Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-25 / 21. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 21. szám Ára: 1,40 Ft 1981. Január 25. vasárnap Az enyhülés érdekében A világ ifjúsága aggodalmának ad hangot az utóbbi időben fe­szültebbé vált nemzetközi hely­zet miatt, és megállapítja, hogy mind több gyakorlati lépésre van szükség az értelmetlen fegyver­kezési verseny megállítása érdeké­ben. Ebben fejezhető ki a pénte­ken este Helsinkiben, a Finlan- dia-házban véget ért ötnapos If­júsági Leszerelési Világfórum fő mondandója. A tanácskozás utolsó napján elfogadott zárónyilatkozatból ki­csendül, a nagyszabású rendez­vény elérte az eléje kitűzött cé­lokat. Amint a hosszas vita után elfogadott záróokmány hangoz­tatja: mozgósítani kell a nemzet­közi közvéleményt a béke, az enyhülés, a fegyverkezési ver­seny megállítása és a leszerelés előmozdítása érdekében. sTámo- gatni kell azokat a nemzetközi kezdeményezéseket és folyamato­kat, amelyek a békét, az enyhü­lést szolgálják, valamint az ENSZ leszereléssel kapcsolatos határo­zatainak megvalósítását. Megyénk ruházati ellátásában első helyen említhetjük a Bács- Klskun megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalatot. Az egész megyét átfogó bolthálózatában 1980-ban 1 milliárd 60 millió forint értékű áruforgalmat bonyolított le. E nem kis feladatot jelentő kereskedelmi tevékenységről és a vállalat ez évi terveiről beszélgettünk Horváth Józseffel, a BRK igazgatójával. — Milyen célokat tűztek maguk elé, és mennyiben sikerült ezeket megvalósítani 1980-ban? — Tavaly minden eddiginél magasabb, 1 milliárd 100 millió forintos áruforgalmi tervet ké­szítettünk. Már az év kezdetén életbe léptek az új szabályozók, változtak az árak, egyszóval ne­héz volt előre megbecsülni a for­galom alakulását. Az évet 1 mil­liárd 60 millió forintos áruforga­lommal fejeztük be. A negyven- milliós lemaradás ellenére el­mondhatjuk, hogy jó évet zár­tunk. A lemaradás néhány okát nem lényegtelen megemlítenem. Már az 1979-es IV. negyedév fo­kozott vásárlási, tempóját 1980- ban nem tudtuk tartani. Közben belépett Baján a szövetkezeti áruház is, ami elvitt tőlünk jó néhány milliót. Számos árucikkből nem volt a keresletnek megfelelő ellátás. Számoltunk a kalocsai Duna Áru­ház IV. negyedév elejei belépésé­vel, de csak december 13-án tud­tuk megnyitni. Ez is kiesést je­lentett. Mindezek pótlására igye­keztünk a készleteket a forga­lomhoz igazítani, bővítettük a hálózatot. Kecskeméten és Baján munkaruházati 'boltot létesítet­tünk. Kiskunfélegyházán divat­áruboltot nyitottunk, Kalocsán pedig megnyílt a Duna Áruház. Figyelembe vettük a takarékos létszámgazdálkodást, s megnöve­kedett bolthálózatunkat változat­lan létszám mellett üzemeltettük. A nagyobb forgalmat lényegében a termelékenység növelésével ér­tük el, hiszen egyebek között csökkent a konfekciók ára, s így többet kellett eladnunk, hogy a tavalyi hasonló eredményhez jus­sunk. Ennek eredményeképpen több jól bevált akcióval serkentettük a forgalmat. Ezek részben áren­gedményes akciók voltak. Jól be­vált az ajándékutalványos kabát- vásárunk is, melynek keretében több, mint 7 000 télikabátot ad­tunk el. De ugyanilyen jó ered­ménnyel zárult a „régiért — újat” férfiöltöny-akciónk is. Bővítettük a választékot, mintegy 10 millió forintos értékben a kishatárfor- galom keretében behozott jugo­szláv szőnyegekkel, férfi—női ru-> haszövetekkel, valamint plüss bútorszövetekkel. — Azt szokták mondani, hogy az előző év munkája alapozza meg a következő esztendőt, Mi­lyen terveik vannak az 1981-es, évre? — Jelenleg folynak a tervezé­si munkák, melyeket testületi üléseken, rétegtanácskozásokon ismertetünk a dolgozókkal. A vál­lalati terveket bolti tervekre bontjuk, ezeket azonban már a boltegységek vezetői határozzák meg, figyelembe véve javaslata­inkat. Lehetőségeinket mérlegel­ve erre az évre szintén 1 milli­árd 100 milliós áruforgalmi ter­vet tűztünk célul. Nagyobb forgalmat várunk a konfekciótól, valamint a divat­árunál, felsőruházati és kötött­árunál. Jelentős arányt képvisel a méteráru és a lakástextil. A tervezett árumennyiséget a nagy- keren kívül a termelőktől törté­nő közvetlen vásárlással, közös boltok megnyitásával, ezenkívül a kishatármenti forgalom megdup­lázásával, valamint áruházi cse­rebővítéssel kívánjuk biztosítani. Bővítjük továbbá hálózatunkat Kiskunhalason és újabb közös boltokat létesítünk az iparválla­latokkal (Alföldi Cipőgyár, FÉ- KON Vállalat). Jelenleg folyik Kecskeméten a Hornyik János ut­cai volt PIÉRT helyére egy gyer­mekcipőbolt, s lakástextilbolt ter­vezése, majd kialakítása. Az idén folytatjuk azt a töreki vésünket, miszerint szolid árpoli­tikával igazodunk az igényekhez, törekedve arra, hogy választé­kunkban a kisjövedelműek, nagy- családosok és nyugdíjasok is meg­találják a keresett -cikkeket, ugyanakkor a magasabb jövedel­műek igényeit is szeretnénk ki­elégíteni. Az idén különös gon­dot fordítunk a vásárlók tájékoz­tatására, előtérbe helyezve az áruk reklámozását. ' Megkezdtük a tavaszi felkészü­lést. Ennek keretében több kész­lettel indulunk, mint tavaly, el­fogadható, s nyugodtan mondha­tom jó kínálattal. Január végén, február közepén érkeznek meg a tavaszi divatcikkek, termékek. Sz. F. ŰJ MÓDON, JÖVEDELMEZŐEN GAZDÁLKODNI Sikeres kísérlet Kunszálláson a homoktalaj hasznosítására A homoktalaj célszerű hasznosí­tása, megművelése régesrég fog­lalkoztatja az itt élő embereket. A céltudatos munka szervezettebben a Duna—Tisza szabályozása után, a múlt században kezdődött. Sok fáradozás, költséges befektetés árán hazánk kertészeti termelésé­nek egyik központjává lett ez a vidék. A mocsaras, ingoványos te­rületek, homokpuszták helyén ül­tetvények, veteményeskertek, er­dők találhatók, s a megyében het­venötezren élnek jelenleg is a sző­lőtermesztés, valamint a borászat jövedelméből. Ültetvényes gazdálkodással a homoktalajnak kisebb hányada hasznosítható, a szántóföldi nö­vénytermesztés hagyományos mód­szereivel pedig az átlagosnál sze­rényebb jövedelmet hoz. Az ötö­dik ötéves tervben végeztek ugyan 15 ezer hektáron talajjavítást, te­reprendezést, helyenként vízrende­zést is, de ez elsősorban a földek táblásítására, a Duna mentén az öntözéses termesztés előkészítésére szolgált. A kiskunsági homoktalaj zömének meliorációja még ezután következik. Ez pedig rendkívül költséges munka, és a jelenlegi gazdasági helyzetben csak szerény ütemben folytatható. Addig is meg kell találni azon­ban azokat az új növényfajtákat, géprendszereket, termesztési eljá­rásokat, amelyekkel az alacso­nyabb termőképességű homoktala­jon is sikeresebben lehet gazdál­kodni. Tavaly tavasszal alakult meg a Kiskunsági TESZÖV kez­deményezésére a kutatásfejlesz­tési társaság. Célja a homoktalaj szántóföldi hasznosításának, e munka legjobb módszereinek a ki­dolgozása. Részt vesz ebben a sze­gedi Gabonatermesztési Kutató Intézet, a szolnoki Gabona és Ipa- rinövény-termelési Rendszer, a HYBAR termelési rendszer, a MÉM Növényvédelmi és Agroké­miai Központja, s még egy-két vállalat. Együttesen több megye homoktalajain 8 szövetkezetben állítottak be kísérleteket. A Kiskunságban a kunszállási Alkotmány Tsz vállalkozott a ku­tatási, kísérleti munkára, a jónak, követésre méltónak talált eljárá­sok, módszerek nagyüzemi bemu­tatására. Az Alkotmány Tsz föld­jének zöme olyan összetételű, hogy a homoktalaj humusztartalma nem éri el az 1 százalékot. A közös gazdaság hároméves átlagban hektáronként négyezer kilogramm búzát tudott termeszteni. Az 1980- ban már kísérletbe állított parcel­lákon, hektárra számítva, 5800 kilogramm volt a búzatermés. Tavaly ősszel a kutatómunka tapasztalatait is felhasználva vá­lasztották ki a legalkalmasabb búzafajtákat, s terjesztették ki a vetésterületet az Alkotmány Tsz szakemberei a gyengébb minőségű • Rendszeres forgatással, kezeléssel óvják a termény minőségét a kunszállási szövetkezetben. • Homoktalajon is gazdaságosan termeszthető a takarmánycirok. (Méhesl Éva felvételei.) szántókra is. Ezekből van bősé­gesen a kunszállási közös gazda­ságban, hiszen 300 hektárt jófor­mán csak azért művelnek, mert a földtörvény erre kötelezi. Tény, hogy a kísérleti területeken a szö­vetkezet korábbi búzaátlagainál jóval magasabb volt a termésho­zam. s néhány új, hazai fajta, vagy fajtajelölt kenyérgabona igen szép eredménnyel- vizsgázott. A takarmánytermesztés jöve­delmezőségét mozdítja elő a kun­szállási szövetkezetben és másutt, ahol hasonló adottságú homokta­lajon gazdálkodnak, az az intéz­kedés, amely a takarmánycirok termelői árát a szokványkukoricá­éhoz hasonlóra emelte. A cirok, valamint a kukorica termesztési eljárása között a termény víztele­nítéséig nincs sok különbség. A kukoricánál ahhoz, hogy magtá­rozásra alkalmas legyen, 14—15 százalék, a takarmányciroknál pe­dig 7—8 százalék nedvességet kell eltávolítani. Máris kitűnik a ter­melési költség különbözősége még az átlagos időjárású esztendőben is. Az ismét felfedezett, jó étren­di hatású és magas tápértékű ci­rok a homoktalajon is jövedelme­zővé teheti a takarmánynövény termesztését. A kunszállási Alkotmány Tsz a kísérleti munka eddigi tapaszta­latait hasznosítva dolgozta ki 1981- es üzemtervét és valósítja meg középtávú termelési feladatait. K. A. A VI. ÖTÉVES TERV KEZDETÉN Növekszik az árutermelés, javul a szolgáltatás A 950 dolgozót foglalkoztató kiskőrösi Vegyed és Építőipari Szövetkezet az idén májusban emlékezik megalakulása 30. év­fordulójáról. Szivák Gyulával, a szövetkezet elnökével a napokban nem a három évtized, hanem „mindössze” az V. ötéves terv­időszak, s annak utolsó évében elért fejlődéséről beszélgettünk, szót ejtve természetesen a VI. öt­éves terv elképzeléseiről. — Nehéz lenne hirtelen felso­rolni az utóbbi öt év alatt elért fejlődés minden állomását, min­den eredményét — mondta a töb­bi között az elnök. — Amikor 1975-ben elkezdtük az V. ötéves terv megvalósítását, árbevételünk 167 millió forint volt. Elhatároz­tuk, 1980-ban elérjük a 190 mil­liót. A kollektíva szorgalmas munkájának eredményeként a múlt esztendőt 196 millió forint­tal zártuk. Ot évvel ezelőtt 14 millió forint értékű javító—szol­gáltató tevékenységet végeztünk, a tervidőszakban 4 millió forint­tal kívántuk ezt növelni. A múlt. esztendőben a tervezettel szem­ben 23 millió forint volt a szol­gáltató tevékenység értéke. . Az eddig elmondottak is bizo­nyítják, hogy a múlt év — min­den ‘nehézsége ellenére — jól si­került. Tovább növeltük' a tőkés­exportot, 25 millió forint értékű termékünk került nyugati álla­• A 300-as körfűrészcsalád új Márkó István gépszerelő. mokba. Egy NSZK cégnek évek óta gyártunk csatornázásnál hasz­nálatos szennyfogókat, s ez a kap­csolatunk — évente átlag 15 mil­liót „hoz a konyhára” — remél­hetőleg még sokáig tart. Tavaly NSZK megrendelésre mintegy 4 ezer bukósisakot gyártottunk. Most egy másik céggel is felvet­tük a kapcsolatot, tőlük kaptunk két új típusú sisakmintapéldányt és ezekből, valamint a többi tí­pusból az idén várhatóan 12 ez­ret juttatunk a tőkés megrende­lőkhöz. A sisakgyártás fellendülé­se is hozzájárul ahhoz, hogy tő­késexportunk a tavalyi 25 millió után várhatóan meghaladja a 30 milliót az év végére. Faipari gépeink Is jól értéke­síthetők, illetve keresettek a tő­kés államokban. Az idén a 300-as körfűrészből egy új, munkavédel­mi szempontból kifogástalan tí­pus gyártását kezdjük. A soproni tagját szereli Lovász László és Erdészeti és Faipari Egyetem fa- iparigép-tanszékének kollektívája tervezte ezt az új típust, amiből már 30-ra kaptunk megrende­lést. Változatlanul az ügyfelek meg­elégedése mellett végzi munká­ját az autójavító szerviz, mely­nek 46 dolgozója a múlt évben 12,2 millió forint értékű munkát vég­zett. Faipari részlegünk 8 millió forintos árbevételének jelentős részét a fővárosi Kárpitosipari Szövetkezettől kapta. Részükre évek óta gyártják a különböző ülő- és fekvőgarnitúrák vázait. Tavaly 1400-at készítettek, az idén pedig már 1650-re kaptak meg­rendelést. Építőink szorgalmasan dolgoznak a 90 gyermek befoga­dására alkalmas bölcsőde—óvoda befejezésén, amit szeretnénk már­ciusban átadni rendeltetésének. Ezt követően tovább folytatják a (Folytatás a 2. oldalon.) Talán emlékeznek még né­hányon arra a Forrás egyik tavalyi számában megjelent riportra, amelyben egy magát elégedett embernek valló „jó­pofa" gépkocsivezető elég szó­rakoztatóan előadja: miként tesz szert sóder- illetve mur­vaszállítással naponta, mun­kaidőben — röpke — másfél­két óra alatt — kb. 1600 fo­rint tiszta haszonra. Ahelyett, hogy részletesen ecsetelném az egyébként közismert módszert, vállalva a leegyszerűsítés ösz- szes következményét, Adeirom: lopással, csalással. Gyermekkori barátom — most gépkezelő az egyik épí­tőipari vállalatnál — a távol­sági autóbuszon nem hagy bennem kétséget afelől, hogy nincs panaszkodnivalója a megélhetést illetően. Állandó kiküldetés ugyan a sorsa, ám szakmájában — már jó ideje egy daruskocsi teljhatalmú kor­mányosa — még mindig a fó­kák vannak túlnyomó többség­ben, szerencséjére az elenyé­sző számú, őt mintázó eszki­mónak. Lefordítva a félreért­hető hasonlatot: csupán „talp­raesettségén" és „jó szivén" múlik, hány magánépitkezőt segít ki a bajból egy-egy be­tongerenda, vagy födémszerke­zet beemelésével, kora reggel, délben, sőt, ha a véletlen úgy hozza, akár késő éjszaka is, busás tiszteletdíj ellenében. Jópofaság ide, baráti szálak oda, az ember első reakciója ilyenek hallatán mégiscsak az indulat, rögtön utána a kér­dés: hol marad az ellenőrzés, a szigorú felelősségre vonás. Nos, tudjuk: van az is, sőt az utóbbi időben egyre gyako­ribb, csak éppen nem elég ha­tásos. Rádió- és tv-műsorok- ban számtalanszor hallhattuk: a feketefuvarokon rajtakapott sofőrpk hangvétele nem tük­röz különösebb riadalmat, el­lenkezőleg, mintha az egyéni vagyonszerzésnek ezt az útját- módját magától értetődőnek tekintenék. Hadd idézzem a. Forrás-beli írás főhősének sza­vait: „.... Jön a rendőr? Meg­büntet? Énnekem már annyi munkahelyem volt, én már annyi dolgot kivédtem, annyi gerinctelen emberrel találkoz­tam, hogy rosszabbakkal már nem is tudok. (...) Én ha el­megyek egy idegen helyre, ott is kialakítom egy héten belül magamnak azt a kis körömet, akik megraknak, fuvart sze­reznek és elintézik nekem.” Mielőtt akaratlanül is vala­miféle morális fejtegetésbe bo­nyolódnék, sietek leszögezni: nem a vállalati vagyonvéde­lem helyzete, a társadalmi tu­lajdonért érzett vagy nem ér­zett felelősség, s nem is a bű­nözésre hajlamos emberek tu­dati mocsárvilága, meggyőzé- sük—átnevelésük halasztha­tatlansága ösztökélt e cikk el­követésére. Hanem a remény, melyet a haszontalan kilomé­terek után fizetendő büntetés­ről most kiadott KPM-rende­let is élesztget: konszolidáló­dik végre a helyzet a közuta­kon, s a — csúnya kifejezés­sel élve — sok tonnás gépjár­müvek frontján is megerősítik pozícióikat a szocialista érdek- ' viszonyok. Az ellenőrzésről, a fegyel- mezetlenkedők felelősségre vonásáról az imént azt irtani: nem elég hatásos. Nem is le­het az, amíg szinte ez az egyet­len eszköz a szabálysértések és bűncselekmények megelőzé­sében, visszaszorításában, s csak aUg-álig történik valami a társadalmi méretű umbul- dák és maszekolások feltéte­leinek, virágzásuk okainak megszüntetése érdekében. A lakosság számára végzendő te­herszállítások problémája pél­dául oly nagymértékben és bosszantóan megoldatlan, hogy ha valakinek, mondjuk, építő­anyagra, sertéstápra, vagy sú­lyosabb vasárura van szüksé­ge, gyorsabban, egyszerűbben és sokszor olcsóbban vitetheti el „feketén", mint hivatalos helyen megrendelve. A keres­let ugyanis óriási, amihez a kínálat, a fuvarozó vállalatok teljesítménye nemigen illesz­kedik. Jobb, ésszerűbb fuvarszer­zés, a gépkocsik kihasználásá­nak országos méretű javítása — akár úgy is, hogy a közüle- tek szabad teherautóikkal a lakosság számára is végezze­nek szállítást —, az üzemelte­tő vállalatokon belüli szigo­rúbb elszámoltatás üzem­anyaggal, idővel, technikával — e kívánalmak csak együtt teljesülve hozhatnak sikerrel kecsegtető változást. Csütörtök óta még több és alaposabb okunk van bízni e kedvező változásokban. A Mi­nisztertanács ugyanis — a húsz évvel ezelőtt kiadott gép­jármű-fuvarozási szabályzatot hatálytalanítva — rendeletet alkotott a közúti áruszállítási szerződéskötésekről. Az 1982. január 1-én érvénybe lépő kormányrendelet megteremti az árufuvarozási megállapodá­sok jogi kereteit, egyben fel­oldja a korábbi szabályozás merev előírásait, megkötöttsé­geit. Magában foglalja a köz­úti . jármüvekkel végezhető árufuvarozás minden fajtáját, módját, s csak néhány, a nép­gazdaság érdekeit védő külö­nösen fontos követelményt rögzít. K. Fi Jó évetlái$■■■■■»«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom