Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-13 / 61. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. március 13. Az önállóság színe és visszája HÁZUNK TÁJA • Egyik vendéglátóipari vállalatunk] vezetője panaszolta nemrégiben: a szerződéses, bérleti rendszernek sok előnye mellett hátránya is van. Nevezetesen az, hogy a vállalat igazgatója jóval kevesebb önállósággal rendelkezik, mint a bérbeadott presszó, étterem, ételbár vezetője. lA furcsa kontraszt elgondolkoztató, még akkor is, ha vállalataink többségére nem ez, hanem ennek ellenkezője a jellemző. Vagyis: amíg a nagyvállalatok felnőtték módjára önállóan döntenek arról, hogy miből és menynyit gyártsanak, mire és hogyan költsék el fejlesztési és részesedési alapjaikat, miként alakítsák át termékszerkezetüket, addig a nagyvállalaton belül a gyárak között gyakorta az önállótlanságnak lehetünk tanúi. A „kerítésen belül” változatlanul dívik még az ómechanizmus, gyakori a kötelező utasítás, az előírás. A nagyvállalat már felnőtt, de benne a gyár és a gyáregység korlátolt lehetőségű és felelősségű .kisgyermek” maradt. Felesleges lenne hosszan ecsetelni az önál- lótlanság, az utasításös rendszer hátrányait. Több mint egy évtizede, hogy ezzel kapcsolatban rangos szakemberek tudományos és népszerű értekezéseiben, dolgozataiban napvilágot láttak az — azóta vállalati szinten nagyrészt gyakorlattá érlelődött — érvek. Elég legyen annyi, hogy az utasítás alig-alig apellál az érdekeltségre, alig ösztönzi a gazdálkodót az önálló, újszerű, pénzt fiadzó kezdeményezésre. Az utasítás a végrehajtásra, és nem az ésszerűséget, takarékosságot maximálisan figyelembe vevő gondolkodásra sarkall. A régi mechanizmust idézi az is, hogy a vállalaton belül néhol a teljesítménytől, a gazdaságossági mutatóktól függetlenül, egyenlőségjelet tesznek gyár és gyár közé. Ideológia is könnyen ta- láltatik: a vállalatnak egyaránt szüksége van a Z-ben és az E- ben működő gyárak teljesítményére: kapjanak hát azonos mértékű béremelést. Hogy az egyik gyárban csak 80, a másikban 98 százalékos az első osztályú termékek aránya? Hogy az egyik helyen ötödével több anyagot, energiát, munkaidőt használnak fel a termék előállításához? A „közös alap” elve összemossa a különösé, geket És milyen nagy visszahúzó erő ez az összemosás! Nemrégiben valahol lelkesedéssel fogadták az egyik vidéki gyár dolgozói a tárca döntését, amelynek értelmében leválasztják őket az anyavállalat testéről. Örömük oka: a következő esztendőtől már nyereségrészesedést, nagyobb béremelést várnak. Eddig ugyanis hiába volt a kirakatba kívánkozó teljesítmény és a hasonló minősítést érdemlő exportgazdaságossági mutató, a gyári nyereségből évvégi részesedés csak nem akaro- dott lenni: a pénzt elvitték a veszteséges részlegek. Kétségtelen, akadnak úgynevezett vertikális vállalatok, ahol az egyik gyár az alapanyagot dolgozza fel, a másik a közbenső termékeket, az alkatrészeket, a részegységeket gyártja, a harmadik az összeszereléssel foglalkozik, míg a a negyediknek „csak” az a dolga, hogy karbantartsa a vállalat gépeit, .esetleg maga is gyártson berendezéseket. • Az alapanyaggyártás általában kevésbé nyereséges, mint az összeszerelés. De a szerelő- üzem nem nélkülözheti az előző termelési folyamatokat, a többi gyár munkáját. Az egyik nem nélkülözheti az előző termelési folyamatokat, a több gyár munkáját. Az egyik nem nélkülözi. a másikat. X Mindez persze nem ok arra, hogy a gyárak egyforma nyereséghez jussanak. A Papíripari Vállalatnál a teljesítmény alapján osztják fel az érdekeltségi alapokat. Tavaly például hat és kilenc százalék között mozogtak a gyári bérfejlesztési mutatók. Az elsők közt volt a budafoki, a dunaújvárosi, és a nyíregyházi papírgyár. Igaz, ennél a vállalatnál is központosítják a fejlesztési alapot, de szétosztásáról nem az egyenlősdd, vagy a szűkén értelmezett központi akarat szerint döntenek. Pályázatot kémek a gyáraktól, és a fejlesztési elképzeléseket „vizsgáztatják”, zsüriz- tetik. • A pozitív példák listájára kívánkozik az Üvegipari Művek két esztendővel ezelőtti érdekeltségi rendszere. Ez a rendszer jelenleg is érvényben van, csupán érvényesülni nem tudott: az állammal szemben befizetési kötelezettségek 1979. év végi megváltozása miatt. Ezért -indokolt a „két évvel ezelőtti” kitétel. Akkoriban a részlegek annyi részesedést kaDtak. amennyit érdemeltek. Volt úgy, hogy miközben az orosházi gyárban hat, az — azóta már önállóvá lett — ajkaiban harminc napot fizettek. Számos példát lehetne felhozni az ösztönző vállalati belső érdekeltségre. Mindez azonban nem feledtetheti azokat a hátrányokat, azokat az elmaradt szellemi és fizikai teljesítményeket, amelyek az utasításos módszerek számlájára írandók. M. P. Hogyan alkalmazkodik az új körülményekhez az ÉPFA Vállalat halasi gyára? Az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat kiskunhalasi gyára ablakkészítésre szakosodott az elmúlt években. Erre az esztendőre 190 ezer darab termék előállítását vették tervbe. Akkor még nem számítottak rá, hogy az idén kisebb lesz a kereslet gyártmányaikra, az állami lakásépítés ütemének lassulása miatt. így állott elő az a helyzet, hogy jelenleg az éves kapacitásnak mintegy 40 százaléka nincs még lekötve megrendeléssel. t A BNV-n is bemutatott bukó. nyíló ablakok. # Az alsó képen: egyelőre zavartalan üteinben termelnek a gyár. ban. — A mostani helyzet előzménye az, hogy 1980-ra a TÜZÉP- vállalatok 1 millió ablakot kértek az ÉPFA-tól, de cégünk kapacitás htján csak 860 ezer darab szállítására vállalkozott — egészíti ki ismereteimet Pilz Gyula, a halasi gyár főmérnöke. — Ezért 150 ezer ablakot importból szereztek be a forgalmazók. A menet közbeni változások miatt ezek nagy része -tavaly év végén .ott hevert a TÜZÉP-tele- peken, az utolsó negyedévben felgyülemlett hazai gyártmányokkal együtt. Ez volt az oka, hogy a kereskedelmi partnerek az eredetileg tervezett 900 ezer darab helyett 1981-re csak 680 ezer ablakot rendeltek az ÉPFA-tól. Ez a háttere a jelenlegi helyzetünknek. A vállalattal közösep keressük a kiutat. ’ ’ ‘ % — Hogyan? — Igyekszünk rugalmasak lenni. Tavaly még csak előzetes megrendelésekre termeltünk. Most több ablaktipusból egy bizonyos nagyságú készletet tartunk, azzal a céllal, hogy a befutó igényeket azonnal kielégíthessük. Űj felfogásunkat tükrözi, hogy az eddigi szériatermeléssel szemben az idén egyedi ablakokat, sőt ajtókat is készítünk a megkezdett épületfelújításokhoz. A KUNIÉP Vállalat például a városi étterem rendbehozásához kért a régi ablakokkal méretben és kivitelben megegyező új nyílászárókat, s boltíves bejárati ajtóka't. — Arra törekszünk, hogy a magánerős építkezéseknél minél jobban megfeleljenek termékeink — kapcsolódik be Rábel Imre értékesítési csoportvezető. — Ennek érdekében fejlesztjük gyártmányainkat. A BNV-n is bemutattuk már két új fajta bukó-nyíló ablakunkat. Megkezdtük a zsaluszárnyak kísérleti gyártását. Vállalati célkitűzés a termékeink minőségének javítása. Mi Halason eddig a nagy ép gyorsan kielégítendő kereslet miatt csak harmadosztályú ablakokat bocsátottunk ki. Az idén már első- és másodosztályúakat is előállítunk, nagyobb munkaráfordítással, és ezek arányának növelésére törekszünk. — A gondok ellenére bízunk benne, hogy a kapacitásunkat az idén is ki tudjuk majd használni, és az év végére teljesítjük a tervünket —■ veszi vissza a szót a főmérnök. A. T. S. • A készleteket nem tudják fedett színben elhelyezni. Várják a vevők et. (Pásztor Zoltán felvételei) Megkezdődött a munka a kertekben • Hamarosan megkezdődik a nyitás és a metszés, ebben a szarkási kettős hasznosítású kertben is. A kemény, hideg tél után úgy tűnik, március közepére megenyhült az időjárás. Beköszöntött a tavasz. A kiskertek megelevenednek, megkezdődik az idei termés érdekében a imunka. A GYÜMÖLCSÖS KERTEKBEN, főleg az erdő mellett tetemes kárt okoztak a vadak. A fagyos idő behajtotta az őzeket, nyulakat a kertekbe, és lerágták a fiatal csemeték kérgét. A gyakorlott kertészek azonban tudnak segíteni ezen a fa pusztulását okozó bajon'/ Ha azonos fajú és fajtájú gyümölcsfáról egészséges vesszőket vágunk le, és ezek mindkét végét lapos metszfelület- tel illesztjük a rágás két oldalán a fa egészséges kéregrészéhez, akkor évek múltán a fa törzse megvastagszik és átvészeli a vadkárt. Ügyeljünk arra, hogy az egészséges kéregrészen legalább 20—30 milliméter hosszúságban illeszkedjen a kéreg alá a vessző. Ha a talajfagy felengedett, és már nem dermedt rögökkel kell a faültetéskor birkóznunk, megkezdhetjük a tavaszi telepítést. Arra azonban fokozottan kell figyelni, hogy ilyenkor sokkal alaposabban kell beiszapolni a csemetét. Ez azért szükséges, mert többek között előfordulhat az is, hogy a vermeléskor a csemete erősen kiszáradt. Ebben az esetben ültetés előtt néhány nappal áztassuk a csemetét „tetőtől talpig” jó néhány órán át. Az ültetéskor jó eredményt érünk el, ha a gödörből kiásott feltalajt összekeverjük egy vödör- nyi szerves trágyával, és ehhez hozzáadunk 20—25 dekagramm vegyes műtrágyát. Jó,s hogy ha egy-két maréknyi foszfor műtrágyát szórunk az egy méter mély gödör aljára, hiszen ide foszfort leültetni már aligha lesz módunk. A SZŐLŐ is jócskán ad már munkát. Bács-Kiskunban, ahogy a homoktalajokon, hamarabb melegszik fel az ültetvények földje. Ezért korábban kezdhetjük a nyitást is. A télen elpusztult tőkéket döntéssel vagy bújtással pótolhatjuk. A nemrégiben telepített szőlőskertben ideje elkezdeni a har- matgyökerezést. A talajfelszín közelében levő harmatgyökerek ha megerősödnek, a talp- és az oldalgyökerek rovására, akkor a nemes • rész elrúghatja az alanyt. Ha pedig a nemes saját gyökerű lesz, a filoxéra hamar végez vele. A szőlőben is készülhetünk a telepítéshez. Még a homokon is- érvényes, hogy legalább 50—70 centiméter mélyen forgatott, jól trágyázott talajba ültessünk. A ZÖLDSÉGESKERT is bőven ad munkát ilyenkor. Egyre-más- ra kerül fel a fólia a csillogó aluminiumvázakra. Ha fóliahúzáshoz kezdünk, ezt a munkát csak napsütésben végezzük, mert ilyenkor könnyebb a vázra „erőltetni” a műanyagot. A fűtetlen sátorban elvetett hónapos retek talaját tartsuk állandóan nedvesen. A szabadföldi ültetésre helyre vethetjük a paradicsomot, ha a hőmérséklet éjszaka sem süly- lyed tíz fok alá. Ugyancsak ültethetjük az edzett fpjessaláta-pa- lántákat, és a kelkáposzta-palántákat is. Vethetjük a sóskát, hiszen magja nem sokkal a fagypont fölött már csírázik. Megkezdhetjük a karalábé kiültetését is, sekélyen ültessük, hogy a gumók ne érintkezzenek a talajjal, mert ott nem színezódnek. A karalábé közé nagyobb dughagy- mákat ültethetünk zöldhagymának. A DlSZKERTBEN is elérkezett a metszés ideje. Elsősorban az elöregedett cserjék és sövények szorulnak erre a munkára. Ifjításkor távolítsuk el tőből a gyönge vesz- szőket, és az idős ágrészeket. A díszfák, díszbokrok közül azok szorulnak leginkább metszésre, amelyeket a közelmúltban egy-két éve ültettünk. Az oltványok vadhajtásait tőből távolítsuk el. Az elsűrűsödött vesszőket ritkítva, a bokor belsejét is fény éri. Ezt tartsuk szem előtt, ha a kúszócserjéket metsz- szük. A NÖVÉNYVÉDELEM is megkezdődik. A kéregkaparásra, a kártevők elleni utolsó mechanikai védekezésre most van lehetőség. A bogyós gyümölcsűeket vesszőfoltosság, gubacsszúnyog, karcsú- díszbogár károsítja. A fertőzött vesszőket tőből távolítsuk el. A köszméte- és a ribiszkeboErok kaliforniai pajzstetűvel rétegesen fertőzött termőrészeit is érdemes eltávolítani. Itt a tél végi lemosó permetezés ideje. Az almás termésűeket 2 százalékos Novendával permetezzük. A rügypattanáskor viszon- már csak téli hígítású mészkén- levet, illetve 5 százalékos Neo- polt használhatunk, nehogy perzselést, rügykárosodást okozzon. TMTD, illetve Ortocid porcsá- vázóval védekezhetünk egy héttel a magvetés előtt, a palántadőlés kórokozói ellen. Egy négyzetméterre 30—60 grammot, illetve 20— 30 grammot keverjünk a magtakaró földhöz. Vigyázzunk azonban arra, hogy a szerek közvetlenül ne jussanak a vetőmagra, mert hiányos kelést okozhatnak. a ■- t c*- pís Az üzemorvos felelőssége Rendkívül sok munkaidő-kiesést okoz az úgynevezett háromnapos táppénz, amelynek kifizetése a vállalatot terheli. Már beszélgetésünk kezdetén erről panaszkodott dr. Raffai Sára, a Volán 9. szá- f mű Vállalat mellékállás- , ban foglalkoztatott üzemorvosa. — Az üzemorvosnak, sajnos, nincs táppénzbe véteti joga, ezért a hétvégi és a hét eleji „betege” kiszűrése rendkívül nehéz. Már javasoltam, hogy egyes nagyüzemeknél, ahol lehetőség van főállású üzemorvos foglalkoztatására, adják meg a táppénzbe vételi jogot. Ilyen módon csökkenne a kiesett munkanapok száma, ugyanis az üzemorvos jól ismeri betegeit. A doktornő nyolc éve végzi feladatát a dolgozók elégedettségétől kísérve. A heti 15 órás rendelés keretében ellátja a felvételeknél az alkalmassági orvosi vizsgálatokat, folyamatosan végzi a gépjárművezetők időszakos orvosi vizsgálatát, s a jelentkező dolgozókat megvizsgálja, kezeli, gondozza. Rendkívül nagy felelősség hárul az üzemorvosra, aki sűrűn ellenőrzi az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók — fényezők, akkumulátorkezelők — egészségügyi helyzetét, elvégzi az időszakos és (’utó- vizsgálatokat. — A vállalat dolgozói sajnos nem mentesek az egyébként is előforduló betegségektől. Sok a szívbeteg, a hypertóniás, az ideg- rendszeri károsodás. Itt van aztán a volánbetegség: a gépkocsivezetők zöme neurotikus, gyomorbeteg, vagy valamifajta mozgás- szervi betegségben, lumbágóban, vagy térdizületi bántalmaklban szenved. Az üzemorvosnak nem-, csajt az a feladata, hogy a betegségét megállapítsa, de felhívja ezek megelőzésére is a figyelmet. A rendszeres étkezésre, a stresszhatások elkerülésére, és természetesen az időjárási frontérzékenységre. Legtöbbször felajánljuk a segítséget is, azaz a rehabilitációt. Általában két-három munkahelyet jelölünk meg, s ha a beteg elfogadja, más beosztást kap. őszintén szólva ez volna az igazi, de sajnos, nem így van. A legtöbb már-már rokkant gépkocsivezető akkor V jelentkezik más munkaikörbe, amikor már az orvosnak kell beavatkoznia. Ez bizonyos fokig érthető, hiszen az emberek többet akarnak keresni, de eközben elfelejtkeznek az egészségükről. A tizenöt órás rendelési idő nem sok, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a napi forgalom 20—25 beteget jelent. Emellett a kecskeméti telephelyen kívül alkalmassági vizsgálatra idejárnak be Kiskunfélegyházáról és Kiskunhalasról. — ;Nem tartom feszítettnek a munkámat, ugyanis a vállalat vezetői, de maguk a dolgozók is segítséget nyújtanak feladatom teljesítéséhez. Akadnak itt is olyanok, akik sűrűn meglátogatnak, de ezeket jól ismerem, akárcsak „betegségüket”. Dr. Raffai Sára, aki főállásban egyébként .bőrgyógyász főorvos, nemcsak közvetlen orvosi teendőket lát el, de aktívan kiveszi .részét az egészségügyi felvilágosító, megelőző tevékenységből is. Mástól tudom, hogy a vállalati Vöröskereszt társadalmi elnöke, rendszeresen részt vesz az egészségügyi és biztonsági szemléken, ahol kritikus szemmel fedi fel a hibákat, és szabja meg a feladatokat. Alkalmanként a hajnali órákbaő végzi el a munkaképesség! állapotot ellenőrző vizsgálatot és a fáradtságvizsgálatot. A testületi üléseken beszámol, véleményt és javaslatot mond az üzemegészségügy helyzetéről, a munka javításáról. Évenként ő vezeti és vizsgáztatja le az elsősegélynyújtó tanfolyamok hallgatóit, de jut még ideje ezentúl arra is, hogy a szocialista brigádok vetélkedőjén a munkavédelemmel is foglalkozzék. — Nem vitás, fáradságos, sokrétű az üzemorvos munkája, de tenni a dolgozó emberekért, megelőzni a bajt, a betegséget, úgy érzem igazi orvosi feladat. Ehhez már nem lehet mit hozzátenni. Gémes Gábor A pálmonostori Keleti Fény Mg. Tsz eladásra kínál: Szemeskukoricát (szárított) Zöldborsó silót , Rétiszénát (sziki) Búzaszalmát (kisbálás) Ár megegyezés szerint Si Elszállítás történhet a vevő, vagy az eladó tsz járművével.00 /'
