Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-04 / 2. szám
IMI. Január «. • PETŐFI NÉPE • 5 Cili táncol, bohóckodik, énekel 0 Bulgakov színművében, a Mester és Margaritában Szabó Gyulával. NYELVŐR Már a pólyában Is gyakran kirúgott a hámból, és előbb tanult meg bukfencezni, fejen állni, fél kézzel egyensúlyozni, mint két lábon járni... Ebadta kölyke volt, de — szerencséjére — kislány. Sziliéi nem gátolták izgé- konyságában, sőt! Táncolni taníttatták, majd elvitték az Állami Balettintézetbe, ahol nyomban felfigyeltek rá és „simán” felvették a növendékek közé. Kitü. nőre diplomázott, és még azon az őszön a Pécsi Nemzeti Színház Európa-hírű balettegyüttesének tagja lett. Három évig táncolt a Pécsi Balettben, főként modern kompozíciókban .kapott főszerepet. Esztergályos Cecília — mert róla van szó — talán még ma is Pécsett ropná a táncot, ha nem szól közbe a véletlen, egy fiatal filmrendező: Szabó István alakjában. Szabó meglátta Cilikét a színpadon és nyomban szerződtette „Te" című kisfitmjének főszerepére. A film és Cili egy- csapásra meghódította a közönséget és a szigorú kritikusokat, nemcsak itthon, hanem külföldön is. A „Te” sorra nyerte a nagydíjakat a cannes-1, a tours-i és több más nemzetközi fesztiválon, Cilit pedig elhalmozták a hazai filmrendezők munkával. — Három éven keresztül pendliztem Pécs és Budapest, a balét iszínpad és a filmgyár között — mondja. — Végül kettő közül a harmadikat választottam: felvételre jelentkeztem a Színművészeti Főiskolára. Nem dicsekvésként mondom, de itt is kitűnő eredménnyel végeztem, majd a Thália Színházhoz szerződtem és azóta is itt dolgozom. Esztergályos Cecília a Tháliá- ban alig tíz év alatt negyvenhét színdarabban alakított karakterfigurákat és főszerepeket. Délelőtt próbákon vesz részt, este szinte mindennap játszik, s ha 0 A Hiawata című színműben. futja még idejéből, nyakába veszi az országot „Aprppódium” című önálló műsorával. Mindezek mellett gyakran hívják forgatni a filmgyárba, a televízióba. — Melyek voltak a legemlékezetesebb színpadi sikerei? — Hadd említsem előbb az elsőket és a legkedvesebbeket: Móricz Zsigmond „Csibe” című színművének címszerepét és Bródy Sándor „Dadá”-ját. Nagyon szerettem a Petruskát, a Kalevalát — ez utóbbival vendégszerepeltünk Finnországban és az előadást átvette a Finn Televízió is — a Ramajánát és az utóbbi feladataim közül, a „Bal négyes páholyt”, amelyben Fedák Sári alakját idéztém meg a színpadon. — És a tánc? — A balettintézetben és a Pécsett töltött: éveknek nagyon sokat köszönhetek. Elsősorban a könnyed színpadi mozgást, hiszen a színésznek a testével is alakítani kell. Megőriztem hajlékonyságomat, és így gyakran bíznak rám prózai szerepeimben is tán- cos-akrobatikus „betéteket”. Minden reggel tornával kezdem a napot, délutánonként pedig énekórákra járok. Mert ez is hozzátartozik a színész felkészültségéhez. Emellett rendszeresen úszom és egyetlen percet sem lopok el alvásadagomból, inkább lemondok a magánéletről, a privát szórakozásokról. De hát valamit — valamiért! — Film? — A közeljövőben kerül majd a közönség elé kettő is! A „Boldog születésnapot, Marylin”, melyet Szörényi Rezső rendezett, és a finn-magyar közös produkcióban készült „Vámmentes házasság”. Az utóbbit Zsombolyai János rendezte. Hadd tegyem hozzá: életem legszebb heteit töltöttem a nyáron Finnországban, ahol a „Vámmentes házasság" külső felvételeit forgattuk. Helsinkitől száz kilométerre, egy gyönyörű tó közepén épült szállodában laktunk, és innen jártunk a felvételekre. Közben jutott idő kirándulásra, szaunázásra, és a közeli erdei tornapálya valamennyi szerének kipróbálására. — A Thália Kabaré legutóbbi műsorában szokatlan szerepkörben: bohócként láthattuk. — Nincs ebben semmi különös. Imádom a cirkuszt, tisztelem és nagyrabecsülöm az artistaművészetet. Magam is szeretek olykor kimázolt képpel, buggyos nadrágban, csónakclpőben csetleni-bot- lani, bukfencezni a színpadon, és — gyerekközönségnek játszani! — Most milyen feladatok várják? — A Thália Színházban viszonylag kicsi, de hálás szerepet kaptam Kassák Lajos „Egy ember élete” című művének dramatizált változatában. S türelmetlenül várom, hogy elkészüljön új stúdiószínpadunk! A Thália Színház ugyanis megkapta azt a szomszédos épületet a Nagymező utcában, ahol annak idején, a két világháború közötti évtizedekben, híres éjszakai szórakozóhely, az Arizona működött. A felszabadulás után irodalmi színpaddá alakították. majd itt volt mostanáig a Belkereskedelmi Minisztérium Piackutató Intézetének bemutató- terme. A Fővárosi Tanács és a Belkereskedelmi Minisztérium támogatásával rövidesen ismét ki- gyúlnak majd esténként a reflektorok az egykori Arizonában. Persze nem lokál lesz itt, mint azelőtt. hanem stúdiószínpad. Erre már nagy szükségünk volt. hiszen öt évvel ezelőtt megszűnt Paulay Ede utcai kamaraszínházunk. A szükséges átalakítások után remélhetőleg tavasszal birtokba vehetjük a helyiséget. Elsőként — hódolva a hely emlékének — az Arizona történetéről szóló műsort mutatunk be. Miss Arizonát, a két háború közötti Magyarország éjszakai életének koronázatlan királynőjét én alakítom, férjemet, a műsorok rendezőjét és a korszak népszerű zeneszerzőjét: Rozsnyai Kálmánt pedig Rátonyi Róbert. A szerző: Szilágyi György. Már olvastam a darabot: parádés alakítás lehetősége vár itt rám! G. T. Szerelmes és Szókincsünkben néhány szónak két vagy esetleg több hasonló alakú változata is él. Ezek a változatok nemcsak alakjuk szerint különülnek el egymástól, hanem sokszor újabb jelentések kifejlesztésével vagy a jelentések megosztásával önálló szóknak is tekinthetők. A papír — papiros szópár eredete szerint is elkülönül. A papiros 16. századi latin eredetű jövevényszó, a papír szót három évszázaddal később jegyezték le először. Vagy a német nyelvből került nyelvünkbe, vagy a papirosból elvonással keletkezett. A papiros szűkebb körben használatos (pl. javaslata papiros maradt, vagyis nem valósult meg). A papír szónak több jelentésárnyalata is kifejlődött. Jelent igazoló iratot (mutassa a papírjait!), értékpapírt, feljegyzést tartalmazó papírlapot, összetételekben is főként ez használatos (papír- csákó, -forma, mint sportműszó -galacsin, -gyár, -kosár, spárga, -zsák). A belső — benső melléknévpár közül a belső a gyakoribb használatú valamiben, valamin belül, valaminek a belsejében lévő, belül működő jelentésben (belső zseb, a filmgyártásban belső felvétel). Jelent intézménnyel szorosabb kapcsolatban levőt is (belső munkatárs). A benső a választékosabb : bensőséges, bizalmas jelentésárnyalata van (benső kapcsolat, barátság). A habozik és habzik ige a hab főnév származéka. A habzik ige habossá, habbá válik konkrét jelentéséből fejlődött ki átvitt értelmű használata bizonytalankodik, ingadozik jelentéssel. A nagy jelentéskülönbség miatt a két forma felcserélése alig fordul elő. A félelmes, félelmetes melléknév a félelem főnévnek rövidebb és hosszabb származéka. Sok ilyen alakpár van nyelvünkben. Ha egyezik is a jelentésük, más a hangulatuk. Az alkalmatos az alkalmas mellett népi és irodalmi használatú. A valamire alkalmasság mellett a népi alkalmatosság szónak van valamire alkalmas eszköz, berendezés, többnyire jármű jelentése is. A kellemes melléknévnek ma több jelentése van (kellemes ünnepek, kellemes ember, kellemes hír). A kellemetes- nek régén volt kellemes jelenté-- se is. Ma csak bizalmasan és gúnyosan használják. A szorgalmas és a régebbi szorgalmatos ugyanazt jelenti. Elkülönülést figyelhetünk meg néhány alakpár között. A félelmes jelentése félelmet keltő, a félelmetes rendkívüli hatásút, döbbenetes erejűt jelent (pl. félelmetes szónok). A szemérmes szégyenkezőt. szégyenlőst jelent, a szemérmetes ma már csak gúnyosan jelent túlzottan vagy szín- leg szégyenlőst. Nagy jelentésbeli különbség van a szerelmes (szerelmet érző) és szerelmetes (hőn szeretett) jelentése között. Szerelmes az, aki szeret, szerelmetes szerelmetes pedig az, akit nagyon szeretnek (pl. szerelmetes fiam). Az ideiglenes és az időleges melléknév az idő főnév származéka. Jelentésbeli különbségük miatt, ha pontosságra törekszünk, nem tanácsos felcserélni őket. Az ideiglenes jelentése: átmeneti, nem végleges. Pl. ideiglenes kormány, igazolvány, állás. Az időleges rövid ideig tartót jelent. Pl. időleges árleszállítás, segítség. Az ideiglenes, időlegesen határozói . származékokban a jelentéskülönbség jobban elmosódott, mint alapszavukban, ezért felcserélésük nem okoz pontatlanságot. A köpeny és köpönyeg szavak jelentése sem teljesen azonos. A köpönyeg szó a 13. században feljegyzett török eredetű szó, a köpeny pedig a nyelvújítás korában szócsonkítással jött létre. Ez utóbbit használjuk gyakrabban. Jelentése: kabátszerű könnyű ruhadarab. Van munka-, eső-, fürdő- köpeny, a műszaki nyelvben eszközt, gépet, alkatrészt védő burkolat a jelentése. A köpönyeg vastagabb anyagból készült felső- kabát. A köpönyeget fordít szó- kapcsolat általánosan ismert és sűrűn használt szólás. Az inog és ing igéknek azonos finnugor tövük van, de jelentésük nagyon határozottan elkülönült. Az inog jelentése: egy rögzített vagy alátámasztott tárgy billeg, ide-oda mozog. Az ing alap jelentése: felfüggesztett tárgy lengő mozgást végez. Származékaik könnyen magyarázhatók: inga, ingadozás, ingat, ingatag (az asszony ingatag!), ingatlan, ingadozás, ingázik (dolgozó), ingóság, ingatlan. Az inog és ing közötti jelentéselkülönülés csak századunkra fejlődött ki. Petőfi még az ing igét használta az inog helyett: ,Jng a lábam, a nyelvem meg Elakad”. (Ivás közben). A hajlamos és hajlandó jelentése határozottan elkülönül. A hajlandó alak a régibb: a hajlik igeneve. Sok jelentést fejlesztett ki, a nyelvújítás-kori hajlamból alakult hajlamos azonban bizonyos jelentéseit átvette. Ma a hajlandó jelentése: készséget mutat valamely cselekvés megtételére (pl. hajlandó azt hinni, hogy.. hajlandónak mutatkozik a megegyezésre). A hajlamos sz& je1- lentését alapszava, a hajlam teszi érthetővé: hajlam, rátermettség folytán képes valamire, fogékony betegségekre (hajlamos a túlzásokra, a jóra, valamely betegségre). A prelúdium és a prelúd zenei műszavak nemcsak alakjukban, hanem jelentésükben is eltérnek. A régebbi prelúdium latin eredetű nemzetközi szó. Jelentése: az egyházi zenében a bevezető orgonaszóló; a fúga és a szvit kötetlen formájú bevezető tétele. A prelűd később került nyelvünkbe mint francia eredetű nemzetközi szó. Jelentése: kötetlen formájú, rövid hangszeres zenemű. Kiss István 6 Az Ajándék ez a nap című filmben. kmhmmmmmmmmrmíím WM (26.) — Néhány napunk maradt már csak az indulásig, — mondja, tekintetét továbbra is a csapatokon hordozva —, de ha így megy... Sökat várt ettől a hadjárattól. Nem akar készületlenül nekivágni. Sejti, hadvezéri, fejedelmi tekintélye attól is függ, milyen eredménnyel végződik a mostani vállalkozás. Tudja, hogy a főurak, különösen a portyázgatást kedvelő Károlyi, de Bercsényi meg a többiek is éber szemmel figyelik. Mivel nem rendelkezett kellő tapasztalatokkal, a szabadságharc kezdetén elhatározásait hol az egyik, hol a másik tábornok hatása alatt hozta meg. Kezdték is már rebesgetni a rosszakarói, hogy következetlen, nem elég kitartó. — Estére hívjuk össze a tiszteket — fordul Vay Ádámhoz, majd hangosabban, mert a közelben megszólal a trombita: —, ilyen sereggel nem Indulhatunk él. S már menne, menekülne is vissza a sátorba, de eszébe jut, hogy ott is mennyi még az elintézni való ügy, panaszlevél, folyamodvány. Itt marad hát, nézi, figyeli, hol vannak a hibák, mire kell estére felhívnia a tisztek figyelmét. A katonák nem veszik komolyan a gyakorlatot, nevetnek a strázsamesterek parancsain. Rán- cigálják egymást a sáncról. — Ezeknek már csak a* zsákmányon jár az eszük — jegyzi meg keményen a főkapitány. Gyulai István udvarmester kedve attól függ, hogy mit tálalnak délben a fejedelem asztalánál. Most is az iránt érdeklődik súgva. Ám az élelmezési főko- misszárius nem árul el neki semmit. — A kuruc vitéznek már vérében a portyázás — szól most közbe mogorván. Nem tetszik neki. miért kell az idegen módszerekkel próbálkozni, megvan a magyarnak a régi jó haditaktikája. Rákóczi hallgatja az ellenvetéseket. Megérti, s tudatlansággal magyarázza őket. Forgatta Zrínyi könyvét a hadakozásról, francia tisztekkel tanácskozott a korszerű harcászatról. De hogy magyarázza meg az új elveket a tudatlan jobbágyoknak? Legalább a tisztek igyekeznének. A középnemesség sem sokat konyit a tudományhoz. Esznek. isznak, agarásznak. S mégis ha belegondol, milyen volt egy éve az az első csata, hogy nézett ki az a sereg ... Eh ... Ha akkor hátat fordít nekik, ma semmi sem lenne! így meg... — Hiába, többet kell törődnünk a tisztek képzésével! 'Ügy mondja ezt. kemény hangsúllyal, hogy mindenki parancsnak értheti. Még megtoldja egy mondattal: — Kancellárius uram, amíg itt vagyunk, nincs több panaszlevél! — A tegnapi folyamodványokra céloz. — Igenis, fenség — húzza ki magát a kancellária titkára. Hirtelen eszébe jut valami: — Még a Kis Alberték ezre- de... — Nem — szakítja félbe Rákóczi élesen Pápait. S így folytatja: — A hadakozáson járjon most a hajdúk esze, ne mindig a dib- dáb portékával törődjenek! Majd sorra kerül a hajdúszabadság Ugye is... Most előbbre való a Haza szabadsága! Elhatározta, hogy szigorú és következetes lesz.. Nem szól ellene senki. Azonban gyorsan v belátja,. hogy igazságtalan. Kis Alberték ezerének követeit nem kellene így visszaküldenie. — Háborúban vagyunk — fejezi be hangosan a magában folytatott vitát —, első dolgunk a hadakozás. Példás rendet és fegyelmet akarok! Nem azért húztuk ki hüvelyéből kardunkat, hogy -még jobban megnyomorítsuk, kifosszuk a népet, hanem hogy szabadságot és boldogságot hozzunk neki! A nap sugarai merőlegesen sütnek. Az udvarmester türelmetlen, de célozni sem mer az ebédidőre. Rákóczinak nincs ehetnékje. Az ember és a hadvezér birkózik benne. | Ellensége egyik a másikának. — Mit akarnak az Albert hajdúi? — kérdi mégis visszatérve Pápai kancellárius figyelmeztetésére. — Panaszra jöttek. Mint már előbb is, most is azt kifogásolják, hogy a nemesek nem tartják be kegyelmed pátensét, sanyargatják családjaikat — sorolja a kancellárius a hajdúk sérelmeit, de mindjárt hozzáfűzi a megyék kifogásait is —, a megyei nemesség viszont a reá kivetett kötelezettségek ellen emelt kifogást. Azt mondják, ha a jobbágyok nem fizetnek, nem tudják miből segíteni seregeinket. — Mindenhonnan csak a panasz! — sóhajt keserűen a fejedelem —, nem értik meg. hogy a szabadságot csak úgy vívhatjuk ki. ha mindannyian vállaljuk az áldozatot! Egy távolabbi hangoskodó csoport vitatkozására figyel fel. Nem hall minden szót, de így is érti. hogy a dunántúli vereségről tárgyalnak a katonák. A menekültek s az ő meséik alapján a többi jobbágykatona is For- gách tábornok árulásának tulajdonítja a vereséget. Nagy az elégedetlenség. A katonákat elkeseríti, hogy Rákóczi csak a főurak közül nevezi ki a tábornokokat, főtiszteket, azok meg lemészárol- tatják a hazájukhoz hű katonákat. Rákóczi egy ideig hallgatja őket, aztán megint a kancellárius szavain gondolkodik. Átérzi a jobbágyok helyzetét, látja, hogy a szegény nép szenved legtöbbet, az urak közül meg sokan saját meggazdagodásukra akarják kihasználni ezt a szent háborút is. — Hogy a jobbágyok megtagadják a szolgáltatást? — kérdi. — A szófogadatlanokat nem lehet megfékezni — válaszolja készségesen a kancellárius. A fejedelem megint némán gondolkozik. Mintha nem tudna határozni. Nem akar igazságtalan lenini a szegény katonákhoz, de a nemeseket, főurakat se sértheti meg. Mindent el kell követnie, hogy eltérítse őket az osztrák udvartól. Százfelé feszítik a gondok: a főurak széthúzása, a jobbágyok panaszai, a hadi helyzet, a francia király taktikája, az élelemhiány ... Nem is tudta akkor, tavaly, amikor elindult, hogy mire vállalkozik ... De jó volna elmenni! Itt hagyni mindent, bezárkózni gyerekeivel, feleségével a régi Rákóczi- házba, nem is tudni többé semmit a háborúról. Elég legyen az öldöklésből, elég a vérből! Legyen vége, legyen béke már! Csupa meg nem valósítható kívánság! Mióta nem látta már a feleségét, a két gyerekét, s ki tudja, szörnyű belegondolni is, gyönyörködhet-e bennük, karjába vehe- ti-e őket valaha is. Kisebb fiát nem is látta még. Felesége meg, a róla keringő kósza hírek..'. Nem tudja befejezni. egyetlen gondolatát sem képes befejezni. De hát nem csak ő van ilyen helyzetben. Mit szóljanak az árvák és a megnyomorodottak ezrei! Hiába, nem lehet abbahagyni. Nem adják ingyen, áldozatok nélkül a szabadságot, s akik nem sajnálták a maguk áldozatát, azok minket is kitartásra köteleznek. Tacitus, Julius Caesar könyveire gondol, azokat hívja, segítsenek eligazodni. Szeret olvasni. kedves könyveit a táborba is magával hozta. A tiszteknek parancsokat' osztogat. Emlékezteti őket az Edic- tum Militare kemény szabályaira, melyek a táborozás rendjével és fegyelmével foglalkoznak. Sürgeti a tábori főstrázsamesterek és alattuk való tábori mesterek kötelességeit tartalmazó előírások elkészítését. Napját a hadakozás tanulmányozására fordítja. A menetelés, a csatarendbe fejlődés, a puska kezelése... Semmi sem kerüli el a figyelmét. — Én nem zsiványok és rablók seregét jöttem vezényelni — mondja —, országunkat felszabadítani meg csak a rendes hadviselés képes. Körültekint, a francia tüzértiszteket keresi, de azok most is a sátrukban kártyáznak. — Most pedig — szól, hogy a fárasztó és sokaknak unalmas gyakorlatozás után udvari vitézeibe kedvet öntsön —, most pedig következzék a lövészet! Szokás szerint nagy örömmel fogadják ezt a vitézek. — Mint a múltkor, egy tizes arany most is a jutalom. Egész estig mulat ezzel. Tetszik neki, hogyan iparkodnak a vitézek. Maga is részt vesz a céllövészetben. A célt 5 találja el legpontosabban, a nyereséget mégis másnak engedi át. A kis Balogh elnézi a katonákat. megfeledkezik a bajáról. De nemsokára megint eszébe jut. Nagy a sürgés-forgás a fejedelem körül, csak éppen vele nem törődik senki. All magában, és hiába vár, nem kérdezik meg tőle. hogy mit akar, miért jött ide, miért szomorú akkor is, mikor a többiek nevetnek. Abban töri a fejét, legjobb lesz, ha hazamegy, itt 'hagyja a nagy tábort, visszatér a kis házba, ahonnan elindult. Ékes, fáradt, kedvetlen. Megint itt az este. Elmúlt még egy nap. Eddig még senki sem tudott rajta segíteni. (Folytatjuk)
