Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-31 / 26. szám
\ 1981. január 31. • PETŐFI NÉPE • 3 AMIBŐL ÉLÜNK II. MONDJA MEG ŐSZINTÉN..'. Javítsuk, fejlesszük az élelmiszer-feldolgozást Esetenként a feldolgozás fejlesztése nem tartott lépést a mezőgazdasági termeléssel. A tartósítóipari vállalatoknál közepesnél jobb mezőgazdasági termés esetén feldolgozási gondok jelentkeztek. Az elhúzódó áruátvételek nehezítették a mezőgazdasági termelők helyzetét. A Petőfi Népe többször hírt adott arról az ősszel is, hogy például az átvevőhely előtt másfél kilométeres sor kígyózott a szőlővel megrakott vontatókból, teherautókból, szekerekből. A kapacitáshiány talán a hús- és a gabonaiparban a legszembetűnőbb. A feszültségeket a Bácskai Húsipari Közös Vállalat csak mérsékelni, de megszüntetni nem tudja, ezért a kiskunfélegyházi vágóhíd felújítása — bővítése — továbbra is indokolt. Az állattenyésztés fejlődött, s ezzel együtt a keveréktakarmányok iránti igény erőteljesen megnövekedett. A gabonaforgalmi és malomipari vállalat tiszteletre méltó erőfeszítései — saját keverőinek teljes kihasználása — ellenére is voltak, illetve előfordulnak tápellátási zavarok a megyében. A keveréktakarmányok időnként változó minőségéről, ’hiányairól csak az állattartók tudnak igazán mesélni. Remélhető, hogy ezen a helyzeten a most épülő kecskeméti koncentrátumgyár — amely a nagy- és kisüzemi gazdaságoknak a saját keveréshez nélkülözhetetlen koncentrátumokból is gyárt — sokat segít évi 60 ezer tonna teljesítményével. A gabonaiparnál maradva, változatlanul a legnagyobb gond, hogy a sok ráfordítással megtermelt szemestermény egy részét bér- és szükségtárolókban helyezik el. A tejtermelés egyenletesen emelkedett, a tehenenkéntl hozam ezer literrel gyarapodott az elmúlt öt évben. Az ipar feldolgozóképessége azonban nem követte ezt a növekedést. Ezért a megyében felvásárolt tej felét feldolgozatlanul szállítják el. Az is igaz, hogy a lakosság helyi fogyasztása egyelőre nem igényel nagyobb feldolgozást. A feszültségek feloldásáért Ezeket a feszültségeket mind az élelmiszeripari, mind pedig a mezőgazdasági termelő vállalatok igyekeznek feloldani és megszüntetni. Az ipari feldolgozókban úgy, hogy az idénymunkáknál vasárnapi műszakokat szerveztek, és a diákok segítségét is igényibe vették. A termelő gazdaságok pedig úgy, hogy maguk is termékfeldolgozáshoz kezdtek. Részesedésük az élelmiszeriparból egyharmadot képvisel. Egyes ágazatokban — ilyen a bor és a pezsgő — ennél is nagyobb mértékű. A helyi húsüzemek, tejfeldolgozók, pékségek, a községek, kistelepülések ellátásának fontos bázisai. Sajnos, az utóbbi néhány évben — egy-két kivételtől eltekintve — ilyen tevékenységhez a mezőgazdasági nagyüzemek alig fogtak. Köztudott, hogy a feldolgozás nem tartozik a legjövedelmezőbb ágazatok közé. Az elő•••■ . I / feldolgozásban nincs kellő érdekeltségük, ez utóbbit az élelmi- szeripari vállalatoknak kellene megteremteni. A termelés és feldolgozás szorosan összefügg. Nem tartható az olyan álláspont, hogy t a termék előállítása befejeződik á mezőgazdasági nagyüzemben, vagyis „mi megtermeltük, csináljon vele az ipar, amit akar”. Az is igaz viszont, hogy megfelelő haszon nélkül egyetlen gazdaságtól, termelőtől sem várható el, hogy árut válogasson, osztályozzon, vagonba rakjon. v Nagyobb együttműködésre — például előfeldol- gozók létesítésére —, a munkaerő kölcsönös előteremtésére és cseréjére van szükség. Néhány iparágiban szervezeti változásokat hajtottak végre. 1980. július elsejével például önállósultak a boripari vállalatok, megnövekedett gazdasági önállóságuk nagyobb lehetőséget biztosít á szorosabb termelői kapcsolatok létrehozásában. A baromfiiparban a megyeszékhelyen működő feldolgozó vállalat kecskeméti és kiskunhalasi gyára két önálló üzemmé alakult. A határozatok szellemében A megye mezőgazdaságának, élelmiszeriparának helyzetével, a továbbfejlesztés tennivalóival — ezzel is kiemelve és elismerve országos jelentőségét — az elmúlt években az MSZMP Központi Bizottságának gazdaságpolitikai bizottsága és a Minisztertanács foglalkozott. A megyei pártértekezleten, annak .határozatában is sok szó esett erről. A legfontosabb feladat, hogy 'mérséklődjék a nyersanyagtermelés és az élelmiszer-feldolgozás közötti feszültség, kapacitáskülönbség. Tehát a nyersanyagoknak az eddiginél nagyobb hányadát dolgozzák fel a termőhely közelében. Ehhez folytatni kell az említett párt-, kormányhatározatokban, állásfoglalásokban megjelölt fejlesztési munkát. A beruházási lehetőségek korlátozottsága miatt az élelmiszeriparban is javítani szükséges a minőséget, a feldolgozottsági fokot. Törekedni kell a csomagolás tetszetősebbé tételére, a raktározás bővítésére, az anyagmozgatás gépesítésére. Főként rekonstrukciós fejlesztésekről lehet szó. A feltételek megvannak Említettem már a mezőgazda- sági üzemek és feldolgozó vállalatok együttműködésének jelentőségét. A gazdaságoktól azt várják, hogy a feldolgozók, felvásárlók igényei szerint termel• A Bácskai Húsipari Közős Vállalat címkézésre előkészített dobozolt sonkája. 9 A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság nemcsak a borászatot fejlesztette, hanem gyümölcs ivbleveket és sűrítményeket is készít. jék a zöldséget, gyümölcsöt, a tejet, a húst, a vágóállatot. Erre azonban ösztönözni kell őket megfelelő árral, felvásárlási garanciával, kétoldalúan előnyös szerződésekkel. A mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó élelmiszeripar — a mérsékelt ütemű gazdaságnövekedés időszakában is — az egyedüli népgazdasági ágazat, amelytől az előző időszakhoz hasonló termelésnövekedést várnak. Ez a követelmény természetszerűen az egyik legnagyobb élelmiszer- termelő megyére, Bács-Kiskunra is vonatkozik. A teljesítéshez megvannak a személyi és a tárgyi feltételek. A gazdaságok, az üzemek döntő részben jól felkészültek a feladatok végrehajtására. Dr. Horváth Gyula a megyei pártbizottság munkatársa Alkalmazkodni nehéz „Tisztelt Szerkesztőség • Azért Írok be, mert szeretném, ba igazságot szolgáltatnának. Ugyan is én, és az egyik nevelő közöt nagy elent- mondás következet be. fis nem csak velem kötöszkődik álandó jelleggel hanem szobatársaimmal Is. Szeretném, ha egy cikket Írnának arról hogy a t. velők kicsit megértései lenének a gyerekekhez. Mert Így a gyerekek sorra elhagyók az Iskolát és a kollégiumot. Ezt a szobatársaim nevében is kérem hogy Írják meg — de Így ahogy a levélben áll. — előre Is köszönöm!” A fenti, „IV/14 szoba lakói nevében” íródott levélke „Kecskemét Leánykollégium” cím alól, kerülő úton jutott el szerkesztőségünkhöz. Feladója ugyanis a Petőfi Nyomdának címezte. Kíváncsian a szokatlan sorok, az „álandó jellegű kötöszkődés” és a gyerekek meg nem értésének hátterére, vettük a fáradságot, nyomozásba kezdtünk. Ezúttal kivételesen nem keveselltük a leánykollégiumok számát. Mindahányat végigjártuk, de a levélírót nem találtuk meg. A bátor, ám a helyesírást tekintve még bizony, nagyon fogyatékos soraihoz a kislány alighanem kölcsönvett egy nevet. A Bányai Júlia Leánykollégiumban alkalmunk nyílott találkozni, beszélgetni a IV/14-es szoba rokonszenves lakóival, akik nemcsak arról biztosítottak bennünket, hogy közülük senki nem írt a szerkesztőségnek, hanem arról is, hogy jól érzik magukat a kollégiumban. Örülnek, hogy jutott számukra hely, nincsenek kiszolgáltatva a napi utazásnak. Azt, hogy a kollégiumban szabályok vannak, amelyekhez alkalmazkodni kell, természetesnek tartják. Csakúgy, mint azt is, hogy ha hetük között olykor előfordulnak, épp úgy el is simulnak a kis összekoccanások. Arra viszont valamennyien büszkék, hogy a házon belüli tisztasági versenyben előkelő helyen állnak. Itt tartottunk a röpke beszélgetésben, amikor egyikük megjegyezte: úgy hallották, hogy nemrégiben két lány elhagyta a kollégiumot. Egyikükről tudják, hogy azóta Izsákról' jár be naponta, tehát jóval korábban kell felkelnie. Lehet, hogy ő akart valamit, ő írt a szerkesztőségnek? Csakhogy azt a lányt sem úgy hívják, mint akit keresek. Nem maradt más hátra, mint hogy ezúton válaszoljunk „Évának” : Kedves kislány! Tulajdonképpen igazad van. Az állandó kötözködést nehéz elviselni. ^Mennyivel könnyebb lenne, ha a nevelő megértené a gyereket. akinek szabadságvágya távol a szülői háztól, a kollégiumi rend szabályaiba ütközik! Feltételezzük. hogy a fejlett igazságérzeted ezt a megértési jogot valamennyi kollégistára kiterjesztve tartaná indokoltnak. Azokra is, akik a hétközi otthon lakóinak többségét alkotják, és mellesleg nem érzik hiányát a nevelői megértésnek. Jóllehet azért, mert áz ő szabadságvágyuk összefér a közösségi renddel. A közösségi rendet említve, máris ide kívánkozik: egész életünket írott és íratlan törvények szabályozzák Képzeld el, milyen „érdekes” is lenne, ha a munkahelyeken a kialakult rendhez nehezen alkalmazkodó — például késve érkező, vagy igazolatlanul mulasztó — emberek a főnökség nagyobb megértéséért^ szállnának síkra... Gondolkozz el rajta, hátha nem is a nevelő értetlenségével van baj, hanem a Te szabadságvágyad szorul szelídítésre. Erre kér idősebb barátod: Perny Irén aki ha Te is óhajtod, személyesen is szívesen találkozna, beszél-' getne veled. Mi jut eszébe a társadalmi munkáról? E heti kérdésünk: mi jut eszébe a társadalmi munkáról? (Ez úton üzenjük interjúalanyaink őszinteségében. kételkedő olvasóinknak : bár a kiválasztásban a véletlen is komoly szerepet játszik, minden esetben csak azok kapnak nyilvánosságot, akikről jó lelkiismerettel és meggyőződéssel hisszük, hogy személyes találkozásunkkor nyíltan, kertelés nélkül fejtették ki véleményükéit.) íme a legfrissebb válaszok: Rimái Miklós szakszövetkezeti tag, gazdálkodó, Kecel. — Az, hogy összefog az emberiség és megteremt valamit, amihez nem lenne és nincs is elegendő pénze a tanácsnak. No, persze, csupán társadalmi munkában nem lehet fölépíteni semmit, ez csak egy olyan... olyan kiegészítésféle... Mint keceli lakos, én most — ha egyáltalán hívnának — ezekhez a új föld- gázkutakhoz, a kitermeléshez és a gáznak a nagyközségbe juttatásához mennék legszívesebben. Állítólag meg lehetett pályázni a fejlesztést; Kecel, Kiskőrös és Soltvadkert jelentkezett is, hogy aztán hová nyújt majd az állam támogatást, az a jövő zenéje. A társadalmi munkában mindig közrejátszanak az egyéni érdekek is. Nyilván, ha a saját utcát kövezik, az ember azonnal lapátot fog. Itt a szomszéd utca aszfaltozásához is több tízezerrel járultak hozzá a lakosok ... Viszont bejelentettek egy mozgalmat, hogy „két napot Kecelért”, hát az csak olyan ötven százalékban sikerült. Az a helyzet, hogy elég sokat nyaggatják az embert különféle kérésekkel és ... szóval elharapódzott az egyéni érdek, nem nagyon törődik egyik a másikával, majdhogynem ott tartunk, hogy már ki is mondják: nem vagyunk rászorulva egymásra. Azért lehet ez így, mert a tanács — látnivaló dolog — önerőiből nem sokra képes, így aztán nem idegeskedik, nem ugrál senki,- hanem gyorsan odavágják, hogy: fizetjük az adót, csinálják meg abból. Én nem tudom, de Császártöltés valahogy jobban tud haladni. Mintha oda több pénz kerülne, pedig hát biztos nem ... Itt tudomásul kell venni: nem igényli a nép a kulturális rendezvényeket, a televízió kielégít mindenkit. A fiatalságot ugyan érdekelné más is, azok viszont nem maradnak meg, vidékre csavarognak szórakozni. Ha van véletlen egy ilyen szervezés, hogy „népkör”, tart egy darabig, ez például vagy hat évig, aztán kész, lehanyatlik. Befolyásolja a közösségi cselekvéseket az is, hogy Kecelen egy szakszövetkezethez kötődik az egész falu. Ha ők belefognak valamibe, még csak-csak nagyobb a mozgolódás, de máskülönben ... Soltész Géza magtáros, tsz- tag, Hajós: — Hát ilyen kérdésre felelni!? ... Hogy fejezzem ki magam... amikor azt végezzük, ami előreviszi a falu gyarapodását, szépségét. Gondolok itt a fut- ballpálya építésére az ötvenes évek végén... Én akármihez elmegyek segíteni, ha látom a célját, az értelmét. Most mindenfelé az országban csinálják ezeket a sportcsarnokokat, egy olyanba . örömmel „beszállnék”, csak hát ahhoz előbb forintok is kellenek. Mert társadalmi munka csak ott indulhat be, ahol összegyűlt az anyag. Ha nincs semmi, akkor el sem lehet képzelni. Mondom, akadna itt sok minden. amiért boldogan dolgoznék, de ha választhatnék, inkább a község csinosításáért. Például a Petőfi Sándor utcában tavaly nyáron—ősszel járdát építettünk. A tanács vette meg a cementet, a sódert, mi fogadtunk meg egy szakmunkást, aki irányított, a többinek meg magunk láttunk neki. Szinte mindenki eljött, én agitáltam. Másutt, ahol nem csipkedte magát annyira a tanácstag, ott bizony ez elmaradt. Hajóson 1980-ban tíz kilométernyi járdát terveztek így ... Különleges és fontos tennivaló volna jelenleg a pincefalu villamosítása, ám ez már inkább pénzízű dolog. Nemrég vizet is vezettek oda: szintén a tulajdonosok fogtak össze, költségtérítésben is, kétkezi munkában is. A pincefalu itt mindenkinek szívügye, annak érdekében bármikor föl lehet rázni az embereket. Ellenben az is igaz, hogy nem látni már akkora lelkességet, mint hajdanán, akár öt-hat éve is. .És ez már a vezetőkön is múlik egy kicsit. Pe- rényi Béla tanácselnökősködése idején egész másként volt minden. Sokat, nagyon sokat köszönhet annak az embernek a település ... Törköly Jó- zsefné óvónő. Sükösd: — Mi jut eszembe? Mindaz, amit a falu javára önzetlenül, v ingyen elvégzek. Tizenöt éve vagyok tanácstag és a helybeli gyermek- és ifjúságvédelmi társadalmi bizottság vezetője. Nekem olyan rendes körzetem van, én mindenkit név szerint ismerek és nem létezik feladat, amit ne oldanának meg rögvest, ha kérem. Képzelheti... amikor a tornacsarnok felépült és hát szóba- került tanácsülésen, hogy elfogyott a pénz és a berendezéshez jó volna ha összeadna egy keveset a lakosság, nekem ki sem kellett mozdulni otthonról, ahogy meghallották a gyűjtési akciót, helyembe hozták a száz meg kétszáz forintokat. Lett vagy százezer forint ... Az én körzetem mindig első mindenben. Ha azt mondom a választóimnak: ássanak árkot a falu túlsó végén, csak annyit kérdeznének, milyen hosszút és milyen mélyet. Tavalyelőtt elkészült a községi ravatalozó, beültették a környékét virággal, rózsabokrokkal. De a többiekre sem lehet panasz; jóban, rosszban együtt van a társaság. A gyermekintézmények fejlesztésében, segítésében biztosan elsők vagyunk a megyében. A felvégen az idén fogják bővíteni a 2-es számú óvodát, a tanácsnak szűk a kerete, úgyhogy javarészt társadalmi összefogással jön majd létre. Az iskola napközi otthonához annyi mindent — főleg munkát — ajánlottak fel, hogy már visz- sza kellett utasítani. Ezért most az óvodához tartalékoljuk az erőket; már be is osztottuk: mikor ki fog alapozni, téglát hordani, maltert keverni... No, és hát a lakodalmas ház, igen ilyen néven fut a legújabb elképzelés, melynek megvalósulását falugyűlésen és minden más elképzelhető fórumon évek óta sürgetik. A tsz adja a telket, az állami gazdaság megterveztette, a többi a lakók dolga. Nálunk hat-hétszáz személyes lakodalmakat rendeznek és az eddigi áfészudvar, benne a sátor kevés már és kényelmetlen. Rengetegen jelentkeztek a tanácson: ha hiányzik valami, csak szóljunk, számíthatunk rájuk. Ezek után azt hiszem érthető, hogy tele vagyok optimizmussal, és különben is: ez az alaptermészetem, s másra még nem is volt okom, szerencsére... Lejegyezte: Kutasi Ferenc ÍGY ÉLTÜNK 35 ÉVE — SZEMELVÉNYEK EGYKORÚ ÚJSÁGOKBÓL „Hidat kell Menetjegyiroda Kecskeméten Az IBUSZ MÁV menetjegyiroda megállapodást kötött a kecskeméti Magyar Kereskedelmi Bank RT-vel, melynek értelmében a Rákóczi u. 20. sz. alatti pénztárhelyiségükben menetjegy- iroda-fiókot létesítettek. Készséggel áll az utasok rendelkezésére. (Kecskeméti Lapok, 1946. január 20.) Hídavatás Megnyitották a - Kossuth-hidat. Folyik a hídesata: átadták a forgalomnak a Kossuth-hidat, megkezdték a Ferenc József-híd építését. (Kecskeméti Lapok, 1946. január 20.) Bajai munkás a Kossuth-híd egyik hőse (1945 májusában 30 öntudatos ácsot kértek. A beidézett 30-ból '6—8 vállalta a munkát, köztük egy kétlaki dolgozó). ... vállalta a veszélyt és a nélkülözést, itthagyta a • kis földjét és családját, mert tudta, hogy hidat kell építeni, tudta, hogy a híd felépítése Budapest és a nemzet érdeke. Egyetlen kérése volt, hogy amíg ő odalesz, kis földjén éktelenkedő tankcsapdát nyári rohammunkával a szakszervezet temesse be... még ma is ott éktelenkedik. ... Szégyenlem én is magam, de ígérem és ígéri a bajai Kommunista Párt, hogy amint a tél, fagya kienged, a tankcsapda be lesz temetve. (Bajai Hírlap, 1946. január 26.) építeni” Fonó-nap Szeremlén Az MKP szeremlei szervezetében csütörtökön pártközi fonónapot rendeztek a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt közreműködésével. Asszonyok és lányok fontak, beszélgettek, énekeltek hegedűkíséret mellett. A férfiakat csak a délutáni közös ebéden fogadták magukhoz a"nők. Vacsora előtt az MKP helyi titkára köszöntötte a résztvevőket, majd a központi . küldött tartott rövid beszédet... (Bajai Hírlap, 1946. január 26.) Bányászküldöttség a főispánnál Egy tatabányai küldöttség jelent meg Mezei főispán előtt és megköszönte neki és Bácska népének, hogy a tatai bányászok élelmiszer-ellátását elősegítette. Egyben megígérték, hogy továbbra is fognak szenet szállítani Baja városának. (Bajai Hírlap, 1946. január 30.) Felhívás A Földmunkások és Kisbirtokosok Szövetségének helyi titkársága felhívja az összes bandagazdákat (cséplőgépek), hogy f. hó 25-én, pénteken de. 10 órára a szakszervezeti székházban jelenjenek meg. (Kecskeméti Lapok, 1946. január 20.) Ülést tartott a törvényhatósági bizottság ... a köztársasági államforma benyújtásával- kapcsolatban a th. bizottság nevében a polgármester üdvözlő táviratot intézett. „Örömmel sietek Baja város törvényhatósági bizottságának hódoló üdvözletét tolmácsolni miniszterelnök úr előtt abból az alkalomból, hogy a köztársasági államformáról szóló törvényjavaslatot előterjeszteni méltózta- tott. Hitünk szerint közjogi épületünknek ez a belső átépítése ugyancsak messzenyúló történelmi hagyományokra épül fel, mégpedig olyanokra, amelyek évszázadokon át idegen érdekű elnyomatás alatt szunnyadtak és csak ritkán kerültek a magyarság igazi lelkületeként a napvilágra. Kívánjuk őszinte szívből, hogy az új államforma, külsőleg megbecsülését, befelé pedig békét hozza nemzetünknek.” (Bajai Hírlap, 1946. január 30.) Az épülő országból Teljesen helyreállították és átadták a forgalomnak a németek által felrobbantott újszegedi vasúti hidat. Budapesten a Ferenc József- híd helyreállításán is a Kossuth- híd hősei dolgoznak. Budapesten rendkívül komoly az árvízveszély. A jég már Nagymarosig megállt és Bajánál is megszűnt a jégzajlás. (Bajai Hírlap, 1946. január 30.) Villanyáram. 4-től éjfélig A városi villamosmű a decemberi nagyobb és a januári jelentéktelenebb zökkenők után végre abban a helyzetben van, hogy előreláthatóan zavartalanul tudja lebonyolítani a városi villany- ellátást. 120 tonna szén már megérkezett, 120 tonna úton van Kecskemét felé, 200 tonna szénért elutaztak a villamosmű kiküldöttei. (Kecskeméti Lapok. 1946. január 27.)
