Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-29 / 303. szám

1980. december 29. • PETŐFI NÉPE • 3 / * A KECSKEMÉTI ÉRDEKELTEK FIGYELMÉBE KÉPERNYŐ Hová építhetünk házakat? • A Felső, széktón tormáiddá korszerű családi házak első négyes csoportja. (Méhes! Éva (elvétele) Több mint két hónappal ezelőtt, amikor Kecskemét város Taná­csa pártszervezetének vezetősége — politikai jelentőséget tulajdo­nítva a kérdésnek — a magánerős építkezés egyik alapfeltételét je­lentő telekellátás előkészítéséről taggyűlésen számoltatta be He­gyes Ferencet, a műszaki osztály- vezető igen gondos munkáról adott számot. Lényegében ennek részleteivel ismerkedtünk meg a minap, amikor afelől érdeklőd­tünk, hogy milyen telekellátási lehetőségekkel számolhatnak a VI. ötéves -tervidőszakban a kecs­keméti magánerős építkezők. — Évek óta ismeretes, hogy a megyeszékhelyen elfogytak a csa­ládi házas telkek. A város ilyen módon való terjeszkedésének nemcsak á belterület szab határt, hanem a rendkívül költséges köz­művesítés is. -A következő terv­időszakban ezért, az adott terü­let, s a közművek gazdaságos kihasználása céljából, a korszerű csoportos, családiház-épités a cél — bocsátotta előre Hegyes Fe­renc. A továbbiakban pedig meg­tudtuk : A városi tanács több száz ilyen lakás teleklehetőségét alakította ki. Alsószéktón, a villannyal és vízzel ellátott Mérleg, utcában például máris folyik korszerű, csoportos építkezés. Egyébként a 70—80 négyszögöles telkekből — , amelyek négyzetméterenként 139 forintért szerezhetők meg tartós használatra — itt még húsz vár gazdára. Felsőszéktón — a vízmű-lakóte­lep és a családiházas övezet kö­zött — további 168 hasonló telek kialakítására nyílt lehetőség. Ki­lencvennyolcnak a kisajátítása megtörtént. A terület közművesí­tése — víz, villany, csatorna, gáz, út — most van folyamatban. Itt az egy lakásra yetített telekár mintegy 130 ezer forint. A telkek máris kaphatók, sőt a növényvé­dő állomás tizenkét dolgozójának építkezése is megkezdődött; tető' alatt a korszerű családi házak el­ső négyes csoportja. Jóllehet, sokak érdeklődését kelti fel a Vacsi közön kínálkozó lehetőség: a mintegy 660 lakással kialakítandó OTP-lakótelep, amelynek ferületelőkészítése szintén folyamatban van. Itt sor­házak, lánoházak, valamint négy— hatlakásos kis társasházak épí­tésére nyílik mód. Az egyelőre víz- és villanyközpnűves telkek értékesítése a jövő év második felében kezdődik meg, ugyanis az építés feltételét jelentő zárt rend­szerű szennyvízelvezetés, azaz csatornázás előreláthatóan 1982- ben fejeződik be. A Vacsi közön — az OTP megyei igazgatósága, a BÁCSÉP Vállalat és a városi tanács közötti megállapodás sze­rint — a sói;- és a kis társasházi lakások házgyári elemekből épül­nek, az 1980. január 1-i árszintet •figyelembe véve, négyzetméteren­ként mintegy 7000—7500 forintért. A terület költségéből a városi ta­nács telkenként mintegy 30—40 ezer forintot magára vállal. A magánerős építkezés további' lehetőségét kínálja a Műkertvá­ros, ahol körülbelül 200 szövet­kezeti lakás területe áll rendel­kezésre. E forma iránt érdeklő­dők vállalkozását a lakásszövet­kezet szervezi; a jelentkezések fo­lyamatban vannak. A házgyári elemekből építendő 3—4 szintes, egyedi gázfűtéses épületek típu-‘ sait az építtetők igényfelmérése alapján' határozzák még: Az egy lakásra jutó telekár a megépülő lakások számától függően, 70—80 ezer forint körül alakul. Kecskemét közigazgatási terü­letén hagyományos családiház- ópítésre Felsőszéktón' 30 telek ér­tékesítése van folyamatban az előzetesen beadott igények alap­ján. A 200 négyszögöles, víz- és villanyközművel ellátott, négy­szögölenként 500 forintért kaphat tó házhelyek odaítélésének fel­tételei szerint az elsőbbség a kecskeméti lakosokat, a több mint öt éve itt dolgozókat, a fiatal há­zasokat, illetve a rossz körülmé­nyek között lakó helybelieket il­leti meg. Ugyancsak Felsőszéktón 1981-től kezdve, évente körülbe­lül 50 családi házas telket készít elő a városi tanács. Ménteleken — 80 forintért négyszögölenként — mintegy 25, csak vi'llanyközművel ellátott te­lek áll rendelkezésre. Katonatele­pen további 240 házhely kialakí­tása várható két ütemben. A te­rületkisajátítás folyamatban van. A villanyközművel ellátott tel­kek értékesítése 1981 első felének végén várható. Csakúgy, mint Kadafalván kisajátított 50 — egyenként 300—400 négyszögöles — telek, amelyeknek villannyal való közművesítése folyamatban van. Egyébként Kadafalván az igényektől függően további 300 házhely »kialakítására van még lehetőség. Az 1981. január 1-től közigaz­gatásilag is a megyeszékhelyhez tartozó Hetényegyházán a Vacsi közihez hasonló, korszerű csopor­tos _ családi házas — körülbelül 500-^-600 lakásos — OTP-lakóte- lep kialakítására adottak a terü­leti feltételek. Az első ütemben, a VI. ötéves tervidőszak elején, mintegy 100- lakás építése kez­dődhet meg. A magánerős épít­kezések további lehetőségét kí­nálja majd a Kecskemét—He- tényegyháza közötti terület csa­ládi házakkal való bokorszerű összeépítése; ennek tervét meg­rendelte a város tanácsa. A városkörnyéki községek együttesen mintegy 500 családi ház építésére kínálnak telket. Helvécián például 100, az ottani Szabó Sándor lakótelepen 65, a Petőfi Tsz lakótelepén 20 ház­hely vár gazdára. Ballószögön 80, Városföldön csaknem 100 telek­igény kielégítésére van lehetőség. Figyelmet érdemel az is, hogy Kecskemét körúton belüli terü­leteire is elkészültek a részletes rendezési tervek, amelyek az épí­tési tilalom alatti területek mini­málisra csökkentésével számol­nak. Ennek jóvoltából várhatóan fellendül a régi lakóházak felújí­tása, korszerűsítése iránti kedv. Az Óz és Kada Elek utca sarkán, illetve az Űz utcában máris meg­figyelhető ilyen kezdeményezés, amilyenre például a Marx tér környékén és a Mária utcában is lehetőség nyílik. P. I. Üj irodában, jó körülmények között Nemrégiben megnyílt Kunszentmiklóson az Ál­lami Biztosító új kirendeltsége. Ebből az alkalom­ból a helyszínen kértünk tájékoztatást Gergely Jó- zsefné kirendeltségvezetőtől. — Húsz évig szorongtunk az előző helyen, amely eredetileg lakatosműhely volt — mondja a kiren- deltségvezctőnő, miközben büszkén mutat körül az impozánsan berendezett, vadonatúj létesítményben. — Nem egészen egy év alatt készült el egymilliós ráfordítással ez a nagyon szép iroda. A nagyközségi pártbizottság, a tanács, az Állami Biztosító megyei igazgatósága és budapesti főigaz­gatósága együttműködése és , a helyi költségvetési üzem jól szervezett munkája kellett ahhoz, hogy a tízezer fős ügyfélforgalmat lebonyolító kirendeltség december elején megnyílhasson. — Kunszentmiklós, Szabadszállás, Kunadacs és Kunpeszér lakosságának áll rendelkezésére a ki- rendeltségünk — tájékoztat Gergely Józsefné. — Lakásbiztosítás, CSÉJ3, életbiztosítás, CASCO, kár­rendezés ... Mindezeket a szolgáltatásokat korsze­rű körülmények között, az eddiginél is jobb minő­ségben nyújtjuk ezentúl ügyfeleinknek. A takaros épület környezetét — miként azt Va­dász Miklóstól, a dunavecsei ÁB-fiók igazgatójától megtudtuk — a biztosító „Dunamenti” szocialista brigádjának tagjai tették rendbe társadalmi mun­kában. S. B. CIKKÜNK NYOMÁN Menteni nehéz, de kell! November 29-i számunkban „Ember a füvön” címmel szóvá tettem, hogy a kecskeméti rá'kóczi- városi hűtőházzal szemközti olda­lon, hideg, párás időben, a nyir­kos füvön egy mozdulatlan, 60 év körüli férfi feküdt. írásomban nem hallgattam el, hogy a men­tők nehezteltek a telefonhívásért, amiért — a hűtőház portásfülké­jéből — segítségüket kértem. „Ré­szeg ez! A rendőrségen lenne a helye!” — méltatlankodott egyi­kük, amint a földön fekvő em­bert sikerült talpra állítaniuk, hogy a mentőkocsihoz vezessék. Az eset'kapcsán dr. Deák Zol­tán„ a megyei mentőszervezet ve­zető főorvosa válaszolt. „1980. november 27-én 17.44 órakor Kolontai nevű bejelentő telefonon kérte a mentők azon­nali kivonulását, mert a Kurucz körúti hűtőházzal szemben . egy ember fekszik a füvön. A beje­lentő a feladat megítéléséhez, il­letőleg a megfelelő intézkedések megtételéhez szükséges további felvilágosítást nem tudott adni. A szolgálatvezető 17.45-kor men­tőegységet indított a megjelölt helyre, ahová 17.52 órakor érke­zett meg.” A vezető főorvos ezután közli, hogy a férfinál „Ittassága mellett más egészségkárosodás nem volt megállapítható, ezért a kijózanító állomásra szállították, afroi \ az orvos megvizsgálta, és részegség diagnózisával 18.21-kor átvette.” Átvette. Számomra ez a leg­megnyugtatóbb — a telefonáló­nak —, hogy nem volt hasztalan a kísérletem egy embert — még . ha az részeg is — orvos kezére bízni, aki a sötétben zseblámpá­val tájékozódó mentők után, valamivel nagyobb fény mellett, a beteget jobban szemügyre véve dönthetett annak további sorsá­ról. Nem tudom, hányszor fog még elaludni — eszméletlen állapotba jutni — ez után a majdnem vég­zetes kocsmázás úján, de kitar­tok mellette, hogy a részeg is — ember! Egy közülünk. Mert igaz, hogy — a levélből való idézet szerint — „az Országos Mentő- szolgálat elsődleges feladata az életveszélyes állapotba került, vagy hirtelen súlyos egészségká­rosodást szenvedett betegek mi­előbbi gyógyintézetbe szállítása. (Erre a célra mindig rendelke­zésre kell állnia mentőgépkocsi­nak). A hatályos jogszabályokra való hivatkozást,- hogy „Á ré­szeg személyek kijózanító állo­másra szállítását általában a rendőrség végzi. Mentőket csak akkor lehet igénybe venni, ha az ittas személy magával tehetetlen, terhes, idős, vagy gyermek, ille­tőleg sérült”, mégis menetrend­ízűnek érzem. Az ügyhöz méltatlan a bújócs- kázás. Az adott helyen a férfi ittas, idős, magával tehetetlen volt. Hiszen, ha nem az, miért feküdt volna, mozdulatlanságba dermedve, a fal mellé? Ez, ugye, stimmel. Az viszont már kevés­bé, amit dr. Deák Zoltán ajánl, hogy tudniillik „Minden felnőtt embertől elvárható, hogy hasonló esetben a földön fekvőt megte­kintse és ébresztését megkísérel­je”. Mjért? Ha a felébresztett — tehetetlen, vagy cselekvésében korlátozott — ember kibotorkál az úttestre, baleset áldozatává lesz, kedvezőbb a helyzet? A ha­tályosságot és a jogszabályokat talán könnyebb alkalmazni ebben az esetbón, de ez már — baleset! K — I Bizományosi értékesítés mezőgazdasági gépekre Az AGROTRÖSZT kereskedel­mi munkájának korszerűsítésével igyekszik mozgásba hozni az idén túlságosan is nagy raktárkészle­tét. Két nagyértékű mezőgazda- sági gép adásvételére bizományo­si szerződést kötnek, ami a part­nereknek kölcsönös előnyöket ígér. . I A bizományosi szerződés alap­ján két gépet az IH-mintájú ga­bonavetőt és RTA-típusú önjáró cukorrépa-ibetakarítót nem a rak­tárkészletből adják el. Kiindulva abból, hogy a készletezés gyak­ran meddő vállalkozás, hiszen a nagyértékű gépek megvásárlása csak nehezen prognosztizálható és fennáll a veszélye annak, hogy a tőkés importból származó alkat­részekkel is felszerelt gépek túl­ságosan sokáig állnak a raktár­ban kihasználatlanul. Az újonnan alkalmazott kereskedelmi forma abból indul" ki, hogy a megren­delő egyúttal biztos vevőnek is számít, miután előleggel köti le a gépet. Ezt követően a kereske­delem eljár a gyártónál, megren­deli a berendezést, pontos határ­időt rögzít, majd az átvétel idejé­ről értesíti bizományosi part ne-ét, a vevőt. A gép elkészülte után a gyárból közvetlenül a mezőgaz­dasági nagyüzembe szállítják , a vetőgép^cet, vagy a cukorrépa- betakarítot. Ily módon elkerülik a raktározási többletköltségeket is. A mezőgazdasági termelők szá­mára ez az új forma azért elő­nyös, mert nyolc és fél százalék­kal olcsóbban jutnak a géphez. Az AGROTRÖSZT ugyanis« csu­pán a bizományosi közvetítés dí-' ját számolja fel, és nem tart — nem is tarthat — igényt arra a bevételi többletre, amely a ke­reskedelmi munka egész folya­matát honorálja; kezdve a meg­rendeléstől, a készletezésig, a gép leszállításáig és az átadásig. Amennyiben a bizományosi ér­tékesítés beválik, az AGRO­TRÖSZT lehetőséget keres arra. hogy esetleg más típusokat is be­vonjon az ily módon forgalmazott — általában mindig nagy értékű — gépek körébe. (MTI) Karácsony A tévé megadta a karácsony­nak ami' a karácsonyé, a szóra­koztatásnak ami a szórakoztatá­sé, a művészetnek, ami a művé­szeté. Máskor is méltathattuk ezt az igyekezetét, de az egyes mű­soroknál kiabálóbb volt a szán­dék. Ez a gyerekkori karácsonyok ízeire vágyó idősebbek kedvéért, ez a pihenőnapokat fenyőünnep­nek tekintőkért, emez a klasszi­kus művészeteken nevelkedettek örömére, amaz a hiriges filmek, vagy a magyar nóták híveinek megnyugtatására került a képer­nyőre. ' Idén töprenghetett a címkéző: hová sorolja a szerda esti hang­versenyt, a Gazdag szegények-et, vagy a hagyományos Diótörő-t... A gyerekeknek szánt Berzsián és Dideki mesejátékot öreg fejjel is élveztem, de azt hiszem a kicsi­nyeknek is tetszett A tizedes meg a többiek. Az alkalomhoz illően a gyere­kek kapták a legtöbbet. A már említett kaposvári mesejáték or­szág-világ előtt tanúsította, hogy a dunántúli megyeszékhelyen a lehető legjobbat juttatják a gye­rekeknek. Milyen jókedvűen, mi­lyen felelősséggel mókáztak Lá­zár Ervin bűbájos játékában or­szágosan elismert művészek.' így kell az újra, a szépre szoktatni az ifjú közönséget. A Varázsgömb-ből azonban miként perdülhettek ki a csípőri- száló, dúscombú hölgyek? Már a kisdobosoknak szánt és különben ízlésesen összeállított műsorból sem hiányozhatnak a lenge öltö- zékű leányzók? Vagy tán az élet­nek nevelünk? Hiába töröm a fejem, hogy ez a racionális Karinthy Márton mi­ként tudott, belebújni Jókai bő­rébe. Kitűnő művész, azt hiszem: vállalta az élet nyers színeit op­timizmusával, szeretetre méltó lé­nyével besugárzó Jókait. Vállal­ta a mesét, elhitte, elhitette, hogy olyan rendesek, segítőkészek va­gyunk mint a dehogyis szegény szegények, igenis lelkiekben, az összetártozás tudatától gazdag szegények. Európa már Zola nevétől volt hangos, Bródy megírta a városi szegénységet a literatúrába be­emelő elbeszéléseit, amikor az olvasói igényekre gondosan ügye­lő, a még távoli, szociális, szocia­lista mozgolódásokra fölneszelő Jókai új témákat, új környezetet keresett. így keletkezett 1890-ben Kapor Ádám és élettársa szívszo­rító története, amit most kitűnő színészek beszéltek el karácsony este. Szégyellje magát, aki nem drukkolt a tisztes öreg párért! Deák Sándor: az emberi tisztes­ség szobrát formálta szerepéből, amikor mind kevesebbet énnek, az olyan valuták mint a becsület, az őszinteség, a hivség. Komlós Juci: ez a művészet. Ha egy csi­pettel alázkodóbb, beletörődőbb mulyának nézzük, vagy giccsé si­lányul a történet, ha „realistább”, oda a varázslat. Kömény Zsuzsa, a Jókai szemében kirajzolódott Kömény Zsuzsa volt. Pontosan az! Három sorozattól is elköszön­hettünk. Az Egymillió fontos hangjegy képi látványa, főként az utóbbi egy-két évben a megfor­málás, meg a tálalás minősége akkor is a képernyő elé ültetett, ha mitsem jelentettek számom­ra a bemutatkozó együttesek. Jó néhányszor kellemesen csalód­tam, mert a maskarás fiúk pom­pásan muzsikáltak. Csak azokat a kikent-kifent műsorismertető­ket feledhetném! Sajnos a záró­adáson ketten is „jópofáskodtak”. ötletesebb „temetést” érdemelt volna a hosszú kort megélt mű­sor. Vitray ügyesebben ellenállt az ünnep csábításának. A Siker bú­csúestjén hosszan sorolhatták volna: mennyit javítottak sorso­kon, ügyeken. A Magyarország felfedezése sorozat illő beszélge­tések kezdeményezője jobban is­meri az életet, életünket, na- _ gyobb felelősségtudattal terhelő- ‘ dött annál, hogy egy tetszetős záróegyenleggel búcsúztassa so­rozatát. Hiszen, ha a nagyhatal­mú tévé mindig segíthetne, ak­kor néhány év alatt megoldhat­nák összes problémáinkat. tapasztalhatták, hogy az elis­merés, a nyilvánosság támogatá­sa mozgósítja az irigyeket, a lus­tákat^ a kisszerűeket, a tehetet­leneket, a mindent megmagyará- zókat. Ha bebizonyosodik, hogy így is lehet vége a kényelmük­nek. Még egy Vitray-m6sort láttunk. Vitray nélkül. Gyanítom, hogy nem csak elfoglaltsága miatt ad­ja át időnként bevált műsorait: azonnal kiderül, hogy egyénisége, általában az egyéniség adja so­rozatainak érdekességét, vonz­erejét, kiszámíthatatlanságát. Unom újabban a Kapcsoltam adást, pedig az utód elegánsan mosolyog, keveset téveszt, keve­sebbet felejt elődjénél. Példás rend honol asztalán, csak éppen az a bizonyos riporteri többlet hiányzik, meg adásonként az a tíz-tizenöt mondat, meg az a né­hány sokatmondó gesztus, meg a közvetlenség varázsa. • A tévé mintha a jó megjele­nést, a sima modort újabban előnybe helyezné a riporterek megválasztásánál, a feladatok ki­osztásánál. A kutya hölgyek, meg kutya urak helyében mérgeseket vakkantottam volna vasárnap délben, amikor a fölkészületlen — így közhelyeket soroló, általá­nosságokra kérdező — riporter újra és újra a négylábúak típusa felől érdeklődött. A karácsonyi beszámolóból • nem maradhat ki a Kálmán Im- re-emlékhangverseny dicsérete. Seregi László rendező jó ízléssel dolgozott ezúttal is. Heltai Nándor A TÉLAPÓ JÖTT ÉS MESÉLT A parlamenti fenyőfa alatt Csütörtökön, huszonnyolcadik alkalommal kezdődött meg a Par­lamentben a látványos, sokszínű karácsonyi műsor, amelyen a ki­váló tanulmányi eredményt fel­mutató és a mozgalmi munkában élenjáró kék és piros nyakkendős pajtások vettek részt Délelőtt a kupolateremben a 15 méteres, több száz csillogó üveggyertyával és dísszel. 80 ki­ló szaloncukorral ‘ feldíszített óriásfenyő alatt megszólaltak a dobok és a harsonák, s a gyer­mekek hívó szavára megérkezett Télapó. Mivel jövőre lesz 35 éves a magyar úttörőmozgalom, a télapó — akit most huszadik al­kalommal Hadics László szín­művész személyesített meg — a három és fél évtized történetére, jeles eseményeire emlékezett. Mondanivalóját a régi úttörőtá­borokról, az úttörővasútról, a csillebérci nagytáborról, a VIT- ekről és a „Ki mit tud”-ok érde­kességeiről készült diaképek il­lusztrálták. A színpadon az artis­taképző iskola növendékei sok öt­letes gyakorlattal kápráztatták el a kicsiket, majd az úttörővasuta­sok zenekara után a paraván mögött Mazsola és Manócska énekelt, á nyuszi-zenekar fújta a dixilandet, s a hosszúlábú strucc lépett fel énekesként Havas Gertrúd és B. Kiss István báb­művészek segítségével. Ezután Rodolfó bűvésztudományával szó­rakoztatta a pajtásokat, majd a kicsinyek és nagyok kedvence. Halász Judit énekelte a gyerme­kek körében ismert és kedvelt dalait a Bojtorján' együttes köz­reműködésével. Télapó interjút készített a moszkvai olimpia bajnokával. Nö­vényi Norberttel és a birkózószö­vetség kapitányával. Hegedűs Csabával. K<- •;-tke”ett a KISZ Központi Muves^aá/üttes út­törőcsoportjának tánckara a Raj­kó zenekar kíséretével. A műsor fénypontja és záróakkordja az óriási, az úttörőmozgalom 35. évfordulójára készült torta volt. amelyből minden kis résztvevő­nek jutott egy-egy szelet. A továbbiakban az apróságok és a nagyobbak sokféle szórako­zási lehetőség közül választhat­tak. Voltak akik a Kaláka együttessel énekeltek, sokan a rajzversenyen bizonyították tu­dásukat, mások a mesefilmeket nézték meg és sokan Pálos Zsu­zsa „Segítség, utánunk a vadá­szat” című zenés műsorát tapsol­ták végig. Bogdányi Nelly és a Zsoldos zenekar discója után, csárdásversenyt rendeztek, itt is a Rajkó zenekar húzta a talp- alávalót. Karácsony másnapján, pénte­ken ismét birtokukba vették a Parlamentet a gyerekek: már délelőtt , félezernél több kék nyakkendős kisdobos foglalta el helyét a kupolateremben felállí­tott 15 méteres fenyő latt. A XX. kerületi zeneiskola úttórőfuvósai- nak tolmácsolásában felhangzó nyitányt követően a házigazda — Maday Emőke, a Budapesti Gyer- mekszinház művésze — köszön­tötte a pajtásokat, akik kiváló tanulmányi és mozgalmi munká­jukkal érdemelték ki a meghí­vót. Ezt követően a színpadon meg­jelentek a fenyőünnep szereplői, akik a csütörtöki vendégeket is szórakoztatták. Ezután beguritot- ták a színpadra az óriási habos­tortát, amelyből minden részt­vevő hazavihetett egy szeletet Délután mihtegy hétszáz úttörő vendégeskedett az Országházban. A két nap alatt majdnem három­ezer kisdobos és úttörő ünnepel­hette — immár 28. alkalommal — a karácsonyt a Part.mentben felállított fenyőfa alatt. vMTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom