Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-02 / 282. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. december t. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS A dolgozók egészsége érdekében Moszkvában bezárta kapuit az Egészségügy ’80 nemzetközi kiállítás, amelyen a világ sok országának gyógyászati technikáját és gyógyszereit mutatták be. A kiállítási tárgyak között ott Ypltak a KGST-országokban gyártott orvosi berendezések. A KGST-országok eredményeiről beszélt az APN tudósítójának Kúsztam Utyamisjev. a szocialista országokban a gyógyászati technika fejlesztésével foglalkozó koordinációs központ vezetője. — Véleménye szerint a tudományos-műszaki haladásnak milyen hatása van a KGST-országok egészségügyének fejlődésére? — Az orvos információk tömegét kapja, amelyeket egyszerűen nem képes elemezni. Égető szükség van a számítástechnika alkalmazására, a betegről szóló információkat önállóan feldolgozni képes automatikus rendszerek, ki- fejlesztésére. A korszerű gyógyászati felszerelések konstruktőrei sok irányban dolgoznak. Csak néhányat említek közülük. 'Hatásos analitikai eszközzé válnak a lézerrendszérek, segítséget nyújtanak az anyag vegyi összetételének megismerésében, a sejtek osztályozásában és a sejtekbe való behatolásban, versenyre kelve a röntgennel a kép jó láthatóságát tekintve. A holográfiái eredmények elő fogják segíteni a belső szervek és a csontszövetszerkezet kutatásához szükséges komplexumok kifejlesztését. Már alkalmaznak kiragén berendezéseket, amelyek a hűtési technika segítségével lehetővé teszik a rosszindulatú daganatok gyógyítását. A fiziokémiai sikereknek köszönhető a gyógyszerészeti hártyák megjelenése, amelyekből program szerint oldódnak ki a szükséges orvosságok a szervezet adott pontján. Egyre szélesebb körben alkalmazzák azokat a készülékeket, amelyek automatikusan ellenőrzik a beteg állapotát az operáció alatt és után. Nagy megelőző központok épülnek a szív-, rák- és egyéb megbetegedések felismerésére. — A kutatási munkák ilyen lendülete nyilvánvalóan feltételezi, hogy nem egyetlen, hanem több ország tudományos-műszaki potenciálja segíti a munkák előrehaladását ... — Igen, egyetlenegy iparilag fejlett ország sem tud megbirkózni ilyen feladatokkal. Ezt csak a szocialista országok erőinek egyesítésével lehet megoldani tudományos-műszaki és gazdasági integráció keretében. 1971 óta működik a KGST-or- szágoknak az orvos-technika fejlesztésével foglalkozó koordinációs központja. A központban egységes program alapján dolgoznak a magyar, a bolgár, az NDK-beli, a lengyel, a román, a szovjet és a csehszlovák szakemberek, 50 minisztérium és főhatóság, több mint 600 tudományos kutatási és termelő kollektíva dolgozói. A közös programok témái közé tartozik az elektrondiagnosztikai és röntgendiagnosztikai technika egységes rendszerének létrehozása, intenzív terápia és reanimációs készülékek kidolgozása a klinikai-vegyi laboratóriumok részére. Csupán az elmúlt öt évben közel 600 fontos orvosi műszert és készüléket szerkesztettek együttes erővel a szocialista országokban, amelyek közül sokat már sorozatban gyártanak. — A műszerek közül melyek szerepeltek a kiállításon? Kérem, beszéljen a legérdekesebb modellekről. — A mesterséges vérkeringési berendezést például bolgár szakemberek részvételével fejlesztettük ki: a szív „szovjet”, a tüdő „bolgár”. A Tonusz—2 fizikoterápiái készülék szintén a szovjetek és a bolgárok közös műve. A biofizikai elemzésekhez szükséges berendezések sorozatát wÁ%V*V»V»V*V*%V#V.V.%V.V.V*,.%yAVA%%V»V.V.V.V.V.V/.V»V.V»V*V»V.V*V.V.VtV»,*,.V«V szovjet és magyar mérnökök állították elő. Ide tartoznak a helyhez kötött röntgendiagnosztikai készülék, az elektronikus sti- mulátor, a máj- és tüdőmegbetegedések diagnosztikájához szükséges gammakamrák. A magyar vállalatok, amelyek közül a Medicor Művek a legnagyobb, korszerű röntgendiagnosztikai technikát, hordozható vizsgáló komplexumokat, kórházi berendezéseket gyártanak. A Medicor pavilonjában nagy érdeklődést keltett a számítógépes tomográf. A magyar, az NDK-beli, a lengyel és a szovjet tudósok a legfontosabb műszaki probléma megoldását vállalták, az orvosok évszázados álmát valóra váltó készülék kifejlesztését: a belső szervek térben és természetes színben lát tatását. A készülék két részből áll, a beteget röntgensugárral átvilágított röntgenkészülékből és a betegség helyét meghatározó számítógépből. Az NDK-pavilonban biokémiai és hematológiai elemzéseket végző automatákat állítottak ki. A négycsatornás biokémiai automata (a Szovjetunióval közös gyártmány) például óránként 240 analízist képes elvégezni. Az ilyen berendezések bevezetése meggyorsítja a biokémiai elemzések automatizálása problémájának megoldását a testvéri államok kórházaiban. A KGST-országok tudományos- műszaki integrációjából kiveszi a részét Csehszlovákia is. A kiállításon szereplő szovjet RUM—20 röntgendiagnosztikai készülék csehszlovák gyártmányú fényerősítővel van ellátva. Szovjet—csehszlovák gyártmányú sebészeti műszerek, köztük titánötvözetből készült műszerek is szerepeltek a kiállításon. Nagy lépéseket tettünk az orvosi műszerekkel szemben támasztott egységes követelmények kidolgozása, a termékek egységesítése és az egységes KGST-szab- ványok bevezetése felé. Ahogy a gyakorlat mutatja, az erők egyesítése hatékony eszköz a nagy és nemes feladat megoldásához, a kórházak és klinikák legkorszerűbb gyógyászati eszközökkel történő felszereléséhez. (APN—MTI) B. B. „Az acélnak lelke van” — Jól kiszámították mikor keli jünniök. Épp most. fejeztem be a takarítást a műhelyben. Hogy kormosak, koszosak a falak, annak ellenére rendnek muszáj lenni. Volt időm megtanulni, hisz 1930 óta dolgozom vassal és acéllal. Több mint 37 éve. hogy itt vagyok ebben az Izsáki úti műhelyben. Látom, nézi a nagy bőrfújtatót. Ma már műemlék. Én se használom harminc éve. Azóta ventillátor segít a tűz élesztősében. Nézze, az az igazság, hogy az ember ennyi idő alatt sok mindent megtanul az acélról. Mert higgye el, ennek az anyagnak lelke van. Csak tudni keli vele bánni. Próbaként nézze csak. Ha így hiccöl, szikrázva olvad, akkor a szenet égetem ki belőle. Utána már a kutyának se jó. Széthullik darabjaira. De, ha kíméletesen izzítom, a kalapácsütések nyomán úgy hajlik, alakul, ahogy, én akarom. A szakmában is azt hiszem az a legszebb, hogy egy darab ócskavassal csodát lehet csinálni. Csak fantázia kell hozzá. meg szakértelem. Mostanában már hegesztünk is. Változott a szakma, változnak az igények. Megtanulni nem volt nehéz. -Az, aki tűzben tud két acélt összeolvasztani, annak * ezzel a villanymasinával a hegesztés már gyerekjáték. Lovakat, hogy patkoltam-e? Menjen ki a műhely elé, nézze meg a cégtáblát. Vizsgázott pat- koló kovácsmester. Jól tudom én nagyon, hogy nem öröm a szegény párának, amikor kitakarítom a patáját. Az se lehet egy álom. amikor az izzó patkót rá- igazitom. Ha viszont azt akarom, hogy fél évig ne legyen gond a • Ma már kevesen vágyónk. (Méhesi Éva felvételei:) patkókkal, akkor nincs mit tenni. Most már persze sókkal kevesebb a „vendégem”, mint régen. Hai minc-harmincöt éve fiákero- sok sóra várt kuncsaftra a nagytemplom mellett az árnyat adó akácos téren. A jó fiákeros kényes volt a lovára. Nem volt mindegy milyen „cipőt” kap a négylábú. Nagy bűnnek számított volna (annak számít ma is), ha a kovács kíméletlenül a pata elevenjébe verné a szöget. Hogy ez ne következzék be, ehhez ismerni kell a ló anatómiáját... A kovácsok nem bőbeszédű emberek. Nincs is idő és mód a csevegésre, amikor ütni kell a vasat, tgy aztán a kalapácsok beszélnek. Minden ütésmódnak megvan a maga kódja. Másképp szól az üllő, ha azt akarja a vezető, hogy gyorsabban, nagyobbat üssön a másik, és megint másképp, amikor lehúzom a vasról a kisebb kalapácsot — még hármat kell ütni, áztán kész. Ácskapcsot is csinálok. Sok az új építkezés, van rá igény bőven. A szekercék mesterei olyan kapoccsal szeretnek dolgozni, amelyik vékony. Olyannal, amit itt is Iát. Nem tudok annyit gyártani belőle, amennyi el ne kelne. Egyedül kinlódok a műhelyben. Télen hideg van, nyáron meleg. Ide már nem nagyon jön dolgozni, csak az, aki a szakma megszállottja. Én az vagyok. Ne kérdezze a koromat — mondom. Hatvanöt nyarat értem meg. Addig, amíg fel tudom emelni a kalapácsot, dolgozom. A tétlenség nekem a halálom lenne. Ha elfogy a munka a műhelyben, akkor még mindig ott van a kicsi szőlő Széktón. Terem egy kevés kövidinkát, kadarkát, any- nvit. amennyi ünnepre, névnapra. születésnapra kell. Hogy van-e titkolt vágyam? Épeszű, normális embernek mindig van. Pista fiam kint él Floridában. Akkor láthatom csak, ha haza jönnek. Jo lenne tudni, mint megy sora odakint. Csakhál nagyon félek a repülőtől... Patkoló kovács alig dolgozik a környéken. Akik vagyunk néhányon, mi is megettük már a kenyerünk javát. De nem tudomásul venni balgaság, hogy amint változik a világ, úgy változnak a szakmák is ... (Elmondta: Nyilas István, vizsgázott patkoló kovácsmester, Kecskeméten, az Izsáki úti műhelyében, egy pénteki délelőttöh.) Szabó Pál Miklós Gondoskodás az emberekről A kiskunsági szövetkezetek kezdeményezései • A városföldi Dózsa Termelőszövetkezetben biztonságos munkakörülmények között, fűtött műhelycsarnokban végzik az erő- és munkagépek javítását. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének körzetében lévő 78 tagszövetkezetnek létszáma — a tagokat és az alkalmazottakat együttesen számítva — több mint 71 ezer személy. Az elmúlt négy évben az átlagos létszám ^minimálisan — 2 százalékkal — míg a nyugdíjasok, járadékosok aránya 24 százalékkal nőtt, több szövetkezetben a tagság 50 százalékát is meghaladja. Az idősek számának növekedése, a tagság foglalkoztatásának folyamatossá tétele, a melléküzemágak kialakítása együttesen sürgette a magasabb szintű szociális, egészségügyi ellátás kialakítását. Nyolc és fél millió forint A mezőgazdasági szövetkezetek a rendkívül szerteágazó szociális gondoskodás szintentartása érdekében rákényszerültek arra, hogy az előző évi eredményükből kiegészítsék az életkörülmények javítására szánt összeget. Más szóval a szociális alapjukat esztendőről esztendőre növelték. Az új közgazdasági szabályozás következtében ennek lehetősége csökken, így konzerválódhat az az év- tizedes hátrány, amely az állami gazdasághoz és az ipari üzemekhez, viszonyítva, a közös gazdaságokban jelentkezik. A szövetkezetek ezt szigorú differenciálással, a feladatok rangsorolásával enyhíthetik. A területi szövetség szakemberei nemrég áttekintették a körzet közös gazdaságainak szociális intézkedéseit. Összesítették a tapasztalatokat, amelyeket az elnökség is megtárgyalt. Érdemes néhány hasznos módszert ismertetni. A szövetkezetek szociális alapjuk nagy részét üzemi étkeztetésre, és az idősek támogatására használják fel. A közös gazdaságok 80 százalékában van üzemi konyha. Legnagyobb fejlődés a szakszövetkezeteknél jelentkezik. A külső területeken, valamint a betakarításban dolgozók részére is gondoskodnak meleg ételről. A gazdaságok szociális alapjukból mintegy 8 és fél millió forintot fordítanak az idősek támogatására. A kiskőrösi Kossuth Szakb szövetkezet az alapjának 90 százalékát erre használja fel. A ja- kabszállási Népfront, a lakiteleki Szikra, a szabadszállási Lenin és Aranyhomok, a pálmonostori Keleti Fény, a móricgáti Petőfi, mintegy 300 ezer forintot meghaladó összeget juttat az idős tagoknak. Részben természetben, részben pénzben egészítik ki a nyugdíjukat, járadékukat, kedvezményes étkezésükről, üdültetésükről gondoskodnak, kirándulni viszik őket. Tíz szövetkezet saját házi gondozót alkalmaz és nagyobbrészt gépjárművet is ad ilyen célra. Többek között a la- josmizsei Kossuth Termelőszövetkezet, a kaskantyúi Homokgyöngye Szakszövetkezet. A lakásépítés segítése A segélyezési gyakorlatra jellemző, hogy ez belső szabályok által rögzített. Névadó ünnepségeket szerveznek, házassági, temetési, tanszersegélyt stb. adnak. Sok szövetkezetben a gyesen lévők kiegészítést kapnak. Az elmúlt időszakban növekedett az üdültetési lehetőség iS. A gazdaságok esetenként jelentős összeggel járulnak hozzá a község, vagy a város kommunális létesítményeihez. Kecskemét szövetkezetei sokat áldoznak a gyermekintézményekre. Hasonlóképpen Kiskőrös város és járás szakszövetkezetei is. Előfordulnak mulasztások is. Egyes szövetkezeti vezetők szemléletében a szociális alapnak nincs megfelelő „becsülete”. Írásban képeznek ugyan ilyen alapot, de nagy részét nem használják fel. A közös gazdaságokban élők szempontjából nagy jelentőségű a lakásépítés, az ehhez adható támogatás. A szövetkezetek mintegy felében külön lakásépítési alapot hoztak létre, évről évre nagyobb összeggel. Külön említést érdemelnek Kecskemét, a kiskőrösi, a kiskunhalasi járás termelőszövetkezetei és a megyeszékhely szakszövetkezetei, amelyek nagy gondot fordítanak arra. hogy segítsék azokat a fiatalokat, akik családi otthont akarnak létesíteni. Jellemző szám: a lakás- építési alapba helyezett összeg 1977-től 1979. év végéig 75 százalékkal emelkedett. Fuvarkedvezményt csaknem mindenütt adnak a tagoknak. Ezenkívül több helyen ingyenes, vagy kedvezményes telekkel, építő- és munkagépek biztosításával segítik a gazdákat. 'Természetesen minden esetben mérlegelik a szociális körülményeket, értékelik a végzett munkát, érdem szerint segítik a fiatalokat. Üzemi orvosi rendelők Az üzemegészségüggyel való törődést bizonyítja, hogy jelenleg tizenhárom gazdaság tart fenn orvosi rendelőt. Tizenhat orvos dolgozik rövidebb-hosszabb munkaidőben a közös gazdaságokban. Nagyszerű Összefogással az egészségügyi és a tanácsi intézmények szakmai támogatásával Kiskőrösön korszerű Uzemegészségügyi rendelő és laboratórium épüt-ti* zenhét szövetkezet kooperálásá- val? Fejlődést jelent az is, hogy hatvan közös gazdaságban társadalombiztosítási üzemi kifizetőhely működik. Több szövetkezetben a nyugdíj-előkészítő munkát is megszervezték. A szociális bizottság joga és kötelessége mindenütt a megfelelő javaslattétel, az ellenőrzés és a döntés is. A szociális ellátás jelentősége egyre nagyobb, fontos társadalompolitikai feladatuk van a bizottságoknak, elősegíthetik a társadalmi 'igazságosság érvényesítését. Előrelépést jelent, hogy a jövő évtől kötelező a szociális terv készítése, tehát indokolt a bizottságok megerősítése, tagjaik oktatása, továbbképzése. Szükségszerű az is, hogy a területi szövetség szociális kérdésekben megnövekedett hatáskörrel rendelkezzen. Ez azonban még jogszabályi rendezésre vár. K. S. JANUÁRTÓL ÜJ RENDELET Mit tervezhet a magántervező? Októberben új miniszteri rendelet jelent meg az Építésügyi Értesítőben a magántervezői tevékenységről. Tekintette! a téma fontosságára, arra, hogy széles körű érdeklődésre tarthat számot, megkerestük Csizmás Ferencét, a megyei tanács építési csoportvezetőjét, akitől a rendelettel kapcsolatban három kérdésre kértünk választ. — Mi tette szükségessé a változást? — Köztudott, hogy mostanában nagyon sok magánerős ház épült és épül. Ám ezekre a házakra nemegyszer a rendkívül alacsony építészeti és műszaki színvonal volt jellemző. A tervező nem vette figyelembe a hely jellegét, nem tudta, vagy nem akarta, s így jó néhányszor a tájegység arculatát elcsúfító építmények születtek. Készültek méregdrága, de ugyanakkor az esztétikai követelményeknek nem megfelelő házak, és több esetben találtunk példát a szaktudás hiányát bizonyító pazarlásra: fölhúztak például hat centis helyett 38 centi- méteres válaszfalakat: A rendelet a magántervezés hibáit akarja megszüntetni, azzal, hogy szigorúbb követelményeket állít, magasabb szakképesítést ír elő. A cél változatlan: legyen a magánépítkezéshez elegendő jó minőségű terv. — Mit tartalmaz a rendelet? — A legfontosabb, és a lakosságot is érdeklő részeket említem. A rendeletben három. A, B és C épülettervezési osztályt alakítottak ki. Az A-ba kerültek az építészmérnök, a B-be az építőipari üzemmérnökök, a C-be az építésztechnikusok. Egyedi tervezést csak az A és B kategóriába soroltak végezhetnek, ők is meghatározott lakás és szintszámig. Például az. A osztályú tervező jogosultsága lakóháznál legfeljebb 5 szint és 36 lakás, üdülőnél 3 szint és 24 egység. A B kategóriájú tervező már csak az előzőnél kisebb épületet tervezhet, valamint ajánlott tervet adaptálhat. A C kategóriába tartozó technikus melléképületet, építményt tervezhet és ugyancsak típustervet alkalmazhat adott helyszínre. Ezenkívül a rendelet elkülönít még öt szakági osztályt, a mélyépítő, kert- és tájépítő, földmérő, gépész és villamosipari szaktervezőknek. Az ő tevékeny- ■ ségük azonban a rriagánházépíté-: seknél nem túlzottan jelentős. — Milyen változást várnak a jövőben? — A szakszerűség növekedését feltétlenül. Jobb, korszerűbb épületeket, hiszen csak olyan kvalitásos emberek tervezhetnek házat, akiknek megvan hozzá a végzettségük. Ha osztunk, szorzunk, kijön az. eredmény: Bács-Kiskun megyében mintegy 150—200 olyan tervező dolgozik, aki egyedi tervezést ■ végezhet. Ám ők jobbára a városokban élnek. A községekben főként technikusok vannak, akik ajánlott terveket adaptálhatnak. tgy természetesen azt is várjuk, hogy növekszik a típusterv alapján épülő házak száma, ami most igencsak alacsony. Országosán is mindössze 5 százalék, a megyében meg még kevesebb. Az ajánlott tervekből száznál is több vgn forgalomban, ezeket minden építési hatóságnál meg lehet nézni, s a kiválasztottat pedig megrendelni. Mivel az ilyen tervek jelentősége a magánerős építkezésekben várhatóan növekedni fog, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium további választékbővítést, gazdagítást tervez. V. T.
