Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-29 / 75. szám

1981. március 29. • PETŐFI NÉPE • 3 Tíz év — száz lakás az Észak Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalatnál • A most átadott épület mellett már látszanak az újabb lakások — fél­kész állapotban. • Sárkány András, az egyik lakástulajdonos beköltözés előtt. (Straszer András felvételei) Az emberek többsége idegen­kedik a sok számszerű adattól, mert a számok szárazon, ridegen, érzelem nélkül tükrözik a ténye­két. Általában. De ha például a már megépített, a terv szerint évek alatt megépíthető lakások és a rohamosan növekvő lakás­igénylések ellentmondását mu­tatják, akkor kevesen maradnak közönyösek. Kiben-kiben vér- mérséklete vagy körülményei sze­rint feltámadnak a gondolatok, az indulatok: keserűség, ki-látás- talanság, vagy éppen a hatalmas elszántság, hogy tenni kell vala­mit! Közösen, mindannyiunknak. Amikor a párt- és kormány- határozatok alapján a kecskeméti városi pártbizottság erre a közös felelősségérzetre, tenniakarásra számítva, 1970-ben a gazdálkodó szervekhez fordult, az Eszak- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vál­lalat elsőként ajánlotta fel segít­ségét a lakásgondok megoldásá­ban. Tíz év — száz lakás: ezt a célt tűzték ki akkor maguk elé. Az eredmény — és ez még nem végeredmény, hiszen további ti­zenkét lakás már félkészen áll — a március 27-én átadott 28 lakás­sal együtt összesen száztíz dolgo­zójukat juttatták lakáshoz ebben az akcióprogramban. — A délelőtti postámban nyolc lakáspanasz volt. Két hete töltöm be jelenlegi tisztségemet, azóta legalább ötven hasonló levelet kaptam. A. városi pártbizottság titkára, Németh Ferenc , o,em ünnepcqni tásnak szánta ezeket a Szávákat az ünnepélyes lakásátadás alkal­mával. Hanem érzékeltetőül, hogy nem lehet eléggé üdvözölni, példaként állítani a hasonló vál­lalati törekvéseket, azt az összé- fogást — amit az OTP és a városi tanács támogatásával — a vízmű vállalat vezetői és dolgozói tanú­sítottak, különösen akkor nem, amikor nyolcezer jogos lakás­igénylőt tartanak számon Kecs­keméten. Ha csak pusztán arról lenne szó, hogy száztíz család közvet­lenül a munkahelye, az óvoda és a rövidesen megnyíló bölcsőde közelében — ez utóbbiak is a vál­lalat segítségével létesültek —, korszerű, kényelmes otthonhoz jutott, az sem lenne lebecsülen­dő. A vállalati összefogás azon­ban az egyes családoknak ennél többet jelent, s ezt Dudás Ede, az OTP megyei igazgatója számok­kal bizonyította: — Még az OTP-s lakásokra is hosszú-hosszú éveket kell várni, ami bármilyen nehéz is — a ki­sebbik gond. A nagyobb: a laká­sok vételára. A vízmű vállalat számtalan módon nyújtott segít­ségének, a kiszesek, a szocialista brigádok társadalmi munkájának, a dolgozók kommunista szombat­jainak köszönhető, hogy ezeknek a lakásoknak az egy négyzetmé­terre eső 6200 forintos költsége lényegesen alacsonyabb az átla­gosnál. Egy kétszobás, hatvan négyzetméternyi alapterületű la­kás ára például „csak” 330—340 ezer forint. — Mennyi volt a kötelező elő­törlesztés? — ezt már a boldog lakástulajdonosoktól kérdeztem. Véffh István hegesztő 18 ezer 300 forintot, Berta Ferenc gép­kezelő 17 és fél ezret, Kovács Péter gépjármű-villamossági mű­szerész nem egészen 19 ezret fi­zetett'bea' kétszobás KkSséWtí Ä hármójuk közötti csekély eltérés magyarázata á lakásszinték' ará­nak különbözetéböl adódik. Az azonban elgondolkodtató, miként lehetséges, hogy ezeknek az OTP-s beruházású lakásoknak a kötelező előtörlesztése jóval keve­sebb még a legkedvezőbb lakás- megoldás, a tanácsi bérlakás használatbavételi díjánál is? Benkó Zoltán, a vállalat igazga­tója adja erre a magyarázatot: — Egyrészt, mivel hiiszonöten 35 éven aluliak, azok is megkap­hatták a szociálpolitikai kedvez­ményt, akiknek nincs két gyere­kük, de vállalták. Másrészt, s ez a fontosabb: a megépített laká­sok többségét fizikai dolgozók, illetve közvetlenül termelést irá­nyító dolgozók kapták. Ebből a huszonnyolcból például csak két otthon tulajdonosa nem esik ebbe a kategóriába. A vállalat tizenöt évre, kamatmentesen húsz száza­lék kölcspntadQjtszáípukra, .,így huszonhat család vált jogosulttá a munkáslakás értékesítésre vo­natkozó állami támogatásra, ami lakásonként 60—100 ezer forintot jelent. Számomra is örömteli meglepetés volt az, hogy a városi tanács nemcsak a telek kijelölé­sével támogatta ezt az akciónkat, hanem az egyik dolgozónknak, akinek három gyereke van, elen­gedte a kötelezd előtörlesztést is. Mit lehet még ehhez a sok-sok adathoz hozzátenni, amelyek mindegyikéhez rengeteg érzelem, gondolat és felelősség tapad? Ta­lán azt, hogy a lakástulajdonoso­kat a vállalati kollektívából ala­kult bizottság környezetfelmérés, alapos mérlegelés után jelölte ki. Ok pedig, az új lakástulajdono­sok, beszélgetés közben bizony­gatják: vállalati segítség nélkül nem tudták volna lakásgondjukat megoldani. Két " gyérekkel, ” hát- nyolcezer főri ntos családi jövede­lemmel számolva ennek az'igaz­ságához nem fér kétség. Tudják azt is, nem közömbös az sem, hogy a havi lakástörlesztésük nem éri el az ötszáz forintot. S végezetül ide kívánkozik, hogy valamennyien fogadják, nem kevésbé tettrekészek ezután sem: ott lesznek a további munkásla­kások építésének társadalmi mun­káinál! K. K. Becsületes munkával érdemelték ki KISZ KB vándorzászlót kapott a Volán 9. számú Vállalat KISZ-bizottsága • Spiegel József, a KISZ KB osztályvezetője átadja a Központi Bizottság vándorzászlaját. Pénteken délután Kecskeméten a Tu­domány és Technika Házában rendezte meg a Volán 9. szá­mú Vállalat Ligeti Károly KISZ Bizott­sága küldöttértekez­letét. A meghívotta­kon kívül részt vett Spiegel József, a KISZ KB osztályve­zetője, Bata Zsuzsa, a KISZ megyei bi­zottságának titkára, és Hegedűs Zoltán, a KISZ városi bizott­ságának titkára. Má- tyus József elnöki megnyitóját köve­tően Kolenák Ernő, a KISZ bizottság tit­kára terjesztette elő a KISZ-bizottság szó­beli kiegészítését. Mint kitűnt, a Volán 9. számú Vál­lalat KlSZ-bizottsá- ga és alapszervezetei a feladatokat egyéni vállalásokra bontot­ták, amelyben kife­jezésre jutott az egyes KISZ-tagok szakmai, politikai felkészültsége, mun­kabírásának mértéke. Nagy súlyt helyeztek a szocialista brigád­mozgalomra, az edzett ifjúságért sporttevékenységre, a pályakezdő fiatalok beilleszkedésére. A kö­vetkezetes ellenőrzésnek köszön­hető, hogy a KlSZ-alapszerveze- tek alapvetően képessé váltak célkitűzéseik teljesítésére, érdek- védelmi és érdekképviseleti te­vékenységre. A KISZ-taglétszá­mot az 1976-os évhez viszonyítva, 134-ről 227-re növelték. Az ak­cióprogramok tartalmukban, fel­építésükben és színvonalukban folyamatosan emelkedtek, s mind­inkább alkalmassá váltak a vál­tozó körülmények közötti mun­kára. Szorosan kapcsolódott az ifjú­sági mozgalom a gazdasági tevé­kenységhez. Ez jelentős fejlődést hozott a vállalati ifjúsági brigád­mozgalomba, több brigád megala­kítását kezdeményezték, s létre­hozták a vállalatnál az egy ifjú­sági brigád," ‘égy'' KlSZ-'cSöfJört mozgalmat. A KISZ-bizottság védnökséget vállait Kecskemét helyi tömegközlekedése felett, és az elvégzett munka értékelése szerint a feladatokat az elvárá­soknak megfelelően végezték el. Sikereket értek el a szakmai és politikai vetélkedők szervezésé­ben, különösen jónak értékelhető a gépjárművezetők, autószerelők, forgalmi szolgálattevők részére évenként szervezett versenyek. Nőtt -a fiatalok közéleti aktivitá­sa, rendszeresen részt vettek a politikai képzésben, s a kulturális akciókban. A vállalat pártvezetőségének értékelését dr. Libor Gábor is­mertette a küldöttközgyűléssel, hangsúlyozva, hogy a vállalatnál foglalkoztatott dolgozók 43 száza­léka 30 éven aluli. A KlSZ-alap- szervezetek az éves vállalati terv sikeres teljesítését több mozgalmi kezdeményezéssel segítették és politikai, nevelő tevékenységük lehetővé tette a párt politikájá­nak megismertetését és értelme­zését a fiatalok körében. Vége­zetül a feladatokat ismertette. A vita során felszólalt Rigó István, a vállalat igazgatója, majd Spiegel József, a KISZ KB osz­tályvezetője. A Központi Bizott­ság nevében elismeréssel szólt a vállalat KISZ-bizottságának, fia­taljainak tevékenységéről, moz­galmi munkájáról, majd átadta Kolenák Eriiének, a Volán KISZ- bizottsága titkárának a KISZ Központi Bizottsága vándorzászla­ját. A KISZ-küldöttértekezlet ösz- szegezte a KISZ KB kongresszu­si levele alsóbb szintű vitáinak tapasztalatait, majd a küldöttek megválasztották a Volán 9. számú Vállalat KISZ-bizottságát és a felsőbb szintű küldöttgyűlés kül­dötteit. G. G. BÁCS-KISKUN ÉS KRÍM: Húsz év — ¥T Holnapra várja Bács-Kis- kun a testvéri Krím terü­letéről érkező párt-, tanácsi, új­ságíró- és kulturális küldöttség tagjait, A tapasztalatcserék, kö­zös programok sora viszonzása a több minit 300 tagú megyénkben csoport tavaly movemberi látoga­tásának, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfor­dulója alkalmából Bács-Kiskun megyei napokat rendezitek a fe­kete-tengeri félszigeten. Az idén érkezik el ugyanis a 20. évfordu­lója az igen gyümölcsöző testvér- megyei kapcsolat felvételének, s felszabadulásunk ünnepe alkal­mából a jó barátoknak kijáró szeretettel fogadjuk a vendége­ket. S ahogy ilyenkor illő, alkal­mat adunk a bemutatkozásra is. A Szovjetunióban és külföldön is jól ismerik a nevezetes fekete­tengeri gyógyhelyet, a Krímet. Az üdülőzóna azonban egy viszonylag keskeny déli és nyugati partmen­ti sávot foglal csupán magába. A félsziget többi részének lakossá­ga ugyanolyan sokoldalú gazda­sági, társadalmi és kulturális éle­tet él, mint az ország más terü­letein lévők. Föld és víz A félsziget nagy része alapjá­ban véve sztyeppe. Tavasszal ki- zöldül, virágzik. Júliusban azon­ban a forró, száraz szelek követ­keztében barna és vörös lesz, a növényzet kiég. Korábban mindig hiányzott a víz. 1961 áprilisában a Krím északi részén megkezd­ték Európa legnagyobb hidrotech­nikai létesítményének építését, egy öntözőcsatoma első szakaszát. Az építőknek csaknem félmillió köbméter földet kellett megmoz­gatjuk. • A Krím lakói megkérdezték a a testvériség hozzájuk látogató űrhajósokat: látható-e az öntözőcsatoma az űrállomásról? „Igen, látható” — vékony, de észrevehető kék vo­nal, a belőle kiinduló elágazások­kal. Nyáron az ágacskák körül „levelek” helyezkednek el. Ezek eleinte zöldek, majd aranysár­gák : öntözött kukoricaültetvé­nyek. A .Dnyeper vize több ezer hektárnyi sztyeppéi területet lát el az éltető nedvességgel. A csa­torna második részét most építik. 1980-iban újabb 8 ezer hektárt tettek alkalmassá öntözésre. A párt XXVI. kongresszusának tisz­teletére számos építőbrijgád már 1980. őszén megkezdte az 1981. évi terv teljesítését. A Krím keleti részén található az ősi város, Keres. Nemcsak az antik korból származó romjai te­szik híressé, hanem munkásai is. jegyében Hív a tenger A tizedik ötéves tervben a ker­esi hajógyár dolgozói elkészítet­ték a Szovjetunió első nagymére­tű olajszállító hajóját, a „Krím”- et. Ezt a szuper-olajszállító ha­jók egész sorozata követte, ame­lyek azóta is járják a világ óceánjait A Zaliv nevű keresi hajógyár nemrég megkezdte Po- beda típusú tökéletesített szállí­tóhajóinak gyártását. A félsziget délnyugati részén, a kék tenger és kék égbolt elő­térében fehér vitorlákként vilá­gítanak Szevasztopol épületei. Szevasztopol hős város, az orosz és szovjet tengerészek dicsőségé­nek őrzője. A XVIII. század vé­gén alapították, mint az orosz nagyhatalom haditengerészeti bá­zisát, az ország déli részén. Napjainkban Szevasztopol ipa­ri és tudományos központ A 200 évvel ezelőtti születés okát azon­ban ma sem tagadta meg. Egész élete összefügg a tengerrel. A fér­fi lakosság nagy része ma is a flottánál szolgál, sok fiatal ké­szül tengeri katonai szolgálatra. Igaz, egyre többen választják a kereskedelmi és halászflottát is. Az Atlantika elnevezésű halásza­ti egyesülés számos hajója az In­diai- és Atlanti-óceán vizein dol­gozik, ám a bázisuk Szevaszto­pol, ahol hatalmas halászkikötő, hajójavító gyár, konzervüzem és különleges tanintézmények talál­hatók. A város tudományos intézmé­nyei között van az ország legré­gibb tengeri biológiai állomása, amely jelenleg a déli tengerek biológiai intézetének címét vise­li A városban található a tengeri hidroizikai kutatóintézet és az ország leggazdagabb tengeri te­matikájú könyvtára is. Igen, a Krím sokarcú. Nagy­szerű desszertborokat, színes te­levíziós készülékeket állítanak elő, ritka fémeket bányásznak, nélkülözhetetlen illóolajakat ad­nak a kozmetikai iparnak, számos történelmi emléket őriznek és büszkék arra, hogy híres tenge­részek, nagy írók; tudósok éltek itt. Közös kincs A krími -területet mégis leg­többen a természeti adottságáról és éghajlatáról ismerik. A déli partvidéket hegyek védik a hideg szelektől. Az éltető napsugár, az egészséges tengeri fürdőzés és le­vegő, a fenyvesek, gyógyfüvek erőt adnak a megfáradtnak, gyó­gyítják a betegeket. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt a természet ajándékait néhány ezer kiváltsá­gos élvezhette. A polgárháború még nem fejeződött be, amikor elfogadták azt a lenini dekrétu­mot, mely többek között kimon­dotta: „mivel a Vörös Hadsereg felszabadította a Krímet Vrangel és a Fehér Gárdisták uralma alól, lehetőség nyílt a krími partvidék gyógyító tulajdonságainak fel­használására a dolgozók, parasz­tok és valamennyi dolgozó egész­ségének helyreállítása érde­kében. Minden szovjet köztársa­ság és valamennyi ország mun- mun kásái részére”. 1921 elején amerikai üzletem­berek, arra számítva, hogy a há­borúban kimerült Szovjet-Orosz- ország nem képes helyreállítani a Krímet, javasolták, hogy 24 év­re bérbe veszik a jaltai partvidé­ket. A szovjet kormány viszont nem fogadta el az indítványt. Ugyanezen év végére a déli part­vidéken már 23 szanatórium mű­ködött — a szovjet dolgozók ér­dekében. Napjainkban a Krím déli part­ján és a félsziget számos más ré­szén, ahol a klimatikus viszo­nyok kedvezőek, gyógyiszapot és gyógyforrásokat 'tártak fel, több száz szanatórium, üdülő, panzió, úttörőtábor, szálloda és kemping működik. Ezekben több százezer szovjet állampolgár és számos külföldi vendég gyógyíttafja ma­gát. A félsziget természeti kincsei az egész nép vagyonát alkotják. A megóvás céljaira évente csak­nem 100 millió rubelt fordítanak. Több helyen létesítettek védett területet. Sikerrel vették fel a harcot a déli partvidék tenger- pusztító hatásával szemben. A -tengeri hullámok ugyanis nem­csak simogatják, hanem néhol a-lámosással fenyegetik e vidéket. Több mint 30Q ezer köbméter szennyvizet tudnak megtisztíta­ni naponta. A megtisztított vizet a takarmánynövények öntözésére használják. A csodálatos krimi természeti kincsek védelmén, az állami szer­veken kívül, 400 ezer önkéntes: a természetvédelmi társaságok tag­jai, vadászok és halászok — mun­kálkodnak. Bács-Kiskun szovjetunióbeli testvérmegyéje a jövőben is to­vább fejlődik, virágzik, egyre szebbé válik. J. Vlagy imirov • Márkás borokat palackoznak testvérmegyénkben. • Jobbra: Szovjetunió- és világszerte híres a Krím a szanatóriumairól.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom