Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-05 / 285. szám
< # A korszerű szerelőcsarnok felszerszámozásával növelik a termelékenységei. Szűkebb hazánk iparosításában annak idején jelentős szerepe volt a tanácsi . vállalatalapító tevékenységnek. E nagyszabású munka értékéből mit sem von le az a tény, hogy később a gyorsabb fejlődés érdekében ésszerűbbnek látszott a létrehozóit üzemek zömét átadni a tárcaiparnak. így tett szert az Egyesült Villamosgépgyár Baján, tanácsi vállalat átvételével egy gyárra, amelyet az elmúlt években tervszerűen fejlesztettek, s az a szakmai-technikai színvonalát, a 'dolgozók jövedelmét tekintve fölzárkózott a hasonló profilú helyi üzemekhez. A termékszerkezet fokozatos átalakításával párhuzamosan hajtották végre a szükséges beruházásokat, -s nevelték a szakemberutánpótlást. A beruházás az idén, egy korszerű szerelőcsarnok üzembe helyezésével ért véget. Ott készítik a gyár legfontosabb termékét, a daruvezérlő berendezést. Mint Szabados Imréné főkönyvelő tájékoztatott, ebből a gyártmányból 1980-ban 40,5 millió forint értékben szállítanak szovjet exportra. Tőkés megrendelésre az idén motoros olajindítókat és köszörűgépeket gyártottak, szerényebb mennyiségben. A K—175 és a K—352 típusú állványos köszörűkre még november elején is érkezett rendelés, s annak december végéig eleget tesznek. Az ötéves terv utolsó esztendejében készítettek végálláskapcsolókat és más cikkeket is. Az ÉVIG bajai villamos szerelvénygyárának dolgozói 119 millió forintos értékesítési tervet valósítanak meg az idén, s emellett jelentékeny a vállalati, belső kooperációs kötelezettségük. Feladataikat december 22-ig teljesíteni akarják. A termelés nyereségessége várhatóan a tavalyi, elfogadható szintet éri el. Az Egyesült Villamosgépgyár jelenleg az exportárkövetö vállalatok közé tartozik, vagyis a tőkés exportja kevesebb az értékesítése öt százalékánál. Célja az, hogy a nyereségkalkuláció szempontjából kedvezőbb feltételek mellett dolgozó „vezető” cégek közé kerüljön, s ez határoz• Puruczki Ferenc üzemmérnök Perlaki Árpád szerszámkészítővel és- Balogh László lakatos-esztergályossal az Idén több célgép készítésével segítette a termelést za meg a VI. ötéves tervi elképzeléseket. A megyei gyár előtt nagy feladatok állnak. A mostani helyzetben lehetségesnek látszik termelésének további növelése. A jövő évben nem kevesebb, mint 50 százalékos felfutást kell elérni az ottani kollektívának, vagyis várhatóan, változatlan áron számolva, 180 millió forint termelési értéket kell — a belső kooperáción kívül — előállítaniuk. A tervezett érték 60 százaléka a daru- kezelő berendezés gyártásából származik majd, amiből 1981-ben már 3 ezer darabot küldenek a Szovjetunióba. A termelés rendkívül gyors felfuttatásánál számítani lehet a tanulóképzés jóvoltából némi létszámgyarapodásra. Az új csarnokban a szerelés felszerszámo- zásának befejezésével fokozzák a termelékenységet. Nagy szerepet játszanak a gyárban a célgépek, amiknek a konstruálásával és kivitelezésével külön csoport foglalkozik. • Szittya Sándor csoportvezető a gyár fő termékének, a dara- kezelő berendezésnek a felépítéséről és rendeltetéséről beszél. A vállalati tőkés export bővítéséből jövőre előreláthatólag mintegy 6,5 millió forint értékű köszörű kiszállításával, s megközelítőleg 1 milliós olajindító-érté- kesítéssel veszi ki részét a bajai gyár. A. T. S. IDŐJÁRÁS Várható Idöiárii ma estig i a Tiszántúlon és a déli megyékben eróeen felhős vagy borult idő, tObbfelé havazással, hófúvással, másutt változóan felhős Idd, szórványos havazással, hózáporral. Időnként megerősödő, általában északi szél. A legalacsonyabb éjszakai hőménéklet: a Tiszántúlon és a déli megyékben —I, —C, másutt —7, —ÍZ fok között. Legm gasabb nappali hőmérsékleti —l, —I fok között, (MTI) _____________ ______________________________ V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 285. szám Ára: 1,20 Ft 1980. december 5. péntek Magyar pártküldöttség utazott Ausztriába Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására Becsbe utazott az MSZMP Központi Bizottságának küldöttsége, amely részt ves2 az Ausztria Kommunista Pártja 24. kongresz- szusán. A delegációt Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja vezeti. A küldöttség tagjai: Háry Béla, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkára és Hargita Árpád, a KB munkatársa. Bőség és hiány a karácsonyi vásárban 3. oldal Üjabb ösztönzés a termelőszövetkezeteknek 4. oldaí Kukoricatermesztési program a kalocsai járásban *■ oldal JA VULÓ MUNKAKÖRÜLMÉNYEK Dolgozó nők a mezőgazdasági szövetkezetekben A párt tíz évvel ezelőtt hozott nőpolitikái határozatának végrehajtásáról tanácskozott a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége. A szövetség nőblzolisága áttekintette a közös gazdaságokban dolgozó asszonyok, lányok életkörülményeinek javítása érdekében tett intézkedéseket. Az ülés alkalmával köszöntötték azokat a vezető, irányító munkában részt vevő asszonyokat. lányokat, akik tíz éve kapcsolódtak be a mozgalomba. A jelentésben és a vitában megállapították, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekben a közösség személyiségformáló ereje korszerűsítette a nők gondolkodásmódját. Ma már a közös gazdaságokban egyre fejlettebb technikával és technológiával dolgoznak, amelyhez jól képzett szakemberekre van szükség. Ez azt jelenti, hogy segíteni kell az asszonyok, 'lányok továbbképzését is. A mezőgazdasági szövetkezetek több helyen az oktatási intézményekkel és a megyei 'tanáccsal együttműködve szervezik a szak- és 'betanított munkások képzését. Jól oldották meg a továbbtanulást, többek között a tiszakécs- kei Béke és Szabadság, az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezetben, valamint a kiskunfélegyházi és a szabadszállási közös gazdaságokban. A statisztika szerint a fizikai foglalkozású nők között 1971- ben csak 2,2 százalék volt a szakmunkások aránya, 1979-re ez csaknem kétszeresére emelkedett. Betanított munkás 1976-ban 78 százalék körül volt, tavaly meghaladta a 87 százalékot. Legcéltudatosabb , volt a szakmai képzés a számviteli, pénzügyi feladatokat, s általában az ügyintézést ellátók körében. A közös gazdaságok vezetősége figyelembe veszi, hogy a korszerű gazdálkodáshoz elengedhetetlen a naprakész nyilvántartás, a pontos adminisztráció. A területi szövetséghez tartozó szövetkezetek többségében rendszeres liapcsolatot tartanak a gyermekgondozási segélyen levő kismamákkal. Ez azért is lényeges, mert többségük tanyán él, még kevés községben van bölcsőde, ahol pedig van, az anyák sem mindig élitek a gyermek elhelyezésének lehetőségével. Mind több szövetkezetben — a lehetőséghez mérten — igyekeznek megteremteni a nők számára is a folyamatos munkalehetőséget. A közös gazdaságok mintegy felében létesítettek kisegítő, illetve melléküzemágat, ahol főként asszonyok, lányok dolgoznak. Mivel a Kiskunságban jellemző a kertészeti termelés, az iparban foglalkoztatottakat egyúttal munkaerő-tartaléknak is tekintik és szükség esetén igénybe veszik segítségüket elsősorban a betakarításban. Általános tapasztalat, hogy a szövetkezetek gazdasági fejlődésével tovább-javultak a nők élet- és munkakörülményei is. Lényegesen nőtt az üzemi étkeztetés aránya. A szociális alap felhasználásánál megkülönböztetett figyelmet fordítanak az idősekre, a gyermeküket egyedül nevelő asz- szonyokra. A közös gazdaságok az elmúlt időszakban jelentős összeggel járultak hozzá a községi gyermekintézmények építéséhez, korszerűsítéséhez. A szövetkezetek közül hatnak saját óvodája van. Még megoldatlan — mint már szó volt róla — a bölcsődés korú gyermekek elhelyezése. A társadalombiztosításban, az egészségügyi ellátásban történt változások szintén kedvezően befolyásolták a nők életkörülményeinek alakulását. Az asszonyok, lányok becsületes helytállását figyelembe veszik a szövetkezetek párt- és gazdasági vezetői. Tavaly például a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesültek csaknem 23 százaléka nő volt. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa által alapított Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést érdemeltek közül az elmúlt évben a nők aránya meghaladta a 30 százalékot. A Központi Bizottság tiz évvel ezelőtt hosszú távra meghatározta a feladatokat. A határozat végrehajtása során jelentős eredményeket értek el a mezőgazdasági szövetkezetekben, ami abban nyilvánul meg elsősorban, hogy számítanak az asszonyok, lányok munkájára, jobban megbecsülik őket — állapította meg a területi szövetség elnöksége. K. S. Szállítási operatív bizottság alakult a megyében A rendkívüli időjárás okozta közlekedési, szállítási gondok miatt, az ellátás zavartalanságának biztosítására a megyei szállítási bizottság keretében operatív bizottság alakult. A bizottság vezetője Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese, a Bács-Kiskun megyei Szállítási Bizottság elnöke. Titkára: Pogány Károly, a Közúti Igazgatóság vezetője. Tagjai: a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi, mezőgazdasági és élelmezésügyi, kereskedelmi, valamint igazgatási osztályainak ve- I zetői. Az operatív bizottság a téli hónapokban szoros kapcsolatot tart a helyi tanácsokkal, a fuvarozó és fuvaroztató vállalatokkal, s az érdekelt termelő és éllátó szervezetekkel. Szükség esetén koordinálja és segíti a szükséges mentési, mentesítési és helyreállítási munkákat, megteremti az alapvető közlekedési, szállítási, munkába járási feltételeket, s különösen nagy gondot fordít a lakosság alapvető ellátásával, és a termelés folyamatosságával kapcsolatos tennivalók elvégzésére. Az alapvető közlekedési, szállítási feltételeket, ha szükséges, a vállalatok, szövetkezetek munkagépeinek, szállító eszközeinek bevonásával is biztosítani kell. Ezek számbavétele megkezdődött. Az operativ bizottság felkérte a megye lakosságát, a helyi tanácsokat, az érdekelt fuvarozó, termelő, ellátó és szolgáltató szervezeteket, hogy saját munkájukkal is fokozottan segítsék a rendkívüli téli időjárás nehézségeinek csökkentését. Űjabb leszerelési évtízed Az ENSZ-közgyűlés szerdán második leszerelési évtizeddé nyilvánította a nyolcvanas éveket, legfőbb célként pedig a SALT—II. szerződés ratifiklását és a SALT— Jill, tárgyalások megkezdését tűzte ki. Az 1, számú politikai bizottság javaslata alapján a közgyűlés szavazás nélkül, közfelkiáltással hagyta jóvá a 80-as évekről szóló deklarációt. A deklaráció a genfi leszerelési bizottság legfőbb feladatául egy, a nukleáris kísérleteket betiltó átfogó szerződés kidolgozását jelölte meg. • Az ENSZ közgyűlésének a palesztin kérdésről folyó vitájában felszólalt Rácz Pál, Magyarország állandó ENSZ-képviselője. Beszédében rámutatott, hogy a palesztinéi arab nép elidegeníthetetlen önrendelkezési jogának érvényesítése a megszálló izraeli csapatok feltétel nélküli kivonásával együtt előfeltétele a közel- keleti válság átfogó és igazságos rendezésének, a térség biztonsága garantálásának. A formális logika szerint valójában fordítottan lenne helyes a cím: kezdés és folytatás. Ténylegesen azonban mégis úgy helyes, ahogyan megfogalmaztuk, hiszen a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága december 2-i ülése — a nemzetközi helyzet áttekintése mellett — az 1981. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveinek elfogadásával folytatta a november 13-i ülés munkáját, ahol jóváhagyták a hatodik ötéves terv irányelveit. Folytatta azt, s egyben megadta a kezdés, a hatodik középtávú terv első esztendeje fő irányait, feladatait. Mind a hatodik ötéves terv, mind a jövő évi program logikus láncként épül abba a gazdaságpolitikai célrendszerbe, amelyet a Központi Bizottság 1978 decemberi ülése jelölt ki, s amelynek magvában a nép- gazdasági egyensúly elsőbbsége áll. Ha ugyan erős leegyszerűsítéssel is, de a tévedés kockázata nélkül kimondhatjuk: a hetvenes és a nyolcvanas évek között nincs éles határvonal, céljaink, teendőink nem most, rövid idő alatt lettek ismertek, hanem — amint azt a vezető párttestület ülésén, illetve az arról kiadott közleményben megfogalmazták — folyamatosan alakultak ki, s ezzel párhuzamosan végrehajtásuk is megkezdődött. Éppen ezért a jövő évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés fő irányelveiben szereplő teendők — így a nemzeti jövedelem két-, két és fél százalékos gyarapodásától elmaradó belső felhasználás, a viszonylag szerény beruházási lehetőségek, a kivitel további erőteljes növelése senkit sem érnek meglepetésként, azaz fölkészületlenül. örvendetes, hogy az idei tapasztalatok túlnyomó része azt mutatja: a termelő üzemek, a gazdálkodó szervek egyre inkább fölismerik a megváltozott követelményeket, s éhhez igazítják — bár a lehetségesnél, s még inkább a szükségesnél lassabban — gazdálkodói magatartásukat. A kezdő időszak, a hatodik ötéves terv első esztendeje sok mindenre hatással lehet a későbbiekben. Az adott lehetőségeken belüli jó indulás nemcsak a gazdasági eredmények szemszögéből ítélhető lényegesnek, hanem lélektani hatását nézve sem mellékes. Különösen most van ez utóbbinak megkülönböztetett fontossága, hiszen sok termelőhelyen föllelhető a kétkedés, a kishitűség, a bizonytalanság. lAmi- ben közrejátszanak azok az objektív gazdálkodási, környe- ' zeti tényezők, amelyeket a számunkra kedvezőtlenül megváltozott külpiacok teremtettek, de része van benne a fejlődés mennyiségi fényeihez kötött gondolkodásmódunknak is. Idén például az ipari termelés stagnálását — egészében nem mérhető, de területenként erőteljesen differenciálódott csökkenését — sokan vélték negatív jelnek. Nem vették észre — vagy a fejlődést a mennyiségi többel azonosítva, . nem tudták észlelni —, hogy a termelés átmeneti megtorpanása jelentős átrendeződéssel kapcsolódik össze. Valójában ez a kényszerű visszafogottság vezet oda például a gépiparban, hogy ami évek óta halasztódott, az most dűlőre jusson — a termékszerkezet fölgyorsított átalakítására, az új gyártmányok mielőbbi kibocsátására utalunk —, hogy a vállalatoknál erősödjék a piacra irányultság, azaz, hogy háttere legyen az ipari termelés jövő évre tervezett három, három és fél százalékos növekedésének. Figyelmesen olvasva a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményt, valójában az ilyen és hasonló törekvések sokaságának szükségességét, helyeslését és sürgetését érezzük a testület állásfoglalásából, bár természetesen számadatokhoz, haladási irányokhoz kötötten, mint ahogy például a mezőgazdasági termelés háromszázalékos gyarapítása, a hozamok emelése párhuzamos a ráfordítások mérséklésével. Nem marad az sem homályban, hogy a gazdasági munka hatásosabbá tételének vannak szervezeti, személyi következményei, illetve, hogy a hatásosabb termelőmunka nemcsak szükséges, hanem elengedhetetlen a még olyan szerénynek látszó lépésekhez is az életkörülmények javításában, az életszínvonal megőrzésében, mint egyebek között a nominálbérek 4,5—5, a reáljövedelem egyszázalékos gyarapítása. Folytatni kelt az új irányba tett lepéseket, amelyek hatása némileg érezhető az 1980. évi eredményekben, így a népgazdaságnak a tervben megfogalmazott célokkal megegyező fejlődésében, a külkereskedelmi forgalom tervezettnél kedvezőbb alakulásában. S ugyanakkor meg kell kezdeni változtatások sorozatát, valamint az új irányok, módszerek véglegesítését. Rendkívül bonyolult munkáról van tehát szó, mind az irányítás felsőbb szerveinél, mind a termelőhelyeken. A Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény is utal rá: valójában olyan társadalmi program a terv, amelynek gerincét gazdasági, gazdálkodási feladatok alkotják, s amiért mindenki tehet, mindenkinek tennie kell. Ennek a társadalmi programnak az egésze szerény célokat jelöl meg, ám hozzátesszük: korántsem szerény erőfeszítéseket követel! Ott végképp nem, ahol reális lehetőség van a népgazdasági érdekekkel egyezd „túlteljesítésre", azaz a hatékonyság átlagosnál gyorsabb javítására, a gazdaságos kivitel fokozására, a kedvező vállalkozások kamatoztatására. A jövő évi terv és állami költségvetés irányelvei a realitások tiszteletét tükrözik; csak elérhető célokat szabad megjelölni. A nyíltság, a gondok néven nevezése, a nehézségek takar at lan fölmutatása mint módszer példás, mint eszköz tömegeket mozgósít. Jövő esztendei, kemény próbákat tartogató feladataink ezt a mozgósítást elengedhetetlenné teszik.
