Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-24 / 95. szám
1981. április 24. • PETŐFI N£PE • 3 ÖNARCKÉP DUNAVECSÉRŐL Képeslap - retus nélkül Bár a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata nem halmoz el bennünket vecsei képeslapok tucatjaival, mégis zavarban vagyunk a postán vagy trafikban, ha választanunk kell a felkínált négy-öt képes levelezőlap közül. Vajon melyik a legmegfelelőbb arra, hogy a hozzátartozóinknak, barátainknak — személyes mondandónkon kívül — arról is szóljon, milyen az a település, ahol élünk, dolgozunk, szórakozunk? ... Most — amikor — a szerkesztőség és a kiadóvállalat jóvoltából arra kaptunk lehetőséget, hogy magunk írjunk önmagunkról — ismét zavarban vagyunk. Vajon melyik „képünk” mellett döntsünk? Talán azt a felvételt kellene közreadnunk, ahogyan mások látnak minket? Erre valószínűleg nem lennénk képesek. Mentsen bennünket az indokolt elfogultság! Lemondunk arról a „képről” is, amelyik azt mutatná, hogy milyenek szeretnénk lenni, mert ez valószinűleg keveseket érdekelne. Végül egy hétköznapi fölvételt választunk. Olyat, amilyenek vagyunk, ha nincs piros betűs ünnep, ha nincs látogatónk és nem várunk vendéget. Azért ez a döntés, mert hisszük: hétköznapi ruhában, borostásan, zilált hajjal hasonlítunk leginkább önmagunkhoz és még hiszünk a régi mondásnak, miszerint „a hasonló örül a hasonlónak”... F. P. J. Ez a múltunk Az ősi dunai táj, az éltető víz, a kedvező, éghajlat, a dúsan termő jöld ide csalogatta a megélhetést kereső embert már a történelem hajnalán. A honfoglalás előtti korokból is vannak régészeti leleteink: tekintélyes mennyiségben éppen a rómaiak idejéből, majd az avarok korából is. Attila hatalmas hun birodalmának középpontja az alföldi táj, Árpád népe pedig végleges lakóhelyül választotta. Anonymus krónikájában így ír erről: „be- menvén a szigetbe, s azon hely termékenységét és bujaságát, s a Duna vizeinek erősségét látván, a helyet kimondhatatlanul megszerették.” A környék földrajzi nevei közül több Árpád korára, a fejedelmi családra utal. Vecse nevével először az 1271-ből való okmányban találkozhatunk: ekkor már szőlőt termesztenek itt, s ez egy jóval korábban létesült állandó települést feltételez. Vecse a későbbi idők tqríén.elmi zivataraiban is fennmaradt. Községünk falviképe, településformája is évszázadokat őriz. Sok mindent megért, átélt ez a község a nemzeti történelemből. Ezek szerint tagolható a története: pásztor- élet, mezőgazdaság, földművelés, faluközösség, jobbágyvilág, majd polgárosodás: kézművesség, céhek, ipar, továbbá háború, szenvedés. A település újra és újra talpraáll. Ä nemzet nehéz próbái idején váegtette a magáét. 1849-ben a vértanúk sorában az elsők között találjuk Fülöp György vecsei jegyzőt akit Haynau parancsára végeztek ki Pesten. A múlt század végén erősen ellenzéki a község népe, századunk elején az aratósztrájk egyik zászlóvivője! Az első proletárforradalom idején is megtalálta a község szegénysége az új utat. Ilyen történelmi múlt az alapja mai életünk fejlődésének. Naszáj Sándor i tL? E nyugdíjas - iskolai ■> igozga^pg -> Községpolitika tükörben A dunavecsei járás megszűnését követően a helyi feladatok mellett továbbra is számolni kellett a szomszédos községek kereskedelmi, szakorvosi igényével, az OTP-hitelezéssel és biztosítási ügyintézéssel. . Feladatként tűztük ki a községünk és a szomszédos települések lakossága teljes foglalkoztatási föltételeinek megteremtését és a dinamikus lakásépítést. A korszerű, exportképes termé-. keket gyártó Fémipari Vállalat mellett új gyár is épült: a Pa- mutnyomóipari Vállalat konfekciógyára. Kisebb egységet telepített hozzánk a Gép- és Felvonó- szerelő Vállalat, valamint az AUTOFÉM Ipari Szövetkezet. A foglalkoztatottságot segíti elő a helyi Béke Tsz is 4680 hektárnyi területen: a termelési színvonala jónak mondható a megye szövetkezetei között. A közös gazdaság fő termelési profilja a szántóföldi növénytermesztés és az ehhez kapcsolódó állattenyésztés. Jelentős a kajszitermelés, kiemelkedő a kenyérgabona- és burgonya termésátlaga. A teljes foglalkoztatás megteremtése, az elvándorlás csökkentése, s az ingázás mérséklése tervszerű lakásépítési programot követelt. Ennek jegyében kezdődött a telepszerű, többszintes lakótelep kialakítása és a családi- ház-építési mozgalom. Bővült a gyermekintézmény-hálózatunk is: minden igényt ki . tudunk elégíteni a bölcsődében, a napközi otthonos óvodákban és az általános iskolai napköziben. Meghonosodott a szaktantermi oktatás, tavaly felépült az általános iskolát segítő, s az ifjú és felnőtt lakosság sportolási lehetőségeit is megteremtő sportcsarnok. A lakossági igényeket kielégítve mondhatjuk el: szinte minden belterületi utunk szilárd burkolatot kapott. Villanyhoz jutott az egész község, és teljessé vált a vezetékes vízellátás. Számottevő kereskedelmi előrelépéssel járt a tavalyi év végén átadott élelmiszer ABC-áruház. Még mindig nélkülözi viszont a napi közszükségleti cikkek helyi beszerzését a lakótelepünk környéke. A további feladatok megoldására garancia a társadalmi és gazdasági szervek, a lakosság összefogása. Majer Imre nagyközségi tanácselnök A szabad idő gondjai, örömei Mindenekelőtt szögezzük le: szabadidős gondjaink és örömeink igen hasonlóak a többi nagyközségéhez. Az MHSZ-klub eredményesei; dolgozik, sok tagot számlál a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt községi nőklubja, valamint a dunavecsei horgász- egyesület. A Dunavecse SE hét szakosztálya végez rendszeres, tervszerű munkát, s a sportcsarnok munkatársai is gyakran rendeznek bemutatókat, versenyeket. A Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat „Otthon" filmszínháza korszerű vetítőgépeket szerelt fel, a Vikár Béláról elnevezett könyvtár húszezer kötete szolgálja a kölcsönzőket; olvasójában számos heti- és napilap, folyóirat is megtalálható. A Pe- tőfi-emlékmúzeum a nagy költő dunavecsei kapcsolatait tárja a látogatók elé, de más helytörténeti vonatkozású kiállításokat is rendez. A Petőfi Sándor Művelődési Ház rekonstrukciós munkálatai május végén fejeződnek, be. Az átalakítás alatt sem szünetel az intézmény munkája, a szervezők a következő évadtól újabb, színesebb programokat ígérnek. A község lakóinak szórakoztatását a főtéren épült Platán vendéglő vállalta föl. Itt esténként tánczene szól, és havonként műsoros esteket szerveznek. Végül a kötetlen szórakozás, kikapcsolódás kedvelőinek örömére szolgál — télen-nyáron — a kirándulási, pihenési lehetőségével a község „öreg szomszédja”: a Duna. A lehetőségekről részletesen tájékoztatja az érdeklődő közönséget a Dunamenti Hívogató című műsorfüzet, amely öt szomszédos település közös kulturális programját foglalja össze havonta, háromezer példányban. — Az örömről szólva, mindenekelőtt azt említem, hogy a kezdeti nehézségek után községünkben is létrejöttek a termelőszövetkezetek. Nem ma volt, de az eredmények újra és újra eszébe juttatják az embernek azokat az erőfeszítéseket, amelyek árán eredményes szövetkezetét tudhatunk a magunkénak. Ügy látom azonban, hogy a KlSZ-veze- tésével a mai fiataloknak több energiát, időit kellene áldozniuk a közügyekért. Valahogy hiányát látom az egykori lelkesedésnek, tettrekészségnek. A közösség, a közügy szeretete elválaszthatatlan a lakóhely szeretetétől, amely igen gyakran a szervezett község- szépítés! akciókat is mozgatja. Kovács Károly, a Dunavecsei Fémipari Vállalat rak* tárosa: — Nézze, én tizennyolc éve vagyok a vállalatomnál, s ezért nem tudom ettől elvonatkoztatva figyelni a község életét. Mindenek fölött tehát annak örülök, hogy a gyárunk igen sokat fejlődött az elmúlt két évtized alatt. Mindig büszkén figyelem, ha a csomago- lóban, egy-egy fűrészgép vagy egy-egy fúrógép dobozára távoli országok nevét festik fel. Mint a nagyközség polgárát talán a szemétprobléma bosszant leginkább. Mert bizony nem kerülne többe, ha a hulladékot a lakosság a kijelölt telepekre szállítaná. Eny- nyit igazán mindenki megtehetne. Hegyi Lászlóné, a Pamutnyomóipari Vállalat dunavecsei konfekciógyárának éjjeliőre: — Egy dolognak különösen kell, hogy Örüljünk: végre jól megtaláljuk a számításunkat, itthon is dolgozhatunk. Emlékszem, közvetlen a háború után csak olcsó kézimunkázással tudtak a lányok, asszonyok pénzt keresni, a recézéssel .., Megváltásként jött a Duna másik oldalán épülő nagy iparváros. Ki, hogy tudott — teherautón, később hajón, majd buszon, ha ezek nem voltak, télen a Duna jegén — jártunk át dolgozni. A bérletem 460 forintba került, s igen kikészített a több műszakos munka is. Amikor a PNYV Dunavecsén próbálkozott egy apró üzemmel, bizony nem is gondoltuk, hogy egyszer ilyen nagy, modern gyárunk is lesz itt, a faluban, amelyben már nemcsak a vecsei, de a környéki asszonyai is dolgozhatnak. Hát, én ennek örülök igen nagyon ... Simönidesz Zoltán, az OTP helyi fiókjának főelőadója, a Dunavecsei SE titkára: — Mint a nagyközségi tanács építőbrigádjának a dolgozója örülök annak, hogy részese lehetek a településünket szépítő községfejlesztő munkának. Ott voltam az óvodák korszerűsítésénél, dolgoztam a sportcsarnok és a művelődési ház munkáinál és az orvosi rendelők újraépítésénél. Jó, hogy közvetlenül is szolgálja kenyérkereső munkám a községet Örömteli dolog: az elmúlt ötéves terv — a község történetében szinte egyedülállóan — igen átgondolt és dinamikus fejlődés példája volt Aggasztó gondom viszont — s ebben nem vagyok egyedül —, hogy megoldatlan a vezetékes vízellátás: sem a mennyisége, sem a minősége nem kielégítő. Ez olyan probléma, amelynek a megoldása ügyéiben cselekedni kell mielőbb. Ügy gondolom, hogy az ilyen . egyszerű, mégis alapvető tennivalókra jobban oda kell figyelnünk. Farkas P. József A nagyközség lakóinak száma a legújabb statisztika alapján 4366 fő. Lehetetlen lenne megkérdezni valamennyinket. Sorsolás alapján nyilatkoznak öten örömeikről; gondjaikról. Horváth Ernőné, a Hazafias Népfront községi bizott" ságának alelnöke; a Béke Tsz nyugdíjas főkönyvelője: (Malinak Árpád és Molnár Miklós felvételei) • Üj lakótelep és régi utca Dunavecsén. — A hivatalban csak néztük azt a lelkesedést amely néhány éve megindította a magánlakások építését. Sokan OTP-támogatás- sal kezdtek hozzá a munkához. Mindig örülök, ha utak, középületek, szakorvosi rendelők épülnek, de talán az tetszik a leginkább, amikor ki-ki a saját szorgalmát adja hozzá a település fejlődéséhez. Mint sportvezetőt s mint, veterán sportolót viszont bánt, hogy — bár minden lehetőség megvan a testedzéshez a sporttelepen, sportcsarnokban — egyre fogynak azok az igazán elkötelezett sportszervezők, szakemberek, fiatalok, akik a szívüket lelkűket adják a csapatoknak. Szeretném, ha egyszer a vecsei sportolok sikerei csak folytatásokban lennének közölhetők a Petőfi Népe sportrovatának hasábjain. Nagy Lajos, a költségvetési üzem kőművese, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának tagja: Helybeliek mondják...
