Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-11 / 35. szám

\ 1981. február 11. • PETŐFI NÉPE • 3 Otthont az időseknek A „Társadalom az idősekért” mozgalom megyei bizottsága a közelmúltban összegezte az orszá­gos megmozdulássá szélesedett kezdeményezés utóbbi időben el­ért eredményeit. A tanácskozásról szóló tudósításban a legfontosab­bakat már ismertettük, ezúttal a szociális otthonok bővülését, be­fogadóképességük növelését vet­tük szemügyre a fényképezőgép lencséjét is segítségül híva. Pász­tor Zoltán, fotórovatunk vezető­jének fényképes híradása azt bi­zonyítja, hogy jól hasznosítják a megyében a mozgalom támogatá­sára kapott összegeket, és a jelen­tős társadalmi segítséget. Kiskunhalason a régi épület mellett ötvenszemélyes szociális otthon épült az idős emberek szá­mára. Több mint 12 millió forint­ba'került, aminek felét helyi erő­ből teremtették elő, ebből mint­egy 3 és fél milliót a vállalati kollektívák, brigádok és sok egyéni segítő társadalmi munká­ba hozott össze. Sajnos, fűtési gondok miatt az épület még nem lakható, egyébként ettől függ a réginek a felújítása is. Lajosmizsén a Budapestre igyekvők is láthatják, hogy új szárnyépülettel bővült a szociális otthon. Ily módon hatvan sze­méllyel növekszik néhány hóna­pon belül a befogadóképessége a ■szociális otthonnak. Meghaladja a 14 és fél millió forintot, amibe került, ebből a kecskeméti járás lakosságának hozzájárulása több mint 6 millió. Nekik is köszönhe­tő, hogy az idős beutaltak, a já­róképtelen, beteg emberek is ki- mehetngk a szabadba, mivel lift is készült az emeletes épülethez. t A barátságos belső berendezés lason. • A Petőfi Nyomda elfoglaltságot adott a lajosmizsei otthon lakói számára. Mindkét otthon megépítésében nagy szerepe volt a tervezők tár­sadalmi segítsége mellett — Ag- rober, Olaj terv — a helyi költ­ségvetési üzemeknek. Kecskeméten, amint arról már beszámoltunk, százszemélyes új szárnyat kapott a szociális otthon. Bácsalmáson a volt kórházi épü­letben harminc főt befogadó lé­tesítmény kialakítására került sor, Kiskunfélegyházán huszon­öt személyt'fogad be majd a most létesülő szociális részleg, melyek­hez a megyei tanács jelentős ösz- szegekkel járult hozzá. Mindezek ellenére a megyében az elhelyezetten gondozásra várók száma eléri az ötszáz főt. A VI. ötéves tervben központi eszkö­zökből 350 személy számára tud­nak otthont teremteni. Az anyagiakon túl egyéb segít­ség is érkezik. A megye lakossá­gának megnőtt az érdeklődése az öregek szociális helyzete iránt. Csak egy példa: a Petőfi Nyom­da dobozüzeme könnyű, az idős emberek által is könnyen elvé­gezhető munkát ad a lajosmizsei otthon mintegy húsz lakójának. Az időtöltés mellett ez némi mel­lékes jövedelmet is jelent szá­mukra. Érkezik a szellemi időtöl­tést szolgáló segítség is, de mind­ezekből több is elkelne helyen­ként. Mert nem alamizsnát, al­kalmi jócselekedetet várnak az otthonok lakói, hanem emberi fi­gyelmet, a társadalomhoz kötődő lehetőséget, ami a teljes gondos­kodás mellett más vonatkozásban is értelmet ad életüknek. T. P. már Készen van, de még a környezet a tavaszi munkára vár Kiskunha-­9 A kecskeméti otthon új épülete. # Lajosmizsén áprilisban avatnak. TÖBBET ÉSSZEL, MINT — ENERGIÁVAL (II.) Szalma és kukoricaszár Az olajárak nyomására szerte a világban elkezdődött1 a kísérletezés az új energiaforrásokkal, az atom- és naperő­művekkel, a benzin helyettesítéséért a különféle vegyianya­gokkal, alkoholokkal, a szén cseppfalyósításával, a szerves hulladékokból nyerhető gázokkal és így tovább. Általában indokolt is a fejtörés, az új megoldások keresése, különösen ott, ahol a kézenfekvő lehetőségeket már kiaknázták. Ná­lunk azonban itt még nem tartunk. Egyelőre még egészen hétköznapi tüzelőanyag-készleteink is vannak. Ésszerűbb tehát előbb ezeket felhasználni. Aztán hozzáláthatunk az elegánsabb — ám mindenképp drágább — naptükörpara- holák felállításához. A Mezőgazdasági Minisztérium számításai szerint például éven­te egymillió tonna szalmát, 1,5 millió tonna kukoricaszárat, 600 ezer tonna szőlővenyigét, gyü- mölcsfa-nyesedéket, 200 ezer ton­na erdei aprítékot lehet tüzelő­anyagként hasznosítani. Ezeknek a mezőgazdasági és erdei mellék- termékeknek az eltüzelésével öt év alatt 300 ezer tonna olajat le­het megtakarítani. Hasznosítá­sukhoz ugyan 4,5 milliárd forint értékű beruházás szükséges, ám ez tíz év alatt négyszeresen meg­térül. E tartalékok kiaknázása a gaz­daságok feladata. Az előnyös be­ruházási feltételek, s a megtaka­rítás mértéke olyan, hogy társu­lásos alapon is érdemes belevág­ni: például egy erdőgazdasággal is rendelkező tsz-nek, s egy me­legházas növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságnak. Az előző a hulladékot értékesíti, az utóbbi ezzel fűti a melegházat. Energiatakarékosság az is, ha a gabona, a répaszelet és a lucer­na égy részét ismét szárítás nél­kül tárolnák. Miért is ne? Nyu- gat-Európában például csak az emberi táplálkozásra használt gabonaféléket és a vetőmagokat szárítják mesterségesen. Nálunk, ennek a módszernek az alkalma­zásával öt év alatt több mfnt 200 ezer tonna kőolajat lehetne meg­takarítani. '. Megtakarítás az iparban is kí­nálkozik. Gépipari termékeink például általában legalább 20 százalékkal nehezebbek, nagyobb térfogatúak, mint a világpiacon található hasonló, vagy olykor még nagyobb teljesítményű gé­pek, műszerek korszerű változa­tai. (Bár ezen a téren van előre­lépés: ,a hazai gépipari termékek méretei az utóbbi 10—15 évben csökkentek.) Igaz; a súly- és méretcsökken­tés nemcsak a gépipari konstruk­tőrökre, hanem — s talán első­sorban — a kohászatra tartozó feladatok: méretpontosabb, ki­sebb súlyú öntvényeket kellene gyártaniok. Jelenleg egyes önt­vények anyagának — például turbinaházak, gépszekrények stb. — 40 százaléka, a pontatlan önt­vényméretek miatt, a hulladékba kerül. Ennek leforgácsolásához a gépgyárakban rengeteg energiát használnak el — feleslegesen. Ha •az öntvények pontosabbak lenné­nek, ennek az energiának 90 szá­zaléka megtakarítható lenne. A kisebb-nagyobb ésszerűsíté­seknek se szeri, se száma, Az épü­letek jobb hőszigeteléséből, a ház­tartási gépek és a híradástechni­kai készülékek energiatakarékos méretezéséből, a közlekedés, az áruszállítás jobb megszervezésé­ből, a rakomány nélkül futó jár­művek számának csökkentéséből összességükben nagy és tartós megtakarítások születhetnek. Ve­zetők, mérnökök, újítók, feltalá­lók, a gondos és ötletes állampol­gárok százezreinek cselekvő mun­kájára épít a VI. ötéves terv ener­giaésszerűsítési programja, An­nak felismerését szorgalmazza, hogy minden munkahelyen és háztartásban magas az ország „energiaszámlája". Csökkenté­séért valamennyiünknek érdemes cselekednie. Ezt most már az új belföldi árak is egyre jobban ér­zékeltetik. Ha tehát megfelelő gondossággal, jó gazda módjára gazdálkodunk az energiával, ez­zel gyorsan és nagy terheket tu­dunk levenni a költségvetés — és saját háztartásunk — vállairól is. G. F. NAPKÖZBEN Bérlőbosszantó Várospódium Közvetítés Bajáról Á televízió szegedi körzeti stú­diója 5 fenti címmel új műsor­sorozatot indít ebben az évben. A negyedévenként jelentkező adá­sokban a Dél-alföld egy-egy vá­rosának életéről, gondjairól, örö­meiről tudósítunk. Oly módon persze, hogy maguk a városlakók szóljanak mindezekről. A Várospódium első adása — élőben — Bajáról jelentkezik majd áprilisban, a Béke téri szál­loda étterméből. A harmincperces műsorban terveink szerint jelen lesznek a város illetékes vezetői, és jelen lehet minden bajai lakos is, hiszen az adás ideje alatt — külön telefonszámon — bárki hívhatja a műsor készítőit és vendégeit. 5 hogy miről fog szólni a mű­sor? Ebben a bajaiaknak igen nagy szerepük és lehetőségük van, hiszen arra kérjük önöket: szer­kesszenek velünk együtt. Vagyis írják meg nekünk levélben, hogy miről kellene beszélni, kérdezni, érdeklődni, mi foglalkoztatja a bajaiakat, mit kérdeznének meg — egy fórumon — a helyi (netán megyei vagy országos) vezetők­től. S természetesen az adással összefüggő minden más ötletüket, javaslatukat is szívesen várja (MTV Körzeti Stúdió, 6726., Sze­ged, Odesszai krt. 33. címen), a Várospódium első adásának szer­kesztő-műsorvezetője : Király Zoltán Rádióműsorok a Bartók- évfordulón Több külföldi rádióállomás ta­núsít nagy érdeklődést a Bartók - centenárium március 25-re ter­vezett ünnepi hangversenye iránt. A zeneakadémiai koncertet az ed­digi jelzések szerint Moszkvától Reykjavikig, Üj-Delhitől Toron­tóig mintegy negyven ország rá­diója közvetíti. A „Pro musica” nemzetközi rá­diósversenyt „Bartók, ahogy mi látjuk" címmel hirdette meg a Magyar Rádió. A versenyre tizen­nyolc rádióállomás' nevezett. A töbÖi között az ..ankarai, a béig- , rádi, a berlini, a bukaresti, a moszkvai, a párizsi és a pozsonyi rádó. A versenyműsorokat ősszel sugározzák majd magyar nyelvű változatban. Széohenyivárosi Lakó (a to­vábbiakban Sz. L.j egy szép na­pon (november 18.) levelet kap a Kecskeméti Ingatlankezelő Válla­lattól. Rémülten mered az írás­műre,' mely mint a Felszólítás műfaj család egyik szörnyszülötté, szigorú dorgálásban részesíti egy előtte eleddig ismeretlen, ám an­nál súlyosabb mulasztás miatt, a lényeget tekintve valahogy így: ember, ha jót akar, sürgősen ren­dezze 229 forintos lakbérhátralé­kát. Sz. L.-nek tiszta a lelkiismere­te: teljességgel kizárt, hogy adó­sa legyen az IKV-nak. Megőriz­ve hát hidegvérét és megértve a hivatal év végi adminisztrációs nehézségeit — úgy is kiugrik va­lahol a hiba, ha meg nem, oko­sabb a bajt megelőzni, s nem uj­jat húzni — rövid habozás után kitölti a csekket és befizeti a kö­vetelt összeget. (December 4.). Több mint egy hónap múltával (január 12.) — nem tudom elég találó-e a kifejezés — Sz. L. ár­tatlansága tökéletes tudatában megrökönyödve olvassa az egyi­dejűleg a munkahelyére is meg­küldött és pontosan 229 forintról, plusz 30 forint végrehajtási költ­ségről szóló letiltó végzést. En­nek már fele se tréfa, gondolja, és valamelyest zaklatottabb' ideg­állapotban vállalkozik két, az ere­deti feladóvevény fénymásolatá­val kiegészített tiltakozó jegyzék postázására. (Január 19., címzett: az IKV, illetve a városi körjegy­ző.) A válasz késik és a letiltás .visszavonására sem érkezik pa­rancsolat. Ennek ellenére munkál­tatójának bérelszámolói — mert szavahihető, tisztességes ember­nek ismerik Sz. L.-t — szabály­talanul bár, de egyetlen fillért sem vonnak le fizetéséből (február 2.). Közvetlenül ezután (február 3.) az indulatait regulázni alig biró Sz. L. személyesen teszi tisztele­tét az IKV-nál. Az ügyintéző csöppnyi meghatódottságot sem mutat, összeroppanni pedig a leg­Az idén március elsején lesz ^Mohácson a hagyományos busó­járás, a pöklada. A sokácok far­sangvégi népszokása immár tíz éve az egész város népünnepélye, gazdag kulturális programmal. A mostani busójáráson kétnapos népdaléneklési versenyt rendez­kevésbé látszik Sz. L. okfejtésé­nek, tárgyi bizonyítékának (lásd: csekk) súlya alat.t. Hangja fölé­nyes, nyérs, és kioktató: „Ez az igazolás nem igazolás (mármint a pénzesutalvány). Amikor az érte­sítést kézhez vette, nem fizetni kellett volna, hanem tüstént apel­lálni, mert annak idején sok volt a téves felszólítás. Mi itt nem érünk rá a napi postát, a beérke­ző csekkeket figyelni, azokkal fog­lalkozni. Nekünk nem ez a dol­gunk, és különben is: hozza be a lakbérkönyvét, az majd elárul mindent.” Sz. L.-nek csodálatos módon eszébe se jut makacskodni. Elha­tározza: ha rámegy a napja, ak­kor iá végére jár a huncutság­nak. Félórával később a lakbér­könyv valóban árulkodik, éspedig nem egyébről, mint hogy tulajdo­nosának évekre visszamenőleg semmilyen tartozása nincs. A föl­ismerés mindenekelőtt lelkileg vi­seli meg az ügyintézőt: most már kénytelen utánanézni a témának. Kisvártatva kijelenti: nem lak- berhátralékról, hanem távfűtési pótdíjról van szó, ami viszont 229 helyett csak 217 forint. „Hát ezért kellett volna annak idején rekla­málni” — hallja a szemrehányást. BékUlésük lassacskán odáig fajul, hogy megegyeznek: legközelebb Sz. L. 12 forinttal kevesebb fűté­si díjat fizet. Mielőtt azonban elégedetten és boldogan elbúcsúznának egymás­tól, az ügyintéző utolsó huszár­vágásra szánja el magát. Kérdése megsemmisítő: „És a 30 forint végrehajtási költséggel mi lesz?” Sz.' L.-t most1 már nem hagyja cserben nagynehezen visszanyert józansága és nyugalma, fölsorol néhány céget, nevet és beosztást, majd mosolyogva-biccent és tá­vozik. Lefelé ballagván az irodaház lépcsőjén, s az utcán is, hazafelé menet, pontosan az motoszkál a fejében, ami a nyájas olvasónak most, végére érvén e csattanó nél­küli, kabaréízű történetnek ... — káef — nek, valamint kiállítást a leg­szebb mönácsi feketekerámiákból. Ez alkalommal is várják vendég- szereplésre a környék magyar és nemzetiségi csoportjait, és két együttest a szomszédos Jugoszlá­viából. Készülődés a busójárásra ÍGY ÉLTÜNK 35 ÉVE — SZEMELVÉNYEK EGYKORÚ ÚJSÁGOKBÓL Sok gonddal — előre Kecskemét ünnepli a köztársaságot A Nemzeti Bizottság ma dél­előtt 11 órakor a színházban, utá­na háromnegyed 12 órakor pedig a Kossuth szobor előtt hatalmas résztvevő közönség jelenlétében rendezte meg hazafias ünnepé­lyét a köztársaság kikiáltása al­kalmából. ... A Himnusz eléneklésével a Polgári és Munkás Dalkör nyitot­ta meg a műsort, majd Földes Mi­hály színművész szavalata követ­kezett. Pető Lajos a kisgazdapárt szónoka rámutatott arra, hogy a mai nappal történelmünkben új ünnepnap született, a köztársaság ünnepnapja, amelyből kiindulva Kossuth Lajos szellemében Tildy Zoltán elvezeti majd az országot a boldog magyar jövendőbe.* Bá»- ti Ágoston, az MKP nevében be­szélt a Habsburg-dinasztia 400 éves elnyomásáról és arról, hogy a köztársaság megalapításával ha­zánk a dolgozók állama lesz. (Az ünnepségen valamennyi koalíciós párt szónoka méltatta az ese­ményt.) (Kecskeméti Lapok, 1946. február 2.) A szegényekért A Kecskeméti Kommunista Párt Voelker-telepi pártszervezete mű­soros kávédélutánon 80 szegény­sorsú és árva gyermeket vendé­gelt meg január 27-én. (Kecskeméti Lapok, 1946. február 3.) Megindulnak az építkezések Mire a tavasz elérkezik közel másfél esztendő lesz 'mögöttünk az ostrom és a háború dúlásaóta. Ez alatt az idő alatt már folytak kisebb-nagyobb építkezési mun­kák Kecskeméten, de a legtöbb sérült ház még mindig abban az állapotban van, ahogyan az ostro­mot, a később bekövetkezett al­jas német légitámadást átszen­vedték. Mint értesültünk tavasszal az eddiginél sokkal nagyobb mér­tékben indul meg az építkezés. (Kecskeméti Lapok, 1946. február 10.) Embert ölt a felrobbant gránát Tóth István 64 éves Bethlenvá- rosi lakos favágás közben kézi­gránátot talált Felemelte a föld­ről és szét akarta szedni. A grá­nát felrobbant, bal kezét össze­roncsolta és súlyos sérülést oko­zott a jobb lábán. Tóthot későn vitték kórházba és már nem tud­tak segíteni rajta. (Kecskeméti Lapok, 1946. február 14.) Sport — A Madisz Országos Sport központja ifj. Tóth Lászlót jelöl­te az idei nemzetközi mérkőzé­sekre a magyar színek képvise­letében. — Loves ányi Jenőt fel­kérték az Országos Madisz Sport- központ vezetésére. (Kecskeméti Lapok, 1946. február 14.) Külföldi hír Groza román miniszterelnök elítélte Hagenau román miniszter magyarellenes - nyilatkozatát és egyben kijelentette, hogy őszinte rokonszenvvel nézi a magyar nép törekvéseit. A román—magyar vámunió mellett foglalt állást. (Bajai Hírlap, 1946. január 30.) Hírközlés A Magyar Távirati Iroda fel­állította kecskeméti kirendeltsé­gét. A kirendeltség vezetője Ury László, lapunk munkatársa. Ta­lálható délelőtt a 19-es, a nap többi részében a 71-es telefonon. (Kecskeméti Lapok, 1946. február 14.) Emberek kellenek (Részlet Tóth László cikkéből.) Aki a kormányzatban, pártban, üzemben tisztet vállal, járjon elől lemondásban, önzetlenségben, szellemi és erkölcsi javaink vé­delmében, a munkásosztály ke­nyerének megszerzése mellett lel­ki ereje erejével és küzdőképessé­gének megtartásában és meged- zésében is. Csak így maradha­tunk méltók a szabadság ajándé­kához, szocialista hitünk ... pa­rancsaihoz. (Kecskeméti Lapok, 1946. február 16.) Rézgálic borért A Kecskeméti Lapokban hírt adtunk már arról, hogy a föld- művelési miniszter akciója kere­tében borért kapnak cserébe réz- gálicot a szőlősgazdák. Az akció már meg is indult. Az új szőlőtulajdonosok hol­danként 20 kg rézgálicot igényel­hetnek és kg-ként 5 liter, 11 fo­kos bort kell adni érte cserébe. (Kecskeméti Lapok, 1946. február 17.) Tisztviselőkonyhát létesít a város A köz- és magántisztviselők élelmezésének megkönnyítése cél­jából Tóth László polgármester kezdeményezésére a városi közel­látási hivatal népkonyhát állított fel a tisztviselők számára. A nép­konyhán 100—150 személy étkez­het. Egy ebéd ára 6000 pengő. Az első napi menü: tarhonyaleves és paprikáskrumpli. Kenyerét min­denki magával viszi. A kitűnő, ízletes ebédet fűtött helyiségben fogyaszthatják el a tisztviselők. (Kecskeméti Lapok, 1946. február 16.) összeállította: Heltai Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom