Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-01 / 51. szám

1991- március 1. • PETŐFI NEPE • 3 Pontosan a szerződésben meghatározott időre, s ha a meg­rendelő úgy igényli, határidő előtt készítjük el a Szovjet­unió részére az atomerőművi berendezéseket. Az pedig csak természetes, hogy kiváló minőségben. Így fogalmazható meg tömören az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi gyá­ra két brigádjának versenyfelajánlása, amelyet néhány nap­pal ezelőtt, az SZKP XXVI. kongresszusa tiszteletére tettek. • Karsai József és Fábián József lakatos egy ioncserélő szűrő nyo­máspróbáját végzi. A hatalmas műhelycsarnokban néhány pillanatra csend támadt, és Bujdosó Imre lakatos csoport- vezető hangja szokatlan erővel hallatszott. A váratlan szituáció mosolyra késztetett, ő pedig csen­desebbre fogva beszédét, magya­rázkodni kezdett, hogy a komp­resszorok és a köszörűgépek siví- tó zajában csak kiabálva értik meg egymást. — Mi késztette az Április 22. brigádot — amelynek egyben ugyancsak a vezetője —, hogy vállalását megtegye? —- Ennek több oka is van. Kö­telez erre bennünket a brigád ne­ve, amelyet 1970. április 22-én Le­nin születésének 100. évfordulóján vertünk fel. Ugyanakkor kis kol­lektívánk a vállalat kiváló bri­gádja, tehát becsületbeli ügyünk példamutatóan dolgozni. Emellett tavaly megpályáztuk a XII. kong­resszusi oklevelet, most várjuk a munkaverseny értékelését, köz­ben úgy gondoltuk, hogy az idén is tovább versenyezünk. Azután pedig tavaly a Szovjetunióban is sok üzemben tettek munkaver- seny-felajánlásokat az MSZMP XII. kongresszusa tiszteletére, s ezt mi most az SZKP XXVI. kongresszusa alkalmából viszo­nozzuk. — Milyen munka elvégzését vállalták? — Mi tudjuk, hogy milyen nagyszabású program a Szovjet­unióban az atomerőművek építé­se, s hogy mennyire lényeges a hozzájuk szükséges berendezések pontos szállítása. Csoportunk az első félévre hat darab hőcserélő legyártását kapta feladatul. Idő­közben a szovjet partner kérte, hogy ha lehet, hamarabb szállít­suk le a hőcserélőket. Brigádunk vállalta, hogy május végéig mind a hat berendezést útnak indítja. Nem könnyű feladat, hiszen század, sőt ezred milliméteres pontossággal kell dolgoznunk, s az új határidőt csak úgy tudjuk tartani, ha nagyon gondosan szer­vezzük munkánkat. Az anyag sze­rencsére a rendelkezésünkre áll, s a munka jelenlegi üteméből úgy látom, hogy nagyon minimális túl­órával eleget teszünk vállalá­sunknak. — Mennyire ismeri a brigád a Szovjetuniót? — A mi részlegünk kezdemé­nyezte a gyárban a Magyar—r Szovjet Baráti Társaság helyi cso­portjának létrehozását. Összejöve­teleinket a pinceklubban tartjuk, a Szovjetunióban járt, vagy tanult gyári dolgozók diafilmvetítéses élménybeszámolókat tartanak. Brigádunk egyébként rendszere­sen figyelemmel kíséri az SZKP XXVf. kongresszusát, s megvitat­ja annak eseményeit. Az Április 4. Gépipari Művek a hőcserélőkön kívül még ion­cserélő szűrőket, regeneráló szű­rőket, szűrő csapdákat, mosószű­rőket, kondenzátorokat és külön­böző nagyságú bepárló berende­zéseket gyárt az épülő atomerő­művekhez. A Ságvári Endre laka­tos-szerelő szocialista brigád, amely a víztisztító berendezések­hez ioncserélő szűrőket készít, ugyancsak vállalást tett az SZKP kongresszusa tiszteletére. A bri­gádvezető távollétében Cserép Ist­ván csoportvezető tájékoztatott tevékenységükről. — A Ságvári brigád 1977 óta gyártja az ioncserélő szűrőket ki­tűnő minőségben, és havonta üte­mezett határidőre. A kész beren­dezéseket két szovjet szakember itt helyben vizsgálja meg, és ve­szi át, s igen elégedettek a bri­gád munkájával. Az idén az első félévben 22, a második félévben ugyancsak 22 darab ionszűrőt kell készíteni. — Mi az a plusz, amit a szov­jet partner kér? — Az, hogy minden hónapban 26—30-a között legyenek szállí­tásra készek a berendezések, mert így tudnak gondoskodni arról, hogy idejében, zavartalanul a helyszínre érkezzenek. A Ságvári brigád vállalta, hogy a kért ha­táridőt is egy nappal lerövidíti. Az Április 4. Gépipari Mű­vek kiskunfélegyházi gyárának két brigádja egész évre tette meg versenyfelajánlását. Ugyanakkor felhívta a vállalat valamennyi szocialista brigádját, hogy csatla­kozzanak mozgalmunkhoz, az épülő szovjet atomerőművek be­rendezéseinek határidőre és jó minőségben való leszállításához. N. O. 9 Egy hőcserélő csöveinek hegesztés utáni bepréselésével foglalkozik Tarjányi János és Tóth József lakatos, Bujdosó Imre csoportvezető szakmai ellenőrzése mellett. (Méhesi Éva felvételei) A bizalmi­testület napirendjén A kecskeméti Baromfifeldolgo­zó Vállalat szakszervezeti bizal- mi-te&tülete három fontos kérdést tűzött napirendre pénteki ülésén, miután meghallgatta Király Mar­git sab-titkár beszámolóját az előző tanácskozás óta végzett munkáról. Egyetértési jogkörben vitatták meg a részesedési alap felhasz­nálásáról készített' előterjesztést. A vállalat tavalyi jó gazdálkodá­sa lehetővé teszi nyereségrészese­dés fizetését is. A rendelkezések értelmében a felhasznált bértö­meg 4 százalékának megfelelő ré­szesedési alap . képezhető. A bi­zalmitestület egyetértett azzal, hogy ebből újítási díjakra, ösz­töndíjakra, jutalmakra és ifjúsá­gi célokra meghatározott összeget tartalékoljanak. Így 2 millió 720 ezer forintot osztanak majd fel, ami dolgozónként 10,7 munkanap­ra jutó bérnek felel meg. A nye­reségrészesedést a nőnap alkalmá­val fizetik ki, mivel a vállalatnál zömmel asszonyok-lányok dolgoz­nak. Állást foglalt a bizalmi testü­let az újítási szabályzat módosí­tásával kapcsolatosan. Javasolta, hogy emeljék fel a nem kalkulál­ható hasznot hozó újítások eszmei díjait, továbbá, hogy az ötletek ‘elbírálásában vegyen részt az ■ szb újítási felelőse is. Á gazdasági yezetés, amelyet Gulyás* Gyula főkönyvelő képviselt, elfogadta az indítványokat. Á jóléti alap felhasználásáról Nagy Ilona, a közgazdasági bi­zottság vezetője terjesztette elő az szb elképzeléseit, amelyekkel a testület egyetértett. A ’Családo­sok üdültetéséhez az idén nyara­lót bérelnek a Balatonnál, növel­ték a segélyezési, a sport- és a kulturális alapot. A. T. S. S' Áprilisban avatják Gyönyörű cikkeket olvastam öt-tíz esztendeje a keceli nevelési központról. Meggyőzően ecsetelték újszerűségét, előnyeit. Elmondták: működése kor­szakos jelentőségűvé válhat a falusi művelődésügy­ben. Építészek vitáztak, hogy miként tudnák a leg­korszerűbben kielégíteni az új igényeket, oktatási és közművelődési szakemberek tanakodtak a maj­dani létesítmény hasznosításának lehetőségeiről. Többször érdeklődtem, hogy mikor épül fel a ter­vezett nevelési központ, de mindig kitérő , vá­laszt kaptam. A nehéz gazdasági körülményekkel magyaráztam létesítményének elhúzódását. Hosszú idő után vetődtem a minap a nagyköz­ségbe. Az utcákon nézelődve egy új épületen akadt meg a tekinteten. Nem akartam hinni a szemem­nek. Mégis? Elkészült a máris híres nevelési köz­pont? Majdnem. Valóban az utolsó simításokat végzik az újszerű intézmény első épületén. A közelgő avatás előtti szemrevételezésen volt min ámulni. A belső terek kapcsolata meglehetősen szokatlan. A nagyközségi feladatokat is ellátó, hatalmas szabadpolcos könyv­tár természetesen illeszkedik a tantermekhez. Még így, üresen, olvasók és könyvek nélkül is nagyon szép. Könnyen változtathatók, az adott feladathoz al­kalmazhatók a belső berendezések. Az összerakha­tó elemekből készült tanári asztalt oda gurítja a pedagógus, ahová a legcélszerűbbnek tartja. Kü­lönböző formában helyezhetők el a tanulók aszta­(Pásztor Zoltán felvételei) lai. Ha az óra jellege csoportos foglalkozást kíván, akkor négyes, nyolcas „együttesek” alakíthatók ki. Mondani sem kell, hogy a táblákra különleges filctöllal írnak, rajzolnak a tanárok, tanítók. Már áprilisban, amikor a negyediki avatás után birto­kukba veszik a merészen modern termeket. Várják a szülőket is természetesen, mert őket is szolgálja, meg a többi keceli felnőttet a nevelési központ H. N, Erőnk, tehetségünk, emberségünk szerint A szociális gondoskodás fon­tosságának talán mércéje lehet az, hogy a Magyar Népköztársa­ság Alkotmánya két paragrafu­sában is foglalkozik azzal a kö­telezettséggel, amely az idős, megrokkant egészségű, önhibáján kívül munkaképtelenné vált em­berekkel való törődésre késztet. A gondoskodás megnyilvánulásá­nak kialakult hármas formája a rendkívüli, illetve a rendszeres pénzbeni segélyezés, valamint az önmaguk ellátására valamilyen fokban képtelen emberek intéz­ményesített ellátása: a napközi otthoni elhelyezés, házi betegápo­lás, vagy a szociális otthoni gon­dozás biztosítása. A létbiztonság megteremtése Bács-Kiskun megyében évente mintegy 30 millió forintot fordí­tanak a tanácsok a rossz szociá­lis körülmények között élők meg­segítésére. A rendszeres segély* összege megközelíti az özvegyi nyugdíjat, 1979-ben átlagosan 1200 forintot tett ki: melyet 1800 segélyezett kapott havonta kéz­hez. Általában olyan idős embe­rek, akik valamilyen oknál fog­va nem szereztek nyugdíjjogosult­ságot, betegek, munkavállalásra képtelenek, és tartásra kötelezhe­tő hozzátartozójuk nincs. Felkutatásukra jól működő jel­zőszolgálat alakult ki, hiszen az emberek figyelmét nemcsak fel­hívta az azóta már országos mé­retűvé vált Társadalom az idő­sekért akció, hanem cselekvésre is ösztönzött. Munkahelyi kollek­tívák éppúgy, mint a szociális problémákra érzékeny egyének ajánlották fel segítségüket: tár­sadalmi munkavállalással, vagy éppen csak azzal, hogy szót emel­tek az elesett, bajba jutott em­berek érdekében. Hiszen ameny- myiben a tanácshoz bejelentés ér­kezik, a szociális ügyintézők a helyszínre sietve vizsgálják meg milyen segítségre szorul az idős, vagy munkaképtelen ember. A rendkívüli szociális segélyt azok kapják, akik időlegesen ke­rültek anyagilag hátrányos kö­rülmények közé. Az ügyintézők egyéb tennivalókhoz is segítséget nyújtanak. Például a csökkent munkaképességet, a rokkantságot megállapító orvosi vizsgálat le­bonyolításához. Mentőautót, vagy a termelőszövetkezettől gépkocsit kérve, eljuttatják a beteg embert a munkaképesség-csökkenést vé­leményező orvosi bizottság elé, amely Kecskeméten és Baján te­vékenykedik. A szociális járadékot és átme­neti segélyt azok kaphatják, akik a nyugdíjjogosultság megszerzé­se előtt 50 százalékos csökkent •munkaképességre jutottak, s már nem rehabilitálhatók, munkát nem tudnak vállalni. Hivatásból, humánumból A mindennapi megélhetésre elégséges pénz azonban csak el­enyésző hányada a szociális gon­doskodásnak, még ha számszerű­leg ez is a legtökéletesebben ki­mutatható. Mérhetetlenül többet jelent azonban az a segítség, amely a házi betegápolás, az öregek napközi otthonának „szol­gáltatásain*’ keresztül jelentke­zik. Hiszen az idős emberek több­sége nem a létbizonytalanságtól retteg, hanem a magárahagyott- ság érzésétől szenved. Számukra, amíg mozgásukban nem korlá­tozza őket a betegség, a napközi otthon jelenti az új minőségű kö­zösségi életet. A megye 46 öregek napközi otthonában 1420 gondozott tölti idejét. Az otthonokat fenntartó ta­nárok áldozatkészségét bizonyít­ja, hogy 18 otthoniban napi há­romszori, 23-ban napi kétszeri étkezést biztosítanak. Mindemel­lett rendszeres orvosi felügye­letet, tisztálkodási lehetőséget — s ami a legfontosabb talán — tar­talmas közösségi életet, amelybe éppúgy beletartozik a dolgozga- tás, mint a korhoz szabott szó­rakozás. Üj módszerek keresése Tiszakécskén különleges ott­hon működik, jobb híján a „hét­közi” elnevezést kapta. Lényege az, hogy a gondozottak csak a hót végére távoznak el otthonuk­ba. Érdekes kísérlet ez, de hát törvényszerű, hogy a gondoskodás új formáinak megteremtésére minden lehetséges alkalmat kiak­názzanak. Végül is az idősek gon­dozásának módszereit sem lehet tipizálni, szüntelenül keresni key a legmegfelelőbb, a leghu­mánusabb megoldást. Csak dicséret illeti azokat az üzemeket, vállalatokat, amelyek lehetőségük szerint, támogatják a napközi otthonok működését. A Finomposztó Vállalat bajai gyá­ra, s a TEMAFORG például rend­szeresen juttat hasznos hulladé­kokat az igénylőknek, amelyek­ből a dolgos kezű idős emberek ajándéktárgyakat, használati tár­gyakat formálnak, tevékenysé­gükkel is bizonyítva, hogy alko­tóképességüket megőrizték. A há­ziipari szövetkezet révén értéke­sítik ezeket az apró-cseprő aján­déktárgyakat, s még keresethez is jutnak. S milyen élmény le­het, ha ebből a pénzből telik ar­ra, hogy kiránduljanak azokra a hazai tájakra, ahová egész éle­tükben nem* volt lehetőségük el­jutni ... Megértés, szeretet Az idős emberek lelki világá­nak kutatására ma már a pszi­chológia is szakosodott. Az em­ber, aki életének alkonyára ju­tott, olyan törődést igényel, amely életkori sajátosságainak megfe­lel. A régi mondás igazsága — nehéz az öreg fát átültetni — százszorosán érvényes a kiszol­gáltatottságtól rettegő idős embe­rekre. Ezért is terjedt talán leg­gyorsabban, s továbbra is nagy igény jelentkezik a házi gondo­zás kiterjesztésére. Mit nyújt ez a gondozási for­ma? Az idős embernek megszo­kott környezetében, otthonában az egészségügyi, orvosi ellátást, az étkezést, s ami nagyon fontos, emberi kapcsolatokat is. A taná­csok által alkalmazott 87 házi gondozónő 1200 emberrel törődik megyeszerte. Munkájukat segítik a tiszteletdíjas társadalmi aktí­vák és azok a jó szándékú embe­rek — fiatalok és idősebbek — akik szeretetből, emberségből vállalják ezt a szerepet. Vöröske­resztes aktivisták, szocialista bri­gádtagok, úttörők és KISZ-isták — több mint ezren vannak a me­gyében — kopogtatnak be rend­szeresen a patronáltjukhoz, hogy ebédet, orvosságot vigyenek, tü­zelőt készítsenek, vagy csak ép­pen beszélgessenek egy kicsit. Tsz-ek az öregekért A termelőszövetkezetek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a megöregedett egykori tsz-tagok- na. Nemcsak a járandóságot biz­tosítják számukra, hanem gon­doskodnak is róluk. A kecskemé­ti járásban a mezőgazdasági 'nagyüzemek eddig tíz gondozót állítottak munkába, de Kiskunha­las, Kiskőrös tanya világában is tevékenykednek hivatásos gondo­zónőik. A bogárzói egykori isko­lában kialakított szociális köz­pont példaként állhat az újsze­rű, a helyi sajátosságokat figye­lembe vevő gondozási munka ki­alakítására. Végül, de nem utolsósorban szólni kell azokról, akik a megye 14 szociális otthonában élnek, szám szerint 1600-an. Tény, hogy a szociális otthonok bővítésének ellenére is sorban állnak a szo­ciális otthoni elhelyezésre várók, akik számára ez a gondoskodási forma jelenti az egyetlen lehet­séges megoldást. Szakosított otthonok Örömmel értesültünk arról, hogy ezekben az intézményekben a megfelelő ellátás mellett már az a törekvés is érvényesül, hogy az idős ember korának és álla­potának megfelelő körülmények között élhessen. Az elkövetkező években a szociális otthonok sza­kosítását — a már kidolgozott ter­vek szerint — végrehajtják. En­nek nyomán megszűnik az az ál­datlan állapot, hogy értelmi fo­gyatékosok. ép szellemű idős em­berek kényszerű együttélése za­varja az otthonlakók közérzetét. Társadalmunk nyilvánvaló tö­rekvése, hogy az idős emberek életét megkönnyítse, korántsem gondok nélküli. Egy adott szituá­cióban, amikor az ország lakos­ságának 20 százaléka a nyugdíjas korosztály tagja, nem is lehet problémamentes. Hiszen szinte minden ember más-más, más­ként gondolkodik, másként él. A viruló, még dolgozó városi nagy­mama, s az elesett tanyai kortár­sa csak a statisztikai számok so­rában kerülhet egy helyre. De a létbiztonságot, a nyugodt öregsé­get mindenkinek meg kell terem­teni, ez olyan követelmény, amely a szocialista társadalom humánu­mából következik. S ebben a munkálkodásban részt venni nemcsak a szocálpolitikával fog­lalkozók munkaköri kötelessége, de minden állampolgár feladata is. Kinek-kinek ereje, tehetsége, embersége szerint. Nagy Mária Atomerőművi berendezések, határidő előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom