Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-28 / 23. szám

I A NÉPFRONT KONGRESSZUSI KÜLDÖTTE Kovámé és házanépe • Kővár Jánosné a munkahelyén. EGY ÉV MÉRLEGE A VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉGEN IMI. január 28. • PETŐFI NÉPE • 3 Änagyar ár ésaforíntvé aelmeleniPll A Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokságán a na­pokban készült el az a felmérés, amely számot ad a testület egész évi munkájáról, s arról a tevékenységéről, amelyet a magyar forint és áruk megvédése érdekében kifejtették. Neszt Ottó pénzügyőr őrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség me­gyei parancsnokhelyettese kiegészítve a tényeket, megje­gyezte, hogy az általuk felderített és leleplezett bűncselek­mények, szabálysértések elkövetői tudatosan vagy éppen meggondolatlanságból jelentős kárt akartak okozni álla­munknak. Lássuk tehát a tényeket, s azokat a számadato­kat, amelyek csupán a megyében milliós nagyságrendű ösz- szegeket tesznek ki. Kővár Jánosné munkás, 31 éves meós a Budaipesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti magnetofon­gyárában. Az a feladata, hogy a fejgyártás műveleteit ellenőrizze. Tizennégy éves, ipari tanuló kora óta itt dolgozik. —Bárhová állítanak, úgy isme­rem az itteni dolgokat, hogy min­dent meg tudok csinálni — említi elégedetten. Mint a percekből az órák, olyan­formán kerekedtek ki — az el­múlt években — Kővár Jánosné munkahelyen kívüli tettei. Ezek pedig amúgy nemkülönben hét­köznapiak voltak; a különbség, hogy a meós figyelmét és idejét ez utóbbi esetben a környezetére, illetve a lakótársaira fordította a Széohenyivárosban, ahol 1977'. március 15-e óta él családjával, az Irinyi utca 27. szám alatt. — Egyszer divatbemutatót tar­tottak az áruházban. Ott voltunk, láttuk a házból és az üzemből is sokan, mert én plakáttal meg szóban is hívtam, akiket ismerek. így avat be Kovámé hétközna­pi ténykedéseibe, amelynek szín­helye most már valóban a ház. A ház népét egy időben zavarta, hogy csattanósan csukódik a lép­csőházi ajtó. Egy kisgyermek ak­koriban volt 8 hónapos. Egy meg­oldás kínálkozott: az ajtófék. Amíg azonban mindenki „beszállt” a költségbe, hogy az olajjal mű­ködő szerkezetre teljen, a ház kö­zös képviselője — Kovámé, Ma­rika — kitette egypárszor a lel­két ... Különösebb rábeszélésre azután tavaly már nem volt szükség. Látva, hogy a férj, Kővár János barkácSszerszámaival szépen meg­javítgatta a levált kukafedeleket és a lakásokban a szivárgó víz­csapot, a feleségének is nőtt a be­csülete azok után, hogy megtud­ták: tizenkét éve teljesít megbí­zatásokat a népfrontnál; 1976- ban a Hazafias Népfront Bács- Kiskun megyei Bizottságának el­nökségétől „Kiváló Társadalmi Munkáért" érmet és emléklapot A mezőgazdasági üzemek az el­múlt öt évben úgy növelték az olajos növények termelését, hogy közben a növényolajipar is be­hozta korábbi lemaradását. így az alapanyag termelése és a fel­dolgozás között kialakult az össz­hang. Az olajosnövény-termelés- ben a világon a hetedik helyre kerülő ágazat öt év alatt megkét­szerezte az ipari' feldolgozókapa­citást, és a tervezettnél jobban, (Tóth Sándor felvétele) / kapott, s mint a városi népfront­bizottság elnökségének tagja, ott van mindig, amikor és ahová hív­ják. Tavaly három kecskeméti ta­nácstagjelölt jelölőgyűlésén kép­viselte a népfrontot. Munkás—pa­raszt találkozón is részt vett. Au­gusztus 20-án ballószögiekkel be­szélgetett a magnóüzemi meós. Egy öröme és egy ürömé is volt azonban 1980-ban. Nevezetesen a házuk táján, odahaza. — Virágokkal ültettük be a há­zunk előtti földszegélyt, az abla­kok alatt — idézi fel a szép ta­vaszt, — Szentesiék, Nagyék, Molnárék és a többi fiatal csalá­dos ember mind jöttek segíteni. Egy se olyan, aki szemetel; a ge- reblyével és a seprűvel meg tud­nak és szeretnek is bánni. Szóval, elkezdtünk valamit... Dáliát, ba­zsalikomot, kék liliomot, lila és sárga ördögszemet és őszirózsát ültettünk. Sárosi Imre, amikor meglátott bennünket fentről, le­jött az autójához, fordult egyet, hozott nekünk valahonnét tíz bo­kor kövirózsát. Dicsértük is érte: — Még ilyen rendes embert! A virágok szépen fejlődtek. Megerősödtek. Nem csoda, hiszen felváltva locsoltuk és gyomláltuk. mintegy háromszorosára fokoz­ta az exportot, miközben magas színvonalú belföldi ellátást biz­tosított — mondta az MTI mun­katársának Halász Gyula, a Nö­vényolajipari és Mosószergyártó Vállalat kereskedelmi igazgatója. Az iparnak 800 mezőgazdasági üzemmel van a közös anyagi ér­dekeltség minden területére ki­terjedő kapcsolata, s öt év alatt mintegy 200 millió forint támoga­Az egész ház magáénak vallotta a kertet. Mígnem... ügy tessék elhinni, hogy majd sírva fakadtam, ami­kor egy júliusi napon arra jövök haza a munkából: a virágainkat kiszedte az utolsó szálig, s a he­lyükre egyarasznyi cserjetöveket dugott valami brigád, anélkül, hogy közülünk bárkit is megkér­deztek volna: „Akarjuk?” — Jöjjön! Megmutatom — kí­sér le a házuk elé Kővár János­né —, milyen senyvedt töveket hagytak itt nekünk. Olyan, mint a gaz, mint a zöld paréj, mire té­lire kiszárad. Ezek után hogyan merjem hívni a lakótársakat, hogy „Jöjjenek velem, csináljunk me­gint kertet!”? Nem túl hízelgő szavak, de Igazak. Meggondolásra késztetők. Annál is inkább, mert az őszinte szókimondás nem egy, a nézőté­ren üldögélő drukkeré, hanem egy pályán mozgó játékosé. Rá (rájuk) érdemes odafigyelni! • (Kővár Jánosné egyike azok­nak a küldötteknek, akik a Ha­zafias Népfront országos kong­resszusán megyénket képviseli majd Budapesten.) K — 1. tást adott a gazdaságoknak szá­rítók, tárolók építésére és gépé­szeti korszerűsítésre. Az ötödik ötéves tervben hek­táronként öt mázsával nőtt a ter­mésátlag. A feldolgozás zavarta­lanságát, folyamatosságát az új Martfűi Növényolajgyár bizto­sítja, ennek teljesítménye kere­ken annyi, mint az öt régebbi fel­dolgozóé együttvéve. (MTI) Négyezer liter pálinka Az elmúlt esztendőben nem ke­vesebb, mint 202 darab tilos pá­linkafőző készüléket koboztak el ’ a pénzügyőrök, s a lefoglalt pá­linka mennyisége elérte a 4228,90 hektoliterfokot. Ez a mennyiség valamennyivel több, mint az el­múlt évi, amely annak tulajdonít­ható, hogy bár nehezebb a felde­rítés, a pénzügyőrök mégis meg­találják a tilosán szeszt előállító­kat. Néhányat ezek közül. Pro- hászka János, Császártöltés, Ke­celi út 48. szám alatti lakos pin­céjében, miután már előállított 10 liter pálinkát, cukorból, szil­vacefréből és vízből, 1000 liter „massza” kifőzésére készült. El­fogták, a pálinka-alapanyagot, a kifőzött szeszt és természetesen a készüléket is lefoglalták. A ve-. szélyeztetett szeszadó összege meghaladta' a 26 ezer forintot Varga Albert Akasztó, Fő utca 141. szám alatti lakos sem járt jobban. 0 150 kiló cukorból, 300 liter borseprőből, 200 kiló almá­ból és vízből 1515 liter cefrét ké­szített. A szeszadó összege ebben az esetben meghaladta a 40 ezer forintot. Két éven belül már harmadszor került összeütközésbe a törvény­nyel Gyúrj án Sándor, Kiskőrös, Róna utca 8. szám alatti lakos. Lakásán legutóbb 524 liter cefrét találtak, a szeszadó értéke több' mint 11 500 forint. Mindhárom tilos pálinkafőző ellen vádemelési javaslatot adott ki az ügyészség. Az elmúlt évben összesen 315 esetben jártak el ilyen személyek ellen, s a veszélyeztetett szeszadó összege elérte a 649 600 forintot. Két és fél millió forintnyi csempészáru A megye három határátkelő- helyién, Hercegszántón,. Kelebián, Tompán az elmúlt évben összesen 1 millió 821 ezer utas fordult meg. Ez 13,4 százalékkal keve­sebb, mint az 1979. évi forgalom. Sajnos, a vámbűntettek száma nem csökkent arányosan. Az 1 el­múlt év során 68 váimbűntettet derítettek fel, amelynek értéke meghaladta a másfél millió forin­tot. A külföldről hazaérkező hon­fitársaink közül nóhányan még mindig könnyű pénzkereseti for­rásnak tartják a csempészést, s ezért főleg farmer ruházati cik­keket, ‘ nemesprémeket, kötött­holmikat, bőr lábbeliket és bőr­árut, hűtőládákat, irhabundákat — s bár használata tilos —, gép­kocsikhoz gázüzemű berendezése­ket hoznak be. Pataki István, Kecskemét, Akadémia körút 67. szám alatti lakos, aki Svájcból tért haza, valótlan árunyilatkoza­tot tett, s személygépkocsijából 53 500 forint értékű híradás­technikai cikket szedtek elő, ame­lyet elkoboztak. A bíróság ezen felül nyolcezer forint pénzbünte­tésre ítélte. A vámbűntettek ese­tében nagyon sok az úgynevezett ismeretlen elkövető. Vonatokon, autóbuszokon jelentős értékű, külföldi származású árucikkeket találnak, amelyeknek nem akad gazdája. Kisebb súlyú a vámszabálysér­tés, amelyből 203 fordult elő, ám az- értéke majdnem eléri a bűn­tettekből adódó forintértéket. A szabálysértések során 1 millió 183 ezer 600 forint értékű árut koboz­tak el. Ezek vagy tiltott áruk, vagy nyilvánvalóan kereskedelmi céllal behozott árucikkeknek mi­nősültek. Csaknem kétmillió forint értékű lefoglalt bankjegy A forintnak egyre nagyobb a kereslete külföldön, s ezért akad­nak olyanok, akik más országok­ban akarják nem hivatalosan ér­tékesíteni a magyar bankjegyeket. Devizabűntettnek számít jelen­tős értékű, vagy mennyiségű áru­cikk kivitele is. Vám- és pénzügy­őreink az elmúlt esztendőben a három határátkelőhelyen magyar fizetőeszközből 766 ezer 200, kül­földi fizetőeszközből 193 ezer fo­rintnyit, áruban pedig 567 ezer forintnyit foglaltak le. Két példa bizonyítja, mennyire tudatosan követik el ezeket a bűncselekményeket. A Meridián Express zen utazott Keleb La felé Stankovics Mladen jugoszláv ál­lampolgár. Poggyászában 155 ezer forint értékű árut — 85 darab zsebszámológépet, kvarcórákat, gázöngyújtókat, golyóstollba épí­tett kvarcórákat, magnetofonokat — találtak. Az árukat elkobozták, s a jugoszláv állampolgár ellen eljárást indítottak. A forint kivi­telét szigorú rendeletek szabá­lyozzák. Puskás Károly, Kecske­mét, Dankó utca 36. szám alatti lakos zakójának belső zsebéből száz darab ötszáz forintost szed­tek elő. Az összeget lefoglalták, s ellene bírósági eljárás indult. Devizabűntettet az elmúlt év­ben 170 esetben követtek el, 1 millió 938 ezer 900 forint érték­ben. A szabálysértések száma ösz- szesen 376 volt, s a lefoglalt forint fizetőeszköz 683 ezer forintot tett ki. Export-import ellenőrzés Általában kevés szó esik arról, hogy a Vám- és Pénzügyőrség dolgozóinak nemcsak a tilos pá­linkafőzők, a vám- és deviza­bűntettek és szabálysértések fel­derítése, leleplezése a dolguk. A pénzügyőrszakaszok és vámhiva­talok ellenőrzik a külföldről be­érkező, hazánkból távozó vasúti kocsikat, tehergépkocsikat, darab­árukat, uszályokat. Az elrnúlt év során 18 695 beérkező vasúti ko­csit, 1084 tehergépkocsit és 26 275 darabárut ellenőriztek. A növe­kedés' e- vonatkozásban 6 száza- lékra tehető. A kivitel ellenőrzése során "28 103'vasúti kocsit/ 3010 tehergépkocsit, 5470 darabárut, és 163 uszályt vizsgáltak át A parancsnokhelyettes elmond­ta, hogy feladataikat — amely eb­ben áz éviben tovább bővül — azonos létszámmal, nagy nehézsé­gek árán sikerült megoldaniuk. Igaz, a határállomásokon jelen­tős segítséget kaptak a határőr­ség katonáitól, s azoktól az uta­soktól is, akik a külföldi tartóz­kodást ténylegesen üdülésre, pi­henésre használják. Gémes Gábor Megháromszorozódott a növényolajexport 42 ( ran BRAVOK äwIBSIS, K Egy portré, sötét vonásokkal (14.) Az 1919-es ellenforrada­lom kezdeti időszaka — a későb­bi még inkább — bőven adott al­kalmat arra, hogy kirajzolódjék a hatalomra került, s bosszút áll­ni akaró új rend egyik kis képes­ségű, de velejéig terrorista szán­dékokkal telített ember, Héjjas Iván portréja. Héjjas szándékai már a proletárdiktatúra kikiál­tása után világosan láthatók vol­tak, a kecskemét-szentkirályi el­leniforradalom pedig megteremtet­te számára a debütálás lehetősé­gét. Héjjas akkor nem lépett szili­re, hanem az ügyek hátsó mozga­tójaként felvilágosulatlan, dema­gógiával megfertőzött embereket hajszolt a Tanácsköztársaság el­leni ásóval-kapával, vagy éppen fegyverekkel való támadásra. Így egyaránt ártott a Kecskemét kör­nyéki és valóságos érdekeiket még fel nem ismerő parasztembe­reknek, de súlyosan veszélyeztet- * * Brávó, a magyar nyelv értelmezd •zótára szerint: bérgyilkos, kalandor. te a munkáshatalmat is. S míg az elfogott felkelők bíróság elé ke­rültek, Héjjasék átlépve a déli demarkációs határvonalat, Sze­geden gyülekeztek egy ellenfor­radalmi mag köré, amelyből ké­sőbb megalakultak az irgalmat nem ismerő különítmények. KECSKEMÉTEN és környékén a Héjjas családot mindenki is­merte. Az apa, Héjjas Mihály te­kintélyes ember volt és jelentős vagyon felett rendelkezett. Iván fia nem örökölte apja polgári ér­telemben vett tekintélyét. A kecs­keméti evangélikus és reformá­tus főgimnázium bizonyítványá­nak tanúsága szerint a második és harmadik osztályban két, illet­ve hét tárgyból bukott meg. Ha­sonlóan „jeleskedett” Aurél ne­vű bátyja is, akivel — mivel osz­tályismétlésre kötelezték — 1903- ban már egy osztályban találta magát. A már ebből is jól látható felelőtlenség, a veleszületett mi­nimális intelligencia, a korlátolt szellemi készséggel együttesen hatva tulajdonképpen eldöntöt­ték Héjjas Iván életútját. ROKONI KAPCSOLATOK ré­vén (dr. Révész László volt or­szággyűlési képviselő információ­ja szerint, aki szinjeles tanulóként osztálytársa voltf Héjjasnak) nagy nehezen kereskedelmi iskolai érettségi bizonyítványt szerzett magának, majd Kecskemétre visszatérve, ugyancsak családi se­gítséggel a Népbankhoz került. Innen azonban egy tízezer koro­nás váltóhamisítás miatt nagy sebtiben távoznia kellett. Héjjas Iván ugyanis szeretője volt egy kecskeméti zsidóasszonynak, aki­nek a Népbanknál tízezer korona betétje volt. Héjjas az asszony hirtelen halála után ezt az ösz- szeget — hamis iratok alapján — a banktól elsikkasztotta. Amikor a sikkasztásra fény de­rült, Albániába utazott, ahol Wied herceg titkára lett. A herceg szol­gálatából két év után elbocsátot­ták és ezután vonult be katoná­nak. Héjjas Iván tehát ilyen előz­mények után lépett állig felfegy­verkezve a politikai élet porond­jára. Zavaros múltja, amely Kecs­keméten széles körben ismeretes volt, arra ösztönözte, hogy a nem­zeti gondolat jegyében patrióta szólamokkal, fajgyűlölettel, a népirtók zsoldosaként, mások vé­rével mossa le magáról az egyál­talán nem gáncsnélküli lovag sok-sok szennyét. Amint 1919-ben és a további esztendőkben, egészen addig, míg elvbarátai időszerűnek nem talál­ták a félreállitását, felbecsülhe­tetlen károkat okozott emberélet­ben, emberek tömegeinek önér­zetében, vagyonuk dézsmálásá­ban, a magyar nép, az egész vi­lág előtt megvolt hitelében. A hír­hedt tömeggyilkos félelmet és za­vart keltő felszólalásainak töm­kelegé után még eljuthatott odá­ig, hogy országgyűlési képviselő­vé „választották”, de mivel neve és tettei egyre terhesebbé váltak volt megbízói számára, s hogy az anyagi gondoktól valamelyest mentesítsék — méltóságosi rang­ban — kinevezték légügyi fel­ügyelővé. PÉNZZAVARAITÓL, azonban sohasem szabadult. 1931. decem­ber 10-én ügyvédje, dr. Hegedűs Ferenc levelet intézett hozzá: „Népbanki tartozásod tárgyában hozzám intézett leveledet közöl­tem az illetékesekkel és kértem, hogy ebben az ügyben valami kel­lemes kivezető utat jelöljenek meg részemre. Sajnálattal kell közölnöm, hogy a leveledben fog­lalt propozíciódat a bank nem ho­norálja, miután nagyon hosszú időn keresztül tartozásodnak még a kamatait sem fizetted. Abba a helyzetbe kerülök tehát most, hogy a tartozásodról szóló váltó­kat peresítenem kellene. Bizo­nyosra veszem, hogy te magad is elhiszed nekem, hogy nem szíve­sen indítanék ellened pert. A sa­ját érdekedben kérlek tehát, légy szíves ennek az ügynek elintézé­se végett személyesen a bankot a lehető legrövidebb idő alatt fel­keresni, nehogy a bank követe­lésének behajtása végett a peres eljárást folyamatba helyezni le­gyek kénytelen." Héjjas nyomban válaszolt, de hogyan? „Kedves Ferikém! Le­sújtó leveledet ma vettem kéz­hez, s röviden csak annyit, pár nap múlva be fogok menni, s ité- lőszéketek előtt megjelenek. Ad­dig is szives türelmeteket kéri a kegyelmetekért esdeklő: vitéz Héjjas Iván." Lám, Héjjasnak milyen érdekes és milyen, pon­tosan a tíz évvel azelőtt történ­tekre utaló kifejezéshasználata van. „Ítélőszékről és kegyelemről beszél, esdekelve.” Az ítélőszéket ugyancsak megismerte és gyako­rolta is, a kegyelmet azonban so­ha. Dr. Váry Albert koronaügyész- helyettes. aki a Duna—Tisza közi terrorcselekmény 'valamennyi — abban az időben lezajlott — ese­ményét a további nyomozás és felelősségrevonás szempontjából kezében tartotta, elmondta, hogy a gyilkosságot elkövetők jelentős része a nyugat-magyarországi fel­kelés résztvevője lett, akiket a dunántúli kormánybiztostól ki­hallgatás céljából annak idején kikértek. A kormánybiztos a ké­rést még csak válaszra sem mél­tatta. Közismert dolog, de azért felidézendő, hogy a nyugat-ma­gyarországi eseményekben Pró- nay és Ostenburg mellett Héjjas Ivánnak is jelentős szerepe volt, hiszen már kész csapatokkal ren­delkeztek. Az akciót Friedrich István Balatonfüredről irányítot­ta. Héjjas emberei egy századnyi erőt tettek ki Prónay csendőr zászlóaljában. Prónay és Héjjas még saját csapatában is kegyetlenkedett. A Világ című lap 1921 szeptemberé­ben közölte, hogy tragikus körül­mények között pusztult el Sátori László főiskolai hallgató, aki az egyik legtekintélyesebb budapes­ti patríciusfamíliának volt a sar­ja. Sátori yalami lopási ügybe ke­veredett, s többedmagával letar­tóztatták. Missuray-Krug Lajos, A nyugat-magyarországi felkelés című könyvében írja, hogy Pró­nay és Héjjas „összeültek, köve­telték a foglyok kihallgatását. Közben' Héjjas egyszer kijött és az ott levő tiszteknek és legény­ségnek buzdító beszédet mondott és utána az őrségből kiválasztott négy embert; „Bátor emberekre van szükségem” mondta, „s ha­talmas, szokatlanul megerőltetett lépéseiből és vésztjósló arckifeje-, zéséből nem jót sejtettünk." Majd sorakozót rendelt el és Prónay mondott egy beszédet. Budaházi pedig felolvasott egy parancsot, amely szerint „Sátori, Bakonyi hadnagyokat és Bokor hadapród- jelöltet golyó általi halálra ítél­ték." A kegyelmi kérvények elő­terjesztése után Prónay és Héjjas hajthatatlanok maradtak. „Héjjas parancsot adott Perczel százados­nak az ítélet végrehajtására és a kert felé mutatva odakiáltott a csendőröknek, hogy .vigyétek!’ Prónay eltávozott és Héjjas. el­indult a kert irányába, ahol ki­választott négy embert, s meg pa­rancsolta az elítélteknek, hogy ve­lük szemben álljanak fel. Sátori hadnagy bátran szembenézett a puskacsövei, büszkén felvetette a fejét és holtan esett össze." . AZ EMLÍTETT KÖNYV A nyu­gati magyarság kidűlt őrszemei alcím alatt sorra veszi a további áldozatokat. Itt halt meg Baracsi László, Szabó József, Papp, Tóth Mihály, Vágó Mihály és még so­kan mások, mind-mind kecske­métiek. A portré csupán néhány ecset­vonással rajzolódott meg. Héjjas Iván élete már régen megpecséte­lődött, így hát van lehetőség ar­ra, hogy azt szakaszokra osszuk. Az első periódusban léhaságával került a társadalom perifériájá­ra. A ' másodikban fenyegetett, gyilkolt és rabolt őrült tombolás- sal, de már a hatalom birtoká­ban. Élete befejező szakaszában, félve a felelősségrevonástól, a nyugati világban élő emigráció szemétdombjára került, időt kap­va még arra, hogy súlyos leiki is- meretfurdalással és bűntudattal jusson a másvilágra. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom