Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-04 / 80. szám
Történelmi súlyú eredményünk az is, hogy hazánkban valameny- nyi társadalmi osztály és réteg egymást segítő, alkotó nemzeti egységben él. A szocializmust féltett életközegének tekinti, amelyben érvényesülni látja alapvető érdekeit, amelytől elválaszthatatlannak érzi boldogulását, fel- emelkedését. TAVASZ — 1945 — Ez a kapcsolat — s az azt szorossá fűző bizalom — nem spontán módon alakult ki. Alapja az a tabb évtizedes politika, amely tárgyilagosan és folyamatosan elemzi adott időszakok gazdasági, társadalmai változásait, felméri a fejlődés követelményeit, a lehetőségeket, számol a külön-' bözo osztályok, rétegek, csoportok valós érdekeivel, szükségleteivel, törekvéseivel, és az egyenrangúság elve alapján segíti azok érvényre jutását. Meg is fogalmazza ezeket a szocializmus építésének soron következő programjában. A párt politikájáról van szó — emelte ki az ünnepség szónoka. — E politikai gyakorlat 36 évi tapasztalatai alapján fogadja el természetes módon a magyar nép marxista—leninista pártját az ország irányító erejeként. Pártunk a munkás- osztály pártja, de történelmi küldetésként immár az egész népért való felelősséget a vállán viseli. Szólt Terbe Dezső a népfront- mozgalomról, pártunk több évtizede követett és bevált szövetségi politikájának általános keretéről, ami széles és jól járható utat nyitott a kommunisták, a pártonkíviiliek és eltérő világné(Folytat ás a 2. oldalon.) Kitüntetések április 4. alkalmából 3. oldal VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évf. 80. szám * Ára: 1.80 Ft 1981. április 4 szombat AZ MSZMP BÁCS - KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA rr felszabadulásunk évfordulóján összehívták az országgyűlést Április 3-án délután Kecskeméten, az MMG Automatika Művek Gyárának új üzemi csarnokában, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a városi pártbizottság ünnepi nagygyűlést rendezett hazánk felszabadulásának 36. évfordulója tiszteletére. Az ünnepség a magyar és a szovjet himnusz hangjaival kezdődött, majd Sajdik Sándor, az üzemi pártvezetőség titkára köszöntötte a résztvevőket. Üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Terbe Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, dr. Kőrös Gáspárt, a városi pártbizottság első titkárát, dr. Mező Mihályt, a városi tanács elnökét, J. G. Bah- tyint, a Krím terület tanácsának elnökét, B. Gabitovot, a budapesti szovjet nagykövetség első titkárát, L. Sz. Zolotov és A. D. Tyelbuhov gárdaezredeseket, valamint a megye és a város közéleti személyiségeit, a munkásmozgalom régi harcosait, a város üzemei több szocialista brigádjának Terbe Dezső beszédének bevezető részében annak a 36 évvel ezelőtti tavaszi napnak a jelentőségével foglalkozott, amelyen a magyar nép — évszázados álmai beteljesüléseként — visszavonhatatlanul elnyerte nemzeti függetlenségét, kezébe vette saját sorsának formálását, és megindulhatott a társadalmi haladás, a gazdasági és kulturális felemelkedés útján. Amikor — a költő, Váci Mihály szavaival élve: „Eldőlt, ki mer szemünkbe nézni, ki emeli fel ránk fejét, bátran velünk nevetve, és mi kinek szorítsuk meg a kezét.” — A második világháború vér- zivataros napjait, értelmetlen áldozatait, szenvedéseit és megaláztatásait már felnőtt fejjel átélők emlékeiben és idegszálaiban lassan elhomályosuló képeket, de soha el nem múló nyomokat hagyott a felszabadulás előtti negyedszázad —. mondotta többek közt, majd így folytatta. — Az 1819 utáni ellenforradalmit rendszer szélsőségesen reakciós céljai és eszközei — a más nemzetek leigázását jelentő országgyarapító külpolitika, az országhatáron belüli jogfosztottság, a bebörtönzések, a félelelem fojtogató légköre, a gyűlölet szítása, a szellemi megnyomorítás, a militariz- mus — sorvasztották népünket. vezetőit, majd átadta a szót Terbe Dezsőnek, az ünnepség szónokának. Mindezek elkerülhetetlenül vezettek a Hitler oldalán indított háborúhoz, ebben 600 ezer emberélet feláldozásához, s betetőzésként a nyilas rémuralomhoz, a fasizmus igazi arcát megmutató időszakhoz. Amikor naponként ismétlődtek a Duna-parti tömeges kivégzések, deportálások a haláltáborokba, a rablás és erőszak. A ma már lidércálomnak beillő korszaknak vetett véget a fel- szabadulás. Bár 1919-ben a magyar munkásosztály megkísérelte a szocialista fejlődés útjára igazítani népünk lépéseit, akkor még ez a törekvés — alapvetően külső okok miatt — nem sikerült. 36 évvel ezelőtt ezt a lehetőséget népünknek a szabadsággal együtt a hős szovjet hadsereg hozta eL A fasiszta német hadsereget és cinkosait üldöző szovjet hadsereg harca a megszállt Magyarország felszabadításáért hét hónapig, pontosan 213' napig tartott. A Vörös Hadsereg több mint 140 ezer katonája és tisztje áldozta fel életét ezekben a csatákban. — Ezen az ünnepen őszinte hálával és megbecsüléssel gondolunk a Szovjetunióra, népeire, azokra a hősökre, akik a proletár internacionalizmus szellemében nemcsak a mi népünk, hanem az egész világ sorsát eldöntő nagy háborúban bátran szembeszálltak a fasiszta áradattal, és saját életük árán adták vissza a népek békéjét, szabadságát — hangsúlyozta Terbe elvtárs. Élni tudtunk a szabadsággal Ezután azt fejtegette a szónok, miként tudtunk élni a szabadsággal a felszabadulás óta eltelt 36 év alatt, ami ugyan önáüó nemzeti létünk ezeregyszáz esztendejéhez mérve röpke időnek tűnik, mégis a néphatalom több mint három és fél évtizede-alatt nagyobb változások következtek be a haza, a dolgozó nép életében, mint korábban évszázadok alatt. Beszélt Terbe Dezső a három és fél évtized történelmének olyan forradalmi jelentőségű főbb mérföldköveiről, mint az 1945-ös földosztás, az államosítások, mindenfajta kizsákmányolás felszámolása, az 1949-től kibontakozó szocialista iparosítás, a mezőgazdaságnak a 60-as évek elejére befejezett szocialista átalakítása. E gyökeres változások, következtében hazánkban győzelemre jutottak a szocialista termelési viszonyok, s ez az alap lehetővé tette, hogy napjainkra hazánk elmaradott agráripari országból korszerű mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá vált, a közepesen fejlett országok közé emelkedett. — Ami szűkebb pátriánkat, Bács-Kiskun megyét iUeti — mutatott rá beszédében a megyei pártbizottság titkára — napjaink embere számára szinte a sötét legendák korából származónak hat, amit a szociológus a harmincas esztendők végén jegyzett fel naplójába erről a tájról: „Földje cudar, lakója tányérjában a leves kevés és üres.” — Pedig ez volt az igazság falvainkban — akkor. S Duna—Tisza közének szorgalmas népe a szabadság évtizedei alatt olyan sikeresen számolta fel az itteni föld kegyetlen „cudarságait”, hogy terméséből nemcsak a megyét táplálja, hanem élelmiszer-szállítmányait az ország más vidékein is várva várják, ÁUjon erre itt csupán két adat: a megye gazdasági arculatában meghatározó, hogy országosan a mezőgazdasági termelésből 11—12 százalékkal, a kertészeti ágazatból 20 százalékkal részesedünk. S azt se felejtsük el, hogy baromfifeldolgozó, konzerv-, hűtő- és húsipari termékeinket a nemzetközi piac is egyre inkább számon tartja. Iparunkról sem lehet már olyan túlzott szerénységgel szólni, mint talán nem is olyan rég, hogy „megjelent az ipar is a megyében”. Az ipar ugyanis tízezrek életét határozza meg, és részesedése az országos feladatok teljesítéséből több mint figyelemre méltó. A koncepciózus tervek megvalósításának folyamatában ilyenekről is szó van, mint a szénhidrogén-bányászat, mező- gazdasági és élelmiszeripari gépek, berendezések gyártása, gépipari fellendülés, könnyűipari eredménynövelés. Alkotó nemzeti egységben A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1981. április 16-án, csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze napirendjére az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, 1957. évi IV. törvény módosítására és egységes szövegére vonatkozó törvényjavaslatot, valamint a Magyar Nemzett Bank elnökének tájékoztatóját a bank tevékenységéről az V. ötéves terv időszakában. (MTI) J. G. Bahtyin, a Krím Területi Tanács vto-eOinoke megnyitójában elmondottja, hogy a kiállítás célja bemutatni aát a kommunista munkastílust, amellyel az SZKP XXVI. és az Ukrán Kommunista Párt XX kongresszusának megünneplésére készültek a Krím- terület dolgozói, s mélynek eredményeképpen a Vörös Zászló Érdemrendet átvehették a X.' ötéves terv teljesítéséért. A képek elkalauzolnak a festői Krímbe, ahol jelentős ipari és mezőgazdasági termelés főijük. Látható a Karnis Burumszki vas- órckamfaáinótt kikötőjébe érkező nyersanyag-kirakodás, az Űj Világ pezsgőgyár éppúgy, mint a Rangja van a brigádnak 4. oldal* Újítók a Lenin Tsz-ben 4. oldal Évtizedek és századmilliméterek 5. oldal Ifjúsági díj a tervezőknek S. oldal A tudás megbecsüléséért G. oldal Mit láthatunk a majsai múzeumban ? 7. oldal Sport 8. oldal Heti rádió- és tv-műsor 1—10. oldal Bahcsiszeráj 'kerület Cskalov Szavhozának „szamócaszürete”. Simferopol Kecskemét utcájának — minfaa a Széohen yivárost látnánk — és a „Delfin” nevű óvodának belső képe megragadó élmény, még fényképről is. A Krasznogvargyesábi körzet Népek Barátsága nevet viselő Kolhozának képtárába is bepillanthattunk, s a festői szépségű úttörőtáborba, amely a „Csajka” (Sirály) nevet kapta. A Krím terület és Bács-Kiskun megye 20 éves testvéri kapcsolatának keretében már sokan járhattak ezen a gyönyörű vidéken. Akik még nem juthattak el, azokat most a kiállítás képei ismertetik meg ezekkel a látnivalókkal.. Terbe Dezső beszéde Fotókiállítás a Krímről Hazánk felszabadulásának 36. évfordulója és a Szovjet- Krím napjai alkalmából hétfő óta Bács-Kiskun megyében tartózkodó Krím területi delegációk tegnap délelőtt negyed tízkor Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központban kezdték megyei programjukat. Ekkor nyitották meg ugyanis azt a fotókiállítást, amely a Krím terület iparát, mezőgazdaságát és kulturális életét mutatja be. , A megnyitón részt vettek Erdélyi Ignác és Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke.
