Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-19 / 297. szám
1980. december 19. • PETŐFI NEPE • 3 BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról.). Több hozzászóló a törvényjavaslathoz nem jelentkezett, ezért a vitát bezárták. Ismét FaluvégL. Lajos emelkedett szólásra. Elöljáróban a kormány nevében köszönetét mondott a tervjavaslattal kapcsolatban a plénümon és a bizottságokban lefolytatott vitáért. Mint mondotta, általános egyetértés nyilvánult meg a terv fő vonalával, a legfőbb népgazdasági előirányzatokkal, a gazdaság- politika kidolgozott követelmény- rendszerével. Többen rámutattak: a terv fenntartja a társadalomban a továbbfejlődés igényét és lehetőségét, a gazdasági eredmények növelését, és reálisan- számol a belső és külső feltételekkel. Az, hogy a tervjavaslat ilyenné formálódott — nemcsak a kormányzati ■ szervek, a minisztériumok meg a tanácsok, a vállalatok érdeme. hanem annak az előkészítő munkának is az eredménye, amelyhez nagyon sok segítséget kaptunk társadalmi szervezetektől és az országgyűlés bizottságaitól. Sokat formálódott az utóbbi hónapokban a tervjavaslat, míg olyanná alakult, -hogy most egyetértésre jutottunk — mondta Faluvégi Lajos. A vita sajátos vonásaként emelte ki, hogy a plénümon felszólalók nemcsak saját véleményüket fejtették ki. hanem tolmácsolták a Hazafias Népfront, a SZOT, a TOT, az MTESZ vezető- testületeinek állásfoglalását és javaslatait is. Ez is gazdagítja az országgyűlési munkát, s olyan kezdeményezés, olyan fejlődés, amely előbbre visz, S megalapozza a terv társadalmi hátterét. A vitában másik jellemző vonás volt, hogy minden korábbinál sokkal több szó hangzott el társadalmunk és gazdaságunk nemzetközi kapcsolatairól. A plénümon elhangzott 28 hozzászólás több tucat kérdést érintett — summázta Faluvégi Lajos, s közölte, hogy ezekre a kormány két módon is visszatér. Egyfelől a. VI. ötéves terv végrehajtásának megindítását, megszervezését szolgáló részletes intézkedési terv kidolgozásakor, másrészt pedig — a kialakult szokásoknak megfelelően — a kormány, az illetékes szakminisztériumok, illetve miniszterek külön tételesen megvizsgálnak valamennyi elhangzott javaslatot. . A vitában érintettek közül három kérdéskört emelt ki összefoglalójában a Minisztertanács- elnökihelyettese: ' a terv általános megítélését, az ipari és mezőgazdasági -termelés, illetőleg az élet- körülmények egy-két kérdését, Hangsúlyozta: a terv általános törekvése és jellege tekintetében egészében egyetértés volt. Ezen belül érzékelhetően fejlődött a középtávú tervek szerepéről — -mint sok minden másról — alkotott'felfogásunk. Kijelentette: azt, hogy egy középtávú terv szerepe nagyobb vagy kisebb, nem deklarációk döntik el, hanem az, hogy milyen hatást tud gyakorolni a társadalmi folyamatokra, a gazdasági fejlődésre. Ez a lényeg! Ha egy terv — mondta — kevesebb részletet határom meg. de a fő kérdésekre irányítja a figyelmet, s e tekintetben nagyobb társadalmi egyetértést és erőt tud mozgósítani, akkor ne sajnáljuk a számokat. E törekvés jegyében ez a terv a minőségi fejlődést helyezi a középpontba, . ilyenformán szerepe a társadalmi fejlődésben nem kisebb, hanem nagyobb. Arra is ráirányította a vita több felszólalója a figyelmet — mutatott rá Faluvégi Lajos —, hogy á -mai helyzet reális megítéléséhez tartozik: a terv alapján a gazdasági irányításnak és a gazdasági egységeknek, a szövetkezeteknek és a vállalatoknak, de . a kormánynak is .az eddigieknél sokkal -nagyobb permanenciában -kell lenniük a gyorsabb ütemre áttéréskor. Fel kell készülni arra, hogy néhány ponton a követelményeket esetleg meg kell újítani, más követelményeket kell magunk elé állítani. Az ipari és mezőgazdasági termelés tervfelaoatai' kapcsán nyomatékkai szólt a kutatás, a műszaki fejlesztés fontosságáról. Például arról, hogy a beruházásoknál az élenjáró technológiák bevitelét nem szabad kizárólag a vállalatokra bízni, hanem más irányból is serkenteni kell szellemi impulzusokkal. A gépipari gyártás- és gyártmányfejlesztésben is gyorsabban kell előrehaladniuk a vállalatoknak. Az eddiginél .hathatósabban kell alkalmazni, hasznosítani a mezőgazdaságban a biológiai, genetikai kutatásokban elért eredményeket. Minden területen — a tervezésben és a gyakorlati gazdasági döntésekben egyaránt — jobban meg keli becsülni azokat, akiknek a kutatásban, a műszaki fejlesztésben van érzékük ahhoz, hogy most mit kell tenni. Ami a budapesti ipart illeti: jó' lenne ha kisugárzása nagyobb volna az országban, fővárosi vállalatok élenjáró eredményeire, ‘jó kezdeményezései re többször hivatkoznának. Az életkörülmények javítása kapcsán Faluvégi Lajos megemlítette,' hogy a kormány a lakás- építési programmal kapcsolatban intézkedési tervet dolgoz ki. és a tervidőszak alatt kétszer foglalkozik majd átfogóan a lakásépítés ügyeivel. A községek, kisközségek ügyét, településfejlesztését reális társadalmi problémaként említette, hozzátéve: egy-egy megyében a rendelkezésbe álló fejlesztési összegeket valóban nem kell túlzott mértékben a megyeközpontra költeni. Egyetértését fejezte ki Faluvégi Lajos a Balaton megóvása, környékének fejlesztése ügyében elhangzott képviselői észrevételekkel csakúgy, mint azokkal a képviselőkkel, akik a társadalmi erők hathatósabb igénybevételére h ívták,fei^figyeiJinfiL., j Az országgyűlés bizottsági ülésein elhangzott, a képviselőkhöz írásban eljuttatott módosító javaslatokkal, valamint a plénümon elhangzott képviselői módosító indítvánnyal —, hogy a településeket a központi anyagi eszközöknek a községek számára kedvezőbb elosztásával is vonzóbbá kell tenni — a Minisztertanács elnökhelyet- tesp egyetértett. Ezekkel a módosításokkal együtt kérte, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot az országgyűlés fogadja el. Határozathozatal következett: az országgyűlés előbb a módosító javaslatokat, majd a népgazdaság VI. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben is elfogadta. A továbbiakban — napirend szerint — a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről és a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. A törvényjavaslatot Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő. vállalatoknak jobban kell ismerniük a világpiaci árak és a pénzpiac alakulását, hogy tevékenységüket a tartós tendenciák mérlegelésével alakíthassák. A költségvetés kiadásainak nagy szerepük van az életszínvonal és az életkörülmények alakításában A jövő évi népgazdasági terv szerint az egy főre jutó átlagos reáljövedelem 1 százalékkal nő. Ezt lényegében a társadalmi juttatások növekedése teszi lehetővé; a bérszínvonal tervezett növekedésé 4,5—5 százalékos. ami természetesen differenciált lesz vállalatok és egyének szerint. Az 19(11. évi terv szerint a fogyasztói árak 4,5—5 százalékkal emelkednek, ez megfélel a bér- színvonal emelkedésének. Az árszínvonal emelkedése jórészt a szabad árak változása nyomán következik be; valamivel több. mint 1/3 rész lesz a hatósági áremelések következménye. Jövő év első heteiben emeljük egyes — nagyobbrészt nem alapvető — fogyasztási cikkek és szolgáltatások árát. Olyan alapvető élelmiszerek. mint a kenyér, zsír. olaj. hús és iiit4§áíük,ocMkPL1teíi-,,v^gy; pl. a tüzelőanyagok 'ara azonban változatlan marád. Emelkedik, yi-, szont a napilapok és fdlyóiratok ára és egyes postai szolgáltatások dija. Az év eleji hatósági, áremelések összességükbe^ kb 1 százalékkal emelik a fogyasztói árszínvonalat. Az árpolitika ugyanakkor megfelelő biztosítékot nyújt az életszínvo'nal megtartásához. Ezért jövőre 10 százalékkal, 7 milliárd forinttal több lesz a költségvetés kiadása fogyasztói árkiegészítés címén az ideinél. A terv szerint 1981-ben 76—78 ezer új lakás épül. Ez az ez évinél sajnos kevesebb, de pénzügyi lehetőségeink nem engednek többet. Ugyanakkor a lakóházjavítás állami támogatása 15 százalékkal meghaladja az ez évi várható szintet. A kormány nemrég jelentős intézkedéseket tett azzal a céllal, hogy már 1981-től javítsuk a lakásgazdálkodás rendszerét, és kiegyenlítettebbé tegyük a pénzügyi terheket. A tanácsokról, valamint az állami pénzügyekről szóló törvény értelmében az országgyűlés — a középtávú terv idejére — törvény,ben.állapítja meg a tanácsok számára a tervük, illetve a költségvetésük végrehajtásához szükséges pénzügyi feltételeket. A tanácsok együttesen 1981—85. között mintegy 556 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ami — igaz. folyóáron — 150 milliárd forinttal haladja meg az előző ötéves időszaki kiadásokat. Ez nem kis elkötelezettséget jelent az állami költségvetés számára, de lehetővé teszi, hogy a tanácsok a települések fejlesztését előrelátóan, pénzügyileg is megalapozottan tervezhessék. így módjuk van arra, hogy céljaikat — a demokratikus fórumokat igénybe véve — a lakossággal előre megismertessék, s annak végrehajtásához cselekvő közreműködésüket igényeljék. A tanácsok kiadásaik kétharmadát az intézmények működésének fenntartására fordítják, s egyharmadából beruházhatnak. A fejlesztési alapjuk túlnyomó részéből infrastrukturális beruházásokat. legnagyobb részéből lakásokat építenek, de ezenkívül kórházakat bővítenék és felújí-, tatiák1.'' Bővítik1' példáúW á’1 békéscsabai, a dunaújvárosi, a győri, a' kaposvári, a kerepestarcsai, a szolnoki, és a nyíregyházi kórházat. Üj szakorvosi rendelőintézet épül többek között Pécsett, Kecskeméten. Orosházán. Kaposváron. Czinege Lajos — Csaknem öt éve fogadta el az országgyűlés a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvényt — kezdte a miniszter. — Amikor most a Minisztertanács megbízásából a törvény módosítására vonatkozó javaslatot előterjesztem, tisztelettel jelentem, hogy honvédelmi törvényünk kiállta a gyakorlat próbáját. — A törvény hatályba lépése óta a társadalmunkban végbement változások, hazánk, rendszerünk védelme, szövetségesi kötelezettségeink figyelembevételével széles körűen megvizsgáltuk a sorkatonai szolgálati idő csökOroszlányban, Pilis vörös váron. Dabason. Bonyhádon és Hatvanban. Befejezésül újra hangsúlyoznom kell a most elfogadott VI. ötéves terv. továbbá az 1981. évi terv és költségvetés szerves egységét. Ez az egység nem csupán az alapvető célok azonosságában mutatkozik meg, hanem abban is, hogy az 1981. évi gazdálkodás eredményei az ötéves terv végrehajtásának első eredményei is lesznek. Élnünk kell azzal az előnnyel, hogy 1981-ben egy már megkezdett úton kell haladnunk. Ez még akkor is előny, ha az előrehaladás a korábbinál igényesebb és szervezettebb munkát követel. A jó tendenciákat folytatni, a reményt- keltő kezdeményezéseket erősíteni, a nem hatékony termelés visz- szaszorítását pedig gyorsítani kell — zárta beszédét a pénzügyminiszter. A törvényjavaslathoz hozzászóló nem jelentkezett, ezért az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről, valamint a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervéről szóló törvény- javaslatot — vita nélkül — egyhangúlag elfogadta. Ezt követően — áz' ülésszak tárgysorozatának megfelelően — Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter terjesztette elő a honvédelemről 1976-ban alkotott törvény módosításáról szóló javaslatot. előterjesztése kentésének lehetőségét. Ügy ítéltük meg, hogy létrejöttek a feltételek a sorkatonai szolgálati időnek 24 hónapról 18 hónapra való leszállítására. — Az utóbbi években — a követelményekhez jobban igazodó — új, differenciált egészségügyi alkalmassági elbírálási rendszert vezettek be, amelynek eredményeként a katonai szolgálatra alkalmasak aránya a korábbi 70 százalékról 84 százalékra emelkedett. A 80-as években pedig emelkedni fog a sorkötelesek létszáma, ami azt jelenti, hogy a fegyveres erők sorkatona-szükséglete folyamatosan biztosítható, és egyben érvényt tudunk szerezni annak is, hogy minden katonai szolgálatra alkalmas fiatal behívásra kerüljön. Ez tehát azt jelenti, hogy ugyanannyi idő alatt 25 százalékkal több katonát képezünk ki, vagyis gyorsabb ütemben növekszik fegyveres erőink jól képzett személyi tartaléka és javul kor- összetétele; '— Ismeretes, hogy jelenleg nem a sorköteles kor kezdetén, 18—20, hanem átlag 22 éves korban hívjuk be a sorköteleseket. Ennek következtében 30—-32 százalékuk nős, s ezeknek fele egy- vagy kétgyermekes. A 18 hónapos szolgálati idő elősegíti, hogy néhány-év alatt jelentősen csökkenteni tudjuk a behívónak átlagéletkorát, és ezzel a nős-családosok arányát. Kedvező feltételekről beszéltem. Ezt. követően néhány gyakorlati kérdésről szólt a honvédelmi miniszter. — A Magyar Néphadsereg, Népköztársaságunk fegyveres erői, hivatásos állományának nevében biztosítom a tisztelt országgyűlést. népünket, hogy a tisztikar, a tiszthelyettesek, polgári dolgozóink tudatosan vállalják az új sorkatonai szolgálati idő bevezetéséből rájuk háruló többlet-feladatokat. — Kérem a tisztelt országgyűlést. Jiogy a Minisztertanács nevében beterjesztett — a honvé-. delmi. valamint a jogi és igazgatási bizottság által támogatott — a honvédelmi törvény módosítására vonatkozó javaslatot fogadja el. . Hozzászóló nem jelentkezett, ezért a javaslat felett nem nyitottak vitát. Az országgyűlés a honvédelemről szóló. 1976. évi I törvényt egyhangú határozat- ! tál módosította. Ezután interpellációk következtek. Interpellációk A parlament legutóbbi ülésszakán Sándor Dezső a társadalom- biztosításáról szóló. 1975. évi Ti. törvény hatálybalépése előtt alacsony összeggel nyugdíjba vonult régi bányászok, valamint az alapító termelőszövetkezeti tagok nyugdíjrendezése tárgyában nyújtott be interpellációt a munkaügyi mnii;ztenbez. Trethan íFev - renc írásban adott válaszú amih az intefpéífárö ‘ képviselő «és' ‘‘áz® országgyűlés tudomásul vett. Tarjányi Béláné a nehézipar: miniszterhez interpellált .egy Du- naharasztin létesítendő új üzemanyagtöltő állomás tárgyában. Simon Pál válaszát — három tartózkodással — elfogadták. Az interpelláló képviselő — Végh György — és az országgyűlés ugyanígy tudomásul vette a mozgássérültek szervezett foglalkoztatása tárgyában az egészség- ügyi miniszterhez benyújtott interpellációra adott dr. Schultheisz Emil választ. Gilányi János a középiskolás tanulók szabad szombatos munkarendjének megszervezése ügyében interpellált a művelődési miniszterhez. Pozsgay Imre válaszát tudomásul vették. Ezzel az országgyűlés téli ülésszaka — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János, Cservenka' Fe- rencné — véget ért. (MTI) Hetényí István expozéja 1981-ben továbbra is az a kulcs- feladat, hogy jobban kibontakoztassuk a hatékony munkát, előtérben tartsuk a gazdasági egyensúly további javítását, és biztosítsuk az elért életszínvonal megőrzését. A hatékonyság érzékelhető javítására, a nemzetközi verseny- képesség fokozására építve és a követelményeket' nem lazítva 1981-re az 1979—80. évinél kissé nagyobb növekedést irányoz elő: a feladat a nemzeti jövedelem 2—2.5 százalékos, az ipari termelés 3— 3,5 százalékos, a mezőgazdasági termeiéi mintegy 3 százalékos növelése. A kivitelnek a behozatalnál továbbra is lényegesen ‘ gyorsabban kell nőnie. Az 1981. évi termelés és várható áraiákulás nyomán a népgazdaság összes jövedelme 5—6 százalékkal növekszik. Az állami költségvetés javasolt bevételei és kiadásai egyaránt 7,1 százalékkal haladják meg az ez évit. A költségvetés hiánya 4,5 milliárd forint. A hiány a gyarapodó bevételek ellenére azért nem csökkent, mivel az életszínvonal megőrzésében, az életkörülmények javításában növekednek a költségvetés kötelezettségei. A terv céljait előreláthatóan továbbra is nehéz, egyes vonatkozásokban még nehezedő külgazdasági feltételek között kell teljesíteni. Ezért elengedhetetlen, hogy a vállalatok reálisan érzékeljék a piaci feltételeket, követelményeket, hogy anyagi ,előnyök kísérjék a gazdaságos, és hátrányok a nem gazdaságos tevékenységet. Az 1980-iban bevezetett szabályozók erre egészükben alkalmasak, és ezért a pénzügyi szabályozókat nem módosítjuk általánosan. Elsősorban az átmeneti támogatások, mentességek — esetenként elvonások — korábban is szándékolt csökkentését, tehát a szabályozás normativitásának erősítését szorgalmazzuk. Ezzel a növekvő társadalmi közkiadásoknak is biztosabb fedezetet teremtünk. Az 1981. évi eredményes gazdálkodás egyik legfontosabb előfeltétele az ármechanizmus következetesebb működtetése. A Parlamenti beszélgetés a megye új képviselőivel Az Országház folyosóján a képviselők kisebb csoportokban beszélgettek. Legtöbben azt ragadták ki Faluvégi Lajos előadói beszédéből, hogy a VI. ötéves terv nem a látványos fejlesztés, hanem a realitások tervidőszaka lesz. Bács-Kiskun megye képviselői közül most azokat kerestem, akiket a nyáron első ízben választottak az ország törvényhozó‘testületébe. Elsőként Jeneiné Hegedűs Zsuzsanna képviselőt, a Halasi Kötöttárugyár szakoktatóját szólítottam meg. — A, Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal' elnöké beszédében külön hangsúlyozta, hogy sok múlik azon, mennyire tudják kihasználni a termelési lehetőségeket az olyan megvalósult nagyberuházásokon, mint többek között a Halasi Kötöttárugyár. Mi erről a véleménye? — Korábban Sok millió forintos veszteséggel pusmeÉ a gyár- örömmel mondhatom, ■ hogy ebben a félévben már utolértük magunkat, s nincs veszteségünk. Azelőtt a vásárló a gyenge minőség miatt rögtön j- észrevette, hogy nálunk készült kötöttárut vett. Most mór nem tud ilyen különbséget tenni. Jövőre a nyereséges termelést, a minőség további javítását tűztük célul. A kereskedelem állandóan a legújabb divat szerinti árucikkeket kéri tőlünk, s mi ennek az' igénynek a legmesszebbmenőkig eleget akarunk tenni. Természetesen ehhez folyamatosan növelni kell a szakmai hozzáértést. Jómagam szakoktató vagyok a gyárban. Az elsőévesektől a végzősökig kilencven ipari szakmunkástanulóval foglalkozunk, Ez az összlétszámnak csaknem tíz százaléka. A fiatalokat minden gépen megtanítjuk dolgozni, és a speciális műveletek elvégzésére is kiképezzük őket. A környező községekben lévő leányvállalataink szakmai utánpótlását is közülük oldjuk meg. Úgy érzem ezáltal is igyekszünk eleget tenni a VI. ötéves tervben velünk szemben támasztott követelményeknek. Béleczki József képviselő, a keceli Szölőfüft Szakszövetkezet vezetőségi, tagja; Tőle a mezőgazdasági termelés fejlesztésé iránt érdeklődtem. — Ami azt illeti, nem kényeztetett el bennükét az időjárás — kezdte válaszát. — Elmondhatom azokban, hogy választókerületemben á parasztság igen sikeres erőfeszítéseket tett és tesz még most is azért, hogy minden betakarítható termést megmentsen. A legutóbbi országgyűlési ülésszakon a háztáji termelés támogatásáról, fejlesztéséről is szó volt. Lényegében- ezt megerősíti a VI. ötéves tervről szóló törvény- javaslat is. Szakszövetkezetünkben az idén a .meggy- és a szőlő- termelés fejlesztésére az idén 70 hektár tagi nagyüzemi telepítést végeztünk el. Jövőre ennél is többet kívánunk eltelepíteni. Célkitűzésünk a 800 hektár közös nagyüzemi és 400 hektár tagi nagyüzemi új telepítést megvalósítani a VI. ötéves terv első felében. Emellett sikerrel szorgalmazzuk a kisállattenyésztő — liba, kacsa, nyúl, sertés stb. — társulások fejlesztését is. A szarvasmarhante- nyésztés bővítésére a régi istállók újbóli igénybevételére készülünk, ily módon nem lesz szükség nagy beruházásokra azért, hogy új férőhelyeket létesítsünk. Bognár József, a parlament terv- és költségvetési bizottságának elnöke előterjesztésében szólt arról, hogy az országgyűlés tíz állandó bizottsága tárgyalta meg a VI. ötéves tervet. A benyújtott törvényjavaslathoz a bizottságokban három Bács-Kiskun megyei képviselő — Nyers Rezső, dr. Gajdó esi István, Herényi József — is fűzött észrevételt és tett javaslatot, amelyeket beépítettek a tervtörvénybe. A szünetben Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter odament Kerényi Józsefhez, s mosolyogva gratulált neki. Ezt követően kérdeztem meg. milyen javaslatát fogadták el építész képviselőnknek. — Eddig az építőiparban, illetve a városépítés területén kizárólag a beruházó, a tervező és a kivitelező felelősségét fogalmazták meg a rendeletek — mondotta többek között Kerényi József. — Javaslatom lényege az volt, hogy ezek együttműködését javítani kell, emellett azonban a többi, a beruházások sorsát meghatározó szervezetek, hatóságok felelősségét is meg kell világosan fogalmazni. Vagyis a döntéstől a kivitelezés befejezéséig mindennek legyen felelős gazdája. Arra 'is felhívtam a figyelmet, hogy a gazdaságosság, illetve takarékosság ürügyén ne építsünk silány, gyengébb használati értékű létesítményeket. Nem áltakarékosságra, hanem ésszerű gazdaságosságra van szükség. A törvényjavaslat utal arra, hogy művelődési épületek felújításánál arra kell törekedni, hogy a jövőben több célúan lehessen azokat hasznosítani. A magam részéről javasoltam, hogy az új, ilyen jellegű létesítményeket már eleve így építsük. N. O.
