Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-29 / 280. szám

1980. november 29. • PETŐFI NÉPE • 3 MONDJA MEG ŐSZINTÉN. Milyen a közérzete? Két hete indult olvasói fórumrovatunk mai kérése-kérdé- se: mondja meg őszintén milyen a munkahelyi közérzete. Brunner Sándor, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szan- ki üzennének gépészeti csoportve­zetője: — Nekem spéciéi kifo­gástalan. De nem volt min­dig az. Itt a csoportban, ugye, a mű­helyben sok szakma fut ösz- sze, ami csak szükséges az üzemi gépésze­ti karbantar­táshoz. Nem­rég például Uzemegységi szin­ten is napirenden szerepelt a munkaidőkérdés. Mert nálunk túlnyomórészt kétéltű emberek dolgoznak; tehát bejárók, tanyá­ról, más falvakból, ahol közben gazdálkodással, meg állattartás­sal is foglalkoznak. És erre vala­ki, hogy valakik eltalálták, hogy ne reggel 6 órára, hanem nyolc­ra járjunk. Energiatakarékosság­ra, ilyesmire hivatkoztak, kide­rült azonban, hogy egész más volt az indíték: az olajos szakiknak, akik zömmel a Dunántúlról tele­pültek ide Halasra, Majsára, nem snnakkolt a koránkelés, mert dél­után aztán nem tudtak mit kez­deni magukkal. No,, akkor a szakszervezethez fordultunk a panaszunkkal, job­ban mondva hát a kollektiv szer­ződésre hivatkoztunk, mert az abban foglaltakat akarták meg­másítani, önkényesen. De hiába. Hogy miért, nem tudom, biztos nekik is a másik időbeosztás lett volna kényelmesebb. Nem volt mit tenni, küldtünk egy levelet a tévének, százvalahány aláírással. Erre oszt’ kijött a Tóth Judit, né- hányunkkal elbeszélgetett, velem is, méghozzá az üzemvezető je­lenlétében, és olyan megállapo­dásra jutottunk, hogy a főnök személyesen vizsgálja ki az ügyet és ... hát szóval megpróbálják teljesíteni a kérésünket. A végén aztán összehívtak bennünket, csoportvezetőket, ott ismét elsír­tuk a bánatunkat, amit nagy hu­zavona után mégiscsak megértet­tek és maradt minden a régiben. Hát ez az ügy rendkívül befo­lyásolta a közérzetünket, az enyé­met is, mivel én voltam a fő szó­vivő. Azóta sem éreztük ennek az összetűzésnek az utóhatását, de nem is szeretnénk. Úgyhogy az állandó anyaghiányon, szakember- hiányon kívül nincs is más hiba, megy a verkli. Egyébként melóst — például engem — is hívtak már meg vezetőségi értekezletre... Hát mi közöm nekem ahhoz? örültem, igaz, de ... hát csak hallgattam, mint az a bizonyos a fűben. Hát mégis...! Ez már azért sok egy kicsit a demokrá­ciából ... Pap p József, Jászszentlászló község Tanácsának elnöke: — Milyen? Semmilyen. Ügy vagyok én ezzel, hogy ál­talában akkor veszem észre a közérzete­met, ha valami nem stimmel. Ha minden oké, nincs közér­zet. Es nálam —s nálunk! — most minden oké. De tényleg. Két éve válasz­tottak erre a posztra és olyan si­kerélményekben volt már részem, hogy nyugodtan kijelenthetem: jól vagyok. Tudom: egy tanács­elnök mindennapi kis örömeihez elsősorban pénz szükséges, de az elképzeléseim megvalósításához számomra sokkal fontosabb az emberek bizalma, támogatása. Hát mi — mármint a lakosság — két év alatt megcsináltunk hét és félezer négyzetméter járdát. Nagyképű dolog ez, de azért még­is ... Vagy a víz. Évek óta vajúdó dolog: három utcába nem tudtunk ivóvizet adni. Tavaly meg az idén végre sikerült. Két falugyűlésen vettem részt eddig és hallottam miket beszéltek az emberek ... Megépülj: ugye 5051 folyóméternyi gázvezeték a községben és ezt most úgy emlegetik, mint a vi­lág mittudomén hányadik csodá­ját... Szóval ennek mindnek utána kellet járni. És — ahogy ez már lenni szokott — mindenütt zárt ajtókat találtunk. Amikor aztán ezek az ajtók kezdtek sorban megnyílni — az yolt az igazi si­kerélmény. Mi kérem, sem az ötödik, sem a hatodik ötéves terv országos földgázfejlesztési név­jegyzékében nem szerepeltünk. Utólag kellett fölvenni bennün­ket. Ahhoz ugyanis, hogy két százalékos OTP-hitelt kaphas­sunk, az országos energiagazdál­kodási hatóságnak valahogy be kellett suszterolni a falunkat. És ez ’79 végén meg is történt. t Olyan hangok is voltak, hogy az isten verje meg ezt a tanács­elnököt, föl akarja robbantani a falut... ? Hát a fejlődésnek min­dig vannak kerékkötői. Apámtól is azt kérdezték a pedagógusok 1958-ban, mikor a volt temető helyén akarta megfúratni az új vízmű kútjait, hogy tán a holtak hasából isszuk ezután a vizet. Mit lehet az ilyen beszédre monda­ni? Megépült a vízmű, oda, mert az volt a legalkalmasabb terület, és azóta minden lakásban van víz és milyen jó hogy van. Huszonöt éve lakom itt, az apám 63-ig volt Szentlászló ta­nácselnöke. A helyismeretem tö­kéletes, a tsz-ben dolgoztam, mint agronómus, mindenkit névről, sze­mély szerint ismerek. Két eszten­dő rövid idő ahhoz, hogy minden nehézséggel találkozzam. Előfor­dul, hogy nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretném, olyan­kor bosszankodom egy sort, de ezeket azért át lehet, át kell hi­dalni, tehát olyan nagy-nagy csa­lódás még nem ért. Szerintem, ha jó vezető akar lenni valaki, végig kell járnia bizonyos szamárlétrát. Nem is annyira a hivatali beosz­tásokra, inkább az életre értem én ezt... Tóth Ferencné, / a Habselyem Kötöttárugyár soltvadkerti telepé­nek betanított varrónője: — A pénzen múlik az ember jókedve. Ügy értem: ha van bőven munka, amit a vállalat megfizet. Meg persze, ha jó a gépem és tudok haladni. Mert sokszor hóna­pokig kifogás­talan, máskor meg ki sem ér a faluból a szerelő, megint rossz. Az a baj, hogy én nem nagyon értek hozzá; kipucolom, megola­jozom, előírás szerint, de a kisebb javításokat, azt már nem, azt a telepvezetőnk, az Erzsiké szok­ta ... Van úgy, hogy köpenyszabványt — mert mi itt köpenyeket var­runk —, szóval szabványt is ke­veset kapunk, tehát a központi, a budapesti anyagellátáson is sok múlik. Vagy: jön ugyan a szab­vány, de nincs hozzá kellék. No, ez már... ez már olyan fejetlen­ség-féle, azt hisZem... A másik akadály, hogy a nyári—őszi me­zőgazdasági kampánymunkák ide­jén nemigen számíthatunk a be­dolgozókra. És hát a mi munkánk tőlük függ, ml az ő darabjaikat fejezzük be, csináljuk készre. Valami rendelet miatt csak de­cemberben és januárban lehet ki­adni a szabadságot; pedig hát.. nem tudom, de sokkal okosabb lenne ilyentájt, a szüretre, vagy a kukorioatörésre ... Ha meg nem bírják a bedolgozók, küldhetné­nek mindig olyan varrnivalót, amivel ugyanúgy tudunk keresni. Ez most, mondjuk, nem érvényes, de az idén bizony elég rosszul álltunk. Például volt egy nagyon vacak széria, ilyen rollnis mun­kaköpeny, sok apró varrattal; semmire se mentünk vele. Ami­kor hosszan meg tudjuk nyom­ni, az a jó nekünk is és hát ezek­nek a nagy teljesítményű, erős gépeknek is. Hát csak ennyi a bajunk, most alaposan kipanaszkodtam magam, ugye? Amúgy kijövünk ám mi egymással szépen ... Lejegyezte: Kutast Ferenc MÜVÉSZTELEPI TÁRLAT Az idei nyáron negyedik alkalommal vett részt a tiszakécskei mű­vésztelep tizenegy törzstagja a hagyományossá váló Tisza-parti közös munkában. Festmény-, grafika-, szobor- és kerámiatermésüket egy hónapig láthatják az érdeklődők a művelődési központ kiállításán. A tárlatot Angyal János gimnáziumi igazgató ma nyitja meg 18 órai kezdettel. TANÁCSÜLÉS KALOCSÁN ■ ■ Összefogással a gyermekek egészségéért Az elmúlt esztendőben folytatott tevékenységéről számolt be Kalocsa város Tanácsának csütörtökön megtartott ülésén a végrehajtó bizottság. Ismertették a testület tagjaival a ta­nács, illetve a végrehajtó bizottság jövő évi munkatervét és sor került a módosított tanácsrendelet egységes szövegének ismertetésére, amely a város tanácsának, a tanácsi szervek­nek szervezeti és működési szabályzatát foglalja magában. Ösztönző jogszabályok a lakásgazdálkodás, az építési feltételek fejlesztésére A tanácsülés napirendjén sze­repelt a városi—járási főorvos, dr. Városi Zsuzsanna tájékoztató­ja, az egészségügyi intézmények munkájának arról a részéről, ame­lyet a gyermekek egészségének, védelmében fejtenek ki. Ennek a tevékenységnek a jelentőségét megnöveli az a tény, hogy a gyermekek többsége közösségben nevelkedik, például a 3—6, éves gyerekek 90 százaléka óvodás. Sajnos ezzel együtt növekszik a betegségek terjedésének lehetősé­ge is. Éppen ezért kap minden­eddiginél nagyobb súlyt a meg­előző egészségügyi ellátás. A gyermekek egészségügyi gon­dozása lényegében már születésük előtt megkezdődik. A leendő édesanyák az anya- és csecsemő- védelmi hálózat intézményeiben orvosi ellátást, életmódjuk kiala­kításához tanácsokat kapnak. Lé­nyeges ez, hiszen a gyermekek ké­sőbbi egészségi állapotát, ellen- állóképességét nagymértékben meghatározzák a születési körül­mények. Kalocsán hetente két alkalom­mal gyermekgyógyász szakorvos fogadja a tanácsadásra érkező kismamákat. Az elmúlt esztendő­ben 3200 csecsemő fordult meg a rendeléseken, s a körzeti védőnők pedig közel ötezer alkalommal tettek látogatást a kisgyermek otthonában, hogy figyelemmel kí­sérhessék fejlődését. A védőoltásokat idejében meg­kapják a gyerekek. Eltűntek a legsúlyosabb fertőző betegségek, ugyanakkor a megelőző orvosi te­vékenységet a gyermekkori beteg­ségek idejében való felismerésére kell kiterjeszteni. Tavaly például hatezer kisgyermek vizeletét vizs­gálták meg, s 168 esetben talál­tak kóros eltérést. Az iskolás ko­rúak szűrővizsgálata során 90 gye­reknél állapítottak meg, magas vérnyomást, gondozásba vételük­ről, gyógyításukról azonnal gon­doskodtak. Hasonlóan nagy je­lentőségű a vérszegénység, a fej­lődési rendellenességek, a csípő­ficam idejében való felismerése, a gyógyítás megkezdése. Gondokról is esett szó: főként az óvodások orvosi ellátásának tö­kéletesítéséről. Az egészségügyi szolgálatok minden erőfeszítés el­lenére sem tudnak teljes mérték­ben eleget tenni a kívánalmak­nak. Éppen ezért a társadalmi együttműködésre. összefogásra van szükség, hogy a gyermekek az egészséges fejlődéshez minden se­gítséget megkapjanak. N. M. A Minisztertanács, akárcsak 1976-ban, most ismét áttekintette a legfontosabb lakásügyi jogszabá­lyokat és megállapította, hogy alapvetően továbbra is alkalmasak szabályozó szerepük betöltésére. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt is megmutatták, hogy egyes részletek kiegészítése, módosítá­sa jobban szolgálhatja a lakásgon­dok megoldását. Ezért az építés­ügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter előterjesz­tése alapján — figyelembe véve más tárcák, a tanácsok és a tár­sadalmi szervezetek javaslatait — döntött a kormány a lakásügyi- jogszabályok korszerűsítéséről. Az új szabályozások kedvezőbb feltételeket teremtenek a tanácsi elosztású lakásalap jobb kihasz­nálására, a lakásgazdálkodás fej­lesztésére. A központilag kiadott módosítások és ágazati irányelvek szerint a jövő év első felében a tanácsok is felülvizsgálják és ki­egészítik saját lakásügyi rendel­kezéseiket. Fontos követelmény, hogy a tanácsok előtérbe helyez­zék a szervezett lakáscserét. Ezért szükséges, hogy az új és a meg­üresedő lakásoknak egy részéből — amit tanácsi rendelettel hatá­roznak meg — lakáscserealapot hozzanak létre. Lehetőleg olyan igénylők kapjanak lakást, akik maguk is szabaddá teszik addigi otthonukat. Ezt a lehetőséget nö­velik a módosított jogszabályok az anyagi érdekeltség bővítésével, mert aki a tanács javára lemond lakásáról — például összeköltözés esetén —, térítésként megkapja a lakás-használatbavételi díj há­romszorosát, aki pedig a nagyobb helyett kisebb lakást kér, a díj kétszeresére tarthat igényt. A cserét ösztönzi a gyorsabb ügy­intézés is, mert a névjegyzéken kívül, soron kívül foglalkozhatnak az ilyen kérelmek teljesítésével. Az állami bérlakások építésé­nek hozzájárulásaként fizetendő lakás-használatbavételi díj ösz- szege indokolatlanul elmaradt a lakásellátás többi formájának la­kossági terheitől. Az, építési költ­ségeknek jelenleg mindössze 5—6 százaléka. Az eredeti arányok visszaállítása indokolja azt, hogy az új rendelkezésnek megfelelő­en 1981. július 1-től használatba­vételi díjat átlagosan kétszeresére növelik. Ennek megállapítását azonban a korábbinál jobban dif­ferenciálják. A szociálpolitikai kedvezményeket továbbra is érvé­nyesítik, az összkomfortos és kom­fortos lakások esetében pedig öt év helyett, tízéves részletfizetést engedélyezhet a tanács. A kormány arányosabbá teszi a lakásépítési terhek megosztását az állam és a lakosság között és az egyes építési formákban. Így a jövő év július 1-ével lép hatály­ba például az a módosítás, amely szerint a tanácsi értékesítésű la­kások vásárlásánál ugyanolyan magas kedvezményt, állami támo­gatást kapnak a leendő tulajdo­nosok, mint a munkáslakás­építésnél. Ezzel tehát egységesí­tik az állami támogatást, ami a tervezést is egyszerűsíti. A szoci­álpolitikai kedvezményeket to­vábbra is fenntartják és az állami támogatás összegével együtt le­vonják a lakás árából. Az így megmaradt összegnek azonban a korábbi 12 helyett, csupán 10 szá­zalékát kell befizetnie készpénz­ben a leendő tulajdonosnak. A fiatal házasok és a több gyer­mekes családok részére — ha ké­rik — az első öt évben további 10—10 százalékkal csökkenthető a kölcsöntörlesztés havi összege. Üj megoldás, hogy a fiatalok, a lakás megszerzéséhez szükséges készpénzbefizetés összegére is kölcsönt kérhetnek. A lakásügyi rendeletek korsze­rűsítésével együtt most került sor az otthon-házak — nyugdíja­sok háza, garzonház, szobabérlők háza — lakásainak, lakóegységei­nek az általánostól eltérő országos jogi szabályozására, ami részlete­sen meghatározza rendeltetésüket, a lakások és a lakóegységek ki­utalásának és a bérleti jogvi­szony folytatásának rendjét. To­vábbá a módosított jogszabályok különböző kedvezményekkel ösz­tönöznek arra, hogy a téli tartóz­kodásra alkalmas üdülőknek mi­nél nagyobb részét hasznosítsák állandó vagy átmeneti lakásként. POLITIKAI KÖNYVHETEK Afganisztán gyújtópontban Halász György újságíró Afganisztán gyújtópontban című könyve azokhoz a Kossuth-kötetekhez tartozik, amelyeket elkerült a nyomdai átfutás hosszúsága. Igen, vannak már ilyen kiadványok. De az örömünk ne legyen túlzott! Még akkor sem, ha ezt vívmánynak tartjuk. A találó című magyar könyv egy-két hónap alatt népszerű olvasmány lett. Olyannyira, hogy a szerző Hajóson vett ma­gának néhány példányt: legyen belőlük a keze ügyében, ha jóbarát, vagy külföldi kolléga érkezik. A Duna-parti köz­ségbe pedig úgy vetődött el a keleti országok utazója, hogy író—olvasó találkozóra hívták a helyi művelődési házba. Halász György csaknem kétórás, színes diavetítéssel kísért élménybeszámolót tartott itt, válaszolt a kérdésekre és dedi­kálta a könyvét. Mint bebizonyosodott, a nemzetiségi, val­lási és néhány más probléma megítélésénél jobb az asztal­fiókban hagyni európai fogalmainkat. Mire kíváncsi az ember Afga­nisztánnal kapcsolatban? Először is szeretne többet tudni a napi híreknél, érdeklik az összefüggé­sek, foglalkoztatta és foglalkoz­tatja az olimpiai bojkott ürügyé­nek háttere. Külön-külön vála­szolnak az újságcikkek, nem hiányzik közülük az elemzés sem. Csupán néhány emlékeztető cím a Magyarország idei évfolyamá­ból: Az új kormány, április és szeptember, szovjet segítség. Az­tán következett az Afganisztán- dosszié a feszült vitákról, az ENSZ-közgyűlés szavazásáról, a piaci intézkedésekről. A televízió a moszkvai dokumentum stúdió­filmjét sugározta augusztusban a szövetkezeteket létrehozó és az analfabétizmust megszüntető erő­feszítésekről. S a napilapok be­számolóiról még nem is esett szó! Jócskán van tehát olyan in­formáció, amelyek történelmi, földrajzi és társadalmi közegük­ben válnak világossá. Például a szovjet segítséggel összefüggésben nem árt emlékezni a két nép ha­gyományos barátságára. Amanul- lah, az ország emírje az 1919. április 7-én Leninnek és Kali- nyinnak küldött levelében „ha­laszthatatlan szükségszerűség­nek” ; minősítette a szovjet—afgán barátsági szerződést. Miután ezt aláírták, megnemtámadási és semlegességi szerződés követke­zett 1926-ban, az évtizedek során erősödött az együttműködés, és több száz millió rubeles hitelek is segítették a. talpraállást. „Milyen forradalom győzött vé­gül is Afganisztánban 1978. ápri­lis 27-én?" — teszi fel a kérdést a szerző. Babrak Karmai válasza: demokratikus és nemzeti jellegű, antiimperialisla irányzatú. Majd „Afganisztán történelmének viha­ros krónikájában 1979. december 27-én új fejezet nyílt. Ahogy Ka­bulban mondják: megkezdődött az áprilisi forradalom második szakasza... az államhatalom a városi és falusi dolgozóké. E ha­talom a minden haladó, demok­ratikus és hazafias erő képvise­lőit összefogó széles nemzeti frontra támaszkodik. Az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt vezeti a harcot az igazságos, sza­bad és kizsákmányolástól mentes társadalom megteremtéséért. Az alapelvek értelmében erőfeszíté­seket tesznek a feudális elmara­dottság, a munkanélküliség, az írástudatlanság, a nyomor felszá­molására, a lakosság jólétének és kulturális színvonalának emelé­sére." ■ Elvontabb módon így lehetne összefoglalni a végbemenő folya­matot. Gromiko szovjet kül­ügyminiszter kijelentette: „Az afgán nép nincs egyedül harcá­ban. Mellette van az egész világ minden haladó és békeszerető ere­jének rokonszenve, a szocialista közösség országainak, köztük a Szovjetuniónak nemzetközi szoli­daritása. Ezekkel az erőkkel szá­molniuk kell az Afganisztán el­leni agresszió szervezőinek és ösztönzőinek.” Halász György leírásai érzékle­tesek. Így jelennek meg a jelleg­zetes árucikkek, a keleti kereske­delmet is méltósággal űző ősla­kók, az építészeti, éghajlati és természeti sajátosságok. Bár Af­ganisztán az évi 140 dollárra be­csült egy főre jutó nemzeti jö­vedelmével szegény ország, a vég­letek sokkal tompítóttabbak, mint Indiában, vagy a szomszédos Pa­kisztánban. Ami pedig a lehető­ségek egy részét illeti. Jevgenyij Altrinjuk szovjet geológus meg­jegyezte: „A föld alatt megtalál­• A szerző. Halász György dedi­kál. (Fotó: Rádi György) ható az egész Mengyelejev-táblá- zat." A rézlelőhelyeknek például messze földön nincs párjuk. Eddig, és még tovább ível an­nak az országnak a sorsa, ahol az időszámításunk előtti hatodik században Zarathustra, a perzsa vallás legendás alapítója élt. A forradalmi változásokat és előz­ményeket láttató könyv olvasása után nyilvánvalóbbak az utóbbi hetek híradásai és Babrak Kar­mai taskenti és moszkva> láto­gatásáról, majd kabuli nyilatko­zatáról, miszerint készen állnak a politikai rendezésre szomszédaik­kal. Rácz Pál nagykövet az ENSZ közgyűlésén mutatott rá: hazánk lehetőséget lát arra, hogy „folytatódjék az áprilisi fordulat által megkezdett folyamat”. Az Esti Hírlapban megjelent leg­utóbbi, A kabuli hirbörze című cikk pedig arra utal, hogy az Af­ganisztánt gyújtópontban ábrá­zoló kötet szerzője nem hagyott fel az események hivatása sze­rinti elemzésével. Úgy hírlik, hogy a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége Kecskeméten is megrendezi a ha­jósihoz hasonló író—olvasó talál­kozót. Erre az alkalomra ötven példányt tartalékolt a frissen megjelent könyvből. H. F. Űjabb kiegészítések intézked­nek a bérleti jogviszony folytató, sáról. a társbérletekről és a meg­üresedő bérlakások felhasználásá­ról is. Egyúttal teljes körűvé tet­ték azt a majdnem négy évvel ezelőtt megjelent jogszabályt is. amely megszüntette az állami tel­kek értékesítését. így a jövő év­től már a hagyományos családi há­zak építői is csak tartós haszná­latra kaphatnak állami telkeket. Az új szabályozások; illetve végrehajtási utasítások rövidesen megjelennek. (MTI) Dokumentumok a MTESZ történetéből Megjelent a műszaki ér­telmiség három évtizedes harca a Szocialista Magyar- országért című dokumen­tum-gyűjtemény második kötete, amely 1948-tól 1978- ig mutatja be a magyar mű­szaki értelmiség szerepét ha­zánk társadalmi fejlődésében. A MTESZ gondozásában föl. dolgozott anyag első része már tavaly eljutott az olvasók kezébe, s a népi demokratikus forradalom műszaki értelmiségi rétegének szerepét addig még nem publikált levéltári iratokkal mutatta be. A napokban elkészült újabb gyűj­temény a MTESZ 1948.' június 28—29-i alakuló kongresszusának jegyzőkönyvével kezdődik. Az ak­kor és a későbbi közgyűléseken elhangzott beszédek és hozzászó­lások tükrözik az ötvenes évek tár­sadalmi, politikai „ életében a MTESZ helyét, majd a közreadott dokumentumok érzékeltetik az MSZMP szövetségi politikájában a műszáki értelmiség megváltozott szerepét. A dokumentumok sorát Lázár György miniszterelnök be­széde zárja, aki a MTESZ 30 év­fordulója alkalmából értékelte a műszaki értelmiség tevékenységét. A kötetet, akárcsak az előzőt. Né­meth. József kandidátus szerkesz­tette és látta el bevezetővel. A harmadik kötet a MTESZ történetét dolgozza fel; ennek megjelenését 1981 végére terve­zik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom