét átszeld nyomvonalán és annak környékén, valamint több nagy­üzemi gazdaság területén is a kő. vetkező években. Műgyűjtés, természettudományi központok Figyelmet érdemel az a terv, mely Szerint Kecskeméten „Sze­cesszió és a mezőváros” címmel állandó kiállítást rendeznek né­hány óv múlva. Ennek előkészü­leteként összegyűjtik a fellelhe­tő építészein, képző- és iparművé­szeti szecessziós emlékeket. Egy­idejűleg gyarapítják a huszadik századi imlagyar képzőművészet fontosabb irányzatait képviselő kiemelkedő alkotók műveit. E munka során fő szempont a Kecs­keméti Képtár, a megyeszékhe­lyen létesülő,, és a Bajén tervezett Nagy István-emlékmúzeum anya­gának a gazdagítása.-A kecskemé­ti múzeum folyamatos feladatá­nak tartja a naiv művészeti alko­tások, és a leendő játékház kiál­lítási anyagának a bővítését is. Bács-iKiskun- .megye-több-iror-j. dalblmtöritéiítéti1' 'ttsJgysággaL büáz-i kéWtcfefliffeft. Ali J életüláfeí - muri- . ■kásságúiltra ' Vonatkozó minden új adat kincset ér, ezért ezek felkutatása ‘ tovább folytatódik. Itt csak utalunk arra, hogy 'ke­resnek minden olyan emléket, mely Katona Józseffel és Petőfi Sándorral kapcsolatos, legyen az könyv, fotómásolat vagy egyéb dokumentum. Három, úgynevezett természet- tudományos központ kialakítá­sát segíti szakmailag a megyei múzeumi szervezet. Kalocsán a ViSki Károly Múzeum lesz az egyik ilyen centrum, ahová át­kerül az I.' István Gimnázium­ban őrzött — közép-európai mércével mérve is igen nagy ér­tékű — Tóth Miike-féle ásvány­tani gyűjtemény. Ezt a lehetőség szerint tovább bővíti majd a múzeum. Gyarapítják a kun- szentmikioai és a kecskeméti természettudományos gyűjtemé­nyeket is. Az utóhbinak a Kis­kunsági Nemzeti Park ilyen' tár­gyú anyaga szolgál alapjául. Folytatódnak az embertaiftd kutatások. A megyei múzeum Wmí w' ú. j■ </fy.,/ /V . :*í • Egy kép a hajósi ásatásokról. (Stra- szer András felvétele.) antropológusa a tervek - szerint Bács -Kiskunban és más megyék­ben, valamint szlavóniai és bur­genlandi magyarok körében — összesen' tíz községben —- végez élő embertani vizsgálatokat 1985-iig. A népművészettől a munkásmozgalomig A muzeológusok áltál elvég­zendő, tudományos igényű anyagfeldolgozás középtávú ter­vében igazán csak tallózhatunk, hiszen az több mint hetven — a legkülönbözőbb területeket érintő a népművészettől a munkásmoz­galomig terjedő témát, témakörit sorol fel. Valamennyi múzeumi népraj­zos részt vesz például a „Bács- Kiskun megye népművészete” cí­mű kötet előkészítésében és írá­sában. Tanulmány készüli Sza­badszállás és Kiskunmajsa népi építészetéről, a bajai halászcéh­ről, a magyarországi halász- céhekről. Elkészül Kecel történe- , rtd-néprajzi monográfiája, s ta­nulmányok születnek Kecske­métről, a „hírős város” tanya- Viilágáról, hogy csak néhányat említsünk. Számos téma összegezésére, publikálására vállalkoznak a ré­gészek, a művészettörténészek is. Egyebek között a kecskeméti múzeumban befejeződik a híres kumbábonyi avar fejedelmi sír leleteinek az értékelése. Sor ke­rüli a Szabadszálláson feltárt szkíta kori temető anyagának a feldolgozására, a megye területén felszínre került a kora bronzkori, újkőkori és rézkori leletek anyia® közlésére. A Bájtmonostor határában 1977-ben elkezdődött ásatás középkori anyagairól is összegző jelentés készül. A képzőművészet témaköréből megemlítjük azt a tanulmányt, amely a naiv művészetnek a népművészethez és a kézműves­séghez fűződő 'kapcsolatát elemzi majd. Elkészül a már ezerötszáz alkotásból álló kecskeméti naiv művészeti gyűjtemény szakka­talógusa is. Ezeken kívül' számos más képzőművészeti, építészeti tanulmány, illetve szakkatalógus elkészítése szerepel a tervben. Rapi Miklós BÄCS-K1SKUN MEGYE MŰEMLÉKEI A Vojnich-kúria Soha nem remélt virágzásnak indult Baja a XIX. század elején. Az 1802-ben megnyitott Ferenc-csa­torna révén a gabonakereskedelem egyik központ­jává fejlődött. A napóleoni háborúk gabonakon- junktúrája, majd a nagyszerűen pénzelő juhtenyész­tés sok bankót hozott a szépen fejlődő településre. A polgárok egymással vetélkedve építkeztek. A Hild József hatását mutató klasszicista Voj­nich-kúria egyik legsikerültebb terméke e teremtő buzgalomnak. Major Máté, Baja híres szülötte, ifCossuth-díjas építész is nagy szeretettel ír a há­romszög alakú téren álló műemlékről. „Timpaho- nos közép,rizalitját a széleken egyes, az ablakok között kettős, fejezetükben magyar címeres falpil­lérek díszítik. A sarkon bádogkupolás, kör alap­rajzú zárt erkély vezet az oldalhomlokzathoz. A kerti front közepén kétoszlopos portikusz védd a főbejárat elé felhajtó hintókból kilépő uraságokat. ő,z épület, a hozzátartozó kerttel,igazi, régi magyar nemesi kúria’ volt, mely a Vojnichok birtokából a .Herzfeld-örökösök’ tulajdonába került... (A má­sodik világháború után pedig a bajai művésztelep otthona lett, amelyet Rudnay Gyula alapított és vezetett haláláig.)” * Dr. Rapcsányi Jakab várostörténész szerint „Baja igazi ékessége és egyik legbájosabb épülete. Rácsos kerítésű udvarával igazi régi muskátlis és leven­dulaillatú gondtalan múlt emlékezetével hat”. Higgyük el a kerek sarokerkélyes épületnek a tűz­vészekről, földmozgásokról, megszállásokról megfe­ledkezve megszépített múltat? Igen! Túlélt min­dent! Újra és újra kivirágzott, mint udvarában a májusi orgonák. Hozzátartozik Bajához, mint az Alíöldy utca ízes parasztházai, mint a mediterrán hangulatú hajdani c ában. Az oktatásügy alappillére: az általános iskola Dreczin József művelődési miniszterhelyettes az 1981—85. évi fejlesztésekről A 6—13 éves tankötelesek iskoláztatása gyakorlatilag teljes körű (99 százalék). A beiratkozottaknak korábban mintegy 80—82 százaléka fejezte be tanulmányait tanévvesz­tés nélkül, jelenleg arányuk eléri a 86 szá­zalékot. Az általános iskolák osztálytermi célra 4600-zal, a napközis csoportok elhelyezé­sére 500-zal több helyiséget használnak, mint öt évvel korábban. A tervezettnél több tanterem épült, ám elnéptelenedés vagy az iskolák rossz műszáki állapota mi­att több is szűnt meg. Végül is az általános iskolák — különösen a fejlődő települése­ken, településrészeken — zsúfoltak. Az osztálytermek 17 százalékát váltott rend­szerben használják. A napközis csoportok felét az iskolák nem e célra kialakított helyiségben, hanem osztálytermekben, egyéb oktatási célú helyiségekben, lakásokban stb. kénytelenek elhelyezni. Az osztálytermek közel egytizede nem alkalmas oktatásra, és e szükséghelyiségek aránya az elmúlt tíz évben alig csökkent. — Napjaink egyik mielőbb megoldásra váró problémája tehát az általános iskolai hálózat korszerűsítése, bővítése. Mit tesz a Művelődési Minisztérium ennek érdekében? — erre kértünk választ Dreczin József művelődési miniszterhe­lyettestől. — A VI. ötéves terv az általános iskolai hálózat fejlesztését kiemelt feladatnak tekinti. Ez érthető, ha meggondoljuk, hogy öt év alatt mintegy 130 ezer fővel növekszik majd a tanulólétszám, és eh­hez meg kell teremteni az alapvető oktatási felté­teleket, mégpedig úgy, hogy az ellátás ne romoljon. Egyidejűleg jelentősen szélesíteni fogjuk a napközis hálózatot, elsősorban alsó tagozatos tanulók részére. Fontos feladat egyes településeken az oktatási fel­tételek nagy elmaradásának mérséklése. — A tervidőszakban együttesen 5700—6000 álta­lános iskolai tanterem létesítésével számolunk. Vár­hatóan ennek mintegy 60—65 százaléka új épület­ben, a többi meglévő intézmények bővítésével, kor­szerűsítésével, más célú épületek helyiségek igény­ibevételével valósul megj — Öt év alatt előreláthatóan mennyi pénz áll rendelkezésre az általános iskolák bővítésére, s hol szándékoznak nagyobb arányú fejlesztéseket eszközölni? — A tanácsi tervjavaslatok megközelítően 15 mil­liárd forint ráfordítással számolnak az általános is­kolai hálózatfejlesztésben. Az összeg legnagyobb ré­szét természetesen az új iskolák építésére fordítják, kisebb hányadát a bővítés- és korszerűsítés-jellegű fej lesztésekre. — Mi úgy gondoljuk, az iskolák legnagyobb ré­szét ott kell majd építeni, ahol a demográfiai hul­lám leginkább érezteti a hatását, vagyis a nagyobb városokban (illetve azok lakótelepein), a gyorsan fejlődő ipari településeken, munkáskörzetekben. Magától értetődően ezeknek a fejlesztéseknek össz­hangban kell lenniük a településhálózat-fejlesztési tervvel, és törekedni kell arra, hogy komplex, többcélúan is hasznosítható épületegyütteseket ala­kítsanak ki. A Művelődési Minisztérium, az ÉVM- mel együttműködve, kidolgoztatta a lakóterületi alapfokú közintézmények összevont és több célra hasznosítható épületeinek típusterveit. A meglévő iskolák gyors és viszonylag olcsó bővítését szolgáló műszaki megoldások kimunkálása is megtörtént. Az építési költségek elfogadhatónak ígérkeznek. — Az idén a tanácsokkal karöltve milyen ter­veik vannak az általános iskolai fejlesztésekre? Hol épül új iskola? — A demográfiai körülmények miatt, 1981/82-es tanévben a növekvő számban jelentkező első osz­tályosok fogadása okoz nagy gondot a tanácsoknak. A tanácsi tervjavaslatok 1981-ben 1000—1100 osz­tályterem-bővüléssel számolnak, ebből 6—700 léte­sül új iskolaépületben, a többi bővítés, korszerűsí­tés és egyéb fejlesztés útján. Ez igen feszített fel­adat, és minden szoba jöhető segítségre szükség van a megvalósításához. — Nagyobb arányú fejlesztések várhatók 1981- •ben Békés, Borsod, Csongrád, Győr, Hajdú-Bihar, Pest megyékben és a fővárosban. Néhány példa erre: Miskolc Avas III. lakótelepen 16 tanterem és a Szinva-iNépkentben 20 .tanterem, Pest megyében, Zsámbékon 16 tanterem, Aszódon 12 és Szigethal­mon 8 tanterem, Hódmezővásárhelyen 16 tanterem, Makón 8 tanterem, a debreceni Űjkert lakótelepen 16 .tanterem, Hajdúböszörményiben 8 tanterem, Haj­dúnánáson 8 tanterem, Püspökladányban 8 tante­rem, Győrött, a Kun Béla lakótelepen 24 tanterem épül. — Véleménye szerint a városok, községek művelődési házait átmenetileg fel lehet-e hasz­nálni az általános iskolák oktatására és miként? — Tekintettel arra, hogy a demográfiai hullám csak átmenetileg emeli meg erősebben a tanulólét­számot, nem követhetjük ezt mindenütt új fejlesz­tésekkel. Ezért átmenetileg igénybe kell venni osz­tályok elhelyezésére iskolán kívüli helyiségeket is. Esetenként ilyenek a művelődési házak. A közmű­velődési intézményeket szélesebb körben kapcsoljuk be a gyermekek tanárán kívüli foglalkoztatásába is (pl. szakkörök, korrepetálások stb.). — Az óvodáskorúak elhelyezését milyen be­ruházások szolgálják 1981-ben és a későbbiek­ben? — A 70-es évek végén a születésszámok mérsék­lődtek, ezért már 198il-ben országosan csökken az óvodáskorúak száma, 1985-re fjedig több mint 100 ezer fővel lesz kisebb a létszám. A tanácsok által tervezett közel 38 ezer óvodai hely létesítésével az ellátás lényegében megoldódik, a nagyobb városok és néhány megye óvodáit kivéve megszűnik a zsú­foltság Is. — Idén a tanácsok több mint 11 ezer új óvodai hellyel számolnak, amelynek jóval több mint a fele új épületben várja a gyerekeket. Ezzel már lénye­gesen csökkenhet a helyhiány miatt elutasítottak száma. E. J. ÁTTÖRIK A FALAKAT Művelődési ház épül Szalkszentmártonban • A dunavecsei költségvetési üzem munkásai építik az egyre tel­jesebb formát öltő szalkszentmártonl művelődési házat. (Tóth Sán­dor felvétele.) Néha a szükség is lehet jó ta­nácsadó — ezzel a 'tanulsággal szolgálnak azolk a kezdeménye­zések, amelyek a művelődési há­zaik, iskolák, 'könyvtáraik, mú­zeumok együttes hasznosítására adinalk példát. Az egyik oldalról áthidaló meg­oldások keresésére 'késztet-kény­szerít az oktatási intézmények szűkössége: az allsó tagozat óikat elérő népesedési hullámmal nem képesek lépést tartani a tante­rembővítésiek. Az eddiginél több helyet igényeinek a csoportbon­tással együtt járó nyelvtanítási és más törekvések is. Másrészt beértek azok a tudo­mányos 'kutatások, .tervezési el­képzelések, amélyek arról vállá­rnak, hogy a kulturális intézmé­nyek együttesen nagyobb hatás­fokkal végezhetik a munkájukat, mint külön-külön. A tudomá­nyos eredmények, párthatároza­tok, állami-tanácsi rendelkezé­sek szemmel láthatóan kezdik érezitetni hatásukat a minden­napi életben. De hiába, nincs mindenütt pénz és anyagi erő az olyan komplex létesítmények építésé­re, mint a nemrég átadott kece­li nevelési központ. Emiatt vi­szont nem kéll eleve lemondani az együttműködési előnyökről. A Szaikszemtmártomlban készülő művelődési házat például eleve úgy tervezték, hogy figyelembe vették a szomszédos Petőfi-em. 'lékház és iskola létét. Néhány méternyi fal áttörésével, közös udvar kialakításával közvetle­nül nyilvánvalóvá válik az a kapcsolat, amelynek az eredmé­nyét egyaránt élvezhetik a tanu­lók és a felnőttek. A 'kiszolgált és időközben el­avult községi „kultúrotthon” év­tizedeken át a több mint száz esztendeje létesített egykori gaz­dakör épületében' működött. A háromezer lakosú településen el­odázhatatlanná vált az új beru­házás., s 1979 májusában hozzá is kezdtek a kivitelezéshez. A nagyterem színházi előadásokra és filmvetítésekre lesz alkalmas a helyi rendezvények mellett, a többi 'hét helyiség pedig klub- foglalkozásokat, kiscsoportos összejöveteleiket fogad majd, s .ugyancsak itt kap helyet a könyvtár. De a tizenegymillió forintos befektetés hasznából a közeli iskola sem reked ki: a mű­velődési ház falai között tanter­vi órákat is tarthatnak a peda­gógusok. Ez a gyakorlat egyéb­ként nem ismeretlen, hiszen a Fetőfi-imiúzeum és a könyvtár már jó környezetet adott néhány irodalmi, történelmi és néprajzi (tárgyú tanulói foglalkozásnak. Ily módon alkot az elképzelé­sek szerint Igazi együttest a száz­méteres sugarú körön belül el­helyezkedő óvoda, ■ iskola, úttörő- ház, múzeum és a készülő köz­művelődési létesítmény. Az át­adást augusztus 20-ára tervezik. A kivitelezést együttesen moz­dítja elő a tanácsi építőbrigád, az anyagot szállító metró-válla. lat, az ÉPSZER, a dunavecsei költségvetési üzem, a solti ipari szövetkezet és a helyi Petőfi Tsz, hogy elkerülhessék a — sajnos — nem ritka határidőcsúszáso­kat. S ha sikerül a menetrend sze­rint valóra váltani a reményeket, jövőre elkezdhetik a kőhajitás- nyina levő, vízzel' határolt terü­leten egy sporttelep építését is. H. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom