Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-01 / 51. szám
4 0 PETŐFI NEPE • 1981. március I. KISKUNMAJSAI JONATHÁN TSZ A dollárt hozó milliók... A huszonnyolc híján tízezer hektáros szövetkezet kedvezőtlen termőhelyi adottságú. Az elmúlt néhány évben sokat tettek az ott dolgozók annak ér. dekében, hogy minden fillért hasznosítsanak a közös számára. Az alaptevékenységhez szorosan kötődő Uzemágakat hoztak létre. A baromfi vágó mel. lett konyakosmeggyet előállító üzem Is dolgozik immár négy éve. Az évi négyszáz tonna produktum termelési értéke meghaladja a hetvenmillió forintot. A háromszáz hektár fűszerpaprika, a száz hektár paradicsom, az ötven hektár káposzta, a kétszázhet. ven hektár burgonya és vegyeszöldség adja az alapot az elmúlt nyáron felavatott korszerű élelmiszer, szárító működtetéséhez. Az tizem alig több mint fél év alatt ezerszáz tonna paradicsompaprikát dolgozott fel. valamint jelentős mennyiségű petrezselyem-, zellerlevelet és póréhagymát A szárított termékeket zömében Hollandiába. Nyugat-Németországba és Angliába szállítják. Az elmúlt évben négyszázezer dollár értékű tartósított terméket adtak fel. Keresszegi Attilával, a modern szárítóüzem vezetőjével beszélgettünk az elmúlt fél esztendő gazdasági sikereiről, a távlatokról és a gondokról is, amelyek nehezítik az ott dolgozók munkáját. 0 Keresszegi Attila üzemvezető: — a fűszerpaprikánál a többlet, munka az átvételi árban még nem tükröződik. (Váradi Ibolya felvé. telei) 5W3 0 Korszerű technológia segítette a paradicsom- paprika feldolgozását. mwm 0 A szárítókra csak utóérlelt, kiváló minőségű fűszerpaprika került. — Az élelmlszerszáritás önálló szakma. A korábbi években ezen a vidéken nem foglalkoz. tak vízelvonásos tartósítással. Tapasztalatok nélkül, a homokra „épült” az üzem ... — Egy új üzemet indítani, életre kelteni szép és nehéz feladat minden szakember számára — 'mondja az üzemvezető. — Természetesen ehhez szakmai elhivatottság és egy bizonyos fokú fanatizmus is kell. Hit abban, hogy amit csinálunk, amennyivel többet dolgozunk, mint a napi nyolc óra, az valahol, valamikor kamatozik. Mielőtt Majsára kerültem, öt évig Szegeden egy hasonló rendszerű szárítónak voltam a művezetője. Az ott tanultakat, tapasztaltakat fel tudtam használni az üzem indításakor. Fiatal, lelkiismeretes, szakképzett gárda a miénk. Ügy gondolom, ez nagyban hozzájárult sikereinkhez. Kevesen mondhatják el magukról, hogy félév múltával a legnagyobb elismerés hangján beszél rólunk a nyugatnémet és az angol vevő egyaránt, örülünk neki, hogy úgy tartják: jelenleg a majsal szárító gyártja a legjobb minőségű portékát. — Az üzemet járva feltűnik, hogy csupa márkás „nyugaU", géppel dolgoznak... 1 — A kiváló minőségű szdrít- mány előállításához sok minden kell. Többek között hibátlan, elsőosztályú nyersanyag. Természetesen tisztességes, lelkiismeretes munka, no és korszerű, mindent tudó gépek sora... Ez utóbbit még sajnos csak nyugatról tudjuk beszerezni. Huszonnyolc millió forint értékű, világszínvonalon dolgozó gépet, berendezést kaptunk. Termelési értékünk egymillió dollár fölött lesz az idén. Nem egészen fél év alatt az államtól kapott devizát szárítmá- nyalnkból visszafizettük. Soksok beruházás esetében örülnének nagyon, ha Ilyen rövid idő alatt — szakmai zsargonnal élve — „kigazdálkodnék” a devizáért vásárolt gépek ellenértékét. Oly sokat beszélünk manapság az eszközhatékonyságról. Speciális helyzetünkből adódóan mi mindent elkövethetünk annak érdekében, hogy hatékonysági hányadosunk a lehető legkedvezőbb legyen... ... .. — Hallgatva az elmondottakat, úgy tűnik, ideális állapotok uralkodnak Kiskunmajsán. — A jó munkához szükséges feltételek adottak. Ez nem kevés. Lehetőségünkhöz mérten új technológiával, újításokkal igyekszünk olyan helyzetet teremteni, hogy minél kevesebb munkáskézre legyen szükség. Biztató kísérleteink vannak a vöröshagyma gőzhámozásánál. Az országban mi vagyunk az egyedüliek a szárítók közül, akik több tonnás nagyságrendben tisztítottak már hagymát ezzel az eljárással... Apropos’ vöröshagyma. Ügy tűnik, megoldhatatlan feladat elé állít bennünket a megyei ZÖLDÉRT. Érvényes szerződésünk van napi nyolcvan—százhúsz mázsa tisztított vöröshagyma vásárlására. A szárítóberendezés konstrukciójából adódik, hogy csak teljes kapacitás esetén számolhatunk kod-, vező energiafelhasználással. Nagyon hiányzik a folyamatos üzemeltetéshez ma is az a két teherautó vöröshagyma, amelyet megállapodásunk ellenére nem szállított a ZÖLDÉRT. Ma is az egy vagonos mennyiség helyett tizenkilenc mázsát csöpögtettek. Hiába tervezünk, hiába szervezzük pontosan a munkát, ha a partner megbízhatatlansága miatt hátrányos helyzetbe kerülünk. Az esetleges kötbér-kártérítés sem segít rajtunk, mert feleslegesen többletként el kell égetnünk néhány száz köbméter gázt, fel kell használnunk sok-sok kilowatt energiát. S ha innen nézzük a kérdést, akkor a népgazdasági érdek is azt diktálná, hogy feleslegesen ne pazaroljunk. — Fűszerpaprikát is szári, tottak a nyáron... — A szövetkezetben termett fűszernövény jó részét az üzemben dolgoztuk fel. A gondos agrotechnika, a körültekintő bánásmód, a kéziszedés jó minőségű félterméket eredményezett. Sajnos, a törődés, a többletmunka az átvételi árban nem tükröződik. Pedig ha tenni akarunk, márpedig akarunk tenni valamit, a fű- szerpaprika minőségének javítása érdekében, akkor az elsődleges kell hogy legyen: az extraáruért annyit fizessenek, hogy benne legyen a többletmunka ellenértéke is. Mi, itt a szárítóüzemben dolgozók mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a csak nyugati exportra termelő gépek körül rendben menjen minden. Most már a rajtunk kívülálló körülményeket kellene úgy igazítani, hogy a majsai homokon termett zöldség minél több dollárt hozzon a népgazdaságnak, és tisztességes jövedelmet adjon a szőkébb pátriában dolgozóknak is... Szabó Pál Miklós KÉT ÉVTIZEDES A TISZAKÉCSKEI HÉVÍZHASZNOSÍTÁS A példa követhető 0 Egész éven át mindig van tennivaló az Űj Elet Tsz melegvízfűtésű blokkházában. (Straszer András felvétele) Jövőre lesz húsz esztendeje annak, hogy Tiszakécske külterületén az Űj Elet Tsz-ben feltárták az első mélyfúrású kutat. A szövetkezet ásványvíz-palackozó üzemének jelenleg is ez szolgáltatja az országszerte ismert, kerekdombi ásványvizet. Azóta a szövetkezet valamint a nagyközség területén az újabb mélyfúrásokkal együttesen hat hévízforrást tártak fel. Ezeknek a vizét a haj- tatásos kertészetek fóliasátrainak, növényházainak fűtésére, valamint kommunális célokra használják fel a tlszakécskeiek. Az Űj Elet, a Béke és Szabadság, valamint a Tiszagyöngye Tsz az elmúlt másfél—két évtized alatt tekintélyes mennyiségű hajtatott salátát, paprikát, paradicsomot és virágot nevelt a fűtött fólia alatt. Kecskemétre, Szolnokra. a fővárosba, sőt az országhatáron túlra is jutott bőségesen ezekből a kertészeti termékekből. Emellett a hévíz szolgáltatta fűtőenergia felhasználósával sok millió palántát neveltek a nagyüzemi és a háztáji kertészeteknek a szabadföldi saláta, paprika, paradicsom, káposzta termesztéséhez. A Tiszagyöngye Tsz a környék legjelentősebb fejeskáposzta-ter- mesztője, ahonnan évente friss nyárikáposztát, ősszel, télen pedig savanyított apró- és fejeskáposztát szállítanak külföldre. Hévízzel fűtött fóliasátraiban a szövetkezet főként káposztapalántát nevel. Ojabban a Tiszagyöngye Tsz gazdái a hévíz másirányú hasznosítására is gondolnak. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, valamint az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt útmutatásai alapján, a termálvizet a tömegtakarmány hökezeléses szárításánál, tartósításánál akarják felhasználni. A percenként csaknem kétezer liter hévizet adó kútból kiaknázott hőenergia a szövetkezet melléküzemága forróvíz-szükségletének a fedezésére, tiszabögi épületeinek fűtésére is elegendőnek látszik. A Tiszagyöngye Tsz ily módon a fűtőolaj- és villamosenergia-felhasználását jelentékenyen csökkentheti, sőt egyes ágazatokból teljesen kiiktathatja. A Béke és Szabadság Tsz-ben feltárt hévíznek változatlanul a hajtatásos primőtermesztés, tavasztól őszig pedig a termálfürdő a legfőbb alkalmazási területe. A- magas ásványianyag-tartalmú és gyógyító hatású tiszakécskei hőforrás vizét célszerű lenne a nagyközségben egy minden évszakban igénybe vehető termálfürdőbe is bevezetni. Ehhez azonban egyelőre hiányzanak az anyagi feltételek. Tiszakécske-Kerekdombon, ahol, az Űj Elet Tsz-nek a melegvizű strandja van és hajtatásos kertészete működik kezdettől fogva, két újabb hévíztermelő kút fúrására lenne szükség. Ezek, valamint a jelenleg is hévizet szolgáltató források hőenergiájának a hasznosításával, a szövetkezet további öt, hat hektárral növelhetné a hajtatásos növények termőterületét. Kerekdombon a korábban alkalmaztatott fóliasátrak, alagutak helyett, a nagy felületű fóliablokkház bizonyult a leggazdaságosabbnak. ' Kísérletek egész sorozata igazolta, hogy a nagy' termőfelületű és légterű fó- liablokkházban igen biztonságos a zöldségféle és a virághaj tatás, nevelés. A tiszakécskei szövetkezetek példájára, Bács-Kiskun megyében másutt is érdemes lenne feltárni meleg vizet adó forrásokat, a szénhidrogének kutatása közben megtalált, az átlagosnál magasabb hőmérsékletű termálku- takat, és mezőgazdasági valamint kommunális felhasználásuk módját megkeresni. Kevés országnak van ilyen lehetősége Európában, mint hazánknak. Az egyéb nyersanyagokban szegény, de hőforrásokban gazdag Duna—Tisza köze, Tiszántúl, Dunántúl további fel- emelkedését gyorsítaná meg a természetes hőenergia hasznosítása. K. A. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Makula és a nyitott táskák Ügy látszik, az embereknek sok pénzük van. Legalábbis egyes embereknek. Olyan sok, hogy ha netán eT is tűnik a táskájukból néhány száz, vagy néhány ezer forint, nem kiáltanak tolvajt, nem hívnak rendőrt, hanem egykedvűen tudomásul veszik a tényt: valaki ügyesebb, élelmesebb volt náluk, és bizony megrövidítette őket. Az is lehetséges azonban, hogy azért nem csapnak lármát, miután felfedezték a pénztárca hiányát, mert önmaguk felelősségét, pontosabban felelőtlenségét is érzik az összeg eltűnése miatt, talán szégyenük, ami velük történt. Mindez természetesen nem menti annak a bűnét, aki ellopta a pénzt. Makula Mária Erzsébet, huszonhét éves asszony, akinek állandó lakhelye Kecskemét, Kullai köz 3., de ténylegesen Solton, az Aranykulcs utca 25. szám alatt lakik. Két gyereke van, kétszer volt büntetve lopások miatt. Második büntetéséből 1978 márciusában szabadult. Két és fél évet töltött akkor börtönben. Ha róla, az általa elkövetett lopásokról írunk, nem azért tesszük elsősorban, mert valamiféle különleges esetről, ügyről van szó. Sokkal inkább azért, hogy megerősítsük a közmondás igazságát: alkalom szüli a tolvajt. Márpedig Makula Máriának meglehetősen sok alkalma volt, sok kínálkozó lehetőséget használt ki boltokban, üzletekben, nagyobb forgalmú helyeken. A tolvaj nagyon egyszerű asszony, így hát soha nem volt képes arra, hogy különleges ravaszsággal, kifinomult cselekkel szerezze meg a pénzt. Igaz, erre — amint az esetekből látni fogjuk — nem is volt szüksége. A kihívó lehetőségek tálcán kínálták neki a pénztárcákat, s ő bizony egyetlen egy esetben sem mulasztotta el a lopást. Minden lopása azonos módon, szinte azonos körülmények között történt: 'a földre tett, nyitott táskákban meglátta a pénztárcát, kivette és távozott. Az ember, megismerve az ügyeket, szinte csodálkozik az emberek — esetünkben kizárólag nők — könnyelműségén. Először a múlt év januárjában kerítette hatalmába a kísértés Makula Máriát, amikor a kecskeméti Pajtás Áruházban gyerekének cipőt akart vásárolni. Lehajolt, hogy fölpróbálja az apró lábbelit, s észrevette, hogy a padlón, közvetlenül a lába mellett egy nyitott táska van, benne pénztárca. Gondolkodás nélkül kiemelte a bukszát, és a gyerekkel távozott. A pénztárcában 2500 forint volt, amit Makula megtartott... Soha nem derült ki, hogy kié volt a piros színű táska és a pénz. Két hónap múlva, 1980 márciusában a kecskeméti Nagykőrösi utcai kenyérboltban volt Makula Mária. A pultnál sorba álva várakozott, táskáját letette a földre. Ekkor vett észre egy másik táskát, amely nyitva volt, s látszott, hogy benne pénztárca van. Az asszony lehajolt, kivette és távozott. Hatszázhúsz forinttal lett gazdagabb. Itt sem derült ki soha, hogy kit lopott meg. Szintén tavaly márciusban, a kecskeméti szalagházi ABC-ben „találkozott” Makula Mária egy nyitott táskával, benne pénztárca. A zsákmány itt csupán hetven forint volt. Itt sem derült ki soha, hogy kitől lopott. Persze az illető — mármint a károsult — könnyebben legyintett a hetven forintra, mint mondjuk az, akitől a két és fél ezer forintot lopta el a tettes. Bizonyos mértékig vérszémet kaphatott Makula Mária a sikeres lopásoktól, mert ugyancsak tavaly márciusban még egy harmadikat is elkövetett. Az UNI- VER piaccsarnoki áruházában egy polc mellett megállt. Mellette egy asszony a polcon elhelyezett ruhaféléket nézegette, táskáját maga mellé, a padlóra tette. Makula ezt meglátta — mondanunk sem kell, hogy a táska nyitva, benne láthatóan a pénztárca —, s az alkalmat kihasználva kiemelte a pénztárcát, benne 1550 forinttaL Sem a nyomozás, sem a bírósági eljárás során nem derült ki, hogy kitől lopta ezt a pénzt a tolvaj. A következő történet ismét a sablonhoz igazodik: Kecskemét, Alföld Áruház,^1980. április. Makula Mária észrevette, hogy egy vásárló nyitott táskáját maga mellé, a padlóra tette. A tolvaj belepillantott, s meglátta a pénztárcát. Lehajolt, kivette és távozott: 1300 forint volt a „haszon”! Itt sem sikerült megállapítani, hogy kinek a pénzét lopta el. Nem sokkal ezután a kecskeméti Szabadság téri Csemege-boltban hasonló módon és körülmények között — máig ismeretlen asz- szonytól — 620 forintot lopott. A Bizományi Áruházban — talán már nem is kellene leírni — egy asszony a nyitott táskáját a földre tette. Makula észrevette, hogy benne van a pénztárca. Kiemelte, távozott, hétszáz forint volt a bukszában. Ügy látszik azonban, túlságosan elragadta a sikersorozat Makula Máriát. Figyelme lazult, tévesen értékelte a körülményeket, túlságosan nagy kockázatát vállalta a lebukásnak. Egy alkalommal például a kecskeméti SZTK cukorgondozója előtt várakozott sokadmagával. Ültek a pádon, várták, hogy sorra kerüljenek. Makula Mária mellett foglalt helyet egy idős asszony, s ahogyan az már lenni szokott, nyitott táskáját maga mellé téve üt türelmesen. Egyszer nyílik a rendelő ajtaja. Az asszony felugrik, hogy a beutalóját odaadja. A táska marad a pádon — amint említettük, nyitva —, s a kedvező pillanatot kihasználva Makula fölvette és elhagyta az épületet. A megszeppent asszony már csak hűlt helyét találta táskának, asszonynak, pénznek. Mert a táskában több, mint kétezer forint volt, de egyéb apróságokat is magával hordott. A teljes kár meghaladta a háromezer forintot. Az asszony igazolványait Makula bedobta egy postaládába, a posta pedig a rendőrségnek adta át. Végül is Makula Márias a kecskeméti piaccsarnokban bukott lé. Hagymát vásárot T. I-né elárusítótól. De amíg a hagymát mérte, válogatta az eladó, ő letette á táskáját a földre, s közben észrevette, hogy egy másik táska is van ott, benne a pénztárca. Fizetett, majd amikor lehajolt a saját táskájáért, áttette a pénztárcát az övébe és elment. T. I-né azonban a következő pillanatokban észrevette a hiányt, s futni kezdett a tolvaj után. Az SZTK előtt érte utói. Makula nem tagadta a tényeket, az 1200 forintot — ennyi volt a bukszában — visszaadta. De ez egyben a lebukást is jelentette Makula számára. Az azonban kétségtelen, hogy amíg feledékeny, köny- nyelmű emberek lesznek, mindig akadnak Makulák is. A nyitva hagyott, pénztárcát kínáló, földre tett táskák tulajdonosait természetesen a törvény nem bünteti. A tolvajt viszont igen. Makula Mária például az említett cselekményekért egy év és 1 ízhónapi börtönt kapott, és három évre eltiltották a közügyekben való részvételtől. Súlyosbító körülményként vette figyelembe a bíróság, hogy visszaeső, hasonló bűntettért már kétszer volt börtönben. Enyhítő tényező volt viszont, hogy cselekményeit megbánta, őszinte beismerő vallomást tett, és hogy két kiskorú gyerekről gondoskodott. Az ítélet jogerős. G. S. Mezőgazdasági kisgépkezelő tanfolyam Hazai és külföldi gyártmányú kistraktorok, kerti gépek kezelésére, az erre vonatkozó jogszabályok ismertetésére nyolchetes tanfolyamot szervez Kecskeméten a Megyei Művelődési Központ. , A tanfolyam helye a Megyei Művelődési Központ Műszaki és Természettudományi Stúdiója, ahol az elméleti oktatást, valamint a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet, Kecskemét, Kisfái 182., ahol a gyakorlati foglalkozásokat tartják. A hallgatók a tanfolyam elvégzéséről látogatási bizonyítványt kapnak. Aki a tanfolyamon a közlekedési ismeretekből eredményes vizsgát tesz, munkagépvezetői, segédmotorvezetői engedélyt szerez. A tanfolyam március 12-én, csütörtökön délután 17 órakor kezdődik a művelődési központ első emelet 84-es számú helyiségében, és május 12-én fejeződik be. Csütörtökön délután elméleti oktatást, szombaton délután és vasárnap dél- élőtt gyakorlati foglalkozást tartanak. A tanfolyamra március 10-ig lehet jelentkezni a művelődési központ műszaki, és természettudományi stúdiójában.
