Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-13 / 61. szám

1981. március 13. • PETŐFI NÉPE • 3 A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI ÉPÍTŐELEMEK FRANCIA TECHNOLÓGIÁVAL • A Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyárában 322 millió forintos beruházással csarnokot és festőüzemet építettek. Az üzemben a Fran. ciaországból vásárolt FILLOD könnyűszerkezetes építési eljárás elemei készülnek majd. Az új technológiával gazdaságosan és gyorsan építhe­tők kommunális szociális, kereskedelmi és vendéglátóipari létesítmé­nyek. A gyár teljes kapacitása 85 ezer négyzetméternyi alapterülethez szükséges épületelem. A képen: a festőüzemben. (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) FILMJEGYZET Isten hozta, Mr... (Folytatás az 1. oldalról.) A minisztériumi iparon belül a könnyűipar növelte legerőtelje­sebben — 12,8 százalékkal — nagy- és kiskereskedelmi értéke­sítését, a nehézipar pedig 10 szá­zalékkal, míg az élelmiszeripar ■ 4,1 százalékkal. 1960-ban a köny- nyűipar exportja 3,8 százalékkal elmaradt az előző évitől a nehéz­ipar és az élelmiszeripar viszont IS százalékkal növelte. A szocia­lista ipar értékesítéséből a nem rubel-elszámolású export , rész­aránya az V. ötéves tervidőszak­ban fokozatos növekedést mutat, 1980-ban meghaladta a 18 száza­lékot. Ez a részarány a miniszté­riumi élelmiszeripar vonatkozá­sában a legjelentősebb, több mint 30 százalék, a nehéziparban 10 százalék, míg a könnyűipar­iban öt és fél százalék. A szocialista iparban foglal­koztatottak létszáma 1980-ban az előző évihez képest 1,8 százalék­kal csökkent. A fizikai foglalko­zásúak számának csökkenése a szocialista iparban 2,1 százalékos. Az összes foglalkoztatotton belUl a fizikai foglalkozásúak aránya 1980-ban 83,4 százalék volt. A termelékenység 1979. évi mérsékelt ütemű növekedése után további javulás következett be a tervidőszak utolsó évében. Az egy foglalkoztatottra jutó terme­lés 4,6 százalékkal, az egy mun­kaórára jutó termelés 5,1 száza­lékkal emelkedett. Az 1980. évben elért termelésnövekmény teljes egészében a termelékenység ja­vulásából származott. A megye szocialista iparában a fizikai foglalkozásúak havi át­lagbére az V. ötéves tervidőszak­ban 40 százalékkal emelkedett, a nem fizikaiaké pedig 37,7 száza­lékkal. A tervidőszak utolsó évé­ben bekövetkezett átlagbér-mér­séklődésben már megmutatkozik az 1980-ban bevezetett bérszabá­lyozási rendszer hatása. Építőipar Az V. ötéves .tervidőszak alatt a megye szocialista kivitelező építőiparának teljes termelése 1980. évben elérte a 3,7 milliárd forintot. Ez — folyóáron — az 1975. évi .termelési értéket 73 százalékkal haladta meg, az elő­ző évitől azonban 6 százalékkal elmaradt. A saját építési-szerelési munkák volumene az első négy évben, eltérő, arányban ugyan, de évenként nőtt. Az l980. évben el-, végzett 2,9 milliárd forint értékű saját építési-szerelési munka — összehasonlítható árpn — viszont már csak 91 százaléka volt az előző évinek, de még így is 29 százalékkal több volt az 1975. évinél. Az 1980-as évben tapasz­talt termelésvisszaesés elsősorban a népgazdasági egyensúly helyre­állítását célzó intézkedések kö­vetkezménye. Az építőiparban foglalkozta­tottak létszáma — ezen belül a fizikai foglalkozásúaké is — 1978 végéig évenként 3,8 százalékkal bővült, míg az építési-szerelési te­vékenységen foglalkoztatott fizi­kai munkavállalók száma az első két évben évenként csak 2,5 szá­zalékkal emelkedett. A visszafo­gott beruházási politika követ­kezményeként a létszámcsökke­nés az utolsó két évre általános tendenciává vált. 1980-ban az építőipar 1.1 ezer 830 főt foglal­koztatott, ami az 1979. évihez ké­pest 4 százalékos csökkenést je­lent. A megye kivitelező építőipará­nak termelékenysége a tervidő­szak első három évében egyenle­tesen növekedett, majd évről évre csökkent. A foglalkoztatot­tak havi átlagbére folyamatosan növekedett. Az 1980. évben elért 3905 forint átlagbér az 1975. évi 2845 forinttal szemben azt jelen­ti, hogy az építőiparban éven­ként átlagosan 6,5 százalékos bér­emelés valósult meg. Mezőgazdaság A mezőgazdaság — 1976. évi változatlan áron számított — bruttó termelési értéke a terv­időszak első négy évében 18 szá­zalékkal emelkedett. A fejlődés nem volt egyenletes. Az utóbbi években a növénytermesztés mér­séklődése mellett az állattenyész­tés aránya emelkedett, ami 1976- ben 41,8 százalékot képviselt a megtermelt értékből, az 1978 és 1979-es években pedig már 45,5 százalék volt. A mezőgazdasági termelés ala­kulásában az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti közös gazdaságok mel­lett figyelemre méltó az egyéb gazdaságok szerepe. 1979-ben ará­nyuk a megye termelésében 45,2 százalék volt. 1976 és 1979 között az állami gazdaságok és a mező­gazdasági termelőszövetkezetek 16—19 százalékkal, az egyéb gaz­daságok 30 százalékkal bővítet­ték termelésüket. Az utóbbi évek szélsőséges időjárási tényezőinek kedvezőtlen hatása ellenére a nagyüzemi növénytermesztés ter­méseredményei kedvező tenden­ciát jeleznek. A szántóföldön ter­melt fontosabb növények közül a búza termésátlaga 19, a kukori­cáé 9, a burgonyáé 25, a paradi­csomé 22, a napraforgóé 39 szá­zalékkal emelkedett az 1976— 11980. közötti években. Ebben az időszakban a cukorrépa és siló- kukorica termésátlaga 8, illetve 2 százalékkal csökkent. Az 1980. évi terméseredmények viszont már nem mutatnak ilyen egyér­telmű javulást. Az 1976—1980. évek átlagában a nagyüzemi szőlőültetvényekről betakarított termésmennyiség 17 százalékkal kevesebb volt, mint a megelőző öt év átlaga. Számos gyümölcsből termésnövekedés kö­vetkezett .be. Az alma termés- mennyisége 19, a körte 31, a cse-^ resznye 42 százalékkal emelke­dett, a meggy termelés több mint kétszerese volt az 1971—1975. években betakarított mennyiség­nek. Az 1980. évi szőlő termés- mennyisége 7 százalékkal, a cse­resznyéé 35 százalékkal kevesebb, mint 1979. évben volt. A mezőgazdasági termékek fel­vásárlásának értéke — változat­lan áron — 1979-ben 25 százalék­kal haladta meg az 1975. évit. Ezen belül a növényi termékek értékesítése 17,7 százalékkal, az állatoké és az állati termékeké 31,8 százalékkal emelkedett. A zöldségfélék felvásárlása öt év alatt közel 60 százalékkal nőtt. A szocialista szektor gépállo­mánya a tervidőszak első négy évében bővült. A traktorok kapa­citása 13 százalékkal növekedett. 1979. év végén 100 hektár mező- gazdasági területre az állami gaz­daságokban 63, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös és háztáji gazdaságaiban 45 kW. traktorkapacitás jutott. A lakosság életkörülményei Az elmúlt öt évben kedvezőt­len tendenciát .tükröznek Bács- iKiskun megyében a fontosabb népmozgalmi adatok. Folyama­tosan csökkent a házasságkötések és az élveszületések' száma, ugyanakkor növekvő a válásoké és a halálozásoké. Az 1975. évi 0600 fölötti élveszületési csúcs 1980-ra 7500 alá esett vissza. A halálozás viszont (8300-at megkö­zelítő) 12 százalékkal több az öt évvel ezelőttinél. Az élveszületé- sekre vetített csecsemőhalálozási arány az 1975. évi 28,7 ezrelékről 18,8-ra mérséklődött. 1980-ban a lakosság készpénz- bevétele 8,1 százalékkal volt több az 1979. évinél. Legdinamikusab­ban — 84 százalékkal — a tár­sadalombiztosítási bevételek bő­vültek (ebben az összegben a nyugdíj nem szerepelt), amiben elsősorban az év közepén életbe lépett új szociálpolitikai rendel­kezések játszottak szerepet. ■Egy év alatt a munkabérek ösz- szege — a termelőszövetkezeti alkalmazottak bére nélkül — 4,6 százalékkal nőtt. Ez azt tükrözte, hogy az új szabályozó rendszer miatt a gazdasági szervek mér­sékeltebb bérfejlesztést hajtottak végre, valamint az iparban és az építőiparban csökkent a létszám. A termelőszövetkezeti tagok munkadíja 1980-ban 1,4 százalék­kal haladta meg az előző évit, az alkalmazottak munkabére viszont — a nagyobb munkák idején idő­legesen foglalkoztatottak nagy száma miatt — 8,7 százalékkal emelkedett. Jelentősen megnőtt a mezőgaz­dasági munkákból származó be­vétel: a felvásárlási összeg 14 százalékkal, az egyéb mezőgazda- sági bevétel csaknem 27 százalék­kal emelkedett 1979 óta. Ezek hát­terében a magasabb felvásárlási árak, a nagyobb mennyiségű zöld­ség- és gyümölcseladás, a meg­növekedett sertésfelvásárlás állt. Kereskedelem—szolgáltatás A megye kereskedelme 1980- ban 17,8 milliárd forint értékű forgalmat bonyolított le, ami 10 százalékkal — összehasonlítható árakon 0,8 százalékkal — halad­ta meg az előző évit. 1975-höz viszonyítva 62 százalékkal töb­bet adtak el, ami az árváltozáso­kat figyelembe véve 18 százalé­kos volumenbővülést jelent. Az 1980. évi eladási forgalom több mint egynegyedét a bolti élelmiszer tette ki, amely 12,4 százalékkal nőtt 1979-hez és 62 százalékkal 1975-höz képest. Nyershúsból 1978 óta évről évre csökkenő mennyiséget for­galmaztak, ami összefügg az ár­emelések miatt a megfontoltabb .vásárlásokkal, valamint a köz­ponti export-célkitűzésekkel. Ugyancsak csökkenő tendencia tapasztalható 1975. óta a finom­lisztnél és a rizsnél. Takarékosabb fagyasztásfa utal? ‘hogy 1980-ban kenyérből és péksüteményből az előző évi mennyiségnek csak'há­romnegyedét vették meg. A kor­szerűsödő élelmiszer-fogyasztást — és az árarányok változásait — tükrözi, hogy a tej, a sajt, a to­jás, az étolaj és a margarin el­adott mennyisége évről évre emelkedett. Megyénkben a cu­korforgalom szorosan összefügg például a szőlő _cukorfokával: gy engébb termés '«étén — mint például 1975-ben, 1980-ban — jó­val több cukrot vásároltak. Ruházati cikkekből 1980-ban alig növekedett a pénzforgalom, mennyiségében pedig minimális csökkenés tapasztalható 1979-hez képest. Az eladási forgalom közel felét kitevő vegyes-iparcikkekből 1980- ban 11,5 százalékkal nőtt a for­galom, ebben azonban jelentős szerepet játszottak az áremelke­dések, sőt, összehasonlítható ára­kon nézve, minimális csökkenés tapasztalható. 1975 óta a vegyes iparcikkek eladása emelkedett legdinamikusabban, 1980-ban — változatlan áron számolva — majdnem egyharmaddal több ér­tékű árut forgalmaztak, mint 1976-ben. Egyes cikkekből: auto­mata mosógépből kilencszer, gáz­kályhából hétszer, színes televí­zióból körülbelül négyszer, mag­netofonból és fenyőfűrészáruból több mint kétszer, varrógépből, cementből, mosószerekből, vil­lanykályhából, villanybojlerből több mint másfélszer nagyobb mennyiséget adtak el 1980-ban, mint 1975-ben. A vendéglátóiparban 1980-ban alig 5 százalékkal volt nagyobb az árbevétel, mint az előző év­ben, az áremeléseket figyelembe véve viszont 3,5 százalékos visz- szaesés tapasztalható. A vendég­látáson belül eltolódott a kereslet az előfizetéses étkezés felé. A megye különböző gazdálko­dó szervei 1980-ban a lakosság részére 411 millió forint értékű szolgáltatást végeztek, ez 11 szá­zalékkal több az előző évinél, és kétharmaddal haladta meg az 1975. évit. A lakás-, város- és községgaz­dálkodási szolgáltatás évek óta igen dinamikusan emelkedett, 1980-ban majdnem kétszerese vol’t az 1979 évinek. Igen nagy az érdeklődés a szállítási és hírköz­lési ágazat szolgáltatásai iránt, amely 1975 óta több mint két­szeresére nőtt. A belkereskedelmi szervek 1980-ban 18 százalékkal növelték szolgáltatásaikat, töb­bek között a házhoz szállítást, a barkácsolás lehetővé tételét. Egészségügy A megye járó- és fekvőbeteg­ellátása az elmúlt öt évben jelen­tősen fejlődött. Az orvosállomány 186 főivel gyarapodott, s jelenleg minden 10 ezer lakosra 19 tény­legesen dolgozó orvos jut, az öt évvel ezelőtti tizenhattal szem­ben. Körzeti feladatokat 265-en látnak el, ami 17 százalékkal több az 1975. évinél. Egy-egy körzeti orvosra az akkori 2507 helyett 2140 ember gyógyító-megelőző alapellátása jut, részben új kör­zetek szervezése, részben a be­töltetlen körzetek számának foko­zatos csökkenése révén. Az or­voshiányos körzetek aránya az 1975. évinek az egyharmadára esett vissza. A működd kórházi ágyak szá­ma megközelíti a 4200-at, csak­nem 18 százalékkal meghaladva a fél évtizeddel korábbit. A leg­nagyobb arányú fejlődés az el­múlt esztendőben történt, amikor megkezdődött a gyógyító tevé­kenység a 680 ágyas új megyei kórházban. A bajai, kalocsai és kiskunfélegyházi kórház is sebé­szeti, illetve belgyógyászati pavi­lonokkal bővült. Ezek hatására összességében néhány százalék­kal mérséklődött az ágykihaszná­lás, annak ellenére, hogy majd­nem ötezerrel több beteget ke­zeltek, mint 1975-ben. Néhány osztályon (ideg-, elme-, belgyó­gyászat, sebészet) 1980-ban is még jelentős mértékű volt a zsú­foltság. A gondozóintézetek 1980 végén 229 körzeti védőnőt foglalkoztat­tak, tizenhéttel többet, mint 1975- ben. Az általuk végzett terhes-, illetve csecsemőlátogatások száma azonban csaknem egyötödével volt kevesebb az 5 évvel ezelőt­tinél. Ez a születések számának csökkenésével függ össze. Nem tapasztalható javulás a táppénzhelyzetben. Az 1977-től érvényes rendelet (amely szerint a 3 napon aluli táppénz kifizeté­se a vállalatokat terheli), csak átmeneti mérséklődést hozott. 1978-tól már ismét jelentős ár­emelkedés, a legutóbbi évben pél­dául — csak az állami szektor­ban — 3 millió munkanap esett ki a termelésből táppénz miatt, 7 százalékkal több, mint 1975- ben. A rendelkezésre álló összes munkanap 5,5 százalékát a beteg- állományban töltött napok adták. Tavaly nyáron röpítette világgá a hír a tekintélyes angol színész, Peter Sellers halálát. Mindösz- sze ötvennégy evet élt, s hírne­vét nem is túlságosan sok alakí­tással vívta ki, de sokan mél­tótól közül szerepét, jelentőségét a Chaplinével hasonlítják össze. Kétségkívül sajátos egyéniség volt. Fanyar, eszköztelen, ugyan­akkor aprólékos jellemformálásra törekvő stílusa utánozhatatlan, megismételhetetlen, akár csak a most látott Isten hozta, Mr... .- ben nyújtott alakítása. Egy ap­rócska novella lassan pergő ese­ményeit bontja ki, és képes arra, hogy egyetlen anekdotányi alap­ötletből egész estét betöltő filmet fabrikáljon. Az anekdota nagyon szellemes: olyan emberről van szó benne, aki szinte egész életét, gyermekkorától — a tv-képer­nyő előtt töltötte, és annyit tud a világról, amit a rádió és ü'tévé megmutatott neki. Ez pedig igen kevés és vészesen manipulált „igazságokat" tartalmaz. leg­alábbis az események színhe­lyén, Amerikában ez lehet a helyzet. így aztán a Sellershez hasonló bámulatos tehetségű szí­nész kellett hozzá, hogy elhihe- töen bizonyítsa, ezt a naiv és ne­vetséges lényt a történet végén számításba veszik a nagytőke urai mint a következő elnökválasztás esélyes jelöltjét. Ezt a nyolcvan­kilós „lombikbébit" aki tulaj­donképpen sem írni, sem olvasni nem tud, csak Sellers tudja élet­ben tartani egészen a történet vé­géig, úgy, hogy nevessen is a né­ző, de el is gondolkodjon a tanul­ságokon. Különösen, ha amerikai átlagpolgár az illető, akivel el­hitették, hogy egy világhatalom elnöki tisztéről az ő szavazata is dönthet. A tengeren túli kritikusok, a legtekintélyesebb lapok hozzáértő szakemberei ragyogó filmnek ne­vezik, provokatívnak, harsányan komikusnak tartják, és vannak, akik az elmúlt év (1980) tiz leg­jobb filmje közé sorolják. Minden bizonnyal arra is visszavezethető ez a lelkesedés, hogy a kritika, ott a tengeren túl több olyan uta­lást, célzást olvashat ki belőle, mely a tömegeket irritáló ottani visszásságokra, jogtalanságokra mutat vissza. (Például a tömeg­kommunikációs eszközök tudatot károsító hatása, a gátlástalan kar­rierizmus sugalmazása, a látszat­demokratikus megoldások mögé búvá kicsinyes csoportérdekek, a „népre" való szüntelen hivatko­zás, az amerikai nemzet felsőbb­rendűségének eszméje stb., stb. Nálunk minden bizonnyal nem lesz ebből az alkotásból elsöprő sikerű közönségfilm, de minden­képpen érdemes tanulmányozni és értékelni merészségét, egyértel­műen világos politizálását még akkor is, hogyha időnként lassú­nak, túlságosan részletezőnek ta­lálják egyesek Sellers és a ren­dező módszereit. Ezúttal egyéb­ként ez a kitűnő színész nem áll egyedül a porondon. Kitűnő segí­tőtársai is vannak. A rendkívül rokonszenves, haldokló milliár­dost nem kisebb színész játssza, mint hódítóan rokonszenves hősö­ket alakító Melvyn Douglas, és a sokarcú egyénien bájos, minden­hez értő táncos, énekes, drámában is első osztályút nyújtó Shirley Mac Laine. Sellers egyébként a „Kertészt” megszemélyesítő alakításért 1980- ban, tehát közvetlenül a halála előtt rangos amerikai művészeti kitüntetést kapott, mint az „év legjobb komikusa". Nem ismeretlen ö elüttünk, ő volt az egyik főszereplője a mór­ba numorú vígjátéknak: Betörő az albérlőm, az Ordító egér, Es­tély habfürdővel. A televízió szombaton játszotta a másik fő­szereplő Shirley MacLaine Irma, te édes című musicaljét, és em­lékszünk még a Kánkán, a Le­génylakás című alkotásokban nyújtott alakítására is. A rende­ző sem jelentéktelen egyéniség, Hat Ashby több filmjét vetítették a hazai mozikban. Cs. L. wm Kiskőrös, helytörténeti gyűjtemény... Néhány hó­napja, 1980 no­vemberében nyílt meg a vá- ' rosi-járási könyvtárban a kiskőrösi hely- történeti gyűj­temény. Azóta csak­nem kétezren tekintették meg a tizenhárom vitrinben elhe­lyezett, több száz érdekes tárgyat, doku­mentumot. , Általános is­kolásoknak gyakran tarta­nak itt rendha­gyó történelem- órákat. Straszer András felvételei) • Szarmata-kori edény, az i. sz. 2—4. századból. 1932-ben találták meg, a Csukás-tó környéki ásatá­soknál. H. József 1784. június 18-án Kisköre iek adományozott mezővárosi oklevele.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom