Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-17 / 40. szám
1981. február 17. • PETŐFI NÉPE • 3 A KISZ X. KONGRESSZUSA ELŐTT NAPKÖZBEN így látják Kiskunhalason • Körösi István. Májusban tartják a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusát. A tanácskozás előtt a megszokottnál mozgalmasabb élet zajlik az alapszervezetekben; a fiatalok összefoglalják tapasztalataikat az utóbbi évek munkájáról, beszélnek az eredményekről éppúgy, mint a gon- ^ dókról. Ennek az országos eszmecserének a katalizátorául a KISZ Központi Bizottságának — sokak szerint meglepően és szokatlanul nyílt hangvételű — levele szolgál, érvet és vitaalapot egyszerre nyújtva. Készülnek a beszámolóra, az értékelésre a nagyobb közösségek, a városok, járások KISZ-esei is. Egy előzetes, „nem hivatalos” mérlegkészítésre kértük mi is a megye — statisztikai adatok szerint — legdinamikusabban fejlődő városának. Kiskunhalasnak Ifjúsági szakértőit, Szalai Antalt, a városi KISZ- bizottság titkárát, Kispéter Imrét, a városi pártbizottság titkárát és Körösi Istvánt, a Halasi Kötöttárugyár KISZ-bizottságának titkárát. — Mit tart az utóbbi időszak legfontosabb eredményének? Szalai Antal: — 1976-ban 1800— 1900 között mozgott a városban a KISZ-tagok száma. 1978-ban, a legutóbbi küldöttgyűléskor 2628 ifjúkommunistát tartottunk nyilván. Most több mint háromezret. Erősödött tehát a tömegszervezeti jelleg, ami természetesen a politikai befolyás növekedésével járt együtt. Körösi István: — Az új szakmunkásokat vállalatunk KISZ- bizottsága minden évben ünnepélyesen fogadja, így történt tavaly is. Egyenként elbeszélgettem a fiatalokkal, elmondtam mit nyújt a KISZ, ha gondolják, lépjenek be. Százból harmincán felelték azt, hogy „elgondolkoznak rajta”. Másnap jöttek, hogy nem lépnek be. Hangjukban semmi meggyőződés nem hallatszott, ezért azt mondtam, ezzel az erővel akár be is léphetnének. Vállukat vo- nogatták: tulajdonképpen be... — öt év alatt mégis megduplázódott a létszám. Hogyan sikerült ezt elérni? Szalai Antal: — Volt két-három igen jó városi nagyrendezvényünk, s ez felkeltette a fiatalok figyelmét, FIN Kupa elnevezéssel pingpong-, sakk-, atlétika-, kispályás foci- és lövészbajnokságot • Kispéter Imre. rendeztünk. Az ilyesmi nagyon vonzza a srácokat. A tavasz végi, már hagyományosnak számító „vidám befürdés” amit a strand nagy medencéjében tartunk, szintén népszerű. — Nem vitatjuk, hogy ezek hatásos rendezvények, a KISZ-hez azonban nem sok közük van... Szalai Antal: — Nem is mondtam, hogy van. Mégis fontos volt, hogy ilyesmiket is szervezzünk. Ezáltal igyekeztünk népszerűvé tenni a KISZ-t. Körösi István: — Én nem vagyok ilyen optimista, szerintem a diszkó sem old meg mindent. Említettem a végzős szakmunkástanulók fogadását, utána diszkót rendeztünk. Maradtak vagy tízen, a többiek kocsmákba mentek ... — Változott-e a dolgozó KISZ- tagok száma? Szalai Antfil: — Két éve négy- őtszázan lehettek. Most ezerötszáz munkás KISZ-tagunk van. — És a diplomások? A Forrás szociográfiái azt sugallják, Kiskunhalason nem valami jó fiatal értelmiséginek lenni. Szalai Antal: — Egyedül a kórház fiataljai aktivizálódtak, az orvosok önkéntesen, társadalmi munkában megszervezték a tanyai gyerekek szűrését, felvilágosító előadást tartottak. A műszaki értelmiséggel — nem tudom mi miatt — nem sikerült szót értenünk, nem folynak bele a KISZ- életbe úgy, ahogy azt elvárnánk tőlük. — Az érem két oldala: ezt várom, ezért ezt adom. Tehát, milyen lehetőséget ad Kiskunhalason a KISZ a fiatal diplomásoknak? Egyáltalán, mennyire szólhatnak bele a város fejlődésébe? Kispéter Imre: — Szerintem a mérleg másik oldalát másképp kell érteni: a fontos feladatot, a tehetség kibontakoztatásának lehetőségét. Vajon a kötöttárugyár üzemeltetése nem ilyen feladat? Seregnyi fiatal került be a választások után a tanácstestületbe, sok a 30—35 éves a pártvezetőségekben is. — Nem mindenki párttag ... Kispéter Imre: — A városi értelmiségi ankéton többen felszólaltak, részt kérvén maguknak a város jövőjének alakításából. Ezután alakult meg a Hazafias Népfront égisze alatt a városszépíté- szeti bizottság, amelynek legtöbb tagja fiatal. — Még a jó munkán is van javítanivaló. Mi a feladat Kiskunhalason? Körösi István: — Papirossal, ilyen-olyan meghívóval, csodálatos képzési tervekkel önmagukban — nem sokra lehet menni. Meg kell találni az összhangot a fiatalok érdeklődési köre és a KISZ céljai, lehetőségei között. Ezért keli dolgoznunk — fiatalosan, példát mutatva. Kispéter Imre: — Ki kell szűrni a formalitást a KlSZ-munká- ból. Egy-egy taggyűlés néha már olyan komoly és száraz témákat tárgyal — hozzá még komolyan és szárazon is — mintha nem is az ifjúsági szövetség tagjai tartanák, hanem a mozgalmasság, a fiatalosság esküdt ellenségei. Rengeteg az általánosságokat, frázisokat hangoztató együttműködési, védnökségi szerződés. Erre nincs szükség. Arra viszont igen, hogy ki-ki konkrétan vállaljon valamit: a kötöttárugyárban a minőség javítását, a baromfifeldolgozóban az új gépsor határidőre történő beállítását. Van tartalék az újítási mozgalomban is. A városban évek óta négymilliót hoz az újítás — a felét a Fémmunkásban „találják ki”. Ha másutt is úgy csinálnák mint ott, a négyből könnyen negyven millió lehetne. Aki dolgozik, annak eszébe jut valami, esetleg meg is valósítja. Ha olyan, ami hasznos, ami könnyebbé, gyorsabbá, hatékonyabbá teszi a munkát: terjesszük el, és persze fizessük meg. És ebben a KISZ-nek is nagy szerepe lehet. B. J. Kunszentmiklósi tervek, célok, pénzeszközök az idei évre Kunszentmiklós 1981. évi költségvetési és fejlesztési pénzügyi tervét tárgyalta meg, s hagyta jóvá nemrég a nagyközség közös tanácsa. Az írásos előterjesztéshez Ájpli László, a végrehajtó bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy a 22 milliós költségvetési terv jelentősen megemelkedett az előző évihez képest, és a 19 milliós fejlesztési alap is példa nélkül való a nagyközség történetében. Az új tervciklus kezdete új lehetőségekkel és új feladatokkal köszöntött Kunszentmiklósra. Szükségessé vált a tanács saját bevételeinek növelése az év közben jelentkező többletfeladatok elvégzéséhez szükséges pénzeszközök biztosítása érdekében. Ugyancsak létérdeke a községnek az ésszerű takarékosság. S mivel a költségvetés milliói végesek, a tennivalók pedig bokrosak, az eddiginél is nagyobb súlyt kap a társadalmi munka, a lakossági összefogás. Külön szólt a tanácstitkár a környezetvédelem Kunszentmik- lóson sem éppen rózsás helyzetéről. Elmondta, hogy a néhány éve bevezetett szervezett szemétszállítás jelenlegi módszere elavult, korszerűsítésre szorul 1981-ben. De éppen ilyen fontos feladat a Bakér-csatorna tisztítása és karbantartása, valamint a kunpeszé- ri szemétgyűjtő telep kialakítása. Jóleső érzéssel hallgatták a tanácstagok, hogy 5 évre szóló fásítási terv készül Kunszentmikló- son. Az egészségügyről szólva Ájpli László elmondta, hogy tavaly óta központi .orvosi ügyelet van a nagyközségben, és ez év februárjától Kunpeszéren is megkezdődött a fogorvosi rendelés. A legsúlyosabb gondokkal a kulturális ágazat küszködik. Óvodai foglalkozás hat, általános iskolai tanítás kilenc helyen folyik. Az épületek többsége korszerűtlen, elavult, a nevelés körülményei nem kielégítőek. Kunszentmiklós 1981. évi fejlesztési tervéről is részletesen szólt a végrehajtó bizottság titkára. Kifejtette, hogy a fejlesztésre biztosított pénzeszközök lehetővé teszik régen óhajtott, és a várossá fejlődéshez nélkülözhetetlen feltételek megteremtését. Így például tovább folyik a szilárd burkolatú utak építése: befejeződik az idén a Szalvai és a Sugár utcák burkolása, és szilárd burkolatot kap a Rózsa Ferenc utca is. Lakossági hozzájárulással folytatódik a járdaépítés Kun- szentmiklóson és Kunpeszéren, s az utóbbi helyen sor kerül a köz- világítás korszerűsítésére is. Folytatódik a Petőfi-lakótelep bővítése, átadásra kerül újabb 27 állami lakás, és további épületek kivitelezése kezdődik meg. A lakótelep parkosítására közel ' félmillió forintot fordítanak ebben az évben. Kezdetét veszi 1981-ben két nagyberuházás is: ,a négy alapellátásos szakorvosi rendelőintézet és az óvodát, iskolát, művelődési otthont és könyvtárat magában foglaló nevelési központ tervei készülnek el, s a területek kisajátítása történik meg az idén. De megkezdődik a DÉMÁSZ-székház és az 100 négyzetméteres alap- területű iparcikk-áruház tervezése, illetve építése is. Az előterjesztés vitájában a tanácstagok hozzászólásainak rendre visszatérő témája volt a várossá fejlődés kérdése. Többen is hangot adtak azon véleményüknek, hogy az eddiginél bőségesebb pénzeszközök mellett is nélkülözhetetlen a szocialista brigádok segítése, a lakosság összefogása. De — hangsúlyozták a tanácstagok — legalább ilyen fontos az elvégzett társadalmi munka fokozottabb erkölcsi megbecsülése is. Élénk vitát váltott ki a környezetvédelem ügye is. Sok a gond ezen a téren — mondták a tanácstagok. Azért jó példa is akad. Például Kunpeszéren, ahol a lakók gyümölcsfákat ültetnek az utcára. 350 facsemete már ott nyújtózkodik a járdák mentén, s az'idén újabbak követik majd ezeket. Az áfész is felismerte a fatelepítés jelentőségét: tagjainak kedvezményes áron biztosítja a csemetéket. A vitában szót kért Mózes Ernő, a nagyközségi pártbizottság titkára és Bognár László tanácselnök is. Mindketten a gazdálkodás eredményeiről és gondjairól, valamint a fejlesztési elképzelésekről szóltak. Kérték a feladatok megoldásához a tanácstagok segítségét, és rámutattak arra, hogy a lakosság mozgósítása a célkitűzések megvalósítása érdekében a tanácstagok fontos politikai feladata. A pártbizottság titkára külön szólt az ipari és mezőgazdasági üzemek községpolitikai célokat segítő tevékenységéről. Példaként emelte ki a TEMAFORG Vállalatot, amelynek üzeme védnökséget vállalt a tasskertesi általános iskola fölött. — Sűrűn jártam eddig is, s még gyakrabban jövök majd az elkövetkezendő években Kunszentmiklósra! — ezzel kezdte felszólalását dr. Kiss Margit, a kecskeméti járási pártbizottság titkára. Majd így folytatta: — Kunszentmiklósért a kun- szentmiklósiaknak kell a legtöbbet tenniök. Helyesen mondták az előttem szólók: minden eddiginél nagyobb szükség van a társadalmi összefogásra. És itt nem kell feltétlenül nagy dolgokra gondolni. De az például nagyrészt a lakosságon múlik, hogy a nagyközség tiszta és szép legyen. Hogy az árokban ne a szemét gyűljön, hanem az árkok partján virág nőjön. Ez pénzbe alig, csupán némi fáradságba kerül. Mozgósítani kell mindenkit a cél, a jó ügy érdekében. Ha ez sikerül, a tervekből néhány év múltán valóság válik — fejezte be hozzászólását dr. Kiss Margit. Sitkéi Béla Három hivatal Pár hasznos nyersanyag után kutatok a sárban. Ha csatakos időben vásárolok, úgy kell nekem! Nem sok az egész, egy fémtárcsa és egy átázott, de nem lyukat porszívózsák. Annyit tesz — gondolom — ez a két apróság a kecskeméti MÉH-telepen, mintha mondjuk egy élelmiszerboltban két deka élesztőt vásárolnék. Az üzletekben krónikusan hiánycikknek számító porzsák itt most módfelett örömmel tölt el. Nem baj, ha vizes. Majd megszárad. A tárcsát illendőségből választom, hogy mutasson valamennyit a mérleg. „Súlyra megy”-alapon három kilogrammért kezdődik a, számolás. Három kilogramm, az 12,10-es egységáron, annyit mint harminchat forint harminc fillér. Fizetném rögtön, de nem lehet ám csak úgy, mellényzsebből! A raktáros egy irattömb kitöltéséhez lát: név, lakcím (utca, házszám), dátum, a hasznos anyag megnevezése, majd az aláírások: kiállította (a raktáros), az árut minősítette (ugyanő), kiadta (szintén ő), az árut megvette — én. Aláírásommal igázolom a fentiek helyességét, de a raktáros — jó megfigyelő — résen van. — Várjon csak! Amott, ahol én töltöttem ki,' a névnél kimarad a há. Pótolja. Rend a lelke mindennek. Helyreállítva az azonosságot, a raktáros most már ideadja a példányomat, hogy menjek át egy másik épületbe fizetni. Tudniillik ott a pénztár. A pénztáros az alapbizonylat tanulmányozásába mélyed. Majd miután megadja a 3 x 12,10 végeredményét — a 36,30-at — a No 007281-es számú 'készpénzeladási jegyzék vevőpéldányával, ’ amelyen — második átiratban — a Kosa nevet kapom, visszatérhetek a raktároshoz kevés portékámat átvenni. Az 17635-ös mázsajegy alapján kiállított No 007281-es számú jegyzék végre szabaddá teszi az utat a portáig. Ott már vár rám egy barna kucsmás bácsi. Íróasztala egy kőoszlophoz erősített deszkalap, amelyen a ceruzáját tartja. A jegyzékre és a szemembe néz, majd a „Megjegyzés; hivatkozás” rovatba jóváhagyólag odaírja: „Jul”. Jogos tulajdonosaként a három hivatalt „megjárt” haszonvasnak és porzsáknak, arra gondolok, miért csinálják másként, ésszerűbben és gyorsabban például egy egyműszakos élelmiszer- boltban. Ott ugyanaz az ember mér és számol, aki — mellesleg — több tízezer forint sorsáért is felelős. Nagyban — de legalábbis a MÉH kis tételű eladásainál — talán nem fizetődne ki valamilyen hasonló — a vevők idejét kímélő és az értékesítést gyorsító —■ hasznos megoldás? K—I Erdélyi kerámiák A debreceni Dérv Múzeumban kiállítás nyílt Déry György — 200 darabból álló — erdélyi kerámiagyűjteményé- ből. A XVIII—XIX. században készült alkotások a Székelyföldről, Nagyváradról. Tordáról, Zilahról, Nagybányáról, Besztercéről származnak többnyire, de homoróddaróci, is akad közöttük. A kiállított cserépedények között legtöbb a bokály és a tálféle. 9 Sikere van a kerámia korsóknak. 9 Az úraszlali borosedény Nagyváradon készült. Fiatalok ! A Halasi Kötöttárugyár szeretettel vár benneteket szakmunkástanulónak! A 8 általános iskolát elvégzett lányokat kötőipari konfekciős, lányokat és fiúkat gépikötő szakmára képezünk ki. Tanulmányi idő 3 év. A tanulmányi ösztöndíjon kívül havonta 250 Ft társadalmi ösztöndíjat fizetünk. Vidékieknek kollégiumi elhelyezés. Kedvezményes étkeztetés, munkaruha. Felvilágosítás: Halasi Kötöttárugyár, szelnélyzcti osztálya, 6400 Kiskunhalas, Kötönyi út 15. Tel.: 11-611 49. 618. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, • 6400 Kiskunhalas, Kazinczy u. 5. Tel.: 11-778. Jelentkezési lapot az általános iskolában lehet kapni!
