Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-04 / 80. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1981. április 4. • • Ünnepi nagygyűlés í felszabadulásunk évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról.) zetü emberek közötti dialógushoz. A párt munkastílusának szerves része a nemzet sorsát alakító döntések előtti alkotó vé- . leménycsere a tömegekkel. Leg- utóbbi példája volt ennek a XII. kongresszus határozattervezetének széles körű társadalmi vitája, amit nagy várakozás előzött meg, a párt és a tömegek együttgondolkodása jellemzett. A továbbiakban a felszabadulás és a béke összefüggéseit taglalta Terbe Dezső. Aláhúzta, hogy a három és fél évtizedes szocialista építésben elért eredményeink- egyik legfontosabb feltétele a béke volt. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának elvi alapja eleitől fpgva a proletár internacionalizmus és a békés egymás- mellett élés. Méltatta a Szovjét- uriió világtörténelmi jelentőségű szerepét, amellyel vitathatatlanulj a legnagyobb felelősséget és terhet vállalja magára az egyetemes emberi haladásért, a békéért, ,< minden szocialista ország fejlődéséért folytatott küzdelemben. Ez a józan, elsősorban a Kelet és Nyugat párbeszédére, és nem az erőszak eszközeire épített külpov litika számos nehéz időszakon segítette át a világot az elmúlt 36- év alatt. A népek békét akarnak — A Szovjetunió és a szociat lista országok ellen, a katonai erőegyensúly megbontására irányuló kísérletek, a háborús veszély növekedése rendkívüli jelentőséget adnak a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusán kialakított nemzetközi állásfoglalásnak — mondotta nagy nyomatékkai a megyei pártbi1 zöttság titkára. — E kezdeményezésben kifejezésre jut a Szovjetunió mélységes felelősségérzete saját népe és az emberiség sorsa iránt. Őszinte eltökéltségét a párbeszéd és az együttműködés folytatására a kongresszuson elhangzott számos, nagy jelentőségű javaslattal támasztotta alá. ' Közülük kiemelkedittJ'íaz','hogy' a ' Szovjetunió 'kész 1 Európa tertíle- tént'íc egészére kitérjeskfénl’a katonai bizalomerősítő intézkedéseket. Józanságra vall az a javaslat is, hogy hívjanak életre tudósokból és szakértőkből álló nemzetközi bizottságot egy esetleges atomkatasztrófa következményeinek felmérésére. Azonnali cselekvésre ösztönöz az az indítvány, hogy haladéktalanul állapodjanak meg a közép-hatósugarú nukleáris eszközök telepítésének befagyasztásáról Európa területén ... E javaslatok mindennél jobban leleplezik a szovjet Veszélyről szóló propaganda tarthatatlanságát, és kifejezik a szovjet nép békeakaratát. — Mi nemcsak reméljük, hogy a szovjet kommunisták nemzetközi kezdeményezései jelentőségüknek megfelelő fogadtatásra találnak, hanem erőnkhöz képest mindent meg is teszünk azok valóra váltásáért — folytatta fejtegetését Terbe elvtárs. Majd arra tért rá, hogy a népek számára legfontosabb olyan kérdésben is, mint a béke megőrzése, a szocializmust építő magyar nép szavának súlyát, politikai tekintélyét a nemzetközi színtéren az ország gazdasági stabilitása és teljesítő- képessége dönti el. Sok szó esett az utóbbi időben, a külső feltételek nagyarányú romlásáról. Szerencsére idejében rájöttünk, hogy a szigorúbbá vált nemzetközi feltételeken való kesergéssel nem jutunk sehová, nekünk kell 1 igazodni az objektív külső körülményekhez. Ennek járható, útját jelölte ki számunkra a Központi ' Bizottság 1977 októberi határozata', és erősítette meg pártunk XII. kongresszusa is. Szocialista építőmunkánk történelmileg fontos nagy vállalkozása jelert időszakban a gazdaság intenzív fejlesztése, s feladataink, túlnyomó többségét ma már nem a központi irányításban, hanem a vállalati szférában kell megoldani. Feladataink ma is történelmi súlyúak — Az’ új követelményekhez- való igazodás észrevehetően megkezdődött Bács-Kiskun megyében is, bár egyes vállalatok eltérő ütemben birkóznak meg a feladatokkal — adott számot ,a folyamat helyi tapasztalatairól a szónok. — A ma már veszélyes egyoldalú mennyiségi szemlélettől való elszakadást jelzi, hogy a megye iparvállalatai az V. ötéves tervre előíráhyzott évi 7,5 százalékos termelésnövekedéssel szemben mérsékeltebb, mintegy 5 százalékos növelést valósítottak meg. Termelésük több mint 30 százalékát exportra értékesítették, amelynek 45 százaléka tőkés piacokon is megállta a helyét. Ez is hozzájárulás volt a népgazdasági egyensúlyi helyzet javításához. BeszélKetnénk még az ésszerű költség- és készletgazdálkodási intézkedésekről, s az akadályvétel számos pozitív jeléről, de akkor nem hallgathatjuk el a termékszerkezet korszerűsítésének a kívánatosnál lassúbb tempóját, a célszerű munkaerő-gazdálkodás, a teljesítményekhez jobban igazodó bérezés terén meglevő fogyatékosságokat sem. Ugyanígy bőségesen vannak még feladataink, lehetőségeink és adottságaink jobb kihasználására a mezőgazdasági ágazatban ... Magabiztosságunkat tükrözi, hogy eredményeink számbavétele mellett napjainkban bátor tárgyilagossággal inkább a gondok, mulasztások megszüntetésére, helyrehozására irányuló tennivalókról beszélünk. Mert az is történelmi tény. hogy a termelés előbbi két fő ágában a dolgozók munkája alapozta meg azt-a fejlődést, amit áz elmúlt öt évben az életkö- • rülmények, az életszínvonal, az infrastruktúra fejlesztésében elértünk. A növekedés üteme szinte minden tekintetben meghaladta az országos átlagot. Az állami és magánerőből emelt 25 ezer lakás több. mint ami 1945 és 1965 közölt épült. Régi feszültséget oldott fel a kecskeméti új kórház átadása, amivel a közepesen ellátott megyék közé kerültünk. Számtalan új létesítménnyel gazdagodtunk, amelyek már termér szetes részei életünknek. Ugyanakkor nem titkoljuk gondjainkat, sem. melyeket vagy örökségként kaptunk, vagy saját munkánk gyengeségéből erednek. Megyei sajátosság a jelentős külterületi népesség, nem könnyű örökség a még mindig országos színvonal alatti infrastruktúra, a telepi rendszerű változatos ipar- szerkezet, amely ma még egyszerre képviseli a korszerűt és az elmaradottságot. Van mire alapozni a megvalósítást . De éppen a .36 esztendő megyei történelme' tanít árra ‘is bennünket, hogy e gondok közt nincs olyan, amelyet rövidebb vagy hosszabb távon ne lennénk képesek megoldani a szocialista építés eszközeivel. Ehhez már rendelkezünk az 1981—85. évekre kidolgozott gazdaság- és területfejlesztési irányelvvel, amely unind- ' ezek ismeretében hangolja össze területi adottságainkat az országos követelményekkel, és jelöli ki á Duna—Tisza közén előrehaladásunk további útját. Megyénk ipari termelését a VI. ötéves terv során az országos átlagot meghaladó mértékben, 20—25 százalékkal akarjuk bővíteni. S más fontos tervek mellett ilyeneket is vizsgálunk: lehetséges-e, érdemes-e foglalkozni megyénkben alumínium-, petrolkémiai és elektronikai iparral, gyógyszer- és növényvédőszer-gyártással. Bács- Kiskunban gazdasági, természet- földrajzi adottságainknak megfelelő súllyal foglalkozunk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termeléssel, fejlesztésének lehetőségeivel. Az iparban a növekvő szénhidrogén-termelés, a korszerűsödő gépipar mellett nagy figyelmet fordítunk a központi fejlesztési programokhoz való kapcsolódásra, az önállóvá váló ipartelepeknél a továbbfejlődésükhöz szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésére. Emellett továbbra is szorgalmazzuk a lakosság életkörülményeit kedvezően befolyásoló infrastrukturális — lakás, oktatási, egészségügyi — fejlesztéseket. Fokozott támogatást kívánunk nyújtani a sajáterős lakásépítésekhez és a társadalmi összefogással megvalósuló beruházásokhoz. — Nagyvonalú elképzelések ezek? Inkább azt mondanám, reális tervek, amelyek valóraváltását van mire alapozni. Ma már 45 ezer .szakmunkás dolgozik a megyében, és a mezőgazdasági nagyüzemekben mind több a kiválóan képzett szakember. . S e tervek nem feltétlenül több munkát, -terhes erőfeszítést igényelnek.. Sokkal inkább gondolkodásbeli frisseséget. igényességet, oda- adóbb figyelmet a munkában, ésszerűséget, céltudatosabb szervezettséget, érzékenységet a kis mulasztások, pazarlások észrevételére, az új megoldások, kezdeményezések iránti fogékonyságot dolgozók és vezetők részéről egyaránt. Végső soron tehát az garantálja a sikert, hogy’ a korszakfolytatásnak ezt a tervét egyaránt magáénak vallja a nagyra- törő és sokszor érthetően türelmetlen ifjúság, s a kezdés örömével munkához látó idősebb nemzedék is — zárta le ünnepi megemlékezését Terbe Dezső. fi 1 J. G. Bahtyin felszólalása Üdvözlő táviratok A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a-Szovjetunió Minisztertanácsának vezetői táviratban üdvözölték a magyar vezetőket hazánk felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából. Táviratukban hangsúlyozták: a Szovjetunió és Magyarország viszonyában az ország felszabadulásával új, a testvéri barátság és a gyümölcsöző együttműködés korszaka kezdődött. Az SZKP és az MSZMP viszonya a szoros összefor- rottságon, a szocializmus és a kommunizmus építésének alapvető kérdéseiben, a jelenkor időszerű problémáinak megítélésében fennálló nézetazonosságon alapul. A magyar vezetők táviratban köszönték meg az üdvözletét, melyben kiemelték: a Magyar Népköztársaság külpolitikájának sarkköve volt és marad barátságunk és szövetségünk erősítése a Szovjetunióval, a KGST, a Varsói Szerződés tagállamaival, a szocialista közösség országaival: Testvérmegyei üdvözletek Bács-Kiskun megye vezetői az alábbi üdvözletét, küldték hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából V. Sz. Makarenko, az Ukrán Kommunista Párt Krím Területi Bizottsága első titkárának, az SZKP KB póttagjának és J. G. Bahtyin, a Krím Területi Tanács Végrehajtó, Bizottsága elnökének Szimferopolba: — Engedjék meg, hogy átadjam Bács-Kiskun megye dolgozóinak a Kríim-terület kommunistái és dolgozói testvéri üdvözletét, s kifejezzem köszöhetünket a meghívásért, hogy delegációnk ellátogathatott az Önök szép hazájába és Bács-Kiskun megyébe — mondotta a tesitvénmegye elnöke, — Népeink önzetlen barátságának mély gyökerei a régmúltba' nyúlnak vissza, s a szabadságért és a függetlenségért vívott együttes harcban született, a szovjet és a magyar nép 'legjobb fiainak és lányainak kiöntött vérével erősödött örökre. Népeink barátsága a Nagy Honvédő Háború idején is kiállta a próbát, a békés építés éveiben pedig tovább erősödik és virágzik. Ez a barátság a marxizmus—leninizmus, a szocialista internacionalizmus eszméjén, a közös ideológián és a kommunizmus felépítésének közös célkitűzésén nyugszik. Népeink barátságának ragyogó példája a Krím-területi és a Bács-Kiskun megyei dolgozók immár húsz esztendős testvéri kapcsolata. A kialakult tradíciónak megfelelően a Krímben széles körben ünnepük meg a magyar nép életének nevezetes eseményét. .Számomra -különösen kellemes részt venni ezen az ünnepségen, amelyet Magyarország felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából tartanak. A Szovjetunió Kommunista Pártja, az elmúlt hónapban tartotta. a XXVI. kongresszusát, amelynek hatása alatt áll egész országunk. Hallgatva L. I. Brezs- nyevet, tapasztaltuk a megelégedettség és jogos büszkeség érzését a Kommunista Párt, a szovjet nép iránt hazánk gazdaságának és társadalmának fejlődésében elért nagy eredményei iránt. Ugyanakkor a bonyolult 1 nemzetközi helyzet ellenére sikerült megőriznünk a békét. A kongresszusi emelvényről újra elhangzott a szenvedélyes felhívás a béke megvédésére, az atomháború lángra- lobbanásiának megakadályozására, áz értelmetlen, különösen veszélyes fegyverkezési hajsza megfékezésére. S ezt a felhívást aláhúzták konkrét javaslatok,. A kongresszuson sok érdekes felszólalás hangzott el a külföldi küldöttek részéről. A legkiválóbbak a legmeghatóbbak közé tartozott az MSZMP Központi Bizottsága első titkáráé, Kádár Jánosé, aki elmondta, milyen megfeszített erővel dolgozik a magyar nép az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak megvalósításáért, kifejezte a külpolitikai kérdésekben a nézetek teljes azonosságát. „A Szovjetuniót és a Magyar Népköztársaságot —I a szocialista országok népeit — mondta a kongresszuson Kádár e’.vtárs — egyesíti céljaik és alapvető érdekeik közössége. Közösek örömeink és gondjaink. Mindannyian tudjuk, hogy összeforottsá- gunk, egységünk;' együttműködésünk megsokszorozza erőnket, ezért töfelkszünPi erősítésére.” Az ilyen együttműködés eredményeit láthatjuk • a két megye — Krím és Bács-Kiskun példáján is. ,Én erről teljesen megalapozottan szólhatok nemcsak az országukról, megyéjükről szerzett mostani' benyomásaim alapján, hanem minit az 1981. évi első krími delegáció tagjaként is, miután létrejötteik a testvéri kapcsolatok megyéink között. Húsz évvel ez- • előtt amikor még csak megszületett barátságunk —• kétoldalú 'kapcsolataink csak Sziimferopol és Kecskemét városokra terjedtek ki. Ezek napjainkra jelentősen -kifej- tóditelk, | több mint 30 ipari, mezőgazdasági üzemre,, oktatási, tudományos és kulturális intéz- rnériyire terjednék ki. Különös elégedettséggel állapíthatjuk meg, hogy nemcsak a megye vezetői és szakértői küldöttségeinek cseréjére kerül sor, hanem középvezetőkére is. Sok hasznos munkamódszert és példát merítettünk megyéjük különböző területeinek — a termelési kultúra 'magasabb színvonalra emelése érdekében végzett munkának —, a szocialista munkaverseny fejlesztésének tanulmányozásával. Engedjék meg, hogy ha csak röviden' is, tájékoztassam Önöket azokról az eredményekről, amelyeket a krími-terület az SZKP XXVI. kongresszusáig elért, s arról, milyen feladatokat , határoztunk meg. A Krím dolgozói számára a X. ötéves terv évei a népgazdaság minden ágában jelentős szakaszt jelentettek. Az ipari termelés volumene 20,7'százalékkal nőtt. Az ötéves terv során terven feliül1 realizáltunk az ipari termékékben 315 millió rubelt. Az ipar alapvető ágazatai 26,7 százalékkal növekedtek. Több mint 50 ezer hektár öntözött területet, jelentős termelési kapadásoikat, a lakossági szükségletbe kielégítésére termelő fémmegmunkáló üzemeket vontunk be a termelésibe. Gondot fordítottunk tenmészetvédelmi objektumok építésére és a megye kerületeinek, városainak vízellátására. - -Ü Az . össz-szövetsági szoaialita munkaversenyben az 1980. évi és.a X. ötéves tervi gazdasági és társadalmi fejlődés sikeres teljesítéséért két járás — a sziimfe- ropöld és a bahesiszeráji — 12 munkaikollektívája magas elismerést? és az SZKP KB, a Szovjetunió Minisztertanácsa Vörös Vándorzászló kitüntetését kapta. — Engedjék meg, hogy Bács- Kiskun valamennyi dolgozójának, az egész testvéri magyar népnek békét, fellendülést, az MSZMP XII. kongresszusa határozatának megvalósításában új, kiemelkedő sikereket kívánjak — mondotta befejezésül. J. G. Bahtyin üdvözlő szavai után a Kecskeméti Óvónőképző Intézet irodalmi színpada adott ünnepi műsort. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. KEDVES ELVTÁRSAK! A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága, a megyei tanács és megyénk dolgozói nevében szívből köszöntjük hazánk felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából az Ukrán Kommunista Párt Krím Területi Bizottságát, a területi Tanácsot és testvérmegyénk dolgozóit. Felszabadulásunk évfordulóján a tisztelet és az elvtársi megbecsülés érzésével emlékezünk a szabadságot hozó szovjet népre, hős katonafiaira, akiknek a fa- sűmus feletti győzelme megnyi- . tóttá népünk előtt a nemzeti és a társadalmi felemelkedés útját. Az elmúlt 36 év alatt a magyar nép pártunk vezetésével a szocialista közösség tagjaként, a Szovjetunió nélkülözhetetlen segítségével történelmi jelentőségű sikereket ért el, és a fejlett szocialista társadalom építésén dolgozunk. Legnagyobb nemzeti ünnepünkön kívánunk önöknek és a Krím terület valamennyi kommunistájának, dolgozójának további kiemelkedő sikereket az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a kommunizmus építésében, a testvéri barátság elmélyítésében. Elvtársi üdvözlettel: Romány Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára Dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke A testvérmegyéből az alábbi üdvözlet érkezett Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke cimére: KEDVES ELVTARSAK! A Krim területi pártbizottság és a területi tanács tagjai nevében forró üdvözletünket küldjük Bács-Kiskun megye minden kommunistájának nevezetes évfordulójuk, Magyarország felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából. 1945 áprilisában a magyar nép előtt megnyílt a nemzeti felemelkedés, a szocialista társadalom építésének útja. A munkásosztály — élcsapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével — együtt a parasztsággal, az értelmiséggel, az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak szellemében jelentős sikereket ért el az ipar, a tudomány, a kultúra terén, a nép jólétének javításában. Az SZKP XXVI. kongresszusán L. I. Brezsnyev elvtárs előadói beszédében nagyra értékelte a szocialista országok közötti együttműködést, amely a proletár internacionalizmus talaján jött létre. Ránk mély benyomást tett az MSZMP KB első titkárának, Kádár János elvtársitok a felszólalása, amikor a szovjet és a magyar nép, valamennyi szocialista ország barátságát hangsúlyozta. Örömmel tölt el bennünket, hogy népeink közötti barátsághoz immár 20 éve a Krim terület és Bács-Kiskun megye is hozzájárul Azon leszünk, hogy baráti kapcsolataink tovább mélyüljenek Bács-Kiskun megye nagyszerű dolgozóival. Nem kételkedünk abban, hogy a pártbizottságaink között 1981-ben megkötendő megállapodás a további inter nacionalista barátságot, a társadalmi, politikai életben, gazdaságban szerzett tapasztalatok kicserélését szolgálja majd. Hálánkat fejezzük ki a Szovjet-Krím Napjainak megrendezéséért Bács-Kiskun megyében. Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából, kedves elvtársak, sok sikert kívánunk a szocialista épi- tőmunkában, az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a békéért, a népek függetlenségéért vívott harcban. Éljen a megbonthatatlan szovjet—magyar barátság! B. Makarenko a Krím területi Pártbizottság első titkára J. Bahtyin, a területi tanács elnöke A kegyelet koszorúi Tegnap megyeszerte koszorú- zási ünnepségeket tartottak hazánk felszabadulásának 36. évfordulója tiszteletére. Kecskeméten a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél a mun- kásőr-zenekar által eljátszott magyar és szovjet himnusszal vette kezdetét az Ünnepi esemény. Ezt követően az MSZMP Bács- K is kun megyei Bizottságának 'képviseletében Erdélyi Ignác és Terbe Dezső helyezett el koszorút •az emlékmű talapzatánál. A megyei tanács nevében dr. Gajdócsi István1 és Tohai László koszorúzott, á társadalmi és fömegszervezetek koszorúját; Neiner János, Farkas József, Griner Gyula és Pigniczki Zoltán helyezte el. A fegyveres erők és testületek- képviseletében dr. Fehér Géza rendőr ezredes, Decsov Zoltán al-. ezredes és dr. Cserháti László tisztelgett a felszabadulásért vívott harcban elesett hősök emléke előtt. Koszorút helyezett el a krími testvérmegye küldöttsége J. G. Bahtyin és a kövétségi első titkár Bajkai Gabitov vezetésével. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok képviseletében L. Sz. Zolotov gárdaezredes és A. D. Tyelbuhov gárdaalezredes koszorúzott. Ezt követően a kecskeméti üzemek, Intézmények dolgozói és a város lakosai — nyugdíjasoktól az óvodásokig — rótták le kegye• A megyei pártbizottság koszorúját Erdélyi Ignác és Terbe Dezső helyezte el. létükét az emlékműnél, s helyezték el a hála és az emlékezés virágait. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Ugyancsak tegnap koszorúzták meg a megyeszékhelyen az ellen- forradalom mártírjainak emlékművét. Koszorúzást ünnepségre került sor a vasútkerti és a Budai kapui szovjet hősi emlékműnél is. Tiszakécskén a felszabadulás 36. évfordulóján koszorút helyeztek el a román hősök emlékművénél.
