Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-04 / 2. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1981. Január 4. Szilárd alapokra épít Kiskőrös Üj értékelési rendszer A megyei földhivatal vezetőjének tájékoztatója Amikor a városi pártbizottság öt évvel ezelőtt meghatározta ai V. ötéves terv irányelveit, a testölet felelősségét növelte, hogy Kiskörösön először kellett városi szintű, középtávú fejlesztési célokat megjelölni. Hiszen olyan program megfogalmazásáról volt szó, amelynek teljesítésével a város mind alkalmasabbá válhat középfokú központi szerepkörével kapcsolatos feladatai ellátására. Most. a tervciklus befejeztével semmivel sem kevesebb a felelősségünk, amikor értékeljük a teljesítést és előretekintőnk újabb Öt év távlatába. Az elvégzett munkát — az V. ötéves területfejlesztési terv végrehajtását — az 1980-as év eredményeinek teljes körű ismeretében pártbizottságunk vitatja majd meg. Az annak idején előirányzott legfontosabb feladatokat szembesítve a végrehajtással, annyi azonban — előzetesként — bízvást megállapítható: céljaink többsége megvalósult. A város lakossága, az állami, gazdasági. társadalmi és tömegszervezetek összefogásának eredményeként Kiskőrös városias arculata mind jobban kialakul. Fejlődött a város gazdasága, előbbre léptünk a lakosság alapvető szükségleteinek kielégítésében. Emellett vannak gondjaink is, több területen újabb feszültségek keletkeztek. Nehéz lenne mindezekről röviden szólni, ezért az ötévi munkánk eredményeiből csak néhányat emelek ki. Az iparban a MEZŐGÉP gyáregysége és az ipari szövetkezet piacképes termékszerkezete kialakult, exporttermelésük csaknem négyszeresére növekedett. Az 1GV Kiskőrösi Gyára — bár nehéz gondokkal küzdött — hagyományos termékeiből növelte tőkés exporttermelését és felkészült a termékváltásra. A három ipari üzem a tervidőszakban több, mint 60 százalékkal növelte termelését, és több mint 100 millió forint értékű épület- és gépberuházást hajtott végre. A mezőgazdaság fejlesztése terén kiemelkedőnek értékeljük a három szakszövetkezet egyesülését. Az első év nehézségeit leküzdve. a Kossuth Szakszövetkezet növelte a nagyüzemi termőterületeket, a közeljövőben befejezi a tervezett 500 hektár nagyüzemi szőlő- és gyümölcsültetvény telepítését. Korszerű vörösbor-feldolgozó berendezést helyezett üzembe, és 1981 elején befejeződik gépműhelyének és az új palackozó üzemének építése. Emelkedett a gabonafélék, a tagsági szőlőterületek terméshozama, a borok összetételében a minőségiek aránya. Hosszú évek eredménytelen kísérletei után várhatóan 1981 elején rendeződik a konzervgyár helyzete. A lakosság áruellátásának javítását eredményezte az új iparcikkáruház, ABC-áruház, optika— fotó-szaküzlet és az üzemi boltok megnyitása. Javult a tanyai lakosság kereskedelmi ellátása. Gyarapodott — bár a tervezettnél kisebb mértékben — a város lakásállománya. A tervezett 937 helyett 730 lakás épül meg. Lemaradás a családiiház-építé- seknél és az OTP-s beruházású lakásoknál van. Bővült a kiépített út- és járdahálózat. Az év végére befejeződött a 16 tantermes általános iskola építésének első üteme; a tornaterem és a műhelytermek felépítését csak a VI. ötéves tevre irányozhattuk elő. A tanácsi célcsoportos beruházásban épülő óvoda és bölcsőde 1981 első negyedében elkészül. Mint nem egy helyen a megyében, Kiskőrösön is széles körű társadalmi összefogással gyarapítottuk az óvodai helyek számát. Javult az egészségügyi ellátás. Növekedett a szakorvosi órák száma, központi ügyeletszolgálat létesült, új szakmákként reumatológiai, bőrgyógyászati és alkoholelvonó szakrendelés kezdte meg működését. A szakszövetkezet területén — a járási és városi szakszövetkezetek közös beruházásában — üzemi laboratórium épül, ahol a mezőgazdaságban dolgozók előzetes és időszakos orvosi vizsgálatát végzik majd. Eredményeink tehát nem lebecsülendők. Köszönet és elismerés mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak Kiskőrös fejlesztéséhez. A VI. ötéves tervidőszak tennivalóit alapvetően meghatározzák azok a gondok, nehézségek, amelyek megszüntetése, vagy csökkentése elsődleges további feladatunk. Legalább vázlatosan hadd szóljak ezekről is. Az iparban nem tudtunk előre lépni a helyi üzemek elszámolási rendszerének, gyáron belüli helyzetének javításában, az eszközkihasználásban. A mezőgazdaságban sok tennivalónk maradt a szocialista vonások erősítésében, a korszerű termelési eljárások alkalmazásában. a rét- és legelőterületek hasznosításában. Nem bővült kellő mértékben a vendéglátó hálózat, megoldatlan a diákélelmezés. Tovább nőtt a jogos lakásigények száma. Az új iskola átadása sem oldja meg az általános iskolai tantermek zsúfoltságát, mint ahogyan továbbra sem bővelkednek hellyel az óvodák, s a bölcsőde. Ismeretes, hogy a fejlesztési eszközök korlátozottak, ezért különösen fontos feladatunk a jogos és elismert igények helyes rangsorolása, á célok pontos, világos, egyértelmű, s a lakosság egyetértésével, megértésével találkozó meghatározása. Abban azonban bizonyosak lehetünk, hogy a VJ. ötéves terv fejlesztései elősegítik, hogy Kiskőrös a népgazdasági és a megyei célkitűzésekkel összhangban fejlődjön, tovább növekedjen a vonzáskörzetre gyakorolt hatása. A város lakosságának szorgalma, a párttagság példamutatása biztosítéka törekvéseink megvalósításának. dr. Lukács Lajosné a kiskőrösi városi pártbizottság első titkára Decemberben Budapesten tartották a KGST-Allamok Polgárt Repülés Állandó Bizottságának (PRAB) ülését, amelyen a többi között a biztonság kérdését tárgyalták. Égen—földön: t Közel-körzcti irányító központ, 50 km sugarú körön belül az utasításokat adja az érkező-induló gépeknek. a MALÉV pilótáival is — azért. biztonság A radarberendezés képernyőjén megjelenik egy világító pont. Repülőgép közeledik külföldről az államhatárhoz, a kezelő az elektromos órára pillant. Tudnak érkezéséről, a Ferihegyi repülőtér telexgépein már 24 órával a repülés előtt jelzik a járatot indító országok, hogy milyen gépeket küldenek, megadják indítási idejükét, útvonalukat, magasságukat, jelzik az utasok számát, a kísérő személyzet létszámát, a kapitány nevét, a gépen levő üzemanyagmennyiséget, az irányító pontok fölé érkezés várható idejét és a gép mentőfelszereléseinek fajtáit. Természetesen ugyanezeket az adatokat Ferihegy is közli egy nappal az indulás előtt az | érintett országgal. Ezt a telexüzenetet repülési tervnek (flight plain) hívják a szakemberek. A tényleges repülést közvetlen telefonvonalon, amolyan „forró dróton" jelenti Ferihegynek Bécs, Bratislava, Lvov, Belgrád és Zágráb. Van dolguk a telexeseknek: télen naponta 40—50, nyáron 100— 120 gép érkezik és indul Ferihegyről, ezenkívül 280—300 gép repül át leszállás nélkül hazánk fölött... Repülésirányítás radarjelekkel A radarkészülék pontosan követi a gép útját, regisztrálja Irányát. magasságát, a számítógép értékeli, összehasonlítja a betáplált adatokkal. Mindez az úgynevezett. elsődleges radarellenőrzés feladata. Most a másodlagos radarellenőrzés következik. Rádión nemzetközi kérdőjelet sugároznak a közeledő gép felé. Annak automata válaszadója érzékeli ezt és már „válaszol” is. Közli a gép azonosító számát és magasságát. Mindez automatikusan, a személyzet beavatkozása nélkül történik ... A másodlagos radarjel követi a gépet vagy a Ferihegyi leszállásig, vagy átrepüléskor addig, amíg a következő irányító körzetet el nem éri. A radarkészülék jelez minden irány- és magasságváltozást, süllyedést, emelkedést. A Moszkvából érkező gép Ferihegytől mintegy 150 kilométeres távolságban Sajóhidvég környékén kezdi meg a süllyedést... Láthatatlan országutak az égbolton Az érkező gép a hazánkat átszelő hét légifolyosó egyikén közeledik Budapest felé. Egy-egy légifolyosó 20 km széles, általában 8—10 kilométeres magasságban járnak a gépek a távolságtól függően. A fővárostól nem messze, a Tá- pió völgyében, lankás dombvidéken van egy kis falu: Tápiósáp. Lakói bizonyára gyakran pillantanak az égre, mert minden leszálló és átrepülő gép itt fordul be másik légifolyosóra, vagy innen célozza meg a Ferihegyi leszálló betonpályát. A légifolyosók itt minden irányból összefutnak, ez a falu minden gép navigációs térképén szerepel. A repülőtér irányítószolgálatainak rádióutasításait követik a gépek pilótái. Velük angol nyelven tartják a kapcsolatot — még 9 A püspökladányi radarlornyon a parabolaantenna az elsődleges, tölötte a vízszintes cső a másodlagos ellenőrzést szolgálja. hogy a többi, a légtérben tartózkodó küföldi gép pilótái is megértsék az adást. Így minden géb személyzete tud a másikról, ismeri a többiek helyzetét, irányát, magasságát. A légifolyosóban érkező gépek a főváros körzetében már a repülőtér bevezető irányító szolgálatának utasítására manővereznek. A forgalomtól függően esetleg várakozó köröket írnak le, meghatározott sorrendben szállnak le a betonra. A pilóták ilyenkor azt mondják: „polcra raktak”, ami annyit jelent, hogy a gépek egymás fölött mintegy polcokon repülnek körbe, amíg leszállási engedélyt nem kapnak. Segíti a leszállást, hogy a repülőtér 3 fokos szögben irányított rádiójelet sugároz, a gép műszerei ezt a jelet követik, azaz jelzik az ettől való eltérést. A pilótának folyamatosan helyesbítenie kell a gép helyzetét, ha a jelet követi, pontosan a leszállópálya középvonalán ér földet. Szemmel tart a Szigma Hazánkban a repülés biztonságát rendkívüli módon megnövelte a Szigma-rendszer, amely láthatatlan radar sugarak ernyőjével fedi az ország egész területét. A keleti országrészt a Püspökladányban felépített, a nyugatit a Balatontól északra a Kőrishegyen létesített radartorony „tartja szemmel”. Évente 2,2 millió utas érkezik a Magyarországot érintő repülőjáratokon. Egy érdekes adat: a világon évente 800 millió utast szállítanak a légitársaságok. Százmilliókat költöttek az elmúlt években Magyarországon a biztonságra; e tekintetben Európában tekintélyt szerzett a magyar repülés. 1969 óta hazánk is tagja az ICAO-nak, amely 1944-ben á Chicagói Egyezmény aláírásával született nemzetközi polgári repülési szervezet dolgozza ki a polgári repülés rendjét szabályozó előírásokat és ajánlásokat. ' A KGST keretében működő hasonló bizottság ezeket teljes mérték- ■ben figyelembe veszi és a KGST- tagállamok körülményeinek megfelelően tesz javaslatot a legcélszerűbb műszaki és gazdasági eljárásokra. Magyarországon a Légiforgalmi- és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) végzi a magyar polgári repülés hatósági szakfelügyeletét, irányítja a személyzet alkalmassági vizsgálatait, oktatását, továbbképzését. A repülőgépek műszaki alkalmasságát éppen úgy vizsgálja, mint a KPM Autófelügyelet a gépkocsikét. Mindez, és nem utolsósorban a most folyó hatalmas Ferihegyi rekonstrukció a MALÉV-et igen jónevű. megbízható céggé avatta. A 75 éves múltra visszatekintő motoros repülés a jövőben újabb TU 154-es gépekkel bővül. Pilótáik hat és fél éves tanulás után kapják kézbe a „jogosítványt”. A személyzet ezután is állandó oktatásban vesz részt, a legkorszerűbb szimulátorokon, tantermi körülmények között gyakorolják be minden mozdulatukat, az esetleges veszélyhelyzetek elhárítását. Épül-szépül a magyar légikikötő új futópályája a csatlakozó gurulóút-rendszerekkel és jól látható már az új irányítótorony két hatalmas beton tartópillére is. Az elektronikus leszállító rendszerek. fény-technikai eszközök mind a repülés biztonságát szolgálják. A költségek persze óriásiak. de mindenfajta gazdaságosságnál fontosabb a repülés biztonsága. —nn —n Termőföldjeink céltudatos használata fontos érdek. Minőségük értékét eddig aranykoronában fejeztük ki, néhány évig még ez a mérce marad is. A rendelkezés szerint a VI. ötéves terv Időszakában kerül sor az új földértékelés előkészítésére. Az áttérés kiemelkedő gazdaságpolitikai jelentőségű döntés. Szervesen illeszkedik a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta hozott állami rendelkezések sorozatába. — Horváth Józseftől, a megyei földhivatal vezetőjétől arról érdeklődtünk, hogy mi az új értékelési rendszer lényege? — A mezőgazdasági termelésben a hozamok mindenkori alakulását általában két tényező befolyásolja. Az egyik a hosszú távon ható természeti, a másik a mindenkor érvényes közgazdasági feltételek, a gazdálkodás adott színvonala. Kétségtelen, hogy az említettek szoros kölcsönhatásban vannak. Az új földértékelési rendszer elsősorban a természeti feltételek együttes hatását veszi figyelembe és — a végrehajtás első szakaszában — nem számol a gazdálkodás emberi, közgazdasági tényezőivel. 'Ezáltal a termőföld olyan értékelését teszi lehetővé, amely a viszonylag állandó természeti feltételek hatását mutatja. Az új rendszer tehát ilyen oldalról alapozza meg a földértékelést, ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy a későbbiek során érié mintegy ráépüljön a mezőgazdasági termelést ugyancsak befolyásoló. dinamikusan változó másik elem, a közgazdasági tényezők hatása. Melyek a természeti tényezők? — Idetartozik a talaj alaptermékenysége, a domborzati és a hidrológiai; valamint az éghajlati viszonyok együttes hatása. A talaj alaptermékenységét az országban előforduló földek minősítése alapján, egytől százig terjedő, úgynevezett talajértékszám- mal fejezik ki. Az alaptermékenységet lényegesen befolyásolhatják a már előbb említett domborzati, hidrológiai és az éghajlati viszonyok. Ezért ezeket a további természeti tényezőket az új földértékelési rendszer mint korrekciós hatásokat veszi figyelembe. Az így helyesbített szám az úgynevezett termőhelyi értékszám, amely ugyancsak egytől százig terjed, és olyan zárt értéksorrendet képez, amelybe a hazánkban előforduló minden talajváltozat besorolható. Mindez részletesen elhangzott azon a sajtótájékoztatón is, amelyet Hoffer István, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának vezetője tartott. Horváth József elmondja, hogy a termőföld új értékelési rendszerének különösen megyénkben van nagy jelentősége, itt sok a szőlő és a gyümölcsös. Ezek bár rossz minőségű talajokon vannak, mégis közgazdasági indokok alapján felszorozták értéküket.; Az új rendszer a valódi értékelést adja. Az országban 8 millió hektár mezőgazdasági és erdöművelésű területet érint az új minősítés. Ennek során . mintegy 55 ezer mintaterületet helyszíni kijelölésére, vizsgálatára, összesen 275 ezer talajminta részletes laboratóriumi ellenőrzésére kerül sor. A minták tulajdonságának alapulvételével állapítják meg a föld., hivatalok a termőhelyi értékszámot. A megyében északon Kun- szentmiklós. Szabadszállás, FU- löpszállás körzetében, délen Bácsalmás, Kunbaja, Kelebia térségében kezdik meg az előkészítést 1981-ben. A terepmunkák és a termőhelyi értékszámok megállapítása . a földhivatalok hatósági feladata. Jó együttműködésre lesz szükség az érintett mezőgazdasági nagyüzemekkel és a helyi tanácsok képviselőivel. A. végrehajtás rövidesen megkezdődik és 1985. végére fejeződik be az országban. Az új föld- értékelésre meghatározott éves ütemezésben — az államigázga- tási területi beosztáshoz igazodva — községenként, városonként folyamatosan kerül sor. Az értékelés eredményét, a termőhelyi értékszámot a földhivatalok — az aranykorona helyett — minden termőterületre vonatkozóan bejegyzik az ingatlannyilvántartásba. Az értékelést községenként, városonként 30 napig közszemlére teszik. így a föld- tulajdonosoknak, kezelőknek, használóknak lehetősége lesz az értékelés eredményének megismerésére, az esetleges téves minősítés elleni felszólalásra, amit a földhivatalok határozattal bírálnak el. Az új földértékelés az adott községben, városban a közszemle befejezését követően lép életbe. — Nyilvánvaló — hangoztatja végezetül Horváth József —, hogy az aranykoronára épített földrttt- nósítés ma már elavult, hiszen elválaszthatatlanul kötődik a természeti tényezők és a múlt századvégi közgazdasági viszonyok együttes hatásához. A szocialista gazdálkodásban nagyon is nyilvánvaló, hogy az utóbbi tényezők termelést befolyásoló hatása alapvetően megváltozott. Az új rendszer a szocialista gazdálkodást hosszabb távon elégíti ki. K. S. Motorkerékpáros történet Féltem és sajnálom a sárral küszködő motorkerékpárost. Könnyen fölbuk. hat a vályús úton. a hideg csípi orrát« kezét. Hova igyekszik? Miért ezen a kényelmetlen járművön? Falun autón közlekedik manapság, aki teheti. Sokan tehetik. A motorkerékpár egyre inkább a fiatalok hétvégi csatangolására szolgál. Hosszabb útra nem szeretem jószággá silányult. Ha íg.v haladunk, még az új ezredév előtt — talán — olyan ritkaságnak számítódik. mint a gémeskút. Pedig, pedig . .. Mintegy 17 esztendeje a rohamléptekkel korszerűsödő magyar falu jelképének tekintenék Bács- Kiskunban dolgozó osztrák filmesek. A hazánkról készített, különben tárgyilagos, jószándékú úti filmből nem maradhatott ki a bugaci betyárvilág. Hiába bizonygattuk, hogy régen kiment a csárda a divatból. Italboltban ütik el idejüké* az emberek. Távoli tanyákra is dróton fut a villany, szegénylegények helyett traktorosok kémlelik a láthatárt. Az egyezkedésre mindig kész producer hajthatatlan volt: „pusztai lányrablás nélkül nem hiszik et, hogy Magyarországon forgattunk*'. Félnapi kószálással találtunk egy világvégi tanyát. Kinevezték bugaci csárdának. Csáléra állt a födele, homoki viharok *épáz»ák nád ha iát, nagy ívben elkerülték a villany- póznák. (A távolból a képbe kukkantó magasfeszültségű oszlopot Ügyesep takarta az operatőr.) Naevkeservesen szerezlek néhány szelíd paripát Városföldről és a Hírős Együttesből kialakították a gyanútlan mulatozók és a betyárok szilaj, vad. ám Igazságos csoportja*. Minden készen áll* arra. hogv — mivel az Euróvíztó már lekötötte a filmet — fé| Európa láthassa a csárdái vfgságot. Biztos ami biztos, eiállták a közeli u*akat, hogy a XX. század bele ne rondítson a XlX-be. Csattant a csapó, táncra perdült a szűzi menyasszony, a végtelen tájba lassan beúszott (a Néprajzi Múzeumból kölcsönzött) kecskelábú asztal, a túloldalon feltűntek a betyárok. Villantak a fokosok, szétrebbentek a lakodalma- zók. Majd elolvadt a gyönyörtől a rendező, amikor a hangmérnök jelezte a bajt. Motorduruzsolás keveredett a vigalom zajába. A következő. pillanatban egy figyelmen kívül hagyott dülöú*ról egv Pannónia robogott a totálkép közepébe. Megérkezett a tulaj. Az se keltett volna ekkora feltűnést, ha Rózsa Sándor személyesen teszi tiszteleté*. (Esetleg, ha Pannónián közlekedett volna.) Mert, amíg az új forgatáshoz készülőd öt* a stáb. a „betyárok'’, a „kocsmai népek" alaposan megbámulták a piros csodát. ' Kecskeméten is kevés futott az úi szériából, birtoklása szinte státuszszimbólumnak számított. Osztrák barátaink Is elé kor döbbentek rá, hogv hO| tart az átalakuló magvar vidék. Ma már semmin se csodálkoznak falvainkban. A fejkendős autóvezető nagymamát is megszokták, min* a Zsigákat, a Ladákat. Ilyen apróságoké.') Is tükrözik a magyar falu történelmi átalakulását. H. N. (Straszer András felvétele.)
