Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-01 / 77. szám

1981. április 1. • PETŐFI NÉPE • 3 A PÁRTKONGRESSZUS ÉS A FELSZABADULÁS TISZTELETÉRE Kiváló eredmények a településfejlesztési versenyben Kezdjük a végén: a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által a párt XII. kongresszusa és a ha­zánk felszabadulásának 35. év­fordulója tiszteletére szervezett településfejlesztési mozgalomban Bács-Kiskun megye érte el a leg­több sikert. A legmagasabb ki­tüntetést, a nemzeti zászlót kap­ja Kecskemét, Kalocsa, Tisza- kécske, Ágasegyháza. Elismerő oklevéllel díjazzák Kiskunfél­egyházát, Dunavecsét, Hartát, Csátalját és Jászszentlászlót. Há­rom társadalmi munkás és 17 kollektíva kap Kiváló Társadal­mi' Munkáért plakettet. A sum- mázat: 1980-ban • összesen 900 millió 251 ezer forint értékű tár­sadalmi munka, illetve ennek tár­gyiasult végterméke: sportcsar­nok, általános iskola, óvoda. Folytassuk az elején! 1979. ’au­gusztus 10-én a HNF megyei , bi­zottság körlevelet intéz helyi szervezeteihez, melyben bejelenti, hogy Kiskunfélegyháza, Harta, Lajosmizse és Vaskút település- fejlesztési mozgalmat indít a pártkongresszus és a felszabadu­lási évforduló tiszteletére, s ja­vasolja, hogy a megye minden települése csatlakozzék a kezde­ményezéshez. Amikor szeptem­berben megjelenik az országos felhívás, Bács-Kiskunban már ja­vában folyik a szervezés. A cél: az V. ötéves tervi cél­kitűzések megvalósítása, különö­sen pedig a gyermekintézmények fejlesztése, a lakókörnyezet szé­pítése, út- és járdaépítés, a szel­lemi munka jobb kihasználása. 1980. március 3-i dátumú je­lentés a HNF Országos Tanácsá­hoz: „Véleményünk szerint 1979. augusztus 10-től 1980. végéig kö­rülbelül 600 millió forintot érő társadalmi munkát tartalmaznak a vállalások”. Farkas József HNF megyei titkár. Egy három hónappal korábbi tájékoztató 'néhány mondatos részlete: „A társadalmimunka- mozgalom elindításával a megye lakossága ismét bizonyítja a la­kóhely iránti szeretetét, felelőssé­gét, összefogását. Az eddig (1979. december 12-ig) beérkezett konk­rét vállalások, felajánlások szá­ma 45. Dunaszentbenedeken 960 ezer forint értékű felajánlás tör­tént a 200 adagos napiköziottho- nos konyha bővítésére, csapadék­elvezető árok karbantartására, építésére. Dusnokön a tanácsi építőbrigád 10 ezer, a lakosság 200 ezer forint értékű társadalmi munkát vállal: céljuk a játszótér felszerelésének korszerűsítése, járdaépítés. Fajszon 1 millió, Ha­jóson 1,3 millió, Úszódon 320 ezer forint, Bácsalmáson 10 mil­lió, Pirtón 350 ezer forint, Kis­szálláson 3 millió forint értékű társadalmi munkát vállaltak. Hartán ezer facsemetét ültetnek el. Baján 100 személyes óvodát építenek, Bácsborsódon iskolát, Lajosmizsén kétcsoportos .óvodát, és tizenöt utcában 500 meggyfát ültetnek el.” A tájékoztató beterjesztője, Farkas József megjegyzése: „Kér­dés, hogy nem okoz-e túlzott le­terhelést az embereknek, ha rrjég nagyobb összegű önként vállalt társadalmi munkára ösztönzik őket? Csak akkor és csak úgy nem, ha a lakosságot nem feles­leges, hanem valóban közhasznú munka elvégzésére kérik. Ha az önként jelentkezők látják, érzik, hogy amivel megbízzák őket: közérdek, akkor a munkát szíve­sen végzik...” Közbevetés. A statisztikák szé­liek, okosak. X>e — szárazak. Mo­solyogtad lenne táblázatba szed­ni, hogy mondjuk hány liter ve­rejték csörgött le a vállakon, hányszor hangzott el a biztató „hó-ru'kk!” a tanácstagok hány­szor kopogtattak körzetük lakói­nak ajtaján. Ilyen statisztikák nincsenek. Csak már-már legen­daszerű történetek vannak gumi­csizmát öltő tanácselnökökről, ásót-kapát ragadó nyugdíjasok­ról, az ahol kell ott megjelenő szocialista brigádokról. A „közö­sen a közös célért” elv gyakorla­ti megvalósulásáról — kissé hi­vatalosabb nyelven mondva. Farkas József HNF-titkár és dr. Gajdócsi István megyei ta­nácselnök levele a Hazafias Nép­front Országos Tanácsához, dátu­ma 1981. február 20.: „A taná­csok 1979. és 1980. évi társadal- mimunka-végzését felmértük. Idézőjelek nélkül a levél mel­lékletéből: Az egy főre jutó tár­sadalmi munka értéke Kecskemé­ten 2251, Kalocsán 2399, Kiskun­félegyházán 186-1, Tiszakécskén 2776, Dunavecsén 2741, Hartán 2387, Ágasegyházán 4567, Csát- alján 4126, Jászszentlászlón 3905 forint. Egy év alatt 900 millió 251 ezer forintnyi új érték! Ismétlés: a HNF Országos Ta­nácsának előterjesztése a legjob­bak elismerésére — Budapest, 1981. március 15. (A HNF kong­resszus zárónapja). „1979-ben or­szágosan 4,6 milliárd forinttal, a felhívás hatására 1980-ban csak­nem 6 milliárd forinttal gazda­godtak községeink, városaink. A legtöbb munkát iskolák, óvodák, játszóterek, sportpályák, ivóvíz- hálózat, járda, út építésére, fásí­tásra, parkosításra, virágosífás- ra fordították. Mindez a tanácsok fejlesztési lehetőségeit lényege­sen megnövelte és számos község­ben ez volt a fejlesztés fő 'forrá­sa.” A mérleg: kilenc Bács-Kiskun megyei település és 20 személy, illetve közösség részesül elisme­résben kiemelkedő társadalmi munkájáért. E munka értéke — pénzben — kifejezhető. Haszna — a fejlesztési alapok nélkül mégis létrehozott iskolák, óvo­dák haszna — felmérhetetlen. B. J. Számitógépes növényvédelem Az országban elsőként számító­gép tervezi meg a vegyszeres gyomirtás technológiáját a bara­nyai búzatáblákon. A mostani ta­vaszon — kísérletképpen — 15 ezer hektáron alkalmazzák az új módszert. A baranyaiak mellett néhány Somogy, Csongrád és Haj- dú-Bihar megyei termelőszövetke­zet is részt vesz a komputerizált növényvédelemben. A nemzetköz zi viszonylatban is korszerű el­járást a Baranya megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomá­son dolgozták ki Beisinger Péter főmérnök és munkatársai. A kísérletben együttműködő mezőgazdasági üzemek ezekben a napokban minden búzatábláju­kon úgynevezett gyomfelvétele­zést végeznek, és az adatokat át­adják a növényvédelmi állomás­nak, ahol betáplálják a pécsi re­gionális számítóközpont kihelye­zett termináljába. Ám ebbe a komputerbe előzőleg olyan prog­ramot építettek be, amely szigorú szakmai logika alapján kiválaszt­ja a legeredményesebb védekezé­si technológiát. Így néhány órán belül az érdekelt gazdaság nö­vényvédő szakembere már kéz­hez is kaphatja a védekezési el­járás táblánkénti leírását. Ez az eljárás továbbfejlesztett változata a már széles körben al­kalmazott számítógépes kukorica gyomirtási technológiának, ame­lyet ugyancsak a Baranya me­gyei Növényvédelmi és Agroké­miai Állomáson dolgoztak ki. Hasonló eredményt várnak a búza növényvédelmének számító- gépes megtervezésétől is. A kom­puter „tanácsára” ugyanis a me­zőgazdasági üzemek a leghatáso­sabb vegyszert alkalmazhatják a regisztrált gyomfajok irtására. Ugyanakkor a költségek is csök­kennek. hiszen elkerülhetik a fe­lesleges, túlbiztosított vegyszere­zést, s megkímélik ettől a kör­nyezetet is. (MTI) Vasutas újítók A MÁV Vezérigazgatóságán kedden kiváló vasutas újítókat tüntettek ki. A MÁV-nál tavaly mintegy 9400 újítási javaslatot nyújtottak be — 133-mal többet az előző évinél, s ezek közül ugyancsak többet, összesen 4626-ot fogadtak el. A bevezetett újítások 127,5 millió forinttal növelték a válla­lati eredményt. A siker részesei közül 153-an kapták most meg a „Kiváló újító” kitüntetés arany, ezüst és bronz fokozatát. Az elmúlt tervidőszakban a vasút újítói, feltalálói 43 millió forintot kaptak hasznosított ja­vaslataikért. BÁCS-KISKUN A TÉVÉBEN,,A RÁDIÓBAN Teghap délután Élni, élni.'.. címmel sugározta a J.plevízi.0 a szegedi körzeti stúdió Fülöpszálláson fel­vett dókúrhentumfilmjét. A kettes csatornán ma lát­hatjuk a Kecskeméten élő Buda Ferencet bemutató műsort. Ezt szintén a Tisza-parti tévések készítették. Csütörtökön a Kossuth adón hallható a Hobbi-Do­minó új száma, amelyben Leskowszky Albert és ba­rátai vállalták a házigazdaságot. A délelőtt 10 óra 5 perckor kezdődő zenés összeállítást másnap délután 15.28-kor megismétlik a Kossuthon. Pénteken — sajnos nagyon későn —, 22.20 órától Kunszentmiklósról láthatunk, hallhatunk képes in­terjúkat a kettes csatornán. Város volt — város lesz Kunszentmiklós cím a riportfilm mondandóját is jelzi. Ugyanezen a napon Kiskunfélegyházáról je­lentkezik a Ki nyer ma?, 12.20 órakor. Szőnyi G. Sándor, a kecskeméti színház művészeti vezetője rendezte Az a szép, fényes nap című Szabó Magda dráma tévé-változatát. Szombaton „az egye­sen” látható 20.05-től. AHOGY A SZOCIOLÓGUS LÁTJA ... A korszerű család Szokások, erkölcsök, személyiségalakító együttélési norma egyik nagyon fontos forrása a család. Nem lehet elégszer be­szélni róla, és tenni érte, hogy a társadalom stabil alappil­lére legyen, hogy iól szolgálja az egyénnek a társadalomba való beilleszkedését. A mai magyar családok helyzetéről, éle­téről kérdeztük meg Cseh-Szombathy Lászlót, a Magyar Tu­dományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézetének igazga­tóhelyettesét. — A női és a férfi szövetke­zésének a mai viszonyok kö­zött általánosan elfogadott ke­rete a házasság. Mit tesz tár­sadalmunk a harmonikus, kor­szerű családok életrehívásá- ért? '■4- A családi életre nevelés új­keletű fogalom, ötven évvel ez­előtt senki sem beszélt róla, hi­szen a nevelés a szülők automa­tikus feladata volt. Az, hogy elő­került, azt jelzi: problémák van­nak a család működésével, és ezekkel a családtagok egyedül képtelenek megbirkózni. Senki sem vitatja, hogy,a gyerekek sa­ját családjukban tanulnak, de azt valljuk, hogy ezek mellett a spe­ciális ismeretek mellett általáno­sabbakra is szükségük van. A mai korban, amikor a házasság- kötés lehetősége mobilabb, szük­ségszerű, hogy a fiatalok megis­merkedjenek általánosabb, más családokra is jellemző életmó­dokkal. A hagyományos elképze­lésekkel szemben arra kell meg­tanítani a házasfeleket, hogy az élet bizony tele van konfliktu­sokkal. Éppen az a korszerű csa­lád, amelyik képes ezeket leküz­deni. Számtalan publikáció jele­nik meg napjainkban a családok életmódjáról, sőt kötelező foglal­kozás az iskolákban is a családi életre nevelés. Szerintem az effaj­ta oktatás nem lehet eléggé ered­ményes. Olyan eszközökre és al­kalmakra lenne szükség, amelyek felkeltenék a gyermek érdeklődé­sét a családi témák iránt. Hogy melyek lehetnének ezek az esz­közök és alkalmak? Ügy gondo­lom, hogy egy-egy délutáni fog­lalkozás az iskolában, egy témá­hoz illő film vetítése, vagy mond­juk egy novella felolvasása, a gyerekek között. Ahol a tanár csupán egyik résztvevője a tár­saságnak. — A családi élet tervezése nagyon összetett dolog. Nem lehet pusztán a születésszabá­lyozásra korlátozni. Mi mbst hazánkban az aktuális tenni­való? — A családi élet tervezése sok­rétű feladat. Kiterjed a pályavá­lasztásra, a munkahelyre, a csa­ládi gazdálkodásra, a szórakozás­ra, a baráti kör megválasztására, a háztartási munkák elvégzésére. Mégis, az alapkérdés a gyermek. Aktuális feladatunk , pedig az, hogy a családok számára olyan körülményeket teremtsünk, ame­lyek jó alapot szolgáltatnak az életük megtervezéséhez. — ön a közelmúltban meg­jelent egyik cikkében azt írta: a társadalom szempontjából a legégetőbb probléma, hogy a családok többsébe immár több mint húsz év óta ner vállal annyi gyermeket, amennyire a népesség reprodukciójához szükség lenne. Az ön vélemé­nye szerint melyek lehetnének azok a társadalmi segítségek, amelyek változást hoznának e területen? — Az imént szóltunk a körül-: ményekről. Egyik legalapvetőbb gondunk a lakáshiány. Mindjárt hozzáteszem azonban, hogy a la­kás még önmagában kevés a gyer­mekvállaláshoz. Az utóbbi idő­ben csaknem teljessé vált a nők foglalkoztatása, ami örvendetes tény. Ám egy sor szociálpolitikai kérdés megoldását is köyeteli, amelyek a családi terhek társa­dalmi átvállalását jelentenék. Vannak bölcsődéink, óvodáink. Jó, hogy van gyermekgondozási segély. Ám el kell mondanunk azt is, hogy sokan csak kénysze­rűségből maradnak otthon gyer­mekük 3 éves koráig, mert nem tudják elhelyezni gyermeküket a bölcsődében. Ügy gondolom, hogy a gyermekintézmények fejleszté­sével, bővítésével a társadalom többet vállalhat a gyermekneve­lésből. És még valami. Nagyon fontosnak tartom, hogy a férjek többet vállaljanak a családi ter­hekből, hiszen a gyermeknevelés még kis korban sem pusztán anyai, hanem szülői felelősség. Ennek az általánossá válásában van nagyon nagy szerepe a tár­sadalomnak. Hiszen jól tudjuk: ma még ferde szemmel nézik a munkahelyén azt az apát, aki be- teg gyermeke ápolása miatt ma­rad otthon. Szükség volna rá, hogy a családokban és a társa­dalomban is egyenlő jognak és kötelességnek tekintsük a szülői hivatást. Ha ezt elérnénk, bizo­nyára másként alakulnának a gyermekszületések, mint ma. — Mi a véleménye azokról az elgondolásokról, hmelyek megkérdőjelezik a jelenlegi családszerkezetet és valami mással is helyettesíthetőnek tartják? — A 70-es évek elején tetőzött a vita a házasság jelen formája körül. Sokan különösen néhány nyugati országban* úgy vélték, hogy a korszerű' életvitelnek a kommuna, a csoportházasság fe­lel meg. Csakhamar kiderült azonban, hogy az új családi for­ma sem képes kiküszöbölni a mo- nogám házasság problémáit. Ter­mészetesen ez a felismerés nem jelenti azt, hogy a több házaspárt összekapcsoló közösségek teljesen elvetendők! Nem, hiszen ez bizo­nyos életszakaszban, átmenetileg megfelelő lehet-az azonos érdek­lődési körű, elsősorban fiatalko­rú emberpsoportoknak. Az együttélésnek többféle formája lehet. A házastársi kapcsolatok mellett ma már nálunk is gya­kori az úgynevezett élettársi együttélési forma. Az a vélemé­nyem, hogy a jövőben ezek szá­ma tovább gyarapodik majd, kü­lönösen akkor, ha a „csak” élet­társi viszonyban együttélők ma még hátrányos megkülönbözteté­sei megszűnnének. — Világjelenség, hogy egy­re több házasság végződik vá­lással. Sokan különösen az idősebb generációhoz tarto­zók úgy gondolják, hogy az ok elsősorban abban kereshe­tő, hogy jogrendszerünkben túl egyszerű a házasság felbontá­sa. Mi erről az ön véleménye? — Egy példával kezdem a vá­laszomat. Spanyolországban hi­vatalosan nem engedélyezett a válás mégis van különélés. Te­hát nem lehet megoldás a válás megszigorítása. Értelmetlen len­ne az egymáshoz nem illő embe­rekre rákényszeríteni az együtt­élést, hiszen úgy a házasfelek, mint a gyermekek súlyosan ká­rosodnának. Jogrendszerünk he­lyesen veszi tudomásul, hogy a sikertelen házasságok összetartá­sának sem az egyén, sem a tár­sadalom szempontjából nincs he­lye. Tehát a megoldás nem a vá­lás megszigorítása, hanem a meg­felelő* párválasztás, a családi együttélés segítése, helyes befo­lyásolása. — A család szerkezete, mi­nősége módosult, és ma is változik. Hogyan látja, ön a jövő családban a nő és a fér­fi szerepét? Milyennek kép­zelhetjük el az ezredforduló magyar családját? — A jövő családja csakis az egyenlőségen alapuló közösség lehet. Olyan együttélési forma, amelyben a családtagok számára adottak a családon kívüli érvé­nyesülés és képességkifejtés le­hetőségei. Ez azonban nem a tel­jes kifelé élést jelenti, hanem az egyén személyiségének a kibon­takozását segíti. A külső hatások gazdagítják a családi közösséget is. Ilyen értelemben híve va­gyok a nyitott családnak. Ügy gondolom, hogy az állandó meg­újhodás, egymás vágyainak, ter­veinek tiszteletben tartása, tel­jesebbé, gazdagabbá teszi a kö­zös családi életet. T. E. • Az ötödik ötéves terv legnagyobb gumiipari beruházásában megépült TAURUS Gumigyárban 1981-ben már százkilencvenhétezer mezőgaz­dasági gumiabroncsot gyártanak. A radiál, diagonál, kis-diagonál gu­miabroncsokat összesen tizenkét méretben állítják elő. A termékek het­ven százalékát exportálják. (MTI-fotó) GUMIABRONCSOK VIRSLI, FELVÁGOTT — CSIRKEHÜSBÓL Bővíti termékválasztékát a baromfiipar A baromfiipar, amely öt év alatt ötödével növelte a termelést, és mintegy 500 mezőgazdasági nagyüzemmel alakított ki kap­csolatét. az elkövetkező években — kihasználva a változatlan szín­vonalú alapanyagellátást — új termékkel gazdagítja a választé­kot. A VI. ötéves terv előirányza­ta szerint 1985-ben több száz ton­na baromfihúsból készített tölte­lékárut állítanak majd elő az OMFB támogatásával beszerzett nagy teljesítményű, korszerű gé­pekkel — erről tájékoztatta az MTI munkatársát Sebestyén György, a Baromfiipari Vállalat Trösztjének műszaki igazgatója. Az OMFB 15 millió forinttal segítette az orosházi baromfifel­dolgozó új üzemrészének beren­dezését, felszerelései; "ehhez az összeghez további 15 millió fo­rinttal járult hozzá a baromfi­ipar. A rendelkezésre álló ösz- szegből kidolgozták a technoló­giát, gépsorokat vásároltak, ame­lyeknek indítására rövidesen- sor kerül. A gépekkel a hazánkban csak alig ismert baromfihús- töltelékárukat készítenek; egye­bek között baromfivirslit, morta- dellát és kolbászt. Ugyan a her­nádi Március 15. Termelőszövet­kezet baromfifeldolgozó üzemé­ben gyártanak már baromfivirs­lit, ez a termék azonban egyelőre csak viszonylag kevés üzletbe jut el. Az állami ipar új üzemének indítása lehetővé teszi a fehérjé­ben gazdag, baromfifelvágottak választékának és mennyiségének bővítését. Az új gépekkel évente egyelőre 100 tonna virslit és más baromfi­felvágottfélét állítanak elő. Az ipar azonban — amennyiben a vásárlók megkedvelik a külföl­dön különben már ismert készít­ményeket —, 1985-ig akár 500— 800 tonna gyártására is vállalko­zik. A törökszentmiklósi üzemben, amelynek rekonstrukciós munká­latait két évvel ezelőtt a fejlesz­tési alapok időszakos hiánya miatt félbeszakították, újra indítják a munkálatokat. Itt is a továbbfel­dolgozott termékek gyártására ké­szülnek fel. Az üzemben rövide­sen megkezdik az új hűtőház épí­tését. A létesítményt az év vé­gén adják át. A következő lépés lesz a panírozott baromfihús gyártásának előkészítése. Fa­gyasztott állapotban hozzák majd forgalomba. 1982 után várható a baromfi-hamburger gyártásának megkezdése. Ezeket a készítményeket a fej­lett baromfiiparral rendelkező or­szágokban is csak kevés helyen gyártják. Főként az Egyesült Államokban ismerik a baromfi­töltelékárukat, amelyeket ott — az étkezési hagyományoknak meg­felelően — főként pulykából ké­szítenek. Nyugat-Európában több­felé gyártanak már baromfivirs­lit, és mortadellát. A magyar ba­romfiipar, amely termelését te­kintve a világon az elsők között áll, most megteremti a műszaki lehetőséget arra. hogy a feldol­gozott termékek kínálatában is versenyképes legyen. (MTI) •V-.—------Rr-ser-*---—75----—-----­L í. 1 Ittli 1, «Li 1 I [i i I:! ! 1 ; ■ i - 1 - i I ! i iji.ll.il iii.fl.il : jilc HÁNY CENTI A BABA » Ezt kel! tudni a csecsemő­ruházat vásárlásánál A kiemelt szám a méretnagyság jeízése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom