Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-12 / 86. szám
I. • PETŐFI NÉPE • 1981. április 12. 3 Ünnep Kunszentmíklóson A költészet napja megyei rendezvénye # Gera Sándor megnyitja a megyei rendezvényt. A 'lírikus születésnapján s, többszörösen jelképesen kezdődött el pénteken Kunszentmíklóson . az idei költészeti napi rendezvénysorozat. A nagy proletánköltőről elnevezett művelődési házban üdvözölhették József Etát, az alkotó [testvérét, aki jelenleg Sazadszál- •láson él A költő kinagyított fényképe alatt Mózes Ernő, a nagyközségi pártbizottság titkára köszöntötte a megyei megnyitó ünnepség közönségét, köztük Fábián Zoltánt, a Magyar írók Szövetsége titkárát, Gern Sándort, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, dr. Major Imrét, a megyei tanács elnökihelyettesét és Bata Zsuzsát, a KISZ megyei bizottságának titkárát, valamint-a költővendégeket. A 'költészet napi nyitóünnepségen Gera Sándor mondott beszédet. Azzal kezdte, hogy az elmúlt hét évszázad magyar költészete mindenkor teljesítette vállalt feladatát. S ez úgy volt lehetséges, hogy a magyar költészet népünk sorsának, életének szimbóluma is volt egyiben. Hiszen a 'lírikusok egész sora emelte fel újra és újra a kezekből kihullott tollat, hogy új színekkel, új tartalmakkal gazdagítsa költészetünket. így történhetett, hogy a magyar líra története a történelem legfőbb kér• Az Egyetértés Tsz művészeti csoportja a színpadon. (Straszer András felvételei) déseire adott válaszok sorozata. „Mai költészetünk — mondotta az előadó — keresi a helyét a világban, s egyben a korszerűséget akarja megfogalmazni, méghozzá egy új feladatokkal fellépő társadalmi valóságban.” A továbbiakban Petőfi, Ady és József Attila életművére hivatkozva, elmondta, hogy a maradandó értékű művek folyamatosan hatnak az olvasókra. Jórészt azért, mert a genezis, a keletkezés és születés izgalmát, különös titkait hordozzák magukban. Mlaijd 'hozzátette, hogy „a poézis évente ismétlődő ünnepén megfelelő figyelmet kap a magyar költészet töretlen folytonosságra való törekvése és megmegújuló ereje." A népes közönség előtt ezután Fábián Zoltán, az írószövetség titkára bemutatta az est költővendégeit, majd Hatvani Dániel, Kiss Benedek, Pintér Lajos és Utassy József olvasott fél költeményeiből. Közreműködött La- manda László, a Katona József Színház művésze. Ugyancsak hozzájárult a költészet napi megyei rendezvény sikeréhez a helybeli Egyetértés Tsz énekkara, valamint az ugyancsak helybeli Cédrus együttes. A kiállítással és helyszíni könyvárusítássai egybekötött, tartalmas és nagy érdeklődéssel kísért költői est végén a jelenlevő alkotók dedikálták műveiket. V. M. TELJESÍTETTÉK A HONVÉDELMI ÉS SPORTFELADATOKAT Az MHSZ szervezeteinek öt éve A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei vezetősége és klubjai az 1976—1980-ig terjedő V. ötéves tervciklusban feladataikat a meghatározott ejvek és gyakorlat alapján politikai, mozgalmi és sportcélkitűzésekben teljesítették. Mindezeket azok a klubközgyűlések, illetve társadalmi bizottságok állapították meg, amelyek az MHSZ tagságával együtt a megyei aktívára, illetve azok országos tanácskozására készülnek, hogy számot adjanak ötéves tevékenységükről. Az MHSZ a megyében az elmúlt öt évben igen jelentős eredményeket ért el a klubtagság számának növelésében. Amíg 1975- ben a megyében 5800-an dolgoztak az MHSZ klubjaiban, addig 1980-ban a létszám már meghaladta a 10 ezer főt, amely 73 százalékos növekedést jelent. A klubtagság szervezésénél alapvető feladatnak tekintették, hogy olyanok lépjenek be, akik konkrét feladatokat vállalnak a célkitűzések megvalósításában. Az elmúlt év szeptemberében már 142 területi 54 munkahelyi és 24 tanintézeti klub működött. Az elmúlt öt évben a klubok száma 191-ről 220- ra növekedett. Ezek számát tekintve, az MHSZ megalakulása óta a legmagasabb szintet érte el. A klubok korszerűsítésében új vonásként jelentkezett a honvédelmi klubok megalakítása, titkárainak és tanácsainak megerősítése, újjáválasztása, amelyet az MHSZ megyei és járási, városi vezetőségei az illetékes pártszervekkel közösen hajtott végre. Ez év elejére összesen 162 honvédelmi klub alakult 227 szakosztállyal. Ezek a klubok szélesebb lehetőséget biztosítanak új technikai sportok számára (hőlégballon,/ sárkányrepülés stb.) Ezekhez azonban társadalmi, anyagi háttér szükséges. Az értékelési időszakban a tagság foglalkoztatottsága, aktivitása biztosított volt, munkaprogramjaikat megvalósították, a kiképzési és sportfeladataikat teljesítették. Az agitációs és propaganda- munkát nemcsak a megyei,, de a területi vezetőségek is fontos feladatuknak tartották, támaszkodtak a társadalmi szakbizottságokra, aktívákra. Együttműködtek az állami, a társadalmi és gazdasági 'szervekkel, a fegyveres erőkkel és testületekkel, és céltudatos oktató-nevelőmunkával segítették elő a lakosság, elsősorban az ifjúság szociálisa tudatának formálását, a haza Védelme iránt érzett felelősség elmélyítését. Az elmúlt öt évben végzett agitációs és propagandamunka jól szolgálta a központi célkitűzések' megvalósítását, az elő- és utóképzést, a honvédelmi törvényit • Készül a repülőgépmodell. bői adódó feladatokat és az oktatásba bevontak politikai képzését, szakmai felkészítését. Az eredmények elérésében közrejátszott az is, hogy alaposan felkészítették a politikai foglalkozás vezetőket, amelyhez segítséget nyújtott az egyik magasabb katonai egység politikai osztálya. Hasonló tapasztalatok születtek a klubokban végzett ilyen irányú munkáról. Az MHSZ megyei vezetése, a területi vezetőségek, de a klubok is megragadtak minden lehetőséget arra, hogy népszerűsítsék a szövetségesek munkáját. E munka hatására népszerűbbé váltak a versenyformák, ^melyek igen nagy tömegeket mozgattak, Az 1976. évi 154 ezerrel szemben 1980-ban 221 ezren! vettek részt a honvédelmi kupa lövészversenyeken. A honvédelmi napokon nem ritka a 10—30 ezres' tömeg sem. A különböző rendezvényeken, bemutatókon a megye lakossága betekintést nyerhetett és nyert az MHSZ-ben folyó tevékenységbe. Az MHSZ megyei szervei alapvető feladatuknak tekintették, a honvédelmi oktatást. Ezt a jelentős tennivalót a folyamatos fejlődés jellemezte, emelkedett az oktató-nevelő munka színvonala, az elő- és az utóképzésben, s a honvédelmi sporttevékenységet jól használták fel a honvédelmi felkészítésben, az állóképesség növelésében. Ebben a munkában nagyon sok segítséget nyújtót tóik a helyi párt- és állami^ szervek, a leszerelt tartalékosok, s természetesen a katonai alakulatok. Javultak az oktatás tárgyi és személyi feltételei, több lett a segéd- és szemléltetőeszköz, kialakultak a gépjárműiskola hibaelhárítási tantermei, biztosítva volt az auido-vizuális oktatás. Az ötéves tervidőszakban több mint egymillió forintot fordítottak a tantermek korszerűsítésére. Az oktatásban kibontakoztatták a szocialista versenymozgalmat, amely kézzelfogható eredményeket hozott a látogatottságban és a tanulmányi eredményekben. Segítséget nyújtottak az MHSZ klubjai, vezetőségei a különböző tanintézeteknek, s az iskolák honvédelmi felelősei részére módszertani foglalkozásokat tartottak. Jó kapcsolatok alakultak kT a KISZ- szel, az Ifjú Gárdával, az úttörőkkel, valamint a tsz-ek területi szövetségeivel, és a különböző szakszervezetekkel. Valamennyi klub és vezetőség gondos előkészítő és szervező munkával arra törekedett, hogy a tömeg- és a minőségi sportmunka elérje célját. Ezért a honvédelmi sporthoz szakembereket képeztek ki. növelték a fiatalok és a nők arányát. A lövésztömegsport szerzett végrehajtásához évente 1700—1800 lövészetvezetőt foglal, koztattak, s ezeken a versenyeken több mint egymillióan vettek részt öt év alatt. A könnyűbúvársport ez idő alatt a legdinarhiku. sabban fejlődő és a legnagyobb eredményeket hozó sportág volt A megyéből került ki a magyar könhyűbúvár-válogatott ötven százaléka. Az ejtőernyős, és a vitorlázó- repülő sport évről évre fejlődött, ugyanúgy, mint a rádiós szakág. A megyei klubok, vezetőségek által szervezett különböző tömeg• A gépjárművezető-jelöltek a rutinpályán gyakorolnak. (Méhesi Éva felvételei) • Forgalmaznak a rádióamatőrök. versenyeken az öt év alatt majd. nem másfél millióan vettek részt, 51 Százalékkal többen, mint az azt megelőző tervidőszakban. Az elmúlt tervidőszakban a minőségi, technikai sportágakban az elért eredmények kimagaslóak voltak, de az anyagi támogatás hiányában ezek továbbfejlődése, megtartása már nem lehetséges. A gazdasági tevékenységet ille. tőén sikerült biztosítaniuk a kiképzéshez szükséges anyagi, technikai eszközöket. Az elmúlt ötéves időszakban a tereplőterek száma 85-ről 90-re, az épített lőterek száma 3-ról 7-re, a fedett lőcsar- nokok száma pedig megduplázódott. 38-ra emelkedett. Az épületek felújítása és karbantartása részben a pénzeszközök biztosításával. részben pedig társadalmi- munka-akciók szervezésével való-, sultak meg. Kiemelkedett ebben Baja. Bácsalmás. Kiskunhalas, Kiskőrös, Kunszentmiklós. Két helyen készült el gépkocsi-rutinpálya, Kalocsán és Bácsalmáson, s két helyen jelenleg is építés alatt van Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán. A takarékossági intézkedések eredményeképpen jelentős megtakarítást értek el az energiahordozóknál benzinből és olajból. Az elmúlt öt. esztendőben javult az MHSZ megyei szerveinél a szervező, ellenőrző tevékenység, jobban érvényesült a központi akarat. Növekedett a társadalmi vezetők helye és szerepe a hon. védelmi munka irányításában, nagy gondot fordítottak a társadalmi aktivisták munkájára, elismerésére jó irányban és ered. ményesen fejlődtek a jugoszláviai vajdasági szervezettel a kapcsolatok. Az V. ötéves terv feladatainak értékeléséből kitűnik, hogy a Magyar Honvédelmi Szövetség me. gyei és területi vezetőségei, klubjai sikeresen hajtották végre a párt honvédelmi politikájából rá. juk háruló feladatokat, számsze. rűségében és minőségében tudták követni a központi elvárásokat. Különböző testületi üléseken már kidolgozták azokat a,tennivalókat, amelyek az MHSZ klubjaira, vezetőségeire várnak ebben az esztendőben, illetve az új tervciklusban. Ezek közül a legfontosabbakat: növelni kell a politikai ne- velőipunkát, a honvédelmi okta. tó- és felkészítő tevékenységet, erősíteni kell áz új' honvédelmi klubok szervezeti életét, és az együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználását. Gémes Gábor Repülőgép és virgács A hetvenes évtized jelentős változást hozott a világ gazdaságpolitikájában. Az olaj- és bányamonopóliumok spekulációja, árdrágítása következményeként egyre mélyebben kelt nyúlni a kasszába a /magánszemélyeknek, de az egyes — importra szoruló — országok népgazdaságát irányító pénzügyi szakembereknek is. Ezért sem mindegy, hogy mit és mennyiért vásárolunk, illetve milyenek a cserearányaink. A VI. ötéves tervidőszakban a vállalati fejlesztési elképzelésekben a beriiházásmentes termelékenység növelésékor a hatékonyságot csak megfelelő, minőségi gépcserékkel és a gazdaságos gyártási, termelési nagyságrend kialakításával lehet elérni. Az import nem szüntethető meg, szükségszerű. Cél az lenne, hogy a szükséges devizát ott termeljék meg, ahol fel is használják. Tavaly Magyarország külkereskedelmi egyenlege kedvezően alakult. Az export nőtt a belső felhasználás terhére, ugyanekkor bővült — a rögzített, rugalmatlan fogyasztói árak következtében — a hiánycikkek köre. Napjaink külgazdasági helyzetében egyik legjelentősebb sarokkötő a rugalmatlanság. Jó néhány megyei szövetkezeti gazdaságban folytatnak virágzó melléküzemági tevékenységet. Elve a szabályzók adta lehetőséggel, ipari termékek összeszerelését, esetleg részmunkáit végzik. Ezek jó része külföldön talál vevőre. Volt rá példa, hogy az itt dolgozó kollektívák új versenyképes termékkel is jelentkeztek. Amikorra az illetékes külkereskedelmi vállalat üzletkötője piacot is talált az egyszerű, de szellemes berendezésnek, addig bizony évek teltek el. Sőt, már a hazai üzletekben is megvásárolhatta a hasonló elven működő kis gépet maga a feltaláló is. Igaz, egy patinás angol cél emblémájával. Még az elmúlt esztendőben találkoztam egy világszerte ismert nyugati — élelmiszer-termelési folyamatokat elektronikus úton, precíziós mérleggel és könyvelőgéppel végigkísérő berendezéseket gyártó — cég magyarországi üzletkötőjével. Aki nemcsak az ügyes gépet iszerette volna eladni, hanem a feldolgozott termékekre is lapult megrendelés a táskájában. Mégis panaszkodott, éspedig a nehézkes ügyintézésre. Szerencsére egyre többen élnek a lehetőséggel, miszerint az ágazati irányítás támogatja az önálló külkereskedelmi jogra törekvőket. Példa lehet erre a napokban Bábolnán a Mezőgazdasági Kombinátban aláírt szerződés is. Az új magyar— amerikai vegyes vállalat a BCR—Lilly Kft 51 százalékban hazai és 49 százalékban külföldi tulajdon. Az amerikai cég által kifejlesztett állatgyógyászati hatóanyagot felhasználva, a készítmény egy részét tőkés piacon fogják majd hasznosítani. Ki gondolta volna valaha, hogy a szombathelyi AF1T 12. számú autójavító vállalatnál svájci antik repülőgépeket fognak felújítani. Tíz-tizenkétezer svájci frankot fizet a megrendelő egy-egy gép után. Egyelőre húsznál több repülőgép- matuzsálem újjávarázsolására van kilátás. Nem biztos, hogy sok termelőszövetkezetben épelméjűnek tartották volna azt a erdészeti főágazatvezetőt, aki azzal az ötlettel állt elő az egyik ártéren is gazdálkodó nagyüzemben, hogy vásároljanak aranyfestéket, és a fűzfavesszőket aranyozva, tetszetős csomagolásban el lehet virgácsként devizáért adni. A Körös menti termelőszövetkezetben épel- méjűnek tartották. Aranyozták, csomagoltak és eladták a virgácsot. Reméljük, hogy azt is megérjük, hogy olyannyira szervezett lesz a most még gyermekcipőben góró hazai „kisüzemi” külkereskedelem, hogy mondjuk az alföldi virgácsot a Szombathelyen felújított■ repülőgéppel szállíthatjuk a megrendelőhöz. Felelőtlenség lenne veszni hagyni a népgazdaságnak dollármilliókat hozó aprócikkeiket. Meg kell az ötleteiket becsülni, amikben Szerencsére Magyarországon nemi szűkölködünk. Ci. P. DÖNTÖTT A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG • Kis lakás, kevés bútor — elfér egy Zsigulin és egy utánfutón. Van, aki már költözik a garzonházból. Száz lakás a garzonháziaknak Az országban az elsők között Kecskeméten épült öt évre szóló átmeneti lakás a fiataloknak, a széchenyivárosi hétemeletes házat a köznyelv garzonháznak ke. resztelte el. Mint ismeretes, 1976- ban azok a harminc éven aluli fiatal házasok költözhettek be, akik vállalták, hogy öt éven keresztül havi 800 forintot tesznek az ifjúsági takarékbetétbe, ennek fejében viszont a városi tanács vállalta, hogy az öt esztendő le. teltével végleges OTP-öröklakás vásárlójának jelöli ki őket. A kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén a garzonház működtetéséről és a további feladatokról in. tézkedő jelentést vitatott meg. Az írásos anyag megállapítja, hógy az első beköltözők közül még 105 család lakik az épületben, tehát az ő számukra kell az idén OTP- lakást biztosítani. A testület úgy határozott, hogy a rendelkezésre álló új otthonok közül százat bocsát a garzonházban lákók végle. ges elhelyezése céljaira. A családok igényjogosultságuk mértékének megfelelő otthont kapnak — lehetőség lesz tehát arra. hogy például a háromgyermekesek két. és félszobás lakást vásároljanak. A végrehajtó bizottság véleménye szerint az öt év alatt összegyűjtött pénz elegendő lesz az előtörlesztés kiegyenlítésére. A garzonházban lakók végleges kiköltöztetése az év második felé. ben — a lakások akkor készülnek el a Széchenyivárosban — kezdődik meg és vesz nagyobb iramot. Addig is, azt kérik a lakóktól, hogy a pontos és igazságos döntés érdekében jelentsék be a tanács illetékes osztályán az^ életkörülményeikben beállott változásokat (pl. gyerekszületés), és aki még nem újította meg lakásigénylését, a legrövidebb időn belül tegye azt meg. A végrehajtó bizottság ugyan, akkor állást foglalt abban a kérdésben is, hogy a jövőben az OTP-lakások elosztásánál foko. zottabban vegyék figyelembe a garzonházban lakók kiköltöztetését. hogy arányosabban,. kiegyen, litettebben juthassanak végleges otthonhoz a fiatal házasok. i._ 1 B. ).
