Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-24 / 95. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. április 84. HÁZUNK TÁJA Veszélyben a virágzó fák • Teljes pompájukban virágzanak a csonthéjasok. (Opauszky László felvétele) Az elmúlt napokban az Alföldön, így Bács-Kiskun megyében is gyakoriak voltak a talajmenti fagyok. Jó néhány kistermelő panaszolta, hogy a korai fakadású muskotá- ■ lyos szőlőfajtáit alaposan megtizedelte a fagypont alatti hőmérséklet. Az elkövetkező időszakra jellemző lesz, hogy mérséklődnek a talajmenti hajnali lehűlések. A GYÜMÖLCSÖSBEN feltétlen fejezzük be a lekötözést, mert a tavalyi hajtások, vesszők kezdenek íásodni. A még virágzásban lévő fák között óvatosan járjunk, hogy ne sértsük, ne verjük le a virágokat. Eltávolíthatjuk a kötözőanyagot a kora tavasszal átoltott ágakról. Ellentétes oldalon vágjuk fel a kötést, mert így nem sérül az oltócsap. A szőlőskertekben kis földhalommal védjük a késő fagyoktól és a kiszáradástól az új telepítésű szőlőt Öntözéskor egy tőkére legalább 3 vödörnyi, 30, liter vizet számoljunk, mert csak ez nedvesíti át kellőképpen a talajt. Még átolthatjuk hasitékos ékoltással a keveset termő tőkéket. Ügyeljünk arra, hogy talaj ne kerüljön a metszfeliiletre, mert csak akadályozhatja az eredést. Idén, amikor hatodik alkalommal rendezték meg Budapesten az AGROMASEXPO-t, a Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari gép- és műszerkiállításon számos olyan gépet vonultattak fel, amelyet a kistermelőknek szántak. A veszprémi MEZŐGÉP Vállalat például olyan kisgépkollekciót mutatott be, amely a közeljövőben kapható lesz az üzletekben. A mór ismert Robi—50- esek népszerűek. Nagyobb testvéreiket most mutatták be a Robi—150-t és a Robi—250-t. A bo- rászkodók láthatták a SÉD elektromos borszivattyúkat. A' T8Z- KER bemutatóterületén nagy sikert aratott a Rába-traktorokért cserébe beszerzett japán—jugoszláv kooperációban készülő sok munkagéppel felszerelhető kis- traktor. Három és fél, illetve 6 lóerős típusai már beszerezhetők. Az év végére pedig a 10 lóerős tipus is forgalomba kerül. Igaz, ezeket csak olyan kistermelőknek ajánlhatjuk, akik nemcsak saját igényeiket elégítik ki, hanem a piacra is termelnek, mert áruk elég borsos. A ZÖLDSÉGES KERTBEN már jó néhány fajta palántáit kezdhetjük a szabadföldbe ültetni. így a paradicsompalántákat is. Homoktalajokon ajánlható az 1 méter 20 centis, 30 centiméteres ikersoros telepítés, 35 centiméteres tőtávolsággal. A megnyúlt szárú növényeket mélyebbre helyezzük, az egészen felkopaszodott szárat pedig fektethetjük a talajba, mert így könnyen legyökeresedik. Július közepétől várhatjuk a Kecskeméti 3 FI szép színű, kellemes ízű fajta termését. A Kecskeméti törpe az egyik legkorábban érő, karózás nélkül y is termeszthető paradicsomfajtánk. A Ventúra középkorai érésű, előnye, hogy bogyói egyszerre érnek, sőt a túlérést is jól viselik. y A homoktalajokon, amelyek a legkorábban melegszenek 15 Cel- sius-fok fölé, kezdhetjük a görögdinnye vetését. Egy-egy fészekre 2 kilónál több szerves trágyát számítva és ezt leásva vessünk nedves fűrészporban előcsíráztatott dinnyemagokat. Három-négy centiméter mélyre 4—5 magot vessünk. Laza talajba vethetjük a csemegekukoricát is 8—10 centiméter mélyre, a megye déli részén a kötöttebb talajokon ennek felére. A fóti Béke Termelőszövetkezet által kifejlesztett dupla falú vízfüggönyös fóliasátor nagy sikert aratott az AGROMASEX- PO-n. A hideg vízzel télen fűthető, ‘ nyáron pedig hűthető sátrak kelendőek lennének a kistermelők körében is, ha a termelő- szövetkezet 100 négyzetméternél kisebb telepeket is árusítana. Használható azonban a dupla falú sátor vlzfűtés nélkül is, ezeket négy, illetve hét méter szélességű vázakkal már árusítja a kecskeméti AGROKER. A DÍSZKERT is ad bőven munkát. A nem melegigényes virágok magját már vethetjük, így a szagos bükkönyök, a búzavirágét, a különböző őszirózsa-féléket stb. Gyökérdugványozással most szaporíthatjuk az anchusát, ismertebb nevén az atracét. Virágai a nefelejcsre emlékeztetőek, és júniusban a legszebbek. Lehetőleg végleges helyre ültessük a dugványokat, mert nem szeretik a bolygatást. A hagymás növényeket most ültessük a szabadba. Mivel a liliom, a gladiólusz hosszú szárú növény, lehetőleg napos és szélcsendes helyeket válasszunk. A NÖVÉNYVÉDELMI MUNKÁKAT megkezdhetjük a virágzás elmúltával. Az enyhe idő hatására feltűntek a levéltetvek. Számíthatunk korai tömeges elszaporodásukra, ezért kártételük megelőzése fontos. Jó, ha a kezeléseket a levéldeformálódás előtt elvégezzük. Az almástermésűek virágzása után folytassuk a varasodás elleni védekezést'. A gombaölő szerek közül elsősorban a Dithane M 45-t használjuk 0,2 százalékos töménységben. Amennyiben levéltetvek, sodrómolyok vagy levélbolhák is károsítanak, úgy keverjünk a permetlébe Bi 58-at is. A méhek védelme érdekében a rájuk veszélyes szereket csak akkor használjuk, ha már nem járnak a gyümölcsfákra nektárt, virágport gyűjteni. Cz. P. Korszerű gyáregységet létesít Tiszaalpáron az MMG-Automatika Művek Az MMG-Automatika Művek új cégnek számít Bács-Kiskun iparában, hiszen a Kecskemétre települt vezérléstechnikai gyára még csak alig néhány éves múltra tekint vissza. Azonban ez a viszonylag rövid idő elegendő volt ahhoz, hogy a vállalat jó hírét megalapozzák a megyében a gyorsan fölfutó termeléssel, a magas szakmai .igénnyel készített termékeikkel, és ami a munkavállalók számára nem közömbös: a modern munkakörülményekkel. Most arról értesültünk Vári Csabától, a kecskeméti gyár igazgatójától, hogy a VI. ötéves tervidőszakban korszerű gyáregységet létesítenek Tiszaalpáron. A fejlesztést az Automatika Művek termékei iránti hazai és külföldi kereslet növekedése indokolja. A budapesti központú vállalat és a nagyközség kapcsolata 1976- ban kezdődött, amikor az MMG üdülőtelket vásárolt a Tisza partján. A helyi tanáccsal való megbeszélés alapján később két kubikus brigádnak adott munkát az épülő megyeszékhelyi gyár. Amikor a BRG mgnetofongyára felszámolta a községben a bedolgozó részlegét, a tanács fölajánlotta azt átvételre az MMG-Automatika Művek kecskeméti gyárának. Egyúttal közölték azt is, hogy a településen még található szabad munkaerő. Először arra gondoltak, hogy az érintett embereket bejáró dolgozóként foglalkoztatnák. Ám a felmérések során kiderült, hogy azok erre nem vállalkoznak az életkörülményeikből adódó okok miatt, viszont helyben vállalnának munkát. így született meg végül a döntés a 200— 300 munkást foglalkoztató szerelőüzem létesítéséről. 1979-ben egy házat átalakítottak üzemi célokra, s ott kezdték meg a termelést. Kezdetben harmincán dolgoztak a telepen, azóta kétszeresére nőtt a létszám. A kecskeméti gyár igazgatója elmondta, hogy szerették volna 'ezt a kis üzemet bővíteni, de erre a község rendezési tervei miatt nem volt lehetőség. Olyan helyet kellett keresni, ahol a lehető legkisebb költséggel föl lehet építeni az új üzemet. Megvásárolták a helyi Búzakalász Termelőszövetkezet telkét a község középpontjában, rajta egy régi malomépület- tel. A malmot le kell bontani, mert az műszergyártás céljaira nem alkalmas, egészségtelen, s a helyén két ütemben hajtják végre a tervezett beruházást. Könnyűszerkezetes elemekből saját generál kivitelezésben 1000—1200 négyzet- méter alapterületen hozzák létre a szerelőcsarnokot, és a hozzá tartozó szociális helyiségeket, s raktárakat. A Búzakalász Termelőszövetkezet már megkezdte a malom bontását. A csarnok első részének alapozását a nyárra tervezik, az első építési ütem befejezését pedig a jövő év második felére. A beruházás második részét az ötéves tervidőszak második felében hajtják majd végre. A leendő új tiszaalpári MMG- üzemben kizárólag szerelés történik majd, elsősorban a kecskeméti gyár nagy sorozatú jármű- műszergyártásához szállítanak onnan szerelt egységeket. A tele0 Az öreg alpári malmot lebontják. • Jobbra fenn: szivattyúállomás vezérlőszekrényének alapblokk-flók- ját szerelik a mostani kis üzemben. (Tóth Sándor felvételei) • Jobb oldali képünkön: a gépkocsi- műszerfalak egységeit célgépek segítségével állítják elő. pen már jelenleg is önállóan készítik a kerekházas műszerfalak lámpablokkjait, VÁZ típusú 2105-ös gépkocsihbz és egyes tűzvédelmi berendezések részegységeit. A kollektíva eddigi munkájával — amit célgépesítéssel tettek hatékonnyá — elégedettek a kecskeméti gyárban. Az alpári fejlesztés végső célja egy önálló gyáregység kialakítása. Hogy ezt mikoirra sikerül elérni, az' attól is függ, hogy az irányító szakembergárdát, műszerészeket, technikusokat és mérnököket mennyi idő alatt tudják — a helyi lakosokra alapozva — kinevelni. Az építendő üzem részére megkezdték már a szakmunkásképzést is. Remélik, hogy a helybeli fiatalok élnek a lehetőséggel, és a következő években nagyobb számban jelentkeznek majd elektronikai és mechanikai műszerész szakmunkástanulónak. A. T. S. NAGYOBB FIGYELEM A KARBANTARTÁSOKRA Űjszerű építőipari szolgáltatási formák Az építőipari szolgáltatás nagymértékben fejlődött megyénkben az V. ötéves tervidőszakban. Az 1980. évi teljesítményérték mintegy 60 százalékkal haladta meg az 1975-öst, s ezen belül a lakosság részére végzett karbantartási munkák több mint megkétszereződtek. Persze, a teljesítményérték teljes körű számbavétele bizonyos hibaszázalékkal lehetséges, mivel jelentős a becsléssel közelíthető kisipari tevékenység, és a minden szervezeti formát nélkülöző karbantartások értéke. Az elmúlt esztendőkben bekövetkezett fejlődés éppen azért jelentős, mert egyre nagyobb volt a szolgáltató szerveknél megrendelt karbantartások hányada. A Kecskeméti Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet — ÉPSZISZ — 1976 óta szolgáltató bázisszerv. A szövetkezet rhaga is fejlesztette kapacitását, ugyanakkor a vele társult kisebb szolgáltató szervek működését szakmai Szervező központként segíti. Az így kialakuló hálózatban egységes lesz a lakáskarbantartással kapcsolatos gazdálkodás és ügyvitel, könnyebben megoldható az anyag- és eszközellátás. A megye egyes területein — az ÉPSZISZ-szel együttműködve — a helyi építőipari vállalat, költségvetési üzem, vagy építőipari szövetkezet fordít a korábbinál nagyobb gondot a lakossági szolgáltatásra. Általánosságban azonban az a jellemző, hogy a legtöbb építőipari szövetkezet rendszeres karbantartó munkája nem nagy volumenű, megfelelő anyagi ösztönzés hiányában érdekeiknek jobban megfelelt, ha építési-szerelési kapacitásukat fejlesztették. Bonyolulttá tette a helyzetet, hogy legtöbb esetben ugyanazok a szervezetek végezték a szolgáltatásokat és a szolgáltatásnak nem minősíthető munkákat. Az érdekeltségi rendszer sajátos helyzetet alakított ki: a központi szervek és a tanácsok által nyújtott támogatások ugyanazt, a szervet több tevékenységre ösztönözték. Ennek következtében a kedvezményekre jogosító „szolgáltató” kategóriába tartozó munkák az alacsonyabb jövedelmezőség, a kisebb összegű megrendelések stb. miatt háttérbe szorultak. A központi szolgáltatásfejlesztési alapból öt év alatt mintegy 10 milliót fordítottak megyénkben a lakáskarbantartás támogatására, melynek legnagyobb hányadát az ÉPSZISZ használta fel. Részesültek az alapból a bázisszervvel társult vállalatok és szövetkezetek Is. A VI. ötéves tervben az átlagosnál nagyobb mértékben növekednek az építőipari fogyasztói szolgáltatások, ezen belül is gyorsabban a lakossági igények kielégítése. Szervezett fejlesztés a tanácsi és szövetkezeti építőiparban, valamint egyéb szövetkezeteknél lesznek. Az ingatlankezelő szervezetek és'a költségvetési üzemek várhatóan az eddiginél nagyobb súlyt helyeznek a lakossági megrendelések elvégzésére. Szükséges Lenne jelentős fejlődésre a „csináld magad mozgalom” további kibontakozásáért, de ennek ipari hátterét központi intézkedésekkel kell megteremteni. Az eddigieknél nagyobb mértékben számítanak a mezőgazdasági szövetkezetek házilagos szervezeteinek és az áfész-ek építő részlegeinek szolgáltatásaira. Azokban a községekben, ahol erre szakosodott szervezet nem működik, ott a kisipar mellett a nem ipari-építőipari jellegű szövetkezetek melléküzemági tevékenységként folytatott építőipari karbantartó munkája a lakossági igények kielégítésének fontos forrásává válik. A magánkisipar országosan és megyénkben is az építőipari' szolgáltatások nagyobb hányadát végzi. Indokolt ezt továbbfejleszteni, és — az érdekképviseleti szervek bevonásával — állami pénzekkel támogatni. A lakáskarbantartás fejlesztése a legtöbb esetben nem üzemek, telephelyek, szervizek építését je-! lenti, mert a munkák zömét to-‘ vábbra is a megrendelő lakásában kell_ elvégezni. A felvevőhelyek üzlethelyiségekben rendezhetők be, ezért olyan fejlesztéseket kezdeményeznek, amelyekben ezekhez a lakáskarbantartást segítő, felszerelt műhelyek csatlakoznak. Az erre szánt pénzek nagy részén szerszámokat, gépeket célszerű vásárolni. Mint látjuk, a hagyományosak mellett újszerű szolgáltatási formák kialakítására is van törekvés. Megvan már a bázisszervezet — ÉPSZISZ —, amely a kisebb szervezeteket is magához kapcsolva el tudja látni a-lakossági szolgáltatásokat. A rugalmasabb, a lakossági igényeket helyben kielégíteni tudó kis szervezetek egyik jó modellje a Kecs- kemét-széchenyivárosi szolgáltatóház, ahol műhely, szerszám és anyag áll a barkácsolni szándékozók rendelkezésére. Van Infor-- mációs szolgáltatás is, meg lehet rendelni például az ÉPSZISZ-szel együttműködő kisiparosok munkáját. A kisiparosok számára is hasznos ez, mert segíti anyag- és eszközellátásukat, szervezi a megrendeléseket, T. I. A KISKUNHALASI . Építőipari vállalat egész évre kapacitást keres festő-mázoló szakmában! Várjuk: — vállalatok, — ipari szövetkezetek, — kisiparosok, — bedolgozók jelentkezését! Munkásszállást, munkás- szállítást, étkezést biztosi, tunk! NUÍlEP Kiskunhalasi ÉpítőiparI Vállalat Kiskunhalas, Kéve utca 39. Telefon: 11-411 740 0 A megfelelő talajhőmérséklet lehetővé tette, hogy megyeszerte megkezdődjön egyik legfontosabb gabo. nanövényünk, a kukorica vetése. Képünk a Kiskunhalas! Állam IGazdaságban készült, ahol két John Deere erőgéppel már napok óta végzik ezt a.munkát. A felvételen: Hegedűs László traktoros veti a tengerit, s naponta mintegy 60 hektáron kerül földbe a mag. (Méhes! Éva felvétele) A soltvadkerti Szőlőskert Mg. Szakszövetkezet 1981. június hó 1-től 1985. december hó 31-ig terjedő időre szerződéses üzemeltetésre étadja AZ „ARANYHOMOK” ^BISZTRÓT, (III. osztályú üzlet), Soltvadkcrt, Bócsai út 27. szám. A pályázatokat 1981. május hó 19-lg kell benyújtani a szövetkezet központjában Soltvadkert, Tanács u. 1. szám. A versenytárgyalás 1981. május hó 27-én de. 9 órakor lesz megtartva a szakszövetkezet kultúrtermében, Soltvadkert, Tanács u. 1. szám. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást Hódos József kér. üzemágvezető ad, Soltvadkert, Tanács u, 1. szám alatt. 800
