Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-19 / 66. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 66. szám Ára: 1,40 Ft 1981. március 19. csütörtök • Elutazott hazánkból a kanadai külügyminiszter. Képünkön: dr. Mark Rudolph MacGuigant a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Púja Frigyes magyar külügyminiszter (jobbra) búcsúztatta. (MTI- fotó) Elutazott hazánkból a kanadai külügyminiszter MEGBESZÉLÉS AZ ÉVM ÉS A MEGYE VEZETŐI KÖZÖTT Egyeztették az építésügyi ágazat feladatait A VI. ötéves területfejlesztési terv előkészítése során tegnap ismét megbeszélésre került sor Kecskeméten. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a megye illetékes párt- és tanácsi vezetői feladategyeztelő megbeszélés keretében áttekintették az építésügyi ágazat munkáját, s további Bács-Kiskun megyei feladatait. Jantner Antal építésügyi ,és városfejlesztési miniszterhelyettest Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára és dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta. A tárgyalás során értékelték az V. ötéves terv fontosabb feladatainak végrehajtását. Megállapították, hogy a megye építőipara az elmúlt öt évben tervszerűen fejlődött. A vállalati, üzemi, szövetkezeti kollektívák, szocialista brigádok a megyében az ágazat élvonalában dolgoztak. Munkájukkal többször érdemelték ki a kiváló címet és más kitüntetéseket. A tervidőszak elején kimutatott csaknem 2 milliárd forint kapacitáshiányt sikerült csökkenteni. Összességében teljesült a megye lakásépítési terve, felépült számos jelentős termelőüzem, egészségügyi, művelődésügyi, kereskedelmi és egyéb létesítmény. A kecskeméti házgyár a megye építőiparának jelentős bázisává fejlődött. Megyei üzemek jelentős részt vállaltak a könnyűszerkezetes program végrehajtásából is. Az eredmények elismerése mellett rámutattak az ágazat munkájának fogyatékosságaira is. Nem volt megfelelő az egyes beruházások előkészítése, kivitelezésének szervezettsége. Továbbra is súlyos lemaradások mutatkoznak az épületfenntartási, -felújítási és -korszerűsítési munkák területén. Ezek egyben jelzik a VI. ötéves tervidőszak fontosabb feladatait is. Az ÉVM, valamint a megye párt- és tanácsi vezetői egyetértettek abban is, hogy az ágazat munkájában az eddigieknél következetesebben kell érvényesíteni a hatékonysági, és a minőségi követelményeket. Fontos tervszerűen keresni és támogat- ti a takarékos, egyszerű és olcsó megoldásokat, az előkészítő, ter-; vező munka során, s a kivitelezés folyamatában is. Szükséges továbbfejleszteni az együttműködés minden formáját és előbbre lépni a szakosodásban, a meglévő erők és eszközök jobb kihasználásában, a termelés gazdaságosságának javításában. A minisztérium nagyra értékeli azokat az erőfeszítéseket, kezdeményezéseket, amelyeket a megye a magánlakás-építés szervezett támogatásában, a lakossági építőipari szolgáltatások fejlesztésében elért. Egyben szükségesnek tartja, hogy a megye fokozza erőfeszítéseit a fenntartási építés átfogó feltételeinek megteremtésében. A feladatok áttekintése során a megbeszélés résztvevői megtárgyalták azokat a konkrét megyei kérdéseket is, amelyek az ágazat további fejlődésével kapcsolatiban közös tennivalókat igényelnek. Ilyenek a többi között a magánlakás-építés tervellátása,' anyagellátása, szervezett támogatása. S. B. Mérlegzáró közgyűlések a megye ipari szövetkezeteiben Eddig a megyében huszonhét ipari, illetve háziipari szövetkezet tartotta meg mérlegzáró közgyűlését. A tapasztalatok szerint a nehezebb gazdasági körülmények között is eredményesen gazdálkodott a szövetkezeti ipar. Az alábbiakban néhány mérlegzárő közgyűlésről tájékoztatjuk olvasóinkat.' Eredményes esztendőről adott számot a napokban tartott mérlegzáró közgyűlésen a Kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezet vezetősége. Az elmúlt évben 9,9 százalékkal teljesítették túl terveiket. A termelés mennyiségi és mihőségi színvonalának növekedését á hatékonyság fokozásával érték él, többek között az egy főre jutó saját anyagmentes termelési érteje 9,5 százalékkal emelkedett. A jól és eredményesen végzett munka nyomán az egy .dolgozóra jutó átlagbér a tervezett 4,8 százalék helyett 8,7 százalékkal növekedett. Ugyancsak jelentős eredménynek számít, hogy az 1979. évinél 38 százalékkal több lett a kiosztható részesedés. A vezetőség számot adott arról is, hogy 1980-ban 1 . millió 673 ezer forintot fordítottak beruházásra, főleg a termelést segítő és könnyítő I kisgépek beszerzésére. Ezenkívül nagy segítséget jelent a múlt évben vásárolt autódaru. 'Elismerésre méltó a szövetkezet kilenc szocialista brigádjának tevékenysége. A lelkiismeretesen végzett termelő tevékenységen túl tavaly 42 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, ezzel is hozzájárulva a szövetkezet, valamint a városi gyermekintézmények fejlődéséhez. A vezetőség beszámolója értékelte az V. ötéves terv legfőbb eredményeit is. A szövetkezet az elmúlt öt évben jelentősen fejlődött és a város lakásgondjait 343 lakással enyhítette. A múlt évben 57 lakást adtak át, az idén pedig 76 új lakó költözhet be .otthonába. Nehéz gazdasági évet zárt a kecskeméti Cipőipari Szövetkezet — 'mondotta beszámolója bevezető részében Szabó Ferenc elnök. — Az árképzési megszorítások, amelyek az elmúlt év eleji termelői és fogyasztói árak rendezésével léptek életbe . — valamint a gyártási technológiában történt átállások miatt a tervezett nyereséget nem tudta elérni a szövetkezet. Ezek ellensúlyozására anyag- és energiatakarékossági intézkedéseket hozott a vezetőség, amelyeket a dolgozók fegyelmezetten betartottak, s ez lehetővé tette, hogy mégis 1 millió forint nyereséggel zárja az' évet a szövetkezet. Az V. ötéves tervet értékelve az elnök elmondta, hogy a szövetkezet termelése 40 százalékkal emelkedett. A lakossági szolgáltatás javítására megnyitotta a Lu- ther-udvari és a Széchenyi városi gyorsjavító szalont, amelyek építésére és gépesítésére 3 millió forintot költött. A VI. ötéves tervről szólva hangsúlyozta, hogy a legfontosabb feladat a végleges telephely kialakítása. Ennek építése folyamatban van és 1982-ben végre megfelelő körülmények között dolgozhat majd a tagság. — Az új Kuruc téri üzemben korszerű eszközökkel folyik majd a termelés, s ez évtizedekre meghatározza majd a cipőiparban és a szövetkezeti mozgalomban elfoglalt helyünket — mondotta befejezésül az elnök. A Bajai Háziipari Szövetkezet elnöke, Csankó Tibor beszámolója elején hangsúlyozta, hogy elmúlt évi terveiket már az új gazdasági intézkedések szellemében dolgozták ki. Különösen a nyereségszabályozás és a toértömeg-gdZ- dálkodásra való áttérés okozott sok gondot. A szövetkezet tagságának fegyelmezett munkájával azonban sikerült leküzdeni a nehézségeket. Ily módon a 21,3 millió forintos termelési tervét 3,7 millió forinttal tudták túlteljesí- téhi. Az egy dolgozóra jutó termelés 15 ezer, az egy főre eső nyereség csaknem 3 ezer forinttal emelkedett. A termelést időnként váratlan anyagellátási nehézségek akadályozták, ezeket azonban sikerült áthidalni. Gondot okozott többek között az exporttermelésben a szőnyegek iránti érdeklődés csökkenése. Ezt a hazai igények erőteljesebb kielégítésével pótolják. Gátolta a munkát a szövetkezet beruházásának elhúzódása is. Emiatt még most is igen kedvezőtlen körülmények között folyik a termelés a fő épületben. A szövetkezet a VI. ötéves terv időszakában az előirányzatok szerint eléri majd majd az évi 35 millió forintos termelési értéket. Évente 7 százalékos termelésnövekedés melett 5—6 százalékkal kívánják a bérszínvonalat emelni. Idei termelésük elsősorban kötöttáruból és ruházati (Cikkekből emelkedik majd. N.' O.—O, L. OTP-HITEÍ * SZÖVETKEZETI ÉS ÁLLAMI TÁMOGATÁS Szőlőtermesztő szakcsoport alakult Szabadszálláson Megkezdték a telepítés előkészítését • Az Aranyhomok Tsz a szőlőfeldolgozásban, borászatban is segítséget nyújt a szakcsoportnak. Képünkön: A szövetkezet ászokpincéje. (Mé- hesi Éva felvétele) Századokon át híre, neve volt a szabadszállási szőlőnek és bornak. Ezt a hagyományt ápolja napjainkban az Aranyhomok Termelőszövetkezet, amely számos értékes díjat, arany-, ezüst-, és bronzérmet szerzett a legutóbbi évtized borversenyein. Az 1960- as években telepített szőlőit folyamatosan széles sorú, magas- művelésű ültetvénnyé alakította át jelentős áldozatvállalással a közös gazdaság. A következő esztendőkben pedig a legkeresettebb és legjobb minőségű bort adó szőlőfajták telepítésével 138 hektárral gyarapítja a nagyüzemi ültetvényt. Ebben a munkában a szomszédos Izsáki Állami Gazdasággal is együttműködik az Aranyhomok Tsz. A szabadszállási szövetkezet tagsága nemcsak a nagyüzemben, hanem a háztájiban is szívesen gondozza a szőlőt. A régi gyalogművelésű szőlőparcellákat korszerűsítik, ahol szükséges, a háztáji ültetvényeket legújabb fajták telepítésével egészítik ki. Az Aranyhomok Tsz tagjai a nagyközség aranyegyházi határrészén két éve kezdtek hozzá saját erőből, szövetkezeti és állami támogatással a táblásán művelhető háztáji szőlő telepítéséhez. A jelenleg már 9 hektáros ültetvény 3—4 év múlva terem. Szabadszálláson azonban nemcsak a szövetkezeti gazdák, hanem mások is híven ápolják a szőlőtermesztési hagyományokat. Az Arany homok Tsz kezdeményezésére és annak keretében, tavaly alakult meg egy huszonnyolc tagú szőlőtermesztő szakcsoport, amely úgyszintén ültetvénytelepítésre fogott össze. Közülük tizenegyen az Aranyhomok és a Lenin Tsz tagjai, a többiek nem szövetkezeti gazdák. A nagyközségi tanács az állami tartalékte-. rületből, amelynek egy részét zártkertté nyilvánították, 14 hektárt adott át tartós használatra a szakcsoportnak. A termelő közös- ' ség Mathiász János nevét vette ‘ fel, és az Aranyhomok Tsz ága* zatvezetőjét, Kurin Csabát választotta meg elnöknek. A vezetőség irányításával még az elmúlt évben megkezdődött a talajjavítás, tereprendezés, a sző- lőültptésre kiszemelt terület táp- anyagf el töltése. A talaj forgatás zömét már a múlt évben elvégezték, ami a kedvezőtlen időjárás miatt erre az esztendőre maradt, azt a napokban fejezik be. A szőlőtermesztő szakcsoport megvásárolta a szaporítóanyagot, kékfrankos, Jubileum 75, saszla, rizlingszilváni és egyéb borszőlőfajtákat, "valamint a legkeresettebb csemegeszőlőket. Az idén mind a 14,-jiektárt elültetik. Később 50 hektárra egészítik ki. A szabadszállási Mathiász János Szőlőtermesztő Szakcsoport ültetvénytelepítése több mint kétmillió forintba kerül. Ehhez hektáronként mintegy 80 ezer forintos állami támogatásban részesül a közösség, amelynek tagjai saját erőből, az előzetes költségekre már jelentősebb összeget befizettek. Számukra személyenként 25 ezer forintos hitelt nyújtott az Országos Takarékpénztár kunszentmiklósi fiókja. Az OTP- hitel törlesztését a telepítéstől számított öt év múlva kezdi meg a szakcsoport tagsága, amikor a szőlő már termőre fordult. A szabadszállási Mathiász János Szőlőtermesztő Szakcsoport megalakulása jó példa arra, hogy szövetkezeti és állami támogatással, a saját anyagi erőforrások egyesítésével, miként lehet költséges, de rövid idő alatt megtérülő beruházásra vállalkozni. K. A. i# A szabadszállási szövetkezet traktoristái készítik 610 a talajt a Mathiász János Szőlőtermesztő Szakcsoport ültetvénytelepítéséhez. (Tóth Sándor felvétele) Bizonyára sokan emlékeznek még Ortutay Gyula néprajztudós elismerő mondataira, melyekkel az ország nagy nyilvánossága előtt szólott egy Bács-Kiskun megyei kisközség nemes törekvéseiről. Arról beszélt halála előtt néhány esztendővel — élőszóban és írásban —, hogy Csávoly község példát mutaur a hagyományőrzésben. Azt megelőzően ugyanis létrehozták ebben a nemzetiségiek által lakott helységben a falumúzeumot, megírták és megjelentették a falu- történetet és rendszeresen írták a falukrónikát. Akkoriban ez a sokakhoz,eljutott nyilatkozat nagyban elősegítette megyénkben a krónikaírás fellendülését. Egyre- másra elkezdték — vagy folytatták — az egyes települések gazdasági-politikai, valamint kulturális és sporteseményeinek írásokkal és képekkel való rögzítését, megörökítését. Lelkes pedagógusok, tanácsi dolgozók, KISZ-tagok és mások működtek közre annak érdekében, hogy minél sokrétűbben, minél beszédesebben si- ' kerüljön az utánuk jövő nemzedékek elé tárni gazdagodó . jelenünk tényeit, eseményeit, történéseit. Mert a krónikaírók hivatásérzettel végzett, áldásos tevékenységének ez az egyik, talán legfőbb célja. Az, hogy a majdani emberek, ha érdeklődnek — mert hisszük, reméljük, hogy érdeklődnek majd — az előttük élők és munkálkodók törekvéseiről, eredményeiről, akkor legyen miből tájékozódniuk. Nem is/ szólva a helytörténeti kutatókról, tudós történészekről, a társadalmi jelenségek vizsgálóiról, akiknek majdan valósággal kincsesbányát jelent egy- egy ilyen megőrzött falukró- niká. Van egy nagy-nagy előnyük ezeknek, a formájukat tekintve is tetszetős kéziratos köteteknek: az, hogy a mindennapi élet- tények aprólékosan és pontosan tetten érhetők lapjaikon. Az óvodás korú kisgyermektől a nyugdíjasig, a termelőszövetkezeti paraszttól a helybeli értelmiségi lakosig, szinte mindenki jelen van valamilyen formában a krónikák kézzel írott, igényesen összeállított oldalain. Es ez vonatkozik az újabban gyarapodó üzemi krónikákra is. Az ilyen kötetbe gyűjtött dokumentációs anyag minden bizonnyal nagymértékben megkönnyíti majd a mai kort vizsgáló történész munkáját. Aki csupán egy-két alkalommal, akár csak futólag is megismerkedett a gyakorlatban a történetírók munkájával, az jól tudja, milyen haszonnal, milyen nagy érdeklődéssel fogad a kutató • minden forrásanyagot, dokumentumot, ami a keze ügyébe kerül. A mai krónikaírók sokoldalú munkájának ez lesz valamikor az egyik legfőbb értéke, haszna, jelentősége. Természetesen a krónikák írói, összeállítói nem csupán a jövőnek dolgoznak. Számítanak arra is, hogy a ma élő emberek közül minél többen kézbe vegyék közös tevékenységük beszédes produktumait. Méghozzá azzal az üdvözölt céllal, hogy ezeken keresztül is minél jobban megismerjék változó korunkat, különös tekintettel a saját település életére, történetére. A fentiek bizonyára sokakat meggyőznek arról, hogy a mai krónikaírók szép szorgalmának nehezen túlbecsülhető , haszna van. Éppen ezért szerintünk minden segítséget, támogatást megérdemelnek. Y. M.
