Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-25 / 47. szám

1981. február 25. • PETŐFI NEPE • 3 Pártnapok a megyében A január közepén kezdődött po­litikai rendezvénysorozatban teg­nap Baján két oktatási intéz­ményben tartottak pártnapot. A III, Béla Gimnáziumban össze­gyűlt érdeklődők előtt Gero Sán­dor, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője taglalta belpolitikai életünk időszerű kérdéseit, így a gazdasági, . társadalompolitikai tennivalóinkat, s részletesen ki­tért a közművelődési és közokta­tási feladatokra is. A Központi Általános Iskolában dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhe­lyettese volt a pártnap előadója. Ma, február 25-én délután 3 órai kezdettel Rémen, a Dózsa Termelőszövetkezetben Hegedűs Lajos, a hartai Erdei Ferenc Tsz elnöke tart pártnapot. A megyében mintegy hetven he­lyen szervezett rendezvénysoro­zat február 27-én 18 órakor Szalk- szentmártonban, a Petőfi Terme­lőszövetkezetben, ! valamint Bá­tyán a művelődési házban — ugyancsak 18 órakor kezdődő — pártnapokkal fejeződik be. Szalk- szentmártonban dr. Boza József, az MSZMP Kalocsa 'járási Bizott­ságának első titkára, országgyű­lési képviselő, Bátyán pedig Tóth Pál.né, a megyei párt-végrehajtó­bizottság tagja, a BRG szakmun­kása lesz a pártnapi előadó. LAJOSMIZSE Első az ivóvízellátás Lajosmizsén már csaknem tizen­háromezer lakos él. A nagyközség 52 utcája közül 40-ben vezetékes vizet fogyaszt a lakosság. Emel­lett 80 utcai közkút szintén az it­teniek vízellátását szolgálja. Az VI. ötéves terv első évében a Nagy Kálmán, a Radnóti, a Ki­lián György és a Mező Imre út­nak a vezetékrendszerbe való be­kapcsolásával tovább javul a nagy­község ivóvízellátása. Tervezik még a Béke utca vízvezetékének az elkészítését is. A jelenlegi, 40 kilométer hosszú hálózatot — és az év közben eh­hez kapcsolódó utcákét —, külö­nösen a nyári csúcsfogyasztás ide­jén a meglevő három kúttal már nem bírnák kellő nyomással táp­lálni. Ezért a lajosmizsei Nagy­községi Tanács úgy határozott, hogy 1981 első felében a vízműte­lepen megépítteti a negyedik ku­tat, amelynek mélysége 300 méter lesz. Ezzel együtt a legnagyobb fo­gyasztás idején, júniusban és jú­liusban, már 1600 köbméter víz­hez jut naponta a nagyközség la­kossága. Mivel a vízellátás javítása első feladat, s alapvető közérdek, hogy a jövő év végéig, 15 millió forint költséggel megépítsék Lajosmizse 500 köbméter kapacitású szenny­víztisztítóját, a 36 Celsius-fokos melegvizes kút csak mint lehető­ség jöhet számításba egy későbbi hasznosítás céljából. A február 13-i lapszámunkban megjelent hír tehát, amely szerint „Meleg vizet adó forrást tárnak fel az idén Lajosmizsén. Az ehhez szük­séges kútfúrást 700 ezer forintért a vízfúró vállalat dolgozói végzik. A meleg vizet elvezetik majd a községi fürdőbe, magyarázatra szorul. A meleg vizet ugyanis majd csak azután hasznosítják, miután az ivóvízellátást teljesen megoldották. A nagyközség lakosságával együtt azonban reméljük, hogy a meleg víz adta lehetőség hasznosí­tására is majd egyszer sor kerül. K — I MSZBT-vetélkedők Harmadik fordulójához érkezeit a Hősök városai, városok hősei szellemi vetélkedő, amelynek há­ziversenyein több mint 5000 szo­cialista brigád indult. Lezajlottak a megyei fordulók is, és március­ban, áprilisban 20 csapat indul­hat a Szovjetunió hős városai, valamint Breszt, a hős erőd hon­védő harcaival és jelenével fog­lalkozó 6 középdöntőben. A dön­tőt a fasizmus felett aratott győ­zelem napja tiszteletére rendezik meg. A szovjet nép országépitő mun­kájának új eredményeiről, politi­kai, társadalmi, gazdasági, kultu­rális és tudományos fejlődéséről is sok szó esik ezekben a "hetekben az MSZBT több mint 1600 ipari, mezőgazda- sági. intézményi, valamint iskolai tagcsoportjában. Politikai és kul­turális rendezvényeken, szovjet ?vendégekkel folytatott baráti esz­mecseréken köszöntik az SZKP XXVI. kongresszusát. (MTI) A mezőgazdaság tavaszi gépellátása Az Agrotröszt telepein meg­kezdődött a tavaszi készülődés; a megrendelt gépek egy részét már útnak indították a gazdasá­gokba, és az üzemek szakembe­reivel, anyagbeszerzőivel az újabb gépek, berendezések szállításáról tárgyalnak. Az év első felében mintegy 220 MTZ—80/82-es típusú traktor áll a vásárlók rendelkezésére. A gé­peket, valamint a nagy teljesít­ményű T—150 K és a K—701-es mintájú erőgépeket a raktári készletekből azonnal szállítják. Az idén várhatóan újra kapható lesz a korábbi években már ,jól bevált T—100 jelzésű, szovjet gyártmányú lánctalpas traktor. Az erőgépekhez szükséges mun­kagépek is a termelők rendelke­zésére állnak. Az MTZ-vontatok­hoz szovjet gyártmányú három­vasú ekét hoznak forgalomba ta­A népfront — Balra a második ajtó, ott megtalálja — igazít útba egyik dolgozó a Ganz Villamossági Mű­vek bajai készülékgyárának pénz­ügyi csoportja előtt, amikor Avar Lászlónét keresem. Mosolygós asszonnyal találom szemben magam. Asztalán papír­lapok tele számokkal, mellette elektromos számológép, az ablak­ban jól ápolt virágok. Avar Lászlóné pénzügyi cso­portvezető, az aranyjelvénnyel négyszeresen kitüntetett Széche­nyi szocialista brigád vezetője, a gyár szakszervezeti nőfelelőse. Tíz évig volt folyamatosan ta­nácstag a városi tanácsnál, ahol az ügyrendi bizottság tagjaként vette ki részét a tanácsi munká­ból. Körzetében nagyon jól ismer­ték, hiszen a településfejlesztésre mozgósító társadalmi munka. egyik kiváló szervezője volt. El­ismerésre méltó érdemeket szer­zett a fásítási program megvaló­sításában. Gyakran meghívták őt a Hazafias Népfront Baja városi Bizottságának üléseire is, ahoi hasznos javaslataival kapcsoló­dott be a népfrontmunkába. Jó szervezőkészségét hamar megismerték a népfrontnál is, nem kevésbé ennek köszönhető, hogy tavaly ősszel megválasztot­ták megyei küldöttnek, ott pedig kongresszusi küldöttnek. Erről beszélgettem vele legutób­valyinál nagyobb mennyiségben. A T—25-ös kistraktorokhoz ekét, talajmarót, permetezőt, pótkocsit és műitrágyaszórót biztosít a ke7 reskedelem. A különféle szállítójárművek­ből szintén jó az ellátás. Megfe­lelő a készlet a traktorra szerel­hető, valamint a traktorvontatá- sú rakodógépekből is. A tavaszi vetésekhez többfajta gabonavető berendezést ajánla­nak. Kukoricavető gépekből is megfelelő a kínálat. Az igények kielégítésére nyolcszáz SPC—6-os gépet szerez be a kereskedelem, amely a már raktáron lévő kész­lettel együtt elegendő lesz a ta­vaszi munkákhoz. Ugyanúgy a burgonyaültető gépekből is kielé­gítik a vevők igényeit. A zöldség- termesztés gépei közül van ele­gendő palántázó és új típusú fó­liafektető is. A növényvédő gé­bi találkozásunkkor, hiszen — mint mondotta — váratlanul ér­te ez a, megtiszteltetés, ez a ma­gasfokú bizalom. — Igen, már számlálom a na­pokat a népfrontkongresszus kezdetéig. Ha hazajövök élmény- beszámolót szeretnék tartani a népfront városi bizottságánál, és itt a gyárban, elsősorban a szo­cialista brigádomnál Ha mód lesz rá, a Hazafias Népfront városi bizottságának ré­tegpolitikai munkabizottságában pékből zavartalan ellátásra szá­míthatunk. Miután megnőtt az érdeklődés a takarmánybetakarító szerkeze­tek iránt, az Agrotröszt megfelelő választékot biztosított traktoros fűkaszából az igényeknek - meg­felelően 1500-at, az úgynevezett rendsodrókból pedig 700-at bo­csát a szezonra a gazdaságok ren­delkezésére. Viszont az önjáró szálastakarmány-betakarító gép beszerzési lehetősége alatta ma­radt az igényeknek, összesen 200 E—281-es szecskázógép és előre­láthatóan 100 KSZK—100-as be­takarítógép szolgálja majd a ta­karmánytermesztést. Lesz elég bálázógép; a szolnoki MEZŐGÉP megkezdte a Hesston-mintájú hengeres bálázó sorozatgyártását és minden igényt kielégítenek. Az 1981. évi pótalkatrész-ellátás várhatóan a tavalyihoz hasonló lesz. (MTI) szeretnék tevékenykedni. Ezen belül is előadások szervezése és lebonyolítása áll legközelebb hoz­zám. Szívesen bekapcsolódnék a kör­nyezetvédelemmel kapcsolatos társadalmi munka szervezésébe, a tisztasági, fásítási mozgalomba, itt gyáron belül pedig az idén megpályázzuk a Vállalat Kiváló Szocialista Brigádja címet. Bízom benne, hogy terveim valóra vál­nak. Sz. F. kongresszusra készül Tízéves az úttörőhatárőr- mozgalom A bajai és a kiskunhalasi járásban mű­ködő határőr­őrsök a körze­tükben levő ál­talános isko­lákkal már évekkel ezelőtt jó kapcsolato­kat építettek ki. Ez abból állt, hogy éven­te egy-két al­kalommal az őrs hivatásos állománya fel­kereste az is­kolát, tájékoz­tatót tartott a határőrizet szükségességé­ről és jelentő­ségéről. Űttörő- avatáson az avató tiszti tevékenységet is el­vállalták. Az általános iskolai ta­nulók évente egy alkalommal meglátogatták az őrsöt, és rövid műsort adtak a katonáknak. Ek­kor azonban még tapasztalható volt az egységes irányítás hiá­nya, nem volt a kapcsolatban megfelelő rendszeresség, szerve­zettség. Ezen a helyzeten változ­tatott 1971-ben az úttörőhatárőr- alegységek, egységek létrejötte, amely megteremtette az egységes irányítást. A szakaszok, századok, majd 1972-ben a kiskunhalasi járási Sziklai Sándor, 1973-ban a bajai járási Szalvai Mihály úttörőgárda határőrzászlóalj létrejöttét köve­tően az úttörők tevékenységében nagy igyekezet volt tapasztalható. 1971-től tehát az úttörőgárda ha­tárőralegységekben a nevelés egy­séges program, egységes terv alapján történik. A gyermekek hazafias nevelését jól felkészült határőrök vállalták, ennek ered­ményeként szorosabbá vált a kap­csolat az iskolák és a határőrök között. Nagy élményt jelent az úttörők számára az évenként megrende­zett szemle, amikor bemutathat­ják felkészültségüket. Az éves szemle olyan mozgósító erő, amely az úttörőhatárőr-alegysé- gek figyelmét a legfontosabb ne­velési feladatokra irányítja; segí­ti a nagyobb közösségben való gondolkodás fejlődését, a közös­ségi felelősség kialakítását; lehe­tőséget teremt az úttörőhatárőrök, parancsnokok és oktatók közötti Kiskunhalason. szocialista viszony formálására; felismerteti az úttörőhatárőr-al- egységekben rejlő erőt. A neveléshez, a szemlék és versenyek lebonyolításához az út­törőgárda határőralegységek, egy­ségek megkapják a szükséges szakmai segítséget. Az itt szerzett elismerések, dicséretek vagy ki­tüntetések nagy ösztönzést adnak a további munkához. Élményt és vonzódást jelent az úttörők szá­mára az is, hogy a határőrőrsön látogatást tehetnek, és megismer­hetik a határőrök életkörülmé­nyeit, a katonák közösségi életét. Az általános iskolai tanulmányo­kat befejező úttörőhatárőrök egy része az Ifjú Gárda határőrszak­körben folytatja az ismeretszer­zést. Ez egyértelműen bizonyítja a határmenti iskolákban folyó ne­velő munka hatékonyságát, s egy­ben biztosítja a folytonosságot. Az úttörőhatárőr-zászlóaljak alegységeinél, majd az Ifjú Gárda határőrszakkörökben dol­gozó és onnan bevonuló fia­talok az elmúlt években jól megállták a helyüket kato- náéknál, s közülük sokan tiszthe­lyettesi rendfokozattal, többszörös kiváló vagy élenjáró katona cím­mel szereltek le. Leszerelésük után pedig egyre nagyobb szám­ban jelentkeznek az önkéntes ha­tárőrcsoportokba. A hazafias ne­velésben elért sikerek az úttörő­gárda határőralegységeinél első. sorban a pedagógusok áldozatos munkájának és a határőrőrsök önzetlen segítőinek köszönhető, akik művelői, irányítói és szerve­zői e megtisztelő munkának. Gazsó Béla • Ottöröavatás Védjük meg parkjainkat! • Az alsó ké­pen: a terve­zési hiba miatt évről évre föl. fagy a Katona­emlékmű alap­zata. (Straszer András felvételei) Kecskemé­tiek, nem akar­juk, vagy nem tudjuk ' meg­védeni park­jainkat? Hónapról hó­napra sorvad­nak, hétről hétre pusztul­nak, napról napra rongá­lódnak, elha­nyagoltságuk óránként szé­gyenét. Messze ki­kerülöm a Marx teret, ha tehetem. Bosz- szant a Katona József park, sajog a szívem a Műkertben. Elkedvetle­nedve olvasom a tanácsi költ­ségvetésben : ennyit és eny- nyit költöttünk virágokra, fák­ra, hogy szebb legyen váro­sunk stb. Ab­lakon kihaji- gált pénz, így érzik az évti­zedek óta föltúrt, fölmart, elpisz­kált parkokon át dolguk után igyekvők. A hajdanán a belső­sétatéren randevúzó, kisfiát, kis­lányát a városi „vezérférfiak” ál­tal ültetett fák között levegőzte­tő nagymama ma csak port és mérget nyel, ha arra vetődik uno­kájával. Mit írna a Műkertet lel­kes szavakkal méltató Szép Ernő, Kassák Lajos a mostani kopárság láttán? László Károly szívesen elfordítaná szobor-szeméit, ha tudná: amikor százöt esztendeje a jelenlegi múzeumépület közép­ső részét t.ervezte, másként kép­zelte a temetők helyén kizöldell- telett sétányt. Nem akarjuk, nem tudjuk meg­védeni parkjainkat? Dunát rekeszthetnénk teljesí­tett, betartott vagy csak az irat­tárat zsúfító szabályrendeletek­kel, határozatokkal. (Volt úgy, hogy a végrehajtó bizottság min­den további nélkül „eltekintett” a vonatkozó, friss tanácsülési dön­téstől.) Mégis egyértelmű — bün­tető tételeket is tartalmazó — ál­lásfoglalást vár, sürget a közvé­lemény. Mondják ki: semmilyen vállalat, semmilyen intézmény nem foglalhat el területükből egy négyzetcentit sem! Se átmeneti­leg, se véglegesen. Közkertbe csak füvek, bokrok, fák, virágok, • Néhány fa maradt mutatóba a hajdan ligetes Marx téren. vízfelületek, ízléses (!) padok, képzőművészeti alkotások és na­gyon kivételesen gyerekjátékok illenek. Minden mást el kellene távolí­tani záros határidőn belül. Nincs hely téglakupacok, szeméthalmok, munkagépek, hirdetőtáblák, a fű­re telepedő autók, építési anya­gok számára! Százszor meggon­dolandó, hogy milyen, elkerülhe­tetlenül szükséges műtárgy kap­hat zöld utat. A védekezésre kép­telen zöldfelületek szabad prédái voltaik a területek park-mivoltá­val mit se törődő vállalatoknak. Már rettegek, ha azt hallom, hogy valahol, valamit fejlesztenek, korszerűsítenek. Megjelennek az ásós emberek, a földharapó ma­sinák, és tíz négyzetméteres épü­letért húsz fát kivágnak, harmin­cat megsebeznek, és évekre el­csúfítják a környéket. Ügy látszik nincs hatalom, amely az eredeti állapot visszaállítására kötelezné nem tudom melyik vállalatot. Hí- relik: a Marx téren „megünnep- lik” a máig eltakarítatlan árko- sítás második évfordulóját. (Ha­sonló ceremóniákat rendezhetné­nek a Szegedi úton és másutt.) Mi légyen a parkokat csúfító, szinte lekaparhatatlan szeplők- kel? Miért a Katona József park bejáratát rondítja a gáznyomás­szabályozó épület? Ki engedélyez­te? Kevésbé volna szem előtt, ha mostani helyétől 60—70 méterrel keletebbre telepítették volna. „A túlsó sarokban” fák, bokrok ta­karhatnák! Könnyű szívvel jut­tattak telket az egykori Dellő tó helyén zöldellő ligetből az óvónő­képző diákotthonához! A Park étterem területével csökkent a -Műkért. Hiába papolunk környezetvéde­lemről — mulatságossá válnak a „Fűre lépni tilos” táblák —, ha kiállításokkal, gyűlésekkel időről időre károsítják a parkot. Az el­hanyagoltság, a kopárság látványa többet ront a lakosság közérze­tén, mint amennyi az ilyen ren­dezvények politikai, gazdasági haszna. Sajnos, központi fórum, gyűléstér létesítésének páratlan lehetősége az ezerkilencszáz- hatvanas években vállalati rész­érdekek szorításában — elsősor­ban az Alföld áruház került a kí­vánatosnál 40—50 méterrel „előbbre” — elsikkadt. A Szabad­ság téren, a Május T. téri parko­lóban viszont még lebonyolítha­tók a népgyűlések. Dolgoznak már az új, a mosta­ninál alkalmasabb kiállítási terü­leten. Félkészen is jobb elhelye­zést kínál a mostaninál. Jó len­ne, ha a Széohenyiiváros „mögött” rendeznék a soron következő „Hí­rős Napok”-at. Május elsejei majálisnak sza­badban a helye! Az autótdan vi­lágiban gyalog sétáltak ki a mun­kások a Csalánosba! Vegyük vég­re tudomásul, hogy :em zsúfol­ható minden a szűk városköz­pontba. Javasoljuk, hogy a ren­• Marx téri tájkép 1981-ben. dezvények tilalmáról is határoz­zon a tanács és ragaszkodjon ak­kor is döntéséhez, ha bárki, bár­milyen szempontra hivatkozva ki­vételt kéme. Hozza meg ez a tavasz a kecs­keméti parkok felújulását. Zöl­delljen ki, ami még kizöldülhet. A város vezetői számíthatnak a lakosság túlnyomó részének a tá­mogatására. Könnyebb lesz a jö­vőben városszépítö társadalmi munkák szervezése, a maguktól felbuzgó segítőszándékok össze­fogása, ha polgártársaink tudják: hogy holnap, holnapután nem dúlják föl, amit ma csinosítanak, teremtenek. Már mocorognak fészkükben a tavaszi szellők, milliárdnyi rügy gyűjti erejét leveleket világra lö­kő robbanásokhoz; nincs veszte­getni való idő. Inkább ma, mint holnap intézkedjen a tanács a visszásságok. megszüntetésére. Nézzenek körül saját portájukon az érdekelt vállalatok, kertépítő szakemberek bevonásával dolgoz­zák ki az újjáélesztés egy-két éves és távlati tervét. Lapunk mindenkor igyekezett jó ügyek szolgálatával kiérde­melni olvasói bizalmát. Most sem lesz másként; szívesen helyt adunk jó kezdeményezéseknek (ha szükséges, közöljük a rongá­lok nevét). Kevés parkunk védel­me, csinosítása igazán jó ügy! Szívesen írnám egy év múlva: megvédtük parkjainkat! Heltai Nándor t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom