Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-28 / 23. szám

I

A NÉPFRONT KONGRESSZUSI KÜLDÖTTE

Kovámé és házanépe

• Kővár Jánosné a munkahelyén.

EGY ÉV MÉRLEGE A VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉGEN

IMI. január 28. • PETŐFI NÉPE • 3

Änagyar ár

ésaforíntvé

aelmeleniPll

A Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokságán a napokban készült el az a felmérés, amely számot ad a testület egész évi munkájáról, s arról a tevékenységéről, amelyet a magyar forint és áruk megvédése érdekében kifejtették. Neszt Ottó pénzügyőr őrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokhelyettese kiegészítve a tényeket, megjegyezte, hogy az általuk felderített és leleplezett bűncselekmények, szabálysértések elkövetői tudatosan vagy éppen meggondolatlanságból jelentős kárt akartak okozni államunknak. Lássuk tehát a tényeket, s azokat a számadatokat, amelyek csupán a megyében milliós nagyságrendű ösz- szegeket tesznek ki.

Kővár Jánosné munkás, 31 éves meós a Budaipesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti magnetofongyárában. Az a feladata, hogy a fejgyártás műveleteit ellenőrizze. Tizennégy éves, ipari tanuló kora óta itt dolgozik.

—Bárhová állítanak, úgy ismerem az itteni dolgokat, hogy mindent meg tudok csinálni — említi elégedetten.

Mint a percekből az órák, olyanformán kerekedtek ki — az elmúlt években — Kővár Jánosné munkahelyen kívüli tettei. Ezek pedig amúgy nemkülönben hétköznapiak voltak; a különbség, hogy a meós figyelmét és idejét ez utóbbi esetben a környezetére, illetve a lakótársaira fordította a Széohenyivárosban, ahol 1977'. március 15-e óta él családjával, az Irinyi utca 27. szám alatt.

— Egyszer divatbemutatót tartottak az áruházban. Ott voltunk, láttuk a házból és az üzemből is sokan, mert én plakáttal meg szóban is hívtam, akiket ismerek.

így avat be Kovámé hétköznapi ténykedéseibe, amelynek színhelye most már valóban a ház.

A ház népét egy időben zavarta, hogy csattanósan csukódik a lépcsőházi ajtó. Egy kisgyermek akkoriban volt 8 hónapos. Egy megoldás kínálkozott: az ajtófék. Amíg azonban mindenki „beszállt” a költségbe, hogy az olajjal működő szerkezetre teljen, a ház közös képviselője — Kovámé, Marika — kitette egypárszor a lelkét ...

Különösebb rábeszélésre azután tavaly már nem volt szükség. Látva, hogy a férj, Kővár János barkácSszerszámaival szépen megjavítgatta a levált kukafedeleket és a lakásokban a szivárgó vízcsapot, a feleségének is nőtt a becsülete azok után, hogy megtudták: tizenkét éve teljesít megbízatásokat a népfrontnál; 1976- ban a Hazafias Népfront Bács- Kiskun megyei Bizottságának elnökségétől „Kiváló Társadalmi Munkáért" érmet és emléklapot

A mezőgazdasági üzemek az elmúlt öt évben úgy növelték az olajos növények termelését, hogy közben a növényolajipar is behozta korábbi lemaradását. így az alapanyag termelése és a feldolgozás között kialakult az összhang. Az olajosnövény-termelés- ben a világon a hetedik helyre kerülő ágazat öt év alatt megkétszerezte az ipari' feldolgozókapacitást, és a tervezettnél jobban,

(Tóth Sándor felvétele)

/ kapott, s mint a városi népfrontbizottság elnökségének tagja, ott van mindig, amikor és ahová hívják.

Tavaly három kecskeméti tanácstagjelölt jelölőgyűlésén képviselte a népfrontot. Munkás—paraszt találkozón is részt vett. Augusztus 20-án ballószögiekkel beszélgetett a magnóüzemi meós.

Egy öröme és egy ürömé is volt azonban 1980-ban. Nevezetesen a házuk táján, odahaza.

— Virágokkal ültettük be a házunk előtti földszegélyt, az ablakok alatt — idézi fel a szép tavaszt, — Szentesiék, Nagyék, Molnárék és a többi fiatal családos ember mind jöttek segíteni. Egy se olyan, aki szemetel; a ge- reblyével és a seprűvel meg tudnak és szeretnek is bánni. Szóval, elkezdtünk valamit... Dáliát, bazsalikomot, kék liliomot, lila és sárga ördögszemet és őszirózsát ültettünk. Sárosi Imre, amikor meglátott bennünket fentről, lejött az autójához, fordult egyet, hozott nekünk valahonnét tíz bokor kövirózsát. Dicsértük is érte:

— Még ilyen rendes embert!

A virágok szépen fejlődtek. Megerősödtek. Nem csoda, hiszen felváltva locsoltuk és gyomláltuk.

mintegy háromszorosára fokozta az exportot, miközben magas színvonalú belföldi ellátást biztosított — mondta az MTI munkatársának Halász Gyula, a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat kereskedelmi igazgatója.

Az iparnak 800 mezőgazdasági üzemmel van a közös anyagi érdekeltség minden területére kiterjedő kapcsolata, s öt év alatt mintegy 200 millió forint támogaAz egész ház magáénak vallotta a kertet.

Mígnem... ügy tessék elhinni, hogy majd sírva fakadtam, amikor egy júliusi napon arra jövök haza a munkából: a virágainkat kiszedte az utolsó szálig, s a helyükre egyarasznyi cserjetöveket dugott valami brigád, anélkül, hogy közülünk bárkit is megkérdeztek volna: „Akarjuk?”

— Jöjjön! Megmutatom — kísér le a házuk elé Kővár Jánosné —, milyen senyvedt töveket hagytak itt nekünk. Olyan, mint a gaz, mint a zöld paréj, mire télire kiszárad. Ezek után hogyan merjem hívni a lakótársakat, hogy „Jöjjenek velem, csináljunk megint kertet!”?

Nem túl hízelgő szavak, de Igazak. Meggondolásra késztetők. Annál is inkább, mert az őszinte szókimondás nem egy, a nézőtéren üldögélő drukkeré, hanem egy pályán mozgó játékosé. Rá (rájuk) érdemes odafigyelni!

•

(Kővár Jánosné egyike azoknak a küldötteknek, akik a Hazafias Népfront országos kongresszusán megyénket képviseli majd Budapesten.)

K — 1.

tást adott a gazdaságoknak szárítók, tárolók építésére és gépészeti korszerűsítésre.

Az ötödik ötéves tervben hektáronként öt mázsával nőtt a termésátlag. A feldolgozás zavartalanságát, folyamatosságát az új Martfűi Növényolajgyár biztosítja, ennek teljesítménye kereken annyi, mint az öt régebbi feldolgozóé együttvéve.

(MTI)

Négyezer liter pálinka

Az elmúlt esztendőben nem kevesebb, mint 202 darab tilos pálinkafőző készüléket koboztak el ’ a pénzügyőrök, s a lefoglalt pálinka mennyisége elérte a 4228,90 hektoliterfokot. Ez a mennyiség valamennyivel több, mint az elmúlt évi, amely annak tulajdonítható, hogy bár nehezebb a felderítés, a pénzügyőrök mégis megtalálják a tilosán szeszt előállítókat. Néhányat ezek közül. Pro- hászka János, Császártöltés, Keceli út 48. szám alatti lakos pincéjében, miután már előállított 10 liter pálinkát, cukorból, szilvacefréből és vízből, 1000 liter „massza” kifőzésére készült. Elfogták, a pálinka-alapanyagot, a kifőzött szeszt és természetesen a készüléket is lefoglalták. A ve-. szélyeztetett szeszadó összege meghaladta' a 26 ezer forintot Varga Albert Akasztó, Fő utca 141. szám alatti lakos sem járt jobban. 0 150 kiló cukorból, 300 liter borseprőből, 200 kiló almából és vízből 1515 liter cefrét készített. A szeszadó összege ebben az esetben meghaladta a 40 ezer forintot.

Két éven belül már harmadszor került összeütközésbe a törvénynyel Gyúrj án Sándor, Kiskőrös, Róna utca 8. szám alatti lakos. Lakásán legutóbb 524 liter cefrét találtak, a szeszadó értéke több' mint 11 500 forint. Mindhárom tilos pálinkafőző ellen vádemelési javaslatot adott ki az ügyészség. Az elmúlt évben összesen 315 esetben jártak el ilyen személyek ellen, s a veszélyeztetett szeszadó összege elérte a 649 600 forintot.

Két és fél millió

forintnyi

csempészáru

A megye három határátkelő- helyién, Hercegszántón,. Kelebián, Tompán az elmúlt évben összesen

1 millió 821 ezer utas fordult meg. Ez 13,4 százalékkal kevesebb, mint az 1979. évi forgalom. Sajnos, a vámbűntettek száma nem csökkent arányosan. Az 1 elmúlt év során 68 váimbűntettet derítettek fel, amelynek értéke meghaladta a másfél millió forintot. A külföldről hazaérkező honfitársaink közül nóhányan még mindig könnyű pénzkereseti forrásnak tartják a csempészést, s ezért főleg farmer ruházati cikkeket, ‘ nemesprémeket, kötöttholmikat, bőr lábbeliket és bőrárut, hűtőládákat, irhabundákat — s bár használata tilos —, gépkocsikhoz gázüzemű berendezéseket hoznak be. Pataki István, Kecskemét, Akadémia körút 67. szám alatti lakos, aki Svájcból tért haza, valótlan árunyilatkozatot tett, s személygépkocsijából 53 500 forint értékű híradástechnikai cikket szedtek elő, amelyet elkoboztak. A bíróság ezen felül nyolcezer forint pénzbüntetésre ítélte. A vámbűntettek esetében nagyon sok az úgynevezett ismeretlen elkövető. Vonatokon, autóbuszokon jelentős értékű, külföldi származású árucikkeket találnak, amelyeknek nem akad gazdája.

Kisebb súlyú a vámszabálysértés, amelyből 203 fordult elő, ám az- értéke majdnem eléri a bűntettekből adódó forintértéket. A szabálysértések során 1 millió 183 ezer 600 forint értékű árut koboztak el. Ezek vagy tiltott áruk, vagy nyilvánvalóan kereskedelmi céllal behozott árucikkeknek minősültek.

Csaknem kétmillió forint értékű lefoglalt bankjegy

A forintnak egyre nagyobb a kereslete külföldön, s ezért akadnak olyanok, akik más országokban akarják nem hivatalosan értékesíteni a magyar bankjegyeket. Devizabűntettnek számít jelentős értékű, vagy mennyiségű árucikk kivitele is. Vám- és pénzügyőreink az elmúlt esztendőben a három határátkelőhelyen magyar fizetőeszközből 766 ezer 200, külföldi fizetőeszközből 193 ezer forintnyit, áruban pedig 567 ezer forintnyit foglaltak le.

Két példa bizonyítja, mennyire tudatosan követik el ezeket a bűncselekményeket. A Meridián Express zen utazott Keleb La felé Stankovics Mladen jugoszláv állampolgár. Poggyászában 155 ezer forint értékű árut — 85 darab zsebszámológépet, kvarcórákat, gázöngyújtókat, golyóstollba épített kvarcórákat, magnetofonokat — találtak. Az árukat elkobozták, s a jugoszláv állampolgár ellen eljárást indítottak. A forint kivitelét szigorú rendeletek szabályozzák. Puskás Károly, Kecskemét, Dankó utca 36. szám alatti lakos zakójának belső zsebéből száz darab ötszáz forintost szedtek elő. Az összeget lefoglalták, s ellene bírósági eljárás indult.

Devizabűntettet az elmúlt évben 170 esetben követtek el, 1 millió 938 ezer 900 forint értékben. A szabálysértések száma ösz- szesen 376 volt, s a lefoglalt forint fizetőeszköz 683 ezer forintot tett ki.

Export-import

ellenőrzés

Általában kevés szó esik arról, hogy a Vám- és Pénzügyőrség dolgozóinak nemcsak a tilos pálinkafőzők, a vám- és devizabűntettek és szabálysértések felderítése, leleplezése a dolguk. A pénzügyőrszakaszok és vámhivatalok ellenőrzik a külföldről beérkező, hazánkból távozó vasúti kocsikat, tehergépkocsikat, darabárukat, uszályokat. Az elrnúlt év során 18 695 beérkező vasúti kocsit, 1084 tehergépkocsit és 26 275 darabárut ellenőriztek. A növekedés' e- vonatkozásban 6 száza- lékra tehető. A kivitel ellenőrzése során "28 103'vasúti kocsit/ 3010 tehergépkocsit, 5470 darabárut, és 163 uszályt vizsgáltak át

A parancsnokhelyettes elmondta, hogy feladataikat — amely ebben áz éviben tovább bővül — azonos létszámmal, nagy nehézségek árán sikerült megoldaniuk. Igaz, a határállomásokon jelentős segítséget kaptak a határőrség katonáitól, s azoktól az utasoktól is, akik a külföldi tartózkodást ténylegesen üdülésre, pihenésre használják.

Gémes Gábor

Megháromszorozódott a növényolajexport

42

(

ran

BRAVOK

äwIBSIS,

K

Egy portré, sötét vonásokkal

(14.) Az 1919-es ellenforradalom kezdeti időszaka — a későbbi még inkább — bőven adott alkalmat arra, hogy kirajzolódjék a hatalomra került, s bosszút állni akaró új rend egyik kis képességű, de velejéig terrorista szándékokkal telített ember, Héjjas Iván portréja. Héjjas szándékai már a proletárdiktatúra kikiáltása után világosan láthatók voltak, a kecskemét-szentkirályi elleniforradalom pedig megteremtette számára a debütálás lehetőségét. Héjjas akkor nem lépett szilire, hanem az ügyek hátsó mozgatójaként felvilágosulatlan, demagógiával megfertőzött embereket hajszolt a Tanácsköztársaság elleni ásóval-kapával, vagy éppen fegyverekkel való támadásra. Így egyaránt ártott a Kecskemét környéki és valóságos érdekeiket még fel nem ismerő parasztembereknek, de súlyosan veszélyeztet- *

* Brávó, a magyar nyelv értelmezd •zótára szerint: bérgyilkos, kalandor.

te a munkáshatalmat is. S míg az elfogott felkelők bíróság elé kerültek, Héjjasék átlépve a déli demarkációs határvonalat, Szegeden gyülekeztek egy ellenforradalmi mag köré, amelyből később megalakultak az irgalmat nem ismerő különítmények.

KECSKEMÉTEN és környékén a Héjjas családot mindenki ismerte. Az apa, Héjjas Mihály tekintélyes ember volt és jelentős vagyon felett rendelkezett. Iván fia nem örökölte apja polgári értelemben vett tekintélyét. A kecskeméti evangélikus és református főgimnázium bizonyítványának tanúsága szerint a második és harmadik osztályban két, illetve hét tárgyból bukott meg. Hasonlóan „jeleskedett” Aurél nevű bátyja is, akivel — mivel osztályismétlésre kötelezték — 1903- ban már egy osztályban találta magát. A már ebből is jól látható felelőtlenség, a veleszületett minimális intelligencia, a korlátolt szellemi készséggel együttesen

hatva tulajdonképpen eldöntötték Héjjas Iván életútját.

ROKONI KAPCSOLATOK révén (dr. Révész László volt országgyűlési képviselő információja szerint, aki szinjeles tanulóként osztálytársa voltf Héjjasnak) nagy nehezen kereskedelmi iskolai érettségi bizonyítványt szerzett magának, majd Kecskemétre visszatérve, ugyancsak családi segítséggel a Népbankhoz került. Innen azonban egy tízezer koronás váltóhamisítás miatt nagy sebtiben távoznia kellett. Héjjas Iván ugyanis szeretője volt egy kecskeméti zsidóasszonynak, akinek a Népbanknál tízezer korona betétje volt. Héjjas az asszony hirtelen halála után ezt az ösz- szeget — hamis iratok alapján — a banktól elsikkasztotta.

Amikor a sikkasztásra fény derült, Albániába utazott, ahol Wied herceg titkára lett. A herceg szolgálatából két év után elbocsátották és ezután vonult be katonának. Héjjas Iván tehát ilyen előzmények után lépett állig felfegyverkezve a politikai élet porondjára. Zavaros múltja, amely Kecskeméten széles körben ismeretes volt, arra ösztönözte, hogy a nemzeti gondolat jegyében patrióta szólamokkal, fajgyűlölettel, a népirtók zsoldosaként, mások vérével mossa le magáról az egyáltalán nem gáncsnélküli lovag sok-sok szennyét.

Amint 1919-ben és a további esztendőkben, egészen addig, míg elvbarátai időszerűnek nem találták a félreállitását, felbecsülhetetlen károkat okozott emberéletben, emberek tömegeinek önérzetében, vagyonuk dézsmálásában, a magyar nép, az egész világ előtt megvolt hitelében. A hírhedt tömeggyilkos félelmet és zavart keltő felszólalásainak tömkelegé után még eljuthatott odáig, hogy országgyűlési képviselővé „választották”, de mivel neve és tettei egyre terhesebbé váltak volt megbízói számára, s hogy az anyagi gondoktól valamelyest mentesítsék — méltóságosi rangban — kinevezték légügyi felügyelővé.

PÉNZZAVARAITÓL, azonban sohasem szabadult. 1931. december 10-én ügyvédje, dr. Hegedűs Ferenc levelet intézett hozzá: „Népbanki tartozásod tárgyában hozzám intézett leveledet közöltem az illetékesekkel és kértem, hogy ebben az ügyben valami kellemes kivezető utat jelöljenek meg részemre. Sajnálattal kell közölnöm, hogy a leveledben foglalt propozíciódat a bank nem honorálja, miután nagyon hosszú időn keresztül tartozásodnak még a kamatait sem fizetted. Abba a helyzetbe kerülök tehát most, hogy a tartozásodról szóló váltókat peresítenem kellene. Bizonyosra veszem, hogy te magad is elhiszed nekem, hogy nem szívesen indítanék ellened pert. A saját érdekedben kérlek tehát, légy szíves ennek az ügynek elintézése végett személyesen a bankot a lehető legrövidebb idő alatt felkeresni, nehogy a bank követelésének behajtása végett a peres eljárást folyamatba helyezni legyek kénytelen."

Héjjas nyomban válaszolt, de hogyan? „Kedves Ferikém! Lesújtó leveledet ma vettem kézhez, s röviden csak annyit, pár nap múlva be fogok menni, s ité- lőszéketek előtt megjelenek. Addig is szives türelmeteket kéri a kegyelmetekért esdeklő: vitéz Héjjas Iván." Lám, Héjjasnak milyen érdekes és milyen, pontosan a tíz évvel azelőtt történtekre utaló kifejezéshasználata van. „Ítélőszékről és kegyelemről

beszél, esdekelve.” Az ítélőszéket ugyancsak megismerte és gyakorolta is, a kegyelmet azonban soha.

Dr. Váry Albert koronaügyész- helyettes. aki a Duna—Tisza közi terrorcselekmény 'valamennyi — abban az időben lezajlott — eseményét a további nyomozás és felelősségrevonás szempontjából kezében tartotta, elmondta, hogy a gyilkosságot elkövetők jelentős része a nyugat-magyarországi felkelés résztvevője lett, akiket a dunántúli kormánybiztostól kihallgatás céljából annak idején kikértek. A kormánybiztos a kérést még csak válaszra sem méltatta. Közismert dolog, de azért felidézendő, hogy a nyugat-magyarországi eseményekben Pró- nay és Ostenburg mellett Héjjas Ivánnak is jelentős szerepe volt, hiszen már kész csapatokkal rendelkeztek. Az akciót Friedrich István Balatonfüredről irányította. Héjjas emberei egy századnyi erőt tettek ki Prónay csendőr zászlóaljában.

Prónay és Héjjas még saját csapatában is kegyetlenkedett. A Világ című lap 1921 szeptemberében közölte, hogy tragikus körülmények között pusztult el Sátori László főiskolai hallgató, aki az egyik legtekintélyesebb budapesti patríciusfamíliának volt a sarja. Sátori yalami lopási ügybe keveredett, s többedmagával letartóztatták. Missuray-Krug Lajos, A nyugat-magyarországi felkelés című könyvében írja, hogy Prónay és Héjjas „összeültek, követelték a foglyok kihallgatását. Közben' Héjjas egyszer kijött és az ott levő tiszteknek és legénységnek buzdító beszédet mondott és utána az őrségből kiválasztott négy embert; „Bátor emberekre van szükségem” mondta, „s hatalmas, szokatlanul megerőltetett

lépéseiből és vésztjósló arckifeje-, zéséből nem jót sejtettünk." Majd sorakozót rendelt el és Prónay mondott egy beszédet. Budaházi pedig felolvasott egy parancsot, amely szerint „Sátori, Bakonyi hadnagyokat és Bokor hadapród- jelöltet golyó általi halálra ítélték." A kegyelmi kérvények előterjesztése után Prónay és Héjjas hajthatatlanok maradtak. „Héjjas parancsot adott Perczel századosnak az ítélet végrehajtására és a kert felé mutatva odakiáltott a csendőröknek, hogy .vigyétek!’ Prónay eltávozott és Héjjas. elindult a kert irányába, ahol kiválasztott négy embert, s meg parancsolta az elítélteknek, hogy velük szemben álljanak fel. Sátori hadnagy bátran szembenézett a puskacsövei, büszkén felvetette a fejét és holtan esett össze." .

AZ EMLÍTETT KÖNYV A nyugati magyarság kidűlt őrszemei alcím alatt sorra veszi a további áldozatokat. Itt halt meg Baracsi László, Szabó József, Papp, Tóth Mihály, Vágó Mihály és még sokan mások, mind-mind kecskemétiek.

A portré csupán néhány ecsetvonással rajzolódott meg. Héjjas Iván élete már régen megpecsételődött, így hát van lehetőség arra, hogy azt szakaszokra osszuk. Az első periódusban léhaságával került a társadalom perifériájára. A ' másodikban fenyegetett, gyilkolt és rabolt őrült tombolás- sal, de már a hatalom birtokában. Élete befejező szakaszában, félve a felelősségrevonástól, a nyugati világban élő emigráció szemétdombjára került, időt kapva még arra, hogy súlyos leiki is- meretfurdalással és bűntudattal jusson a másvilágra.

V