Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-16 / 294. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. deeenber 14. AZ ÜJ NÉPGAZDASÁGI TERV EGY BEJELENTÉS NYOMÁN Kártérítést kaptak a dohánytermelők Javában tartott a dohányszüret szeptemberben, amikor mielőbbi kivizsgálást kérve, panasz érkezett a Kecskeméti Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz. „Dohánytermesztési szerződésünk van a Budapesti Dohányipari Vállalattal. A dohányt a matkói dohánybeváltó üzembe kell szállítanánk. Az utóbbi időben tapasztaltuk, hogy a beszállított dohányt gépkocsinként körülbelül CO—70 kilogrammal szűkebben mérik be, mint annak valóságos súlya. Erről a beváltóüzem melletti szeszfőzde mérlegének használatával is meggyőződtünk. Szerintünk a mérésinél, illetve a visszamérésnél következik be a súlycsökkenés. A visszamérésnél mi, termelők, nem tartózkodhatunk a mérlegházban .. tartalmazta a jakabszállási dohánytermelők sérelmét közvetítő levél. A VI. ötéves terv fő feladata a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének biztositása, az életszínvonal megszilárdítása, az élet- ' körülmények javítása. Ennek érdekében emelni kell a népgazdasági tervezés és irányítás színvonalát, fokozni a termelés korszerűsítését elősegítő tevékenységet, a tudomány és a technika eredményének gyakorlati megvalósítását, s növelni a nemzetközi gazdasági együttműködést. Rövid időn belül el kell érni a beruházási tevékenység hatékonyságának emelését, a termelékenység a termelésnél gyorsabb növekedését, az Import anyag- és energiafelhasználás mérséklődését. A VI. ötéves terv időszakában 1020—1040 millárd forint fordítható beruházásokra a szocialista szektorban. A beruházásoknak a termelő ágazatokban a verseny- képesség tokozását és a népgazdasági egyensúly javítását kell elősegíteniük, a nem termelő ágazatokban pedig a legfontosabb társadalmi célokat kell kielégíteniük. Az ipar feladata a hazai és az exportigények magasabb , színvonalon történő kielégítése. Meg kell valósítani az ezen célokat gazdaságosan szolgáló egységek és szervezetek dinamikus fejlődését, a Az elmúlt évben például az AHV 700 ezer darab sertést vásárolt fel és 600 ezret élve szállított a megyén kívüli vágóhidakra. A számítások szerint, a többletszállítással együtt járó ráfordítás évente mintegy 100 millió forint veszteséget okozott. Bajára és környékére ugyanez a helyzet volt jellemző. A gondok itt még hatványozottabban jelentkeztek, hiszen régi hagyományú sertéstartó körzetről van szó. Sorban épültek a térség nagyüzemi gazdaságaiban a szakosított sertéstelepek, de nem lebecsülendő mellettük a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése sem. Már az évtized közepén negyedmillió sertést állítottak itt elő, melynek nagyobb részét távoli vágóhidakra szállították. Baján, a közel 700 millió forint értékű Bácskai Húsipari Közös Vállalat létrejötte tehát indokolt volt. Az évente 200 ezer sertés feldolgozására alkalmas vágóhidat, mint közös vállalatot, az Al- latforgalmi és Húsipari Tröszt, a nagytétényi hizlalda, öt állami gazdaság és a körzet tizenkilenc mezőgazdasági termelőszövetkezete hozta létre. A kezdet Madarason 1964-ben épült az első nagyüzemi sertéshizlalda, önálló tsz-közi vállalkozásként. Ekkor évente mintegy 4200 sertést neveltek. Tíz évvel később, amikor a Kossuth és a Béke Tsz ősz- szefogott, az egyesült Béke Termelőszövetkezet vette át a hizlalást. Mundweil Józseffel, a közös gazdaság főkönyvelőjével, irodájában beszélgettünk a múltról! — Az akkori, szerfás telepet 1978-ban kejzdtük korszerűsíteni és bővíteni. Az eredeti költségvetés 30 millió forintos beruházást tervezett, Ebből jövőre már csak mintegy 6 milliónyi marad. A megváltozott építőanyagárak új megoldások keresésére késztették a szövetkezet vezetőségét. Ezért a hizlaldáknál a vasbeton ólak helyett a faházas, fűtés nélküli, energiatakarékosat válaszgazdaságossá nem tehető termelést viszont meg kell szüntetni. Az építőipar feladata 370—390 ezer lakás felépítése. Állami erőből 120 ezer lakás valósul meg, s 100 ezer lakás felújítására kerül sor. Ez a tevékenység másfél millió állampolgár lakáskörülményeinek javítását teszi lehetővé. A mezőgazdaságban a hazai igények jobb kielégítésén túl, az export fokozását is meg kell valósítani. A szocialista nagyüzemek fejlesztése mellett támogatni kell az ellátásban fontos szerepet játszó háztáji gazdaságokat is. Az életszínvonal-politika fő célja az .elért eredmények megőrzése és megszilárdítása, az élet- körülmények javítása. Ennek érdekében igen fontos a munka szerinti elosztás, a teljesítménytől függő bérezés következetesebb alkalmazása. A fő figyelmet a többgyermekes családok, az alacsony jövedelmű nyugdíjasok és a hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítására kell fordítani. A legalacsonyabb nyugdíjakat, a családi 'pótlékot, a gyermekgondozási segélyt, valamint a szociális ösztöndíjakat és segélyeket emelni szükséges. Az életkörülmények javítását' szolgálja még az egészségügyi ellátás, valamint az oktatás fel- - tételeinek javítása, a kielégítő áruellátás biztosítása a választék bővítésével egyidejűleg, továbbá a szolgáltatóipar ösztönzése és támogatása a szolgáltatások meny- nyiségi és minőségi színvonalának emelése érdekében. Pár héttel később a megyei NEB kapott hasonló, a súlycsökkenés mellett a termelők más módón való megkárosítására is utaló jelzést. A népi ellenőrzés annak rend- je-módja szerint eljárt az ügyben, s a vizsgálat igazolta a bejelentés lényegének megalapozottságát. A szálak a vállalati központba vezettek Nézzük azonban, mi is történt, miként lehetett megrövidíteni a, füstölnivaló termelésére vállalkozókat. A matkói telepen a dohány leadását szúrópróbaszerűen vizsgáló népi ellenőrök is a járművek visszamérlegelésénél észlelték a hibát. Gyorsan kiderült, hogy a telepen alkalmazott göngyszer (csomagolóanyag) súlyaként 0,8 kilogrammot vettek figyelembe, holott az ténylegesen 0,25 kilogramm. Sok kicsi sokra megy alapon a kötegenkénti 55 dekagrammos különbözet bizony, szállítmányonként nem csekély levonást eredményezett, együttesen nagy mennyiségű dohány árával rövidültek meg a termelők. Elhamarkodottan következtetne, aki a csalásban szándékosságot és kizárólag a matkói telepen dolgozók vétkességét feltételezné. Az ügy szálai ugyanis a Dunántúli és Duna—Tisza közi Dohány- fermentáló Vállalat budapesti (!) központjába vezettek. A vállalat csomagolóanyag-problémával küszködik. A zölddohány csomagolására hagyományosan használt juta alapanyagú * göngyszer importáru, mind nehezebben beszerezhető. A gond áthidalására kísérlethez folyamodott a vállalat. A tíz- közül két telepén, így a matkóin is, a műszálas csomagolóanyag használatával próbálkozott. (Ennek légáteresztő tulajdonsága eltér a jutáétól, ezért vizsgálni kell az esetleges befülledést.) Csakhogy a jó törekvésbe a termelők megkárosításához vezető szarvashiba csúszott. Intézkedés a NEB jelzésére A műanyag szálas göngyszer jóval könnyebb, mint a juta alapanyagú. Erről a nem mellékes körülményről azonban megfeledkeztek a vállalati központban. És nem figyeltek fel rá a matkói telep felügyeletét ellátó kiskunfélegyházi üzemben sem. A csomagolóanyag súlyváltozásával kapcsolatban ■ csak a NEB jelzésére, akkor azonban rögtön intézkedett, körlevelet adott ki a vállalati központ. És rendelkezett a termelőket ért kár pontos felmérésére, s annak visszafizetésére is. Az utólagos elszámölás terjedelmes listájának tanúsága sze-' rint 162 — bugaci, orgoványi, helvéciai, kecskeméti, illetve jakabszállási — szerződéses kistermelőnek és két nagyüzemnek: a tiszakécskei Tiszagvöngye, valamint a kunadacsi Barátság Termelőszövetkezetnek megtérült az együttesen csaknem 65 ezer forint kára. Ezen belül a leadott zölddohány mennyiség fügevényében. a termelők naev .többsége töbh száz. néhányan 100 forinton aluli, hárman viszont ezer forintot meghaladó összegű kártérítést kaptak. A tiszakécskei Tiszagvön- r:ve Tsz kasszájába ugyanakkor 8600 forint folyt be utólae a cso- maeolóanvag súlvába számítva levont dohány ellenértékeként. Néhány kérdés Minden jó, ha a vége jó — szeghetnénk be a történetet. Csakhogy — mert nyitva maradt — feltevésre kívánkozik néhány kérdés.. Először is: a műszálas göngyszer alkalmazásának bevezetésekor hogyan kerülhette el a vállalati központban ezzel megbízottak figyelmét a ‘súlymódosulással összefüggő intézkedés megtétele? Ezt a járási-városi NEB törvényességi felhívására válaszoló igazgatói .levél így indokolja: „... A kísérleti alkalmazással járó és a beszerzési gondokkal összefüggő tényezők figyelemmel kísérése vonta el egyrészt az ügyintéző osztály, másrészt a végrehajtásban résztvevők figyelmét a súlyváltozásról... Tekintettel arra a körülményre, hogy az illetékes osztályvezető ez év végén megy nyugállományba, és munkáját ez ideig igen nagy szorgalommal látta el, felelősségre vonásától szíveskedjenek eltekinteni.” Ehhez alighanem hozzátehetjük: az illetékes osztályvezető mulasztását pótló és a megrövidített termelőket gyorsan kártalanító osztályvezetői intézkedés emberséges, s egyben tisztességes is. Csakhogy tovább töprengve, azt is hozzágondolja az ember, hogy a bizonyos ügyintéző osztály feltehetően nemcsak egyszemélyes, s a kihagyásra mégsem figyelt; fel senki... Talán, mert a dohányátvétel gyakorié tát a fővárosi központból figyelemmel követni nem is olyan egyszerű.. Közvetlen kapcsolatban a termelőkkel — és a műszálas göngy- szerrel — a végrehajtásban résztvevők vannak. Vajon ők hogy nem. észlelték és nem jelezték az új csomagolóanyag alkalmazásakor elmaradt rendelkezés hiányát? S ha már vele bánva nem érzékelték az új göngyszer súlyának könnyebbségét, lehetséges, hogy visszaméréskor a mérlegházból kizárt kistermelők — megkárosításuk miatti — méltatlankodása sem jutott el a fülükig? A szabvány korszerűsítéséért Nos, erre nyilván nem könnyű magyarázatot adni. Mint ahogyan a NEB vizsgálata során észlelt, más jogszabálysértést — például az idei szerződés mellékletében foglaltaknak figyelmen kívül hagyása az átvételkor — sem-lehet elfogadhatóan megindokolni. A matkói telep két dolgozójának bizonyára tanulságul szolgál a NEB kezdeményezésére folyamatba tett fegyelmi felelősségre vonás. A jakabszállási érdekeltek bejelentése a zölddohány átvételekor előforduló minősítési fonákságokra is utalt. A NEB-vizsgá- lat ezzel összefüggő észrevételét köszönettel nyugtázta a vállalat igazgatója és jelezte: a minőségi reklamációk elkerülése érdekében a mérethosszra vonatkozó szabványgyakorlatnak megfelelő korszerűsítését kezdeményezi a vállalat. P. 1. A HÚSKOMBINÁT VONZÁSÁBAN Energiatakarékos Madarason Bács-Kiskun megyében a több mint tíz évvel ezelőtt meghirdetett húsprogram hatására a vágóállat — a vágósertés — termelés kisebb nagyobb hullámokkal ugyan, de erőteljesen fejlődött. Az 1970-es 510 ezer darabos sertésállomány 1979-ben már megduplázódott. Ebben az évtizedben a vágásra értékesített állatszám a kezdeti 200 ezerről közel egymillió darabra növekedett. A felvásárolt állatok feldolgozása azonban nem volt zökkesertéshizlalás nőmentes, A Bács-Kiskun megyei Allatfor- galmi és Húsipari Vállalat kiskunfélegyházi üzeme évente mintegy 100 ezer darab sertést vágott. A kisebb, úgynevezett regionális — áfész, tsz és állami gazdasági — vágóhidak pedig 200 ezret tudtak feldolgozni. Természetes, hogy a felvásárolt és a feldolgozható állomány különbözetét el kellett szállítani a megyéből többségében igen távoli vágóhidakra. v • Sallai József, a battériás sertésnevelőben ellenőrzi az itatok működését. tottuk. Jelenleg öt fiaztató, négy battériás malacnevelő, három hagyományos 600 férőhelyes hizlalda, és három 540 férőhelyes, energiatakarékos ól alkotja telepünket. Jövőre még egy energiatakarékos ólat / szeretnénk építeni. A jelen Az Iparszerű Sertéstartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozásának partnere a madarasi. Béke Termelőszövetkezet is. Az állattenyésztési főagazat a közös gazdaság nyereségének 16 százalékát adja. Jelentős részét a sertéstelep állítja elő. Eddig mintegy 720 tonna élőállatot szállítottak évente, főként a szegedi, a kaposvári, a pécsi, illetve a veszprémi vágóhídra. Bizonyára mérhetően növelni, fogja az árbevételt, hogy az eddigi 2—300 kilométeres utazgatás helyett alig 40 kilométerre kell vinni az állatokat. A telepen Sallai Antal törzs- tenyésztő kalauzolt. — A gabonaforgalmi és malomipari vállalat tápjaival hizlaljuk a nagy fehér és duroc keresztezésű állatainkat, amelyekben anyai vonalon, svéd lapály vér is csorog — mondta a törzstenyésztő. — Szép sonkájuk van, ugye? A battériás m-Ucn 'elő mintegy másfél millió forintba került. Október 27-én hoztuk ide ezeket az állatokat, jelenleg 287-en vannak. Másfél hónap alatt 5,5 kilóról, olyan 25—28 kilósra híztak. A battériás sertésnevelőből az egyik energiatakarékos ól felé tartottunk, . amikor megtudtam, hogy az épület egyik oldala fólia, és itt fűtés nélkül tartják az állatokat. Ez az első betelepítés, a ridegtartáshoz hasonló körülmények edzettebbé teszik az állatokat, amit bizonyít az is, hogy 1 százalékos volt csak az elhullás. Mintegy 90 napja hízik ebben az ólban 535 állat, naponta 666 grammos súlygyarapodással. A jövő A sertéstartás jövedelmezőségén sokan vitatkoztak az elmúlt időszakban. Madarason a Béke Termelőszövetkezetben azonban a vita helyett cselekedtek. A jó hozzáállást bizonyítja az eredmény, összesen hatvan ember dolgozik a korszerű sertéstelepen, ahol van még mit tenni, de az utak javítására, a trágya nem tartálykocsis elhordására csak a következő évben kerülhet sor. Amint megoldódott a közeli feldolgozás lehetősége, úgy a termelők megtalálják számításukat. Cl. P. Akik a kereskedelmet választják Ki ne emlékezne gyerekkora kedvenc játékaira.? A fiúk a focit rúgták szívesen, vagy mozdonyvezetőnek készültek. A lányok legkedveltebb időtöltése pedig, a babázás mellett, a boltos- di volt. A tehetősebbeknek pénztárgépre is futotta, de megtette a golyós számológép is. Talán a gy érmékkor játékai is meghatározzák a fiatalok pályaválasztását? Lehet. Tény viszont, hogy a belkereskedelem 460 ezer dolgozója közül 286 ezer a nő. Arányuk az összlétszám több mint 63 százaléka, valamennyi anyagi ágazat között a legmagasabb. Létszámarányuk a kiskereskedelemben és a vendéglátásban a 80 százalékot is eléri. Sokszor hallani a minősítést: ' elnőiesedett szakma. Így mondják ezt a kereskedelemre is. Vajon mi lehet ennek az oka? Tán a munka könnyebbsége? Ezt eldönteni naponta alkalmunk lehet,' hiszen egyetlen gazdasági tevékenységgel sem állunk ennyire rendszeres és közvetlen kapcsolatban. mint a kereskedelemmel. Nézzünk be például egy élelmi-, szcrboltba: bevallom,. sokáig én sem gondoltam arra, , hogy a oéhztárban ülő nők komoly fizikai munkát, végeznek. Pedife igen megerőltető a munkájuk, hiszen egyszerre mindkét kezükkel dolgoznak. Másodoercek alatt rakják az egyik bevásárlókosárból a másikba a sokféle árut. a pár dekádtól a több kilós csomagig. A sok kiló nanonta több mázsányit is kitesz. Nem csoda hát. ha a 8—10 órás munkaidő leteltével fái a csukló, bedagad a kézfej. Nem ritka látvány az sem, hogy hasukon cipelik a bolti dolgozók a nehéz zsákokat, dobozokat. Előírás ide, előírás', oda, a szállítók sok esetben megszegik az engedélyezett 20 kilogrammos felső súlyhatárt. Egyik ismerő• Nehéz fizikai munkát, nagy figyelmet és pontosságot követel a pénztáros beosztása. sömnek háborogtam emiatt, s ő így válaszolt,: amíg nem cserélik ki a jelenleg használatban levő csomagológépeket, nem lesz lényeges változás. Valamennyien szemtanúi vagyunk annak a hálózatfejlesztésnek. ami a kereskedelemben az eltelt 10—15 évbep végbement. Országszerte megszaporodtak a korszerű ABC-áruházak, új üzletközpontok létesültek. Tíz év alatt 32 százalékkal bővült a kiskereskedelmi és vendéglátóipari hálózat. Az elmúlt év decemberében 54 ezer 702 üzlettel rendelkezett a szocialista kereskedelem. A korszerű módszerek elterjesztésére, a technikai fejlesztésre a mostani tervidőszakban több mint 603 millió forintot fordítottak. Mondhatja valaki, hogy ez mind igaz, ám sok még a kis alapterületű, korszerűtlen üzlet, ahol nagyon nehéz kereskedelmi dolgozónak lenni. Elsősorban ezekben az üzletekben jelent nehéz fizikai munkát a rakodás. Rajtuk kívánnak segíteni azokkal az újításokkal, amelyekkel az őszi BNV-n ismerkedhettek meg az érdeklődők. Az újítások között Unhattuk a Budapesti Közért újítói által készített emelős kézikocsit, amellyel a rekeszek mozgatását lehet korszerűsíteni, könnyebbé tenni. De legalább olyan hasznos a Nógrád megyei ÉKV zsákürítő dönthető állványa is, amely arra szolgál, hogy az 50—80 kilogrammos, terménnyel teli zsákokból a kívánt mennyiséget egyszerű billentéssel lehessen kiönteni. A Győr megyei ÉKV-nél a sok balesetet okozó gsontfűrészhez készítettek az újí- i tők egy biztosító támasztékot Többféle intézkedés javítja a kereskedelemben- dolgozók munkakörülményeit. A szakma vezetői vonzóbbá szeretnék tenni. a fiatalok számára a kereskedelmi pályát. Ez annál inkább fontog, mert számos területen létszámgondokkal küszködnek. Miután a nők vannak többségben a pályán, és közöttük is megközelíti a 70 százalékot a 30 éven aluliak aránya, cseppet sem meglepő, hogy 46 ezer fiatalasszony veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt Nem kis szám ez. és érzékelteti azt a többletmunkát is. ami az aktív dolgozókra hárul. T^lán sok esetben ez is' oka lehet á kereskedelemben olykor tapasztalható közömbös, nemtörődöm magatartásnak. Hagyományok? Könnyű munka? Ma már egyik sem döntő a kereskedelmi pályát választóknál. Ki ezért, ki azért választja e szakmát. Hogy aztán tartós legyen a szakmaválasztás, az valamennyiünktől, a belkereskedelem vezetőitől és 9 fogyasztóktól egyaránt függ. Hiszen a kereskedelem híd a termelés és a fogyasztás között. Közvetítő munkája a lakosság közérzetének fontos meghatározója. N. T. E.
