Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-11 / 35. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. február 11. VITATKOZVA, NYÍLT ÉS ŐSZINTE LÉGKÖRBEN Dinamikusan fejlődik Baja város Városunk — eddigi fejlődési eredményei alapján — ma már felsőfokú társközpont. A lakosság létszáma egyenletesen növekszik, vonzáskörzete tágul, s az anyagi-szellemi javak tekintetében egyértelműen gazdagodik. Baja egyben nemzetiségi város: a magyar anyanyelvűek mellett délszlávok és németek is lakják ez is hozzájárul sajátos arculatához. A városi pártbizottság az elmúlt év végén megtárgyalta és értékelte az V. ötéves terv elért eredményeit, s a következő tervidőszak várható alakulását. Az eredmények számbavétele — a ténylegesen meglevő gondok ellenére is — örömmel tölt el bennünket. Százezres vonzáskörzet Régi és gazdag hagyományokkal rendelkező városunkban napjainkban több mint negyvenezer ember él, szorgosan munkálkod-' va s — ezt nyugodtan állíthatjuk —, többnyire fokozódó jólétben, eléggé megelégedve. Ha a több ezer bejáró munkást, s a jelentős számú, naponta ide utazó diákságot, valamint a környező vidékről „beruccanó” lakosokat ide soroljuk, akkor érthető, hogy napközben legalább ötven- ötvénötezer emberrel számolhatunk. Ez a közlekedésre, s az egyéb szolgáltatásokra ugyancsak kihat. Ám ezen is túl, elmondhatjuk, hogy közlekedési- földrajzi helyzete, kereskedelme, fejlődő ipara stb. folytán Bajának ma már mintegy százezres vonzáskörzete van; legalább eny- nyi ember kerül kapcsolatba városunkkal. Dinamikusan fejlődő város a miénk; az előrehaladás üteme meghaladja az országos átlagot. Jó érzés látni, tapasztalni, aggódó felelősséggel átélni, hogy a történelme során soha ahhoz fogható ugrásszerű fejlődés nem következett be, mint a legutóbbi évtizedben. A tárgyilagossághoz tartozik, hogy ennek alapjait az azt megelőző időszakban, a hatvanas években teremtettük meg. A későbbiek során Budapestre, Szegedre és Pécsre terjedt ki — többek között — a gazdagodó és gyümölcsöző kapcsolatrendszerünk. A már említett vonzáskörzetre jellemző, hogy a megyénk iparához szükséges szakemberképzés — az itteni iskolák jóvoltából — a fél megyére kiterjed; többek között ez is emeli a város rangját. Mint ahogyan az is, hogy kereskedelmi központ. S itt meg kell jegyezni, hogy régi, több évszázados hagyományához híven. S ide sorolható — Víziváros lévén — Baja növekvő idegenforgalma is. Valamint az a tény, hogy a jugoszláv határhoz közel eső, nemzetiségi település. A Zomborhoz fűződő testvérvárosi kapcsolat, a közeli határátkelőhely, a növekvő turisztikai forgalom egyaránt kedvezően hat az itteni fejlődésre. A fejlődés alapja: az ipar Ha valaki ma szentel legalább egy kis időt arra, hogy összefüggéseiben is átgondolja s megértse a város fejlődését, viszonylag gyors átalakulását, szemmel látható megváltozását, hamar rájön a „titok nyitjára”. Arra, hogy ez valójában miként volt lehetséges. Hogy a legmerészebb elgondolásokat miként lehetett megvalósítani. Sietve kell elmondani, hogy elsősorban az ipar fejlődésének kedvező üteme által, a korszerű gazdasági struktúra kialakításával. A járáshoz, a környékhez való sokoldalú kötődés a város számára is hasznos volt, másrészt jótékonyan hatott a környező falvak életére. Baja szerteágazó ipara ma már jórészt export-orientáltságú, s ez népgazdasági szempontból nem lebecsülendő tény. Az itteni külföldre készített áruknak a szerepe megnőtt. Ez a tendencia különösen az V. ötéves terv második felében erősödött fel nálunk. Az ebből — s természeteden egyebekből — adódó feladataink végrehajtásához jelentősen hozzájárul az üzemek sokoldalú és tervszerű együttműködése. Áttörve az üzemi korlátokat, már több tízmilliós ikooperációk meglétéről számolhatunk be. Az ipari fejlődés dinamikusab- bá tételéhez jó néhány dolog járult hozzá. Elsősorban a város- vezetésnek azt az alapvető törekvését említem meg, miszerint az iparfejlesztés gyakorlatában alkalmazni kell a szelektivitás elvét. Mindenkor figyelembe kell venni, alapvető szempontnak kell tartani a földrajzi-gazdasági- anyagi-személyi realitásokat, a helyi sajátosságokat és szükségleteket. Ez az egyik leglényegesebb feltétele annak, hogy döntéseink reálisak, célszerűek és időtállóak legyenek. Azt nyilván mondanom sem kell, hogy mindezt az alapvető és adott, népgazdasági érdekek figyelembe vételével kell végigcsinálni. A másik: a nagyobb méretű beruházások lehetővé tétele, a megyei vezetés megértő támogatásával. A harmadik, hogy a szükséges szellemi erőket sikerült fellelni, egybefogni, és az ügy érdekében kellően mozgósítani. Ide tartozónak érzem, hogy tavaly mintegy kétszáz újítást adtak közkézre üzemeink, vállalataink. A decentralizációs törekvés alapján a jó ütemű fejlődés következtében, iparunknak az alábbi szerkezete épült ki: textil-, vas-, fa- és élelmiszeripar. Ezek közül a vasiparra jellemző leginkább a korszerűség, sokoldalúság. A textiliparunk inkább hagyományos alapokra épül, míg a bútor-, illetve faipar jócskán korszerűsödött. Élelmiszeriparunk is felnőtt korába lépett legdinamikusabb fejlődésével az évek során. Ez alkalommal lehetetlen felsorolni azokat a munkahelyeket, amelyek nagyban hozzájárulnak a város gazdagodásához, hiszen csupán azoknak a gyáraknak, illetve gyáregységeknek a száma tizenkettő, amelyek külföldön értékesítik termékeiket. Ezért példaként csak néhányat említek meg. A Ganz-ban van termék. amit hazánkban egyedül itt készítenek. A Kismotor- és Gépgyár jelentős exporttevékenységet fejt ki. A „Bácska” és a „Blévisz” termékeit az NSZK-ba és a svédeknek is szállítják. A „Bácshús” termékei iránt szintén megnőtt az érdeklődés. S többek között a hűtő-, szesz- és a sütőipar megerősödése érdemli meg a megkülönböztetett figyelmet. Persze, gondunk is akad. Ezek közül egyet említek meg: a korszerű sörpalackozó hiánya nem csak a mi gondunk; a fél megyéé legalább. Ami pedig a következő ötéves terv főbb célkitűzéseit illeti! a termékszerkezeteket korszerűsíteni akarjuk, ugyanakkor visszaszorítjuk a gazdaságtalan termelést, és növeljük a gazdaságos — főként tőkés piacokon történő — exportunkat. Közben a munkahelyi, belső erőforrások tökéletesebb kihasználására törekszünk. És minden területen jobban akarunk igazodni a piaci igényekhez. Sokoldalú várospolitika A fentebb körvonalazott gazdasági-gazdálkodási háttér megfelelő alapot nyújt egyrészt az életszínvonal megtartásához, másrészt az életmód javításához. Ez utóbbihoz járul hozzá nem kis mértékben az infrastruktúra ki- szélesítése, korszerűsítése. Az ilyen jellegű törekvéseink közben — vitákkal tarkítottan — városunk arculata jócskán megváltozott, és változóban van jelenleg is. S mi úgy alakítjuk a települést az újfajta igényekhez, hogy a történeti hagyományokat, a sajátos városképi jelleget megőrizzük. Ez fontos szempont előttünk. Ha már itt tartunk, elmondom, hogy minket bajainkat, nem csak a vezetőket, de a lakosság többségét is mélységes öröm tölt el, ha azt látjuk “'"hogy az egykori szeméttelep helyen korszerű technológiával épült lakónegyed van, ha épülnek-szépülnek az óvodák, bölcsődék, ha a vízszolgáltatás megoldódik, ha az üzlethálózat bővül stb. Hogy közben gondjaink is vannak, s lesznek is még jóidéig? Ez az élet rendje. Rosz- szak az utak, gond a szennyvíz elvezetése, a város külső részeinek gázellátása stb. Egyes művelődési intézmények fölött eljárt az idő. A művelődési központ teljes egészében korszerűtlen, a múzeum kicsi, a könyvtár lehangolóan áldatlan körülmények között működik. Az általános iskolák néhol ugyancsak rossz állapotban vannak. Többet kellene tennünk továbbá az ifjúság szórakozási lehetőségeinek a javításáért. Várospolitikánkra — ezt jogosan állíthatjuk — a nyílt és őszinte légkör a jellemző. Meghallgatjuk minden fontos kérdésben a lakosság véleményét. Igyekszünk minden aprónak tűnő dologra odafigyelni. Létrehoztunk e célból egy városi-járási ellátási bizottságot. A magunk eszközeivel igyekszünk erősíteni az üzemek felelősségét annak érdekében, hogy export és egyéb terveik mellett a helybeli lakosság érdekeit is jobban szem előtt tartsák. Egyben a térség ellátása is szívügyünk. Ez megfelel a megyepolitikai elképzeléseknek, terveknek. Hogy konkrétumot is mondjak: a Finomposztónak üzlete van a városban; a Bácshús már tervezi a helybeli áruházát; a Bácsbútornak mintaboltja van; ezt tervezi a Fékon is stb. A különféle fórumok, vitalehetőségek megteremtésére nagy gondot fordítunk. A körzeti párt- szervezetekben eleven élet tanúi lehetünk, ez is nagy segítség várospolitikánk alakításában. A munkahelyek vezetői, s a párttitkárok együttes tanácskozása már hagyományosnak mondható és rendszeres. A pártirányítás jó eszköze, eredményes módja, hogy a pártbizottság vezetői és munkatársai rendszeresen elmennek a munkahelyekre; nem idegen nekik egyetlen terület sem. S ahol tudnak, segítenek, biztatnak, s. ha kell, bírálnak is természetesen. A Bajai Hírlap az üzemi újságokkal együtt, jó segítségünkre van. Baja kifejezetten diákváros. Két főiskolán és a hat középiskolában készülnek a jövő emberei az életre. Az általános iskolásokkal és a szakmunkástanulókkal együtt, több mint tizenegyezer fiatal tanul az oktatási intézmények falai között. Az ismétlődő folklórfesztiválok, az ének-zenei együttesek sikerei, az itt élő művészek munkálkodásai egyaránt jó szolgálatot tesznek a városnak. A nagyon mostoha körülmények között működő művelődési központ is figyelmet érdemlő eredményeket tud felmutatni. A műemlékek védelme, a köztéri szobrok gyarapítása, a Türr-emlékek gondozása, a Tóth Kálmán- és Nagy István-kultusz ápolása ugyancsak büszkeségeink közé sorolható. Hogy a legutóbbi tervciklus eredményei után mi várható Baján a'VI. ötéves terv során? Erre konkrétan aligha lehetne ma még válaszolni; hiszen ez annyi mindennek lesz majd a függvénye! Röviden,'sűrítve talán így lehetne megfogalmazni: az V. ötéves terv anyagi bázisára, s a létrejött szellemi tőkére alapozva, mindenképpen kedvezőek a kilátásaink. Erre alapozva elmondhatjuk: a fejlődés íve töretlen lesz majd. Számítunk rá, hogy — mint eddig, az utóbbi esztendőkben — valamivel dinamikusabb lesz a fejlődés a népgazdaság átlagánál. És számíthatunk joggal arra is, hogy tudatos törekvéseinket segíti a város lakossága, és ennek nyomán tovább erősödik majd Baja Víziváros jellege, kitűnő adottságai, s az adottságok jobb kihasználása folytán. Papp György az MSZMP Bajai városi Bizottságának első titkára Űj módszerek a nagyüzemekben: fakímélő metszés A Bács-Kis- kun * megyei almáskertekben metszőcsapatok indulnak a zúz- marás hajnalokon munkába. Sok helyütt a kerékpár kormányán az ele- mózsiás táska mellett zötyög a fűrész, s metszőolló a zsebben. Nem kis munka több száz hektáros ültetvényt így, a hagyományos módon előké- szíténi a kora tavaszi rügy- pattanásra. A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban — ahogy több megyei nagy- gazdaságban is — ez a módszer jószerivel már a múlté. Sokan a koronaalakító munkát a kertészeti tudományok legjavának, tartják, gondolva, hogy csak így, ezen a módon lehet megszabni karmesterként hogyan, s mennyit, teremjenek a fák. Napjaink kertészeti technikája mellett azonban, a számos ápolási műveletnek csupán az egyikévé minősült vissza a metszés. Gépek zakatolnak a csupasz fák között, a kertészeti dolgozók pedig nem csattognak tenyérfájcíítóan az ollóikkal. A kézi fűrész sok helyütt nem merevíti már el a kart a tél végi hidegben. Helyettük korszerű gépek, eszközök segítik ezt, a termőfelttlet-szabályozó munkát. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság 440 hektár almáskertjének a negyedét már megmetszették. A nagy termőképességű ültetvényeken — ahol a sortávolság lehetővé teszi — olasz gyártmányú Nobili szedő-metszőkocsikkal dolgoznak. A négy gépen összesen huszonnyolc ember végzi a munkáját. Az önjáró berendezés na• Balra: heten dolgoznak a Nobili szedő-metsző kocsin a Hosszúhegyi Állami Gazdaság gyümölcsösében. 9 A fenti vképen: a nyesedékzúzó Is az olasz Nő- bili Mezőgazdasági Gépgyár berendezése. (Szabó mmnü Ferenc felvételei) ponta egy hektár metszését teszi lehetővé. Régebben gondot okozott, a tér-, mesztőknek a földre hullott nye- sedék eltávolítása. Ügy nevezett .kitolóvillával hordták el a sorokból, majd elégették. Tavasszal hatalmas, tüzek lobogtak a gyümölcstáblák szélén. Belátható, hogy az eltávolított tnyagot pótolni kell valamilyen — egyre dráguló — műtrágyával. Ha azonban. ezt a szerves anyagot sikerül olyan állapotba hozni, hogy a fák között maradjon, akkor gyakorlatirag nincs szükség a nyesedékí pótlására. A nyesedékzúzó óránként 4 kilométeres sebességgel halad a sorok között, ami ág az éles kései közé akad, azt 6 centiméteres átmérőig felaprítja. Ezután sekély szántással vagy tárcsával 8—15 centiméter mélyre bedolgozzák a talajba az apró famaradványt, amely 6—8 év múlva a növény által felvehető állapotúvá alakul át. Mit ér a föld, ha nem terem? „A föld a Magyar Népköztár- Sok az idős, nyugdíjas család, saságban — a tulajdon formájá- mely már képtelen megművelni tói függetlenül — nemzeti a birtokában levő termőföldet, kincs ..." — állapi tóttá meg évek- Közéjük tartozik a lajosmizsei kel ezelőtt a párt programnyilat- Bakó Ferenc is, aki fáradt, meg kozata. Azóta rendelkezések is beteges is, nem tud tehát mit születtek védelmében, illetve kezdeni az Alsólajos 307. számú hasznosításáról. Több helyütt tanyájánál levő félholdnyi szőlőörömmel tapasztalhattuk, a föld vei. Azt többször felajánlotta a állami, szövetkezeti és egyéb gaz- térségben gazdálkodó Béke Szakdái maradéktalanul eleget tesz- szövetkezetnek, mely elzárkózik a nek e termelési eszközre vonat- megvétel elől. Olvasónk mi mást kozó köteleze'Hségeknek, gyakorta tehet, fizeti az adót — a megértesülünk azonban ezzel ellenté- munkálatién terület után. tes esetekről is, arról, hogy megyénk különböző részein parlagon A kis nyugdíjamból 'értelmetle- hevernek jelentős területek. Mint- nül adózni nagy áldozatvállalás, hogy számbavételükre minden év mint ahogy a felkínált földet, a tavaszának elején — idén tehát kincset sorsára hagyni is nagy hipár hét múlva — kerül sor, ta- ba... — zárja lapunkhoz küldött ián az alábbiakkal segíthetjük az levelét a panaszos, akinek osztjuk illetékesek munkáját. véleményét! CIKKÜNK NYOMÁN Alapvető gondokkal küszködik a gyógycipőipar Január 2R-i Sajtóposta rovatunkban a Tiszaalpáron lakó Kovács István közérdekű panaszával foglalkoztunk. Nevezetesen, hogy egy pár új ortopéd cipő beszerzésére vonatkozó igényét szerette volna leadni a megyei társadalom- biztosítási igazgatóságnál, de ezt nem tehette, mert előbb meg kellett tudakolnia a kecskeméti szövetkezeti cipészetben, vállalják-e a munkát. Ott kiderült, köAz igénylők lehetőségei, jogai E sorainkra dicséretes gyorsasággal, a megjelenés napján válaszolt a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának helyettes vezetője, dr. Lapp Jenő, aki levelében egyebek között az alábbiakat írta: Igazgatóságunk az orvos által felírt gyógycipőket szerződés alapján készítteti el a kecskeméti szövetkezeti cipészekkel. Igaz, nekik az utóbbi időben oly számottevő volt a megrendelésük, hogy a teljesítés nemegyszer hetekig, hónapokig tartott. Sőt, átmenetileg — 1980. november 1-e és 1981. január 17-e között — nem is vállalkoztak ilyen lábbelik gyártására. Ekkor mi sem vettünk fel igényléseket. Kivételt csak indokolt eseték jelenthettek, amikor is a mozgássérült előzőleg megállapodott a szövetkezettel, ahol az orvosi rendelvényre feljegyezték a vállalást, mélyét követően igazgatóságunknál be lehetett fizetni a vonatkozó térítési díjat. Hogy az ortopéd cipőhöz jutást megkönnyítsük, ennek érdekében többször tárgyaltunk a kiskunfélegyházi cipőipari szövetkezettel, ahol munkaerő-problémára hivatkozással nem sikerült megoldást kötnünk. Partnereink mindössze arra vállalkoztak, ha módjukban áll, olykor készítenek ilyen lábbeliket Ts, persze orvosi előírás és a társadalombiztosítási megrendelés alapján. Aligha férhet kétség ahhoz, ezek a lehetőségek szűkösek, fő-1 leg ha tudjuk, nemcsak a szüleEgyre kevesebb a cipőkészítő Cikkünkre másik levelet is kaptunk, mégpedig a kecskeméti Cipőipari Szövetkezet elnökétől, Szabó Ferenctől. 0 ezeket közölte velünk: Régóta készítünk ortopéd cipőket. Tíz évvel ezelőtt csaknem 600, 1975-ben mintegy 1600, tavaly pedig megközelítőleg 1400 pár ilyen lábbeli került ki a műhelyünkből. Termelésünk csökkenése nem az igények mérséklődésével magyarázható, sokkal inkább azzal, hogy kapacitásunk változott meg kedvezőtlenül. Egyre kevesebb lesz ugyanis a szakemberünk. A jelenleg dolgozó cipészek 60—70 éves emberek, akik bizony már fáradtak. Es utánpótlásunk nincs. Ez a szakma nem népszerű a fiatalok körében, s lehet az is, a „suszter" kifejezéshez valamiféle rossz ízű társadalmi előítélet fűződik. Pedig a 4—5 ezer forintos, vagy még több havi kereset itt is biztosított, persze csakis a kiváló munka és a jó teljesítmény ellenében. A méret utáni cipőkészités komoly hozzáértést kíván. Sajnos, az ehhez szükséges tudnivalókat már nem sajátítják el a nagyüzemi termelés céljára képzett fiatalok, akik a cipőgyártásnak csupán egy-egy fázisát ismérik, ez pedig a javításhoz is kevés már. a lábbeli gyártásához pedig elégtelen. Ellentmondásosnak tartom rülbelül féléves határidőre telje-, sítenék megrendelését. A régi, már-már teljesen tönkrement lábbelije miatt hovatovább otthoni helyváltoztatásra is képtelen mozgássérült olvasónkat roppant elkeserítette az ebbéli szolgáltatás, melynek jobbítását, a kívánalmakhoz reálisabban történő igazítását sürgette — sok hasonló helyzetű, társa nevében. tetl, vagy rokkant mozgássérül- • tekröl van itt szó, de az egészségügyben, a kereskedelemben, vendéglátásban stb. dolgozókról is. Sokakat érdekelhet hát, hogy másutt szintén lehet készíttetni gyógycipőt, mégpedig Szegeden — a Klauzál tér 7. szám alatt — és Budapesten — a XII. kér. Dózsa György u. 144. szám alatt —, a gyógyászati segédeszközök gyárában, ahol a helyszínen, a méretvétel alkalmával kell befizetni a térítési díjat. Aki ily módon rendeli meg cipőjét, a körzeti (kezelő) orvosától kapott útiköltségutalványra utólag visszakaphatja a busz, vagy a vonat viteldiját. Fontos tudni, a gyár az elkészült cipőt postán küldi az igénylő lakcímére. Felmerülhet a kérdés, hogy a ház körül, vagy a lakásban is járni alig tudó ember miképpen tqheti meg az előzőekben említett helységekbe és onnan visszafelé vezető utat. Nos,' az árrá rászti-'1 ruló, kérheti az orvostól a mentővel való szállítását, mely szolgálatot természetesen igénybe veheti, ha történetesen a kecskeméti cipészekhez akar eljutni. Ez a • személyes megjelenés egyébként elkerülhetetlen, hiszen a gyógyászati célt szolgáló cipő speciális méreteit nagyon pontosan kill meghatároznia a szakembernek, aki mintát vesz a lábról. Végezetül elmondjuk, az igénylők évenként jogosultak az ortopéd cipőre, s ha ezzel élnek is, a készítés több hónapos tartama sem jelenthet számukra nagyobb kellemetlenséget. szakember a tényt, Hogy a szalagrendszer melle igyekeznek helyezni az újdonsült cipészeket, ugyanakkor senki sem gondoskodik a kifejezetten kézi műveletet, ügyességet és nagy szakmai tudást igénylő szakemberek pótlásáról. Mi is, évente befizetjük a százezrekre rúgó kötelező szakmunkásképzési hozzájárulást, de .cserébe szinte semmit sem kapunk. Jó ideje egyetlen tanulót sem tudtunk szerződtetni, s ha e téren rövid időn belül nem történik változás, belátható időn belül meg kell szüntetnünk a gyógyászati jellegű, s egyáltalán a méret utáni cipők készítését. Alapvető gondunk az, hogy túlságosan hosszú időre vállaljuk az ortopéd lábbeli legyártását. Ha az idős szakembereink netán megbetegednek, a Rákóczi úti méretes részlegünk szolgálhat még kellemetlenebb meglepetéssel is .. . Tevékenységünk jövője érdekében most, a 24. órában kellene végre tenni valamit az illetékeseknek!. Köszönjük a válaszokat. A társadalombiztosítási igazgatóság tájékoztatása megannyi hasznos közlést tartalmaz az igénylők számára. A cipészipari szövetkezet elnökének tárgyilagos, őszinte sorai pedig akár sürgős segítségkérésnek is minősülhetnek. Összeállította: Veiket Árpád ROSY, A BESZÉLŐ ROBOT A Robotron elektronikai gyár kutatói és a drezdai műszaki egyetem szakemberei érdekes új robotgépet fejlesztettek ki, a „ROSY 4000”-et, amelynek hangzatos neve három fogalom ősz- szekapcsolásából adódik. Az egyik a Robotron, a másik a szintetizátor és a harmadik az „R—4000” komputer. Posy speciális számítástechnikai alapon előkészített nyelven „beszél”. Hangját (ítvi- szik telefonra vagy mikrofonra. Alkalmazója Rosyval billentyűzet vagy telefon segítségével tud értekezni. Ez a beszélő rendszer diszpécser- és felvilágosítóközpontokban, de több más területen, így például az orvostudományban is felhasználható lesz. A vakok képzésénél is szerepet játszhat Rosy, mint olyan szövegeknek a felovasója, amelyeket nem írnak át varrásba. (BUDAPRESS — ADN)
