Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-12 / 86. szám

I PETŐFI NÉPE • 1981. április 12. A TAVASZI FÖLDSZEMLÉK ELŐTT Csökkent a parlagterület a megyében Üzérkedés ..mesterfokon” A termőföld nemzeti kincs. Hasznosítására és védelmére az utóbbi időben több párt- és állami határozat hívta fel a figyelmet. Ezek azt is hangsúlyozzák, hogy a termőföld ha­zánk egyik legfontosabb természeti erőforrása, melynek tar­talékait még alig tártuk fel. Hasznosítását, művelési köte­lezettségének érvényesülését a hatósági ellenőrzés — első­sorban a határszemlék — nagymértékben elősegítette. Az intézkedések nyomán számottevően csökken a parlagterü­let, meggyorsult az elhagyott romos tanyák felszámolása. A mezőgazdasági nagyüzemek többségében javult a gyep­gazdálkodás. Megindult a különféle — vízügyi, közlekedési, bányászati stb. — rendeltetésű termőterületek mezőgazda- sági mellékhasznosítása és gyommentesítése. be a mezőgazdasági termelésbe, illetve több mint 100 hektár ta­nácstól átvett parlagot kezdett művelni. Az idei határszemlék április kö­zepe táján kezdődnek. Az elő­készítésük megtörtént, a megyei földhivatal elkészítette a szemlék ütemtervét, a párt és tanácsi szer­vekkel, a mezőgazdasági nagy­üzemekkel és az érintett szakin­tézményekkel együttműködve. Horváth Józseffel, a megyei föld­hivatal vezetőjével arról beszél­gettünk, hogy az utóbbi eszten­dőkben milyen eredményeket ér­tek el a földihasznosításban, meny­nyire volt foganatja az erre vo­natkozó intézkedéseknek. — 1976-tól az elmúlt esztendő végéig számos földrendezés, ön­kéntes csere történt. Mindez több mint 21 ezer 500 hektár területet érintett. Számottevően csökken­tek a parlagok, a vetetten szán­tók. Összehasonlításul érdemes megemlíteni, hogy 1976-ban a szemlék során még csaknem 23 ezer 500 hektárnyi volt az ilyen terület, tavaly alig haladta mega 6 ezer hektárt. Évről évre több romos tanyát szüntetnek meg. Az V. ötéves terv időszaka alatt csak­nem 2 ezer 600 tanyahelyet von­tak a termelésbe. Említést érde­mel az is, hogy ugyancsak az el­múlt fél évtizedben az illetékes intézményekkel közösen 17 köz­ségben több mint 1700 zártkertet alakítottunk ki. Ha a mezőgazdasági rendelte­tésű földek más célra történő fel- használásának alakulását figyel­jük, megállapíthatjuk,, hogy az összes ilyen terület a mi összesí­téseink szerint a már említett öt év alatt nem éri el a 10 ezer 500 hektárt. Ebből is csaknem 9 ezer hektárt erdősítettek. Érdekes, hogy a földfelajánlás évről évre csökken. Míg 1976-ban meghaladta az 1700 hektárt, ta- . vady csak 600 hektár körül volt. Mindent összevetve a föld értéke egyre nő és jelentős szemléletvál­tozást tapasztalunk az utóbbi években. Az elmúlt évben 62 me­zőgazdasági nagyüzem több mint 9 millió forint állami támogatás igénybevétele mellett mintegy 300 hektárnyi területet — tanyahe­lyet, utat és így tovább. — vont Külön téma a megyében a gyep­hasznosítás. Annál is inkább, hi­szen az elmúlt évi összesítések szerint 136 ezer hektár rét és le­gelő van a megyében, a nagyüze­mek és a legeltetési bizottságok kezelésében. Ezért a szemlék so­rán megkülönböztetett figyelem­mel ellenőrzik ezek hasznosítását. Erről a következőket mondja a megyei földhivatal vezetője: — Nagy tartalék a gyepek ho­zamának folyamatos növelése. Ezzel a kérődző állatállomány tö­meg takarmány-igényének egyre nagyobb hányadát lehet megter­melni, jelentős szántóterület sza­badulhat fel más növények számá­ra. A VI. ötéves tervidőszak nö­vénytermesztési előirányzatai csak abban az esetben teljesíthetők, ha a jelenleg töimegtakarmány-ter- mesztésre lekötött szántóterület országosan mintegy 200 ezer hek­tárral csökken. A tavaly megtartott gyepszem­lék jelentős mértékben hozzájá­rultak a rét- és legelőgazdálko­dással kapcsolatos szemléletválto­záshoz. Az idén még tovább sze­retnénk lépni, ezért a szemlék so­rán messzemenően figyelembe vesszük a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium nemrég kiadott erre vonatkozó irányelve­it. A- megye mezőgazdasági | üze­meinek és legeltetési bizottságai­nak használatában lévő gyepterü­letek alig töibib mint fele termő- képes, a többi talajvédő gyepként vehető számításba és jórészt csak erdősítésre alkalmas. A helyszíni ellenőrzés során a bizottság figyelembe veszi, hogy melyek azok a rét- és legelőterü­letek, amelyek szántóföldi műve­lésre alkalmasaik. E tekintetben főként a nagyüzemi táblák közé ékelődő — 6 hektárnál kisebb —, legfeljebb alkalmilag hasznosított gyepeket vesszük számításiba. Végezetül az idei főbb felada­tokról szólva a következőket mondja Horváth József: — Az elképzelések szerint 2 ezer 500 hektár területet érintő földcserét valósítanak meg az idén a mezőgazdasági nagyüzemek. Ezeknek nagy jelentősége van, hi­szen lehetővé teszi a nagyüzemi táblák jobb kialakítását. Jó pél­da erre a Helvéciái Állami Gaz­daság és a kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezet ezer hektárt érintő földrendezése. A múlt év őszén a szemlék során talált par­lagon lévő szántó- és szőlőterüle­tet tovább csökkentjük az illeté- • kés intézményekkel történt közös megállapodás alapján. Szeretnénk több mint 8 millió forint állami támogatós felhasználásával ismét mintegy 400 tanya megszüntetésé­vel újabb területeket művelésbe vonni. Még annyit megállapítanék, hogy a törvény értelmében szank­ciókat is kell alkalmaznunk azok ellen, akik nem művelik meg földjeiket. Tavaly is sor került ilyenre. A büntetés mértéke pél­dául nagyüzemeknél a hektáron­kénti aranykorona-érték ezersze­rese. Nekünk az . a véleményünk, hogy ilyen intézkedések csak vég­ső esettben indokoltak, inkább ar­ra törekszünk, hogy a használók megműveljék földjeiket. Abból több haszna van a népgazdaság­nak —, hangoztatta végezetül a földhivatal vezetője. K. S. PÁRTALAPSZERVEZETEINK ÉLETÉBŐL A negyedik évtized kezdetén Az utánpótlás biztosított A Volán 9. számú Vállalat bajai kirendeltsége pártalap- szervezetének titkára, Miklós Miklós, amikor a pártépítésről kérdeztük, azonnal a KISZ-alapszervezetről kezdett be-, szélni. a BACSMOBIL Ipari Szövetkezet — A pártépítési munka nálunk a KISZ-alapszervezetre épül, ugyanis a kirendeltség dolgozói­nak hatvan százaléka negyven év alatti. Nyolcvan tagú az alapszer­vezet, s a KISZ-vezetőség nagyon fontos feladatának tartja a párt­taggá nevelést. Az elmúlt évben két fiatalt, egy adminisztratív munkakörben dolgozót, s egy munkást ajánlottak a párt sorai­ba, akik kiválóan végezték KISZ- megbízatásukat. Emellett szocia- listabrigád-tagok, s emberileg, magatartásukkal kiérdemelték ezt a bizalmat. Mondanom sem kell, hogy nemcsak a KISZ ajánl párt­tagokat, akadnak önként jelent­kezők is. A közelmúltban egy szo- cialistabrigád-tag kérte felvételét a pártba, s a pártcsoportbizalmi, még a vezetőség is beszélgetett vele. Kiderült, hogy több fegyel­mi vétsége is volt, nem járt be rendszeresen a munkahelyére, és munkabércsalást is elkövetett. Ezt az embert nem javasolta a párt­csoport. A KISZ-ajánlás megfontolt A KISZ-alapszervezet vezetősé­ge és tagsága nagyon alapos és megfontolt ajánlásaiban. Ebben az évben újabb két fiatalt jelöl­tek, olyanokat, akik a társadalmi munkában éppen úgy, mint gaz­dasági feladataik ellátásában ki­válóan tevékenykedtek. A párt- alapszervezet taggyűlése egyhan­gúan ' szavazott a két fiatal KISZ-ista felvétele mellett. — őszintén szólva a pártépí­tésnek van ‘ bizonyos, szerintem bürokratikus akadálya. Miután ebben az évben két KISZ-istát vettünk fel párttagnak', újabb ta­got neim vehetünk fel csak a jö­vő évben, pedig van jelentkező. Egy negyven év körüli műveze­tő, aki egyben szakszervezeti munkában is jeleskedik, s más pártfeladatot is végez, nem lett ugyan elutasítva, csupán azt kér­tük, várjon egy évig. Ezzel, saj­nos, nem lehet egyetérteni, mert akkor kell erősíteni sorainkat, amikor erre minden lehetőség megvan, nem élhetünk a számok bűvöletében. Ügy vélem, ezt a jelentkezőt ettől függetlenül fel­vesszük, verekednem kell egy ki­csit a pártbizottságon. A pártcsoportok munkájának jó hatása A pártalapszervezet hatvanöt tagot számlál, erőteljes a fiatalí­tás, mégis úgy tűnik, a párttag­ság elöregedett. Ennek oka, hogy a nyugdíjasok nem jelentkeznek át más pártalapszervezetekhez, ugyanis képtelenek beilleszkedni az új környezetbe. Nyilvánvalóan jobban érzik magukat ott, ahol mindenkit ismernek, s hozzá tud­nak szólni a vállalat belső ügyei­hez. Szerencse, hogy a pártalap­szervezet vezetősége képes fog­lalkoztatni a nyugdíjasokat, azaz pártfeladatokat bíz rájuk. Érde­kes, hogy ezek az ízig-vérig Vo­lán-dolgozók még a pártoktatás­ban is részt vesznek. — A pártépítés munkáját je­lentősen segíti az a környezet, ahol a hat pártcsoport tevékeny­kedik. A legtöbb kommunista a gépkocsivezetők között van, akik a vállalat minden munkahelyén megfordulnak. Ők maguk is tesz­nek ajánlásokat, a párt csoport­gyűléseken megbeszélik az ezzel kapcsolatos tennivalókat, s a vi­ták tüzében kikristályosodik, kit javasolnak felvételre. A pártalap­szervezet tagsága és vezetősége ma már abban a helyzetben van, hogy válogathat. Jelentkező van bőven, de nem mindenkinek az ügyét bocsátjuk a taggyűlés elé. Egy példát erre. Egyik dolgozónk felkeresett, s előadta, hogy sze­retne párttag lenni. Jól dolgozik, mostanában nincs is vele semmi különösebb baj, de korábban volt egy rendőrségi ügye, s úgy dön­töttünk, várjon. A pártalapszer- vezetből 1976 óta nem lépett ki senki, sőt, akkor sem történt ilyen, csupán három párttagot kellett eltanácsolni. Kettőt azért, mert nem fizették a tagdíjat, egyet pedig azért, mert úgy érezte, ha már párttag, akkor követelőzhet. Gyakorlott káderek A Volán 9. számú Vállalat ba­jai kirendeltségénél —, s ezt már nem a párttitkártól tudjuk —, van tekintélyük a kommunisták­nak. Ami igaz, az igaz, a párttitkárok közül Miklós Miklós az, akinek sikerült egy teljes cik­lust végigdolgoznia, s az is, hogy ismét megválasztották. Koráb­ban ugyanis egymást váltották szinte évente a párttitkárok, s ez a pártmunka rovására ment. A pártépítéshez tartozik, hogy ma már az alapszervezet vezetőségé­nek sikerült olyan kádereket ki­nevelnie, akik bármikor funkció­ba kerülhetnék. Ezek a fiatalok — mert róluk van szó — Iskolá­zottak, politikailag magas színvo­nalú tudást szereztek, van gya­korlatuk a pártmunkában. A párt­építésnek ez a módszere dicsére­tes és követendő. Gémes Gábor A kecske­méti BÁCS­MOBIL Ipari Szövetkezet a közelmúltban. ■tartott, feiner-’ i. legzáró- közgyűlésén az V. ötéves^? - tervidőszak, valamint a múlt észtendő eredményeinek értéke­lése mellett megemlékezett ala­kulásuk 30. évfordulójáról is. Csontos Gáspárral — aki hato­dik éve elnöke a szorgalmas kol­lektívának, és alig néhány hó­nappal az alakulás után lépett a szövetkezet tagjai sorába —, er­ről a hármas jelentőségű közgyű­lésről beszélgettünk a napokban. — Harminc évvel ezelőtt 29-en alakították a szövetkezetét, s kö­zösen láttak hozzá kezdetleges eszközeikkel az autók és főleg motorkerékpárok javításához — kezdte emlékezését az elnök. — Az első évben 1,1 millió forint volt az árbevétel. A múlt évben szövetkezetünk 218 dolgozója a 35,8 millió forintos árbevételi tervét 38,4 millió forintra telje­sítette. Az alapítók közül ötén még ma is dolgoznak, a nyugdíjasok, vagy már nem nálunk dolgozók közül is heten elfogadták a közgyűlés­re meghívásunkat. Azt hiszem, nem szükséges most feleleveníteni a harminc eszten­dő minden állomását. Az V. öt­éves tervidőszak alatt — amely­nek célkitűzéseit teljesítettük — fejlődött szövetkezetünk a leg­többet. öt év alatt mintegy 9 mil­lió forintot fordítottunk külön­böző — a munkánkat segítő — beruházások megvalósítására. Létrehoztuk a kedveltté vált au­tósboltot, amelynek forgalma egy­re növekszik. Tavaly például a tervezett 3 millió forinttal szem­ben forgalma elérte a 3,9 mil­liót. Tavaly készült el a Szegedi úti új épületünk, ahol végre megfelelő helyet kaptak a motor- kerékpárok javításával foglalko­zók. Űj helyiségbe költözött a boltunk, és felvevő irodát létesí­tettünk. Befejezés előtt áll , az üreg- és alvázvédelemmel foglal­kozók új műhelye, s ugyancsak jó ütemben folyik az egész telep fűtésének rekonstrukciója. A múlt esztendő szövetkeze­tünk életében azért is jelentős, mert a besorolásunk ipariból szolgáltatóvá változott. Tavaly már termelésünk 90 százaléka volt ipari, fogyasztási és lakos­sági szolgáltatás. Lakatosaink még foglalkoznak különböző élel­miszeripari gépek prototípuséi­nak gyártásával, de fő tevékeny­ségünk — szolgáltató jelleggel — a használatban lévő gépek javí­tása. Ugyancsak szolgáltatást vé­gez a hűtőgépjavító részleg. Az idén már nemcsak a kereskede­lemnek és vendéglátóiparnak dol­goznak, elvállaljuk a lakosság körében egyre jobban elterjedő mélyhűtő ládák garanciális és fi­zető javítását is. Az idei esztendő remélhetően >*': 1 Óiéit 0 Kosa József, az új műhely ve­zetője az ELKON S 200 univerzá­lis motorvizsgáló műszer üzerabe- helyezését végzi. II >1 mm MHI igpr-í."-^ i 55 Az üzérkedők ténykedése min­den esetben arra irányul, hogy ■valamit megszerezve, azon ha­szonnal adjanak túl. Ennek az „alapesetnek” azután számtalan variációja lehetséges, mint aho­gyan arról az utóbbi évtizedek bűnügyi statisztikája is meggyőz bennünket. Az üzérkedők min­den esetben olyan árucikkel, anyaggal, alkatrésszel foglalkoz­nak, ami vagy hiánycikk és ezért nehézen beszerezhető, vagy bár hazai gyártmányú Is van belőle, de a külföldit — még ha azonos, netán silányabb minőségű is — jobban veszik az emberek. Nem egy üzérkedési bűnsorozat lebo­nyolításánál gyakran nagy és bo­nyolult manipulációra van szük­sége az elkövetőnek a haszon zsebretételéig. De, hogy a legne­hezebb és legbonyolultabb megol­dásokra is van vállalkozó, azt ép­pen a Kecskeméti Járásbíróságon a közelmúltban befejezett ügy bizonyítja. Az ilyen manőverek véghezviteléhez egy ,ember nem elegendő, így természetes, hogy sokan érdekeltek voltak az ügy­ben, akik különböző módon kap­csolódtak az Almási Mihály (Kecskemét, Széchenyi körút 1.) által elindított láncolathoz. Gumiaprítók Almási Mihály mindössze har­minchat éves volt, amikor 1971 júniusában hetedik munkahelyé­re, a Szerszámgépipari Művek Kecskeméti Gyárához került, mint anyagbeszerzési csoportve­zető-helyettes. Éveken át kiemel­kedően jól végezte munkáját, ki­váló dolgozó lett, s közben elvé­gezte a kereskedelmi főiskolát is. Ez utóbbi képesítését azután igen „eredményesen” kamatoztatta üzérkedései során. Mert Almási Mihály —' alighogy megkezdte tanulmányait a főiskolán — máris hozzáfogott a jogtalan haszon- szerzéshez. 1976 őszén a marton- vásári Üj Élet Tsz-ben járt, ahol a főmérnök közölte vele, hogy szüksége lenne a gazdaságnak két darab gumdapritó hengerre. A fő­mérnök azt is megmondta, hogy a hengereket egy budapesti kis­iparostól tudja beszerezni (nevet, pontos címet, sőt, névjegykártyát adott). Almási fel is kereste az illető kisiparost, akitől - meg is jíásáirolia a két szerszámot, és Blldápéstről Kecskemétre' ázállö- tótfa, ‘ Ittr^á két hengert.-komplett hengerszékké átalakíttatta, majd 1976 októberében testvérének, Almási Ferencnek a segítségével 90 ezer forintért értékesítette a Műszaki Anyag- és Gépkereske­delmi Vállalat (MAGÉV) kecske­méti kirendeltségénél, ahol „kap­csolata” volt Horváth Ferenc (Kecskemét, Kertváros, Majális utca 5.) kirendeltségvezető sze­mélyében. Csakis így tudta megtenni Al­mási Mihály, hogy eladóként ő lett feltüntetve az okmányokon, s később ő vehette át a kiutalt 90 ezer forintos vételárat. A szer­számok végül is eljutottak Mar- tonvásárra, de úgy, hogy közben Almásának ötezer, Almási Ferenc­nek ugyancsak ötezer forint hasz­na származott. m • A lakatosrészlegben Gugolya András egy Uvegzáró-berendezés javításán dolgozik. (Opauszky László felvételei) jelentős minőségi javulást hoz. Befejezés előtt áll ugyanis az új műhelyünk, , amelyet 2 millió forintos beruházással hozunk lét­re. Az itt elhelyezett diagnoszti­kai sor korszerű műszereinek használata lehetővé teszi a zárt technológiás vizsgáztatást, de igen sokat Segít az egyéb javítá­sokat végző szerelőknek is a hi- bamegállapításokban. Szövetkezetünk 11 szocialista brigádja igen sokat tett eddigi eredményeink eléréséért, remél­hetően a jövőben is teljesítik vál­lalásaikat. O. L. Magas haszon Ezt az ügyletet számtalan ha­sonló követte, s nem egy esetben jóval busásabb haszonnal. Termé­szetesen mindig más és más szerszámok cseréltek gazdát olyan módon, hogy az üzérkedők — ne­vezetesen Almási Mihály és az ügy másodrendű vádlottja, Hor­váth Ferenc — állami vállalatok * szabályszerű működésével lep­lezték bűncselekményeiket. Al­másinak például az az akciója, amelyet 1977 tavaszán indított el, 24 ezer forint „tiszta” hasznot hozott. Itt a következőről volt szó: Az említett'időben Almási Mihály egy darab húszbélyeges automata fröccsszerszámot ké­szíttetett Farkas Péter budapesti kisiparossal. A szerszám elké­szült, és azt Almási 25 ezer fo­rintért megvette. Azonnal a Hun­gária Műanyagfeldolgozó Ipari Szövetkezethez szállíttatta, ahol kipróbálták. Miután megállapítot­ták, hogy kiváló a szerszám, már Vitte is tovább Almási a meg­szokott helyre, a MAGÉV kecs­keméti kirendeltségére, ahol Far­kas Péter kisiparost tüntetve fel eladóként, 60 ezer forintért elad­ta, ' majd 1977. április 25-én — felszámítva a MAGÉV hasznát is — 66 ezer forintért a SZIM kecs­keméti gyára részére megvásárol­ta. E meglehetősen bonyolult ak­cióból- — mint már említettük — Almási Mihály 24 ezer forint ha­szonnal került ki. Az ügyletek ilyenforma „meg- csavarására” azért volt szükség, mert a SZIM kisiparostól nem vásárolhatott szerszámot; Almási viszont vásárolt, azt eladta a MAGÉV-nek, i s onnan megvette a gyárnak. Amint már mondtuk — a hasznot minden esetben le­fölözte. Persze, nem mindig si­került a nagy haszon. Előfordult, hogy maga Almási Mihály is be­legabalyodott az ügyletekbe, s mi­korra lezárta, csupán ezer forint­tal lett gazdagabb. Összességében azonban Igen szép summát gyűj­tött össze, mert a korábban pél­daként ismertetett 24 ezer forin­tos haszonhoz hasonló jövedelem • máskor is előfordult. Ehhez szin­tén a budapesti Farkas Péter kisiparos révén jutott, akitől 1977 végén 1 darab 25 tonna nyomó­erőt elbíró kivágószerszámot és egy darab 25 tonna nyomóerőit elbíró mélyhúzószerszámot ren­delt. Megrendelt viszont egy da­rab kétbélyeges, 64 grammos töltő­terű gumifröccsszerszámot is, amelyet Farkas Péter ugyancsak elkészített. Nos, ezeknek a szer­számoknak — ugyancsak több­szöri áttétellel, fiktív eladók fel­tüntetésével, mások belekeverésé­vel történt eladása, illetve a SZIM-nek történő megvétele után Almásinak újabb 24 ezer 700 fo­rint tiszta jövedelme származott. Bedolgozók De Almási Mihály kapcsolat­ban volt a budapesti Hungária Műanyagfeldolgozó Ipari Szövet­kezettel is, ahonnan műanyag és gumi alkatrészeket vásárolt évek óta a gyár részére. A szövetkezet átlagosan nyolcvan bedolgozót al­kalmazott, de 1975 előtt Kecske­métről nem volt bedolgozója. Al­mási felvetette a szövetkezet el­nökének, hogy vegye fel az apó­sát bedolgozónak. Ez 1975-ben si­került is, Almási vállalta, hogy átveszi az anyagot, Kecskemétre szállítja, és a kész terméket visz- szafuvarozza Budapestre. Miután ez a kapcsolat jónak bizonyult, Almási rábírta az elnököt, hogy szélesítse a kecskeméti bedolgo­zók körét. így is történt. Csak­hogy Almási becsapta a bedolgo­zókat, hiszen az elszámolást ő készítette, s mindig kevesebb tel­jesítményt — darabszámot — írt a lapokra a ténylegesnél. Az így jelentkező „többletet” fiktív ne­vekre számolta el, és a munka­bért zsebrevágta. Ez a bűncse­lekmény-sorozat szintén nagy odafigyelést és folyamatos köny­velést igényelt, s bizony nem kis összegről volt szó, hiszen Almási Mihály 174 ezer forint munkabért vett fel, amiből a ténylegesen felmerült kiadásait, leszámítva^ alig kevesebb, toibt'89‘tétoí'íoritit/i haszna származott. , Ha együttesen vesszük a szer­számok vétele-eladása, majd új­bóli megvásárolása, valamint a bedolgozói rendszer alapján Al­mási Mihály által „megforgatott” összegeket, az derül ki — amit a bíróság is megállapított — hogy az üzérkedést „mesterfokon” bo­nyolító csoportvezető-helyettes 586 ezer forint értékű árura, il­letve munkabérre követte el a bűncselekményeket, s ezáltal ösz- szesen 140 ezer forint jogtalan jövedelemre tett szert. Meglepő, hogy akik vele üzleti kapcsolat­ba kerültek — néhány kivételtől éltekintve — tudták, hogy mire készül Almása, mégsem zárkóztak el, mégsem tiltakoztak, s legtöbb­jük már az első szóra, az első jelre hajlandónak bizonyult a manipulációra. Mindig akadnak társak Megnevezhetnénk Őket is, de szerepük, részvételük és főképpen anyagi hasznuk annyira elenyé­sző, hogy büntetésük is néhány ezer forint, néhány hónapi sza­badságvesztés, több évi próbaidő­re felfüggesztve. Meggyőződé­sünk továbbá, hogy legtöbbjük-' nek eszébe sem jutott volna le­térni a becsületes munka útjá­ról, ha nem jön Almási Mihály, ha ő nem sürgeti, szorgalmazza, javasolja mindazt, amire neki szüksége volt a haszon érdeké­ben. Az is általános érvényű ta­pasztalat azonban, hogy ha fel­bukkan valahol egy gátlástalan és az üzérkedést szinte hivatás­szerűen gyakorló valaki, mindig társakra akad, akik a nagy, a kicsi és a legkisebb akadályokon is átsegítik ... A Kecskeméti Járásbíróság Al­mási Mihályt halmazati bünte­tésként egy év és tíz hónap bör­tönre ítélte, két évre eltiltotta a közügyektől, és arra kötelezte, hogy a Kecskeméti Bírósági Gaz­dasági Hivatal felhívásának kéz­besítésétől számított 15 napon be­lül fizessen meg az államnak 70 ezer forint elkobzás alá eső ér­téket. Horváth' Ferenc büntetése egy év börtön és 10 ezer forint pénz-mellékbüntetés. A szabad­ságvesztés végrehajtását a bíró­ság három évi próbaidőre felté­telesen felfüggesztette. A többiek — összesen tíz vádlott volt az ügyben — kettőtől kilencezer forintig terjedő pénzbüntetést, il­letve néhány hónap felfüggesztett szabadságvesztést kaptak, vagy próbára bocsájtóttá a bíróság. Az Ítélet még nem jogerős. G. S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom