Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-03 / 79. szám
1981. április 3. • PETŐFI NfiPE • 5 Klasszikus vígjáték a színházi műsorban Bemutató ma este dalomról. És nem elfogult, tehát a visszahúzódó erőket is éppen úgy fölmutatja, mint a han- dabandázó fiatalokat. Olyan élő karaktereket ragadott meg, hogy a társadalmi, politikai vitákban néhány hónap alatt fogalommá váltak a szerepek nevei. Megszületett a famuszovizmus, a csac- kijizmus. Ez utóbbi az lehet, ami nálunk Hűbele Balázs ÁTany László művéből. Még azok is tudják, hogy milyen ember a Hűbele Balázs, akik nem olvasták a Délibábok hősét. Sok a beszélő név Gribojedov vígjátékában. Csackij bódultat, álmodozót jelent. O az első olyan hős az orosz irodalomban, aki feleslegesnek érzi magát, mert noha pontosan látja a bajok okát, több ok miatt cselekvőképtelen. Ilyen Anyegin, Pecsorin a Korunk hősében, Turgenyevnél Ru- gyin, Csehovnál Ivanov. Hosszan folytatható a sor. Talán az egyik legkarakteresebb, legkeményebben megrajzolt közülük: Csackij. Puskin nagyon szerette Griboje- dovot. Sokra tartotta és segítette, de neki is elég baja volt a hatalommal. Őrülteim, amikor megtudtam: javaslatomra műsorra tűzik ezt a klasszikus vígjátékot. Eddigi pályám során erősen vonzódtam az orosz kritikai realizmushoz, mert a legtöményebben, a legtehetségesebben ők mutatták fel Kelet- Európa múlt századi bájait. Ez a vonulat eléggé hiányzik a mi irodalmunkból: kísérleti szinten, irodalmunk második vonalában találhatók ilyen szándékú alkotások. Mindent elnyomott a kedélyes anekdota és a romantika. Mivel a magyar színház elszokott a verses formáktól, eléggé nehéz Az ész bajjal jár hiteles előadása. Éles, maró, kemény darab, nálunlt ellágyuló rímekben. Arra törekedtünk, hogy könnyedségével, természetességével hatnak a párbeszédek. Ebben a franciák, oroszok jeleskednek, nálunk eddig nem nagyon sikerült. Ézért nem vált sikerszerzővé itthon Moliére, ezért hatottak erősebben Magyarországon az ugyanezt az életanyagot feldolgozó orosz prózai művek. Dramaturgiailag kitűnően megoldott mű. A Csehov-sorozatok, az abszurdok után könnyen le- hántható a francia vígjátékot mintázó naiv felhámja, olyan vastag valóságtartalma. Ügy érzem: sikerült jól kihasználunk a másfél hónapos, nem túl sok próbaidőt. A legközelebbi napokban, a pénteki bemutatón, a hétvégi előadásokon eldől, hogy mit eredményezett igyekezetünk. Ezzel zártuk a beszélgetést, mert a főbb férfiszerepeket alakító színészek — Bácskai János, Lakky József, Tóth Máté, Maró- ti Gábor, ffl. Horváth József, Kiss Jenő, Vitéz László — megbeszélésre várták a szaunában. A fizikailag is fárasztó próba után pihenten elemzik majd a tanulságokat Szép feladathoz jutott Varga Katalin és Borbáth Ottilia is. H. N. Gyanússá, kirekesztetté bélyegezte Gribojedovot I tudása, a nagyvilágban szerzett sok tapasztalata. I Összeköttetéseinek, a gyakorlati tettektől húzódozó | természetének köszönhette, hogy néhány hónapos [| börtönnel megúszta a dekabristákhoz fűződő kap- | csolatainak következményeit. „Az ész bajjal jár... I mindig, mindenütt, de kevés helyen annyira, mint i o cári Oroszországban. .. V Novikovot és Ragyiscse- | vet, az első orosz realistákat, halálra ítélték, majd I Szibériába küldték, Puskint a Kaukázusba és sa- .] jót birtokára száműzték, Lermontovot, Puskin haláláII rá írt ódája miatt a Kaukázusba..." irta a talán 1 első modern gondolkodású orosz drámaíró, Gribo- 1 jedov kapcsán Szerb Antal. Olyan országban, ahol az ész i bajjal jár, mint a cári biroda- j lomban, annak a ténynek a ki- : nyilvánítása is bonyodalmas, hogy az ész bajjal jár. Még akkor is, ha a társadalmi igazság- ! talanságoktól és bornírtságoktól | tüzelt felvilágosult hazafi vígjá- | tékba burkolja elkeseredett segí- 9 tő szándékát, kacagtató történet i takarja forradalmi kritikáját. A fanatikus, bemaszlagolt per- | zsáktól viszonylag fiatalon fel- J koncolt diplomata-író nem érhet- | te meg fiatalon írt vígjátékának I bemutatóját. Magyarországon a csak 1947-ben került színre. Az első jelmezes összpróba j után beszélgettem Illés István- | nal, a 160 esztendősen friss mű | kecskeméti előadásának rendező- | jével. — A méltán világhírű színda- | rabot nálunk csak a Nemzeti, a | Csokonai és a Madách Színház | mutatta be. A Szovjetunióban ál- j landóan műsoron van. Van egy | színházi legenda körötte: Qtt jó | a társulat, ahol ki tudják osztat- | ni. Állandó vizsgadarab az orosz, || az ukrán, az örmény, a grúz és a í többi köztársaság színművészeti 3 főiskoláin, mert tele van jobbnál- | jobb epizódszerepekkel. Óriási I feladat a férfi főszereplőé, Csac- j kijé és az öreg Famuszové. Csodálatosan pontos látlelet ; a múlt század eleji orosz társa• A „titkok tudója”, Kamu- szó v (középütt: Lakky József) és az úri társaság. (Méhesi Éva felvétele) ÚTTÖRŐÉLET Ünnepélyes csapatgyűlések A hét végére jó néhány meghívót hozott az Úttörőéletnek a posta: megemlékezésre, csapatgyűlésre, ünnepségre szólnak, arra az eseményre, amit valameny- nyi úttörőcsapatnál megtartanak, emlékezvén hazánk felszabadulásának 36. évfordulójára, örvendetes az, hogy mennyire sokféleképpen, A>kszínűen készülnek kisdobosaink és úttörőink erre az eseményre! Hány csapatnál szakítanak a megszokott hagyományokkal, és helyezik előtérbe a lényegesebbet, azt, hogy a saját elképzelésük szerint ünnepelnek. Ez nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy szakítanak a kerettel, az ünnepélyes (mozgalmi formákkal. Most is az egyenruhában sorakoznak fel a rajok, hallgatják a megemlékezés szavait. Ezután pedig következik az ünneplés. Akad csapat a megyében, ahol valamennyi raj legjobb szavaló- ját, akad ahol minden őrs néhány tagját küldi a dobogóra —, így áll össze szép, színes műsoruk. Van, ahol kiállításon mutatják be a Battonyától Nemes - medvesig végigjárt utat — a tablókhoz természetesen a csapat apraja és nagyja gyűjtötte a képeket dokumentumokat. Kaptunk olyan meghívót is, ahol házi koncert köszönti április negyedikét. Köszönjük valamennyiőtöknek, hogy emlékezetesen, szépen, tartalmasán ünnepeltek, értitek és érzitek ennek a napnak a nagy jelentőségét. Kívánunk jó pihenést is a tavaszi szünetben, hogy újból teljes lendülettel foghassatok a következő hetekben a tanuláshoz. TUDÓSÍTÓINK JELENTIK Dávodról új tudósító jelentkezett, Csillag Csilla. Levelében arról számol be, hogy csapatának őrsei „35 éves az úttörőmozgalom” — címmel javában kutatják a községükben működd csapat történetét. A feladatokat felosztották, Csilláék az úttörőgárda, az alakulási időszak élményeit. dokumentumait, valamint a csapat külföldi kapcsolatait térképezik fel. Sikerült kinyomozniuk az első úttörővezetők nevét: Lankovics János, Gazdag János, Kiss Júlia és Gál János foglalkozott Dávo- don az első vörösnyakkendősök- kel. Felkeresték őket és megtudták, hogyan éltek, mit játszottak, énekeltek a hajdani pajtások. • Jól sikerült az idén is a hagyományos farsangi karnevál a kecskeméti Halasi úti iskola úttörőcsapatánál —, írja Piroska Erzsi. Az eseményt a csapatot patronáló MEZŐGÉP Vállalat ebédlőjében tartották, a KISZ- fiatalok segítségével. A belépőjegyek és a büfé bevételéből ezekben a napokban adnak postára pénzt, a halasi otthon építésére. • Jó programot állított össze a tavaszi szünet idejére a kecskeméti Szalvai Mihály Üttörőház. A kisdobosoknak április 6-án, hétfőn mesefilmet vetítenek, kedden ügyességi vetélkedőt rendeznek, szerdán játékot készítenek, csütörtökön táncházat tartanak. Az úttörők részére 6-án és 11-én asztalitenisz-versenyt tartanak, kedden, 7-én játékdélelőttöt, 9- én, csütörtökön táncházat szerveznek. • A kaskantyúi úttörőcsapat Weöres Sándor raja arról tudósítja az Úttörőéletet, hogy a helyi nyugdíjasklubban köszöntötték március 15-ét, a klub Sándor és József nevű tagjait. Úgy érezték valamennyien, hogy az idős emberek örültek nekik, és köszöntőjüknek. §„A BÉNA, NYOMORÉK VÁROSBAN PEZSEG AZ ÉLET Egy szovjet tiszt rajzos naplója 1945-ről AC$ UtlIOf Háború dúlta, még alig eszmélő országunkban csak lassan, fokozatosan indult meg az élet. Mindent elölről kellett kezdenünk. Különös, elszomorító látványt nyújtott azokban a napokban Budapest. S mégis, a figyelmesen vizsgálódó szem az éleinek, az élni akarásnak ezer és ezer jelét figyelhette meg. Kokorin, a szovjet katonatiszt a Vörös Hadsereg művészcsoportjával érkezett Magyarországra. Ez a társulat közvetlen a háború kitörése után alakult meg színészekből, zenészekből, képzőművészekből, hogy a harcoló katonákat szórakoztassa a fronton, a háború szüneteiben. Kokorin főhadnagynak akkoriban egyetlen teendője volt, a romokban heverő országokban: rajzolni! De nemcsak rajzolt,-hanem háborús naplót is vezetett. Aztán, amikor eljött az ideje, visz- szautazott a hazájába, katonazsákjában a rajzmappával és a naplóval. Múltak az évek, Kokorin rajzaitól, naplójáról, mely úgy tűnt, végleg elveszett a szemünk elől, nem is tudhattunk, amíg egy szerencsés véletlen közbe nem szólt. A véletlen, vagy pontosabban, a véletlen felfedező Menczer Gusztáv volt, aki 1975-ben a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatójával, Horváth Miklóssal járt kint Moszkvában. — Jubileumi kiállításra szánt anyagokért mentünk ki. Néhány olyan grafikát is kaptunk, amelyekre a főigazgató nem is számított. Feltűnő volt ennek az ismeretlen művésznek a munkája. Az egyik rajz, még jól emlékszem rá, reverendás papot ábrázolt hátizsákkal. Az ismeretlen rajzoló annak idején alaposan körülnézhetett nálunk. Sietve megérdeklődtük a címét, és felhívtam őt telefonon. A meglepődött Kokorin megígérte, hogy eljön szállodánkba, és hoz néhányat a régi rajzok közül. Meglepetésünkre egy naplót is mutatott. — A rajzos napló stílusa, közvetlensége rendkívül megragadott — meséli a felfedező. Azt kértem tőle, hadd vihessem magammal Magyarországra. — Már kétszer volt szívinfarktusom — védekezett félig tréfásan, félig komolyan Kokorin. — S ha elveszne... Végül ráállt a kérésemre. Menczer Géza Budapestre érkezve lefordította a napló szövegét. A múzeumban pedig laponként lefényképezték az értékes dokumentumokat, amely hamarosan visszakerült Moszkvába. Még azon az őszön önálló kiállítást rendeztek Kokorin naplója alapján készült rajzokból és a szövegből. Kokorint pedig feleségével együtt meghívták a kiállításra. Az eredeti napló vékony kis füzet gépírásos fordítása. Mit látott és jegyzett fel a szovjet grafikusiművész, \ a Vörös Hadsereg katonája 1945 tavaszán? — Rendkívül jellemző Koko- rinra az a néhány sor, amivel írását kezdi — vélekedik a felfedező, és olvasni kezd: ' „Életemben legmeglepőbb érzés volt — írja —, amikor egy kis ország ismeretlen városának földjét először érintettem. Minden városnak van .illata’, és én minden érzékemmel igyekeztem ezt megragadni.” — Nézzük tovább. „Budapest a romok és a kiégett roncsok városa és mégis gyönyörű maradt.” „Órákon át nézzük a szétrombolt hidakat Az ember, komolyan, sírva fakad”. „A béna, nyomorék városban pezseg az élet. Az emberek igen gyorsan alkalmazkodnak a körülményekhez”. „Ugyanaz a kíváncsiság, mosolygós tekintet ha rajzolsz. Egy orosz tiszt Ezenkívül németül is, angolul is beszél. Sehogysem tudják egyeztetni ezt” „Ezt a virágárusnőt egy kávéházban rajzoltam. Végül odajött a pincémő, és ■ letett elém • egy szál rózsát. A virágáruslány küldte a rajzért” A BORBÉLY „Réztányér az ajtó felett. Tudd, ha ide belépsz, megborotválnak, megnyírnak.” AZ ITALOK „Bor, Sör, Pálinka — Rendkívül fontos szavak”. — Ezt a naplót tükörnek tekinthetjük — néz fel az összecsukott füzetből Menczer Gusztáv, akinek szívügye lett ez az 1945-ös írás —, a felszabadulás utáni év tükre. — Kokorin a felszabadulás után nem jött többé Magyarországra? — De igen, még a hivatalos meghívás előtt, és erről az útjáról is készített egy újabb rajzos napiócskát. — Találkozott azóta a rajzolóval? — Ha Moszkvában járok, sohasem mulasztom el, hogy felkeressem, vagy legalábbis felhívjam őt telefonon. Bevallom, minden alkalommal bizonyos szorongással keresem. Félek, hogy már nem él, hiszen beteges, és nem is fiatal. Mit is mondhatnék még! Kokorin igazi művész. A pesti életet akarta lerajzolni. Azokban a nehéz napokban szeretettel közeledett hozzánk, és olyannak ábrázolt bennünket, amilyenek valóban voltunk: romok között élő, megújulás után sóvárgó, eleven embereknek. Sz. B. Figyelemre méltó szép beszámolót kaptunk a Helvécia—mat- kói úttörőcsapat tudósítójától, Újvári Ildikótól. Mint írja a három helvéciai iskola csapatai között nemes verseny alakult ki az elmúlt napokban: nagyszabású Bartók-vétélkedőt rendeztek. Természetesen előbb valameny- nyien összegyűjtötték Bartók Béla életútjának dokumentumait, tanulták az általa gyűjtött dalokat A verseny bíráló bizottsága elnökéül felkérték Pelsőczi Józsefnél, a kecskeméti ének-zenei általános iskola tanárát. A vetélkedőn a csapatot patronáló üzemektől kapott ajándékokat, díjakat osztottak ki. • Programmal várja a bajai úttörőház is a kisdobosokat és úttörőket a tavaszi szünet idején. Április 7-én, kedden a kisdobosoknak a Dunához, rendeznek kirándulást. Lesz sportvetélkedő, gombfocibajnokság, főzőverseny és játszóház is. Rekettye Sándor vezetésével pedig Barangolás hangszerországban... Buday Dezső nevét vette fel Kecskeméten a Forradalom utcai iskola —, írja Kócsó Emilia csapattudósító. A honismereti szakkör tagjai ebből az alkalomból felkeresték a megyei pártbizottság munkatársát, Bársony Ferencet, s kérték: tartson előadást iskolájuk névadójáról. Emí- liáék buzgón jegyzetelték a hallottakat, és úgy döntöttek, hogy további adatokat, dokumentumoka beszerezve és megtudva az iskola földszinti előterében kiállításon mutatják be a névadó életútját. Azután szép albumba gyűjtik a képeket, levélmásolatokat, egyéb dokumentumokat. * Szavalóversenyt rendeztek a hotényegyházi úttörőcsapatnál — írja Kovács Judit. A kisdobosok vetélkedőjén az elsős Farkas Erika, a másodikos Polgár Csilla, a harmadikos Valter Éva és a negyedikes Zsurek Éva került az élre. Az úttörők szavalóversenyét két kategóriában tartották: az ötödikesek-hatodikosok vetélkedőjén a hatodikos Bencze Ágnes, a másik csoportban a hetedikes Félix Zsolt jeleskedett. Jutkáék- nál hamarosan megrendezik a Szép magyar beszéd versenyt is. Selmeci Katalin Rejtvényfejtőknek Az elmúlt héten közölt kisdobosrejtvény helyes megfejtése: cirkuszi lón (Elfogadtuk a póniló. a ló, és a betanított ló — meghatórozásokát is.) A sorsolás a kővetkező kisdobosoknak kedvezett, részükre könyvnyereményt postáztunk: Bajnóczi István* Tass; Óvári Zoltán* Kelebla; Holies Mónika, Kecskemét; Kóltai Pál, Ágasegyháza; Cseri Judit* Kunszállás; Kalmár £va* Bocsa; Szilber Roland* Állampuszta; Kósa Irén, Soltszentimre; Rencsár Zita, Tompa; Simon Gábor* Apostag.