Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-29 / 75. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. március 29. Megfiatalodik a kádgyár A megif jodás első lépésének te­kinthetnénk azt is, hogy a gyár az év elején elhagyta a Lampart Zim nevet és Kecskeméti Zo­mánc- és Kádgyárra változtatta. Á névváltozástól természetesen még nem fiatalodik meg senki, legfőképpen egy gyár. Ám a KZK-ban befejezéshez közeledik a 420 millió forintba kerülő re­konstrukció. Űj zománcozó mű­hely épült, s még ebben az évben elkészül az új olvasztómű. tisz­títócsarnok és a formázóüzem, jankahidi Ottóval, a gyár épí­tészeti felelősével járjuk az épít­kezést, amelyen jelenleg öt vál­lalat munkásai dolgqznak. A kép égy kívülállónak nem túl biztató. Soknak tűnik még az építeni va­ló ahhoz, hogy a meghatározott időre, vagyis június végére el­vonulhassanak az építők. A léte­sítményfelelős azonban más szemmel látja a dolgokat, ő tá­jékozottabb. Menet közben el­mondja. hogy az új. korszerű zo­máncozó lényegében már elké­szült. ' Egy nagy üres csarnokon hala­dunk át. Kísérőnk arról tájékoz­tat, hogy ez a tisztítócsarnok, amit a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat épített, dolgozói azonban már elvonultak, mert befejezték a munkát. A terepet átvették a Gép- és Felvonószerelő Vállalat fnunkásai. Vaslépcsőkön át ju­tunk egy másik üzemrészbe, ahol a szobi Űj Barázda Tsz mellék­üzemága az olvasztómű építését végzi. Itt is rövidesen elkészül­nek a munkával. A tisztítócsar­nok és az olvasztómű között he­lyezkedik el a formázóműhely aho1 még a legtöbb a tennivaló. Három kivitelező — a Bács-Kis- kun megyei Építési és Szerelő­ipari Vállalat, a Kohászati Gyár­építő Vállalat, és a Gép- és Fel­vonószerelő Vállalat — dolgozói szorgoskodnak itt. — Ahhoz, hogy ez az üremrész határidőre elkészüljön, nagy erő­feszítésekre. jól összehangolt munkára van szükség — mondta Jankahidi Ottó. — Amint az egyik vállalat dolgozói valami rész­munkát befejeznek, máris a má­sik vállalat munkásai lépnek a helyükbe. A főszerep természete­sen a BÁCSÉPSZER itt dolgozó kollektívájáé, hiszen sok még az építenivaló, amit június végéig kell elvégezni. Amint átmegyünk a gyárudva­ron rengeteg vasszerkezetet látok. Ezek mind a rekonstrukcióhoz kellenek? — kérdezem a létesít­ményifelelőstől. — Ez csak egy része az anyag­nak. A városban négy helyen bé­relünk lerakodóhelyet, ahová nap mint nap érkeznek rendelé­sünkre különböző szerkezetek, gépek. — Mindez azt jelenti, hogy a rekonstrukció ‘fővállalkozója ma­ga a gyár? — Valami ilyesmi történt. Ügy jártunk ezzel az építkezéssel — miután szakipari vállalkozó nem akadt —, mint a Kecskeméti Konzervgyár a bébiételüzemmel. Beruházók és kivitelezési fővál­lalkozók vagyunk egyszemélyben. Megrendeljük — ha kell felhajt­juk — a különböző építkezéshez szükséges anyagokat, és koordi­náljuk az itt dolgozó vállalatok munkáját. — S valóban bízik abban, hogy az új üzemrészek már az idén termelni fognak? — Még gondolni sem jó arra, hogy nem így lesz. Az építkezés időbeni befejezéséhez a feltételek biztosítva vannak, az anyag ren­delkezésre áll. Sürgeti ezt aKPM is a Halasi úti felüljáró építése miatt, amit az itt folyó munka hátráltat. A Kecskeméti Zománc- és Kádgyárnak pedig az önálló­ság évében szinte létkérdés, hogy az új gépsorokról a negyedik ne­gyedévben 10 ezer új, formater­vezett kád lejöjjön. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a harmadik ne­gyedévben a korszerű gépsorok szerelését befejezzük. 9 A tisztító- csarnokból már elvonultak az építők. • Szerelik a korszerű gépsort az új formázó- üzemben. Feltekintet - tem az építke­zésre, ahol lá­zas munka folyt az állvá­nyokon. Néz­tem a gyáriak arcát. Láttam rajtuk, na­gyon remény­kednek abban, hogy a mun­ka üteme nem lankad, és me­leg kézszorí­tással búcsúz­hatnak három hónap múlva az építőktől. Nagy Ottó PÁRTALAPSZERVEZETEINK ÉLETÉBŐL Fájó pont: nem segítettek Felhívás Kollár Károlyt, a Kiskunhalasi Fa-l és Építőipari Szövetkezet párt- alapszervezetének titkárát, a la­kókocsi-gyártás vezetőjét percen­ként keresték telefonon, s bizony elég nehéz volt ezt a beszélgetést tető alá hozni. A pártalapszerve­zet két szövetkezet kommunistái­ból tevődik össze, negyvenhat tag a faipari szövetkezetnél, tíz pedig a cipőipari szövetkezetnél dolgo­zik. f ' — A pártalapszervezet 1961-ben alakult meg mindössze öt taggal. A fejlődés nehezen, 1968-ban kez­dődött, s azóta évente egy-két ar­ra érdemes embert veszünk fel a pártba. Tavaly hárman, az idén ketten kaptak bizalmat, de ebben az évben még három párttagot szeretnénk felvenni, ezek előké­szítése folyamatban van. Ogy érezzük, hogy a pártalapszervezet kissé elöregedett, mert az átlag életkor 36—38 év között van. A mozgalmi munkáról váltunk szót, s Kollár Károly feltárulko­zott. A KISZ-ről beszélve elmond­ta, hogy a huszonnyolc KISZ-tag- bol négy pártmegbízatást teljesít, s eddig nagyon jól dolgoztak, ugyanis 1975, 1977 és 1979-ben el­nyerték a KISZ KB vándorzászla­ját. Az elmúlt évben visszaesés történt, ugyanis nem ment a kul­turális munka, pedig népművelőt is alkalmazott a szövetkezet. , — Sajnos, a pártmunkában is Visszaesés mutatkozott. Az 1979-es pártalapszervezeti vezetőségvá­lasztáskor csupán egy kommunis­ta maradt a régi vezetőségből, en­gem is akkor választottak meg tit­kárrá. A héttagú vezetőség hat kommunistájának nem volt gya­korlata a mozgalmi munkában, nem mertek önállóan kezdemé­nyezni, s a régiek, akik ugyan megígérték, hogy segítenek, nem állták a szavukat. A körülménye­ink isi rosszak voltak. Én két hó­napig kórházban feküdtem, a tit­kárhelyettest pedig egyéves párt­iskolára küldtük. Így aztán nem volt irányítás, nem volt aki össze­fogja a vezetőség munkáját. Erre az időszakra esett az is, hogy új beosztásba kerültem, s a szövet­kezet 100 milliós termelési érté­kéből a vezetésemre bízott rész­legnek 31 millió forintot kell ter­melnie. A párttitkár nem kifogásokat keresett, amikor ezeket elmondta, csupán azokat a körülményeket említette, amelyek befolyásolták, visszavetették a pártalapszerve­zet mozgalmi tevékenységét, sőt még azt sem titkolta, hogy lazult a pártfegyelem, nem volt kellő a pártellenőrzés. Inkább önkriti­kának szánta, a valóság feltárá­sának. — A múlt év szeptemberében végre visszazökkent minden a rendes kerékvágásába. A vezető­ségi ülésen, a taggyűléseken fel­tártuk a hiányosságokat, s nem­csak elhatároztuk, de tettünk is azért, hogy erősödjön a pártélet. A pártcsoportbizalmiakat min­den vezetőségi illésre meghívtuk, akik pártcsoport-értekezleteken ismertették azokat a tennivalókat, amelyek az alapszervezet előtt áll­nak. Ebben az évben személyre szóló pártfeladatokat adtunk olyan módon, hogy azt előbb a kommu­nisták vállalták a pártcsoport-ér­tekezleteken. Nem féltünk a szá­monkéréstől sem. A legutóbbi tag­gyűlésen értékeltük a pártfelada­tok végrehajtását, ahol a kommu­nistáknak be kellett számolni, mit tettek vállalásaik érdekében. Őszintén szólva, a kommunisták csupán 60—70 százaléka tett ele­get megbízatásának, s a taggyű­lés úgy döntött, hogy akik még nem teljesítették vállalásukat, azoknak a legközelebbi taggyűlé­sen már nem adunk engedményt. -1 A' szövetkezeteknél a pártalap­szervezet feladata — miután nincs szakszervezet — a szocialista bri­gádok szervezése. A Fa- és Építő­ipari Szövetkezetnél tizennyolc, eb­ből két kiváló, két aranykoszorús, a cipészeknél két szocialista bri­gád dolgozik. A pártalapszervezet a munkaversenyen és a hármas jelszó megvalósításán kívül' egy, a szövetkezet érdekét elősegítő mozgalmat indított a szövetkezet új telephelyéért jelszóval. — Valamennyiünk érdeke, hogy mielőbb létrehozzuk az új telep­helyet, s ezért a szocialista brigá­dok az elmúlt esztendőiben 5 ezer. az idén pedig 7 ezer társadalmi munkaórát ajánlottak fel, illetve teljesítettek. Emellett egyéni vál­lalásokat is elfogadtunk. Ennek a mozgalomnak a motorja a párt­alapszervezet, valamennyi kom­munista. A szövetkezet pártalapszerve- zetének élete ismét fellendülőben van, megtalálták a kommunisták a helyes utalt. Gondjaik vannak-e? — Egyetlen fájó gondunk van. Én régen dolgozom a mozgalmi életben, húsz éve vagyok munkás­őr. Megmondom őszintén, amit nagyon hiányolok, az, hogy a fel­sőbb pártalapszervezettől, amikor a legnagyobb bajban voltunk, nem kaptunk kellő segítséget a mun­kához, a hibák feltárásához. Egy kommunistát ki kellett zárnunk a pártból, ám ezért az egész párt- alapszervezetet marasztalták el a beszámoló taggyűlésen. A taggyű­lés ezt a határozatot, értékelést nem fogadta el, ugyanis a kommu­nisták úgy vélték, egy ember bot­lása miatt nem lehet az egész alapszervezet tevékenységét el­marasztalni. Ezen bizonyára érdemes elgon­dolkodni. Gémes Gábor A DÉLÉP SZÁMÍTÓ­KÖZPONTJA, SZEGED SZABAD KAPACITÁSA TERHÉRE — mágnesszalagos adat. rögzítést- (800 bpi; 12”) vállal; — ESZ 1020 B számítógé­pen kedvező árfeltételek mellett feldolgozást vál. lal, illetve gépidőt biz­tosít. Műszaki jellemzők: 128 Kbyte-os memória, input-lehetőségek: lyukkártya, mágnesszalag. Bővebb felvilágosítást Veress Iván számítógépvezető ad a 13-844 371-es telefon­számon. AZ ÜJ JOGSZABÁLYOKRÓL A munkaidő és a díjazás a termelőszövetkezetekben A MEZŐGAZDASÁGI és élel­mezésügyi tniniszer, valamint a munkaügyi miniszter együttes rendelettel 4/1981.TI. 26.) MÉM— MüM sz. r.) újra szabályozta a a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek dolgozóinak munkaidejét és díjazását. Az együttes rendelet hatálya ki­terjed a mezőgazdasági és halá­szati termelőszövetkezetek, a me­zőgazdasági szakszövetkezetek tagsági, illetve munkaviszony­ban foglalkoztatott dolgozóira, valamint munkadíj szempontjá­ból a szövetkezeti felvásárló ke­reskedelem hálózati dolgozóira. MUNKAIDŐ. A szövetkezet dol­gozóinak a belső szabályzatban megállapított munkaideje az alap- tevékenységben és az ehhez kap­csolódó tevékenységben túlórával együtt legfeljebb évi 3000 óra, az ipari tevékenységben pedig túlóra nélkül évi 2500 óra lehet. A ter­melőszövetkezeti dolgozók ré­szesművelést az előírt éves mun­kaidőt meghaladóan is végezhet­nek. A MUNKA DÍJAZÁSA. A rendelet a munkadíjazással kap­csolatban külön foglalkozik a fi­zikai és külön a nem fizikai dol­gozókra vonatkozó szabályokkal. A fizikai dolgozókat, illetőleg az általuk ellátott munkát a szövet­kezet minősíti és ennek alapján munkadíjcsoportba sorolja be. 'A munkáik besorolásával egyidejű­leg személyre szólóan meg kell ál­lapítani a fizikai dolgozók szemé­lyi alapmunkadíját, illetőleg alap­bérét. A munkadíj megállapításá­nál annak a munkának a munka- díjtételeit kell alapul venni, amely­re a szövetkezet és a dolgozó mun­kamegállapodást vagy munka- szerződést kötött. Minden olyan esetben amikor írásbeli munka­megállapodást nem kötöttek, an­nak a munkakörnek a munkadíj­tételei az irányadók, amelyben a szövetkezeti tagot az év nagyobb részében foglalkoztatják. A teljesítménybérben történő díjazás esetén a szövetkezet tel­jesítmény-előírásokat köteles meg­állapítani és alkalmazni. Mind a dolgozók besorolását, mind a tel- jémmény-iéiőirásoka't ' rendszeré-’ sen felül kell vizsgálni és azokat szükség szerint módosítani kell. A nem fizikai dolgozók munka­díját a munkakörnek megfelelő munkadíjtétel határai között a szövetkezet hatáskörrel rendelke­ző 'testületi szerve vagy vezetője állapítja meg. A munkadíj mérté­kére vonatkozó megállapodást minden esetben írásba kell fog­lalni. A munkadíj megállapítá­sánál a munkadíjtáblázatban fog­lalt feltételeken túlmenően fi­gyelembe kell venni a dolgozónak a szövetkezet eredményes műkö­déséhez való hozzájárulását. A rendelet számos dolgozói ka­tegóriánál (építőipari tevékenysé­get végzők, kereskedelmi és ven­déglátó egységben foglalkoztatott dolgozók, üzletszerzők, gépkocsi- vezetők) olyan külön jogszabá­lyokra utal, amelyeket díjazásuk­nál külön is figyelembe kell ven­ni. PRÉMIUMFELTÉTELEK. Á rendelet külön szabályozza a ma­gasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók és az egyéb munkakör­ben foglalkoztatott dolgozók ré­szére adható prémium mértékét. A magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók részben a mérleg szerinti nyereség előző 3 évi át­lagos szintjének eléréséért és túl­teljesítésért részben pedig ki­emelt feladatok teljesítéséért leg­feljebb éves munkadíjuk 20—20 %-ának megfelelő összegű pré­miumban részesülhetnek; ameny- nylben a szövetkezet hatáskörrel rendelkező szerve részükre a tárgyévre prémiumfeltételeket határoz meg. A rendelet tételesen felsorolja, hogy a magasabb ver zetői munkakört betöltő dolgozó a havi munkadíjon és a prémiu­mon felül csak milyen egyéb dí­jazásban részesülhet. Az egyéb munkakörben foglal­koztatott dolgozók részére ugyan­csak a szövetkezet hatáskörrel rendelkező szerve — a munkadíj- tomeg, illetve az eredménytől füg­gő részesedés terhére — az éves munkadíj legfeljebb 40 %-ának megfelelő mértékben, a betöltött munkakörhöz igazodó olyan pré­miumfeltételeket tűzhet ki. ame­lyek a szövetkezet működését, gazdálkodásának javítását segítik­A rendelet előírja, hogy a pré­miumfeltételeket minden eset­ben írásban kell közölni az ért dekeltekkel, azokat kellő módon nyilvánosságra kell hozni, és a feltételek meghatározásával egy­idejűleg a prémiumot kizáró, il­letőleg csökkentő feltételeket is elő kell írni. A szabályozás módjából kitűnik, hogy a rendelet a termelőszövet­kezeti tagok és alkalmazottak munkaidejére, munkadíjazására' vonatkozó előírásokat azonos mó­don rendezi. Ezzel az er(htéMek jogi viszonyai tovább közeledtek az alkalmazotti viszonyokhoz, a munkajogi megoldáshoz. Az új rendelkezéseket 1981. ja­nuár 1. napjától, a rendelet meP lékletóben foglak egyes munka­díjtáblázatokban szereplő alsó munkadíjihatárokat pedig 1983. március 31. napjától kell alkal­mazni. Dr. Kerék Lajos megyei főügyészhelyettes Negyvenezer új lakás Bulgáriában 473 A .szófiai építési egyesület — a „Szofsztroj” — több mint 1200 új létesítményt adott át a bolgár fő­városban. Felépült egy sor új gyár, vállalat, s 40 ezer új lakásba köl­tözhettek be a lakók a hetedik ötéves tervidőszakban. Megkezdő­Az elmúlt években jelentőben csökkent az építkezések időtartam ma is, s egyidejűleg javult a minőt ség. Tavaly a szófiai építők a ter­vezettnél ezer lakással többet gd-* dött az óváros rekonstrukciója is. tak át. A MOTORIZÁCIÓ GYORSÜTEMÜ TÉRHÓDÍTÁSA Gépj ár mű-j a vitás, karbantartás a megyében Új Ikarus autóbusz .Ojabb taggal gazdagodott az IKA- BUS-autóbuszcsalád. A székesfehérvári gyirban elkészítették az eddigi leg­hosszabb autóbuszt, az Ikarus-Scanla 156,ISO típusút. A svéd gyárral koope­rációban készült jármű hossza eléri a tizenkét métert, speciális légkondlclo- náiö berendezés, víztartály és vlzhűtó szolgálja az utasok kényelmét. A negy­vennyolc személyes autóbuszból Szé­kesfehérváron az év első felében két- szizhúsz darabot készítenek exportra. Jelenleg már több mint 57 000 személygépkocsi van Bács-Kis- kunban, — Pest megye után a legtöbb itt található. Az V. öt­éves tervidőszakban mintegy 25 000-rel gyarapodott a gépko­csiállomány. A mostani — VI. öt­éves tervi várható országos nö­vekedést figyelembe véve 1985-re mintegy 79 000 személygépkocsi­val számolhatunk a megyében. A motorizáció gyorsütemű tér­hódítását tanúsító tények tehát Bács-Kiskun megyében is cáfol- hatatlanul indokolták — s meg­okolják ezután is — a gépjármű- javítás és karbantartás kiemelt fejlesztését.. A szervizhálózat bázis üzemei nagyobbrészt kialakultak, a javí­tó és karbantartó szolgáltatás ál­talában kielégítő. Helyenként azonban, elégtelenek a műszaki adottságok, ezért szükséges az épület-korszerűsítés, a gépesítés és műszerezés, amiket a beruhá­zásoknál előtérbe is helyeznek. A kapacitások területenként sem azonos színvonalúak, például je­lenleg is hiány mutatkozik a ba­jai körzetben, amit az is jelez, hogy itt az egy gépkocsira jutó kapacitás körülbelül 70 százaléka a megyei átlagnak. Megyeszerte nagyon kevés volt a karosszériajavító, tényező és diagnosztikai lehetőség, az V. öt­éves tervidőszaki szervizbővítések többsége ezért a karosszériajavító fejlesztést szolgálta. A kihasználás mértéke az 1975. évi 72 száza­lékról 85—88 százalék körülire emelkedett, ami azt mutatja, hogy számottevő tartalék a VI. ötéves tervre nem marad a javító üze­mekben. A még magasabb fokú kihasználást — >ez országos hely­zethez hasonlóan — több ténye­ző nehezíti, mint például a má­sodik műszakból eredő költségnö­vekedés, létszámproblémák, egyes munkafázisokban a szűk kereszt- metszet, s az akadozó alkatrész­ellátás. Az e területeken bekö­vetkezendő kedvező 'irányú vál­tozások jelentős mértékben hoz­zájárulhatnak az átfutási idő rövidüléséhez, a munka minősé­gének javulásához. Az e felté­teleket. hiányoló megállapítások tehát egyben e szolgáltatások bi­zonyos mérvű kritikáját is kifej jezik. Megyénkben a szocialista szék 7 torban 17 személygépkocsi-javító szerviz működik, ezek adják az összes javítókapacitás 87 százalé­kát. A négy városunkban levő AFIT-szerviz szerepe — körzetér ben meghatározó, a szövetkezét tiek közül a kecskemétinek, kis-f körösinek és a bajainak szintén fontos rendeltetése van. A háló-, zat gerincét a Bács-Kiskun hat városában kialakított bázis szeri vizek alkotják, amelyeket minden igényt kielégítő szervizekké ter­veznek kifejleszteni. íí A következő tervidőszakban élj sősorban a megye déli részénél? ellátottsági helyzetén kívánatos javítani, a tervek között szerepe^ Baján és Bácsalmáson gépkocsi^ szerviz építése, illetve bővítése. || A motorkerékpárok nagy száj ma miatt néhány kisműhely lét­rehozása is indokolt. A célok kö­zött említést érdemel a kisipar kapacitásbővítésének támogatása — a szolgáltatásfejlesztési alap­ból. T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom