Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-01 / 77. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1981. április 1, Megkezdődött a BKP XII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) A központi tervezés lő feladata elsősorban a hosszú távú gazdaságpolitika megalapozása, a fejlődés Ütemének és arányainak meghatározása, a népgazdasági egyensúly megteremtése. A BKP KB első titkára kijelentette: a jövőben is az iparé lesz majd a vezető szerep a népgazdaságban. Az ipari termelés teljes növekedését a munkatermelékenység növelésével kell elérni. A mezőgazdaság fejlesztésének fő irányait ismertetve aláhúzta: a legidőszerűbb feladat a gabonaprobléma megoldása és az állat- tenyésztés gyorsított ütemű fejlesztése. A nyolcadik ötéves terv végére az országban 11 millió tonna takarmány- és kenyérgabonát kell megtermelni. A továbbiakban Bulgária külgazdasági kapcsolatairól szólva hangsúlyozta: a nemzetközi gazdasági integráció a gazdaság in- tenzifikálásának jelentős tényezője, s rámutatott arra, hogy a nyolcadik ötéves tervben az áruforgalom növekedésének üteme meghaladja a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét. A szociálpolitikai célkitűzések között szerepel, hogy a következő ötéves tervben megoldják a gyermekek óvodai és bölcsődei elhelyezését. Intézkedéseket tesznek a nők helyzetének javítására. A tervek szerint növelik a nyugdíjak minimális összegét, ez eléri majd a legalacsonyabb bérek 50 százalékát. Fejlődik a lakosság egészségügyi ellátása. A nyolcadik ötéves tervben legalább 400 ezer lakást építenek, az elosztásnál előnyben részesítik a fiatal házasokat. A beszámolási időszakban a párt fő feladatai közé tartozott a szocialista demokrácia politikai rendszerének megerősítése, fejlesztése és tökéletesítése. A párt vezetésével a népihatalom valamennyi szerve gazdagította tevékenységét, erősítette tömegkapcsolatait. A Bolgár Népi Földműves Szövetség (parasztpárt — a szenk.) és a társadalmi szervezetek — a Bolgár Hazafias Front, a szak- szervezetek, a Komszomol, stb. — jelentős mértékben növelték szerepüket az ország irányításában. A továbbiakban a szónok érintette azt a kérdést, hogy a gazdasági ösztönzők és mechanizmusok alkalmazása a gazdasági tevékenység irányításának és szabályozásának fő módszere. Az új gazdasági szemlélethez feltétlenül szükség van a politikai hozzáállásra, amely biztosítja a dolgozó kollektívák és minden egyes dolgozó jogait, nehogy a bürokratikus szabályok, vagy a magasabb szintű hatóságok önkényes döntései, megsértsék azokat. Ily módon ez a szemlélet mindenekelőtt azt jelenti, hogy minőségileg új szintre emeljük a BKP vezető szerepét a társadalom politikai rendszerének minden területén — mondotta. Növelni kell a nemzetgyűlés, a nemzetgyűlési képviselők, az államtanács, a minisztertanács és az egyes minisztériumok, a néphatalom helyi szervei szerepét politikai rendszerünk működtetésében — húzta alá Todor Zsiv- kov. A bonyolult nemzetközi helyzet arra kényszerít minket, hogy állandóan gondoskodjunk az ország védelmi ■ képességének megszilárdításáról, megteremtsük az ehhez szükséges eszközöket, növeljük a Bolgár Néphadsereg harokészségét, és korszerűsítsük a belügyi szervek tevékenységét — hangsúlyozta Todor Zsivkov. A bolgár katonák — a legyőzhetetlen szovjet hadseregnek és a Varsói Szerződés többi tagállamának katonáival együtt — szilárdan állnak határaink, szocialista vívmányaink és népünk békés munkája védelmében — jelentette ki Todor Zsivkov. Rászolgálnak a párt és a nép bizalmára a belügyminisztérium szervei is, azok az emberek, akik a bolgár polgárok biztonságát és nyugalmát őrzik. A bolgár kommunisták feladatai XII. kongresszusához érkezve, a BKP egységes az áprilisi irányvonalat illetően, világos állásponttal rendelkezik a fő elméleti kérdésekkel kapcsolatban, új tapasztalatokkal ' gazdagodott, amelyeket az elmúlt tíz év alatt halmozott föl, és még inkább képes az élet minden területén sikeresen irányítani a fejlett szocialista társadalom építését — mondotta Todor Zsivkov, majd hangsúlyozta, hogy a BKP marxista—leninista érettsége megmutatkozott a kongresszus előkészítésében is, amikor a legmagasabb pártfórum irányelvei tervezetnének megvitatása az egész pártot és az egész népet érintő üggyé vált. A továbbiakban a KB első titkára azzal foglalkozott, hogy a Központi Bizottság állandó figyelmet fordít a párt összetételének javítására. A párt sorainak megerősítésében fontos szerepe volt a tagkönyvcserének. Aláhúzta, hogy a kommunisták többsége megfelelt a követelményeknek, és hozzátette: nem tisztogatást folytattunk. Ennek ellenére a beszámolási időszakban 38 452 tagot zártak ki, vagy töröltek, mert képességeik nem feleltek meg a követelményeknek, vagy eljátszották azt a jogot, hogy kommunistának nevezhessék magukat. Ugyanebben az időben 108 065 új tag lépett be a pártba. Ma a BKP soraiba 825 876 kommunista tartozik. Az ideológiai munka következő feladatairól szólva Todor Zsivkov hangsúlyozta, hogy a kongresszus utáni időszakban a korábbiaknál is összetettebb feladatokat kell majd megoldani, és ehhez a propaganda és az agitáció hangnemében komoly változásokra lesz szükség. Az alapvető feladat azonban továbbra is a burzsoá propaganda, valamint a marxista—leninista elmélettől és gyakorlattól való jobb- és baloldali elhajlások elleni kérlelhetetlen harc marad. A nemzetközi helyzet és a BKP külpolitikai tevékenysége Bonyolult, ellentmondásos és dinamikusan változó nemzetközi körülmények között folytatta munkáját az elmúlt években a bolgár nép és kommunista pártja — mondotta Todor Zsivkov. Aláhúzta azoknak a sikereknek a jelentőségét, amelyeket a béke és az enyhülés erői az elmúlt években elértek. Elmondotta, hogy az SZKP XXVI. és XXV. kongresszusain kidolgozott békeprogramot a BKP sajátjaként fogadta el. Emlékeztetett a Szovjetunió és más szocialista országok konkrét békekezdeményezéseire, amelyek pozitívan járultak hozzá a béke megszilárdításához. Rámutatott, hogy a béke kérdése egyre inkább a népek első számú gondjává válik. Méltatta a tőkés országok azon politikusainak tevékenységét, akik józanságukkal, realizmusukkal hozzájárultak a nemzetközi problémák megoldásához. Todor Zsivkov megállapította, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom egészében sikeresen fejlődik és új eredményeket ér el. Kínáról és az ott lezajlott változásokról szólva kijelentette: üdvözölni fogunk minden pozitív változást Kínában, és készen állunk fejleszteni államközi kapcsolatainkat a Kínai Népköztársasággal. Hiszünk a kínai nép jövőlében, abban, hogy ismét pozitív szerepet tölthet be a nemzetközi munkásmozgalomban. Áttérve a Bolgár Kommunista Párt és Bulgária külpolitikájára, Todor Zsivkov kijelentette: ösz- szes erőfeszítéseink az enyhülési folyamat fejlesztésére, a világbéke megerősítésére és szocialista épitőmunkánk kedvező nemzetközi teltételeinek megteremtésére irányulnak. A BKP külpolitikai tevékenységében elsőrendű fontosságot tulajdonít a szocialista országok egységének és összeíorrottságának — mondotta, majd rámutatott: sokoldalú fejlődésünk szorosan összefügg a* testvérországok sorsával. Mindent megtettünk és megteszünk politikai és védelmi rendszerünk, a Varsói Szerződés erősítéséért. A szocialista internacionalizmus elveitől vezérelve — folytatta Todor Zsivkov —-testvéri szolidaritásunkról és támogatásunkról biztosítjuk a Lengyel Egyesült Munkáspártot és valamennyi igaz lengyel hazafit. Meg vagyunk győződve arról, hogy a lengyel kommunisták pártja, a lengyel nép határozott választ ad a bel»ö és külső reakciónak, kivezeti Lengyelországot a válságból, és sikeresen építi tovább a szocializmust a Lengyel Népköztársaságban. A beszámolási időszakban végzett tevékenységünk sarkköve volt a testvéri kapcsolatok mindenoldalú erősítése az SZKP-val, a szovjet állammal, a szovjet néppel — mondotta a KB első titkára. Kitért a balkáni országok kapcsolataira és megelégedéssel állapította meg, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzet ellenére ebben a térségben viszonylagos nyugalom van. Megemlítette Bulgária elvi és következetes politikájának jelentős hozzájárulását a balkáni országok közötti kapcsolatok fejlesztéséhez. Todor Zsivkov szólt Bulgáriának a tőkés országokkal a békés egymás mellett élés elvei alapján fennálló aktív kapcsolatairól, a fejlődő országokhoz fűződő viszonyának kedvező alakulásáról. Kifejtette az iráni—iraki konfliktussal kapcsolatos bolgár álláspontot, rámutatva, hogy be kell fejezni a háborút, a vitás kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani. Kifejezte Bulgária szolid a ratását a szabadságukért harcoló népekkel és támogatásáról biztosította L. I. Brezsnyev- nek azt a javaslatát, hogy hívjanak össze nemzetközi értekezletet a közel-keleti válság megoldására — minden érdekelt fél részvételével. Nagyra értékelte az el nem kötelezett országok mozgalmát. A KB első titkára kifejtette: Bulgária teljes mértékben támogatja az afgán népet és szolidáris azzal a testvéri, internacionalista segítséggel, amelyet a Szovjetunió nyújt Afganisztánnak az afgán kormány kérésére. Rámutatott, hogy a BKP számára a testvéri kommunista és munkáspártokkal fenntartott kapcsolatok mindenoldalú fejlesztése egyike tevékenysége fő irányainak. Beszámolója végén Todor Zsivkov kifejezte meggyőződését, hogy Bulgária a fejlett szocialista társadalom építésében sikeresen halad tovább. KÖZÉP-AMERIKA — HÉJAROHAM, ÉSZAKRÓL:*"; A renitens Mexikó és Venezuela TTIMár most láthatói hogy a Reagan-kormány Salvador elleni ofifenzívája új, válságos helyzetet teremthet az USA és egész Latin-Amerika kapcsolataiban. A salvadori offenzíva értelemszerűen azt jelenti, hogy Washington a diktátort elűző nica- ragual rendszerre és a szocialista Kubára is fokozott nyomást akar gyakorolni. Márpedig az egész körzet potenciális vezető országa, Mexikó élesen elítéli az új amerikai kormány Salvadort beavatkozási kísérleteit. Portillo mexikói elnök úgy nyilatkozott, hogy „el kell kerülni a Salvador! konfliktus nemzetközivé válását, mégpedig olyan politikával, amely a legszigorúbban tiszteletben tartja az önrendelkezés és be nem avatkozás elvét”. Ezzel párhuzamosan Mexikó hivatalosan támogatásáról biztosította a nicaraguai haladó rendszert. Sőt: szinte demonstratív módon éppen akkor kötött nagyszabású energiaegyezményt Kubával, amikor Reagan „Salvador! beavatkozással” vádolta és esetleges blokáddal fenyegette Havannát. A déli szomszéd érdekei Mexikó . hatalmas kiterjedésű ország, az Egyesült Államok déli szomszédja, amelynek az ezredfordulóra 120 millió lakosa lesz. Ez az ország választja el stratégiailag az Egyesült Államokat attól a Közép-Amerikától, ahol most a Reagan-kormány erőszakos beavatkozási politikát folytat. Ráadásul Mexikó az egész nyugati félteke legnagyobb olajtartalékaival rendelkezik, s ha Washington csökkenteni kívánja a közel-keleti olajtól való függését, ezt Mexikó hozzájárulása nélkül nem teheti meg. Nem véletlen, hogy még mielőtt Reagan formálisan is átvette volna hivatalát, már leutazott a déli határra, hogy találkozzék Mexikó elnökével — elsőként a világ összes államfői közül. Reagan ajánlatot is tett. Az ajánlat lényege az volt, hogy Mexikó (az USA északi szomszédjával, Kanadával együtt) alkosson Washingtonnal valamiféle hármas szövetséget. Reagan úgy véli: Mexikó lehetne az a regionális vezető hatalom, amely az Amerikai Egyesült Államok számára biztosítja a közép-amerikai országok kapitalista értelemben vett stabilitását. Ezt az ajánlatot akkor Mexikó visszautasította, s az időközben eltelt hónapok megmutatták: Mexikó érdekel éppen az Egyesült Államokat gátlástalanul kiszolgáló közép-amerikai diktatúrák felszámolását, demokratikus rendszerekkel való felváltását követelik meg. Mexikónak ugyanis biztonsága és függetlensége szempontjából elsőrendű fontosságú, hogy ne legyen a „déli szárnyán” olyan országokkal körülvéve, amelyek a hatalmas északi szomszéd 'katonai és politikai csatlósai! Ügy tűnik tehát, hogy Washington új, a korábbinál agresszívabb Közép-Amerika-politikája máris kiélezte az USA—Mexikó 'kapcsolatokat. Ennek következtében nem kizárt egy olyan helyzet, amikor az amerikai kormánynak választania kell az olajban gazdag déli szomszéddal fenntartott jó viszony és a közép-amerikai katonai diktatúrák támogatása között. • Reagan és Portillo találkozója. Viszonyuk csak látszólag szívélyes. A „hadművelet” más összetevői Az amerikai külpolitikának ezt a dilemmáját még csak fokozza Venezuela magatartása. Venezuela Lat.'in-Aimerdika északi peremének legfontosabb állama, amelyben polgári parlamentáris rendszer van hatalmon. Egyben Mexikó mellett Venezuela az Egyesült Államok másik nagy olajellátója a nyugati félteke országai között. Á venezuelai kormány is egyértelműen elítélte Reagan „Salvador! rohamát”. Befolyását arra Igyekszik felhasználni, hogy a Salvador! juntát engedményekre kényszerítse és rábírja: tárgyaljon a baloldallal és teljesítse az ellenzék alapvető társadalmi követeléseit. Washington ily módon máris politikai konfliktusba sodródik azzal a két legerősebb és legfontosabb latin-amerikai polgári demokráciával, amelyek északról és délről behatárolják a közép-amerikai térséget! Van azonban ennek < az egész ' „hadműveletnek” egy még szélesebb, ' kontinentális méretű összetevője is. Viola tábornok, a szélsőségesen jobboldali argentínai katonai junta új vezetője Washingtonban vendégeskedett a közelmúltban. A Reagan-kor- mányzat máris hajlandónak mutatkozott arra, hogy elindítsa azoknak a hiteleknek a folyósítását, amelyeket az előző kormány éppen a szabadságjogok durva megsértése miatt megtagadott Argentínától. Ezzel csaknem egy- időben Washington üdvözölte azt, hogy a chilei fasiszta junta főnöke, Pinochet tábornok átvette a köztársasági elnöki tisztségét. Végül: gyors ütemben szélesedik a katonai, rendőri és gazdasági együttműködés az ugyancsak katonai uralom alatt élő Brazíliával. Itt tehát távolról sem csak a közép-amerikai körzetről i van szó. A Reagan-kormány latinamerikai politikája az egész nyugati félteke kormánykerekét a katonai önkényuralom irányába kívánja fordítani. . (Vége) ELMARADT AZ ALTALÁNOS SZTRÁJK Folytatják a tárgyalásokat Lengyelországban Kelemen István, az MTI tudósítása jelenti: Hétfőn este Varsóban megállapodással érteik véget a kormány és a Szolidaritás szakszervezet képviselőinek tárgyalásai. Ennek nyomán a „Szolidaritás” országos egyeztető bizottságának alelmöke, Andrzej Gwiiaizda a varsói televíziónak adott nyilatkozatában bejelentette, hogy nem kerül sor a keddre kilátásba helyezett országos általános sztrájkra.. Az akciót egyelőre még csak felfüggesztették, de az ország közvéleménye ezt a hírt is nagy megkönnyebbüléssel fogadta. A veszély a hétföl megállapodással nem hárult el teljesen: sok függ attól', hogyan értékeli a szakszervezet országos egyeztető bizottsága a Szolidaritás képviselőinek varsói tevéken ységét. A kormány a maga részéről messzemenően hozzájárult ahhoz, hogy kompromisszum útján vmegoldják az igen veszélyes konfliktus. A varsói televízióban felolvasott közös közlemény szerint „mindkét fiát kész közös lépéseket tenni' a társadalmi-politikai konfliktus elhárítására”. A kormány jogtalannak ismerte el, hogy a bydgoszczi vajdaság tanácsülését egyoldalúan berekesz- tetiték, továbbá az eddigi gyakorlattal ellentétesnek nyilvánította, hogy a Szolidaritás képviselőit erővel távolították el a tanács épületéből. Ugyanakkor — hangzik a közlemény — azt is figyelembe kell venni, hogy a helyi vezetőkre akkor már napok óta nyugtalanító hatást tett a városban uralkodó feszültség, az egyéni parasztok ülősztrájkja. Nem járult hozzá a légkör javításához a bydgoszczi Szolidaritás által az ülés napján folytatott propagandakampány sem. A kormány elvárja, hogy a vajdasági tanács április első felében foglaljon állásit az ügyiben. A kormány támogatja art a kívánságot, hogy a tömegtájékoztatási eszközök adjanak 'reális képet az incidens hátteréről és körülményeiről. A közlemény szerint vizsgálatot folytatnak majd a helyszínre, hívott rendőri erőik .tevékenységéről. A kormány sajnálatát fejezi ki aimte'.t, hogy az akció során a helyi Szolidaritás három aktivistáját bántalmazták, ennek nem tett vcCna szabad megtörténnie. Ugyanakkor minden szervezetnék, így a Szolidaritásnak is kötelessége, hogy ne zavarja meg az ország nyugalmát, és ne kövessen el olyan, 'törvényibe ütköző akdőkat, minit például középületeik elfoglalása. Ami a többi megvitatott kérdést Hiteti: a szakszervezetek tevékenységének garantálása érdekéiben meggyorsítják az új szak- szervezeti törvény előkészítését, úgy, hogy annak tervezetét legkésőbb április végéig a SZEJM elé lehessen terjeszteni. Az új törvény életbe lépéséig a vitás kérdéseket az államtanács által létrehozott vegyes bizottság hivatott rendezni, amelyben a Szolidaritás is képviselteti magáit. Az egyéni parasztok szakszervezet-alakítási jogával kapcsolatban „mindkét fél arra törekszik, hogy ne fokozódjék a feszültség ezen a téren”. A kérdést hamarosan megvizsgálja a tavalyi 'megállapodások végrehajtását ellenőrző, nemrég létrehozott rendkívüli SZEJM-tolzottság. Legkésőbb április 5-ig tárgyalások kezdődnek a Bydoszczban ülősztrájkot folytató egyéni parasztokkal. Hasonló kompromisszumos megállapodások születtek a többi napirendi pontban is. Mleczyslaw Rakowski miniszterelnök-helyettes, a kormány tárgyaló küldöttségének vezetője, közvetlenül a megbeszélések befejezése után kijelentette: „A jövő mutatja meg, mennyire tartják mag az érintett feleik a megállapodásit, és hogy a Szolidaritás szakszervezet — szakszervezet marad-e?” (MTI) • Lengyelországban kedden mindenütt normális munka folyt, jóllehet néhány körzetiben — így a wroolawi .vajdaságban és magában Wroclaw ban — továbbra is érvényben van a sztrájkkészültség — jelentette a PAP hírügynökség. A varsói rádióban elhangzott riportok szerint a legkülönfélébb foglalkozású emberek örömmel, megkönnyebbüléssel fogadták a kormány és a Szolidaritás közötti megállapodás hírét, aztán, hogy — minit az egyik nyilatkozó mondta — előzőleg „imár-imár hisztérikus méreteket öltött a feszültség”. A mezőgazdaságban, ahol — a Bydgoszczban ülősztrájkot folytató egyéni parasztokat leszámítva — eddig sem sztrájkoltak, kedden is folytatódtak az ország számára létfontosságú tavaszi munkák. A gazdaságnak ebben az ágában „csak” az alkatrészek, így a gumiabroncsok, akkumulátorok hiánya okoz gondokat. (MTI) MERÉNYLET UTÁN Hónapokig tarthat Reagan gyógyulása Mint már jelentettük, hétfőn délután, helyi idő szerint 14 óra 30 perckor a washingtoni Hilton szálló előtt merényletet követtek el Ronald Reagan amerikai elnök ellen. Az elnök megsebesült. Azonnal kórházba vitték, ahol sikeres mellkasi operáción esett át. Súlyos sebesüléseket szenvedett további három személy, köztük James Brady, a Fehér Ház sajtótitkára, akinek állapota életveszélyes. A merénylet gyanúsítottját őrizetbe vették. George Bush alelnök, aki a merénylet időpontjában Texasban tartózkodott, Reagan sebesülésének hírére azonnal visszatért a Fehér Házba, de a -sikeres műtétről értesülve az éjszakát már saját rezidenciáján töltötte. Bush rövid nyilatkozatban közölte, hogy az amerikai kormányzat „teljes mértékben és hatékonyan funkcionál”. Maga az elnök az orvosok szerint „máris döntésképes”, bár teljes felépülése várhatóan két-három hónapot vesz igénybe. A golyó az elnök bal tüdejébe fúródott. A George Washington egyetem klinikáján végrehajtott háromórás műtéttel a golyót eltávolították. Dr. Dennis O'Leary, a kórház szóvivője a műtét után közölte, hogy Reagan hetvenéves kora ellenére „kitűnően viselte a beavatkozást”. Bár az első értesülések szerint a gyilkosság! kísérlet hátterében nem találtak politikai motívumokat, Claiborne Pell szenátor, ‘ a szenátus külügyi bizottságának rangidős demokrata tagja az amerikai politikai életet kisérő erőszakcselekmények ijesztő folyamatosságára utalva kijelentette: „Kennedy elnököt 1903-ban lőtték le, de mintha csak egy hónapja történt volna”. New Jersey államban közvetlenül a merénylet után törvény- javaslatot terjesztettek elő a fegyverviselés betiltására. A merénylő, egy John Warnoch Hinckley nevű fiatalember hat lövést adott le két másodperc alatt és négy személyt sebesített megv James Brady.t, a Fehér Ház hivatalos szóvivőjét a golyó homlokán érte, s behatolt az agyába. Állapota az operáció után is „rendkívül válságos”. Egy orvosszakértői vélemény szerint a 40 éves Brady olyan sebet kapott, „amilyent ritkán élnek túl". Az elnök a merényletet megelőzően a Hilton szálló konferenciatermében az AFL—CIO szak- szervezeti szövetség rendezvényén mondott beszédet a republikánus kormányzat gazdasági programjának védelmében. A beszéd elhangzása után a minden lépteét követő tévékamerák látóterében lépett ki a szállodából. Limuzinjához közeledve a Connecticut sugárút túloldalán össze- seraglett bámészkodók integettek, amikor a lövések eldördültek. Reagant testőrei egy pillanattal később betuszkolták autójába, amely a pár száz lépésnyi távolságban levő George Washington egyetemi klinikára vitte. Az első jelentések még arról szóltak, hogy Reagan nem sebesült meg, csak a fejét ütötte be, amikor beszállították, pontosabban belökték a kocsiba. Reagan saját lábán ment be a kórházba is. Bradyt, Delahantyt és McCarthy t a pisztolygolyók azonnal letérhették, Az elnököt kísérő titkosszolgálati ügynökök azonnal arra a fiatalemberre ugrottak, aki a szálloda fala mellett lapulva Reaganra te kíséretére egy 22-es kaliberű revolver teljes tárát kilőtte. A 25 éves Hinckley a Colorado állambeli Evergreen város jako- sa. Családjáról csak annyit tudnak, hogy szülei konzervatív republikánusoknak vallják magukat, te otthonukban „előfordultak politikai vitáik”. A merénylő apja „az olajüzletben érdekelt”, a gyanúsított rövid életrajzának szinte egyetlen figyelmet érdemlő mozzanata, hogy tavaly októberben Carter elnök Nashville városban tett látogatása idején rövid időre letartóztatták, mert három pisztolyt hordott magával. Hinckley gyerekkorát Texasban, annak a Dallasnak az egyik elővárosában töltötte, ahol annak idején Kennedy elnököt lelőtték. Később egy ideig a dallasi egye- ' temen tanult. (MTI) % t
