Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-29 / 303. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 303. szám Ára: 1,20 Ft 1980. december 29. héttő A műszaki fejlesztés meggyorsításáért Szekér Gyulának, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének nyilatkozata Hazánkban az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság a Minisz­tertanács véleményező, tanácsadó és bizonyos esetekben irányító szerveként a minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel együttműködve vesz részt a mű­szaki fejlesztéspolitika kialakítá­sában, kutatási és fejlesztési ter­vek kidolgozásában, összehango­lásában és végrehajtásában. Az MSZMP Központi Bizottsága tu­dománypolitikai irányelvei, és az azt követő állami határozatok nyomán az OMFB korábbi fel­adatai több vonatkozásban bővül­tek! Erről a tevékenységről Sze­kér Gyula, az OMFB elnöke tá­jékoztatta Megyesi Gusztávot, az MTI munkatársát. — A tudomány és a technika gyorsuló fejlődése, termelőerővé válása a világ minden ipari or­szágában reflektorfénybe helyez­te a műszaki fejlesztést. Ez a fo­lyamat nem új, keletű.1 Jellemző, hogy a különféle kutatási és fej­lesztési tevékenységek összefogá­sára, a technológiai, és ezen ke­resztül a gazdasági fejlődés jövő­jének . felvázolására nemcsak a tervgazdálkodást folytató szocia­lista országokban, de a tőkés ál­lamokban is sorra alakultak az elmúlt Ikét évtizedben az OMFB- hez hasonló feladatokat ellátó in­tézmények, központok. A műsza­ki fejlesztés különösen fontos napjainkban, amikor a külgazda­sági egyensúly megteremtése ér­dekében mérsékeljük a gazdasá­gi növekedés ütemét. Alacsonyabb növekedési ütem mellett még ha­tározottabban lép fel a szellemi erőforrások összpontosításának igénye. A mérsékelt gazdasági növekedés ugyanakkor kénysze­rít is a műszaki' fejlesztés gyor­sítására, mert kisebb társadalmi ráfordítással kell műszakilag, gazdaságilag értékesebb terméket előállítani. Ez az igény kizárólag a korszerűbb, termelékenyebb technológiával elégíthető ki. Már ebből is következik, hogy több figyelmet, szellemi energiát lehet és kell is a műszaki kutatásra, fejlesztésre fordítani. — Igen fontos, hogy a kutató­fejlesztő tevékenységben megfe­lelő súlypontokat képezzünk, ész­szerű szelekciót hajtsunk végre a fejlesztési feladatok között. Ebben a társadalmi-gazdasági helyzet­ben az OMFB szerepe, felelőssé­ge is szükségszerűen megnő. An­nál is inkább, mert az OMFB bizonyos mértékig befolyásolni tudja a vállalatok, kutató-fej­lesztő Intézmények tevékenységét, a központi forrásokból rendelke­zésre álló pénzügyi alap segítsé­gével. A OMFB idén csaknem 1,8 milliárd forinttal járult hozzá a vállalatoknál, intézeteknél folyó kutató-fejlesztő tevékenységhez. Jelentős segítséget. nyújtottunk például a gyógyszeriparnak az új készítmények gyakorlati megva­lósításához nélkülözhetetlen pre- klinikai és klinlkoíármakológiai hálózat kialakításához, illetve fej­lesztéséhez. E hálózat korszerűsé­ge a gyógyszeripar számára nem­csak a hazai egészségügyi ellátás, de az exportképesség szempontjá­ból is nélkülözhetetlen. Jelentős anyagi támogatást kapott a szá­mítástechnika. a híradástechnika, a gépipari alkatrészgyártás és a feh fr jegazdálkodás egy-egy te­rülete is. Az ilyen jellegű pénz* ügyi támogatásra azért van szűk- ség. hogy egy-egy népgazdasági- lag. vagy tudományos, műszaki, stratégiai szempontból fontos^fejr lesztésre akkor is sor kerülhes­sen. ha az érdekelt Vállalatoknak, vagy kutatóintézeteknek nincs *>lég pénzük a távlatilag fontos feladatok végrehajtásához. Az OMFB az országos licenc- politika koordinálója. Az a véle­ményem, hogy a külföldről ész­szerű feltételek mellett megvásá­rolható ismereteket ne magunk fedezzük fel újra, hanem vegyük át. Ennek az elvnek a következe­tes végrehajtása mindenképpen segíti a hazai kutató-fejlesztő ka­pacitás hatékonyabb hasznosítá­sát. Az OMFB rendelkezésére ál­ló pénzügyi alapok a vállalati li­cencvásárlások megvalósításához is segítségül szolgáltak a múlt­ban, és szolgálnak a jövőben is. Néhány példát említek a jelentő­sebb vásárlások közül: a Dunai Vasmű részére üstmetallurgiai li- cencet vásároltunk, melynek se­gítségével ma már a legszigorúbb követelményeket is kielégítő me­chanikai tulajdonságú lemezacé­lokat gyárthatnak. A Tiszai Vegyi Kombinátnál az általunk támo­gatott licenc* és know-how-vétel nyomán megvalósulóban van — elsősorban az élelmiszeriparban használt — celofánt helyettesítő műanyag fólia gyártása. Segítet­tük az Egyesült Izzót, hogy az úgynevezett ribbon-szalagrend- szerű izzólámpabúra-gyártást meghonosítsa. Ezzel a búragyártó teljesítményét több mint hússzo­rosára növelhette. Jelentősen hozzájárultunk a számítástechnikai ipar hazai meg­alapozását szolgáló licencek vá­sárlásához. Ez - tette lehetővé, hogy bekapcsolódhassunk a szo­cialista országok együttműködé­sébe, melynek eredményeként má már tőkés importból csak egyedi esetekben hozunk be számítógé­pet. Végül is az idén több mint 300 millió forint értékben támo­gattuk a vállalatok licenc, know­how és prototípus gépvásárlása­it. Több mint egy tucat korszerű technológiát hoztunk be az or­szágba. A Nitrokémia Ipartelepek például egy japán eljárást vett még fontos növényvédőszer- alapanyag előállításához, a Tau­rus a rad'iálabroncsok hazai konstrukciójának kidolgozásához vásárolt- technológiát, és ugyan­csak licencvásárlás nyomán való­sul majd meg a motorbenzinek keverését irányító, számítógéppel vezérelt rendszer. — A bizottság csaknem húsz­éves működése alatt mintegy két­ezer tanulmány készült egy-egy szak- és tudományág helyzetéről az elemzések nagy része az ipari gyakorlatban hasznosult. Az idén több mint 100 tanulmány térké­pezte fel a hazai ipar és mező- gazdaság egy-egy fontos, több ágazatot érintő területét. Ennek ellenére az a véleményem, hogy túl sok a tanulmány, s noha ezek nélkülözhetetlenek lesznek to­vábbra' is, a jövőben inkább a műszaki-tudományos prognózi­sok és a fejlesztési koiícepciók ki­dolgozására. a több ágazatot egy­aránt érintő, átfogó problémák feltárására — mint a kemizálás, automatizálás,* anyagmozgatás és csomagolás — fordítjuk erőinket. — Tevékenységünk egy részét a közelmúltban elfogadott orszá­gos középtávú kutatási-fejleszté­si tervben foglaltuk össze. Ennek kidolgozásában az OMFB is aktí­van részt vett. A középtávú terv 12 közvetlen gazdasági célzatú, és egy környezetvédelemmel kap­csolatos, valamint egy társada­lomtudományi programot tartal­maz. Bízunk abban, hogy a prog­ramok sikeres végrehajtása je­lentős segítséget nyújt majd a VI. ötéves tervben megfogalma­zott gazdasági célok megvalósítá­sához — fejezte be nyilatkozatát az QMFB elnöke. Hazafias front alakul Afganisztánban Kabulban a szombat esti órák­ban beféjeződött az Afganisztáni Nemzeti és Hazafias Erők konfe­renciája. A delegátusok az ország felvirágoztatása és a haladás ér­dekében egységes erőfeszítésekre szólították fel az afgán nemzeti és haladó erőket. A konferencia határozatot hozott az Afganisztá­ni Hazafias Front létrehozásáról, amely a haladás érdekében a munkásosztály és a parasztság szövetségének vezetésével egyesí­ti az ország különböző hazaszere­tő társadalmi, nemzetiségi és val­lási erőit. A hazafias front 'legfon­tosabb feladata, hogy mozgósítsa az afgán népet az új Afganisztán felépítésére. Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB fő- * titkára, miniszterelnök szombaton a Nemzeti és Hazafias Erők kon- ' ferenciáján elhangzott felszólalá­sában kiemelte, hogy a hazafias front feladata az ország hazafias és demokratikus erőinek egyesíté­se az új Afganisztán felépítésére. A hazafias front az afgán mun­kásosztály fő támasza a forrada­lom vívmányainak megvédéséért és megszilárdításáért vívott harc­ban. Az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt is részt vesz a hazafias front munkájában, mint annak politikai vezető ereje — je­lentette ki Babrak Karmai. Az afgán vezető az országot érintő gazdasági kérdésekről szól­va kiemelte, hogy a forradalom által teremtett gazdasági lehető­ségeket az ellenforradalmi táma­dások és a külső reakció támasz­totta nehézségek miatt nem tud­ták kiaknázni. Az ország iparát, mezőgazdaságát, közlekedését és különböző intézményeit nagy ká­rosodás érte. A gazdaság fő fel­adata ezek helyreállítása és a la­kosság életszínvonalának emelése. Kiemelte a Szovjetunióhoz fű­ződő kétoldalú kapcsolatok jelen­tőségét. Babrak Karmai hangsú­lyozta, hogy hazája az enyhülés, a leszerelés és a békés egymás mellett élés híve és a jószomszéd- . sági kapcsolatok kiépítésére tö- j rekszik a szomszédos országokkal.' Az afgán vezető ismét felszólítot­ta az iráni és a pakisztáni kor­mányt, hogy tárgyalásokon ren­dezzék a vitás kérdéseket. (MTI) TER VSZERÜBßEN, CÉLTU A Bácskai és Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének körzetéhez tartozó közös gazdaságok és vál­lalatok többsége készített közművelődési tervet. A vezetők ugyanis egyre inkább a gazdasági feladatokkal egyenran­gúan foglalkoznak a dolgozók tudatformálásával. Egy évvel ezelőtt, 1979. decemberében a közös gazdasá­gokban tevékenykedő közművelődési bizottságok elnökeinek, az önálló munkakörben dolgozó kulturális ügyintézőknek a területi szövetség tanácskozást szervezett, ahol — az elért eredmények számbavétele mellett — elsősorban a következő időszak feladatait vitatták meg. Most ismét értékelték a munkát és megállapították, hogy a közös gazdaságokban célratörőbben jelölik meg politikai, szakmai és az általános műveltség fejlesztésével összefüggő, feladatokat. termelőszövetkezetekben A közművelődési tervekből ki­tűnik, hogy a gazdaságok készek együttműködni más üzemekkel, közművelődési intézményekkel, szervezetekkel. Elsősorban az anyagi eszközök egyesítésében ta­pasztalható számos új kezdemé­nyezés. A jövőben ezeket a tö­rekvéseket még inkább szükséges erősíteni, a kedvező tapasztalato­kat elterjeszteni. A felnőttoktatás és -képzés mellett az olvasómozgalom ter­jesztése, üzemi klubok létesítése, ankétok, tanfolyamok szervezése a közművelődési munka fontos feladata. Ide tartozik, hogy a mezőgaz­dasági üzemekben segítsék az ál­talános iskola nyolc osztályának elvégzését. Bár történt előrelépés, az aktívan dolgozó tagok mint­egy 25 százaléka még mindig nem végezte el a nyolc általánost. A termelőszövetkezetek és a közös vállalatok elsősorban 30 éven aluliak körében szorgalmazzák az általános iskolai végzettség meg­szerzését. Tapasztaljuk ezt a du- navecsei Béke, a miskei Március 15., a borotai termelőszövetkezet­ben. A végzettség hiánya ugyan­is befolyásolja a dolgozók mun­kaköri besorolását, előmenetelü­ket, nehezíti a szakmunkássá tör­ténő kiképzésüket. Az üzemi ter­vek alapján az idén 15 közös gaz­daságban hetvennyolcán kezdték meg a hiányzó osztályok elvég­zését. A mezőgazdasági munka egyre, nagyobb képzettséget igényel. Az elmúlt években nőtt a közös gaz­daságokban a mezőgazdasági szak- és betanított munkások aránya, mégpedig 1975. és 1979. között a szakmunkásoké 2,3, a betanított dolgozóké 7,7 százalékkal. A kép­zést elsősorban az üzemi tanfo­lyamok szervezésével oldották meg. Az idén négy termelőszövet­kezetben száztíz személy részvé­telével kezdeményeztek ilyet. A. közös gazdaságokban a kul­turális tervek, programok készíté­sekor egyre gyakrabban veszik figyelembe a szocialista brigádok igényeit, észrevételeit. Zömében a brigádtagok vesznek részt a ren­dezvényeiken, oktatásokon. A munkahelyi közművelőlési fel­adatok végzésébe mind jobban bekapcsolódik az agrárértelmiség. Az a tapasztalat, hogy a kultu­rális alapok felhasználása tervsze­rűbb és céltudatosabb ugyan, de a kül- és belföldi kirándulások céljaira felhasznált összeg egyes közös gazdaságokban indokolatla­nul magas, esetenként az alap 30—50 százalékát is eléri. Ugyan­akkor a folyamatos közművelő­dést szolgáló egyéb tevékenység céljaira aránytalanul kisebb a ráfordítás. A termelőszövetkezetek és a közös vállalatok az elmúlt évben kulturális alapjukból 2,5 millió forintot utaltak át közművelődési intézményeknek, illetve külső szerveknek. Az esetek többségé­ben minden igénytámasztás nél­kül járultak hozzá az említettek fenntartásához. Indokolt, hogy a mezőgazdasági üzemek a művelő­dési intézményekkel, a tanácsok segítségével jobban együttműköd­jenek és több évre állapodjanak meg a programot tekintve. ' Az együttműködést pedig folyamato­san értékeljék. A közművelődési munka leg­utóbb lezajlott értékelésén meg­állapították, hogy ez jelentősen összefügg a termeléssel. Az egy­séges értelmezés tehát azt kíván­ja, hogy valamennyi közös gaz­daságban mindig készüljön éves közművelődési terv, még ponto­sabban tárják fel a szocialista munkaversenyben és a brigád­mozgalomban rejlő lehetőségeket. Ezek a közösségek termelési vál­lalásaik mellett, azok eredménye­sebb megvalósítása végett tevé­kenyebben tudnak részt venni a programokban. Munkájuk érté­kelése során ezt is figyelembe le­het venni. A megyei tanács közművelődési bizottsága az elmúlt esztendőben tárgyalta meg a körzet gazdasá­gainak tevékenységét, és egyúttal útmutatást adott a további mun­kához. Ennek, valamint a szö­vetség ajánlásai alapján 1981-re alaposabban dolgozhatják ki kul­turális terveiket a körzet termelő- szövetkezetei és közös vállalatai. K. S. Paprikaexport a tengeren túlra A kalocsai paprika Bács-Kiskun, Fest, Szolnok megyére kiterjedő körzetében a mezőgazdasági üze­mek, a háztáji termelők és az élelmiszeripar egy üt- tes erőfeszítése árán. sikerült jó minőségű nyers­anyagot betakarítani. A viszontagságos időjárás el­lenére 60 ezer tonna csövespaprikából készíthet őr­leményt a vállalat. A/ V.ötéves tervben korszerű­sített és bővített paprikamalom pedig huzamosabb ideig megfelelhet a magasabb követelményeknek. Novemberben és decemberben elsősorban nyu­gati országok megrendeléseinek igyekezett eleget tenni a vállalat. Jelentősebb mennyiségű készter­méket exportált az Egyesült Államokba, amely a kalocsai fűszerpaprikának a legigényesebb piaca. A kereskedelem igényeinek megfelelő árualap meg­van, sőt a paprikaipar igyekszik a választékot új termékkel kiegészíteni. Ezek közé sorolhat^ a szemcsézett fűszerpaprika- őrlemény, amelyet ízléses csomagolásban szállít külföldre. Várhatóan 1981. év első felében a hazai élelmiszerüzletekben is kapható majd a granulált paprika. Az a cél, hogy itthon és külföldön egya­ránt kifogástalan minőségű ízesítőszert vásárol­hasson a fogyasztó közönség a kalocsai tájkörzet gazdaságaiban termesztett fűszerpaprikából. • A kalocsai gyár külső képe. t 9 Naponta ötven tonna nyers­paprikából lesz száritmány. i I Többszörös és párhuzamos vizsgálattal ellenőrzik minden zsák őrölt paprika minőségét, színét, beltartalmi értékét és az élelmiszerhigiéniai szabványnak megfelelőségét. (Pásztor Zoltán felvételei) • Megkezdődött a szemcsézett fűszerpaprika-őrlemény előállítása Egyelőre külföldre szállítják a gra­nulátumot, t

Next

/
Oldalképek
Tartalom