Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-04 / 2. szám

IMI. Január «. • PETŐFI NÉPE • 5 Cili táncol, bohóckodik, énekel 0 Bulgakov színművében, a Mester és Margaritában Szabó Gyulával. NYELVŐR Már a pólyában Is gyakran ki­rúgott a hámból, és előbb tanult meg bukfencezni, fejen állni, fél kézzel egyensúlyozni, mint két lábon járni... Ebadta kölyke volt, de — szerencséjére — kis­lány. Sziliéi nem gátolták izgé- konyságában, sőt! Táncolni tanít­tatták, majd elvitték az Állami Balettintézetbe, ahol nyomban felfigyeltek rá és „simán” fel­vették a növendékek közé. Kitü. nőre diplomázott, és még azon az őszön a Pécsi Nemzeti Szín­ház Európa-hírű balettegyüttesé­nek tagja lett. Három évig tán­colt a Pécsi Balettben, főként modern kompozíciókban .kapott főszerepet. Esztergályos Cecília — mert róla van szó — talán még ma is Pécsett ropná a táncot, ha nem szól közbe a véletlen, egy fiatal filmrendező: Szabó István alakjában. Szabó meglátta Cili­két a színpadon és nyomban szer­ződtette „Te" című kisfitmjének főszerepére. A film és Cili egy- csapásra meghódította a közön­séget és a szigorú kritikusokat, nemcsak itthon, hanem külföldön is. A „Te” sorra nyerte a nagy­díjakat a cannes-1, a tours-i és több más nemzetközi fesztiválon, Cilit pedig elhalmozták a hazai filmrendezők munkával. — Három éven keresztül pend­liztem Pécs és Budapest, a ba­lét iszínpad és a filmgyár között — mondja. — Végül kettő közül a harmadikat választottam: fel­vételre jelentkeztem a Színmű­vészeti Főiskolára. Nem dicsek­vésként mondom, de itt is kitűnő eredménnyel végeztem, majd a Thália Színházhoz szerződtem és azóta is itt dolgozom. Esztergályos Cecília a Tháliá- ban alig tíz év alatt negyvenhét színdarabban alakított karakter­figurákat és főszerepeket. Dél­előtt próbákon vesz részt, este szinte mindennap játszik, s ha 0 A Hiawata című színműben. futja még idejéből, nyakába ve­szi az országot „Aprppódium” cí­mű önálló műsorával. Mindezek mellett gyakran hívják forgatni a filmgyárba, a televízióba. — Melyek voltak a legemléke­zetesebb színpadi sikerei? — Hadd említsem előbb az el­sőket és a legkedvesebbeket: Mó­ricz Zsigmond „Csibe” című szín­művének címszerepét és Bródy Sándor „Dadá”-ját. Nagyon sze­rettem a Petruskát, a Kalevalát — ez utóbbival vendégszerepel­tünk Finnországban és az előadást átvette a Finn Televízió is — a Ramajánát és az utóbbi felada­taim közül, a „Bal négyes pá­holyt”, amelyben Fedák Sári alak­ját idéztém meg a színpadon. — És a tánc? — A balettintézetben és a Pé­csett töltött: éveknek nagyon so­kat köszönhetek. Elsősorban a könnyed színpadi mozgást, hiszen a színésznek a testével is alakíta­ni kell. Megőriztem hajlékony­ságomat, és így gyakran bíznak rám prózai szerepeimben is tán- cos-akrobatikus „betéteket”. Min­den reggel tornával kezdem a na­pot, délutánonként pedig ének­órákra járok. Mert ez is hozzá­tartozik a színész felkészültségé­hez. Emellett rendszeresen úszom és egyetlen percet sem lopok el alvásadagomból, inkább lemon­dok a magánéletről, a privát szó­rakozásokról. De hát valamit — valamiért! — Film? — A közeljövőben kerül majd a közönség elé kettő is! A „Boldog születésnapot, Marylin”, melyet Szörényi Rezső rendezett, és a finn-magyar közös produk­cióban készült „Vámmentes há­zasság”. Az utóbbit Zsombolyai János rendezte. Hadd tegyem hoz­zá: életem legszebb heteit töltöt­tem a nyáron Finnországban, ahol a „Vámmentes házasság" külső felvételeit forgattuk. Helsinkitől száz kilométerre, egy gyönyörű tó közepén épült szállodában lak­tunk, és innen jártunk a felvé­telekre. Közben jutott idő kirán­dulásra, szaunázásra, és a közeli erdei tornapálya valamennyi sze­rének kipróbálására. — A Thália Kabaré legutóbbi műsorában szokatlan szerepkör­ben: bohócként láthattuk. — Nincs ebben semmi különös. Imádom a cirkuszt, tisztelem és nagyrabecsülöm az artistaművé­szetet. Magam is szeretek olykor kimázolt képpel, buggyos nadrág­ban, csónakclpőben csetleni-bot- lani, bukfencezni a színpadon, és — gyerekközönségnek játszani! — Most milyen feladatok vár­ják? — A Thália Színházban vi­szonylag kicsi, de hálás szerepet kaptam Kassák Lajos „Egy em­ber élete” című művének drama­tizált változatában. S türelmetle­nül várom, hogy elkészüljön új stúdiószínpadunk! A Thália Szín­ház ugyanis megkapta azt a szom­szédos épületet a Nagymező ut­cában, ahol annak idején, a két vi­lágháború közötti évtizedekben, híres éjszakai szórakozóhely, az Arizona működött. A felszabadu­lás után irodalmi színpaddá ala­kították. majd itt volt mostanáig a Belkereskedelmi Minisztérium Piackutató Intézetének bemutató- terme. A Fővárosi Tanács és a Belkereskedelmi Minisztérium tá­mogatásával rövidesen ismét ki- gyúlnak majd esténként a reflek­torok az egykori Arizonában. Per­sze nem lokál lesz itt, mint az­előtt. hanem stúdiószínpad. Erre már nagy szükségünk volt. hi­szen öt évvel ezelőtt megszűnt Paulay Ede utcai kamaraszínhá­zunk. A szükséges átalakítások után remélhetőleg tavasszal bir­tokba vehetjük a helyiséget. El­sőként — hódolva a hely emlé­kének — az Arizona történetéről szóló műsort mutatunk be. Miss Arizonát, a két háború közötti Magyarország éjszakai életének koronázatlan királynőjét én ala­kítom, férjemet, a műsorok ren­dezőjét és a korszak népszerű zeneszerzőjét: Rozsnyai Kálmánt pedig Rátonyi Róbert. A szerző: Szilágyi György. Már olvastam a darabot: parádés alakítás lehető­sége vár itt rám! G. T. Szerelmes és Szókincsünkben néhány szónak két vagy esetleg több hasonló alakú változata is él. Ezek a vál­tozatok nemcsak alakjuk szerint különülnek el egymástól, hanem sokszor újabb jelentések kifej­lesztésével vagy a jelentések megosztásával önálló szóknak is tekinthetők. A papír — papiros szópár ere­dete szerint is elkülönül. A pa­piros 16. századi latin eredetű jövevényszó, a papír szót három évszázaddal később jegyezték le először. Vagy a német nyelvből került nyelvünkbe, vagy a papi­rosból elvonással keletkezett. A papiros szűkebb körben haszná­latos (pl. javaslata papiros ma­radt, vagyis nem valósult meg). A papír szónak több jelentésár­nyalata is kifejlődött. Jelent iga­zoló iratot (mutassa a papírjait!), értékpapírt, feljegyzést tartal­mazó papírlapot, összetételekben is főként ez használatos (papír- csákó, -forma, mint sportműszó -galacsin, -gyár, -kosár, spárga, -zsák). A belső — benső melléknévpár közül a belső a gyakoribb hasz­nálatú valamiben, valamin belül, valaminek a belsejében lévő, be­lül működő jelentésben (belső zseb, a filmgyártásban belső fel­vétel). Jelent intézménnyel szoro­sabb kapcsolatban levőt is (bel­ső munkatárs). A benső a válasz­tékosabb : bensőséges, bizalmas jelentésárnyalata van (benső kapcsolat, barátság). A habozik és habzik ige a hab főnév származéka. A habzik ige habossá, habbá válik konkrét je­lentéséből fejlődött ki átvitt ér­telmű használata bizonytalanko­dik, ingadozik jelentéssel. A nagy jelentéskülönbség miatt a két forma felcserélése alig fordul elő. A félelmes, félelmetes mellék­név a félelem főnévnek rövidebb és hosszabb származéka. Sok ilyen alakpár van nyelvünkben. Ha egyezik is a jelentésük, más a hangulatuk. Az alkalmatos az alkalmas mellett népi és irodalmi használatú. A valamire alkalmas­ság mellett a népi alkalmatosság szónak van valamire alkalmas eszköz, berendezés, többnyire jár­mű jelentése is. A kellemes mel­léknévnek ma több jelentése van (kellemes ünnepek, kellemes em­ber, kellemes hír). A kellemetes- nek régén volt kellemes jelenté-- se is. Ma csak bizalmasan és gú­nyosan használják. A szorgalmas és a régebbi szorgalmatos ugyan­azt jelenti. Elkülönülést figyelhetünk meg néhány alakpár között. A félel­mes jelentése félelmet keltő, a félelmetes rendkívüli hatásút, döbbenetes erejűt jelent (pl. fé­lelmetes szónok). A szemérmes szégyenkezőt. szégyenlőst jelent, a szemérmetes ma már csak gú­nyosan jelent túlzottan vagy szín- leg szégyenlőst. Nagy jelentésbe­li különbség van a szerelmes (sze­relmet érző) és szerelmetes (hőn szeretett) jelentése között. Sze­relmes az, aki szeret, szerelmetes szerelmetes pedig az, akit nagyon szeretnek (pl. szerelmetes fiam). Az ideiglenes és az időleges melléknév az idő főnév szárma­zéka. Jelentésbeli különbségük miatt, ha pontosságra törekszünk, nem tanácsos felcserélni őket. Az ideiglenes jelentése: átmeneti, nem végleges. Pl. ideiglenes kor­mány, igazolvány, állás. Az idő­leges rövid ideig tartót jelent. Pl. időleges árleszállítás, segítség. Az ideiglenes, időlegesen határozói . származékokban a jelentéskü­lönbség jobban elmosódott, mint alapszavukban, ezért felcserélé­sük nem okoz pontatlanságot. A köpeny és köpönyeg szavak jelentése sem teljesen azonos. A köpönyeg szó a 13. században fel­jegyzett török eredetű szó, a kö­peny pedig a nyelvújítás korában szócsonkítással jött létre. Ez utób­bit használjuk gyakrabban. Je­lentése: kabátszerű könnyű ruha­darab. Van munka-, eső-, fürdő- köpeny, a műszaki nyelvben esz­közt, gépet, alkatrészt védő bur­kolat a jelentése. A köpönyeg vastagabb anyagból készült felső- kabát. A köpönyeget fordít szó- kapcsolat általánosan ismert és sűrűn használt szólás. Az inog és ing igéknek azonos finnugor tövük van, de jelenté­sük nagyon határozottan elkülö­nült. Az inog jelentése: egy rög­zített vagy alátámasztott tárgy billeg, ide-oda mozog. Az ing alap jelentése: felfüggesztett tárgy lengő mozgást végez. Származé­kaik könnyen magyarázhatók: in­ga, ingadozás, ingat, ingatag (az asszony ingatag!), ingatlan, inga­dozás, ingázik (dolgozó), ingóság, ingatlan. Az inog és ing közötti jelentéselkülönülés csak száza­dunkra fejlődött ki. Petőfi még az ing igét használta az inog he­lyett: ,Jng a lábam, a nyelvem meg Elakad”. (Ivás közben). A hajlamos és hajlandó jelen­tése határozottan elkülönül. A hajlandó alak a régibb: a hajlik igeneve. Sok jelentést fejlesztett ki, a nyelvújítás-kori hajlamból alakult hajlamos azonban bizo­nyos jelentéseit átvette. Ma a haj­landó jelentése: készséget mutat valamely cselekvés megtételére (pl. hajlandó azt hinni, hogy.. hajlandónak mutatkozik a meg­egyezésre). A hajlamos sz& je1- lentését alapszava, a hajlam te­szi érthetővé: hajlam, rátermett­ség folytán képes valamire, fogé­kony betegségekre (hajlamos a túlzásokra, a jóra, valamely be­tegségre). A prelúdium és a prelúd zenei műszavak nemcsak alakjukban, hanem jelentésükben is eltérnek. A régebbi prelúdium latin ere­detű nemzetközi szó. Jelentése: az egyházi zenében a bevezető or­gonaszóló; a fúga és a szvit kötet­len formájú bevezető tétele. A prelűd később került nyelvünkbe mint francia eredetű nemzetközi szó. Jelentése: kötetlen formájú, rövid hangszeres zenemű. Kiss István 6 Az Ajándék ez a nap című filmben. kmhmmmmmmmmrmíím WM (26.) — Néhány napunk maradt már csak az indulásig, — mond­ja, tekintetét továbbra is a csa­patokon hordozva —, de ha így megy... Sökat várt ettől a hadjárattól. Nem akar készületlenül neki­vágni. Sejti, hadvezéri, fejedelmi tekintélye attól is függ, milyen eredménnyel végződik a mostani vállalkozás. Tudja, hogy a fő­urak, különösen a portyázgatást kedvelő Károlyi, de Bercsényi meg a többiek is éber szemmel fi­gyelik. Mivel nem rendelkezett kellő tapasztalatokkal, a szabadságharc kezdetén elhatározásait hol az egyik, hol a másik tábornok ha­tása alatt hozta meg. Kezdték is már rebesgetni a rosszakarói, hogy következetlen, nem elég ki­tartó. — Estére hívjuk össze a tisz­teket — fordul Vay Ádámhoz, majd hangosabban, mert a közel­ben megszólal a trombita: —, ilyen sereggel nem Indulhatunk él. S már menne, menekülne is vissza a sátorba, de eszébe jut, hogy ott is mennyi még az el­intézni való ügy, panaszlevél, fo­lyamodvány. Itt marad hát, nézi, figyeli, hol vannak a hibák, mi­re kell estére felhívnia a tisztek figyelmét. A katonák nem veszik komo­lyan a gyakorlatot, nevetnek a strázsamesterek parancsain. Rán- cigálják egymást a sáncról. — Ezeknek már csak a* zsák­mányon jár az eszük — jegyzi meg keményen a főkapitány. Gyulai István udvarmester kedve attól függ, hogy mit tálal­nak délben a fejedelem asztalá­nál. Most is az iránt érdeklődik súgva. Ám az élelmezési főko- misszárius nem árul el neki sem­mit. — A kuruc vitéznek már véré­ben a portyázás — szól most köz­be mogorván. Nem tetszik neki. miért kell az idegen módszerek­kel próbálkozni, megvan a ma­gyarnak a régi jó haditaktikája. Rákóczi hallgatja az ellenve­téseket. Megérti, s tudatlanság­gal magyarázza őket. Forgatta Zrínyi könyvét a hadakozásról, francia tisztekkel tanácskozott a korszerű harcászatról. De hogy magyarázza meg az új elveket a tudatlan jobbágyok­nak? Legalább a tisztek igyekez­nének. A középnemesség sem so­kat konyit a tudományhoz. Esz­nek. isznak, agarásznak. S még­is ha belegondol, milyen volt egy éve az az első csata, hogy né­zett ki az a sereg ... Eh ... Ha akkor hátat fordít nekik, ma sem­mi sem lenne! így meg... — Hiába, többet kell törőd­nünk a tisztek képzésével! 'Ügy mondja ezt. kemény hang­súllyal, hogy mindenki parancs­nak értheti. Még megtoldja egy mondattal: — Kancellárius uram, amíg itt vagyunk, nincs több panaszlevél! — A tegnapi folyamodványokra céloz. — Igenis, fenség — húzza ki magát a kancellária titkára. Hir­telen eszébe jut valami: — Még a Kis Alberték ezre- de... — Nem — szakítja félbe Rá­kóczi élesen Pápait. S így foly­tatja: — A hadakozáson járjon most a hajdúk esze, ne mindig a dib- dáb portékával törődjenek! Majd sorra kerül a hajdúszabadság Ugye is... Most előbbre való a Haza szabadsága! Elhatározta, hogy szigorú és következetes lesz.. Nem szól ellene senki. Azon­ban gyorsan v belátja,. hogy igaz­ságtalan. Kis Alberték ezerének követeit nem kellene így vissza­küldenie. — Háborúban vagyunk — fe­jezi be hangosan a magában foly­tatott vitát —, első dolgunk a hadakozás. Példás rendet és fe­gyelmet akarok! Nem azért húz­tuk ki hüvelyéből kardunkat, hogy -még jobban megnyomorít­suk, kifosszuk a népet, hanem hogy szabadságot és boldogságot hozzunk neki! A nap sugarai merőlegesen süt­nek. Az udvarmester türelmetlen, de célozni sem mer az ebédidőre. Rákóczinak nincs ehetnékje. Az ember és a hadvezér bir­kózik benne. | Ellensége egyik a másikának. — Mit akarnak az Albert haj­dúi? — kérdi mégis visszatérve Pápai kancellárius figyelmezte­tésére. — Panaszra jöttek. Mint már előbb is, most is azt kifogásolják, hogy a nemesek nem tartják be kegyelmed pátensét, sanyargat­ják családjaikat — sorolja a kan­cellárius a hajdúk sérelmeit, de mindjárt hozzáfűzi a megyék ki­fogásait is —, a megyei nemesség viszont a reá kivetett kötelezett­ségek ellen emelt kifogást. Azt mondják, ha a jobbágyok nem fizetnek, nem tudják miből segí­teni seregeinket. — Mindenhonnan csak a pa­nasz! — sóhajt keserűen a feje­delem —, nem értik meg. hogy a szabadságot csak úgy vívhatjuk ki. ha mindannyian vállaljuk az áldozatot! Egy távolabbi hangoskodó cso­port vitatkozására figyel fel. Nem hall minden szót, de így is érti. hogy a dunántúli vereség­ről tárgyalnak a katonák. A me­nekültek s az ő meséik alapján a többi jobbágykatona is For- gách tábornok árulásának tulaj­donítja a vereséget. Nagy az elé­gedetlenség. A katonákat elkese­ríti, hogy Rákóczi csak a főurak közül nevezi ki a tábornokokat, főtiszteket, azok meg lemészárol- tatják a hazájukhoz hű katoná­kat. Rákóczi egy ideig hallgatja őket, aztán megint a kancellárius szavain gondolkodik. Átérzi a jobbágyok helyzetét, látja, hogy a szegény nép szenved legtöbbet, az urak közül meg sokan saját meggazdagodásukra akarják ki­használni ezt a szent háborút is. — Hogy a jobbágyok megta­gadják a szolgáltatást? — kérdi. — A szófogadatlanokat nem lehet megfékezni — válaszolja készségesen a kancellárius. A fejedelem megint némán gon­dolkozik. Mintha nem tudna ha­tározni. Nem akar igazságtalan lenini a szegény katonákhoz, de a nemeseket, főurakat se sértheti meg. Mindent el kell követnie, hogy eltérítse őket az osztrák ud­vartól. Százfelé feszítik a gondok: a főurak széthúzása, a jobbágyok panaszai, a hadi helyzet, a fran­cia király taktikája, az élelem­hiány ... Nem is tudta akkor, tavaly, amikor elindult, hogy mire vál­lalkozik ... De jó volna elmenni! Itt hagy­ni mindent, bezárkózni gyerekei­vel, feleségével a régi Rákóczi- házba, nem is tudni többé semmit a háborúról. Elég legyen az öl­döklésből, elég a vérből! Legyen vége, legyen béke már! Csupa meg nem valósítható kívánság! Mióta nem látta már a felesé­gét, a két gyerekét, s ki tudja, szörnyű belegondolni is, gyönyör­ködhet-e bennük, karjába vehe- ti-e őket valaha is. Kisebb fiát nem is látta még. Felesége meg, a róla keringő kósza hírek..'. Nem tudja befejezni. egyetlen gondolatát sem képes befejezni. De hát nem csak ő van ilyen helyzetben. Mit szóljanak az ár­vák és a megnyomorodottak ez­rei! Hiába, nem lehet abbahagy­ni. Nem adják ingyen, áldozatok nélkül a szabadságot, s akik nem sajnálták a maguk áldozatát, azok minket is kitartásra köte­leznek. Tacitus, Julius Caesar könyveire gondol, azokat hívja, segítsenek eligazodni. Szeret ol­vasni. kedves könyveit a tábor­ba is magával hozta. A tiszteknek parancsokat' osz­togat. Emlékezteti őket az Edic- tum Militare kemény szabályai­ra, melyek a táborozás rendjével és fegyelmével foglalkoznak. Sür­geti a tábori főstrázsamesterek és alattuk való tábori mesterek kötelességeit tartalmazó előírások elkészítését. Napját a hadakozás tanulmá­nyozására fordítja. A menetelés, a csatarendbe fejlődés, a puska kezelése... Semmi sem kerüli el a figyelmét. — Én nem zsiványok és rablók seregét jöttem vezényelni — mondja —, országunkat felszaba­dítani meg csak a rendes hadvi­selés képes. Körültekint, a francia tüzér­tiszteket keresi, de azok most is a sátrukban kártyáznak. — Most pedig — szól, hogy a fárasztó és sokaknak unalmas gyakorlatozás után udvari vité­zeibe kedvet öntsön —, most pe­dig következzék a lövészet! Szokás szerint nagy örömmel fogadják ezt a vitézek. — Mint a múltkor, egy tizes arany most is a jutalom. Egész estig mulat ezzel. Tet­szik neki, hogyan iparkodnak a vitézek. Maga is részt vesz a cél­lövészetben. A célt 5 találja el legpontosabban, a nyereséget mégis másnak engedi át. A kis Balogh elnézi a katoná­kat. megfeledkezik a bajáról. De nemsokára megint eszébe jut. Nagy a sürgés-forgás a fejede­lem körül, csak éppen vele nem törődik senki. All magában, és hiába vár, nem kérdezik meg tőle. hogy mit akar, miért jött ide, miért szomorú akkor is, mikor a többiek nevetnek. Abban töri a fejét, legjobb lesz, ha hazamegy, itt 'hagyja a nagy tábort, vissza­tér a kis házba, ahonnan elin­dult. Ékes, fáradt, kedvetlen. Megint itt az este. Elmúlt még egy nap. Eddig még senki sem tudott rajta segíteni. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom