Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-03 / 79. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. április 3. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 63. évfordulója alkalmából ered­ményes munkája elismeréseként A Szocialista Magyarorszá­gért Érdemrend kitüntetést adományozta Pesir Istvánnak, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöké­nek. A szövetke­zet tagsága jó érzéssel, büsz­keséggel érte­sült annak ide­jén a magas kitüntetés híré­ről. Pesir Ist­ván vezetésé­vel ugyanis a szövetkezet az ország 100 leg­jobb közös gaz­dasága közé küzdötte fel magát, és a megyében is a nyolc legjobb tsz között sze­repel. Tudják azt is, hogy el­Kevesebb költséggel — több hús A herceghalmi Takarmányozási Kutató Intézetben számos érdekes kísérletet végeznek. Többek között a teljes érésben levő kukorica szárral együtt történő betakarításával, illetve tartósításával foglalkoznak. Dr. Sándi Ottó, tudományos fő­osztályvezető és Várhegyi Józsefné, tudományos munkatárs közös kísérleteiről az alábbiakban számoltak be szerkesztő­ségünkhöz küldött cikkükben. nckük, a kitüntetés nevéhez mél­tóan fáradozott a szocialista Ma­gyarországért három évtizeden át. Élharcosa volt a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, 1949- ben kezdeményezője a Dózsa Tsz megalakításának. Ebben az idő­ben mint a járási mezőgazdasági osztály vezetője segítette a szo­cializmus alapjainak lerakását. Egy évvel később már a megyei ■mezőgazdasági osztály vezetői posztján találjuk. Innen ment vissza szülővárosába 1955-ben, a Vörös Csillag Tsz tagságának ké­résére, s állt a szövetkezet élére. Közéleti tevékenysége azonban mindig túlterjedt a Vörös Csillag Termelőszövetkezet határain. A tanácsok megalakulása óta tagja volt a városi, illetve megyei ta­nácsnak, 1968-ban a Kiskunsági TESZÖV elnöke lett, s azóta. is betölti ezt a tisztet. 1972 óta tag­ja a TOT-nak is, 1963—1971 kö­zött két cikluson át volt ország- gyűlési képviselő. Amikor életének állomásairól kérdezem, azzal hárítja el, hogy érdemesebb inkább a szövetkezet eredményeiről, és további tervei­ről szólni, A magas kitüntetést egyébként sem pályafutása vé­gén kapta. S még sok terve van, amit szeretne megvalósítani. — Az V. ötéves terv a dinami­kus fejlődés időszaka volt szö­vetkezetünk életében — hangsú­lyozta Pesir István. —ötéves elő­irányzatainkat 30 százalékkal tel­jesítettük túl. Búzából ezer hektár területre 4,5 tonnás hektáronkén­ti átlagot terveztünk, s 5 tonnát értünk el, sőt tavaly 5,46 tonnát. Szikes szigeteinken meghonosítot­tuk a cukorrépát, és ötéves át­lagban hektáronként 11 ezer fo­rint tiszta nyereséget értünk el. Az említett gyenge talajokon egyébként mást termelni nem is lehetett volna. Ezenkívül terme­lünk kukoricát, napraforgót. A szakosodást ezekre a növényekre szorítottuk vissza. Nagy súlyt' helyeztünk a terv­időszakban az állattenyésztésre. Változékony idővel köszöntött be az április. Szélcsendes, napsü­téses helyeken csaknem 20 fokra melegedett fel a hőmérséklet nappal, míg éjszaka erősebb le­hűlésre is volt példa. Éppen ezért ajánlatos, különösen Bács-Kiskun megyében a talajmenti fagyokra felkészülni. A GYÜMÖLCSÖSBEN hozzá­foghatunk az őszibarack metszé­séhez. Ügyeljünk azonban arra, hogy ne hagyjuk a fa koronájá­ban az elmúlt szüretkor megsé­rült vagy mézgásodott vesszőt. Csökkenthetjük az ágrák és az egyéb gombabetegségek fertőzé­seinek veszélyét, ha a nagyobb sebeket — az új — Cellciddel, il­letve San tar SM pasztával lezár­juk. A hétvégi ünnepen feltétlen fejezzük be a bogyósok metszé­sét. A málna letermett vesszőit vágjuk vissza, de ne hagyjunk olyat se a .bokoriban, amelynek háncsszövete sérült, esetleg fol­tos. A tövek átvizsgálásakor for­dítsunk időt a talajközeli részek, vesszők épségére is. A szalmatörekkel, vagy fafor­gáccsal takart s zamócaá gyásókat tisztítsuk ki. A talaj felszínét 3—4 cm mélyen lazítsuk. A legyökere­sedett indákat távolítsuk el, mert ezek a tápanyagot elvonják az anyatövektől. A SZŐLŐBEN még mindig rá­érünk metszeni. Meglepetés ér­heti azokat a gazdákat, akik ko­rán kezdenék ehhez a munkához, hiszen megyénkben a fagyra ér­zékeny fajták jelentős rügypusz- itulást szenvedtek, amely mérté­Két állatfaj — a szarvasmarha és a baromfi — tenyésztését bővítet­tük. A szarvasmarha-állomány­nál végrehajtottuk a tbc-mente- sitést, s a tehenenkénti 3200 lite­res fejési átlagot 4 ezer literre növeltük. A libát vertikumban — törzstartás, keltetés, nevelés, hiz­lalás — tenyésztjük. Évente 280 ezer naposlibát keltetünk. Nagy fantáziát láttunk a májlibában, 1980-ban már 120 ezret neveltünk fel belőle. Szövetkezetünk 1500 juhot tart, amelynek szaporulatát a tőkés országokba exportáljuk. Nagy gondot fordítottunk a háztáji gazdaságok fejlesztésére. Kezdetben 13 millió forint bevé­tellel indultunk, s 'tavaly már elértük a 115 millió forintot. Többek között 120 ezer hízott li­bát a háztáji gazdaságok adtak. Erőteljesen fejlődött kertészeti ágazatunk is. Többek között 80 hektár szőlőnkből 60 hektárt kor­szerűsítettünk. Ez 1980-ban ter­mőre fordult, és 8,9 tonnás hek­táronkénti átlagtermést adott. A 10 hektáros lengőszálas művelé­sű szőlőnk termésátlaga pedig meghaladta a 13 tonnás átlagot. A zöldségtermelésnél energiata­karékos megoldással megvalósí­tottuk a vízfüggönyös, fóliasát­ras palántanevelést. Bővítettük és szakosítottuk ipa­ri tevékenységünket, s 8 millió forintos költséggel egy autószere­lő csarnokot létesítettünk. Ez az ágazatunk öt évvel ezelőtt 30 millió, tavaly 70 millió forint ér­téket termelt. Tormaüzemünk évi 20 millió forintos árbevételt ér el. Az or­szág különböző részeiben 35 va­gon tormát értékesítünk, s tőkés exportra is szállítunk. Kereske­delmi részlegünk 13 milliós for­galmat bonyolít le. Van saját vendéglőnk, három házi boltunk majorjainkban. Tésztaüzemünk 5 vagon tésztát gyárt. Nagy erőfeszítéseket tettünk a tagság szociális és kulturális el­látásának javítására. Üzemi konyhát létesítettünk, amely na­ike akár 100 méterenként is vál­tozik. A szőlőtelepítéskor csak alapo­san és legalább 50—60 centimé­ter mélyen forgatott, jól trágyá­zott talajba ültessünk oltványt. A kötöttebb déli talajokon lehető­leg csaik oltványt telepítsünk, hi­szen itt a filoxéra megtizedelhe­ti az ültetvényt. A már „beállt” kertben pótoljuk a hiányzó karó­kat, esetleg verjük lejjebb a földbe, s erősítsük meg a tám- rendszert is. A lugas és magas- kordon-művelésű szőlő karjait, szálvesszőit már kötözhetjük, de ne használjunk drótot vagy ke­mény műanyag zsineget,, mert ezek megsérthetik, bevághatják a vesszőket, karokat, vagy a tör­zset. Mivel a növényvédelem az egyik legfontosabb munka, fordít­sunk figyelmet a permetezőgép karbantartására és javítására. A télen kifagyott tőkéket dön­téssel, bujtással pótolhatjuk. A metszetlerí szőlőtőkéről húzzunk le egy szálvesszőt és arasznyi bujitatási gödörbe földdel beta­karjuk. Egy év múlva leválaszt­hatjuk az anyatőkéről és a gyö­keres vesszővel pótolhatjuk a hi­ányt Kötött talajon csak olt­ványt használhatunk. A ZÖLDSÉGESKERTBEN egyelőre inkább a fóliasátor ad munkát, Hajtathatunk zöldba­bot, fóliaalagiút alatt. A fűtetlen sátorban elő kell készíteni az uborka talaját. Négyzetméteren­ként 5—6 kilogramm • istállótrá­gyát rakjunk az egymástól 1—2 méterre kialakított fél méter szé­les és 20 centiméter magas bak­ponta 250—300 adag ebédet főz, nyáron ennél is többet. A Bala­tonon saját üdülőnk van már ahol évente százhúsz dolgozónk pihenhet. Ezenkívül az NDK-beli erfurti szövetkezettel szerződtünk húsz felnőtt- és tizenöt gyermek csereüdültetésre. A TOT által szervezett üdültetésben évente huszonnégyen vehetnek részt. Nyugdíjasainkról sem feledke­zünk meg. Évente többször ösz- szehívjuk. megvendégeljük őket, elbeszélgetünk velük. Ennek is köszönhető, hogy szívesen vissza­járnak szövetkezetünkbe, és segí­tenek a nagy munkák idején. A Vörös Csillag eszközállomá­nya az elmúlt öt évben jelentő­sen bővült. Építettünk egy lucer­naszárítót, raktárhelyiségeket, ke­verőüzemet. Tagja vagyunk két termelési rendszernek, és öt tár­sulásnak. Jól képzett vezető gár­dánk, szorgalmas tagságunk van. Ennek eredménye, hogy az el­múlt öt évben háromszor nyer­tük el a Kiváló Szövetkezet cí­met, s a tagság havi átlagjöve­delme 3200 forintról 4286 forintra növekedett. — További terveim? — nézett rám elgondolkozva. — Huszonhat éve vezetem ezt a 'szövetkezetét. Szeretném legalább a 30. évet ezen a poszton jubilálni, s elérni, hogy gabonából további másfél százalékkal növekedjen az átlag­termés, cukorrépából 35 tonnára, napraforgóból 2,5 tonnára, kuko­ricából 6 tonnára. A tehenészet­ben a brucellózismentesítést meg­valósítva, 500-ra növelve az állo­mányt, elérni a 4500 literes fejési átlagot. Libából 25 ezres törzset kialakítani, ehhez a keltetőt bő­víteni és egyéb épületeket létesí­teni. Szőlőből újabb 30 hektárt te­lepítünk az elkövetkező öt évben, ezen 12 tonnás átlagtermést aka­runk elérni. A kertészetben 40 hektáron a paprikatermelést helybevetéssel kívánjuk megva­lósítani. A háztájit úgy fejleszt­jük, hogy kisebb kollektívák egy- egy közös telepen 50—100 sertést hizlaljanak, s a libatümést is 150 ezerre növeljük. Ipari tevékenységünket tovább szakosítva, megoldjuk a tehergép­kocsik . helybeni vizsgáztatását. Építünk olyan lakóépületet, amely­ben , egy, vendéglő is helyet kap. Szorosabbra fűzzük kapcsolatain­kat á termelési rendszerekkel, de nem bővítjük azokat. Ezzel szem­ben a társulásos és kooperációs kapcsolatainkat tovább fejleszt­jük. Mindehhez igen fontos, hogy szövetkezetünk kollektívája to­vább emelje szakmai képzettsé­gét. Gondoskodni fogunk szak­embereink utánpótlásáról, a szak­munkásképzésről azért, hogy öt év alatt 15 százalékkal növelhes­sük tagságunk jövedelmét, szo­ciális, kulturális ellátottságának színvonalát N. O. • A már kilombosodott ősziba­rack hosszú, vékony hajtásait kö­tözzük fel, mert így majd fásodva kialakul a kívánt koronaforma. hátakba. Ezt takarjuk úgyneve­zett uborkafölddel 3 centi vasta­gon. Az uborkaföldet egy rész trágya és két rész gyepszintföld összekeverésével készítsük. Ebbe ültessük' az uborkapalántákat. A DlSZKERTBEN folytassuk a takarítást. Tisztítsuk meg a ké­sőn virágzó évelő ágyásokat, ge­reblyézzük össze az elpusztult növényrészeket és a takarásra használt avart. A túlságosan nagyra nőtt éve­lőket ritkítsuk és a más növények rovására terjeszkedőket osszuk szét. A friss ültetést mindig ön­tözzük be. Már most érdemes megvásá­rolni a tavaszi gyeptelepítéshez a fűmagot. A talaj ülepedésére le­galább két hetet • szánjunk, ezért már hozzákezdhetünk a terület megmunkálásához. A NÖVÉNYVÉDELEM tovább­ra is fontos munka. A csonthéja­Az utóbbi években világszerte az energiával és az abrakkal való takarékosság került előtérbe az állattenyésztésben is, és a tö­megtakarmányok szerepe nőtt. Ez utóbbiak közül figyelemre­méltó a kukoricaszilázs. Lényeges ebben az esetben, hogy a tenge­rit megfelelő érési stádiumban 34—38 százalékos szárazanyag­tartalommal takarítsuk be. szilázs fehérjekiegészítéssel ön­magában is alkalmas a szarvas- marhák hizlalására, ugyanis a fiziológiai — teljes — érésben betakarított növény 45—50 szá­zalékát a szem teszi ki. A sze­mes betakarításhoz hasonlítva a teljes növény silózásával 30—35 százalékkal növelhető a hektá­ronként betakarított tápanyag- mennyiség. A betakarítás, a tartósítás _ és a takármánykiosztás egyszerű, gépesítése megoldott. Elmarad­nak a szem szárításával, kezelé­sével járó költségek és automati­kusan hasznosul a szár. Kis költ­séggel állítható elő és területre vetítve, lényegesen nagyobb hús­termeléshez jutunk, mintha egy másik szántóföldi1 takarmányt egészítünk ki szemes abrakkal. Másrészt jelenleg nem ismerünk más szálas vagy tömegtakar­mányt, amellyel nagyobb ener­gia- vagy akár szárazanyaghozam lenne elérhető, mint a betakarí­tott teljes kukoricanövénnyel. Mindebből következik, hogy a kukoricaszilázsra alapozott hizla­EXPORTRA 9 A szabadszállási Lenin Terme­lőszövetkezet szárítóüzemében a paprika és zöldségfélék után az idén már vöröshagymát is feldol­goznak. összesen száz vagon hagymából készítenek szállít­mányt főleg NSZK-beli és hol­land megrendelőknek. (Tóth Sán­dor felvétele) sok éttelelt kártevőit és kóroko­zóit hatékonyan pusztítja a Recin Super 0,3 százalékos és az Unit- ron 40 EC 0,2 százalékos oldata. Hatásos e növény védőszer-kom­bináció a monília, a levéllyuka- csosodás, a levélfodrosodás, vala­mint a barackmoly- és sodró- molyhemyók ellen. Ugyanezt a permetlét szórhatjuk a körtére, málnára és a* birsre is. Az almá­ra, a ribiszkére, a köszmétére, valamint az őszibarackra szór­junk Thiovitot 0,75 százalékos, vagy Karathane FN 57-t 0,1 szá­zalékos oldatban. Ezzel csökkent­jük a lisztharmat primér fertőzé­seit. Ügy gyümölcs, mint szőlő tele­pítésekor előzzük meg a talaj la­kó kártevők pusztítását. Fertőtle­nítsük a talajt Basudin 5 G-vel 1 négyzetméterre 0,35 dekagramm szer kijuttatásával és ezt kapál­juk a talajba. Abban az esetben, ha sikerül megfelelő fajtát találni a faisko­lában, ne örüljünk előre, mert lehet, hogy az oltvány fagykárt szenvedett vagy károsítóval fer­tőzött. Éppen ezért alaposan vizs­gáljuk át mielőtt 'kifizetjük az árát. A palántadőlés károkozója a szárrész bámulását, a növények dőlését, esetleg foltszerűen pusz­tulásukat okozhatja. Amennyi­ben észleljük a betegség tünete­it, akadályozzuk meg továbbter­jedését, semmisítsük meg a már beteg növényeket és az egészsé­ges növényállományt öntözzük be Zineb 80 WP 0,5 százalékos tö­ménységű oldatával, négyzetmé­terenként 2Í,5 litert használjunk. A salátapalántákon a peronosz- póra i ellen Orthocid 50 WP-vel 0,3 százalékos töménységgel vé­dekezzünk. Cz. P. lás elsősorban gazdasági szem­pontból jelentős, mivel módot nyújt a takarmányköltségek csökkentésére és a hektáronkénti hústermelés növelésére. A hazai körülmények között történő abrak nélküli hizlalásról és ennek költségkihatásairól nem rendelkezésére adatok, ezért a Szekszárdi Állami Gaz­daságban 1979 decemberében kí­sérletezni kezdtek magyartarká­val és holstein -frízzel kereszte­zett növendék bikákkal. Két kí­sérleti és egy kontrollcsoportot alakítottak ki. Mindhárom cso­port egységesen fejenként, na­ponta 0,8 'kilogramm fehérjekon- centrátumot, egy kilogramm lu­cernaszénát és tetszés szerint kukoricaszilázst fogyasztott. A kontrollállatok ezenkívül még átlagosan napi 3,5 kilogramm ku­koricadarát kaptak. Bár a kuko- rdcaszilázzsal hizlalt állatok na­ponta 115 grammal kevesebbet gyarapodtak, egy kilogramm súly­többlethez lényegesen kisebb mennyiségű tápláló anyagot hasz­náltak fel, mint az említett kont­rollcsoport. A kísérleti csoport gyengébb minősítést kapott a vágás alap­ján, viszont jelentősen csökkent a hasűri és a csontozási faggyú mennyisége, ami bizonyítja a módszer kedvező hatását. A szer­zők éhhez hozzáteszik, hogy a vá­gómarha-minősítési rendszer nem kedvező a tömegtakarmá­nyok felhasználása szempontjá­A Nagyító tesztjében ötféle (mint látni fogjuk: ez is csak négy) színes televízió szerepel, és e négyből mindössze egyetlenegy, a Color Star esetében beszélhe­tünk „kínálásról”; a Munkácsy Color már nem kapható (leáll­tak a gyártásával), az Orion és a Videoton új típusú színes tévéit, a Colorionakat és a Szuper-Co- lort nem kell kínálni — elkelnek anélkül is. Pedig lényeges az árkülönbség. A Color Star ára 19 900 forint, a Colorion de Lux (CT 451—A) és a Super-Color (TS—3301—SP) 27 900 forintba kerül. A Colorion- Super (CT 1451), külsőleg telje­sen azonos az előbb említett Ori­on márkatárssal, ebből kevesebb került forgalomba — 25. ezer fo­rintért. A Munkácsy-Colort ha­sonló áron, 25 100 forintért árul­ták az elmúlt év közepéig. A Munkácsy-Color látszólag indokolatlanul magas árával kap­csolatban magyarázatként lehe­tett hallani: amíg a Color Star csak a nálunk sugárzott SECAM rendszerű színes adás vételére képes, a Munkácsy Color a nyu­gati, illetve déli szomszédország­ban alkalmazott PAL-rendszert is képes fogni — feltéve, hogy ez ■fizikailag (tehát a távolságot te­kintve) egyáltalán lehetséges. Az „olcsóbbik” ORION is SE- CAM-rendszerű vételre, míg a Colorion de Lux és a Super-Co­lor mindkét szisztéma vételére alkalmas. Ám a lényeges különbség a színes tévék között — a képer­nyő. Amint ez többé-kevésbé-is- mert a vásárlók körében, a szí­nes kép éivezhetőségét, a kép minőségét alapvetően a képcső rendszere befolyásolja. A korszerű, úgynevezett „in-li- ne” képcsövek összehasonlíthatat­lanul szebb, részletgazdagabb, fé­nyesebb, „színesebb” képet ad­nak, mint a ma már hagyomá­nyosnak, sőt elavultnak tekinthe­tő „delta” képcsövek. A Colorio- nokihan Toshiba és ITT, a Super- Colorban Hitachi gyártmányú nyugati importból származó in­line képcsövek vannak. A minőséget — képminőséget — alapvetően meghatározó kép­csövek szempontjából tehát már kézenfekvő a válasz: a Color Starnál lényegesen drágább, de korszerűbb készülékek árkü­lönbsége minőségbeli különbsé­get takar. Ami az olvasó szempontjából izgalmas kérdésnek tűnhet: Co­ból és közvetve a nagyobb ab- rakfelhasználására I ösztönöz. A kísérlet azt igazolja, hogy lénye­gesen kisebb takarmányköltség- gel — kilogrammonként 7,65 fo­rinttal — tudtak elérni egy ki­logramm súlygyarapodást. Ez a költségmegtakarítás olyan nagy mértékű, hoar ellensúlyózta a gyengébb minősítés miatti árbe­vétel csökkentését. Említést érdemel, hogy egy, tonna súlygyarapodás előállítá­sához a gazdaságban 20,4 száza­lékkal kevesebb takarmánytermő' területre-volt szükség. Ez a mód­szer tehát a kukoricaszilázsra éa a fehérjekiegészítésre alkalma­zott szarvasmarha-hizlalásl tech­nológiák egyik Változata lehet,' amely elsősorban a gazdaságos­ság növelése és a takarmányter­mő területtel való takarékosság szempontjából előnyős. A kilenicszáztól — ezer gram­mot meghaladó napi súlygyarapo­dás eléréséhez az említett kufco- rlcaszilázsf nemcsak fehérjével, de gazdasági abrakkal is ki kell egészíteni. Ennek mértékére ne­héz általános szabályt felállítani, A kukoricaszilámra alapozott hizlalásnál — akár gazdasági áb­ráikkal, akár csak fehérjekiegé­szítéssel történik — lényeges, hogy a betakarított termény jó minőségű legyen. Másik fontos szempont, hogy a tartósított ten­geri mindig az állat előtt legyen, amelyből tetszés szerint fogyaszt­hat. .Hasonló kísérleteket tudomá­sunk szerint külföldön is végez­nek. Éppen ezért tartottuk figye­lemreméltónak a herceghalmi kezdeményezés ismertetését. A gondolattal már több megyei me­zőgazdasági nagyüzem is foglal­kozik. Talán érdemes lenné kö­vetni a szekszárdiak példáját. lorion de Lux, vagy Super-Co­lor? Áruk azonos — és a minő­ségük? A Nagyító összehasonlító vizsgálata szerint nincs lényeges különbség. A Magyar Elektrotechnikai El­lenőrző Intézetben végzett vizs­gálatok természetesen számos részletkülönibségre rámutattak. Mint említettük, valamennyi mélsztiulajdoinségulk alapján mind a Colorion de Lux, mond pedig a Videoton Super-Collar azonos minőségi kategóriába tartozik, a Nagyító minősítése szerint .mind­kettő jó. Az egyes jelfJamzők sorálban ki- smei'kedően járnak taláilitaitoitt a Super-Color „fényereje”, szabato­sabban szólva felületi fényessége, valamint felbontóképessége (te­hát, hogy mennyire részlieltgaz- dag a kép). A színes kép ja'Jlem- zőiiit .tekintve viszint a Colorion de Lux, hacsak hajszálnyira is, de megelőzte a Super Colod Követ­kezésképpen jolbib, szebb lenne a Colorion képe? Gyakorlati ta­pasztalatok alapján ez nem állít­ható. A látszólagos ellentmondás feloldható: a műszaki jellemzők­ben talált „hajszálnyi” különbség nem olyan nagy, hogy az a képek (szubjektív, „nem műszeres”) ér­tékelésekor is miegnyllváimdna. Az egzakt mérések azonban na­gyon pontosan meghatározzák az in-line és a hagyományos képcsö­vek közötti különbséget: a Mun­kácsy-Color és a Color-Star itt többszörösen lemaradt — fény- szegényehb, színszegén yelbib ké­pet szolgáltatnak. Kezelhetősé­gük, beállításuk . is nehézkesebb. Minősítésük: közepes. Látszólag háttérbe szorul a hangminőség kérdése. Érdekes, hogy az in-line képcsöves készü­li ékek hangminőségben is többet nyújtanak. Ez a korszerűbb konst­rukciónak köszönhető. A Nagyító vizsgáján a Coliorionok hangminő­ségükkel tűntek ki, a Super-Co­lor viszont a hangerejével. A szolgáltatások közül csak egyet emelünk ki: a Colorion de ■Lux és a Super Color jóval érzé- keitlemielbb a hálózati feszültség ingadozás adna, mint a többi ké­szülék- A Colodon még 165, a Super Color 13 V-os hálózati fe­szültségnél is jól működött. Az országiban sok helyütt nem kis gondot okoz, hogy a hálózati fe­szültség a névleges 230 volt alá esik, főleg csúcsidőiben. Sz. I. Szeszélyes lesz az időjárás I álltak Színeset, de melyiket? A színes televízió múltja Magyarországon mintegy öt-hat esztendős) ám valóságos elterjedésükről inkább csak az utób­bi két-három évben beszélhetünk. Mit kínál a kereskedelem?

Next

/
Oldalképek
Tartalom