Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-08 / 33. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. febránr 8.

AZ ÖTLETTŐL A TALÁLMÁNYIG

Tomboló hangorkán kísérte a római olimpia 100 méteres férfi gyorsúszó versenyének döntőjét. Az ausztrál és az amerikai fiú szinte egyszerre csap ott a célba. A közönség Larsont, az amerikait látta győztesnek, s hatalmas ünneplésbe kezdett. A verseny bírája azonban John Devitt ausztrál úszót hirdette ki olimpiai bajnoknak 55,2 másodperces eredménnyel. A döntést óriási füttykoncert fogadta, s a sajtó és a sportközvélemény sokáig vitatta világszerte az esetet.

Lézer az uszodában

• Molnár Benedek és Lovas Béla a percet, a tized, a század és ezred másodpercet, valamint a sorrendi kijelzést mutatja be az úszó időmérő berendezéssel. A berendezések kivitelezésében közreműködött a Magyar Optikai Művek, a VBKM és a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat. (Pásztor Zoltán felvételei)

Hosszú ideje foglalkoztatja már a szakembereket, milyen eszközökkel lehetne kiküszöbölni a bírói tévedéseket a sportversenyeken. Dr. Molnár Benedeket is elgondolkoztatta i a római eset _s hozzákezdett a műszaki lehetőségek felkutatásához., Akkortájt még stopperórával mérték a versenyzők idejét, s az ujj nyomásával működő szerkezet az indításnál és a célbaérésnél több század. sőt tized másodpercet is tévedhet az időmérő reflexeinek hibájából. Molnár Benedek már akkor az elektromos időmérésben látta a megoldást, s erre vonatkozó találmányát már 1960 októberében benyújtotta szabadalmaztatásra. Az adminisztrációs eljárások intézésére azonban nem volt módja, mert más fontos — idejét erősen lekötő —' beosztásba helyezték.

Természetesen a gyors technikai fejlődés korában mások is hasonló megoldásra jutottak. Így végül is megszületett a század másodperc pontosságú elektromos időmérő berendezés, amit először

1972-ben a müncheni olimpián alkalmaztak. Itt Mark Spitz amerikai úszó 51,22 másodperces idővel lett bajnok.

M.olnár Benedek közben Kecskemétre. a Gépipari Automatizálási és Műszaki Főiskolára került, ahol a lézer alkalmazásával is foglalkoztak. Sőt a főiskola szerződéses munkái között olyan kutatási téma is szerepel az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság megbízásából, amely a koherens (ez a tulajdonság különbözteti meg a lézersugarat a közönséges fénytől) optika alkalmazásának lehetőségeit vizsgálja a gyakorlatban történő megvalósítás céljából. Emellett a GAMF és a Villamos Berendezés és Készülék Művek között (amely eredményhirdető berendezéseket szállított a moszkvai olimpiára is) ISI 9 februárjában szocialista szerződés jött létre arról, hogy a profiljukhoz tartozó kutatásokról egymást kölcsönösen tájékoztatják.

Mindez egvütt arra ösztönözte dr. Molnár Benedeket, a GAMF tanszékvezető tanárát, hogy most már korszerűbb formában, vagyis a lézer hasznosításával ismét visz- szatérjen eredményjelző berendelésének megvalósításához. Mert igaz, hogv az elektromos időmérők alkalmasak akár ezred másodpercek kijelölésére — amire a versenysport nem is tart ma még ieénvt — de az elektromos vezetékek és a kapcsolódó mechanikai elemek sok hiba- és veszélyforrást rejtenek. A lézerfény alkalmazásával viszont mindez kiküszöbölhető.

A lézertechnikai és elektronikai kísérletek elvégzéséhez jó partnerire talált, dr. Lovas Béla főiskolai tanár személyében, akivel szinte éjt nappallá téve dolgoztak, s fél év alatt megszületett a találmány. Ennek lényege a lézersugár, amely a beütő panelbe van beépítve. Ez az eddigi elektromechanikus megoldásoknál gyorsabban és érintésre érzékenyebben juttatja el a beütés jelét a sorrendet és időt megállapító berendezéshez.

A panel érzékenységének növelése egyébként azért fontos, mert ak úszók egy részénél stressz hatást okozhat verseny közben az a tudat, hogy célba éréskor kellő erővel (elektromechanikus megoldásnál í kiloponddal) tudnak-e beütni. A lézeres megoldásnál ennek az erőnek tört' része is elegendő. A lézerfényes jeltovábbítás pedig az időmérés reális pontosságán javít.

• A GAMF lézerlaboratóriumában Borbás József üzemmérnök és a beütőpanel, amelynek kivitelezésében Kiss Gyula üzemmérnökkel együtt szerepe volt.

A lézeres panel lényege egyébként az, hogy beütésnél a fénysugarat megszakítja, leállítva ezzel az időmérő berendezést. Ugyanez elektromechanikus rendszer esetében időkéséssel valósul meg.'

A lézeres beütőpanel lehetővé teszi a teljes eredményjelző és értékelő rendszer célszerűbb kialakítását. A korábbi megoldásokkal szemben a költséges számítógép helyett — amely a sorrendiséget állapítja meg — egyszerűbb kis számítógép alkalmazható.^ Mégis 'a! beütés pillanatában az időeredmény mellett a helyezési szám »is megjelenik a táblán. Ily módón a közönség a starttól a célbaéré- sig végig követheti a versenyt.

Nagy előnye még az új időmérő berendezésnek a jelenleg használtakkal szemben, hogy előállítása — 95 százalékban hazai anyagból — fele annyiba kerül, és tized annyi energiával működik. A feltalálók egyébként a startgúlát, illetve sportnyelven, rajtkövet is ellátták lézeres érzékelővel. Ezáltal az úszó teljesítménye az elrugaszkodás pillanatától mérhető. A berendezés jelzi az idő előtti kiugrást, a hibás váltást, sőt alkalmazható a hátúszás startjánál is, az elrugaszkodásnál használt fogantyúba épített érzékelő által.

Molnár Benedek és Lovas Béla találmányát a GAMF-tól megvásárolta a Villamos Berendezési és Készülék Művek, amely a világ minden részébe szállít sporteredményjelző berendezéseket. A VT5KM szolgálati találmányának minősítette, szabadalmaztatásra benyújtotta az Országos Találmányi Hivatalhoz. Az OTH a szabadalmat meg is adta. Ezután a VBKM megbízást adott a Danu- bia Szabadalmi Irodának a találmány külföldi oltalmának megszerzésére. Ez jelenleg a Szovjetunióra. az NDK-ra, az NSZK- ra, az USA-ra, Svájcra, Francia- országra, Japánra. Hollandiára és Spanyolországra terjed ki.

A feltalálók egyetlen kívánsága az volt, hogy a külföldön is nagy érdeklődést keltett berendezést elsőként a kecskeméti — versenymedencével rendelkező — uszodában szereljék fel. Ezzel kapcsolatban érden ->. Gajdó- csi István megyei. nők leveléből idézni.

„Intézkedtem. nagy

pontosságú lézeres <i erő berendezés. beütőparj".,^inek legyártására, arra alkalmas megyei ipari egység vállalkozzon. (A KISZÖV szakembereivel Való megegyezés alapján a jánoshalmi Bácska Ipari Szövetkezettel már folynak a tárgyalások a kecskeméti uszodához szükséges berendezés elkészítéséről. A szerk.) Üzembe helyezéséhez és zavartalan működéséhez megyei érdekek is fűződnek, ezért előállításához részünkről & lehetséges segítséget megadjuk, és sok sikert kívánok.”

A kecskeméti uszodában tehát rövidesen olyan berendezés méri majd az úszóversenyzők teljesítményeit, amelyet a .jövőben a világversenyeken láthatunk viszont.-Vagy Ottó

NÉPI DEMOKRÁCIÁNK SZÜLETÉSE ( VI.)

A MÁSODIK világháború után Kelet-Euró- pában a népfrontnak két típusa, pontosabban két változata alakult ki: az

Koalíció és népfront

ún. „egypártrendszerű és a „többpártrendszerű” népfront.

Az „egypártrendszerű” népfront lényegében egy poltikai tömeg- szervezet .volt, amelyben kezdettől fogva a kommunista párt meghatározó szerepe érvényesült .(kommunisták töltötték be az államhatalmi pozíciók döntő többségét); míg más pártok vagy egy- ■ általán nem léteztek, vagy csak formális szerepet játszottak. Tagjai voltak viszont a népfrontnak a társadalmi és tömegszervezetek (pl. szakszervezetek), valamint az érdekszövetségek, sőt, egyénileg is be lehetett lépni oda. A népfront ezen típusával találkozhattunk Jugoszláviában és Albániában. Albániában a Demokratikus Frontban csak a kommunista párt vett részt, más pártok nem, mert azok működését a kommunista párt szektás vonala következményeként nem engedélyezték. Jugoszláviában a Nemzeti Felszabadító Frontban viszont a JKP mellett helyet foglalt még öt vagy hat párt, közöttük a Horvát Paraszt- párt és a Független Demokrata Párt, de csak a kommunista pártnak voltak kiépített, független szervezetei. A többiek csak név- leg léteztek, saját pártapparátussal, anyagiakkal, nem rendelkeztek, s így szervezkedni sem tudtak.

A „többpártrendszerű” népfront ezzel szemben önálló, egymástól független politikai pártok koalíciója volt, amelyben a vallási pártoktól kezdve a parasztpártokon át a munkáspártokig jellegüket, osztály bázisukat, ideológiai és politikai beállítottságukat, szervezettségüket, módszereiket és mentalitásukat tekintve nagyon .különböző politikai szervezetek és csoportok vettek részt, s amelyben a kommunista párt csak az egyik, bár kétségkívül a legfontosabb szereplő volt. A népfront eme típusának is sokféle változata létezett az érintett országokban, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Magyar- országon és Romániában. A koalícióra lépett pártok száma, egymás közötti erőviszonyaik, a hatalomban való részesedésük mértéke függött az adott ország történeti hagyományaitól, a forradalmi erők helyzetétől, s a demokratikus átalakulás radikalizmusától.

A „többpártrendszerű” népfront 1944 és 1948 között három fejlődési szakaszon ment keresztül.

AZ ELSŐ SZAKASZRA, amelyet a „széles” koalíció időszakának nevezünk, az a jellemző, hogy a népfrontban, s következésképpen a kormányban, a parlamentben, az államigazgatásban, stb. valamennyi legálisan működő antifasiszta párt és csoportosulás részt vesz. A pártok reprezentatív politikai szervezetek, valódi társadalmi erőket és érdekeket képviselnek. A politikai pluralizmus sértetlen. A pártok és politikusok szabadon végezhetik tevékenységüket, szervezkedhetnek, lapokat adhatnak ki, viszonylag egyenrangúan élhetnek a szabadságjogokkal. A pártok között harmónia és egyetértés van, s betartják a koalíciós játékszabályokat. Jelentős társadalmi-gazdasági reformokat hajtanak végre, közöttük a földreformot és az első államosításokat; hozzálátnak az újjáépítéshez és az egyes országok gazdasági élete helyreállításához; folytatják a társadalom demokratikus átépítését.

A „széles” koalíció országonként eltérő ideig tartott. Romániában és Bulgáriában már 1945 tavaszán lezárult ez az időszak, Lengyelországban azonban csak 1946 őszén. Magyarországon viszont 1947 kora nyarán. A párt- szövetségeknek ez a széles körű formája legtovább Csehszlovákiában maradt fenn, s csak az 1948 februári fordulat vetett véget a fennállásának.

A „SZŰK” KOALÍCIÓ a második szakasz — időszakában a népfrontban és a hatalomban már nem' képviselteti magát az összes antifasiszta párt, hanem csak a baloldaliak, s a jobboldali elemektől megtisztult demokratikus pártok. A kormányzati hatalomban megnövekszik a munkáspártok, elsősorban a kommunista pártok befolyása. A polgári, paraszti és vallási politikai szervezetek, valamint a jobboldali szociáldemokrácia zömmel ellenzékbe vonulnak. A politikai harc főként a kormánykoalíció és az ellenzék között bontakozik ki, de a koalíción belül is megbomlik az egység, s nézeteltérések, súrlódások keletkeznek a munkáspártok között is. A baloldal az ellenzéki erőkkel szemben a hatalomért vívott harcban politikai eszközök mellett adminisztratív eszközöket is igénybe vesz. A politikai ellentétek kiéleződése miatt a fejlődés lelassul, belpolitikai válságok sorozata bonyolítja az újjáépítést, a gazdasági nehézségek felszámolását, s a demokratizálódás folyamatának további elmélyülését.

Ez a periódus országonként szintén különböző ideig tartott: Bulgáriában és Romániában 1945 tavaszától 1947 nyaráig, Lengyel- országban 1946 őszétől 1947 őszéig, Magyarországon pedig 1947 nyarától 1948 nyaráig. A polgári ellenzék viszonylag a legerősebb Romániában volt; gerincét az ún.

„történelmi pártok”, a Maniu-fé- le Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt alkották. Bulgáriában 1945 nyarán N. Petkov, a Népi Földművesszövetség vezérének irányításával kezdődött az ellenzéki szervezkedés, amelyhez csatlakozott a jobboldali szociáldemokrata párt, valamint a polgári arculatú Demokrata Párt. Lengyelországban, a Mikolajczyk vezette Lengyel Néppárt 1946 októberében lépett ki a kormánykoalícióból, s indított támadást a munkáspártok ellen Mindazonáltal a népi demokratikus erők politikai (de nemegyszer adminisztratív) nyomás' a saját prog- ramtalanságuk ke . ti ‘ében az ellenzéki pártok 1940 6 folyamán fokozatosan vesztettek tömegbefolyásukból, a parlamenti választásokon sorozatos veszteségeket szenvedtek, 1947 nyarán, őszén összeütközésbe kerülve a népi demokratikus renddel, fokozatosan felszámolódtak. Mamut és Petkovot — államellenes szervezkedés vádjával — letartóztatták és bíróság elé állították (a bolgár parasztpolitikust ki is végezték), a Nemzeti Parasztpártot, á jobboldali Népi Földművesszövetséget pedig betiltották, ill. feloszlatták. Mikolajczyk 1947 októberében illegálisan elhagyta Lengyelországot. Ezzel a burzsoázia fő képviselői kiszorultak a politikai hatalomból.

A „TÖBBPÁRTRENDSZERŰ” népfront fejlődésének harmadik stádiuma: a felszabadulás után. létrejött pártkoalíció „lebontása” s az áttérés a szocialista politikai és hatalmi viszonyoknak megfelelő pártrendszerre. Erre a korszakra az a jellemző, nogy mindenütt felszámolják a nyílt ellenzéket, ezzel a burzsoázia képviselői a politikai életből is eltűnnék. Egy ideig a kormánykoalícióban munkáspártok mellett részt vesznek a baloldali vezetés alá került demokratikus pártok, de hamarosan megkezdődik a „szűk” koalíció átszervezése. A legjelentősebb

A TÁRGYALÓTEREMBŐL:

Autósok és áldozatok v

Három közlekedési balesetről írunk az alábbiakban. Közülük kettőt olyan személyek követtek el, akik ittas állapotban ültek a volán mögé. Ezekből és a korábbi hasonló ügyekből, a közlekedési rendőrség időnkénti szigorított ellenőrzéseinek tapasztalataiból úgy tűnik, sok gépjárművezetőnek hiába magyarázzák tízszer, százszor, ezerszer, hogy szeszes ital hatása alatt nem szabad autót, motorkerékpárt vezetni, mert könnyen balesetet okozhatnak, vagy ők válnak tragédia áldozatává. Persze itt nem arról van szó, hogy az illetők nehéz felfogásúak lennének, egyszerűen könnyelmű, előre nem gondolkozó, túlzottan magabiztos járművezetők ezek. Nem tagadható, hogy vannak, akik két-három, esetleg több esetben is megússzák az ittas vezetést karam- bol, szabályszegés nélkül (bár maga az ittas vezetés is egyfajta szabályszegés), de az ezáltal megnövekedett önbizalom' végül is megbosszulja magát.

i Az első ügyben nem az alkohol, hanem a figyelmetlenség, a nem kellő körültekintés okozott "balesetet, amit az elkövető — Mészáros István, Tataháza, Ság- yári utca 18 — még tetézett azzal, hogy cserbenhagyta áldozatát. A múlt év augusztus 12-én este nyolc óra körül történt a baleset Baján, a Táncsics utca és a Türr István utca találkozásánál. Mészáros, aki akkor még nem volt húszéves, édesapja gépkocsiját vezette a Táncsics utcában. Már közeledett a Türr utca torkolatához, amikor meg akarta előzni a vele azonos irányba kerékpározó Hermanusz Terézt, de még nem fejezte be a műveletet, amikor hirtelen mozdulattal a Türr' utcába akart kanyarodni a gépkocsival.* Ennek az lett a következménye, hogy a bicikli első kereke nekiütközött a gépkocsi hátsó kerekének, és a kerékpáros felborult, az úttestre esett. Mészáros István észre vette, hogy balesetet okozott, de a helyszínről megállás nélkül továbbhaitott. Nem győződött meg arról, hogy megsérült-e az áldozat, szüksége van-e segítségre. Igaz. Hermanusz Teréz csupán nyolc napon belül gyógyuló, könnyű sérülést szenvedett, de' ezt Mészáros nem tudhatta, de ha tudia is. sőt ha egyáltalán nem sérül mee az áldozat, a helyszínről történő, megállás nélküli eltávozás segítség- nyújtás elmulasztásának minősül.

Mészáros Istvánt a bíróság hat- hónapi szabadságvesztésre ítélte, valamint másfél évre eltiltotta a

i.grmfi,vezetéstőL Ä szab^dságvesz-, tétf végrehajtását, azonban kétévi próbaidőre feltételesen1 felfüggesztették. Az említett cselekménnyel az elkövető a közlekedés rendje megzavarásának szabály- sértését is megvalósítotfa, azért a bíróság ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta. Az ítélet még nem jogerős.

Balogh Jenő (Hetényegyháza, Úrihegy 185.) a múlt év szeptember 13-án, ugyancsak este nyolc

lépés e téren a jobboldali szociáldemokrácia kiszorítása a hatalomból, a munkáspártok egyesülése, s az egységes proletárpárt létrehozása.

A jobboldali szociáldemokrácia elleni .harc 1947 őszén a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának megalakulása után került előtérbe. Romániában a két munkáspárt már 1947 szeptemberében elhatározta, hogy hozzálát a munkásosztály egységes politikai szervezetének létrehozásához. Magyarországon és Lengyelországban hosszas politikai harc után 1948 tavaszán született hasonló értelmű döntés, míg Csehszlovákiában, ahol a legerősebb volt a szociáldemokrata munkásmozgalom, csak az 1948 februári fordulat után három hónappal került napirendre a munkáspártok egyesülése. Az egységes munkáspártok létrehozásának ideológiai, politikai szervezeti elveit a kommunisták dolgozták ki, de a végrehajtás során számos helyen a demokratizmus, az egyenjogúság, s a pártszerűség elvét megsértve a volt szociáldemokratákat az új pártban háttérbe szorították.

AZ EGYSÉGES munkáspártok létrehozása nagy jelentőségű tett volt; betetőzte a népi demokratikus forradalom győzelmét; a hatalom oszthatatlanul a munkás- osztály kezébe ment át, mivel minden kényes pozíciót az egyesült pártok képviselői, jobbára a kommunisták töltötték be.

A munkáspártok fúziójával párhuzamosan számos országban sor került a baloldali vezetés alá került parasztpártok egyesítésére is. (Pl. Lengyelországban, Bulgáriában.) A parasztpártok mellett több helyütt formálisan más pártok is fennmaradtak. Elfogadva a szocializmus platformját, s a kommunista párt vezető szerepét, betagozódtak a kiépülő szocializmus politikai rendszerébe.

V. I.

óra tájban ittas álapotban okozott közlekedési balesetet.

A huszonegy éves fiatalember kőműves szakmunkás, kisiparosnál dogozik, nőtlen, senkinek az eltartásáról nem kell gondoskodnia, s egy személygépkocsija van. Az említett időben úgy indult Kecskemétről Hetényegyházára, hogy mielőtt beült a gépkocsiba, szeszes italt fogyasztott, és ennek hatására enyhén közepes fokban volt Utas. Ehhez járult még az a tény, hogy túlzottan nagy sebességgel haladt — az ittassághoz és a tompított fényszóróhoz képest. A gépkocsit azonban mégis meg tudta tartani a menetirány szerinti jobbt, oldalon, de azt már későn vette észre, hogy a haladási sávban, annak közepén egy ember ül. Baloghnak már nem volt ideje fékezni, elrántani a volánt, s így elütötte az illetőt. Mint később kiderült, a sértett Serjer István, ötvenéves ballószögi lakos ült az út közepén, súlyosan ittas állapotban. A baleset következtében Serjer István nyolc napon túl —ténylegesen két hónap alatt — gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett.

A bíróság Balogh Jenőt súlyos testi sérülést okozó ittas járművezetés miatt öthónapi szabadságvesztésre ítélte, és egy évre eltiltotta a járművezetéstől, A szabadságvesztés végrehajtását azonban kétévi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Az ítélet jogSokkal tragikusabban, egy ember halálával végződött az a baleset, amelyet Novák József (Mis- ’ ke. Szőlő utca 38.) húszéves fiatalember, a miskei Március 15. Termelőszövetkezet traktorosa okozott 1980. augusztus 31-én, a reggeli órákban. Az előző napon Novák egy lakodalomban vett részt, és mit sem törődve azzal, hogy lakására majd gépkocsival fog hazamenni, egész éjszaka ivott. Amikor reggel hét óra előtt elindult, már közepesen ittas volt, s még egy utast — egyik barátját — is beültette a kocsiba. Igaz, maga az utas sem tiltakozott ez ellen.

A Kalocsához tartozó Halomszállás külterületén járt a Moszkvics 419-cel Novák, és mert ittas, fáradt volt, nem vette észre az előtte kerékpáron haladó férfit, aki az úttest szélétől körülbelül hatvan centiméterre biciklizett. Novák nyolcvannal „repeszitve” hátulról elütötte a kerékpárost — Bagó András, 59 éVcs homokmér. gyi lakost —, aki az igen súlyos- roncsolásos sérülések következtében a helyszínen életét vesztette. Amint később a szakértők megállapították, a szerencsétlen embert akkor sem lehetett volna, megmenteni, ha azonnal kórház- ba kerül.

A bíróság Novák Józsefet ha-; Iáit okozó ittas járművezetőé miatt vonta felelősségre, és két év négyhónapi szabadságvesztésre ítélte, valamint négy évre eltiltotta a járművezetéstől. Az ítélet jogerős.

Eszre vehette az olvasó, hogy mindhárom balesetet húsz év körüli fiatalemberek okozták. KöA zülük kettő italt fogyasztott; ilyen-olyan mértékben részeg volt. Mészáros István édesapjától kapta kölcsön az autót, míg Ba-1 logh Jenőnek és Novák Józsefnek saját gépkocsija volt. Ok voltak ittas állapotban, amikor volánhoz1 ültek. Erősen elgondolkoztató • —* noha nem általános —, hogy fel-1 tétlenül szükséges-e egy húszéves embernek gépkoesi, különösen olyannak, akiből hiányzik a tapasztalat, nincs komoly felelősségérzete. akit könnyen elcsábíthat az alkohol, a száguldás. Utólag persze könnyű okosnak len- ni — mondhatják íz olvasók —, előre pedig ezt senki nem láthatja. Az igaz, de hogy ittasan nem szabad ve.zetni, már a KRESZ-1 tanfolyamon megtanulják, csak amint a példa mutatja, sokan nem veszik komolyan.

i G. S.