Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-15 / 63. szám

X é PETŐFI NÉPE • 1981. március 15.

MEGKEZDŐDÖTT A HAZAFIAS NÉPFRONT VII. KONGRESSZUSA

(Folytatás az 1. oldalról.)

sei tönténő felszámolását igényli és eredményezheti. Az enyhülés a fejlődésnek egy olyan korszaka, amely a szocialista országok kezdeményezésére jött létre. Ezek a törekvések nemcsak a szocialista közösség, hanem valameny- nyi nép érdekeit is szolgálják. Ez a magyarázata annak, hogy a más társadalmi rendszerű országok józanul gondolkozó vezetői is elfogadták és helyeselték ilyen Irányú kezdeményezéseinket.

Az SZKP XXVI. kongresszusa ismét hitet tett e politika mellett. Leonyid Brezsnyev főtitkári beszámolója jelentős javaslatokat 'tartalmazott a két- és többoldalú tárgyalások folytatására, a fegyverkezési hajsza visszafogására, a rakétatelepitési program elhalasztására, a fegyverzetcsökkentési tárgyalások továbbvitelére, s a bizalomkeltő intézkedésekre. Mindez világos, kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunió és a vele szövetséges szocialista országok továbbra is a béke, az együttműködés ügyét kívánják szolgálni. A mi kongresszusunk is üdvözli az SZKP XXVI. kongresszusának béketörekvéseit, kezdeményező lépéseit.

Tesszük ezt annál is inkább, mert azonosulunk a Magyar Szó-' cialista Munkáspárt, s a magyar ■kormány külpolitikájával. Egyetértünk ezzel a külpolitikával, mert hazánk kapcsolatainak szélesítésére törekszik anélkül, hogy elveinkből engedményeket tenne. ■Helyeseljük, mert világos és érthető magyarázatát adja szándékainknak, s mert — a többi szocialista országgal összhangban — feltárja minden kérdés tárgyalások útján történő feloldásának lehetőségét; mert feltétel nélkül támogatja a világ népeinek függetlenségi, valamint szabadság- harcát.

Nemzetközi tevékenységünkkel azt a küzdelmet is támogatjuk, amelynek célja az éhség, az analfabetizmus, az egyes népeket megtizedelő járványok, és a mindany- nylunk életét zavaró emberiség- ellenes politika felszámolása. Ezzel egyidőbdn és folyamatosan tájékoztatunk mindenkit — akit a mi sorsunk érdekel — arról, hogy miként formáljuk a jelenünket, valamint arról is, hogy miképp készülünk fel a jövőt formáló teendőkre. Olyan feladat ez, amel^F'állampolgárainik egyetértés^ és támogatását igényli, s töluníc *ís jelentős erőfeszítéseket kíván. De teljesítését vállaljuk, mert ez hazánk, népünk érdeke.

A népi-nemzeti egység erősödőben van

A Hazafias Népfront a szocialista népi-nemzeti egység megvalósításának és fejlesztésének politikai mozgalma. Ezért vállalkozott a társadalmi osztályok és rétegek, a magyarok és a nemzetiségiek, a különböző világnézetű emberek, a műveltség, a jólét más-más fokán élő állampolgárok összefogására és együttes tevékenységének a megszervezésére.

Kongresszusunkon arról adunk számot, hogy a népi-nemzeti egység erősödőben van, s ma már minden településünkön érezteti a jobb munkára és a teljesebb emberi életre serkentő hatását.

A szocialista nemzeti egység a szövetségi .politika jegyében valósul meg. Ez .történelmi szövetség, amely mindaddig fennmarad, míg megszűnnek előbb az osztályok és a rétegek közötti különbségek, majd végül maguk az osztályok.

A nemzeti egység állampolgáraink együttes, megfontolt, azonos módon való gondolkodását és cselekvését jelenti a közösen elfogadott cél megvalósítása érdekében. Népünk egysége olyan tudatos törekvés eredményeként jött létre, melynek alapja a nagy többség által elfogadott, 'követett politika. Ehhez szükséges az a politikai erő, amely a célt megfogalmazza, a módszereket kidolgozza, az embereket meggyőzi, az együttes tevékenységet szervezi. Ez az erő nálunk a Magyar Szocialista Munkáspárt, a társadalom köréje csoportosuló intézmény- rendszere, s maga a szocialista állam.

Meggyőződéssel valljuk, hogy a szocializmus az emberek mind teljesebb szabadságát, egyéni fejlődésük széles távlatait, a népek közötti egyenlőséget, a háború kiküszöbölésének lehetőségét teremti meg. Ez a cél minden, hazáját őszintén szerető embernek elfogadható.

Már kezdjük elfelejteni a2t a múltat, amelyben az osztályellentétek, a társadalmi és a vagyoni helyzet, a felekezeti különbségek, a szakmai képzettség és a politikai érdeklődés megosztotta a lakosságot, és azt az érzést keltették: mi magyarok csak a széthúzásban vagyunk egységesek. Az egység igazi érvényesüléséhez olyan korszaknak kellett elkövetkeznie, melyben a szocializmust építjük.

A nemzeti egység erősödésének alapfeltétele, hogy — az egyetértés mellett — mind szélesebb körben együtt gondolkodjunk, döntsünk és cselekedjünk a napi és a távlati, a helyi és az országos kérdésekben.

Mi hazánk hű fiaiként a népinemzeti egységet nemzeti függetlenségünk, demokratikus, majd szocialista társadalmi rendünk megteremtése érdekében hoztuk létre. Büszkén valljuk, hogy mi egy valóban hazafias népfront képviselői, munkásai vagyunk. A hazához való ragaszkodás általános és jellemző vonása az öntudatosan gondolkodó állampolgároknak. Korunk nagyszerűsége az, hogy egyidőben lehetünk a szocializmus következetes harcosai és magyar hazánk hű állampolgárai. Az egység erősítése érdekében éppen j ezért vesszük figyelembe minden teendőnknél hazánk és népünk sajátosságait is.

Együtt minden dolgos, tisztességes,

a hazáját szerető emberrel

Gyakran vitatják: lehet-e egységet teremteni a különböző világnézetű emberek között. A válaszunk természetesen az igen, mert világnézettől függetlenül vannak olyan célok, amelyeket minden dolgos, tisztességes és a hazáját szerető ember elfogadhat. Ilyen a haza önállósága, függetlensége és felvirágzása. Ugyancsak ide tartozik a béke, a szabadság, a létbiztonság, az emberi jogok érvényesülése, a kizsákmányolás megszűnése. Politikai célok ezek, s csak egynek az elfogadása is az egység aktív részesévé tehet valakit.

A helyesen alkalmazott elvek, a jó politikai munka, és az emberek együttműködési készsége tette lehetővé, hogy — az állam és az egyházak közötti megállapodás szellemében — vallásos emberek és egyházi vezetők, lelkészek, főpapok is részt vegyenek a Hazafias Népfront munkájában. Ez a részvétel azt is jelenti, hogy — a képviseleten túl — az egyházak is támogatják a művelődési, az életszínvonalunkat és az életkörülményeinket tervszerűen javító, vagy a környezetvédelmet biztosító tevékenységünket. Örömmel nyugtázzuk, hogy itthon is és külföldön is képviselik a karmámrbékepolitikáját, és, azt a törekíVfsét, hogy .erősítse ■baráíságtihkátí más1 népekkel. 1

A hazánkban élő nemzetiségiek — németek, szlovákok, délszlávok és románok — velünk magyarokkal egyenlő jogú és ezért azonós lehetőségekkel rendelkező állampolgárok, ök gyakran hivatkoznak erre, mert meggyőződtek arról, hogy hűségük nemzetiségi kultúrájukhoz, ragaszkodásuk történelmi hagyományaikhoz, és az a tény, hogy művelik anyanyelvűket, nem lazítja, hanem erősíti a közös hazánkhoz való kapcsolatukat. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy határainkon kívül is sok millió magyar él. Azt kérjük, hogy legyenek új .hazájuk dolgos és a haladást szolgáló állampolgárai. Reméljük, hogy ismerik hazánk mai életét, és bízunk abban, hogy egyetértenek célkitűzéseinkkel és törekvéseinkkel. Mi azt valljuk, hogy a szocialista országokban élő nemzetiségiek az összekötő híd szerepét töltik be, ezért kölcsönös érdekünk a nemzetiségi lét és kultúra fejlődésének serkentése és támogatása.

Tudjuk, hogy olyan egység, amelyben minden ember mindennel és minden időben egyetért, szinte elképzelhetetlen. De az ellentéteket és a vitákat, a meglévő érdekellentéteket a jól kidolgozott és alkalmazott politika jegyében fel lehet oldani. Az érdekek esetleges és olykor átmeneti ütközése gondokat okoz mindenkinek még akkor is, ha ismerik a feloldásukat elősegítő programokat. A tudatosság és a szervezettség, az okos célok érvényesülése teszi lehetővé, hogy ami ma még csak az egyik csoport érdeke, az éppen az ő munkájuk, emberi magatartásuk révén, előbb vagy utóbb, közvetve, vagy 'közvetlenül a közösség, a társadalom javára váljék. A dolog természetéből következik, hogy a Hazafias Népfront munkájában erre minden területen lehetőség nyílik, ha nyitott szemmel járunk a világiban, s látjuk hol került vagy kerül sor az érdekek ütköztetésére. *

A szocializmus az emberre irányítja a figyelmet. Az emberre, aki érez, dolgozik, jövőt formál és felkarolja mindazt, ami szép és jó. Ezzel a törekvéssel fejleszti az ösztönös hazaszeretefet tudatossá, olyan magatartássá, amely a saját népével együtt, de sohasem más népek rovására, akarja boldoggá, gazdaggá tenni a hazáját. E törekvésben keres és talál szövetségest más országok népeiben, s válik a szó legnemesebb értelmében a haza hű képviselőjeként nemzetközivé.

A magyar nép a szocializmust építő országok népeivel ebben a szellemben erősíti baráti kapcsolatait. Örülünk annak, hogy a kialakult baráti kapcsolatrend. szer kölcsönösen biztosítja a jó módszerek és eredmények megismerését és felhasználását. Hazánk tekintélye világszerte figyelemre méltó. Ebben a sikerben nemcsak a mi jó munkánknak Van szerepe, hanem annak is, hogy részei vagyunk a szocialista világnak, és szövetségesei vagyunk a Szovjetuniónak és a többi baráti országnak. Barátaink életét ismerjük és tudjuk, hogy ők is hozzánk hasonlóan tesznek erőfeszítéseket a saját országuk felvirágoztatásáért.

Szocializmus és demokrácia

elválaszthatatlanul

összetartozik

A folyamatos és általános fejlődés, valamint a társadalmi szabadság előfeltételének az emberiség haladó szellemi nagyjai — mindig a néphatalom teljes körű megvalósulását tekintették.

A különböző 'társadalmak — jellegüktől függően — ehhez a népuralomhoz vagy közel kerültek, vagy tőle rendkívül messze távolodtak. A mi történelmi múltunkban az 1848—49-es és az

1918—19-es forradalmakat leverték, mielőtt demokratikus vívmányaik kibontakozhattak volna. A FeüSzábádÜláí ‘előtti” 'fááiSztá1 Ktflf-'j rhányzat kegyetlenül /üldözött ihlndéfi1 déihökráiJktfá ^törékVést' Olyan tényezőként beszélt a demokráciáról, amely erkölcstelen és idegen a magyar nép arculatától. A demokratikus gyakorlat nálunk lényegében a munkások, a parasztok és a fiatalok forradalmi mozgalmaiban érvényesült. Történelmünk így nem hozott létre elégséges demokratikus hagyományokat, ezért ezen az úton a kezdő lépéseket 1945-ben kellett megtennünk. A mi társadalmunk a teljes népuralom megvalósítására törekszik. Következésképpen napi és távlati programja egyaránt a nép érdekeit fejezi ki és szolgálja.

Elvben mindenki egyetért ezzel. De az alkalmazásáért nem mindenki buzgólkodik a kötelességének megfelelően. Pedig aki a szocializmust akarja, az szükségszerűen demokrata is, mert szocializmus és a demokrácia elválaszthatatlanul összetartozik és feltételezi egymást. Vannak és a jövőben is lesznek viták a szocialista demokrácia jellegéről, érvényesülésének módozatairól. Szükség van ezekre a vitákra, mert érlelik a jó gyakorlatot. De arra is, hogy ezek során az egyes részkérdéseket illetően döntések szülessenek, hogy a helyes elvek általánosan elfogadottá váljanak.

Vannak kiskirály! magatartást tanúsító emberek, akik lekezelik társaikat, akik parancsolgatnak, nem veszik figyelembe mások véleményét, megsértik önérzetüket. Ez ellen minden esetben fel kell lépni. Mi nem tűrjük a pozícióval, a hatalommal való visszaélést. A hatalom a népé, és ha a gyakorlására megbízást ad valakinek, akkor ez nem az uralkodásra, hanem az ügy szolgálatára kötelez.

Alkotmányunk biztosítja a demokrácia érvényesülésének lehetőségét, de csak a lehetőségét. A törvények szerepe jelentős, de ugyanilyen fontosnak tekinthető, hogy az intézményeink külön-kü- lön és együttesen is demokratikusak legyenek.

A demokráciához az is szükséges, hogy a munkafolyamatokban a fegyelmezettség, a szervezettség, és ha kell az utasítás érvényesülése legyen a jellemző. A demokráciát nem szabad úgy értelmezni, hogy az nem róhat kötelességet az egyes emberre. Hazánkban minden állampolgárnak vannak jogai és kötelességei. Ezek nem elkülönítve és nem egymástól függetlenül, hanem egymást feltételezve érvényesülnek., Minél jobban és eredményesebben teljesítik az emberek kötelességeiket, annál tágabb tere nyílik a jogok bővítésének és gyakorlásának.

Evek óta bevált gyakorlatunk, hogy a legfontosabb törvényeket és intézkedéseket határozattá emelésük előtt helyileg, Vagy országosan széles körben megvitatják az állampolgárok. Ezekben a vitákban az a döntő, hogy az érintettek és a hozzáértők egyaránt részt vegyenek a megbeszéléseken, A Hazafias Népfront dolga, hogy a rendszeres tájékoztatással, a társadalmilag fontos ügyek nyilvános megbeszélése útján növelje a hozzáértők (táborát. A részvétel és a hozzászólás még nem a demokrácia teljessége — ezt egy nagyon fontos lépés kell, hogy kövesse. Ennek megtétele a vezetők kötelessége: nyilatkozniok kell az elhangzott véleményről, vat. javaslatról. A válasz nem mindig elfogadást jelent. Jelentheti az elhangzott javaslat vagy észrevétel elutasítását is, de csak megfelelő érvekkel és körültekintéssel. Természetesen azt is igényeljük, hogy a szóban jelzett egyetértést tettek kövessék.

Az utóbbi években kialakult fórumrendszer alkalmas arra, hogy az állampolgárok ott kifejtsék véleményüket, és ugyanakkor megkönnyítse a testületek munkáját a döntések meghozatalában. Azonban olykor előfordul

az is, hogy az elképzelést vitára bocsátó szerv eleve kialakította a maga megdönthetetlen állásfoglalását, és a , vitát? úgy. és olyan körülmények között szervezi, hogy áz az ő álláspontja helyességét igazolja. Ez játék a demokráciával, amit elfogadni nem szabad, amit fel kell cserélni a •tényleges vitával. Ahhoz, hogy ez így legyen, az szükséges, hogy a különböző szinteken dolgozó vezetők ne csak hirdessék a demokrácia szükségességét, -hanem éljenek — méghozzá jó szívvel az ezáltal adott lehetőségekkel.

Közös gondolkodás, közös cselekvés

A Hazafias Népfront fórumait alkalmasnak tartjuk arra, hogy azokon a társadalmunk minden égető gondja napirendre kerüljön. Ezek megtárgyalásakor sor kerülhet a mienkétől eltérő, vagy azzal éppen szembenálló nézetek kifejtésére is. Vállalnunk kell és vállaljuk is az így kialakuló vitát, mert tudjuk, hogy a más véleményen lévők érvekkel és nem visszautasítással győzhetők meg céljaink helyességéről. A demokrácia közös gondolkodást, a cselekvésre való közös felkészülést jelenti, és a „több szem többet iát” alapon is azt kell mondanunk, hogy minden időben csakis demokratikus módszerekkel lehet előrehaladni.

Arra szólítunk mindenkit, hogy demokratikus módon éljen, művelődjön, alkosson és viselkedjen. Ez azt is jelenti, hogy olyan légkört teremtünk, amelyben az állampolgár a véleményét nyugodtan elmondhatja, nem kell félnie az elhangzó vélemény esetleges visszaható következményeitől, semmiféle háttérbe szorítástól.

A Hazafias Népfront mintegy letéteményese a demokrácia széles körű érvényesülésének. Bizottságaink helyesen járnak el akkor, ha ebben a vonatkozásban is fejlesztik a meglévő kapcsolataikat a tanácsokkal és a tanácstagokkal, hiszen a helyi gondok és fejlesztési programok sorsa az ő jó munkájuk eredményességétől függ. A tanácsi munka a demokrácia olyan iskolája, melynek sikere az egész társadalmi élet demokratizálódását segíti.

Kiegyensúlyozott, jó a helyzet Magyarországon

Amikor a jelenlegi helyzetet vizsgáljuk, akkor azt mondjuk, hogy a kétségtelenül meglévő gondok ellenére is kiegyensúlyozott, jó a helyzet Magyarországon. Arra kell .törekednünk, hogy ennek az igazságnak a megállapítása ne megnyugvást eredményezzen, hanem az előrehaladás új eszközeinek és útjainak kimunkálására ösztönözzön. «

Jó nálunk a helyzet, többek között azért is, mert jó a gazdaságpolitikánk. A további előrehaladást biztosító gazdasági programnak tekintjük hazánk VI. ötéves tervét, valamint! a munka minőségének javítására, az ágazatok összhangjának erősítésére, a hatékonyságra és a takarékosságra vonatkozó elképzeléseket. Kongresszusunkon is arra kérjük állampolgárainkat, jobb munkával, kezdeményezőkészséggel járuljanak hozzá a terv megvalósításához.

Lakosságunk ismeri a VI. ötéves tervet és megértette, hogy most az elért eredmények megszilárdítása a fő feladatunk. A meglévő megtartása is komoly, körültekintő munkát igényel — de ez a munka meghozza a gyümölcsét: a további előrehaladás lehetőségét. Az állampolgárok tenni akarását igazolják azok az erőfeszítések, amelyek révén 1979- ben és 1980-ban jelentős lépéseket tettünk az egyensúlyi helyzet megteremtésére, a termelés hatékonyabbá tétele és az ésszerű termelési szerkezet kialakítása irányában.

A választásokon nemzeti programként fogadtuk el a XII. párt- kongresszuson kitűzött célokat, és ezen belül is a gazdasági helyzetünk megjavítására előirányzott programot. Ezen a fórumon is megerősítjük, hogy e programok és a VI. ötéves terv végrehajtásában részt veszünk. A szocialista társadalom a munka társadalma, amelyre az jellemző, hogy megbecsül minden jól végzett munkát, és tisztelettel kezel minden dolgos embert. Nagyon fontos a sorrend. Első helyen áll az elvégzett munka és ezt ismeri el a munkabér. És mivel az emberek képességeiben, készségében és szorgalmában eltérések vannak, ennek érződnie kell a bérekben is. Túl kell lépni azon -az állapoton, amikor a béreket egyenlősé- gi alapon és a nem végzett munka minősége szerint osztják el. De az emberi munka értékét nemcsak anyagi eszközökkel, hanem erkölcsi elismeréssel is lehet nyugtázni. Gyakran tapasztaljuk, hogy az elismerő jó szót, a dicséretet nehezebben adják, mint az anyagi jutalmat.

A társadalom fejlődése átalakította a tulajdonviszonyokat, magasabb erkölcsi, értelmi' és: poün tjkai színvonalra emelte az. erp-: bereket. Megváltoztak és állandóan változnak az ember életkö- .rülményei is. Észrevételenül keletkeznek új igények, s létrehozzák azt a feszültséget, amely a lehetőségek lemaradása miatt keletkezett. Ez a lemaradás csaknem természetes, de csökkenthető a mértéke, ha egyre több ember előtt válik világossá: előbb elő kell állítani a javakat, s csak azután kerülhet sor az elosztásukra. Az igények és a kielégítésük lehetősége közötti összhang valamennyiünk közös jó munkája révén javulhat.

A tulajdonviszonyok fejlődése előtérbe emelte a köztulajdon fogalmát. Ez azonban kevés: el kell érni, hogy ezt a köztulajdont megbecsüljék és óvják is. Olyan közszellemre van szükség, amely elítéli a közvagyon rongálását, és amely fellép az ilyen cselekmények elkövetői ellen.

Az utóbbi években gazdaságpolitikai és erkölcsi - kérdésként is állandóan napirenden van nálunk az érdekeltségi viszonyok helyzete. Társadalmunkban a meghatározó közösségi érdek teszi lehetővé, hogy érvényesüljön a törvényeinket és erkölcseinket tiszteletben tartó keretekben . a csoportérdek és az egyéni érdek. A társadalomnak nemcsak az a dolga, hogy biztosítsa, hogy a munkával arányosan anyagi eszközökhöz jussanak az állampolgáraink, hanem az is, hogy a pénz okos, célszerű felhasználásának a lehetőségeit is megteremtse. Ehhez szükséges a fogyasztói cikkek minőségi színvonalának javítása, a választék bővítése, a beszerzés megkönnyítése. Mindez nem lehet kizárólagosan állami feladat, a mi bizottságaink is tehetnek és tesznek is lépéseket azért, hogy a dolgozók megértsék, mindez a közös munka eredményességének a kérdése is.

■Sokszor halljuk azt a szót: tehetség. De ezt a kifejezést néha helytelenül, csak a művészeti, esetleg a tudományos területre korlátozva használják, pedig a szó maga arra utal, hogy valaki valamilyen munkában, valamilyen közösségi cselekvésben többet tud nyújtani, mint az átlag, és többet nyújt, mint amit esetleg az adott körülmények látszólag lehetővé tesznek. Ezért fel kell ismernünk azokat, akik dolgukban kiemelkedőt tudnak teljesíteni, hogy azután segíthessük tehetségük kibontakozását. Támogassuk kezdeményezéseiket, hogy még több örömöt leljenek a munkájukban, alkotásnak érezzék azt, amit csinálnak.

A tehetségek felkarolása társadalmi kötelesség. Tekintélyes azoknak a száma, akik arra is készek, hogy a saját szükségleteik

kielégítése érdekében többlet- munkát vállaljanak. Sokan vannak azok is, akik rendszeresen részt vesznek a .településeink fejlesztését szolgáló társadalmi munka akciókban. Más területen is jelentős a lakosság közreműködése a termelésben, az intézmények fenntartásában, a szolgáltatások bővítésében. A kisebb termelőegységekben, kisiparban, társulásokban, kis szövetkezetekben, melléküzemágakban, vagy a szabad időben végzett mezőgazdasági, ipari, szolgáltatási munka természetesen nem helyettesítheti a nagyüzemek termelését és versenyre sem kelhet azzal. De miködben tehermentesíti népgazdaságunk egyéb területeit a nagyüzemekkel összhangban, azokkal együttműködve, jelentős méretű és tényleges szükségleteket elégíti ki.

Legyünk méltóak a korhoz

A magyar nép mindig dolgos, a munkát, az alkotást szerető nép volt. Ma is az. De ez önmagában már nem elég. Ma ahhoz, hogy valaki, aki munkaszerető, jól is dolgozzék, az is szükséges, hogy szakmájában jól képzett, a világ dolgaiban tájékozott és művelt is legyen. Ezért tartjuk fontosnak azokat a programokat, amelyek valamennyi társadalmi réteg, minden korosztály számára megteremtik a művelődés lehetőségét. Támogatunk minden olyan törekvést, amely az emberi tudást az iskolában és azon kívül i is széles körben terjeszti, a műveltség színvonalát emeli, és a tudás révén új értelmet ad az emberi életnek.

A kultúra közkincs. És hogy valóban az legyen, azért nemcsak a kultúra alkotóinak kell dolgozniuk, nemcsak az államnak kell a megfelelő feltételeket biztosítania, hanem megszerzése érdekéiben az állampolgárnak is erőfeszítéseket kell tennie. A kultúra termékeit a köz szolgálatában kell megalkotni, és a kultúra alkotói akkor tudnak valós értéket létrehozni, ha a közízlést ismerik, ha a közösség igényeit ki akarják elégíteni, és ha felkészültségükkel, készségükkel és tudásukkal az ízlés csiszolódását, az igények növelését segítik elő.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a^^pjiberek ízlése rendkívüli módon 'eltérő, fíém ís íúdunk el-0 'k£j)$§lnj' olyasmik, hogy. af. emberek azonos ízlésűék legyénékT Nem is szabad meggátolni senkit abban, hogy egyéni ízlésének megfelelően alakítsa az életét. D£ legyen társadalmi egyetértés abban, hogy az egyéni ízlés ne sértsen másokat, ne lazítsa az erkölcsöket, ne kezelje le az igazi értéket, és ne nevezzen ki értékké valamit, aminek nincs értéke. Ez olyan program, amelyben az államnak, az állam intézményeinek, a társadalom szerveinek egyaránt részt kell ven- niök.

Egyre gyakrabban vetődik fel a kérdés: milyen legyen a szocialista emberek életmódja, milyenek legyenek életkörülményei. Azt valljuk, hogy ha a szocialista társadalom magasabbrendű, akkor az ezt megteremtő embernek is ilyennek kell lennie. Ez természetesen követelményeket .támaszt mindannyiunkkal szemben. Ügy éljünk, hogy méltóak legyünk a korhoz, mely 1917 után az Októberi Forradalom győzelme hatására létrehozta a nemzetközi életben egyre inkább meghatározó szerepet játszó szocialista világot.

A mi dolgunk, hogy feltárjuk az élet kínálta lehetőségeket állampolgáraink előtt, a mi kötelességünk, hogy azokat, akik a helyes úton járnak, támogassuk a közösséget szolgáló tevékenységükben. Ahhoz, hogy ez a törekvésünk sikeres legyen, nekünk is, a 'Hazafias Népront tisztség- viselőinek és aktivistáinak is kell emberségben, munkaszeretetben, közösségi magatartásban példát mutatnunk.

■Az egyetértés hozott el bennünket erre a kongresszusra. Az egyetértés tette lehetővé, hogy eredményes munkáról számoljunk be e tanácskozáson. Az egyetértés jellemző a jelenünkre és reméljük, hogy méginkább ismérve lesz a lövőnknek. Bízunk abban, hogy az országos tanács beszámolója találkozik az önök véleményével. Kérem, hogy a beszámolót, az állásfoglalás-tervezetet, az Írásban kiadott jelentéseinket vitassák meg és fogadják el.

Az országos tanács beszámolóját követően László Andor, az Országos Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését.

Ezután megkezdődött a beszámoló és az előterjesztések feletti vita, melyben felszólalt Pápai Zsolt (Budapest), Juhász Ferenc Kossuth-dijas költő, Bóján Fe- rencné (Szolnok megye)^ Rácz Sándor (Békés megye).

Ezt követően Kádár János, az MSZMP KB első titkára lépett a szónoki emelvényre.

• Bács-Kiskun megye küldöttei az ülésteremben.