Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-01 / 77. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. április 1. Kiválók és élenjárók • Papp György, a bajai városi pártbizottság első titkára köszönti a határőröket. (Csanádi István felvétele) A határőrségnél szervezett szocialista versenymozgalom célja többek között az eredményes határőrizet elősegítése, a szocialista tudat és gondolkodásmód fejlesztése, szocialista kollektívák kialakítása. A katonák eredményeiről, előmeneteléről a munkahelyi közösségek rendszeresen tájékoztatást kapnak, gyakori a visszajelzés is, amikor vállalat vagy szövetkezet vezetői gratulálnak kiváló vagy élenjáró katona címet elért volt dolgozójuknak és közlik, hogy elismerésként jutalomban vagy órabéremelésben részesítik. Ez megfelelő ösztönzésként hat, kiegészülve a jogszabályban biztosított — katonaidő letöltése után kiadásra kerülő — szabadsággal. A kiskunhalasi határőrkerület alegységei 1980-ban eredményesen teljesítették a versenymozgalomban vállalt kötelezettségeiket. Az elismerő címek átadására a Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvénysorozatának keretében került sor. Az alegységek sorából kiemelkedik a kiskunhalasi lovas iskola, a madarasi és a bácsborsódi őrs. A Haza Szolgálatáért érdemérem arany fokozatával kitüntetett lovasiskola harmadszor érte el a legmagasabb címet: a Határőrség Kiváló Százada. Hirling József alezredesnek kiváló segítőtársai vannak. Egyaránt fontosnak tartják a lovassportban az eredményességet és a katonák magas szintű felkészítését. Az egyik legeredményesebb sportoló Varró József törzszászlós — aki Moszkvában olimpikon volt — a versenymozgalomban is kiemelkedően szerepelt, kiváló címet ért el. Haskó János főhadnagy őrse három egymást követő évben élenjáró lett. A siker titkát Elek László főhadnaggyal együtt abban látják, hogy évről-évre sikerült elfogadtatni a növekvő követelményeket és a kollektívát jól összekovácsolták. Minden katonát, aki az őrsre kerül, kötelez az elért eredmény, és méltóak akarnak lenni elődeik jó példájához. Említést érdemelnek Molnár Ernő őrmester, Odor Sándor szakaszvezető, Csorba László szakaszvezető, akik szervezői és aktív résztvevői voltak a mozgalomnak. Bácsborsódon Vasmanszky Károly alezredes kerületparancsnok gratulált Galambos Ferenc és Árva Béla hadnagynak, abból az alkalomból, hogy másodszor lett az őrs élenjáró. Az ünnepségen részt vett Papp György, a bajai városi pártbizottság első titkára, Szabó Lajos, a Ganz Villamossági Művek bajai gyáregységének igazgatója. Az őrsnek igen jó a kapcsolata a lakossággal, rendszeresen részt vesznek az úttörők és ifjúgárdisták felkészítésében, jól működő önkéntes határőrcsoportok vannak. A Ganz Villamossági Művek bajai gyáregységével való együttműködés gazdasági, politikai, kulturális és sporttevékenységben realizálódik. Az üzem vezetői, szocialista brigádok tagjai gyakori vendégei az őrsnek, ugyanakkor a katonák részére rendszeresen szerveznek üzemlátogatást. A fiatal parancsnoknak nagyszerű segítőtársai voltak az év során Vass Dezső törzsőrmester, Zemkó Ferenc és Papp Imre őrmester, akik a szervezés, a mozgósítás mellett egyéni kiváló és élenjáró címükkel is hozzájárultak a sikerhez. Szabó Zoltán Füstbe ment tíz és fél millió A napokban, l^éjzülj! ejl a? összefoglaló statisztikai jelentés, amely mintegy keresztmetszetét adja' a múlt év tűzeseteinek. Az elmúlt Esztendőben” 490 tűz pusztított a megyében, amelyből 442 nem kevesebb, mint tíz és fél millió kárt okozott. Nem volt szerencsés az 1980. esztendő, mert az azt megelőző évben 445 tűzesetet jegyeztek fel, igaz a kár értéke akkor magasabb volt, elérte a 20 millió forintot. Mindezeket Szilaj István, tűzoltó főhadnagytól, a tűzrendészet megyei parancsnokhelyettesétől tudtuk meg. A részletekről, a különböző súlyos tűzkárokról vele beszélgettünk. — A tűzesetek száma valamelyest csökken, a kárérték pedig a fele az előző évinek. A csökkenés azonban egészen másképp értékelhető, ha figyelembe vesz- szük, hogy 1979-ben két olyan eset történt — az emlékezetes zsanai és egy fakitermelő kombájn tüze —, amelyek kárértéke 6, illetve 4,3 millió forint volt. Ilyen rendkívül nagy kárral járó tűz a múlt évben nem volt. A népgazdasági ágakat értékelve megállapítottuk, hogy a legtöbb tűz a lakóházakban történt, szám szerint 201, amely huszoneggyel több, mint .az elmúlt esztendőben. A kárérték majdnem 2 millió forint, duplája a megelőző évnek. Hogyan alakult a mezőgazdaságban és az iparban a tűzesetek száma? Tudomásom szerint, ezek is csökkentek. — A mezőgazdaságban 165 tűz pusztított, amely tizenhéttel kevesebb, mint 1979-ben, de a csökkenés a csapadékosabb, hűvösebb időjárásnak köszönhető. A kár így is elérte az 5,7 milliót. Az iparban 17 tűzeset történt, egy- gyel több, mint 1979-ben, de a kár értéke a 6,5 millióról 1 millió 100 ezerre csökkent. Az egyéb tűzesetek száma 59 volt, ez is csökkent, s az okozott anyagi kár jóval, másfél millióval kevesebb, mint az azt megelőző esztendőben. Meg kell jegyeznem, hogy a tűzesetek száma és a kárérték alapján országos viszonylatban sem állunk rosszul. Sőt, a már említett adatok kifejezik a tűzesetek megelőzésében, keletkezésében, terjedésének korlátozásában elért eredményeinket, a gyors és hatékony tűzoltást. A kárérték megfelelő értelmezéséhez azonban az is hozzátartozik, hogy a felsorolt adatok csak szorosan a tűz pusztítását tartalmazzák, a népgazdaságot ért teljes kárt, termeléskiesést, üzemzavart, felújítást, kötbért nem. A keletkezési okok vonatkozásában jelentős változások tapasztalhatók. Korábban, főleg a gyermekjáték, a gépek helytelen használata okozta a tűzeseteket. Tavaly mi okozta a legtöbb tüzet? — Az elmúlt évben nagymértékben nőtt az elektromos áram, a nyílt láng helytelen használata, a sugárzó hő és a gyújtogatás és robbanás következtében keletkezett tüzek száma. Csökkent a dohányzás, a gyermekjáték, az építési hiba és a mozdonyszikra okozta tüzek száma. Ezt a jó propagandának, felvilágosító munkának köszönhetjük. A megelőzésre minden évben nagy gondot fordít az állami tűzoltóság. A hatósági és a szakhatósági munkán túl az elmúlt évben 120 filmvetítés, 340 propaganda- előadás volt, amelyen ötvenhatezren vettek részt. Tűzvédelmi témájú gyermekrajzpályázatot hirdettünk, az 500 pályaműből kiállítást állítottunk össze, amelyet a megye városaiban, iskoláiban, művelődési otthonaiban mutattunk be. Törekszünk a tűzvédelem társadalmasítására is. Segítjük az önkéntes és vállalati tűzoltóságök működését, kiképzésüket, továbbképzésüket. Évenként rendszeresen versenyeket rendezünk, amelyeken az állami, az önkéntes, a vállalati, ifjúsági és úttörő tűzoltók is részt vesznek. Eredményesnek mondható tehát a tűzoltóság múlt évi tevékenysége, de vajon csak felvilágosítással, propagandaelőadásokkal lehet ' megelőzni a tűzeseteket? — A tűzvédelem célja és feladata az emberi élet, a testi épség, a társadalmi tulajdon védelme. Az állami tűzoltóság társadalmi segítőinek bevonásával a vállalatok, intézmények szakembereivel együtt munkálkodik e cél érdekében. Nem könnyű feladat, mivel a tűzvédelem igen sok törődést, szervezést igényel, s ez függ a dolgozók, az állampolgárok öntudatától is. Elgondolkodtató, hogy a tűzesetek többsége a múlt évben is emberi gondatlanság, felelőtlenség, mulasztás következtében történt. Ezt tükrözi az is, hogy a tűzvédelmi szabályok megsértése miatt 226 szabálysértési eljárást kezdeményeztünk, s 22 alkalommal büntetőeljárást indítottunk. Még inkább elgondolkodtató, hogy az elmúlt évben tizenhét ember halt meg a lakóházi tüzek következtében, huszonketten megsérültek, illetve füstmérgezést szenvedtek. Egyetlen alkalmat sem szeretnénk elmulasztani, hogy ne hívjuk fel az ipari és mezőgazdasági1 nagyüzemek vezetőinek, a lakosságnak a figyelmét arra, hogy tegyen meg mindent a tüzek megelőzése, elterjedése érdekében. Ezt diktálja az egyéni és a társadalmi érdek. Gémes Gábor Istálló és állattelep - takarékosan Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek több száz istálló és állattelep rekonstrukcióját készítik elő; a tervező irodák sorra adják át a terveket a megrendelőknek. Általános tapasztalat: mindenekelőtt a költség- takarékos módszerek bevezetésében várható előrelépés — erről tájékoztatták a MÉM-ben az MTI munkatársát. Pontos adatók még nincsenek arról, hogy hány telep felújítása, korszerűsítése és bővítése kezdődik meg 1981-ben. Annyi azonban máris bizonyos, hogy legalább 40—60 nagyobb létesítmény korszerűsítéséhez látnak hozzá. Űj telep építését az idén csak egyetlen helyen, a Veszprém megyei vaszari Hunyadi Termelőszövetkezetben tervezik, a többi gazdaságban a meglévő létesítmények átalakításától remélik a tejtermelés növelését. Mindenekelőtt a műszaki berendezések felújításától várják az eredményeket. > Ái építészeti megoldások igen változatosak. Alapvétő követelmény, hogy a korábbinál természetesebb körülmények között tartják majd az állatokat. A tehénállomány jó része az eddigi zárt, fűtött és gépi szellőztetésű istállókból átvonul majd a nyitható oldalfelületű, lényegesen szellősebb létesítményekbe. Az új fajták ugyanis igazolták, hogy ilyen körülmények között is képesek a maximális tejtermelésre, sőt, eseteként a ridegebb körülmények között adják a legtöbb „tejet. * , A rekonstrukciót a gazdaságok állami támogatással valósítják meg. Csemegekukorica és vöröshagyma Sikeres kísérletek a kutató- intézetben A vöröshagyma és a csemege- kukorica fajtanemesítés, a szaporítóanyag-előállítás, a nagyüzemi termesztés és tartósítás legújabb módszereinek a kidolgozására irányuló tudományos munka eredményét összegezték a múlt héten a Zöldségtermesztési Kutató Intézet makói állomásán, valamint a ZKI kecskeméti központjában. Az intézet tudományos osztályvezetői és munkatársai kétnapos tanácskozáson számoltak be ötéves tevékenységükről, majd a következő tervidőszak kutatási feladatait vitatták meg. A makói kutatóállomáson a vöröshagymamag és dughagyma- termesztés technológiai fejlesztésére irányuló kísérletsorozat kedvező eredménnyel járt. Különösen a mezőgazdasági nagyüzemekben alkalmazható kezelési, gépesítési eljárások váltották be a hozzáfűzött reményeket. Az eddiginél tökéletesebb módszereket dolgoztak ki az intézet munkatársai a hagyma vegyszeres gyomirtására. A Békés megyében megalakult társulásnál a vöröshagymamag nagyüzemi termesztése hazánkban a jelenleg legkorszerűbb módszerrel történik. Az V. ötéves tervben öt vöröshagymafajta részesült állami elismerésben, ezenkívül négy fajtajelöltet jelentettek be a kutatóállomás munkatársai. Csemegekukoricát csaknem fél évszázada termesztenek hazánkban a konyhakertekben. Nagyüzemi termesztése azonban az amerikai tapasztalatok és hibridek felhasználásával csupán 1975-ben kezdődött el. Jelenleg ezer hektár a csemegekukorica nagyüzemi vetésterülete. A kiváló beltartalmi értékű — főként tartósított termékként forgalmazott — csemegekukoricára a nagyüzemi termesztés és feldolgozás teljes gépesítési lehetősége hívta fel a gazdaságok, az érdekelt vállalatok szakembereinek a figyelmét. 'S Kecskeméten 1972-ben kezdődött el a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben a csemegekukorica nemesítése. A legfőbb cél, a friss fogyasztásra alkalmas, különböző tenyészidejű hibridek előállítása volt. A későbbiek során a ZKI munkatársai már a nagyüzemi ^termesztésre szánt, a tartósítóipar minőségi követelményeit kielégítő, egyszeres ke- resztezésű hibridek és fajták előállítására törekedtek. 1975 és 1978 között négy fajtát részesített elismerésben az állami minősítő bizottság. Két éve, Kecskeméti sárga SC—400 néven, bőven termő, nagyüzemi fajtát jelentett be az intézet, amely a kísérleti adatok szerint kiváló nyersanyaga lehet a tartósítóiparnak. Minősége versenyképes a jelenlegi legjobb külföldi hibridekkel. Pattogatni való kukoricát nyolcszáz hektáron, ebből nagyüzemi területen 380 hektáron termesztenek. Részt vesz ebben a megye gazdaságai közül a kis- szállási Bácska Tsz is, amely évek óta^forgalmazza a pattogatott kukoricát természetes és ízesített készítményként. Néhány, patto- gatásra szánt csemegekukoricafajtát a kecskeméti intézet munkatársai nemesítettek, amelyek rövidebb tenyészidejűek, de magas hozamúak, emellett pattoga- tási térfogatnövekedésük har- minc-harmincháromszoros. Tavaly a kecskeméti intézet munkatársai újabb fajtát jelentettek be állami elismerésre Kecskeméti gyöngy SC néven, amely másfél héttel korábban érik az eddig minősített kecskeméti hibrideknél. K. A. „Az ember a növényekben találhatta meg az első orvosságát, és tovább keresi azokban még a mai napig is, hiszen a gyógynövényeknek nagy múltjuk Után gazdag a jelenük, és még sokat ígérő a jövőjük is ... Számuk ma már világszerte sok ezerre tehető; mint hivatalos gyógyszerek, gyógyszeripari nyers- és alapanyagok, jelentős részükben pedig mint egyszerű természetes teaszerek különösen megbecsültek.” Az idézett mondatok a Medicina gondozásában tavaly — immáron a hatodik kiadásban — megjelent Gyógyító növények című könyvből valók. S belőle tudjuk meg azt is, hogy hazánk földje igen gazdag vadon termő gyógynövényekben, összegyűjtésük szervezetten történik, nemkülönben a szükséges fajták termesztése. Nos, ez utóbbi tevékenységből Bács-Kiskunban is egyre többen veszik ki részüket, zömmel a kisgazdaságokban. Ha e vállalkozás teljesítése, illetve a termés felvásárlása körül rend van, jól jár a termelő, a termeltető, s végsősoron a népgazdaság, mely a belföldi felhasználásra és exportra egyaránt igényli-keresi a gyógynövényeket. Ellenkező esetben óhatatlan a baj, s ekkor feltehetően a rövidebbet húzzák az egyéni termesztők, akiknek munkája megy veszendőbe, reményük foszlik szerte. Ilyen okból kérte a napokban segítségünket a Hajós, Jókai u. 17. szám alatt lakó Krajnik Kálmán. Festőmályva termesztésére kötöttünk 1980-ban szerződést a körzetünk kereskedelmi ellátásában illetékes kalocsai áfészen keresztül a HERBARIA Vállalattal. Minthogy évelő növényről van szó, ez annyit jelent, hogy az idén, s a következő évben terem majd bőségesebben, s mi ennek érdekében már eddig is sokat dolgoztunk. Nemrégen azonban elkeserítő hírt közölt velünk a szerződéses partner, azt, hogy ebben az esztendőben ne számítsunk e gyógynövény termésének átvételére. Az indok: a megállapodás csak a múlt,évre vonatkozóit, s egyébként is megcsappant a kereslet. Alaposan benne vagyunk a pácban, érthetetlennek, kárt okozónak véljük a vállalati eljárást, a felvásárlás megtagadása ugyanis más értékesítési lehetőség híján, jelentős jövedelem- kiesést okoz számunkra. Tudomásunk szerint egyre több gyógySokakat érintő panaszos levelet kaptunk a közelmúltban Bajáról, Jursonovics Kálmán tanácstagtól, aki egyebek között az alábbiakat közölte velünk: A 72-es körzetben lakó nyugdíjasok közül többen rendelkeznek buszbérlettel, akik valamennyiéit rendszeresen igénybe veszik a helyi járatokat. Egy ideje azonban jó néhányuknak megrendült a bizalmuk a Volán e munkájában, mely sokkal inkább hasonlít a mindenáron való tettenérés hatósági megtorlására, mintsem a nem éppen olcsó viteldíjat megelőlegező utasközönség megértő, udvarias kiszolgálására. Arról van szó, hogy sok idős ember pusztán feledékenységből — ami a korral járó eset — elmulasztja a bérletjegyen feltüntetni az igazolvány számát. S ha jön az ellenőr, szinte főbenjáró bűnnek minősíti a tényt, és azonnal kiszabja az 50 forintos helyszíni bírságot. Amennyiben nincs a néninél, bácsinál ilyen összeg, s azt két napon belül sem tudja bevinni a vállalati kirendeltség növényre van szüksége az országnak, s e céllal, törekvéssel összeegyeztethetetlennek tartjuk a HERBARIA intézkedését. Termelőtársaim nevében is reménykedünk valamiféle kedvező megoldásbánt — írja egyebek között levelében olvasónk. A közérdekű ügyben felvettük a kapcsolatot a kalocsai Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet mezőgazdasági termelésszervezőjével, Lőrincz Lászlóval, aki a következőket közölte: Festőmályva ,termesztésére, illetve a termésének 1980-ban történt felvásárlására negyvenkét személlyel kötöttünk szerződést a körzetünkben, akik részére .vetőmagot biztosított a HERBARIA. A termelők összesen több mint tízezer négyzetméteren tettek eleget vállalt kötelezettségeiknek, s e növény értékes sziromlevelének általuk tavaly átadott mennyisége elérte az 54 mázsát. Mindezért az országos cég 4500 forint egységárat fizetett, vagyis az érdekeltek jövedelme szép summa volt. A mályvarózsaszirom idei átvétele elől valóban elzárkózik a gyógynövény forgalmi vállalat, főleg arra hivatkozván, hogy raktáraiban felhalmozódott az ilyen készlet, mert az exportüzlet lebonyolítása akadozik, ugyanis a külföldi partner mérsékelte igényét. Tekintette l arra, hogy az értékesítés más módját nem ismeri az áfész, így sajnos nem tudja orvosolni a termelők panaszát. Íme a hivatalos magyarázat, mely tényszerű, vele vitába szállni célszerűtlen, fölösleges. Ami azonban elgondolkodtató: vajon a további piacok felkutatására fordított-e idejében kellő figyelmet a festőmályvatermés határainkon túli eladásának gazdája? Kötve hisszük ugyanis, hogy a gyógynövények iránti világméretű kereslettel valahol másutt ne találkoztak volna külkereskedőink ... Aztán kevésbé értjük még, hogy a köhögés, a rekedtség,j a bélcsatorna hurutos megbetegedése elleni, valamint, a külső, i kelések és gyulladások borogatására is használható anyagot tartalmazó festőmályva hazai gyógyszeripari feldolgozásának miért olyan szűkre szabott a bázisa — ha egyáltalán van ilyen! —, hogy még a vetőmagellátás révén szervezett, ösztönzött kistermelői közösség árujának eladása is gondot okoz! pénztárához, már a duplájává büntetik. Levélírónk szerint afféle „két bőrt egy rókáról” módszer ez, mely önérzetet sértő, tehát megengedhetetlen. Talán, a bérletes joggal elvárhatja, hogy a szolgáltató cég alkalmazottja legelőször csak figyelmeztet az utazási jegy körüli hiányosságokra, s azok pótlására! Egyetértünk Jursonovics Kálmánnal, eme gyakorlat kétségkívül túlságosan hatóságosdihak tűnik. Az utas és a személyszállító között nem lehet egyoldalú az érdek, sőt a bizalomnak . is kölcsönösnek kell lennie. Megoldásként — és nemcsak bajai viszonylatban — javasoljuk bevezetni, hogy már a bérlet váltásakor figyelmeztessék az utasokat adminisztratív teendőjükre. Dé talán a Volán-tisztviselőknek is lenne annyi idejük, hogy az utazási igazolványok számát — például á nyugdíjasoknál — magúk jegyezzék fel a bérletire, annák kiadásakor... Összeállította: Veiket Árpád Nyugdíjasok tették szóvá. .. TÁ VBESZÉLŐKÖZPONTOK EXPORTRA # A Beloiannisz Híradás- technikai Gyárban készítik a 900 vonalas konténeres telefonközpontokat. Budapesten már tizenhármat bekapcsoltak a hálózatba, elsősorban olyan helyeken, amelyek fehér foltot jelentenek a közületi és lakossági telefonellátásban. A gyárban most három konténerközpont készül jemeni 1 megrendelésre, de még az idén újabb ötöt gyártanak a Magyar Postának. Felvételünk a Jemenbe kerülő berendezések szereléséről készült. (MTI-fotó) F5* ÍP5>*<
