Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-03 / 79. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. április 3. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfordulója alkalmából eredményes munkája elismeréseként A Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta Pesir Istvánnak, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnökének. A szövetkezet tagsága jó érzéssel, büszkeséggel értesült annak idején a magas kitüntetés híréről. Pesir István vezetésével ugyanis a szövetkezet az ország 100 legjobb közös gazdasága közé küzdötte fel magát, és a megyében is a nyolc legjobb tsz között szerepel. Tudják azt is, hogy elKevesebb költséggel — több hús A herceghalmi Takarmányozási Kutató Intézetben számos érdekes kísérletet végeznek. Többek között a teljes érésben levő kukorica szárral együtt történő betakarításával, illetve tartósításával foglalkoznak. Dr. Sándi Ottó, tudományos főosztályvezető és Várhegyi Józsefné, tudományos munkatárs közös kísérleteiről az alábbiakban számoltak be szerkesztőségünkhöz küldött cikkükben. nckük, a kitüntetés nevéhez méltóan fáradozott a szocialista Magyarországért három évtizeden át. Élharcosa volt a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, 1949- ben kezdeményezője a Dózsa Tsz megalakításának. Ebben az időben mint a járási mezőgazdasági osztály vezetője segítette a szocializmus alapjainak lerakását. Egy évvel később már a megyei ■mezőgazdasági osztály vezetői posztján találjuk. Innen ment vissza szülővárosába 1955-ben, a Vörös Csillag Tsz tagságának kérésére, s állt a szövetkezet élére. Közéleti tevékenysége azonban mindig túlterjedt a Vörös Csillag Termelőszövetkezet határain. A tanácsok megalakulása óta tagja volt a városi, illetve megyei tanácsnak, 1968-ban a Kiskunsági TESZÖV elnöke lett, s azóta. is betölti ezt a tisztet. 1972 óta tagja a TOT-nak is, 1963—1971 között két cikluson át volt ország- gyűlési képviselő. Amikor életének állomásairól kérdezem, azzal hárítja el, hogy érdemesebb inkább a szövetkezet eredményeiről, és további terveiről szólni, A magas kitüntetést egyébként sem pályafutása végén kapta. S még sok terve van, amit szeretne megvalósítani. — Az V. ötéves terv a dinamikus fejlődés időszaka volt szövetkezetünk életében — hangsúlyozta Pesir István. —ötéves előirányzatainkat 30 százalékkal teljesítettük túl. Búzából ezer hektár területre 4,5 tonnás hektáronkénti átlagot terveztünk, s 5 tonnát értünk el, sőt tavaly 5,46 tonnát. Szikes szigeteinken meghonosítottuk a cukorrépát, és ötéves átlagban hektáronként 11 ezer forint tiszta nyereséget értünk el. Az említett gyenge talajokon egyébként mást termelni nem is lehetett volna. Ezenkívül termelünk kukoricát, napraforgót. A szakosodást ezekre a növényekre szorítottuk vissza. Nagy súlyt' helyeztünk a tervidőszakban az állattenyésztésre. Változékony idővel köszöntött be az április. Szélcsendes, napsütéses helyeken csaknem 20 fokra melegedett fel a hőmérséklet nappal, míg éjszaka erősebb lehűlésre is volt példa. Éppen ezért ajánlatos, különösen Bács-Kiskun megyében a talajmenti fagyokra felkészülni. A GYÜMÖLCSÖSBEN hozzáfoghatunk az őszibarack metszéséhez. Ügyeljünk azonban arra, hogy ne hagyjuk a fa koronájában az elmúlt szüretkor megsérült vagy mézgásodott vesszőt. Csökkenthetjük az ágrák és az egyéb gombabetegségek fertőzéseinek veszélyét, ha a nagyobb sebeket — az új — Cellciddel, illetve San tar SM pasztával lezárjuk. A hétvégi ünnepen feltétlen fejezzük be a bogyósok metszését. A málna letermett vesszőit vágjuk vissza, de ne hagyjunk olyat se a .bokoriban, amelynek háncsszövete sérült, esetleg foltos. A tövek átvizsgálásakor fordítsunk időt a talajközeli részek, vesszők épségére is. A szalmatörekkel, vagy faforgáccsal takart s zamócaá gyásókat tisztítsuk ki. A talaj felszínét 3—4 cm mélyen lazítsuk. A legyökeresedett indákat távolítsuk el, mert ezek a tápanyagot elvonják az anyatövektől. A SZŐLŐBEN még mindig ráérünk metszeni. Meglepetés érheti azokat a gazdákat, akik korán kezdenék ehhez a munkához, hiszen megyénkben a fagyra érzékeny fajták jelentős rügypusz- itulást szenvedtek, amely mértéKét állatfaj — a szarvasmarha és a baromfi — tenyésztését bővítettük. A szarvasmarha-állománynál végrehajtottuk a tbc-mente- sitést, s a tehenenkénti 3200 literes fejési átlagot 4 ezer literre növeltük. A libát vertikumban — törzstartás, keltetés, nevelés, hizlalás — tenyésztjük. Évente 280 ezer naposlibát keltetünk. Nagy fantáziát láttunk a májlibában, 1980-ban már 120 ezret neveltünk fel belőle. Szövetkezetünk 1500 juhot tart, amelynek szaporulatát a tőkés országokba exportáljuk. Nagy gondot fordítottunk a háztáji gazdaságok fejlesztésére. Kezdetben 13 millió forint bevétellel indultunk, s 'tavaly már elértük a 115 millió forintot. Többek között 120 ezer hízott libát a háztáji gazdaságok adtak. Erőteljesen fejlődött kertészeti ágazatunk is. Többek között 80 hektár szőlőnkből 60 hektárt korszerűsítettünk. Ez 1980-ban termőre fordult, és 8,9 tonnás hektáronkénti átlagtermést adott. A 10 hektáros lengőszálas művelésű szőlőnk termésátlaga pedig meghaladta a 13 tonnás átlagot. A zöldségtermelésnél energiatakarékos megoldással megvalósítottuk a vízfüggönyös, fóliasátras palántanevelést. Bővítettük és szakosítottuk ipari tevékenységünket, s 8 millió forintos költséggel egy autószerelő csarnokot létesítettünk. Ez az ágazatunk öt évvel ezelőtt 30 millió, tavaly 70 millió forint értéket termelt. Tormaüzemünk évi 20 millió forintos árbevételt ér el. Az ország különböző részeiben 35 vagon tormát értékesítünk, s tőkés exportra is szállítunk. Kereskedelmi részlegünk 13 milliós forgalmat bonyolít le. Van saját vendéglőnk, három házi boltunk majorjainkban. Tésztaüzemünk 5 vagon tésztát gyárt. Nagy erőfeszítéseket tettünk a tagság szociális és kulturális ellátásának javítására. Üzemi konyhát létesítettünk, amely naike akár 100 méterenként is változik. A szőlőtelepítéskor csak alaposan és legalább 50—60 centiméter mélyen forgatott, jól trágyázott talajba ültessünk oltványt. A kötöttebb déli talajokon lehetőleg csaik oltványt telepítsünk, hiszen itt a filoxéra megtizedelheti az ültetvényt. A már „beállt” kertben pótoljuk a hiányzó karókat, esetleg verjük lejjebb a földbe, s erősítsük meg a tám- rendszert is. A lugas és magas- kordon-művelésű szőlő karjait, szálvesszőit már kötözhetjük, de ne használjunk drótot vagy kemény műanyag zsineget,, mert ezek megsérthetik, bevághatják a vesszőket, karokat, vagy a törzset. Mivel a növényvédelem az egyik legfontosabb munka, fordítsunk figyelmet a permetezőgép karbantartására és javítására. A télen kifagyott tőkéket döntéssel, bujtással pótolhatjuk. A metszetlerí szőlőtőkéről húzzunk le egy szálvesszőt és arasznyi bujitatási gödörbe földdel betakarjuk. Egy év múlva leválaszthatjuk az anyatőkéről és a gyökeres vesszővel pótolhatjuk a hiányt Kötött talajon csak oltványt használhatunk. A ZÖLDSÉGESKERTBEN egyelőre inkább a fóliasátor ad munkát, Hajtathatunk zöldbabot, fóliaalagiút alatt. A fűtetlen sátorban elő kell készíteni az uborka talaját. Négyzetméterenként 5—6 kilogramm • istállótrágyát rakjunk az egymástól 1—2 méterre kialakított fél méter széles és 20 centiméter magas bakponta 250—300 adag ebédet főz, nyáron ennél is többet. A Balatonon saját üdülőnk van már ahol évente százhúsz dolgozónk pihenhet. Ezenkívül az NDK-beli erfurti szövetkezettel szerződtünk húsz felnőtt- és tizenöt gyermek csereüdültetésre. A TOT által szervezett üdültetésben évente huszonnégyen vehetnek részt. Nyugdíjasainkról sem feledkezünk meg. Évente többször ösz- szehívjuk. megvendégeljük őket, elbeszélgetünk velük. Ennek is köszönhető, hogy szívesen visszajárnak szövetkezetünkbe, és segítenek a nagy munkák idején. A Vörös Csillag eszközállománya az elmúlt öt évben jelentősen bővült. Építettünk egy lucernaszárítót, raktárhelyiségeket, keverőüzemet. Tagja vagyunk két termelési rendszernek, és öt társulásnak. Jól képzett vezető gárdánk, szorgalmas tagságunk van. Ennek eredménye, hogy az elmúlt öt évben háromszor nyertük el a Kiváló Szövetkezet címet, s a tagság havi átlagjövedelme 3200 forintról 4286 forintra növekedett. — További terveim? — nézett rám elgondolkozva. — Huszonhat éve vezetem ezt a 'szövetkezetét. Szeretném legalább a 30. évet ezen a poszton jubilálni, s elérni, hogy gabonából további másfél százalékkal növekedjen az átlagtermés, cukorrépából 35 tonnára, napraforgóból 2,5 tonnára, kukoricából 6 tonnára. A tehenészetben a brucellózismentesítést megvalósítva, 500-ra növelve az állományt, elérni a 4500 literes fejési átlagot. Libából 25 ezres törzset kialakítani, ehhez a keltetőt bővíteni és egyéb épületeket létesíteni. Szőlőből újabb 30 hektárt telepítünk az elkövetkező öt évben, ezen 12 tonnás átlagtermést akarunk elérni. A kertészetben 40 hektáron a paprikatermelést helybevetéssel kívánjuk megvalósítani. A háztájit úgy fejlesztjük, hogy kisebb kollektívák egy- egy közös telepen 50—100 sertést hizlaljanak, s a libatümést is 150 ezerre növeljük. Ipari tevékenységünket tovább szakosítva, megoldjuk a tehergépkocsik . helybeni vizsgáztatását. Építünk olyan lakóépületet, amelyben , egy, vendéglő is helyet kap. Szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat á termelési rendszerekkel, de nem bővítjük azokat. Ezzel szemben a társulásos és kooperációs kapcsolatainkat tovább fejlesztjük. Mindehhez igen fontos, hogy szövetkezetünk kollektívája tovább emelje szakmai képzettségét. Gondoskodni fogunk szakembereink utánpótlásáról, a szakmunkásképzésről azért, hogy öt év alatt 15 százalékkal növelhessük tagságunk jövedelmét, szociális, kulturális ellátottságának színvonalát N. O. • A már kilombosodott őszibarack hosszú, vékony hajtásait kötözzük fel, mert így majd fásodva kialakul a kívánt koronaforma. hátakba. Ezt takarjuk úgynevezett uborkafölddel 3 centi vastagon. Az uborkaföldet egy rész trágya és két rész gyepszintföld összekeverésével készítsük. Ebbe ültessük' az uborkapalántákat. A DlSZKERTBEN folytassuk a takarítást. Tisztítsuk meg a későn virágzó évelő ágyásokat, gereblyézzük össze az elpusztult növényrészeket és a takarásra használt avart. A túlságosan nagyra nőtt évelőket ritkítsuk és a más növények rovására terjeszkedőket osszuk szét. A friss ültetést mindig öntözzük be. Már most érdemes megvásárolni a tavaszi gyeptelepítéshez a fűmagot. A talaj ülepedésére legalább két hetet • szánjunk, ezért már hozzákezdhetünk a terület megmunkálásához. A NÖVÉNYVÉDELEM továbbra is fontos munka. A csonthéjaAz utóbbi években világszerte az energiával és az abrakkal való takarékosság került előtérbe az állattenyésztésben is, és a tömegtakarmányok szerepe nőtt. Ez utóbbiak közül figyelemreméltó a kukoricaszilázs. Lényeges ebben az esetben, hogy a tengerit megfelelő érési stádiumban 34—38 százalékos szárazanyagtartalommal takarítsuk be. szilázs fehérjekiegészítéssel önmagában is alkalmas a szarvas- marhák hizlalására, ugyanis a fiziológiai — teljes — érésben betakarított növény 45—50 százalékát a szem teszi ki. A szemes betakarításhoz hasonlítva a teljes növény silózásával 30—35 százalékkal növelhető a hektáronként betakarított tápanyag- mennyiség. A betakarítás, a tartósítás _ és a takármánykiosztás egyszerű, gépesítése megoldott. Elmaradnak a szem szárításával, kezelésével járó költségek és automatikusan hasznosul a szár. Kis költséggel állítható elő és területre vetítve, lényegesen nagyobb hústermeléshez jutunk, mintha egy másik szántóföldi1 takarmányt egészítünk ki szemes abrakkal. Másrészt jelenleg nem ismerünk más szálas vagy tömegtakarmányt, amellyel nagyobb energia- vagy akár szárazanyaghozam lenne elérhető, mint a betakarított teljes kukoricanövénnyel. Mindebből következik, hogy a kukoricaszilázsra alapozott hizlaEXPORTRA 9 A szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet szárítóüzemében a paprika és zöldségfélék után az idén már vöröshagymát is feldolgoznak. összesen száz vagon hagymából készítenek szállítmányt főleg NSZK-beli és holland megrendelőknek. (Tóth Sándor felvétele) sok éttelelt kártevőit és kórokozóit hatékonyan pusztítja a Recin Super 0,3 százalékos és az Unit- ron 40 EC 0,2 százalékos oldata. Hatásos e növény védőszer-kombináció a monília, a levéllyuka- csosodás, a levélfodrosodás, valamint a barackmoly- és sodró- molyhemyók ellen. Ugyanezt a permetlét szórhatjuk a körtére, málnára és a* birsre is. Az almára, a ribiszkére, a köszmétére, valamint az őszibarackra szórjunk Thiovitot 0,75 százalékos, vagy Karathane FN 57-t 0,1 százalékos oldatban. Ezzel csökkentjük a lisztharmat primér fertőzéseit. Ügy gyümölcs, mint szőlő telepítésekor előzzük meg a talaj lakó kártevők pusztítását. Fertőtlenítsük a talajt Basudin 5 G-vel 1 négyzetméterre 0,35 dekagramm szer kijuttatásával és ezt kapáljuk a talajba. Abban az esetben, ha sikerül megfelelő fajtát találni a faiskolában, ne örüljünk előre, mert lehet, hogy az oltvány fagykárt szenvedett vagy károsítóval fertőzött. Éppen ezért alaposan vizsgáljuk át mielőtt 'kifizetjük az árát. A palántadőlés károkozója a szárrész bámulását, a növények dőlését, esetleg foltszerűen pusztulásukat okozhatja. Amennyiben észleljük a betegség tüneteit, akadályozzuk meg továbbterjedését, semmisítsük meg a már beteg növényeket és az egészséges növényállományt öntözzük be Zineb 80 WP 0,5 százalékos töménységű oldatával, négyzetméterenként 2Í,5 litert használjunk. A salátapalántákon a peronosz- póra i ellen Orthocid 50 WP-vel 0,3 százalékos töménységgel védekezzünk. Cz. P. lás elsősorban gazdasági szempontból jelentős, mivel módot nyújt a takarmányköltségek csökkentésére és a hektáronkénti hústermelés növelésére. A hazai körülmények között történő abrak nélküli hizlalásról és ennek költségkihatásairól nem rendelkezésére adatok, ezért a Szekszárdi Állami Gazdaságban 1979 decemberében kísérletezni kezdtek magyartarkával és holstein -frízzel keresztezett növendék bikákkal. Két kísérleti és egy kontrollcsoportot alakítottak ki. Mindhárom csoport egységesen fejenként, naponta 0,8 'kilogramm fehérjekon- centrátumot, egy kilogramm lucernaszénát és tetszés szerint kukoricaszilázst fogyasztott. A kontrollállatok ezenkívül még átlagosan napi 3,5 kilogramm kukoricadarát kaptak. Bár a kuko- rdcaszilázzsal hizlalt állatok naponta 115 grammal kevesebbet gyarapodtak, egy kilogramm súlytöbblethez lényegesen kisebb mennyiségű tápláló anyagot használtak fel, mint az említett kontrollcsoport. A kísérleti csoport gyengébb minősítést kapott a vágás alapján, viszont jelentősen csökkent a hasűri és a csontozási faggyú mennyisége, ami bizonyítja a módszer kedvező hatását. A szerzők éhhez hozzáteszik, hogy a vágómarha-minősítési rendszer nem kedvező a tömegtakarmányok felhasználása szempontjáA Nagyító tesztjében ötféle (mint látni fogjuk: ez is csak négy) színes televízió szerepel, és e négyből mindössze egyetlenegy, a Color Star esetében beszélhetünk „kínálásról”; a Munkácsy Color már nem kapható (leálltak a gyártásával), az Orion és a Videoton új típusú színes tévéit, a Colorionakat és a Szuper-Co- lort nem kell kínálni — elkelnek anélkül is. Pedig lényeges az árkülönbség. A Color Star ára 19 900 forint, a Colorion de Lux (CT 451—A) és a Super-Color (TS—3301—SP) 27 900 forintba kerül. A Colorion- Super (CT 1451), külsőleg teljesen azonos az előbb említett Orion márkatárssal, ebből kevesebb került forgalomba — 25. ezer forintért. A Munkácsy-Colort hasonló áron, 25 100 forintért árulták az elmúlt év közepéig. A Munkácsy-Color látszólag indokolatlanul magas árával kapcsolatban magyarázatként lehetett hallani: amíg a Color Star csak a nálunk sugárzott SECAM rendszerű színes adás vételére képes, a Munkácsy Color a nyugati, illetve déli szomszédországban alkalmazott PAL-rendszert is képes fogni — feltéve, hogy ez ■fizikailag (tehát a távolságot tekintve) egyáltalán lehetséges. Az „olcsóbbik” ORION is SE- CAM-rendszerű vételre, míg a Colorion de Lux és a Super-Color mindkét szisztéma vételére alkalmas. Ám a lényeges különbség a színes tévék között — a képernyő. Amint ez többé-kevésbé-is- mert a vásárlók körében, a színes kép éivezhetőségét, a kép minőségét alapvetően a képcső rendszere befolyásolja. A korszerű, úgynevezett „in-li- ne” képcsövek összehasonlíthatatlanul szebb, részletgazdagabb, fényesebb, „színesebb” képet adnak, mint a ma már hagyományosnak, sőt elavultnak tekinthető „delta” képcsövek. A Colorio- nokihan Toshiba és ITT, a Super- Colorban Hitachi gyártmányú nyugati importból származó inline képcsövek vannak. A minőséget — képminőséget — alapvetően meghatározó képcsövek szempontjából tehát már kézenfekvő a válasz: a Color Starnál lényegesen drágább, de korszerűbb készülékek árkülönbsége minőségbeli különbséget takar. Ami az olvasó szempontjából izgalmas kérdésnek tűnhet: Coból és közvetve a nagyobb ab- rakfelhasználására I ösztönöz. A kísérlet azt igazolja, hogy lényegesen kisebb takarmányköltség- gel — kilogrammonként 7,65 forinttal — tudtak elérni egy kilogramm súlygyarapodást. Ez a költségmegtakarítás olyan nagy mértékű, hoar ellensúlyózta a gyengébb minősítés miatti árbevétel csökkentését. Említést érdemel, hogy egy, tonna súlygyarapodás előállításához a gazdaságban 20,4 százalékkal kevesebb takarmánytermő' területre-volt szükség. Ez a módszer tehát a kukoricaszilázsra éa a fehérjekiegészítésre alkalmazott szarvasmarha-hizlalásl technológiák egyik Változata lehet,' amely elsősorban a gazdaságosság növelése és a takarmánytermő területtel való takarékosság szempontjából előnyős. A kilenicszáztól — ezer grammot meghaladó napi súlygyarapodás eléréséhez az említett kufco- rlcaszilázsf nemcsak fehérjével, de gazdasági abrakkal is ki kell egészíteni. Ennek mértékére nehéz általános szabályt felállítani, A kukoricaszilámra alapozott hizlalásnál — akár gazdasági ábráikkal, akár csak fehérjekiegészítéssel történik — lényeges, hogy a betakarított termény jó minőségű legyen. Másik fontos szempont, hogy a tartósított tengeri mindig az állat előtt legyen, amelyből tetszés szerint fogyaszthat. .Hasonló kísérleteket tudomásunk szerint külföldön is végeznek. Éppen ezért tartottuk figyelemreméltónak a herceghalmi kezdeményezés ismertetését. A gondolattal már több megyei mezőgazdasági nagyüzem is foglalkozik. Talán érdemes lenné követni a szekszárdiak példáját. lorion de Lux, vagy Super-Color? Áruk azonos — és a minőségük? A Nagyító összehasonlító vizsgálata szerint nincs lényeges különbség. A Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézetben végzett vizsgálatok természetesen számos részletkülönibségre rámutattak. Mint említettük, valamennyi mélsztiulajdoinségulk alapján mind a Colorion de Lux, mond pedig a Videoton Super-Collar azonos minőségi kategóriába tartozik, a Nagyító minősítése szerint .mindkettő jó. Az egyes jelfJamzők sorálban ki- smei'kedően járnak taláilitaitoitt a Super-Color „fényereje”, szabatosabban szólva felületi fényessége, valamint felbontóképessége (tehát, hogy mennyire részlieltgaz- dag a kép). A színes kép ja'Jlem- zőiiit .tekintve viszint a Colorion de Lux, hacsak hajszálnyira is, de megelőzte a Super Colod Következésképpen jolbib, szebb lenne a Colorion képe? Gyakorlati tapasztalatok alapján ez nem állítható. A látszólagos ellentmondás feloldható: a műszaki jellemzőkben talált „hajszálnyi” különbség nem olyan nagy, hogy az a képek (szubjektív, „nem műszeres”) értékelésekor is miegnyllváimdna. Az egzakt mérések azonban nagyon pontosan meghatározzák az in-line és a hagyományos képcsövek közötti különbséget: a Munkácsy-Color és a Color-Star itt többszörösen lemaradt — fény- szegényehb, színszegén yelbib képet szolgáltatnak. Kezelhetőségük, beállításuk . is nehézkesebb. Minősítésük: közepes. Látszólag háttérbe szorul a hangminőség kérdése. Érdekes, hogy az in-line képcsöves készüli ékek hangminőségben is többet nyújtanak. Ez a korszerűbb konstrukciónak köszönhető. A Nagyító vizsgáján a Coliorionok hangminőségükkel tűntek ki, a Super-Color viszont a hangerejével. A szolgáltatások közül csak egyet emelünk ki: a Colorion de ■Lux és a Super Color jóval érzé- keitlemielbb a hálózati feszültség ingadozás adna, mint a többi készülék- A Colodon még 165, a Super Color 13 V-os hálózati feszültségnél is jól működött. Az országiban sok helyütt nem kis gondot okoz, hogy a hálózati feszültség a névleges 230 volt alá esik, főleg csúcsidőiben. Sz. I. Szeszélyes lesz az időjárás I álltak Színeset, de melyiket? A színes televízió múltja Magyarországon mintegy öt-hat esztendős) ám valóságos elterjedésükről inkább csak az utóbbi két-három évben beszélhetünk. Mit kínál a kereskedelem?