Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-02 / 282. szám
19M. december t. • PETŐFI KfiPE • } 9 Megkezdődött a KGST jogi értekezlete IDEJÉBEN SIKERÜLT BEFEJEZNI Budapesten hétfőn megkezdődött a KGST jogi értekezletének XIX. ülése. A tanácskozáson részt vesznek a KGST-országok és Jugoszlávia küldöttségei. Egyebek között olyan szabályozás kidolgozásával foglalkoznak, amely rendezi a vállalatok közötti műszaki-tudományos együttműködés egyes jogi kérdéseit, például azt, hogy mi a teendő abban az esetben, ha valamelyik fél nem teljesíti vállalt kötelezettségeit. Ezzel teljesebbé válik a KGST-integráció jogrendszere. Az ülésen a tagállamok képviselői aláírják azt a megállapodást, amely korszerűsíti a küFILM JEGYZET Kaliforniai lakosztály Ha jól megfigyeljük, három egyfelvonásos komédia szálait bogozza össze a Kaliforniai lakosztály című színes amerikai filmben a nálunk is jól ismert színdarabíró, Neil Simon, akitől a forgatókönyv származik. Segítőtársa — mégpedig igen kitűnő — a könnyű műfaj hétpróbás rendezője, Herbert Ross. Ö minden valószínűség szerint végigjátszotta a filmkészítés teljes skáláját, volt koreográfus, gegman, rendező munkatársa, gyártásvezetésben részt vevő szakember stb. stb. 0 volt az, aki valamilyen minőségben közreműködött a legnagyobb sikerű amerikai musicalek gyártásában. Említsünk néhányat: Carmen Jones, Dr. Doolittle és a nálunk is sikerrel játszott Funny Girl. A musical eszközeinek hagyományos fordulatait félredobva, frisset, ötleteset és igényeset alkotott. A Kaliforniai lakosztály esetében Herbert Rossnak nem volt nehéz dolga, hiszen kitűnő a for- gatókönyvíró és első osztályú a szereplőgárda is. Nem véletlen, hogy a szellemes dialógusok specialistájának, Neil Simonnak a műve valósággal szárnyat adott Rossnak. Patikamérlegen adagolt fordulatok, ötletes és másodpercre kiszámított vágások, és a három eseményszál mesteri elegyítése adja a legfőbb érdemeit ennek a kedves, könnyed filmnek. A jelenetek nincsenek túlzsúfolva, de a rendező és a szövegíró teljesen kihasznált, utolsó cseppig kipoentírozott eseménysort visz filmre úgy, hogy a nézőtéren az elsőtől az utolsó képkockáig ébren tudja tartani a kacagást. Az őszinte, felszabadult nevetés a legnagyobb adomány, amivel megajándékozza ez a film a nézőket. * , A film története, ha részeire bontjuk a sebesen változó mozzanatokat, tulajdonképpen négy házaspár Kaliforniába való utazásának következményeit és előzményeit festi meg mulatságosan. Az egyik pár az ünnepelt angol filmszínésznő és férje, aki rendkívül könnyelműen személyesen jelenik meg a még oda sem ítélt Oscar-díj átadási ünnepségén. Persze, nem ők kapják a díjat. A másik egy rokonszenves korosabb úriember, aki a testvéréit jön meglátogatni ide a napfényes Kaliforniába, közben a figyelmes öcs egy csinibabát csempész bele a szállodai szobának az ágyába. Csakhogy közben megérkezik a feleség is. Két jól szituált orvos, két vidám feleséggel felszerelve ugyancsak a darab színhelyéül szolgáló luxusszállodába érkezik. Az ő kalandjaik a legjobb amerikai burleszkek hagyományait képviselik, végül egy feleség, aki elvált férjétől szeretné visszakapni valahogy 17 éves fiatal lányát, aki — mint kiderül — inkább vonzódik a kiegyensúlyozott természetű apához, mint a túlérzé- kenyített, intellektuálisan ideges asszonyhoz. A feleséget Jane Fonda alakítja. Ebben a számára idegen szerepkörben választékos ízléssel, finom eszközökkel, elhihető alakítást nyújt. De hasonlóan jó teljesítmény jellemzi Walter Matthau, Maggie Smith, és a nálunk kevéssé ismert Alan Alda színészi teljesítményét is. A film nem akar nagy erkölcsi igazságokat képviselni. Apró emberi gyengeségeket figuráz ki választékos eszközökkel, a legjobb értelemben vett könnyű műfaj pehelykönnyedségű „szókimondásával". Másfél órás kikapcsolódást, bűbájos szórakozást nyújt ez_ az 1979-ben készült amerikai film. Cs. L. KERÉKPÁROK SÁROSPA TARRÓL • A Csepel Müvek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyárának sárospataki gyárában két évvel ezelőtt kezdték meg a kerékpárok szerelését. Itt készítik a belföldi piac számára CSEPEL, TÜRA. VELENCE, TACSKÓ stb. kerékpárokat. Az idén kilencvenhatezer darab különböző kerékpárt akartak forgalomba hozni, az igények növekedése miatt a gyártási tervet tízezer darabbal emelték. (MTI-totó: Fehér József felvétele — KS) lönböző KGST-országokban működő közös vállalatok — mint például az AGROMAS, az INTER- METALL — jogállását. A tanácskozást dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a KGST jogi értekezlete magyar tagozatának elnöke nyitotta meg. (MTI) Korszerűsítik az Árpád-hidat December az előkészületek utolsó hónapja az Árpád-híd átépítésének startja előtt. A következő hetekben aszfaltburkolatot kap az új óbudai Alsó rakpart, amelyet a Lágymányostól Újlakig ívelő parti utat meghosszabbítva építettek ki a Filatori-gá- tig. Sávját a Dunától foglalták, a mederszegélyt töltötték föl, hogy a Szentendrei út felé-felől haladó gépkocsik forgalmát eltereljék a Flórián térről. A téren ugyanis csak üggyel-bajjal lehet majd átjutni, hiszen itt, a híd szélesítő, sével párhuzamosan építik az aluljárót, felüljárókat. Az építkezés: állami nagyberuházás, költsége 2,9 milliárd forint. Az új szerkezeti elemeket a Ganz Mávag készíti, az átépítés generálkivitelezője a Hídépítő Vállalat. Előbb a Margit-híd te. lőli hídpályát, szerkezetet bontják, cserélik, szélesítik, amivel 1982-ben készülnek el. A megújuló Árpád-hídon kétszer három sávban haladhatnak majd az autók, középütt, zárt pályán, az egyes gyorsvillamos halad majd, melynek vágállomásai a Vörösvári úton és a Kerepesi úton lesznek. (MTI) • A metsző, hideg szélben hidroíáróval telepítették az utolsó — 15 hektáros kékfrankos-táblán a vesz- szőket. Jászszentlászlón a termelőszövetkezetben nagy hagyománya van a szőlőművelésnek. Nyolc és fél millió forintos költséggel korszerűsítették 130 hektáros szőlő- ültetvényüket. November utolsó napjaiban pedig befejezték azt a 32 millió forintba kerülő telepítést, amelyet az V. ötéves tervidőszakra terveztek. A hát végén lehulló 30 centiméteres hóréteg már betakarta a helyükre került Muscat ottonel, Irsai Olivér, sasz- la és kékfrankos vesszőket. A szövetkezet dolgozói mintha megérezték volna a tél hirtelen beköszönték mert megfeszített ütemben végezték munkájukat. • Jobbra: a szövetkezet dolgozói védett helyen, fóliasátorban ki szítették elő a telepítéshez szükséges vesszőket. DINNYÉVEL KEZDTÉK —HALÁSZLÉVEL FOLYTATTÁK Érsekcsanád „honfoglalása” Siófokon Van egy olyan mondás, miszerint a férfiak szívéhez a gyomrukon át vezet az út. Úgy látszik, hogy ez a városokra is érvényes. Érsekcsanád mindenesetre ízletes termékeivel — dinnyével, zöldségfélékkel, baromfival — hódította meg Siófok vezetőit és lakosságát. A nyári bemutatkozás sikerén felbuzdulva, a siófoki Városi Tanács nem. mindennapi ajánlatot tett a Búzakalász Termelőszövetkezetnek: nyisson éttermet a vásár- csarnok épületében. Így született meg az érsekcsa- nádi Sárköz étterem testvére, a siófoki Sárköz. Szinte hihetetlen, hogy mindössze négy hónap alatt hozták rendbe és rendezték be a hangulatos üzletet, ahol a bútorzattól az abroszig minden tárgy stílusosan összehangolt, és a közreműködők jó ízlését dicséri. Az a szép ebben az 'étteremben, hogy nem rikítóan, vagy sablonosán népies, mégis utal — diszkréten, ízléssel motiváltán — a honi jellegre, sőt a falon látható fényképek Érsekcsanád népszokásaiból adnak ízelítőt. Az ajtó előtt türelmetlenül to- porgó vendégek vártak bebocsátásra. Még egy utolsó tanácskozás a pincérekkel, gyors szemle a terítéken és a fiatal üzletvezető. Majoros János jelt ad a nyitásra. — Amíg élek, nem felejtem el ezt a napot — huppan mellém, féllábbal ugrásra készen. — Egész éjjel le sem hunytam a szememet az izgalomtól. Nagy dolog ez, hogy 27 évesen ilyen szép és nagy feladattal bíztak meg. Látta volna, micsoda lázban égtünk heteken át. Egy hónap alatt vásároltunk össze mindent, az utolsó sótat tótól a kávéfőzőig. A tanácstól kaptam egy csekkfüzetet, a tsz-től kocsit, és jártuk az országot. Amit végképp nem lehetett előteremteni, leleménnyel pótolták. Sötétbarna abrosz például nem létezett. Anyagot vásároltak és megvarratták. Hámos Miklósné belsőépítész sajátkezűleg festette barnára a függönytartó fakariká- káit, mert csak nyers színűt kaptak. A palack formájú itallapot iparművész tervezte, de az ötletet Majoros János hozta külföldről. A vendéglői parasztbútorok stilizált, modern változatát a siklósi Faipari Ktsz gyártotta, soron kívül. A berendezés stílusát követő álmennyezetet, a bárpultot a tsz szakemberei készítették, sőt fel is szerelték. Az étlapon szereplő finomságok méltók a sárközi konyha népszerűsítésére. Sárközi pontyhalászlé, ormánsági töltött csirke, csanádi lebbencsleves, csanádi töltöttkáposzta, csupa házias étel. II. osztályú, tehát elérhető áron. A választékot végre-valahára paprikás krumpli is gazdagítja, de a főétel természetesen a halászlé, és a maga nemében páratlan Csanádi káposztás, túrós és megy- gyes rétes. Készítésének titkát Ér- sekcsanádon tanulták a siófoki szakácsok. A nyitás napján azonban Umenhoffer János, az igazi. bácskai ételek nagymestere főzte a halászlét. Hatalmas bográcsban. 8 kiló halból. Hiába lestük minden mozdulatát, nem jöttünk rá. mitől lett olyan pikáns, zamatos? — Nem kell ebbe semmi más — magyarázta hamiskás mosoly- lyal —, csak hal. hagyma, só és paprika. És tudni kell, hogy mikor mit teszünk bele. Most tettem rá egy kis fokhagymát, mert elveszi a tavi ponty iszapizét. A paprikát csak azután szórom bele. hogy a fehér habját elforrta. Ilyen egyszerű lenne? Tanítványa. az étterem fiatal szakácsa ezt nem állítja, bár erősen bízik benne, hogy hamarosan méltó lesz mesteréhez. — Siófokon már nagyon hiányzott egy étterem, ahol kulturált környezetben. különleges izek csábítják a vendéget — mondta dr. Filiszár Tibor, a városi tanács termelési és ellátási osztályának vezetője. — Az érsek- csanádiak először a termékeiket hozták el. és nekik köszönhetjük, hogy az egész országban nálunk volt a legolcsóbb a dinnye és a zöldség. Ez adta az ötletet, hogy ha már idetaláltak, maradjanak is meg nálunk. Ez év áprilisában találkoztunk először, odáig azt sem tudtam, hogy Érsekcsanád a világon van. Most pedig mutasson nekem valaki egy olyan 400 adagos éttermet, amelyet 4 hónap alatt teremtettek meg, saját erőből, és jobb ennél? Mi nagy várakozással nézünk erre a vállalkozásra. Siófokon annyira kevés új hely nyílik meg. hogy ennek súlya, jelenősége van a mi városunkban. Solt Árpád, a tsz elnöke is elégedett az eredménnyel. — Szövetkezetünk 14 millió forint értékű kertészeti, terméket állít elő évente, mondhatnánk, hogy zöldség- és dinnyegyárosok vagyunk. Nekünk is érdekünk, hogy olyan helyet találjunk a termékeinknek. ami állandó. Számunkra is előnyös, hogy betettük a lábunkat Siófokra. Így tudjuk tartani a piacot, baromfiboltot is nyitottunk, most pedig ezt az éttermet. Ami befolyásolt minket, az. hogy egy termelő egységnek közel kell kerülni a fogyasztóhoz. Külön szerencse, hogy elképzeléseinkhez a siófoki tanács vezetőiben nagyvonalú és segítőkész partnert sikerült találnunk. Vadas Zsuzsa A „piros” vonat volt a leggyorsabb Hétfőn — a szerkesztőségben. — Mennyit késtetek? — Cirka egy órahosszát. — Akkor szerencsések voltatok, mert,.. Idefigyelj ! És máris olvassa a listát kollégám, hogy milyen késésekkel érkeztek Kecskemétre a vonatok Budapest, illetve Szeged felől. Elhűlök, s csak annyit tudok hozzátenni. — Akkor csakugyan szerencsés vagyok. Szolnokon még én se gondoltam pár órával ezelőtt, hogy az onnét Félegyházára, illetve lakiteleki átszállással Kecskemétre közlekedő „piros vonat” ilyen kivételes tehetséggel küzd majd meg a hóeséssé). Mert — hogyan is indultam? Hat óra öfcven. A. szolnoki vasútállomás hatalmas üvegcsarnokában nem is igen láttam még ennyi embert egyszerre, Persze, késnek a vonatok. Hallottam a rádióból is, hogy több száz percet. Az indulásokat jelző, elektromos működésű táblákon ilyeneket látok: Budapest—Békéscsaba — késik. Vagy Budapest—Szolnok—Mezőtúr 21 óra ennyi perc. Tehát még a tegnap esti sem érkezett be... Szolnok—Szentes 1. vágány... Több nincs is kiírva, pedig ilyenkor van vonat bőven — normális időben. Az én vonatom — Szolnok—Lakitelek—Kiskunfélegyháza se ezen a benti táblán, se a peronon, odakint nem szerepel. Az első vágányra szokott befutni Félegyháza felől úgy negyed nyolc tájban. Ki-kisé- tálok. Az „én” síneimet hó takarja; mintha nem is léteznének. Húsz perc is eltelik, mire először szólal meg a hangosanbeszélő. Az ezernyi ember zsenyegése megszakad. Olyan csend van, amilyenben a légy zümmögését is meg lehetne hallani. Csak a megafon szerénykedik most annyira, hogy alig hallani, mit jelent he. Másodszorra érti meg a nép, hogy Budapest felöl fut be személyvonat, s megyen tovább Csabának. A sokaság mozgásba jön, de a „ritkulás” alig észrevehető. Az információs helyiség dugig tele — túlnyomó- részt kiskatonával. — Felvilágosítást adnak? — kérdezem egyiküket. — Nem. Igazolást a késésről. Igen sok a diák is. Ok még gyerekek, „feldobja” őket gz efféle „buli”. Harsányságukból egy-egy örömteli megjegyzés szakad föl. — Már az is haszon, hogy a fizikaóra elmarad; legalábbis nekünk. — Lehet, hogy a magyar is. Hol lehet még a mi vonatunk? Megint bejelentés: Budapest felől személy jön, s megy tovább Karcagra ... Ez már nagyobb érvágás a zsúfoltságon, mint az előbbi. Nemsokára ismét a főváros felöl jeleznek érkezést. .. S majd nagysokára Nyíregyháza felől — gyorsvonatét... A félegyházi „piros”-nak még se híre, se hamva. Egy asszony sejti, hogy én is azt lesem ott az első sínpárnál. Megvigasztal. — Az előbb hallottam — vasutas mondta —. hogy még ki se engedték Félegyházáról. Jól nézünk ki. Talán nem is lesz ma járat ezen a mellékútvonalon? A hó háborítatlan a vágány fölött, és a szél kitartóan himbálja az égigérő hófüggönyt. A megafon is az emberek idegeivel játszik. Megszólal a csingi-lingi, aztán semmi jó pár pillanatig. Végül emberi szó is követi — ám egyre „hallha- tatlanahbul”. Csak a „... szíves elnézésüket kérjük” vehető ki. Reményvesztetten bámulok — ki tudja, hányadszor — a Kolozsvári-hid felé. hátha valami csoda történik, és a vastag pillér mögül kikanyarodik a félegyházi „piros”. És vannak még csodák. Nem akarunk hinni a szemünknek, mikor három lámpával is világítva befut a várva-várt. Meg is rohamoznánk menten, mi leghűségesebb utasai, de a kalauznő csititva tartja föl a kezét. . — Ne szánjanak fel, kérem, mert lehet, hogy ez nem megy vissza, hanem Szentesre irányítják. Még ezután döntik el — int fejével a forgalmi iroda irányába. Ingázótársaim közt sok a vasutas, nők. férfiak vegyesen. Azért is fölszállunk. Melegben mégiscsak jobb lesz kivárni, míg határoznak. Nagykabátot azért kevesen mernek levetrii. Le nem vesszük szemünket >a forgalmi ajtajárój; még az hiányzana, hogy Szentesen kötnénk ki Tiszavárkony, Vezseny. Üjbög, Kécske ... Kecskemét helyett... Ülünk, idegeskedünk. Az egyik asszony: — Harminckét órát voltam távol. Már tegnap délután eljöttem Pestről szolgálatból. Hajnali négyre értünk ide, de ott kint a váltóknál reggel hétig leragadtunk. Pakkok voltak nálam, nem tudtam gyalog nekivágni Tószegnek a hópustolásban. — Tudom, a mi embereink takarították volna a hótól a váltókat, de mire egyikfelöl végeztek, kezdhették a másikon, olyan gyorsan betemette. A mellettünk levő vágányon másik „piros" vonat siklik el. Megkönnyebbülés. — Ez lesz a szentesi! A mienk mehet Félegyházára. Az ablak alatt négy fiatalember integet, kiabál, mutogat az új „piros”-ra. — Most mondták be. hogy az lesz a lakiteleki, a harmadikra állt be. — Hű — akkor ugrás lefelé! Itt ne hagyjon Futunk, „gázolunk” síneken át a térdig érő hóban. — Vissza! — hadonász két karral is leggyorsabb útiitársnőnk. — Mégiscsak ez marad a félegyházi ... Igaza volt. Alig egy órahosszás késéssel, de bent voltunk kecskeméten. S mutassanak másik vonatot, amelyik tegnap reggel csak ennyit késett! Tóth István