Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-09 / 288. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. december 9. A szanki példa f ŰJ MÓDSZERREL, GAZDASÁGOSAN A mezőgazdaságban dolgo­zókról elmondható, hogy gyakran évezredes hagyomá­nyok alapján gazdálkodnak, ami részint érthető is, hiszen a természet törvényeit — amely a legközvetlenebb partner a termelésben — megváltoztatni nem lehet. Korszerű fajtákkal, hibri­dekkel, termelési technoló­giákkal azonban növelhető a hozam, gyorsítható az érés. A mezőgazdaság legjobban szer­vezett, a külső körülmények­től leginkább elszakítható ágazata az állattartás. Itt már mesterséges körülmények között, műfény mellett, tápo­kon híznak, gyarapszanak az állatok. A technika térhódítása ellenére mégis érezhető egyfajta idegenkedés az újtól, korszerűtől. Vajon miért kell éveknek eltelni ahhoz, amíg egy bizonyítottan jó és hasznos segéd­anyag szélesebb körben elterjed? # A gázzal (ütött csirke- ólakból évente jóval több mint egymillió baromfit szál­lítanak Kecskemétre. Közismert, hogy több gazdaság hagyott fel ba­romfitartó tevékenységével, mert nem találta — különböző okok miatt — jövedelmezőnek. Szánkon, a Haladás Termelőszövetkezetben jár­tam, ahonnan évente 1600 tonna pecsenyecsirkét szállítanak a kecskeméti Baromfifeldolgozó Válla­latnak. A közös gazdaság szerencsés helyzetben van. A szanki szénhidrogénmező adta lehetőséggel élve, gazzal fűtik a három egyenként ezer négy­zetméteres ólat, ahol egyszerre 70 ezer szárnyas hízik, kilogrammonként alig másfél forintos fűtési költséggel. Zelei Dezső állattenyésztési főágazat-vezetővel be­szélgettünk a baromfitenyésztésről. — Természetesen nem elégedhetünk meg a gáz biztosította előnyökkel — mondta a főágazat-.vezető. — Amikor ilyen feszített gazdasági tervvel kell dolgozni, minden lehetséges újításra oda kell fi­gyelni és a magunk módján alkalmazzuk is. Pél­dául januárban értesültünk a szaksajtóból egy új; hazai takarmányadalékról, a Zeovit—RCL—O-ról, amit be is szereztünk és azóta is használunk. Szá­munkra is kedvező, hogy forgalmazására a megyei TSZKER szerződött az előállítóval. Hogy mi a véleményem a Zeovit-ról? Igaz, hogy nekünk nem volt időnk kísérletezni, de amióta etetjük ezt a takarmányadalékot, javult az ólak kiimája, tízről 5,6 százalékra csökkent az elhullás és 10—11 százalékos megtakarítás mellett tudjuk nevelni a csirkéket. Jobb a takarmányhasznositás is, hiszen elvben 23, illetve 21 százalék fehérjét kellene tartalmazni az indító és hizlaló tápnak, az utóbbiban azonban vizsgálataink szerint csak 17 százalékot találtunk. A Zeovit viszont hatékonyabbá teszi a fehérjefelvételt, így gyakorlatilag nem vész kárba semmi, és szépen gyarapodnak a TETRA 726-os hibridjeink. őszintén meglepett az az érdektelenség, ahogy kollégáim — no nem a mi gazdaságunkban — fo­gadták ezt a jelentős költségcsökkentő adalékanya­got. A minap volt egy tanácskozás Kecskeméten, ahol az érdeklődőket összehozták a szervezők a Zeolit termékek előállítóival és a gyakorlati próbá­kat végző gazdaságok szakembereivel. Meglepődött volna a sok üres szék láttán. Azt hiszem azok pa­naszkodnak leginkább, akik nem tudnak lépést tartani a haladással. Véleményem szerint csak úgy lehet előrelépni, ha nem panaszkodunk, vagy ke­ressük az esetleges kibúvókat, hanem minden ren­delkezésünkre álló lehetőséget kihasználunk —. hangoztatta végezetül Zelei Dezső. Cz. P. Lucernaliszt - olcsóbban EV VÉGE KÖZELEDTÉVEL a mezőgazdasági üzemekben ké­szülődnek a zárszámadásra, ilyen­kor teszik mérlegre a kiadásokat, bevételeket. Most derül csak ki jó néhány technológiáról, hogy alkal­mazásuk gazdaságos avagy sem. Az efféle közgazdasági elemzés nemcsak a nyereség vagy a vesz­teség megállapítására alkalmas', hanem a jövőben követendő utat is megjelölheti. Az állami gazdaságoknak pél­dául most kell dönteniük a lucer- nalisztgyártás fejlesztéséről. A belföldi forgalmazásra szánt liszt­készítés ugyanis gazdaságtalanná vált. A költségek megkétszereződ­tek, ugyanakkor a felvásárlási árak csak mérsékelten emelkedtek. A Oalmandi ÁG-ban például öt év. vei ezelőtt 223,6 forint volt a for­rólevegős technológiával készített lucernaliszt szűkített, önköltsége, az idén viszont — változatlan technológiával — már 443,1 forint. A költségek nagymérvű emelkedé. se következtében kilenc állami gazdaság hagyott fel a lucerna- liszt-készítéssel. A LECKE TEHÁT ÍGY SZÖL: gazdaságossá kell tenni a lisztké. szítást, hiszen e termék exportja továbra is nyereséges. A lisztké­szítés fejlesztését indokolja a je­lenlegi sertés-, nyúl- és baromfi- takarmányozási technológia is. Ha megszüntetnék a gyártást, akkor az állami gazdaságoknál mintegy 500 millió forintos eszközérték válna kihasználatlanná. Emellett az állami gazdaságok összes föld­területéből 40 ezer hektár terüle­tet foglal el a lisztkészítés céljára vetett lucerna, aminek telepítési költségei viszont még néhány évig meghatározók lesznek, mivel a lu. cérna többéves kultúrnövény. Az e célból vetett lucernák hasznost'- , tása tehát mindenképpen kívána­tos. Különösen akkor, ha a lucer. na termelési költségeit. vesszük szemügyre. A lucernát drágán termeljük; önköltsége megközelíti az ' abraktakarmányokét. (A Dal- mandi ÁG-ban például 170 Ft/q.) Következésképpen; a drágán „elő. állított” nyersanyagot a beltartal- mi értékeket legjobban megőrző gyors, művi feldolgozással kell tartósítani, hasznosítani. Az érveket egymás mellé sora­koztatva kereshetjük a közös meg. oldást. Néhány évvel ezelőtt el­méletben kidolgozták az úgyneve­zett energiatakarékos lucernaliszt készítésének technológiáját, Az új eljárás lényege, hogy, szársértős kaszálógépekkel rendre vágják a lucernát, és azt fonnyasztják, az. az előszáritják. A számítások sze­rint a fonnyasztott anyag későbbi szárításakor 1 kg víz elvonásához csupán 3200-3500 kJ hőmennyiség szükséges. Dalmandon például minden mázsa lucernaliszt előál. lításához csupán 3 kg tüzelőolajat használnak fel. A szárítmány el­készítésének szűkített önköltsége 290 forint, a másodosztályú lucer­nalisztek ára pedig 350 forint. A technológia gazdaságossága a két számadat összevetéséből azonnal kitűnik. BEVEZETÉSE különösebb mű. szaki változtatást nem igényel. A ■szakemberek véleménye szerint azonban olyan rendkezelő gépe­ket érdemes beszerezni, amelyek a lucernát a rendben óvatosan, kí­méletesen mozgatják. Hasznosan alkalmazhatók a Szekszárdi Nö­vénytermelési Rendszer (KSZE) által honosított és elterjesztésre ja. vasolt Mak-Key petrencézők. A lucernából készített lisztek beltartalmi értéke megközelíti, sőt némely paramétert illetően túlha­ladja a hagyományos, forróleve­gős technológiával készítettekét. Az ily módon készített lucernalisz­tek azonban mégsem forgalmaz­hatók. A napon történő száradás következtében ugyanis jelentős mértékben csökken a karotintar. talmuk; a magyar szabványok ál­tal megkívánt 140 mg/kg helyett csupán 30-50-mg/kg. A termék vi­szont jól hasznosítható, a dalman- di vizsgálatok szerint a sertések takarmányértékesítése nem csők. kent.' sőt a korábbi rostszegény ta­karmányozásnak tulajdonított gyomorvérzések, gyomorfekélye- sedések teljesen megszűntek. CÉLSZERŰ LENNE TEHÁT ; a gazdaságosan előállítható, magas fehérjetartalmú új lucernalisztnek zöld utat engedélyezni. A magyar szabványok szigorúságát (vagy sok helyütt engedékenységét) nem feladatunk elemezni. Végső soron megoldást jelentene az is, ha szab­ványmódosítás helyett — gazdasá­gok közötti szerződések alapján — az üzemek közötti értékesítést le­hetővé tennénk. Ezáltal csak azok kaphatnának az új lucernaliszt­ből, akik előállításra és vételre szerződnek egymással. A megoldás keresése sürgős feladat. Hiszen az energiatakarékos technológiával a lucernalisztek előállítási költsége harmadával csökkenthető. És ez a költségcsökkentés jelentősen javít­hatná a mezőgazdasági üzemek zárszámadási végeredményét is. 8. T. Tavasz a télben... § Az Agrártudományi Egyesület szak­csoportjának rendezésében hét ország szakembereinek részvételével Nemzet­közi Orchidea Kongresszust tartottak Szombathelyen. A konferenciával egy- időben a helyi Kertész Mg. Tsz mint­egy kétszázötven fajta orchideát állí­tott ki. Bábanap Mióta tudom, hogy engem se a gólya költött — megkülönböz­tetett tisztelettel tekintek a bába­asszonyokra, illetve a szülész­nőkre. Idejekorán felvilágosítot­tak, hogy mindannyiunk világra­jövetelénél ők bábáskodnak. Em­lékszem, falusi — jobban mond­va nágykun kisvárosi — cimbo­ráim valósággal megilletődve üd­vözölték utcai találkozáskor a bábákat — ki-ki a magáét —, és suttogóra fogott beszéddel je­lentették ki: „Engem ő, Rebus nér.ém segített a világra. Ides- anyám máig is mindig velem küld neki hurka-kolbászt, mikor vágunk." Kiskomáim szigorúan figyel­meztették egymást parittyázás- knr: „Ne arra lüjj, hé! Még ki­vered a bábaasszony ablakát.” Most, hogy a helyszínek is visz- szaidéződnek emlékezetemben, erősen úgy tűnik, mintha jobbá­ra periférián laktak volna a bá­bák. No, mindezek még amolyan elemi iskolás kori vagy még az­előtti emlékek. Mintha némi irigykedés „íze” is visszasejlene érzéseimben; mikor tudniillik odahaza firtattam, hogy hát az én bábám ki volt, tárgyilagosan lehűtöttek: „Te kórházban, a pes­ti Üllői úti szülészeten acsarítot- tal először. A szülésznő csak bá­báskodott az orvosnak.” Nahát én ebből ugyan sokat értettem, akkor, gondolhatják ... Kalocsán hozzá­ALSÓVÁROSFÜZÉR KALOCSÁN vetőlegesen ezer lakásigénylőt tartanak nyilván. A VI. ötéves tervidőszakban a város várhatóan 980 lakás építésével számolhat. Ennek kisebb hányada célcsoportból, a többi az előzetes számítá­sok szerint 600, a magánerő bevonásával ké­szül el. Hogyan képzelik ezt Kalocsán, mi­lyen terveik vannak, s mik az eddigi tapasztalatok '— ezekről beszélgettünk Ka­pitány Istvánnal, a városi tanács elnökhelyettesével és Tamás Györggyel, a műsza­ki osztály vezetőjével. iiiMhi'WMir* IgUkljgU.Í.-*? ä&tSfiESä Kapjon nagyobb lehetőséget a lakásszövetkezet Két Irányban — Milyen módon, formában tudják a lakásra várók igényeit kielégíteni? Persze úgy, hogy a magánerőt is bevonják. K. I.: — Két irányban is teszünk lépéseket. Az egyik, ami a várost csak közvetve érinti, hogy a szép. számú bejáró lakosságot, amely­nek otthona a környező községek, ben van, s Kalocsán csak dolgozik, otthon telepítsük le. Ez azonban csak úgy oldható meg, ha a lakó. helyükön is megteremtjük mind­azokat a szolgáltatásokat, amelye­ket a városban megtalálnk. Gon­dolok itt a bölcsődére, óvodára isko­lára, az egészségügyi ellátás és a bolthálózat fejlesztésére, s arra is, hogy a közlekedés javuljon. Ehhez természetesen a városi tanács a saját pénzeszközeivel hozzájárul, s egyéb módon is besegít. Így tet­tük ezt Foktőn, a városkörnyéki községben, és ezt tervezzük a já­rási hivatallal közösen Bátyán is, amely szintén nagyon közel van hozzánk, és sokan járnak onnét Kalocsára dolgozni. — Ez az egyik módszer. A má­sik nyilván az, hogy a városban építenek. K. I.; — Igen. Kalocsa déli-dél­nyugati részén jelöltünk ki terű. letet a magánerős építkezés célja­ira. Nálunk eddig három jelentő­sebb, összefüggő területen, három formában épültek és épülnek a magánerő bevonásával családi há­zak. . Melyik az a bárom ? T. GY.: — Befejezés előtt áll a Martinovics utcai lakótelep. Két­szintes, négy-tíz lakásos házak ta­lálhatók itt. Ez nem véletlen, mert így az építtetők eleget tesznek az OTP előírásainak is, amely a te­lekszerű, többszintes házakra vo­natkozik. Erre jár ugyanis a leg­magasabb összegű kölcsön. A területet a tanács közművesí- tette, víz- és villany már a munka kezdetén a helyszínen volt, a jár­dát a házak elkészülte után épí­tik meg. A telkeket nagyon jutá­nyos áron, 30-35 ezer forintért le. hetett megvásárolni. A kivitelezéshez szervezett épí­tőipar egyáltalán nem kellett, a házak kalákában, házilagos mód­szerrel készültek. Ezen a területen másik variáci­óval is próbálkoztunk. A hagyó, mányos családiház-építéshez is ki­alakítottunk telkeket. Egy-egy porta 240-280 négyszögöles volt, s ennek megfelelően 90 ezer forint, ba került. Azt tapasztaltuk, hogy az építkezők többsége, éppen a ma. gas ár miatt, nem igényelte ezt a fajta telket K. I.; — Az Árendás utcában már kisebb területeket osztottunk. Itt megvalósítottuk a korszerű csa- ládiház-építési formát. Földszintes nyeregtetős, sor- és láncházak ké. szültek, tetőtérbeépítéssel, azonos gerinc- és párkánymagassággal. Az egységeket nyaktag köti össze, eb­ben helyezték el az úgynevezett áthajtós garázsokat. A négy szek­cióból álló házak egységes homlok­zati és tömegképzésével hangulatos, sajátos utcakép alakult ki. T. GY.: — A Középső kertek vá. rosrészben jött létre a harmadik, a lakótelepi jellegű forma. A Pe­tőfi KISZ-lakótelepen a tanács — az út kivételével — teljes közmű­vesítést végzett. A házak, kétszin­tes sorházak, blokkos technológi­ával készülnek. Egységes terv sze­rint, 8, vagy 16 lakásos változat­ban. Az . építő az Asztalos, Építő­ipari és Elektromos .Szövetkezet. Munkája abból áll, hogy összerak, ja a házat. Belül állnak a szerke. zeti és válaszfalak, víz. és szenny­vízcsatlakozási szerelvények a he­lyükre kerülnek, és kívülről min­den elkészül. A homlokzatfestés is. A tqvábbi belső munkálatokat minden tulajdonos maga végzi, vagy végezteti. .Így saját munká* val, a rokonok, ismerősök közre, működésével sok forint megspó­rolható. A tömbtelken — amely szövet­kezeti kezelésben van, merthogy ez utóbbiak szövetkezeti lakások — nem engedélyezzük semmiféle kiskonyha, kamra, sufni építését. A telekár itt is kedvező, egy la­kásra vetítve 30 ezer forint. Magánerő és szövetkezet — Milyen feladatokat tát el a lakásszövetkezet? K. I.; — A szövetkezet igazga­tósága szervezi a munkát, tájé­koztatja a jelentkezőket, s a ter­veket is ő készítteti el. Termé­szetesen az üzemeltetési feladato­kat is ellátja. T. Gy.: — A szövetkezetnek van egy kis . helyisége, alkalma­zottja és tekintve, hogy már mű­ködik, van tapasztalata is. Éppen ezért véleményem szerint a jö­vőben alkalmas lenne arra is, hogy a magánerős építkezések irányítója, koordinálója legyen. Összefoghatná a szervezést, terve­zést, kivitelezést, később az üze­meltetést, s akár a terület-előké­szítést is. Bár ez utóbbit eddig a tanács csinálta, s ettől a későb­biekben sem zárkózunk el. Na és, ami nagyon fontos, eh­hez a munkához igényeljük az OTP segítségét. , — Mit tehetne a takarékpénz­tár? T. Gy.: — Például meghitelez­hetné a teljes építési területre az előkészítés költségeit. Mert gaz­daságossági szempontból hátrányos, ha egyazon területen többször újra kell kezdeni a munkát, ha pedig a tanács a saját költségére a ren­dezési terven kijelölt részre elő­re elkészítené a közműveket, ar­ra a vásárló, jelen esetben a la­kásszövetkezet fizetne rá. Mert ő már közműves telket venne ugyan, de drágábban, s a többlet azé a korábbi tulajdonosé lenne, aki az addigi mezőgazdasági föld­jével éppen nem csinált semmit K. I.: — Persze ezt jól végig kell gondolni. Mert ha az OTP mondjuk háromszáz telekre adna hitelt, a portákat egy éven be­lül értékesíteni is akarja, Az építtetők pedig egyszerre csak öt- venet tudnak vállalni. Mi lenne a többivel? Nem biztos, hogy a ta­nács győzné egy szuszra a mun­kát. Az is probléma: a szövetke­zet a telek-előkészítésre nem tud fölvenni hitelt. Nem jogosult rá. A mi javaslatunk: ahhoz, hogy a magánerős építkezéseket szer­vezettebbé tegyük, a lakásépítő és -fenntartó szövetkezeteken belül kellene kialakítani a megfelelő feltételeket. Égy lehetne a lakos­ságot a magánerős építkezésekbe még jobban bevonni — egyéb­ként ez a forma nagyon népszerű Kalocsán —, s a szövetkezet, ha a feladatra alkalmassá teszik, minden bizonnyal jó gazdává vál­hatna. Váczi Tamás Inkább bánatosan méltatlankod­tam. hogy ha Gulácsi Ferkónak leheteti bábája, nekem miért nem jutott?! Erre mivel tetézték keserűsége­met a jól tájékozott felnőttek: „Örülj neki, hogy klinikán szü­lettél. Ha falun történik, megle­het, hogy valami ügyetlen bába a fürdővízzel együtt téged is kiön­tött volna, s akkor most hol len­nél!” Elég az hozzá, hogy ezek sze­rint már szerénységem is oly kor­ban született, amikor — elsősor­ban nagyvárosokban — a bábák a „faluvégről” egyre inkább a kli­nikákra, szülőotthonokba kerül­jek, ahol mint szülésznők foly­tatták az egykori mesterséget. Feleségem — jellemző az asz- szonyi elfogultságra — már szin­tén csuk az orvosra emlékszik, aki fiunkra először rápaskolt, de hogy neki melyik nővér bábás­kodott, m'ost már örök rejtély marad. Szóval — a mai gombnyomá­sos rendszerű népességyarapodás, divatos kifejezéssel - élve, alapo­san elidegenítette a mostani nem­zedékeket — a bábaaszonytóL Hogy ősi nevükön nevezzem ked­ves szülőnőinket, akiket mi atyák is csak addig „tartunk észben", míg a lelkesedésünkben — fiun­kért, lányunkért hálából — át­nyújtott virágszálak le nem ko- nyulnak a vázában. Pedig ez nem jól van így. Lámcsak a ^bolgárok nem fe­lejtik el ennyire, honnan jöttek. Immár egy évszázada megünnep- lik — hagyományos téli napon a Bábaaszony napját. Falun ez úgy történik, hogy a szülésznők — ke­zükben az egészséget jelképező muskátliággal, kosarukban pedig vajjal, mézzel, annak emlékére, hogy hajdanán ezekkel kenték meg az újszülöttet, hogy éhség sose fenyegesse őket — sorra lá­togatják az asszonyokat, akik megvendégelik őket, szigorúan csak ),zártkörűen”, nők részvéte­lével. Városban persze ezt így nehéz volna végigcsinálni, de ebből hát­rány nem származik, hiszen a Bábaasszony napja ma már ál­lami ünnep, s ilyenkor ország­szerte felköszöntik a 'szülészetek dolgozóit. Kedves, szép hagyomány. Nem tudok róla, hogy nálunk, mint külön női ünnep valaha is dívott volna. Pedig az égvilágon aligha vitatná valaki a szülésznők sze­repének fontosságát életre segí­tésünkben. Hiszen őket illető köz­vetett elismerés, valahányszor ilyeneket mondanak, írnak: „Az intézmény létrehozása körül X. Y. is bábáskodott." Amiben az is benne van, hogy tehát nemcsak ő bábáskodott. S miként módosul a dicséret, ha az a bizonyos létesítmény nem váltja be a hozzá fűzött remé­nyeket? Ugye megmondtam, hogy túl sokan sütögették ott a pecsenyéjüket. A végén — sok bába közt elveszett a gyerek. Mi­vel pedig minálunk. egyenesen sikk a ló túlsó oldalára esni, a bírálatok akkora össztüze zúdul az „ügyeletes bűnbakra", hogy az intézmény örökre belerokkan ... A fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntjük. Tóth István KÖNYVESPOLC BIOLÓGIÁI KÖRNYEZETŰNK VÉDELME Biológiai környezetünk védelme címen, könyvsorozat jelenik meg a Mezőgazdasági Kiadó gondozá­sában. Legújabb kötete csehszlo­vák szerzőhármas műve, címe: A talaj, a növényzet, a víz és a leve. gő védelme. A könyv előszavában megírja a szerkesztő, hogy a szocialista or­szágok mezőgazdasági kiadói két­évenként egyeztetik a környezet- védelmi kiadványokat. A KGST együttműködésének keretében minden ország kiadója átvesz egy- egy kiadványt, olyat, mely a hazai közönség számára is érdekes. A magyar kiadó most a Cseh­szlovákiában megjelent első ilyen irányú munkát adta közre. SZÉNSAVAS ŰDITÓ ITALOK Hol van már a Bambi-korszak? -r sóhajtunk fel, amikor az üdítő italokról esik szó. Milyen szegé­nyes is volt a választék régen. Ma oedig elterjedtek a különböző, vi. lágszínvonalon gyártott üdítők. Most jelént meg az első szak­könyv á szénsavas üdítő italokról a Mezőgazdasági Kiadó gondozá­sában, Simon István szerkesztésé, ben! A könyv, amely hat szerző munkája, részletesen ismerteti a gyártás műveleteit és gépeit a nyersanyag készítésétől a i palac­kozásig. Külön fejezet foglalkozik a kereskedelmi kérdésekkel, a szállítással és a reklámmal. .1­Otthon magánerőből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom