Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-25 / 96. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 96. szám Ára: 1,40 Ft 1981. április 25. szombat Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel módosította a Munka Törvénykönyvét, A ren­delkezések szerint a heti munka­idő 42 óra, ezzel összefüggésben — a munkaidőalap védelmében — az ebédidő kiadásának rendje is módosul. A törvényerejű rende­let 1981. július 1-én lép hatályba, és rendelkezéseit az ötnapos mun­kahét bevezetésének időpontjától kell alkalmazni. Az Elnöki Tanács módosította az anyakönyvekről és a házasság­kötési eljárásról szóló törvényere­jű rendeletet. Az anyakönyvezési eljárás egyszerűsítése érdekében a törvényerejű rendelet mentesíti az eljáró hivatalokat az anya­könyvi másodpéldányok készíté­sének kötelezettsége alól. Hozzájárult az ’ Elnöki Tanács ahhoz, hogy az Elnöki Tanács aranygyűrűjének adományozásá­val az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen három, a Kossuth La­jos Tudományegyetemen egy, a József Attila Tudományegyete­men egy, a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetemen egy. vala­mint a Szegedi Orvostudományi Egyetemen egy végzett diplomást kitüntetéses doktorrá avassanak. Az Elnöki Tanács megfosztott magyar állampolgárságától öt kül­földön tartózkodó személyt, akik bűnöző életmódjukkal, illetőleg az állampolgári hűség súlyos megsértésével arra érdemtelenek­ké váltak. Az Elnöki Tanács bírákat vá­lasztott meg és mentett fel, végül egyéb folyamatban levő ügyek­ben döntött. (MTI) NAGYGYŰLÉSEK, felvonulások május elsején Ünnepi előkészületek megyeszerte 9 Kecskeméten a Felsőfokú Óvónőképző Intézet növendékei a május elsejei felvonulásra készülnek. A hagyományokhoz híven minden bi­zonnyal kitesznek magukért az idén is, hiszen az intézet színpompás csoportja évről évre nagy sikert arat a „nagy menetben”. Egyelőre bu­zogánnyal sulykolják a ritmikus gyakorlatokat, a felvonuláson azonban már 709 csokor leng, integet a 350 csinos, formaruhás lány kezében (Pásztor Zoltán felvétele) A 36. szabad május elseje meg­ünneplésére Bács-Kiskun megye valamennyi városában, kis- és nagyközségében, üzemekben, vál­lalatoknál, Termelőszövetkezetek­ben, minden munkahelyen már javában folynak az előkészületek. A nemzetközi munkásosztály seregszemléjének napján, Kiskun­halason kerül sor a megyei ren­dezvényre. A város gyárainak, üzemeinek, közös gazdaságainak dolgozói, a KISZ-esek, úttörők és kisdobosok 10 órára érkeznek majd a Semmélweis térre, a me­gyei nagygyűlés színhelyére. (Rossz idő esetén a nagygyűlést a IT. Rákóczi Ferenc mezőgazdasági szakközépiskolában tartják.) Az ünnepségen Jakab Sándor, a SZOT-főtitkár helyettese mond beszédet. A nagygyűlés után vá­rosszerte több kulturális műsort tartanak, s Kiskunhalas lakossá­ga estig tartó majálison vehet részt. A kecskeméti dolgozók ezrei fel­vonulással ünnepük május else­jét. A Dózsa György úton, a Pe­tőfi Sándor utcán haladva vonul­nak majd az ünneplők a Vasút- kertbe, ahol szintén egész napos majálist tartanak. A kalocsai munkások, parasz­tok, értelmiségiek, diákok a vá­roskerti szabadtéri színpad előtt gyülekeznek, ahol nagygyűlésre kerül sor. Ezután a szocialista munkaversenyben élenjáró bri­gádoknak és dolgozóknak okle­veleket adnak át. A bajai dolgozók felvonulás­sal, a kiskunfélegyháziak ünnep­séggel köszöntik május elsejét. Ezen a napon Lajosmizsén tor­nacsarnokot adnak át a nagyköz­ség lakóinak, Bugacon sportpá­lyát és öltözőt avatnak. Kiskunmajsán kulturális ren­dezvényekkel emlékeznek meg a a nemzetközi munkásosztály nap­járól. Május elsején nyílik a helytörténeti kiállítás, a Konecs- ni György-emlékszoba és Pál An­tal keramikus kiállítása. T. L. A kalocsai járási pártbizottság ülése Tegnap délelőtt' ülést tartott az MSZMP Kalocsai járási Bizott­sága. Tájékoztatót hallgatott meg a Központi Bizottság március 26-i üléséről, majd megvitatta a vég­rehajtó bizottság 1980 második félévi munkájáról szóló jelentést. Ezt követően döntött a hatáskö­rébe tartozó személyi kérdések­ben. Dr. Boza Józsefet — érdemei elismerése mellett — felmentette első titkári tisztségéből, mivel ál­lami területen más beosztásba ke­rül. A testület megválasztotta Mis- kolczi Jánost, a miskei Március 15. Tsz elnökét, a járási párt-vb tagját, a kalocsai járási pártbi­zottság első titkárának. Az ülésen részt vett és felszó­lalt Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára. A Fogyasztási Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetségének küldöttközgyűlése A Fogyasztási Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetsége tegnap Kiskőrösön a Pe­tőfi Sándor Művelődési Központban tartot­ta meg tisztújító küldöttközgyűlését. A fo­gyasztási szövetkezeti mozgalom 230 ezer tagjának megbízásából a színháztermet be­népesítő mintegy százkilencven küldöttet Hrebik Ferenc, a megyi szövetség elnökhe­lyettese köszöntötte. Á tanácskozás vendé­gei között üdvözölte dr. Matos Lászlót, a megyei tanács elnökhelyettesét, Suhajda Istvánt, a megyei pártbizottság gazdaságpo­litikai osztályvezetőjét, dr. Szaszkó Lászlót, a SZÖVOSZ szövetkezetpolitikai főosztály- vezetőjét és a város párt- és tanácsi * veze­tőit. A tisztújító küldöttközgyűlés a jelölő-, valamint a szavazatszám­láló bizottság megválasztásával kezdte meg munkáját. A tanács­kozás elnöke ezután Ispánovits Mártonnak, a megyei szövetség elnökének adta át a szót, aki vi­taindító gondolatokat fűzött az elnökség és a küldöttközgyűlés bizottságai által az elmúlt öt évi munkáról beterjesztett, s a kül­döttek rendelkezésére bocsátott beszámolókhoz. — Küldöttközgyűlésünkre olyan időszakban kerül sor, amikor a szövetkezetek már elvégezték az V. ötéves terv és az 1980-as év eredményeinek számbavételét, s megkezdtük a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt XII. kongresszu­sa és a megyei pártértekezlet ránk vonatkozó határozatának •végrehajtását. Számunkra külö­nösen fontos, hogy a kongresszus megerősítette a szövetkezetek tár­sadalmi és gazdasági pozícióit, az eltelt évek gyakorlati tapasztala­taival igazolt szövetkezetpolitikai elveket. Ez a politika immár több mint három és fél évtized tapasz­talataira épül, és azt célozza, hogy a szövetkezetek helyesen il­leszkedjenek be a szocialista nép­gazdaságba — mondotta beveze­tőül Ispánovits Márton. Hozzá­tette, hogy az V. ötéves terv idő­szakában a megye szövetkezetei sikeres munkát végeztek, minden korábbinál eredményesebb öt évet zártak. A fogyasztási szövetkezetek me­gyei szövetségének elnöke a to­vábbiakban a szövetkezeti mun­kát értékelte oly módon, hogy egyúttal a megyei szövetség ér­dekképviseleti, szolgáltatási és mozgalmi tevékenységéről is át­tekintést adott. Ennek során ki­tért azokra az előzményekre, változásokra, következményekre, amelyek a beszámolási időszak­ban befolyásolták a szövetkezetek és a megyei szövetség tevékeny­ségét. A többi között emlékezte­tett rá: — A mélyreható elemzések alapján, gondos szervezeti elő­készítések után a ciklus elején mindhárom szövetkezeti ágazat­ban sor került az egyesülésekre. 9 A küldött- közgyűlés elnöksége. dés, a tervszerű lakásfenntartás és -karbantartás, s nem utolsó­sorban a közösségi élet feltételei. A fejlesztési alapokkal való gazdálkodásról szólva a MÉSZÖV elnöke egyebek között elmondta, hogy azok felhasználása össz­hangban volt a megye terület- és településfejlesztési elgondolásai­val. Hatásaként tovább javult a külterületi lakosság ellátása, meg­kezdődött a mozgóbolt-hálózat fejlesztése. Nagyobb figyelemben részesültek a kis települések, a városiasodó nagyközségek, a vá­rosi székhelyű szövetkezetek pe­dig tovább erősítették pozícióju­kat a városokban. Áttérve a szövetséget alkotó három szövetkezeti ágazat el­múlt ötévi tevékenységének leg­jellemzőbb vonásaira, Ispánovits Márton az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetekkel kezdte. Kiemelte, hogy az áfész- ek és az Alföld Szövetkezeti Ke­reskedelmi Vállalat az áruellátás szervezésében és lebonyolításában megvalósították az országos és megyei határozatokban megfogal­mazott célokat. A kiskereskedel­mi forgalom öt év alatt 57 száza­lékkal nőtt. Különösen nagy és általános volt a fejlődés a tej-, tejtermék, a hús, húskészítmé­nyek, konzervipari áruk kínála­tának bővítésében. Ezt az állami ipar termelésének növekedése mellett a szövetkezeti vágóhidak, húsfeldolgozó üzemek fejlődése tette lehetővé. Ruházati termékekből mind a mennyiséget, mind a minőséget tekintve, javulás következett be. A vegyes iparcikkek tekintetében a számottevő fejlődés ellenére sem kedvező a helyzet. Az állan­dó vagy időleges hiánycikkek szá­ma a sok intézkedés és erőfeszí­tés ellenére alig változott, sőt időnként újratermelődnek. A vendéglátás forgalma a terv­időszakban megtett központi in­9 Ispánovits Márton vitaindítót mond. Az azóta eltelt néhány év tapasz­talatai általános és hosszabb távú következtetések levonására még nem alkalmasak. Mindenképpen megállapítható azonban, hogy a szövetkezeti tagság legteljesebb egyetértésével történt egyesülések helyesek voltak. Optimális nagy­ságú szövetkezetek jöttek létre, az egyesülés jóvoltából megszilár­dult a pénzügyi helyzet, s a be­olvadt szövetkezetek legégetőbb fejlesztési, fenntartási gondjai az elmúlt években megoldódtak, vagy folyamatban van a megol­dásuk. Az egyesült szövetkezetek területén érezhetően javult az el­látás. A jövőben csak a lakásszövet­kezetek területén kívánatosak a további egyesülések. Különösen a városokban szükséges olyan nagyságú szövetkezetek kialakulá­sát elősegíteni, amelyekben meg­teremthetők a törvényes műkö­(Folytatás a 2. oldalon.) — Gondot okoz a szövetkeze­teknek a növekvő telekár, a hiá­nyos anyagellátás, és az építési kapacitás. Az utóbbiaknál a be­ruházási lehetőségek kedvező vál­tozásai jelenthetik a megoldást. Sajnos, akad az előző tervidő­szakban megkezdett olyan beru­házás is, amelynek befejezése, tézkedések hatására' mérsékelten, de a tervezetthez közelállóan fej­lődött. Növekedett az előfizetéses ételek és a szeszmentes üdítő­italok forgalmának aránya. He­lyenként a vendéglátás általános és főleg higiéniai színvonala nem felel meg a követelményeknek. Az áfész-ek mezőgazdasági termelést szervező munkáját ér­tékelve, kiemelte az előadó a háztáji és kisegítő gazdaságok­nak nyújtott sokoldalú segítséget, a javuló eszköz- és anyagellátást. A szerződéses kapcsolatok erősí­tése is hozzájárult ahhoz, hogy nőtt az e gazdaságokból felvásá­rolt és értékesített termékek mennyisége és minősége. Ebben jelentős a szerepük a szövetkeze­tek keretében működő mezőgaz­dasági szakcsoportoknak. Vitaindítójának további részé­ben a takarékszövetkezetek el­múlt ötévi tevékenységére tért át az előadó. Mint mondotta, a tag­létszám ebben a szövetkezeti ága­zatban nőtt a legnagyobb mérték­ben, s ma már megközelíti a száz­ezret. Valamennyi takarékszövet­kezet működése gazdaságos, a be­tétállomány meghaladta a két­milliárd forintot. Hitelkölcsönzési tevékenységükkel helyesen és céltudatosan szolgálták a hitelpo­litika helyi megvalósítását. Tervszerű fejlődés jellemezte a mozgalom legfiatalabb ágazatát, a lakásszövetkezeteket, amelyek­ről szólva, főleg a problémákat emelte ki a megyei szövetség el­nöke: :;:;:;ävc Kiváló vállalati, szövetkezeti ünnepségek Pénteken a megyében folytatódtak az ünnepségek azok­nál a vállalatoknál, szövetkezeteknél, amelyek az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évforduló­ja tiszteletére kibontakozott versenyben elnyerték a kiváló címet. •Kecskeméten, a Tudomány és Teohnika Házálban két ilyen ak­tusra is sor került. Délelőtt 10 órakor itt adta át Antal János, az OKISZ gazdaságpolitikai fő­osztályának vezetője a Kiváló Szövetkezet kitüntetést a kecs­keméti Ezermester Ipari Szövet­kezet dolgozóinak. A szorgalmas kollektíva nagy tapasztalatokra tett szert fő ter­mékük, a vegyifülkék gyártásá­ban. Műszaki szakembereik nagy gondot fordítanak a gyártmány- fejlesztésre, a fülkék korszerűsé­gének és használhatóságának nö­velésére. Tavaly 1500-at gyártot­tak, s e mennyiségből több mint ezret exportra szállítottak. Évről évre nagyobb megrendeléseket kapnak tőkés államokból, tavaly már 12 millió forint értékű vegyi­fülkét értékesítettek a nyugati, illetve a közel-keleti államokban. Az ünnepségen vette át a Ki­váló Munkáért kitüntetést Bol- la Károly, a szerelőüzem Vezető­je és Ti már Imre lakatos brigád- vezető-hélyettes, kilencen pedig Kiváló Dolgozó jelvényt kaptak. Ugyancsak a Tudomány és Technika Házában ünnepelt a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat kollektívá­ja, amely az V. ötéves tervidő­szak elején még szinte a mély­ponton volt, céltudatos munkával, viszonylag gyorsan küzdötte fel magát a legjobbak közé. Sőt ar­ra is volt ereje, hogy elért ered­ményeit tartóssá tegye. Ennek kö­szönhető, hogy a középtávú terv­időszakban valamennyi elvállalt létesítmény kivitelezését befejez­te. Időközben termékszerkezet­váltást hajtott végre. A lakásépí­tésnél a hagyományos technoló­gia helyett megkezdte a korszerű­sített házgyári térelemes, kerá­miabetétes, gipszválaszfalas blok­kos lakóházépítést. A vasútvilla- mosításhoz tartóoszlopokat és gerendákat készített. A vállalat eredményeihez nagyban hozzájá­rult, hogy az élőmunka haté­konysága öt év alatt 30 százalék­kal emelkedett. A BÁCSÉPSZER-nél széles kör­ben bontakozott ki az üzemi de­mokrácia és ennek nyomán a szo­cialista munkaverseny. Javultak a dolgozók élet- és munkakörül­ményei, amelyre 6,3 millió forin­tot fordítottak. Dr. Gátay Ferenc igazgató me­leg hangú ünnepi beszédében kö­szönte meg a vállalat kollektívá­jának áldozatos munkáját. Ezután Kellner János, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium fő­osztályvezetője és Kálmán Jó­zsef, az Építők Szakszervezeté­nek képviselője értékelte a vál­lalat munkáját, s nyújtotta át a Kiváló Vállalat címet. A megyei pántbizottság és tanács nevében dr. Gajdócsi István, megyei ta­nácselnök, a városi pártbizottság és tanács nevében dr. Mező Mi­hály városi tanácselnök köszön­tötte a vállalat dolgozóit. Ebből az alkalomból kapta meg a Ki­váló Munkáért kitüntetést Bóna Mihály termelésirányító, Szabó Péter lakatos, Sántha Sándor vil­lanyszerelő, az Április 4. szocialis­ta brigád pedig a Szakma Kiváló Brigádja címet. Ugyancsak pénteken délután került sor a kecskeméti Épület- karbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet ünnepségére. A szö­vetkezet az elmúlt évben is to­vább növelte épületfenntartó, la­káskarbantartó tevékenységét. Sőt a lakáskorszerűsítésbe úgy is bekapcsolódott, hogy együttmű­ködési szerződést kötött az Ingat­lankezelő Vállalattal. Nagymér­tékben kivette a részét a város gyermekintézményeinek építésé­ből, felújításából, s nagy része volt abban, hogy elkészült a Munkácsy utcai óvoda. A Kiváló Szövetkezet címről szóló oklevelet Antal János, az OKISZ főosztályvezetője adta át, egyben átnyújtotta Molnár Lász­ló segédmunkásnak a Kiváló Munkáért kitüntetést. Kettős célú összejövetelt tar­tottak tegnap a Fémmunkás Vál­lalat kiskunhalasi gyárában: ez­úttal avatták föl a „Fémmunkás- FILLOD”-beruházás keretében épített és az esztendő eleje óta már üzemelő létesítményeket, s ünnepelték meg, hogy a kollek­tíva tizedszerre is kiérdemelte a Kiváló Gyár címet. Az óriási új üzemcsarnokban Tóth Imre, a vállalat vezérigazgatója köszön­tötte a lelkes halasi fémmunkás-, közösséget és a vendégeket, köz­tük dr. Szabó Miklóst, az MSZMP kiskunhalasi Városi Bizottságá­nak első titkárát, Tánczas Sán­dor városi tanácselnököt, s az ÉVM és a beruházásban részt vett vállalatok képviselőit. Ezt követően dr. Seregi György műszaki vezérigazgató-helyettes tekintett vissza a határidőre és tervezett költséggel végrehajtott beruházás főbb állomásaira, ecse­telte a létrehozott könnyűszerke­zetes épületelem-gyártó kapacitás korszerűségét, hatékony termelés­re való alkalmasságát, s megkö­szönte a halasi gyár dolgozóinak, hogy az építkezés éveiben is de­rekasan helytálltak a termelés­ben. Dr. Szabó János, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium államtitkára hozzászólásában a kormány tízéves könnyűszerkeze­tes programjának befejezéséről beszélt, ami a FILLQD-beruhá- zással történt meg. Elmondta, hogy a népgazdaság mintegy 3,2 milliárd forintot fordított a gyors építkezést lehetővé tevő könnyű­szerkezet-gyártás hazai alapjai­nak megteremtésére, s létrehoz­tak évi 1,5 milUó négyzetméter alapterület beépítésére képes ka­pacitást. A program negyedrészé­nek megvalósítását a Fémmunkás Vállalat kapta feladatul, és ez- irányú tevékenysége, a halasi beruházást is beleértve, sikeres volt. Szólt még az államtitkár a rendszerszemléletű, iparosított építési mód jövőjéről is. Végül dr. Seregi Györgynek átnyújtot­ta a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát a fejlesztésekben végzett sikeres munkájáért. Ruskó Ferenc ácsot, a generál kivitelező BÁCS- ÉP dolgozóját a halasi beruhá­zásban végzett munkájáért a (Folytatás a 2. oldalon.) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom