Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-15 / 88. szám

1891. április 15. • PETŐFI NEPE • 3 ERŐFESZÍTÉSEK TELEKÜGYBEN SZARVASMARHA, JUH, BAROMFI de hol? Építsünk magánerőből ­Lakni pedig kell! Ha nyolcezer a lakásigénylő — mint a megyeszékhelyen — akkor is, ha csökken az állam által épített lakások száma, akkor is. A megoldás: bevonni a magánerőt, kihasználni a lakosság építési kedvét. Tételezzük fel — nem túl nagy merészség —, hogy az emberek akarnak építeni. De ahhoz, hogy akár az első ka­pavágást is megtehessék, telekre van szükség. S itt álljunk is meg, ugyanis adott a kérdés: a tanács, esetünkben a kecskeméti, rendelkezik-e elegendő, építésre alkalmas, előkészített területtel? . Van is, nincs is — A város a VI.’ ötéves terv­időszakban 250 hagyományos, és 350 korszerű csoportos magánház építésével számol — mondta He­gyes Ferenc, a városi tanács mű­szaki osztályának vezetője. — Ez utóbbi típusból Alsószéktón, a Mérleg utcában van jelenleg húsz telek, vízzel-villannyal ellátva. — Nem túl sok ... — Nem, de tovább folytatódik a kisajátítás. Felsőszéktón már most rendelkezésre áll 90 ház épí­tésére elegendő, eldózerolt terü­let, csak éppen a közmű elkészí­tésére nincs még vállalkozó. Mi­vel itt lesz út, gáz, csatorna, víz és villany — a telekár mindezek megépítését is tartalmazza —, így ezek nélkül a portákat nem ad­hatjuk tartós használatba. Min­denesetre a második félévben, ha másként nem megy, akkor komp­romisszum árán is, mindenképpen szeretnénk itt telket értékesíteni. De a víz és a villany addigra el­engedhetetlenül kell. A Vacsi- közben a kisajátítás az idén befejeződik. A területen 600 —700 korszerű csoportos házat épít az OTP, kulcsátadással. A la­kásokba előreláthatólag 1983-ban lehet majd beköltözni. — Ezekben viszont nem moz­gósítható a magánerő. — Nekünk a rétegigényeket is ki kell elégíteni. Aki zöldövezeti nagy lakást akar készen, nem pe­dig úgy, hogy ő maga építi, s meg is tudja fizetni, annak alkalmas lesz a Vacsi köz. . — Hol lehet Kecskeméten ha­gyományos családi házat építeni? — Két korábbi területen, a Fel­sőszéktón és a Vacsi közben csak a kisajátításokra fenntartott né­hány cseretelek van. Aki azonnal építeni akar, az Ballószög, Helvé­cia, és Városföld közül választhat. Ezeken a helyeken 23 telek eladó. A további területek előkészítése folyamatosan történik — akárcsak Katonatelepen és Kadafalván. Űjabb portákat alakítunk ki a Felsőszéktón is, azoknak, akik a városhoz közel akarnak építkezni. De a telekosztásig még feltehető­en egy évet várni kell. — összességében tehát kevés a telek. Különösen a városban, ahol mondhatni egy sincs. — Hogy kevés, azt az igénylők száma alapján nem lehet egyér­telműen megállapítani, öt éve Felsőszéktón a 941 érdeklődőből 364 kötött szerződést. Két napja 19 igénylőt hívtunk be a Mérleg utcai telkek ügyében, s megjelent öt. Ahhoz, hogy mi a 250 plusz 350 lakást 1985-re teljesíteni tud­juk, 1983-ig ki kell alakítani és használatba kell adni mintegy ezer portát. Ennek a tanács ré­széről nem lesz akadálya, sőt az előkészítéskor már a VII. ötéves tervre is gondolunk. Nincs, és mégis van A munka — legalábbis ami an­nak tanácsi vonatkozásait illeti — Kecskeméten tehát felgyorsult. A kérdés most már úgy módosul: Nem lehetett volna mindezt vala­mivel előbb, hogy elmaradjon ez a kényszerű üresjárat? A megyeszékhely építési terü­letei között eddig nem ejtettünk szót Hetényegyházáról. Nem azért, mintha megfeledkeztünk volna a távolabbi részek közül e legfrek­ventáltabb helyről. Éppen ellen­kezőleg. Jelentősége megkívánja, hogy külön is foglalkozzunk vele. A helyi tanács ugyanis gondban van. — Jelenleg egyetlen telek sem áll rendelkezésünkre — fogalma­zott tömören Martonosi József ta­nácselnök. — Már most tíz érdek­lődőt tartunk nyilván, aki tőlünk akar portát vásárolni. — Mikor lesz erre alkalmuk? — Május—június körül. A ter­vet 1980-ban rendeltük meg, ta­valy ősz óta kész, s ebben a hó­napban sor kerül a kisajátítási tárgyalásra. Az Arany János ut­ca—Jókai utca közti részen 50 tel­ket kínálunk hagyományos csalá- diház-építésre. Villannyal, és 1983-tól a víz is meglesz. Ez egyébként az első ütem, amit még további kettő követ, melynek ter­vei szintén elkészültek. A község területén további 480 —500 porta van még. Ezeket ut­canyitás és közművesítés után szintén értékesíteni lehet. — Az OTP Hetényegyházán is érdekelt bizonyos terület-előkészí­tésben. — A Kossuth utca és a Lenin utca között 540 korszerű csopor­tos egyemeletes házzal számol a beépítési .terv. Az itteni közműve­sítést az OTP finanszírozná, de csak azzal a feltétellel, ha meg­épül a Kecskemétet és Hetényt összekötő .vízvezeték. Ez tudomá­som szerint 1983-ra várható. — Addig viszont „helybenjá- ruhk". Nem lehetett volna akár a korszerű csoportos, akár a csa­ládi házas portáik beépítési tervét hamarabb megrendelni?' — A község ereje kevés az ilyen mérvű terület-előkészítéshez. A most rendelkezésünkre álló 530 ezer forintot erre az évre kap­tuk, azt is felsőbb tanácsi hozzá­járulásként. Előbb tehát nem tud­tunk kezdeni, mivel nem volt pén­zünk rá. Gyorsítani (ha) lehet Hetényben persze építenek. Az év első három hónapjában is 11 telket vásároltak meg az itt lete­lepedni szándékozók. Igaz magán­kézből, és igaz, hogy feléért, ne­gyedéért a kecskeméti áraknak. (Melyek már így is elég maga­sak, s melyek várhatóan még to­vább fognak emelkedni.) De egy­szer a magánterületek is elfogy­nak, arról nem is beszélve, hogy a mostanra kialakult állapotot nemigen nevezhetjük szervezett telekgazdálkodásnak. A terület-előkészítést gyorsítani kell. — Ennek egyik módja, hogy az OTP saját pénzeszközeinek fel- használásával készítteti el a köz­műveket — magyarázta Gyeb- rovszky Györgyné, a takarékpénz­tár értékesítési csoportvezetője. — Munkánkért csak a kétszáza­lékos kezelési költséget számít­juk fel, s a hitelnyújtással kise­gítjük a pénzszűkében levő taná­csokat. A hitel után viszont 5 százalék kamatot is kell fizetni. Ez nem ,.sportszerűtlen” ugyan, csak — mivel e költséget a tanács a ve­vőre hárítja át — megint drágább lesz a porta. De legalább lehet kapni. Persze csak akkor, ha az OTP is talál kivitelezőt a közmű­építésre. Mert ez mostanság majdnem olyan nehéz, mint te­lekhez jutni. Pedig a kivitelezők keresik a munkát, nemegyszer felajánlják szabad kapacitásaikat is. Hogy miért nem. találkozik bonyodalom nélkül a kereslet és a kínálat, az rejtély. Olyan rejtély, amit gyorsan még kellene fejteni, mert ha épí­teni akarunk — márpedig aka­runk — akkor kell a telek! V. T. Javult az ellátás mezőgazdasági kisgépekből Terménytárolók Egyre keresettebbek a nagyüzemi gazdaságok körében Borsodnádasdl Lemezgyárban készülő lemezsilók. E tárolók nagy előnye, hogy csekély helyszíni szereléssel gyorsan felépít­hetők, és olcsóbbak, mint a más anya­gokból készültek. Az üzemtől tavaly rendelt silók együttes befogadóképes­sége 1400 vagon volt; az idén a ter­melőszövetkezetek és állami gazdasá­gok által lekötött tárolókban 5220 va­gon takarmány raktározható. A fémhombárok közül a legkisebbek hatvan, a legnagyobbak hétszáz va­gon szárított takarmány tárolására al­kalmasak. Az észak-magyarországi üzem újdonsága az a siló, amelyben az akár 32 százalék nedvességtartal­mú, közvetlenül a kombájntól beér­kező gabona és kukorica minőségének romlása nélkül tartható. Húsvéti vásár Kecskeméten a illatszerboltjában (Szabadság tér 3.) Kozmetikai cikkek, parfüm, kölni nagy választékban! 673 A fejlesztések, kooperációk és licencvásárlások eredményekép­pen javult a hazai mezőgazdasá­gi kisgépellátás. Az idén a leg­fontosabb és legkeresettebb be­rendezésekből már nem várható nagyobb hiány. Ezt állapították meg az Ipari Minisztérium veze­tői amikor áttekintették a kis­gépgyártás- és ellátás helyzetét. A mezőgazdasági kistermelés­hez fontos gépek közül igény sze­rinti az ellátás a kézi permete­zőkből és a több változatban ké­szülő szőlőfeldolgozókból. A gyár­tó Vegyépszer Vállalat és a Veszprémi MEZŐGÉP a keres­kedelem minden idei igényét visz- szaigazolta. Hasonlóan kedvező az ellátás a villanymotorral hajtott készülé­kekből is. Mivel az ezeket a cik­keket előállító iparvállalatok tervszerűen megvalósították gyárt­mánykorszerűsítési program­jukat, és fejlesztési célkitűzései­ket, a jó ellátás hosszabb távon biztosított. Nem ilyen kedvező az ellátás benzinmotoros kisgépekből; mo­toros kapákból, permetezőkből és kistraktorokból. Tavaly például az igényeknek csak 60—70 száza­lékát elégítették ki, bár a na­gyobb import végül is számotte­vően enyhítette a hiányt. A tár­ca felmérése szerint 1985-ig a kis­termelőknek évente mintegy 30— 35 ezer ilyen kisgépre van igénye. Mégis a teljes körű hazai gyár­tás megszervezése helyett a ter­melési kooperációkat, licenc és know-how vásárlásokat szorgal­mazzák, s erre ösztönzik a hazai ipart is. A Szegedi Vasipari Szövetkezet megkezdte a négylóerős motoros­kapák sorozatgyártását. . Eddig mintegy 10 ezret gyártottak, a motort külföldről szerzik be, de már tárgyalnak arról, hogy mi­lyen módon ellentételezhetik az összes importmotort. Terveik sze­rint a motoros kapákból ebben az évben minden igényt kielégítenek. Bővült a magyar—csehszlovák kistraktorgyártási együttműködés is. A csehszlovák 5—7 lóerős trak­torokból- öt évvel ezelőtt 800-at kapott a kereskedelem, az idén már 3000-et. Ezekhez a Békéscsa­bai MEZŐGÉP gyártja a munka­eszközöket A három és fél — hat lóerős jugoszláv gyártmányú kis­traktorokból eddig 500 érkezett hazánkba, összesen 3000 import­jára kötöttek szerződést. Ezekért a kisgépekért cserében a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár szállít különféle termékeket, a motoros permetezőket egyelőre még im­portáljuk, az idén 10—11 ezret, de már keresik egy esetleges kooperációs gyártás lehetőségét. A legjelentősebb eredmény: a három lóerős kistraktorok hazai gyártásának meghonosítása. A Veszprémi MEZŐGÉP tavaly vá­sárolt licencet a francia Briban- cégtől. A kistraktorokhoz eddig részegységeket és munkaeszközö­ket készítettek, de az év második felétől, a motor kivételével, min­den egységét Veszprémben, illetve Békéscsabán állítanak elő. Ez vagyis a kiegészítő eszközöket utóbbi helyen az utánfutókat, a fűnyírót, ekét, rotációs kapát, készítik. összességében 25—26 ezer kert­művelő kisgép 1981. évi hazai for­galmazására minden feltételadott. (MTI) Jól jövedelmező ágazatok a halasi Vörös Október Tsz-ben Az elmúilit hét végén — a feb­ruár 12-d 'kiüldölítgyűiliés folyta­tásaiként — zárszámadási, mun­kaverseny-értékelő és a VI. öt­éves tervet tángyiaiió közgyűlést tartottak a kiskunhalasi Vörös Október Tsz-iben. A szövetkezet életében ünnepinek számító ese­ményein a megye és a város po- liitükaá, társadalma vezetői, (kép­viselői társaságában jelen volt dr. Vendég Ferenc MÉM-máiniszter- helyebtesi. Huri Béla tsz-eimöik a beszámo­lót azzal (kezdte, hogy a tavaly ilyenkor megfogalmazott megál­lapítás, miszerint az elmúlt év a közös- gazdaság fennállása óta a legsikeresebb volt, most is — vagyis 1980-na vonatkoztatva is — érvényes. Ezt követően rész­letesen taglalta az egyes főáigazai- tdk tevékenységét, különös te­kintettel a legújabb jövedelmi fonásokra, a különféle anyag- és energiatakarékossági kezdemé­nyezésére, a munka- és üzemszer­vezés javítására. Ami a növénytermesztés ter­méseredményeit illeti, egy-két ér­dekességre az elfogulatlan tudósí­tó is felkaphatta a fejét. Például, hogy búzából az eddigi legmaga­sabb hektáronkénti átlaghozamot, a tavalyinak csaknem a dupláját 53 mázsát sikerült elérniük. Vagy: hogy a hét saját zöldség-gyümölcs árudát ellátó kertészetük 1979- ben még 73 ezer forint veszteség­gel, tavaly viszont 40 ezer nyere­séggel zárt. És még egy: 1980-ban 102, az idén 80 hektáron vetnek lucernát, mégpedig magtermelési ■ céllal és azzal a nem titkolt szán­dékkal, hogy csökkentsék a takar­mányozásihoz szükséges import fe­hérjét. Ez utóbbi ^megváltása” érdiekében nagyobb területen fog­lalkoznak lóbab-termesztéssel is. A szövetkezet erőssége persze továbbra is az állattenyésztés. A tehenészet haszna egy év alatt csaknem megháromszorozódott: egy tehén átlagos tej,hozama je­lentősen, 33 százalékkal, azaz ezer literrel emelkedett. A juhásizatot évek óta folyamatosan, tervszerű­en, fejlesztik. Az új épületeik elké­szültével'hamarosan áttérnek a központi előkészítésre, éltetésre és termékenyítésire. Ezzel csökkentik majd a felnevelés! veszteséget és javítják a jövedelmezőséget. Sza­porulati tervüket így is 143 szá­zalékra teljesítették és sokkal jobb volt a gyapjú minősége is, mint azt megelőzően. Az 1979. óta teljes kapacitással dolgozó baramÉLrészteg a tsz ár­bevételének több mint egyharma- dát adja. Az elnök elismeréssel szólt az ágazat teljesítményéről: az 1 millió 260 ezer pecsemyecsór- ke és a 37 600 pecsenyeliba „elő­állításáról”, értékesítéséről. Egy másik kedvező naturális mutató szerint a csibeelhullás 5,2 száza­lékkal jóval az országos átlag alá szorult. A szövetkezet vezetői tavaly kis híján 10 millió forintot költöttek beruházásra. Ez a pénz jórészt építkezésre és gépvásárlásra (összesen 7,2 millió) „ment el”. Huri Béla beszéde végén ismer­tette a versenybizottság jetenté­• Huri Béla tsz-elnök a be­számolót mondja. sét. Eszerint a szövetkezet tíz brigádjának 164 tagja az elmúlt esztendőben 2 millió forint érté­kű társadalmi munkát vállalt, ám elvégezte ennek ötszörösét. Mos­tantól ezüsitkoszorús jelvény vi­selésére jogosult öt, branZkoszo- rús kitüntetésit, illetve oklevelére kapott egy-agy munkáskolüektíva. A tagság a vezetőség beszámo­lóját egyhangúlag jóváhagyta, majd a gyűlés záróaktusaként tit­kos szavazással megválasztotta két küldöttjét — Huni Bélát és Feke­te Károly főkönyvelőt — a TOT- kongresszusra. K. F. • Hamarosan vége a tsz-ben az „egy juhász — egy nyáj” korszaknak.,. Emberség dolga • • Ünnepi színjátszás a Tisza-parti Kanizsán A jugoszláviai Vajdaságban, a Tisza-parti Kanizsán megkezdőd­tek a tizenkilencedik, nemzetiségi népi hagyományokat őrző Tiszai Ünnepi Játékok, amely idén egy­beesik déli szomszédunk szocia­lista forradalmának negyvenedik évfordulójával. Az egy hétig tartó kulturális seregszemlén a jubileumi esemé­nyekhez méltó műsorokkal szere­pelnek amatőrszínjátszók és elő­adóművészek, magyar, szerb-hor- vát és külföldi klasszikus írók műveinek előadásával, illetve be­mutatásával,, többek között Weiss Zoltán: A 125. levél. Az európai ellenállók búcsúlevelei cimű mi- rákulum, nyolc stációban. A baj- moki művelődési egyesület ugyan­csak dokumentumjétékot muta­tott be Az ötödik fénykép cím­mel. A Bács-Topolyai Ifjúsági Színpad Vásári komédiák össze­foglaló címmel négy egyfelvoná- sost mutat be Baranyi Ferenctől a Lónak vélt menyasszony-t, Mó­ricz Zsigmondiéi a Dinnyék-et és és még két ismeretlen szerzőtől egy-egy bohózatot. Pénteken este Süt a hold címmel egyfelvonáso- sokból készült vidám műsort mu­tatnak be a zentai amatőrszínját­szók. Szombaton este egy Goldi- ni-komédiával (Le Baruffe chio- zotte) zárul a Tiszai Ünnepi Já­tékok színházi estje. Vasárnap 19.30-kor kezdődik a gálaest, ame­lyen az Ó-Morovica-i Ady Endre Művelődési Egyesület tánccso- portja, menyecskekórusa és cite- razenekara szerepel. A játékokat szervezte és ren­dezte, valamint a kosztümöket tervezte Koncz István, a kanizsai Ainatőrszinház művészeti veze­tője. V. I. KÓRHÁZBÓL hazatért ismerő­söm famyarkás mosollyal, de tán inkább szomorúsággal mesélte, el milyen véletlenen múlott, . hogy még idejében orvoshoz került. Vagyis, hogy egyáltalán életben maradt. Kecskemét egyik központi, for­galmas helyén, a Hock János ut­cai autóbuszmegállók közelében lebt rosszul, és leült egy padra. Akkor már [megszólalni sem i tu­dott, de• egész magatartásán ' lát­szott la rosszallót, .nehezen kapott levegőt, elöntötte a verejték, \ se­gélykérőén nézett szerteszét, (, De senki sem sietett .a segítségére. Talán nem vették ,észre az álla­potát? Volt olyan, aki |észrevette, ámde ahelyett, hogy megkérdezte volna, mi a baja, megjegyzést tett: — Biztosan részeg! t— s ment to­vább. Valami különös véletlen foly­tán az egyik kollégája járt ép­pen arrafelé, $ vette észre. Azon­nal menőt hívott, is ia kórházba vitték. Így került idejében orvos­hoz, s megmentették az életnek. Ismerősöm azóta nincs valami jó véleménnyel az emberi segítő- készségről. MAJDNEM , fordítottja volt ennek az az eset, ami egyik mun­katársunkkal történt, s amit el is mondott, illetve Imegírt a lapban. Hazafelé menet egy élettelennek látszó, földön felevő emberre lett figyelmes, aki többszöri szálonga- tásra (sem tért magához. Mentőt hivott tehát, de a hivatalos szer­vek részéről szinte dorgálást ka­pott, mivel kiderült, hogy bizony erősen alkoholos állapotban volt az illető. £ tudvalevőleg a mentő­szolgálat nem (arra a célra, ren­deltetett, hogy részeg embereket gyomormosásra szállítson a kijó­zanítóba. {Bár ilyen is előfordul természetesen hatósági ibeavatko­zás idején vagy egyéb rendkívü­li esetben. (Nos, |a (vitát akkor nem folytattuk, nem láttuk értelmét, hiszen a mentősöknek teljesen igazuk volt. A dolog csak ott sán­tít egy kicsit, hogy vajon a segí­tőkész (ember, mint kollégám is, honnét tudhatja bizonyosan, , kel- lenese a segítség, vagy sem. S aki egyszer kudarcot vallott ilyen ügyben, rászánja-e imagát ismét az alkalmi segítségre? Talán a jó­szándékú segélyhívást mégsem kellene olyan túlságosan szigorú­an venni laz illetékeseknek. ' Hi­szen végtérre is embertársaink­ról van szó. EZ JUTOTT ESZEMBE, ami­kor ismerősöm elmesélte, milyen érdektelenséggel haladtak el mel­lette a járókelők az autóbusz- megállóban. Persze, kereshet­jük a mentséget a• siető, rohanó emberek számára. Ilyen a világ, sietünk, rohanunk mindannyian, hal reggel a |munkába, hol a mun­ka végeztével a (bevásár ló helyek­re, kisgyermekért az óvodába, bölcsödébe, és onnét hazafelé, máskor hivatalos ügyeikben, vo­nathoz, dolgainkat [intézni a hi­vatalokba ... Néha széjjel i sem nézünk, szemünk az átkelőnél a zöld és a piros fényt lesi, s eszünk már azon jár, amit majd el kell végeznünk a munkahelyen, netán ,maszek — bocsánat: ' ma­gánjellegű — megbízatásokat kell teljesíteni, gyógyszert kiváltani, s tudja ég, még jmi [(mindent nem el­felejteni. i Mondom, mentségeket keresek [számunkra, mert hátha tegnap vagy éppen ma én is őrt mentem el érdektelenül valaki mellett, aki pedig segítségre szo­rult volna. Bizony, mindannyi- óhkkal előfordulhatott már ilyes­mi. DE AZÉRT ne adjunk felmen­tést önmagunknak. Mert mi lesz akkor, ha egyszer mi ülünk majd hasonló érzéssel azon az utcai pá­don, netán édesanyánk vagy gyer­mekünk szorul segítségre? Milyen könnyen kimondjuk majd az íté­letet általában * az emberekről. Akik /olyanok, amilyenek. De ta­lán érdemes szót emelni, hogy változzanak. T. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom