Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-17 / 40. szám

4 • PETŐFI NfiPE • 1981. február 11. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Atomerőmű-program A KGST-országok atomerőmű­programja gyorsuló ütemben foly­tatódik a következő években. A Szovjetunió volgadonszki iparte­lepén ugyanis már a befejezéshez közelednek az építési munkák, így létrejön a világ legelső, soro­zatgyártásra berendezett atom­erőműgyára, amely az atomreak­torokhoz szükséges valaménnyi berendezést elkészíti, s gondosko­dik helyszíni szerelésről. A Szovjetunióban jelenleg 25 atomerőmű, működik, összesen 13 ezer megawatt teljesítménnyel. Az építési program meggyorsítá­sának eredményeként az ezred­fordulóig évente 10 ezer mega­wattal növelik a szovjet atomerő­művek teljesítményét. Csehszlo­vákia, amely mór leszállította Paksra az első 440 megawattos reaktoregységet, 1989-ig még 17-et készít ebből a típusból. A tervek szerint 1983-tól pedig megkezdi az 1000 megawattos atomreakto­rok gyártását' is. Az első cseh­szlovák atomerőműben nemrégi­ben helyezték üzembe a második 440 megawattos reaktort, s Brnó mellett pedig megkezdték az or­szág második atomerőművének építését, amelyben összesen négy 440 megawattos reaktort szerel­nek fel. Bulgária atomerőművé­nek .négy 440 megawattos reak­tora már öt-hat éve működik, s a következő ötéves terv végén két 1000 megawattos blokkot helyez­nek üzembe. Románia a kanadai technológiával működő első 660 megawattos atomerőművét a ter­vek szerint 1985-ben avatja fel, s az ezredfordulóig 11 ezer mega­wattal növeli atomerőműveinek teljesítményét. Lengyelország is építi első atomerőművét, amely­nek teljesítménye kezdetben 880 megawatt lesz, de később sor ke­rül a bővítésre is. A légi közlekedés fejlesztése a KGST-ben A polgári repülés szovjetunió­beli eredményei biztos alapot ké­peznek a szocialista országok lé­gi szállításának gyors ütemű fej­lődéséhez. Jelenleg gyakorlatilag a Szovjetunió minden fontos vá­rosát egységes légi közlekedési rendszer kapcsolja össze egymás­sal. Az AEROFLOT légi vonalai több mint egymillió kilométert tesznek ki. Szolgálatait évente több mint százmillió utas veszi igényhe. Az AEROFLOT gépei rendszeresen 84 európai, ázsiai, afrikai, valamint észak- és dél­amerikai államba repülnek. Egyre nagyobb a légi közleke­dés alkalmazási területe a Szov­jetunió népgazdaságában is. Alap­jában véve a Szovjetunióban nincs egyeten olyan ágazat sem, ahol ne használnának repülőgé­peket. A repülésügy által nyúj­tott hathatós támogatásnak kö­szönhetően nagy kőolaj- és föld­gázlelőhelyeket fedeztek fel és tártak fel. több ezer kilométer hosszú csővezetéket és magasfe­szültségű villamos vezetéket ké­szítettek. Az építkezési helyek lé­gi úton millió és millió tonna népgazdaságilag fontos expressz- árut kapnak. A KGST-országok polgári re­pülésének kialakulásában és fej­lődésében fontos szerepet játszott a Szovjetunió testvéri segítsége. A KGST-országok ez idő szerint gyors ütemben fejlesztik a légi közlekedést. Korszerűsítik a repü­lőgépparkot, légi kikötőket rekonst­ruálnak és újakat építenek. Ipa­ri és mezőgazdasági célokra is messzemenően felhasználják a repülőgépeket és a helikoptere­ket. A KGST Komplex Programjá­nak megfelelően az érdekelt or­szágok megállapodást írtak alá oktatóközpont létrehozásáról Ul- janovszkban, ahol légitechnikai és diszpécser-személyzetet képeznek a polgári repülés számára és 1975 júniusában keretmegállapodást írtak alá a repülőgépek, a hajtó­művek és az aggregótok javítási munkáinak sokoldalú szakosítá­sáról. A testvérországok polgári re­pülése az utóbbi évtizedben lé­nyeges változáson ment keresztül. A személyszállítási teljesítmény a nemzetközi vonalakon fokozódott, a légi teherszállítás műszakilag teljesen új felszerelést kapott és kialakult a nemzetközi együtt­működés is. Az előző generációba tartozó gépeket az IL—62, a TU— 154, a TU—134 és az IL—72 tí­pusú teherszállító repülőgép vált­ja fel. Az elkövetkező években üzembe helyezik az IL—86-os nagy repülőgépet és a JAK—42 típusú rövid távon repülő repülő­gépet. Az IL—86-os nagygép be­vezetése a KGST-országok pol­gári repülésének műszaki felsze­reltségében újabb fontos szakaszt fog elindítani. Napjainkban a belföldi vonala­kon az L—410 típusú repülőgé­pek közlekednek, amelyeket cseh­szlovák repülőgépgyártók állíta­nak elő. Bemutatták az M—15-ös, mezőgazdasági célokat szolgáló sugárhajtású repülőgépet, amely lengyel és szovjet konstruktőrök közös munkája. Mélyreható változások mentek végbe a légi utak és a repülőte­rek navigációs, leszállási és irá­nyítási rendszereinek ellátottságá­ban is. A nagy repülési teljesít­ményt nyújtó repülőgépek hasz­nálata a nemzetközi vonalakon gyorsan növelte a KGST-országok légi közlekedésének fejlődési üte­mét. Csupán 1977—78-ban ezek az országok 33 új nemzetközi vo­nalon kezdték meg gépeik közle­kedtetését. Ezzel a szocialista or­szágok repülőgépei 1978-ban rendszeresen a világ több mint 90 országát érték el 330 vonalon. A közlekedési rendszer fejlesz­tésére vonatkozó hosszú távú együttműködési célprogramban a légi közlekedést érintő elvi ala­pok új nagy teljesítményű repü­lőgéptípusok (köztük nagy raktár­térrel rendelkezők) üzembe állí­tásán, a nemzetközi repülőterek és javítóműhelyek fejlesztésén, valamint az automatizált irányí­tási, navigációs és leszállási rendszerek bevezetésén nyugsza­nak. B. B. AZ ELMÚLT ESZTENDŐBEN TÍZEZER TONNA EXPORT Ismét fellendülőben a paradicsompaprika­gébb minőségű és kevesebb ter­mést hozhat még a legkedvezőbb körülmények között is. A paprika az egyik legtöbb ké­zi munkát igénylő növény, külö­nösen a szedés! időszakban. Ez a költség másképp jelentkezik, ha a területet részes művelésbe ad­ják ki. Ilyen művelési módnál is az üzemnek kell vállalni az alap­vető munkát. Nagyon fontos, hogy jó minőségű elit magból, egysé­gesen neveljenek palántát A pa­lánta kiültetését is célszerű egy­szerire végezni. A növényvédelmet minden esetben a gazdaság vé­gezze mert csak így védhető meg ,a növényzet a betegségektől, a kártevőktől. A paprika termelési költsége igen magas. Ott érdemes vele fog­lalkozni, ahol megfelelő bizton­sággal, több éven át jövedelme­zően termeszthető. A szentesi ku­tatóállomás adatai szerint Bács- Kiskun megyében megfelelőek az adottságok a paradicsompaprika eredményes termesztéséhez. Az 1980. évi kivitel mennyisége bizonyságul szolgál (amelynek majdnem 90 százaléka a szentesi paradicsom alakú zöld étkezési paprika), hogy a külföldi part­nerek érdeklődése napjainkban is igen élénk a fajta iránt A Vetőmag Vállalat szentesi kutatóállomásának munkatársai mindent elkövetnek anqak érde­kében, hogy a paradicsom alakú zöld étkezési paprika ismét el­foglalhassa helyét a fajták rang­sorában. Agrotechnikai és fajta­összehasonlító bemutatóval egy­bekapcsolt kísérleteket állítanak be az ország különböző körzetei­ben. A munkába szeretnék be­vonni a termesztő szakembereket, hogy a kutatás eredményeit köz­vetlenül a gyakorlatnak átadhas­sák. Korondy László tudományos osztályvezető • Paradi­csom alakú paprikát szeletel­nek a kunszállás! Alkotmány Tsz-ben. termesztés VEZETŐ HELYEN IZSÁK, MÉLYKÚT, JÁNOSHALMA, BAJA, ÉRSEKCSANÁD Az étkezési paprikafajták közül a paradicsom alakú típusúak ad­ják az ország tőkés exportjának legnagyobb hányadát. Az 1960-as években évente húszezer tonnát szállítanak külföldre. Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején a hirtelen fellépett magházpené­szedés miatt jelentékenyen csök­kent az értékesített mennyiség. 1980-ban ismét (tapasztalható volt a. fellendülés, sőt tízezer tonna friss és feldolgozott anyagot sike­rült külföldön eladni. • Hazánk paradicsompaprika-ter. mésének egyharmada Bács-Kis- kunból származik. A megyén be­lül három fontos tájkörzete ala­kult ki: Mélykút és Jánoshalma, Izsák, Baja és Érsekcsanád. Mind a három körzetben évek óta nagy termésbiztonsággal, jól bevált agrotechnikával sikeres a ter­mesztése. Az ország más tájain már erősen hullámzó termésátla­gokkal lehet találkozni. A különböző területeken egy évben is igen eltérő terméshozam a magházpenészedéssel, a helyte­len termesztéstechnológiával ma­gyarázható. A magházpenészedés szorosan összefügg a tájkörzet időjárásával és a vetőmag minő­ségével. Izsák környékén a pené­szedés mértéke viszonylag ala­csony, Jánoshalma és Mélykút térségében közepes, míg Baja és Érsekcsanád vidékén a közepesnél is magasabb volt 1980-ban. Az időjárásnak, különösen a csapadéknak és az öntözővíz • A tisztított, szeletelt paprika konzervnyersanyagként, szárítmány- ként is keresett cikk. (Méhest Éva felvételei) mennyiségének tehát fontos sze­repe’ van a magházpenészedés mértékében. E tényezők károsító hatását teljesen kizárni nem, de csökkenteni lehet. A szentesi faj­ta képes a különböző, erősen el­térő, szélsőséges körülmények kö­zött is gazdaságosan, megfelelő hozamot adni. A Vetőmag minősége esetleges negatív tulajdonságainak elkerü­lése érdekében a Vetőmag Vállalat szentesi kutatóállomása nagy erőfeszítéseket tesz a jó minőségű elit fokozat előállítására. Ennek ellenére számos gazdaságban utántermesztett vetőmagot hasz­nálnak fel, mely már eleve gyen­Megfontolt tervezés és irányítás Ötmilliónál több nyereség Kunpeszéren A kunpeszéri Parasztbecsület Termelőszövetkezetet nem sorol­ják Bács-Kiskun közös gazdasá­gai közé. Az itt élő emberek év­tizedek óta birkóznak a gyenge minőségű földekkel, a belvizekkel, az időjárás viszontagságaival. Ép­pen ezért minden elismerésre méltóak azok az eredmények, me­lyekről Czesznák György elnök számolt be a kunpeszéri művelő­dési házban tartott küldöttköz­gyűlésén. Kritikus hangvételű, a gondo­kat, problémákat feltáró beszá­moló került a közel 4 ezer hektá­ros területen^ gazdálkodó szövet­kezet küldöttéi elé. Az egyre emelkedő energiaárak és -költsé­gek 1980-ban mintegy 6 millió forintot vettek ki a szövetkezet „zsebéből”. Éppen ezek a nem túlságosan szívderítő számok ad­ják az 5 millió 850 ezer forintos nyereség igazi értékét. A szakemberek már a tervezés időszakában azokra a növényekre összpontosították figyelmüket, amelyeket nyereséggel tudnak termeszteni. Így például viszony­lag alacsony önköltséggel négy és fél tonnás átlagtermést takarítot­tak be 604 hektáros búza vetés- területükről. A gazdaságosságra való törekvés jegyében született meg a szövetkezet vezetőinek a döntése, hogy az 1981-es évben, továbbra is szorgalmazzák a napraforgó-termesztést. Nagy gondot fordítottak az el­múlt gazdasági évben Kunpeszé­ren a tömegtakarmány-termelés- re, a rét- és legelőgazdálkodásra. 1980-ban például 6800 méter bel­vízlevezető csatornát építettek. Ugyanennyit terveznek az idén, hogy megóvják földjeiket, legelői­ket az alattomosan támadó víztől. Az állattenyésztési ágazatban tavaly a csibenevelés volt a leg­eredményesebb. Több mint 200 tonna vágóbaromfit értékesített a téesz. A kedvező átlagár, az ala­csonyra szorított önköltség 1 mil­lió 667 ezer forint hasznot hozott a közös gazdaság „konyhájára”. Nyereséges volt a 2200 egyedet számláló juhászatuk is. A mosto­ha adottságok legjobban a hús­hasznú szarvasmarhatartást súj­tották. Ennek az ágazatnak meg­közelítőleg másfél millió forint a vesztesége. A Parasztbecsület Tsz megha­tározó tényezője Kunpeszér tár­sadalmi arculatának. A gazdasági munka mellett a szövetkezet tag­jai kivették részüket a község po­litikai, kulturális és sportéletéből. A gazdaság hét szocialista bri­gádja 1980-ban mintegy 120 ezer forint társadalmi munkát vég­zett. Kunpeszéren megbecsülik és támogatják az idős embereket. Az anyagi segítség mellett meg­munkálják házitáji földjeiket, gon­doskodnak a betegek ápolásáról, üdültetéséről. Évente megrende­zik az öregek napját. Az átgondoltabb vezetés, a tar­talékok tervszerű feltárása, a kö­zösség munkája hatásfokának nö­velése együttesen eredményezte a termelőszövetkezet ugrásszerű fejlődését. Jóllehet a következő évek szá­mos nehéz feladatot tartogatnak a Parasztbecsület Termelőszövet­kezet tagjainak. Annyi már most bizonyos, hogy eredményeik bir­tokában bizakodva foghatnak hozzá a középtávú tervük meg­valósításához, és folytathatják az idei tennivalóikat. Csapat Lajos • Fazekas Rozália, a szakközép- iskola másod­éves tanulója dolgozik a ké­regkitörő gépen. 9 Szovjet exportra készülő cipők alaktartóssá­gát biztosítja a képen lát­ható automa­ta hőrögzítő gép, amelyen Török János technológus állítja be a hőértékeket. Az Alföldi Cipőgyár 1134 dol­gozót foglalkoztató kiskunfélegy­házi gyárában Szatmári Péter fő­mérnökkel beszélgettünk a na­pokban arról, hogy az évről évre növekvő mennyiségi termelés fo­lyamán mit tesznek a minőség ja­vításáért. — Ez gyárunk műszaki gárdá­jának, és összes dolgozójának legfontosabb feladata — mondta Szatmári Péter. — Szigorúan őr­ködünk a technológiai fegyelem betartásán, gondosan, már gyár­tás közben meg előtte is — el­lenőrizzük az anyag ,minőségét. Ez mellett nagy figyelmet fordí­tunk az állandó műszaki fejlesz­tésre. A múlt év végén gyárunk mintegy 3 millió forintot költött 12 új gép beszerzésére. Az NSZK- ból és Ausztriából származó gé­pek kezelésére külföldi szakembe­rek oktatták dolgozóinkat, s tmk- szakembereit is ők tanították meg az új gépek javítására, karban­tartására. Az új gépek mindegyi­ke igen termelékeny, ami jelentő­sen hozzájárul a gyorsabb és jobb minőségű munka végzéséhez. Tavaly különben már sikerült növelni az első osztályú termékek arányát. Míg 1979-ben a szalagok­ról lekerülő cipők 92 százaléka volt első osztályú, addig tavaly már sikerült elérni a 92,8 száza­lékot. Ezek a számok látszólag nem nagyok, de ha ismerjük a gyár teljes termelését, akkor mindjárt kiderül, hogy milyen sok cipőről van szó. A múlt évben, az előző évinél valamivel kisebb létszámmal 1 millió 772 ezer pár cipőt gyártot­tunk, 12 ezer párral többet mint 1979-ben. Igen jelentősen növeke­dett tavaly a szocialista exportra gyártott cipők mennyisége. Míg 1979-ben 653 ezer párat adtunk át szovjet, NDK, és lengyel meg­rendelőknek, addig tavaly imár a baráti államokba 813 ezer pár ci­pő került tőlünk. Itt meg kell je­gyeznem, hogy a legnagyobb part­ner, a szovjet megrendelő képvi­selője a múlt ősszel megkért bennünket, hogy az SZKP XXVI. kongresszusának tiszteletére a határidő előtt adjuk át a cipőket. Gyárunk kollektívája teljesítette a kérést, és a 735 ezer pár cipőt már december 20-án elszállíthat­ták. A tőkés exportunk évek óta egyformának mondható, átlag 190 ezer pár cipőt gyártunk és szállí­tunk az angol, NSZK, finn, sváj­ci és más megrendelőknek. Az idei év tervei a tavalyihoz hasonlóak, azzal a különbséggel, hogy a baráti államok részére az év végéig 1 millió 45 ezer pár ci­pőt kell gyártanunk. Az első szál­lítmányt, 50 ezer pár cipőt ja­nuár végén már elindítottuk a Szovjetunióba, ezt az első negyed­év végéig imég 200 ezer pár köve­ti. Ugyancsak januárban Mongó­liába küldtünk 1500 pár női cipőt. A tőkés megrendelések teljesítése is megkezdődött, az év első hó­napjában a finn exportra gyártott *500 pár férficipővel. O. L. Növekvő termelés - javuló minőség a félegyházi cipőgyárban • Az oldal- bedolgozó és körülvágó. gép igen termelékeny, Fekete Já­nosnál tanították meg a kezelésére. (Opauszky L. felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom