Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-30 / 304. szám
A jánoshalmi agrárklub 3. oldal A termékszerkezetváltás jegyében 4. oldal Mit láttunk, mit látunk a televízióban? I. oldal Jövő évi naptár-7. oldal Autó-motor 8. oldal Színikritika 9. oldal VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXXV. évf. :i04. szám Ára: 1,20 Ft 1980. december 30. kedd Felkészültek az új tervidőszakra • Több száz féle műanyag alkatrész késziil fröccsöntőgéppel. A Kalocsai Műanyag- és Gumi- feldolgozó Vállalat az V. ötéves tervidőszak folyamán, évente átlagosan 6,7 százalékkal növelte termelését, s több. mint 1 milliárd 360 millió forint árbevételt realizált az elmúlt öt esztendőben. Gz idő alatt 94 millió forintot fordítottak beruházásokra, amelyek nagyabbik hányada a géppark korszerűsítésére, a termelőkapacitások bővítésére, és a szerszám- gyártás fejlesztésére irányult. — Vállalatunk termékszerkezetében jeleritős változások történtek az elmúlt években — tájékoztatott Ottoványi\ Ferenc, a KALOPLASZTIK igazgatója. — Célul tűztük ki ugyanis az anyag- igényes termékek gyártásának csökkentését, s cégűnk háttéripari jellegének erősítésére törekedtünk. Ezirányú gyártmány- fejlesztésünket partnereinkkel való szoros együttműködés keretében végeztük, s ezzel hosszabb távon is biztosítottuk piacainkat. Említésre méltó eredményeket értünk el ebben a tervidőszakban a műanyagtermékek tőkés importjának kiváltása terén. Az ilyen jellegű gyártmányaink összértéke; meghaladta a 250 millió forintot. Termékeinket átlagosan 24 százalékos nyereséggel tudtuk értékesíteni. Dolgozói létszámunk a tervidőszak közepétől kezdődően évente 2,2 százalékkal csökkent. — Hogyan alakulnak idei terveik? — Erre az esztendőre 233 millió forint árbevételt irányoztunk elő, amelyet teljesítünk is december végéig. — Milyen koncepciókat dolgoztak ki az új tervidőszakra? — A következő öt év folyamán 1 milliárd 389 millió forint árbevételt szeretnénk realizálni, s termelésnövekedésünket az eddigi évi 6,7 százalékos szinten igyekszünk tartani. — Milyen beruházások várhatók a KALOPLASZTIK-nál az eljövendő esztendőkben? — Mintegy 107 millió forintot fordítunk fejlesztésekre. Elsődlegesen gumiíeldolgozó üzemünk korszerűsítését tűztük ki célul, az ugyancsak tőkés importot kiváltó, könnyű műszaki gumicikkek gyártásának felfuttatása érdekében. A gumifeldolgozó ágazaton belül két új technológiát; a fröccssaj tolást és a mikrohullámú folyamatos vulkanizálást szeretnénk meghonosítani. Gumiipari beruházásaink értéke meghaladja majd a 65 millió forintot, de ez az összeg előzetes számításaink szerint, az üzembe helyezést követő hat év alatt megtérül a nyereségből. A VI. ötéves terv folyamán körülbelül 30 új termék gyártását vezetjük be, amelyek iránt jelentős igény mutatkozik partnereink részéről. — Vállalatunk kezdeményezőkészsége, a termékeink iránti növekvő piaci kereslet, és a tervezett fejlesztés eredményeként azt várjuk, hogy dolgozóink anyagi ösztönzését még tovább tudjuk növelni, ily módon is biztosítva vállalatunk dinamikus fejlődésének személyi feltételeit —mondotta végezetül az igazgató. K. E. VÁLLALTÁK — TELJESÍTETTÉK Több szén, versenyképesebb gépek, jobb minőségű vegyicikkek Sok vállalattól érkezik hír arról, hogy eredménnyel jártak a gazdálkodás javítására tett intézkedések, termékeik kelendősége, nyereségük növekedése lépést tartott a magasabb követelményekkel. Napokkal az i esztendő befejezése előtt egész sor munkáskollektíva jelentette, hogy teljesítette, amit 1980-ra vállalt, jobb minőségű munkával, a fegyelem szilárdításával hozzásegítette vállalatát az év sikeres zárásához. Az ország bányászai1 a vasárnapi-esti műszakban felszínre küldték a 400 ezredik tonna terven felüli szenet, s ezzel eleget tettek felajánlásuknak. A többleteredményhez a legnagyobb arányban az oroszlányiak járultak hozzá, az élvonalban járnak a tatabányaiak és a Thorez külfejtés dolgozói, és a legjobbak közé .felzárkóztak a mecsekiek és a borsodiak is. Bár a nógrádiak és a várpalotaiak is nagy erőfészítéseket tettek, becsülettel helytálltak, a váratlan geológiai helyzetekből adódó nehézségek miatt elmaradtak éves előirányzatuktól. Az év végéig várhatóan még további 200 ezer tonna szenet küldenek felszínre terven felül a bányászok. A következő év termelését is jól megalapozták; összesen 230 kilométer vágatot építettek ki, amellyel nemcsak új frontfejtésekhez, hanem új szénmezők feltárásához is utat nyitottak. Ugyanakkor gyors ütemben halad az új bányák munkahelyeinek előkészítése. A márkushegyi bánya előreláthatólag 1981. április 1-én, a nagyegyházi pedig az év közepén megkezdheti a termelést, vagyis mindkét helyen a tervezettnél előbb indul a munka. A két új bánya együttesen 570 eZer tonna szenet ad 1981-ben. A Győri Rába Magyar Vagoh- és Gépgyár szintén teljesítette idei tervét, ami egyben azt is jelenti, hogy 330. millió rubel és 80 millió dollár bevételhez juttatta az országot. Tovább korszerűsítették a termékszerkezetet, gazdálkodósban, tervezésben és a gyártásban gyorsan igazodtak az igényekhez. Amerikai járműgyártó cégeknek például viszonylag rövid idő alatt új típusú futóműveket fejlesztettek ki, és azok'sorozatgyártását is megkezdték. A termelési rendszerek számára új, nagy teljesítményű mezőgazdasági erőgépek' mintapéldányait készítették el, az egyik osztrák tervezőintézettel közösen pedig > megkezdték az új Rába-motorcsalód kialakítását, amelynek tagjai nagyobb teljesítményűek lesznek, és kevésbé szennyezik a levegőt. A múlt évihez képest az idén megkétszerezte nem rubel elszámolású. exportját hazánk legnagyobb műtrágyagyára, a Péti Nitrogén Művek. Ebben közrejátszott a gyártó, csomagoló, rakodó és szállító brigádok versenye a műtrágya minőségének javításáért, illetve megóvásáért. A tervezett 64 millió dollár értékű exportterméket már október végére elszállították, s azóta ezt az eredeti tervet csaknem 30 százalékkal teljesítették túl. A sajóbábonyi * Észak-magyarországi Vegyi Művekben az év elején 223 millió forint nyereséget terveztek, jelenleg 250 millió forint körül tartanak, s nyereségük az év végére várhatóan eléri a 260 milliót. A sikert olyan korszerű új növényvédő szerek előállításával érték el, amelyek nélkülözhetetlenek a hazai mezőgazdaság számára és importot pótolnak. Jó néhány olyan növényvédő szer gyártását is megkezdték, mint például a Sabet, az Amelda, az Are- zin 50 WP, az Afalon 50 WP. amelyek egyenként többféle növényhez is felhasználhatók, ugyanakkor kombináltan is alkalmazhatók. A' Budapesti Elektroakusztikai Gyárban a termékszerkezet átalakulása az idén a termelés 70 százalékát érintette. Oj termékcsalódok, köztük sajátfejlesztésű stúdióberendezések, nyelvlaborató- Tiumi felszerelések sorozatgyártását és exportját kezdték meg. Valamennyi új gyártmányuk már harmadik generációs, vagyis a legkorszerűbb integrált áramkörök váltották fel a tranzisztorizált alkatrészeket. A gyár idei termelésének több mint háromnegyede külföldi piacokra került. (MTI) A SZÉCHENYIVÁROSBAN ÉS A VÁROSKÖZPONTBAN 1J • Bárdos Lajos köszönti a megjelenteket. Bár túl vagyunk már a karácsonyon, az esztendő és az V. ötéves tervidőszak zárása két újabb „ajándékkal” gazdagította a megyeszékhely lakóik Tegnap ugyanis átadták a kecskemétieknek az UNIVER ÁFÉSZ városközponti és széchenyivárosi élelmiszeráruházát. E két bevásárlóközponttal teljessé vált a tervidőszak kereskedelemfejlesztési programja, melynek során öt év alatt 14 ezer négyzetméter bolti üzlettérrel gyarapodott a város kereskedelmi hálózata. E tényeket emelte ki avatóbeszédében dr. Mező Mihály, a városi tanács elnöke, miután Bor- dos Lajos, az UNIVER ÁFÉSZ elnöke köszöntötte az üzletnyitásra összesereglett nagyszámú vásárlóközönséget és a meghívottakat, köztük dr. Romány Pált, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, dr. Molnár Frigyest, Kecskemét országgyűlési képviselőjét, a SZÖVOSZ nyugalmazott elnökét, dr. Simó Lászlót, a SZÖVOSZ főosztályvezetőjét és Ispánovics Mártont, a MÉSZÖV elnökét. Mindkét most megnyitott áruházról elmondható: az adottságok nagyon jók. A széchenyivárosi — amelyet Záray Géza, a városi tanács vb-tagja adott át a lakosságnak — az egyre terebélyesedő lakótelep külső részén, eddig lényegében ellátatlan területen működik. Az ABC 1040 négyzetméteres. ennek fele az üzlettér. Negyven kereskedő dolgozik benne, s az áruháznak évi 50 millió forintos forgalmat terveznek. Az üzletben megtalálható az élelmiszerek teljes választéka: tőkehústól a hidegkonyhai készítményekig, zöldségféléktől a tejtermékekig minden kapható, ezen kívül még olyan napi cikkek is — üveg-, műanyag- és vasáruk, kozmetikai, valamint mosószerek — amelyek a háztartásban nélkülözhetetlenek. Az áruház 24 millió forintba került, ebből 19 millió a beruházás, a maradék öt pedig az árukészlet. A 12 építő cég jó munkát végzett, különösen a két generálkivitelező, a 26,-os Dunaújvárosi Építőipari Vállalat és az UNIVER részlege, valamint a hűtőberendezéseket szállító Mir- köz és az épületet összeszerelő Bajai Vas- és Férni póri Szövetkezet. A városközponti üzletház tervezését és az építkezés lebonyolítását a SZÖVTERV Bács-Kis- kun megyei irodája végezte, s a generálkivitelező BÁCSÉPSZER Vállalat is szép munkát adott ki kezéből, jól koordinálta 14 alvállalkozóját. A 2600 négyzetméter alapterületű egység költsége 72 millió forint. A beruházás 62 milliót tesz ki, az árukészlet pedig 10 millió forintot ér. Az ABC — mely 1700 négyzet- méter alapterületű, s 115 dolgozót foglalkoztat — feladata a környékbeli lakosság ellátásán túl a város vonzáskörzetében élők és az idegenforgalom révén Kecskemétre érkezők vásárlási igényeit kielégíteni. Az élelmiszerekből itt is megtalálható a teljes áruskála — 36 gyártó, szállító céggel áll a szövetkezet és az áruház kapcsolatban —, ugyancsak nagy választékban vannak napi iparcikkek. A kiemelt szerepnek megfelelően kiemelt — évi 150 millió forintos — forgalmat várnak az ABC-től. Az épület emeletén találhatók a szociális helyiségek, oktatási kabinet, s ami újra a lakosságot érdekli: a hangulatos presszó. Jó idő esetén a hatalmas teraszt is kihasználják vendégfogadásra. A két áruház átadásával az UNIVER ÁFÉSZ is teljesítette az öt évre kitűzött tervét, amelynek során 140 millió forintot költött új beruházásra és 50 milliót fordított a meglévő egységek fenntartására-felújítására. A megnyitót követően Bordos Lajos kitüntetéseket adott át a kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozóknak. Az Országos Szövetkezeti Tanács Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetését kapta Boda Ferenc, a BÁCSÉPSZER lakatos csoportvezetője és Szabó István, az UNIVER hűtőgépszerelője. Tizenheten vették át a kiváló dolgozó oklevelet és hu- szonketten részesültek jutalomban. Az átadás után a vásárlók is felavatták az áruházakat. A szé- chenyivárosiban csaknem kevésnek bizonyult a háromszáz kosár, s a Dobó István körúti áruházba is csak türelmes sorállás után lehetett bejutni. V. T. t Nyitás előtt a széchenyivárosi ABC. am hhhhhhhhhhhhhhhihhhhhi Az idén, kilenc-hónap alatt, majdnem ötven százalékkal több kötbért vasaltak be a kereskedelmi vállalatok szállító partnereiken — azaz a gyártókon —, mint amennyit a tavalyi év hasonló időszakában. Az ok: a szerződésben foglalt határidők, minőségi jellemzők stb. megsértése, gyakran teljes mellőzése. A szakmabeliek azonban azt mondják az előbbi, meghökkentő tényre, hogy — bár a kötbér nem áru, azaz a felhasználói igények kielégítésében vajmi keveset ér —. ezekben az esetekben legalább volt szerződés ... 1 Nem számit ugyanis ritkaságnak, hogy a megrendelésre se elutasító, se igenlő válasz nem érkezik. Ilyen idegesítő csend miatt nemcsak a kereskedők nyugtalanok, hanem azok a termelők is, akik másik termelőtől várnak választ, mert ők csak akkor nyilatkozhatnak megrendelőiknek. Nem áttörhetetlen bűvös körről van szó, sokkal inkább, a vállalatközi kapcsolatok lazaságáról, az értékesítés szervezetlenségéről, a monopolhelyzetből fakadó túlzott magabiztosságról, s arról, hogy a termelési, szállítási, együttműködési fegyelem — mit ösz- szefoglalóan szerződéses fegyelemnek is nevezhetünk — jő néhány cégnél még nem tartozik dz erények, a pozitív jellemzők közé. Furcsa, sőt elképesztő eseteket tárt föl az a népi ellenőri- vizsgálat, amely a szerződéses fegyelemről folyt. Az objektív okok mellé — mint amilyen bizonyos importszállítmányok késedelme, elmaradása — olyanok is sereglettek, amelyek miatt nem szabadna fölborulni a szerződéses fegyelem rendjének. Milyen rend lehet azonban ott, ahol a megrendelő cégnek adandó válasz — ráadásul ez a megrendelés nagy összegű exportszállításhoz kapcsolódott — azért váratott magára több, mint négy hónapot, mert az ügyintéző a papírokat véletlenül rossz iratgyűjtőbe tette?! Évek óta folyamatosan csökkent azoknak a termékeknek a köre, amelyek szállítására szerződéskötési kötelezettséget írnak elő a jogszabályok, így jó, így helyes, hiszen a vállalati önállóságnak fontos eleme a vállalkozási készség tágítása, legyen e vállalkozás tárgya komplett gyárberendezés szállítása, tömegáru rutinszerű továbbítása. Ebből azonban korántsem következik az a gyakorlat, amit napjainkban tapasztalhatunk: a válasz nélkül hagyott megrendelések sorozata. A termelők egy része azonban úgy gondolkodik: önálló vagyok, azt csinálok, amit jónak látok. Elég, ha egyetlen, kulcshelyzetet elfoglaló vállalat határoz így, mert magatartása következményei úgy keltik a messzire gyűrűző hullámokat, mint a vízbe dobott kő! Valahol, a sokadik hullám peremén levő fölhasználónál, kereskedőnél már nem is tudják, valójában ki és hol hajította el a követ, ám ők is érzik hatását; nem tudnak eleget tenni kötelezettségüknek. Pénzügyi elemzések arra mutatnak, hogy a részben vagy egészben be nem tartott szerződéseknek csupán egyhar- mada az, aminél a magyarázat a szerződő felek valamelyikén kívül álló ok. A meghiúsulás, a szerződésszegés kétharmada az érintettek szervezetén belül levő tényezőkre vezehető visz— sza! Említhetnénk a sokszor idézett népgazdasági érdekeltséget — hiszen a vállalatközi kapcsolatok összegeződése már népgazdasági hatások keltője —, ám maradjunk sokkal szű- kebb körben. Ott, hogy a megváltozott gazdasági környezetben egy vállalat megbízhatóságának, szavahihetőségének, pontosságának, korrektségének — azaz: üzleti hitelének — fokozatosan megnő a jelentősége. Elég itt utalni a korábban feltételeket diktáló, a megbízások között válogató építőipari vállalatok mai készségeskedésére, mint még ritka, de korántsem folytatást nem ígérő példára. A maga jövőjét kockáztatja az az üzem, amely a partneri kapcsolatoknak nem tulajdonít döntő fontosságot, ahol csak azt nézik, ma mit adunk el,, ma miből élünk. A válasz nélkül hagyott megrendelések azt mutatják, hogy sokan űzik ezt a kockázatos játékot, holott tudni illik: minden játékban nemcsak nyerni, hanem veszíteni, is lehet. S ha ráadásul a játék csupán látszatra az. akkor a, vesztes — mivel a tét komoly —. előbb vagy utóbb mindenképp ráfizet. ißUm