Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-29 / 303. szám
\ 2 m PETŐFI NÉPF • 1980. december 29. HETI VILÁGHÍR APÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKA JA: HÉTFŐ: Szovjet—norvég külügyminiszteri tárgyalás Moszkvában. —i Portugáliában Francisco Pinto Balsemao kap kormányalakítási megbízatást. — Az izraeli kormány eltekint a Golan-fennsík bekebelezésére vonatkozó tervének megvalósitásától. KEDD: Moszkvában eltemetik Alekszej Koszigint. — Andrej Gromi- ko látogatást tesz Szófiában. — Negyedik hónapjába lép' az iraki—iráni háború. SZERDA: Második karácsonyukat töltik fogságban a Teheránban őrzött amerikai túszok. — A pekingi* perben véget ér a tíz vádlott kihallgatása. — Valóságos utcai harc Zürichben fiatalok és rendőrök között. CSÜTÖRTÖK: Ronald Reagan először foglal állást az amerikai túszok ügyében, elítélve az iráni magatartást. — Nyugati államférfiak karácsonyi üzenetében borúlátó hangon nyilatkoznak a gazdasági helyzetről. PÉNTEK: Leonyid Brezsnyev fogadja a lengyel külügyminisztert. SZOMBAT: Irak új frontot nyit az iraki—iráni—török határ közelében. — Szír csapatok és jobboldali libanoni milicisták összecsapása Zahle városában. VASÁRNAP: A túszügyben közvetítő algériai nagykövet tárgyalása Washingtonban. — Bejrútban kiújulnak a, harcok. Kissinger volt külügyminiszter közel-keleti körútra in^ul. A hét három kérdése Mit hagy örökül 1981-nek az idei év?' Az év utolsó napjai már a politikai mérlegkészítésre adnak alkalmat. Egymást érik az államférfiak nyilatkozatai, közvéleménykutató intézetek közlései: ki hogyan látja a most véget érő esztendőt, és ki mit vár az új évtől? Az alaphang Nyugaton általában pesszimista. Főként gazdasági téren sok új nehézséget jósolnak — a már meglevők mellé... Az energiagondok állandósulni látszanak. Az olaj ára tovább emelkedik. A „fekete arany” üzemanyagként és ipari nyersanyagként mind többe kerül, így az infláció csak fokozódhat. Az atlanti világban ellentétek forrása az az amerikai követelés, hogy a NATO-szövetségesek minden évben legalább -három százalékkal — méghozzá .^tiszta” három százalékkal, az- infláció hatásának leszámítása utáni három százalékkal — növeljék katonai kiadásaikat. Ez azonban óriási teher a NATO-tagok többségére, amelyek amúgyis kilátástalan küzdelmet folytatnak az infláció és a munkanélküliség, meg államház- ' tartásuk deficitje ellen. Az amerikai igényt politikailag és propaganda szempontból azzal támasztják alá, hogy — „szovjet fenyegetésről” beszélnek. Aligha várható, hogy ilyen körülmények jkpzött a Reagan-kormányzat több hajlandóságot mutasson az enyhülési politika folytatására, mint elődje. Egyelőre azonban meg kell várni Reagenék első tetteit... Előjelnek, persze, nem a legbiztatóbb, hogy a NATO volt főparancsnokát, Haig tábornokot szemelte ki külügyminiszterének a megválasztott elnök, aki a hadügyi tárcát pedig egy — üzletemberre bízta, Casper Weinberger- re... 1981 „örökségként” veszi át 1980-tól nemcsak a több mint három évtizedes közel-keleti válságot, hanem a frissebb közép-keleti problémacsoportot is. Az időszerű kérdések itt úgy hangzanak, hogy végül merre orientálódik Irak és Irán, vagy hogy mikor csillapodik az imperialisták (no és Kína, meg egyes iszlám országok) hangoskodása Afganisztán miatt? Persze, tucatszám lehet címszavakban felsorolni a megoldatlan problémákat: az afrikai Csád polgárháborúját és a körülötte kialakult befolyási harcot, a Polisario küzdelmét a független nyugat-sza- harai államért, az új zimbabwei állam megerősítésének szükségességét, a dél-afrikai fajüldöző rend- . <S":' IBS mm .. . 9 Csádból kapott kép: N’Dja- menaban súlyos károkat okozott a polgárháború. Képünkön: roaa- badőlt házak a város központi . lakónegyedében. szer elleni újabb rohamokat, a latin-amerikai antifasiszta mozgalmat a chilei Pinochet-rendszer megdöntésére, vagy a salvadori véres junta ellenében, Ázsiában a kínai nagyhatalmi terjeszkedés. megfékezését az indokínai országok határain, Európában pedig megemlíthetjük a terrorizmus és az újfasizmus felbukkanását, az ellene való elszánt harcot... Miért nem volt „treuga dei” a Közel- és a Közép-Keleten ? Az iraki—iráni ellenségeskedés tovább tart, s persze, nem lehet csodálkozni azon, .hogy a mohamedán államvallású országok nem tartották tiszteletben a keresztény ünnepet, amely valaha úgynevezett „treuga dei”, „isten békéje” folytán fegyvernyugugvást hozott néhány napra a háborúkban. De . ismét ropogni, kezdtek a fegyverek Libanoniban is, amely pedig részben keresztény ország: éppen a jobboldali, keresztény milicisták támadták meg az arab rend- fenntartó erők szír alakulatait. Az iraki—iráni háború már negyedik hónapjába lépett. Hol vannak már azok a szakértők, akik szerint a két állam hadserege csak tíz-húsz napig tartó háborúra volt felkészülve... Az irakiak változatlanul benn állanak iráni területen és a frontvonalat majdani határvonalként szeretnék elismertetni. Új frontot is nyitottak a török határ közelében, nyilván az ott élő kurdok támogatására ás a teheráni kormánnyal való szembefordításukra. Irán ellenállásának kulcskérdése az amerikai eredetű fegyverzet pótlása, kiegészítése. Ez azonban csak a túszügy rendezése után, illetve éppen annak révén képzelhető el. A teheráni kormány 23,4 milliárd dollárt követel. Az összegnek jó része minden bizonynyal fegyverek vásárlására kellene. A majidani megoldást amerikai körűikben így képzelik el: a „váltságdíj" visszakerülne a fegyverek árának formájában az amerikai hadiipar páncélszekrényeibe. Mit javasol Nyugat-Európa a közel-keleti probléma megoldására? A karácsonyi ünnepek idején 'lebbent fel a titok fátyla arról a tervről, amelyet — egyes sajtójelentések szerint — a nyugat-, európai államok, a Közös Piac országainak vezetői a december elején, Luxemburgban tartott csúcstalálkozójukon fogadtak el a közel-keleti probléma megoldására. Eszerint a Pelesztinai Fel- szabadítási Szervezetet be kell majd vonni a végleges rendezést célzó tárgyalásokba. Ezt megelőzően az izraelieknek két éven belül ki kell vonulniok a Jordán- folyó nyugati partján, s a Gazai- övezetben elfoglalt területek nagy részéről. Az ENSZ égisze alatt átmeneti közigazgatásra kell bíz-., ni a kiürített területeket. A Közös Piac országai szerint a palesztin népnek lehetőséget,'» kell adni arra, hogy később dönt-# hessen: önálló államót akar-e ala-? pítani, vagy föderációba kíván tö-<$ mörülni Jordiániával és Izraellel?*? A nyugat-európai állam- és" 0 Alekszej Koszigin hamvait ágyűtalpakon. diszegység kíséretében viszik a Vörös térre. 0 Tovább folyik a tárgyalás az Iránban fogva tartott túszok szabadulásának feltételeiről. Képünkön: Harold Saunders, az USA államtitkár-helyettese (jobbra), Rehda Malek algériai nagykövettel és Mohammad Segjir Mostefaival, az Algériai Központi- Bank elnökével tárgyal a teheráni kormány által követelt 24 milliárd dollárról. • Bombamerénylet Sydneyben. Két bomba robbant a múlt héten a George Street-i üzletközpont egyik nagy áruházában. A robbanás következtében két személy megsebesült, jelentős anyagi kár keletkezett. Mivel további robbantástól tartottak, a rendőrség lezárta a Woolworths áruház környékét. kormányfők — úgy hírlik — törvénytelennek minősítették az Izrael által megszállt területeken az úgynevezett stratégiai települések létesítését. Ez a nyugat-európai terv kétségkívül „arab-barátnak” tűnik, amit a Közös Piac országainak „olajéhsége” magyaráz. Párizsban vagy Bonniban abban reménykednek, hogy több olajat kapnak, és kedvezőbb feltételekkel, ha az arab olajtermelő országok szája íze szerint nyilatkoznak a közel- keleti válságról. Persze, nagyon sok múlik azon, hogy a Reagan-kormányzat miként foglal állást. Egyelőre a Reagan-csapat tagjai sokkal inkább fogják Izrael pártját, mint Carter tette. Kissinger^volt külügyminiszter „magánemberként” a Közel-Kelet országaiba látogat, és puhatolózni kíván a megoldási lehetőségek dolgában. Egyelőre az izraeli kormány is várakozó ^álláspontra helyezkedik: jellemző, hogy a kabinet egyelőre letett tervéről, amely a Golán-íennsífc bekebelezését eredményezte volna. Pálfy József Tollhegyen Svájcot a béke szigeteként, szokták . emlegetni. Százhatvanöt éve semleges ez a kis ország, amely gazdagságát — egyebek közt — éppen annak köszönheti, hogy kivülmaradt az Európát pusztító háborúkból. Most mintha a belső békéjét fenyegetné valami. Karácsony estén Zürichben, az ország egyik legnagyobb városában valóságos utcai harcra került sor zendülő fiatalok és a rend őrei között. A jelenség nem új. Úgyszólván az egész év így telt el, örökös erőpróbákon. Az ifjúság lázadásának az a kiváltó oka, hogy a helyi városatyák nem voltak hajlandók pénzt adni egy elhagyott gyárépületnek ifjúsági művelődési. házzá való át alakításához, a fiatalok pedig azt követelték, hogy a városi operaház fejlesztése helyett az ő kulturális igényeik kielégítését vegyék elő. 'No, persze, zürichi ifjak számos balos követelést fogalmaztak meg, az ő kultúrájuk: zenéjük, színházuk, képzőművészetük nem felelt meg éppen a vaskálaposok Ízlésének. Nemzedéki ellentét is meghúzódik a zürichi „diáklázadás" mögött. De ugyancsak megmutatkozik az a társadalmi nyugtalanság amelyet a gazdasági helyzet romlása hoz magával. A 'tőkés világ válsága kiterjed a kultúrára, az ifjúságra, sőt uram bocsá', az erkölcsökre. A zürichi polgárok, ha meg is rettentek a híren, hogy karácsony estéjén városuk csatatérré vált, annak még örülhettek, hogy a téli hideg megakadályozta a fiatalokat egy, a nyárihoz hasonló felvonulásuk megismétlésében. Akkor ugyanis anyaszült meztelen mentek végig a zürichi utcán — polgárpukkasztásból, no meg azért, hogy követeléseikről mindenki elé tárják a meztelen valóságot. Módosították a nyugdíjrendeletet. ' A Minisztertanács, illetve az Elnöki Tanács legutóbbi ülésén foglalkozott az Igazságügyi és a Munkaügyi Minisztérium, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa által együttesen beterjesztett, a nyugdíjrendelet módosítására tett javaslattal. Ennek alapján megváltozik az öregségi nyugdíj jogosultsághoz szükséges szolgálati idő, a minimum 10 év szolgálati időt előíró rendelkezés további fenntartása ugyanis már nem indokolt. A munkaképes korú férfiak körében már régóta megvalósult a teljes foglalkoztatottság, a nők túlnyomó része is bekapcsolódott a társadalmilag szervezett munkába, — így megvan a reális lehetősége annak, hogy a munkaképes lakosság a nyugdíjkorhatár eléréséig tízévet jóval meghaladó szolgálati időt szerezzen. Ezt igazolja az is, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent azoknak a száma akik 20 éynél rövidebb szolgálati idővel mennek nyugdíjba. Ez a tendencia a jövőben még tovább erősödik. Mindez indokolja 1981- től az öregségi nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idő 20 évre növelését. Annak érdekében, hogy ne kerüljenek hátrányos helyzetbe azok a nyugdíjba menők, akik a következő években nem szerzik "meg a 20 éves szolgálati időt, a rendelet lehetővé teszi, hogy 1990. december 31-ig mindazok, akik elérik a nyugdíj- korhatárt, 20 évnél kevesebb, de legalább 10 év szolgálati idő alapján is nyugdíjba mehessenek. A nyugdíjjogosultsághoz szükséges minimális szolgálati idő felemelése nem érinti a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot. Az utóbbi 5 évben végzett rendszeres vizsgálatok eredményei felhívták a figyelmet arra is, hogy a nyugdíjazást közvetlenül megelőző időszakban indokolatlanul növekednek az előzetesen előírt követelmények teljesítéséhez nem kötött kifizetett jutalmak. Ez a gyakorlat ellentétes a szocialista bérezés elvével, és az egyébként is jelentős nyugdíjköltségek további indokolatlan növelését eredményezi. Az illetékes felügyeleti szervek törekvése, hogy e helytelen munkáltatói magatartás megszűnjék, nem vezetett eredményre, ezért szükségessé vált a jutalmak 'nyugdíjalapba , történő beszámításának központi korlátozása. Ennek értelmében. 1980. december 31-ét követően a nyugdíjalap kiszámításánál nem lehet figyelembe venni az éves kereset 10 százalékát meghaladóan jutalom címén kifizetett ősz-, szegeket. A kitüntetéssel járó jutalom, a bányászati, hűségjutalom, és a vezetők érdekeltségi rendszerében központilag szabályozott, valamint a szocialista munkaversenyben elért eredmény elismeréseként kapott jutalom azonban nem esik korlátozás alá. Az 1980. december 31-ig kifizetett jutalmakat még korlátozás nélkül, teljes összegükben kell a nyugdíjalap kiszámításánál figyelembe venni. A különféle prémiumokat, mivel azok kitűzött feladatok teljesítéséhez kötődnek, a korlátozás nem érinti. A nem fizikai ‘munkakörökben 1981. január 1-től megszűnik a továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlék. Az intézkedést az indokolja, hogy a tapasztalatok szerint a továbbfoglalkoztatás ösztönzése nincs összhangban a tényleges munkaerőszükséglettel. A nem fizikai, főként alkalmazotti és ádminisztratív munkakörökben esetenként a túlfoglalkoztatás jelei mutatkoznak. Ilyen körülmények között az ösztönzőpótlék fenntartása ezekben a foglalkozásokban nem indokolt. A mostani rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nincs, az 1980. december 31-ig ledolgozott időre járó pótlékot, vagy annak arányos részét, ha a továbbdolgozás egy évnél rövidebb volt, mindenki megkapja. Módosították azok keresetének felső határát is, akik nyugdíjuk mellett megbízásból (tehát nem munkaviszonyban) vállalnak munkát, vagy tevékenységükért valamilyen díjazásban, tiszteletdíjban részesülnek. Eddig az ilyen jellegű munkáért az elérhető éves kereset maximális ösz- szege 12 ezer forint volt. 1981. január 1-től egységesen 30 ezer forint a nyugdíj mellett elérhető, korlátozás alá nem eső1 kereset felső határa. A nyugdíj és a kereset együttes összege azonban változatlanul nem haladhatja meg éves átlagban a havi 10 ezer forintot. Mindezekkel egyidejűleg egyszerűsítették az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt a dolgozót megillető kártérítéssel kapcsolatos eljárásokat. Az új szabályozás lényege, hogy a jelen- , légi kettős juttatás (táppénz plusz a táppénz és az átlagkereset közötti különbség) helyett a dolgozó táppénzként megkapja a teljes keresetét. (MTI) Emelik a bértételek alsó és felső határát Az 1977-ben kialakított bértételek, más néven bértarifák, már nem teszik lehetővé, hogy a legjobban dolgozók teljesítményüknek megfelelő alapbért kapjanak, ezért a munkaügyi miniszter 1981. január 1-től módosítja a bértételek alsó és felső határát. Ennek értelmében ' a felső bérhatárok átlagosan 25, az alsók pedig 8 százalékkal lesznek magasabbak, mint a jelenlegiek — az emelés mértéke a munkák jellegétől függően eltérő lesz. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedik a nagyobb képzettséget igénylő, valamint a kedvezőtlen körülmények között végzett munkák, illetve az e feladatokat ellátó dolgozók bér- ^tétele. Ez lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervek tevékenységében döntő szerepet betöltő dolgozókat — magasan kvalifikált ^szakmunkásokat, termelésirányítókat, felelősségteljes alkotó munkát végző műszaki és gazdasági szakembereket, stb. — az eddigieknél jobban ösztönözzék. A differenciált emelés megfelelő bérezési gyakorlat esetén elősegítheti a nehéz és kedvezőtlen munkaterületek munkaerőhelyzetének javítását. A vállalati dolgozók alapbérrendszerének módosítása mellett, azzal összehangoltan a Szovjet tiltakozó Vasárnap Moszkvában a következő szövegű jegyzéket nyújtották át Irán nagykövetének: „A szovjet kormány megbízásából a szovjet külügyminisztérium határozottan tiltakozik az Iráni Iszlám Köztársaság kormányánál amiatt, hogy december 27-én ban- ditaitámadás érte a Szovjetunió iráni nagykövetségét. Az iráni hatóságok .idejében tudomást szereztek a szovjet nagy- követség ellen készülő támadásról. Ennek ellenére nem tettek azonnali, hatékony intézkedéseket ennek a támadásnak a megakadályozására. A támadással súlyosan megsértették a szovjet nagykövetség- területi sérthetetlenségét. A diplomáciai képviselet területére botokkal, kövekkel többi alapbérrendszer változtatására is sor került. A bértételek emelése nem jelent általános bérpolitikai intézkedést, illetve béremelést. Az alapbérrendszer módosítása az ösztönző bérezés feltételeit biztosítja; a bérek növekedését továbbra is a vállalati és az egyéni teljesítmények alapján lehet elérni. Az új bértarifák lehetővé teszik, hogy a legjobban dolgozók az átlagosnál lényegesen magasabb béremelést kaphassanak. A bértételek felemelt alsó határát a vállalatoknak önerőből 1983. március 31-ig kell bizt9sí- taniuk. E kötelező béremelés azonban nem jelenthet követelmények nélküli bérkiáramlást. Az új alsó határnál alacsonyabb bérű dolgozók esetében az eddi-' nél magasabb teljesítménykövetelményt kell támasztani és alapbérüket ennek teljesítésétől függően lehet emelni. Azokat pedig, akik az adott munkakörben támasztott követelményeknek még minimális szinten sem felelnek meg, más munkakörbe kell elhelyezni. Ezzel elkerülhető, hogy a nem kielégítő teljesítményt nyújtó dolgozók kötelező béremelése korlátozza a jól dolgozók ösztönzési lehetőségeit. (MTI) jegyzék Iránnak és késekkel felfegyverzett garázda elemek nagy csoportja nyomult be. Veszélybe került a nagy- követség munkatársainak élete,, megsértették a Szovjetunió állami zászlaját és az épületben is súlyos károk keletkeztek. Az iráni hatóságok csak a szovjet nagykövet többszöri kitartó követelésére1 léptek közbe és tettek intézkedéseket a behatolók eltávolítására. A Szovjetunió kormánya tiltakozik a szovjet diplomáciai képviselet területi sérthetetlenségének felháborító semmibevétel £ miatt, és ragaszkodik ahhoz, hogy az iráni hatóságok sürgősen tegyenek hatékony intézkedéseket és teremtsenek olyan feltételeket, amelyek kizárják hasonló esetek jövőbeni előfordulását. A
