Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-31 / 26. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1981. Január 31. Jobban alkalmazkodni az igényekhez A VI. ötéves terv kezdetén indokolt visszatekinteni az V. ötéves terv eredményeire a Volán 9. számú Vállalatánál is, amely a most zárult tervidőszakban jelentősen fejlődött. Növekedett a személy- és áruszállítás, új igények jelentkez­tek, növekedtek a teljesítmények. Arra kértük Rigó Istvánt, a vállalat igazgatóját, hogy válaszoljon néhány, a lakosságot is érdeklő kérdésre. Kérdés: Hogyan zárta a válla­lat az elmúlt tervidőszakot? Válasz: — A személyszállítás­ban az utasszám 28,4 százalékkal nőtt, de még dinamikusabb volt a fejlődés az áruszállításban. Az elmúlt évi mérsékelt teljesítmé­nyek ellenére, az árutonna-kilo­méter 50,5, az elszállított súly pedig 10 százalékkal nőtt. A fej­lődés velejárója volt a dolgozók jövedelmének növekedése is. A személyi jövedelmek öt év alatt 40.4, az egy főre jutó részesedési alap pedig 21,8 százalékkal emel­kedett. — Megfelelő gondossággal ke­zeltük a beruházásokat is. Já'rmű- és rakodógép-beszerzésre 462 mil­lió, gépek beszerzésére több mint 16 millió forintot fordítottunk. Sajnos, építésre az elmúlt öt év során csak kisebb összeg állt ren­delkezésünkre, összesen 25,9 mil­lió forint. A műszaki tevékeny­ség fokozatosan javult, és a jár­művek üzemképességét tekintve, a legjobb eredményt az elmúlt évben értük el. Gépjármű-beszer­zési tervünk összhangban van a várható feladatokkal, ugyanak­kor a műszaki színvonal fejlődé­sét is szolgálja; Éhnek megvaló­sítása ugyan jelentős terhet ró a vállalatra, ezért szükséges volt az 1980. évi kötelezően előírt fej­lesztési alapot 10 millió forinttal növelni, amelynek fedezete a nye­reség volt. Kérdés: Melyek az 1981-es év jelentősebb feladatai? Válasz; — Ez évi tervünk, a korábbi éveket figyelembe véve, szerényebb teljesítménynöveke- 1 dést tartalmaz. Személyszállítás­ban 58 millió 830 ezer utasra számítunk, de 2,5 százalékkal kí­vánjuk javítani a férőhely-ki­használást. Továbbra is kiemel­tén kezeljük a helyi tömegközle­kedés javítását, elsősorban Kecs­keméten és Baján. Itt említeném meg, hogy a személyszállító jár­művek kihasználtsága 32 százalé­kos, amelyet növelni lehetne a lépcsőzetes munkakezdéssel. Ez égyben csökkentené a járművek zsúfoltságát is. Az elővárosi sze­mélyszállítás fejlesztését ugyan­csak e két városban tartjuk fon- tosnakAAz ezzel kapcsolatos gon­dokat már a múlt évben az illeté­kes tanácsa.szervekkel kialakított példamutató együttműködéssel rendeztük. Megragadom az alkal­mat arra, hogy köszönetét mond­jak a párt- és tanácsi szerveknek azért a segítségért, amelyben vállalatunkat részesítették. — Feladatunknak tekintjük a, munkásszállítás korszerűsítését. A bérautóbuszok háromnegyedét Ikarus 200 típusúra cseréljük ki, Beszélgetés Rigó Istvánnal, a Volán 9. sz. Vállalat igazgatójával de növeljük a mikrobuszok szá­mát is. Terveink között szerepel- — eszköz átvétele nélkül — a kö­zületi munkásszállítási feladatok ellátása olyan módon, hogy az igényeket menetrendszerű jára­tokkal elégítjük ki. Ilyen tárgya­lásokat elsősorban mezőgazdasági nagyüzemekkel folytatunk. — A taxi-fuvarozásnál a válto­zatlan járműállomány mellett, az egy gépkocsira jutó teljesítmény fokozása a cél. Ebinek megvaló­sítása érdekében kihasználjuk az URH irányítási rendszer előnyeit. Az áruszállításban alapvető fel­adat a nagy fuvaroztatók kielégí­tése. Ez elsősorban az állami épí­tőiparra és a köziúti építőipari vál­lalatra vonatkozik. Ez azért fon­tos, mert e két nagyfuvaroztató előszállítása jelentősen hozzájárul eszközeink egyenletes kihaszná­lásához. Kérdés: Ügy tudjuk, fuvarfel­adatokat vállalnak át nagy me­zőgazdasági üzemektől. Hallhat­nánk erről valamit? Válasz: — Figyelembe véve a megye mezőgazdasági jellegét, célkitűzésünk, hogy elsősorban' a nagy mezőgazdasági üzemektől vegyünk át a technológiai folya­matokhoz nem kapcsolódó szállí­tási feladatokat. E tárgyalások és megállapodások hatása 1 már eb­ben az éviben jelentkezik. Szeret­nénk. ezt a tevékenységünket 1982-ben és az azt követő évek­ben jelentősen kiszélesíteni. Ezt elsősorban eszközök átvétele nél­kül akarjuk megvalósítani. A múlt évi tárgyalások eredménye­ként a Bajai Hűtőipari V állalat- tól a következő két év során fo­lyamatosan áttesszük, s 1983. ja­nuár 1-től kizárólag mi végezzük a szállítási feladatokat. Eredmé­nyes megbeszélést folytattunk a kecskeméti zománc- és kádgyár termékeinek elszállítására. A már említett eredményekre alapozva, az elmúlt évvel azonos, azaz 4 millió 875 ezer tonna súly elszál­lítását tervezzük. E feladatot csökkentett gépkocsi- és növelt pótkocsi-állománnyal, a jármű­vek jobb kihasználásával akarjuk teljesíteni. — Fontos feladatunk a lakos­ság részére nyújtott, áruszállítás­sal összefüggő szolgáltatások bő­vítése. Ennek érdekében az Al­földi TÜZÉP Vállalattal is meg­állapodást kötöttünk, öt telepü­lés esetében valósítjuk meg kép­viseleti rendszerben az áruszál­lítást. A tehertaxi-fuvarozásba bekapcsoljuk Kiskőröst, Kun- szentmiklóson és Bácsalmáson pedig bővítjük ezt a szolgáltatást. Szükségszerű a MÁV-val való együttműködés további javítása és bővítése. E célból tovább nö­veljük a MÁV—Volán komplex brigádok számát. Erősítjük kap­csolatainkat a fuvarfeladatok szervezésében és koordinálásában. Kérdés: A Volán a nagy üzem­anyag-fogyasztók közé tartozik. Van-e tervük az energiatakaré­kosság fokozására? Válasz; — Saját lehetőségein­ket figyelembe véve, tovább ja­vítjuk energiagazdálkodásunkat. Törekszünk arra, hogy energeti­kai szempontból az adott feladat­hoz a legalkamasabb gépjármű kerüljön alkalmazásra. Az anyagi érdekeltség különböző formáinak széles körű alkalmazásával, a ta­karékos energiafelhasználás elmé­leti és gyakorlati módszereinek rendszeres oktatásával kívánjuk elérni célunkat, azt, hogy energia­megtakarításunk a múlt évihez viszonyítva elérje az egymillió fo­rintot. — Terveinket az előző évivel azonos létszámmal kívánjuk meg­valósítani, így a termelékenység növelésének feltételeit a napi munkaidő kihasználásával kell biztosítani. A mérsékelt termelés- növekedés 4,1 százalékos átlagbér- és 4,5 százalékos személyijöve- delem-emelkedést biztosít a dol­gozóknak. A tehergépjármű-veze­tők, a munkások és különösen a szállítómunkások keresetét átla­gon" felül növeljük. A rendelke­zésre álló bértömeg-növekedés 30 százalékát személyi alapbérek rendezésére, 70 százalékát pedig a teljesítményekhez kapcsolódó mozgóbérként használjuk fel. —■■ Javul az üzemegészségügyi ellátás rész- és főfoglalkozású or­vosok alkalmazásával. A lehető­ségekhez mérten, jobbá tesszük a munkakörülményeket, csökkent­jük az elavult, korszerűtlen mun­kahelyek számát. — Az előző évekénél is nagyobb szerepük lesz munkánk eredmé­nyességében a szocialista brigá­doknak, ezért a vállalat számít, támaszkodik alkotó kezdeménye­zésükre. A termelési, célok meg­valósításához nélkülözhetetlen a társadalmi és tömegszervezetek elmúlt éviihez hasonló aktív, cél­. irányos mozgósító és ellenőrző te­vékenysége. Gémes Gábor Sikeres évet zárt az Izsáki Állami Gazdaság Szőlőtelepítés százötven hektáron Közhelyszerű megállapítás, hogy nehéz évet zárt tavaly me­gyénk mezőgazdasága. Az Izsáki Állami Gazdaságban is volt fagy­veszély, nyári aszály és hosszúra nyúlt ősz. Ennek ellenére a ter­vezett 448 millió forintos terme­lési értékkel szemben közel 480 milliót állítottak elő az ott dol­gozók. Horváth Istvánnak, az állami gazdaság igazgatójának tájékoz­tatása szerint a megnövekedett termelési értékkel arányosan eredményük is több lesz, mint amire számítottak — várhatóan 25 millió forint. Keresve, kutatva az okokat el­hangzik, hogy jelentősen növeke­dett tavaly az exportra szállított pezsgő mennyisége. Hisz 1979-ben még 5,1 millió palack volt, ami el­hagyta az országot, tavaly pedig 6,8 millió üveg került a Szovjet­unió, az NDK, a Lengyelország, Csehszlovákia, Románia és Bul­gária élelmiszerboltjaiba. Emel­lett jutott a hazai fogyasztóknak is, mert 1,2 millió palackkal szál­lítottak a nagykereskedelemnek. Az idén három új termékkel je­lentkeznek. A Claudius száraz mellett megjelenik majd a Clau­dius Ceasar is, amely az igazga­tó szóhasználata szerint magasabb értékű pezsgőnek számít. Már lepalackozták és várhatóan az év végén kerül az üzletekbe a ha­gyományos módon előállított pezsgő is. Slágerterméknek szán­ják ezt, elsősorban az ínyencek számára. Az év végi eredményből jelen­tős részt vallhat magáénak az ál­lattenyésztés. Az 1100-as létszámú húshasznú Hereford-állomány 3,5 millió forint pluszjövedelmet ho­zott. Néhány számadat-a terme- * lési mutatókból: havonta átlago­san 26 kilogrammal gyarapodott egy-égy állat. A tavalyelőtti egy kilogramm húsra jutó 5,65 kilo­grammos takarmánnyal szemben tavaly már csak 4,17 kilogrammot használtak fel. Az előrelépést ab­ban látják a gazdaság vezetői, hogy növelték a tömegtakarmány etetését. A minőségről csak any- nyit, hogy a leadott 220 hízómar­ha több mint 60 százaléka ex­portra került. Az V. ötéves tervben vázolt te­lepítési programjuknak eleget tettek az izsákiak. A 114 hektár szőlő mellett 126 hektár gyümöl­csös is virágzik már majd a tava­szon. Az Izsáki Állami Gazdaság ál­tal kötött társasági szerződések lejártak az V. ötéves terv idősza­kának végén. A taggazdaságok — hat szövetkezet és két állami gaz­daság — kivétel nélkül mind megújították a szerződést, sőt új tagja is van a társulásnak az UNIVER ÁFÉSZ, amely hivatott • A múlt évi sikerekhez nagymértékben hozzájárult a korszerű géppark. A képünkön látható amerikai szőlőkombájn például nap­jában 120 ember munkáját végezte el a szezonban. majd a felvásárlásban segíteni, hisz Orgovány, Ágasegyháza, Bal- lószög és Kerekegyháza környékén vásárolja majd fel a termékeket. Az év végi összesítésben olvas­tuk : a racionális létszámgazdál­kodás eredménye, hogy keveseb­ben teljesítették az V,,ötévé? tgry _ utolsó esztendejének ' feladatait, <* mint ahogy .azt.korábban., tervez-. ték. Jelentős az egy főre jutó ter­melési érték is. Egy-egy dolgozó több mint 600 ezer forint értékű produktumot állít elő. Élenjártak az izsákiak a fajla­gos üzemanyag-felhasználásban is. Hisz a traktorok a tavaly előt­ti 3 ezer 300 hektoliter hajtó­anyaggal szemben tavaly csak 2903 hektolitert használtak fel. A teherautók is kevesebbet fogyasz­tottak a tervezettnél, egy év alatt több mint 500 hektolitert takarí­tottak meg. Az igazgatóval történt beszél­getés kapcsán szóba került a jö­vő is. Jelentős termelésszerkezet­változást nem terveznek. Nő majd a kertészet, ennek arányában a szőlő is. A tervidőszak végére 150 ezer hektoliter bort várnak szüre­tenként. Ennek megfelelően nö- "^velriSzik majd a pezsgőgyártás is, ~aLJHQätani 8 milliótól., JL2_. ,rpühó palackra, amelynek jelentős ré­szét exportálják. A VI. ötéves terv beruházási programjában 150 millió forintot költenek az izsákiak, ebből gé­pesítésre 80, ültetvénytelepítésre 50 jut. A szociális beruházások is több mint 20 millió forintba ke­rülnek majd. A szociálpolitikai támogatás is növekszik a hato­dik ötéves tervben, a lakásépítés­re például 12 milliót szánnak. Sz. F. M. SZÉLESEBB HATÁROK KÖZÖTT Jobb munkáért jobb díjazást SOKAT PANASZKODOTT az egyik nagyvállalat üzemvezetője, akinek évről évre komoly terve­ket kell teljesítenie — meglehe­tősen gyenge képességű műveze­tőkkel és főművezetőkkel. — Nem volna elég ügyes, rá­termett ember a vállalatnál? — kérdeztem főle, ám megnyugta­tott: nem erről van szó! Éppen­séggel volna, sőt kívülről is tud­nának szerezni rátermett em­bert. — Csakhogy — válaszolta az üzemvezető —, aki megfelelő len­ne a művezetői posztra, az ezért a pénzért nem vállalja a műszak irányításával járó terheket és fe­lelősséget. Több pénzt pedig nem adhatok, mert nem léphető át a bűvös határ. így aztán örülnöm kell, ha valaki elvállalja ezt a posztot, és úgy-ahogy. ellátja fel­adatát. S ha talán nincs is minden iparvállalatnál ilyen gondja az üzemvezetőnek, a példa nem egyedülálló. Nagyon gyakran egy gyárban a főmérnök nem túl ma­gas fizetése határozza meg a mű­vezetőkét, sőt a csoportvezetőkét is. ami pedig — az említett pélT da szerint.'— egyáltalán nem azt segíti elő, hogy a termelést ügyes, képzett, talpraesett vezetők irá­nyítsák. Holott — különösen mai gazdasági helyzetünkben — erre lenne szükség. De mert a plafont nern lehet áttörni, sok vezetői posztot azzal töltenek be, aki el­vállalja. ÁM NEMCSAK EZ A BAJ a bői tarifákkal. A jobb munkára ösztönző differenciált bérezést sok vezető legjobb akarata elle­nére sem tudta eddig kivitelezni. Mert ha valaki besorolása sze­rint a legmagasabb fizetést kap­ta, azt már fizetésemeléssel nem lehetett kecsegtetni, vagy netán nagyobb teljesítményre sarkallni! — A többiek al$pbérét nem szál­líthatom le — mondta egy vezető —, hogy érvényre juttassam a munka szerinti elosztás elvét! Megalkudott tehát a helyzettel: aki jól dolgozott az ugyanannyit kapott, mint aki kiválóan végez­te munkáját! Hogy az 1977 óta érvényben le­vő tarifarendszer szétfeszítette ke­reteit, azt egy tavalyi munkaügyi felmérés is alátámasztotta. A Munkaügyi Minisztérium 240 ezer fizikai és nem fizikai dogozóra ki­terjedő vizsgálatot végzett, ami­nek egyik sokatmondó megálla­pítása volt, hogy a dolgozók 13 százaléka évekkel ezelőtt elérte bértételének felső határát. Ok azok, akik évek óta jól dolgoz­nak, munkájukat anyagilag elis­merik — ám bérük mégsem emel­kedhet tovább. REMÉLHETŐLEG, minderről múlt időben beszélhetünk az ú] évben a bértételek alsó és felső határát megváltoztató kormány- határozat éppen ezeket az ellent­mondásokat kívánja feloldani, az­zal, hogy a bértételek felső hatá­rát átlagosan 25, alsó határát pedig 8 százalékkal emelték január 1-től. S bár ez nem fizetésemelést jelent, hanem csak annak lehető­segét, mindenképpen nagy jelen­tősége lehet a vállalatok és gaz­dálkodó szervek ösztönzési rend­szerében. Minthogy a felsőbb ha­tárokat jobban, az alsókat kevés­bé emelték, szélesebb határok kö­zött lehet differenciálni a béreket, s most már. a jól és a legjobban dolgozó anyagi elismerésében is lehet különbséget tenni. (Ehhez persze a vállalatnak kell előte­remtenie a pénzt.j A TARIFARENDSZER módosí­tásának szelleme is azt sugallja, hogy a béreket jobban kell iga­zítani az elért teljesítményhez, az elvégzett munka értékéhez, le­gyen az fizikai, vagy szellemi pro­duktum. A rendelkezés ugyanis hangsúlyozza, hogy a fizikai dol­gozók bértételeit — átlagosan — 25 százalékkal emelik, vagyis nem minden kategóriában ennyivel. Különbséget tesznek az emelés mértékében, vagyis a normál kö­rülmények között dolgozó kisegítő munkások bértételei 18 százalék­kal emelkednek, míg például a különleges szakképzettséget igény­lő munkásoké 27 százalékkal.. Az alkalmazotti állományban dolgozók bértételei szintén átla­gosan 25 százalékkal magasabbak lehetnek, a vezetői bértételek azonban 30 százalékkal nőnek. Lehetőség van tehát arra, hogy a termelés felelős irányítóit képes­ségüknek, szaktudásuknak, ráter­mettségüknek megfelelően díjaz­zák. S ennek fejében: megköve­telhető a teljesítmény. S remél­hetőleg az üzemvezetőknek a jö­vőben kevesebb okuk lesz a pa­naszkodásra. N. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom