Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-29 / 280. szám

I • PETŐFI NÉPE • 1989. november 89. JÚLIUSRA KEDVEZŐEN ALAKUL Az ipar rendelésállományának évközi változásai Az ipari termékek iránti' keresletet tükröző rendelésállo­mány a korábbi években általában megbízhatóan jelezte a várható fejlődés főbb jellemzőit. Az idén, mint az előrelát­ható volt, a gazdasági szabályozók módosításának hatása a megrendelések alakulásában is érzékelhetővé vált. Ráadásul az új termelői árak kialakítása meglehetősen elhúzódott. Ez­zel hozható összefüggésbe az is, hogy a vállalatok óvakodnak hosszabb távú szerződéseket kötni. A termelés folyamatossá­gának követelményét figyelembe véve, sok helyütt folyt gyártás olyan szerződésekre alapozva, amelyekben még nem volt véglegesítve sem az egyes felhasználandó anyagok, sem a készülő termékek ára. Gyakori volt az olyan kiszállítás, amelyet a számlázás csak jóval később követett. Emiatt az év eleji rendelésállomány adataiból csak a szokásosnál óva­tosabban lehetett következtetni, megbízhatóbb képet pedig csak a második, illetve a harmadik negyedévi megrendelé­sek tükröznek. A visszafogottság főként a gépiparban, a belföldi megren­deléseknél mutatkozott. Ily módon az előző évinél mérsékel­tebb értékesítési tervek rendelésállománnyal való alátá­masztása is csak a harmadik negyedévben következett be. A kereslet alakulása A megfigyelt iparvállalatoknál az éves összes megrendelés végül is meghaladta a 4,4 milliárd fo­rintot, ami alig kevesebb, mint az egy évvel korábbi. Ezen belül jelentős különbség mutatkozott az egyes ágazatok között: a be­ruházási korlátozások hatására 16 százalékkal esett vissza a gép­ipar rendelésállománya, ugyan­akkor másfélszeresére nőtt a könnyűiparé. Az év eleji állapothoz képest a negyedévről-negyedévre jelen­tősen módosuló megrendelések már tükrözik a szabályozó mó­dosításokra, főleg az ármechaniz­mus bizonytalanságaira óvatosan reagáló vállalati magatartást. Az éves összes rendelésállomány tu­lajdonképpen csak a harmadik negyedévben stabilizálódott. Az árstop április elsejei feloldása he­lyenként zavart okozott a válla­lati kalkulációban, ezért a ko­rábbi éveknél visszafogottabban rendeltek. A bizonytalanság me­net közben mérséklődött, így a vállalatok éves összes rendelés- állománya az év eleji 4,4 milliárd forinttal szemben júliusban már elérte az 5,2 milliárd- ' fofHritot. Ennek csaknem ' kétharmadát a gépipar megrendeléséi képezték. Az ipar külkereskedelmi érté­kesítése igen eltérően alakult. Az év elején a megrendelések meg­haladták a másfél milliárd fo­rintot. ami hat százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. A (10.) A főpostán hoisszú sor áll az ablak előtt. Miközben topogva haladunk előre, azon gondolko­zom. amiről Annával beszél­gettünk. Mert — azt ne is mond­jam — a kaputelefon témája ez­zel még nem zárult le, hogy ná­lunk járt Bálint. Hogy végül is miért tartja rossznak Anna a kaputelefont, erről úgy győződ­tem meg, hogy szinte restelked­tem is. Egyik este táskámban az otthon elvégzendő munka papír­jaival, másik kezemben a tejjel, kenyérrel, felvágottal, cigarettá­val, miegymással teli nylonsza- tyorral érkeztem a kapuhoz. Ha már itt van ez a kaputelefon, felszólhatnék, hogy megjöttem. Igen ám, de tele van mind a két kezem. S ebben a pillanatban felismertem, hogyan lehet az, hogy működik, mégis rossz. Hát. igen. Reggel munkába megyünk, este rendszerint útba ejtve a boltot, a vacsoráravalóval, szó­val általában lefoglalt két kézzel. Ha ilyenkor volna még egy har­madik keze az embernek, akkor megnyomná vele a kaputelefon gombját, és felszólhatna a lakás­ba. De mivel csak két kezem van. előbb le kellene tennem legalább az egyik csomagot, s ezek a ma divatos nylonszatyrok erre nem alkalmasak. Éppen az a jó bennük, hogy napközben el­férnek az irattáskában, este pe­dig bele lehet pakolni. Anna is pontosan így lehet ezzel. A hét hat napján — mivel nincs há­rom keze — egyszerűbb számá­ra, ha még kettőt lép, 1 inkább a lift gombját nyomta meg, egy perc és a lukasban van. Leját­szottam magamban a jelenetet. Hogy is-mondjam? Nem akaród- zik használni a kaputelefonnt. No és vasárnap? Vasárnap nincs tele a két kezünk, de nem is na­nem rubel elszámolású export- orientált szabályozás hatása mu­tatkozik meg abban, hogy a tő­kés export rendelésállománya ek­kor még majdnem 12 százalékkal meghaladta az 1979. évit. Július­ra azonban ez némileg csökkent, az előző év azonos időszakához képest pedig több mint 14 szá­zalékkal visszaesett. Ezzel szem­ben a rubel elszámolású külföldi megrendelések — amelyek év ele­jén még csak két százalékkal ha­ladták meg az egy évvel koráb­bit — júliusban már tíz száza­lékkal volt több, végül is az ösz- szes külkereskedelmi rendelés az év eleji másfél milliárd forintról júliusra 1,7 milliárdra nőtt. A belföldi kereslet az év ele­jén öt százalékkal maradt el az egy évvel ezelőttitől, viszont ezen belül a nagy- és kiskereskedele­mé több mint egytizedével emel­kedett. Az ekkor még csak 2,6 milliárd forintos belföldi rende­lésállomány júliusra 3,4 milliárd­ra emelkedett, ez azonban így is egytizedével kevesebb az egy év­vel korábbinál. Az adatok szerint tehát a külkereskedelmi rendelé­sek valamelyest, a belföldiek pe­dig uerőteljesen_csökkentek az 1919.’ evdnez képest. • A értékesítési lehetőségek javulása Az április harmadiki állapot szerint a megfigyelt vállalatok éves értékesítési tervének kilenc gyón van szükség a kaputelefon­ra. Végre együtt lehet a család. Értem f már Annái. Bármilyen furcsa, a kaputelefon azért rossz, mert „nagyon is jó”. Az, aki be­építette, nem számolt vele, hogy miként fogunk élni a lakásban. Feltételezte, hogy a gomb nyo­mására a kezünk szabad lesz. Ugyanez van a lifttel is persze. Szabad lenne a két kezünk, ha nem kellene annyi mindent ci­pelni. Ha a boltban megrendelt árut házhoz szállítanák.. Van is ilyen szolgálat, csakhogy a bolt’ is, hogy úgy mondjam, munka­időben dolgozik. Tehát akkor szállítanának, amikor mi dolgo­zunk. Nyolctól ötig. Ugyanígy van a posta is: a postás hozza a levelet, ajánlottat, senki sincs otthon, tehát visszaviszi, otthon hagy egy értesítést. így tehát munkaidő után, amikor otthon minderről értesülök, még külön elmehetek oda is. Mert a postás is munkaidőben dolgozik. S hogy a mai családoknál nincsen nagy­mama, nagypapa, rokon, aki ott­hon volna, ez érdekel-e valakit? Mintha a régi életszerkezet ké­zenfekvő igazságai alapján ké­szülnének a tervek, csak azzal nem számolnak, hogy az életfor­mának az emberi oldala is meg­változik ám közben. Ha a postás este hattól tízig dolgozna, min­denkit otthon találna. Reggel nyolctól délig a hivatalokba hordhatná a küldeményeket, mert ott akkor vannak, vagyunk ott, mint bármely munkahelyen. Eltűnődöm. A postás dél és hat elintézi’ mindazt a személyes tennivalóját, amihez így nem jut hozzá, ö is négyig, ötig dolgozik. S aztán? Futhat velünk tolongani, vacsorát’ vásá­rolni. Ezen gondolkodom, s bár az egésznek nem tulajdonítok túl százalékára nem volt megren­delés. Igaz, a gépiparban a ren­delésállomány egy százalékkal meghaladta az értékesítési tervet, a könnyűiparban viszont a ter­melési előirányzat egynegyed ré­szére nem volt vásárlási fedezet. Júliusra a helyzet jelentősen ja­vult, sőt az állami ipar egészé­ben a rendelésállomány közel há­rom százalékkal haladta meg az értékesítési tervet. Az iparon be-' Ulii arány a gépiparban 108 szá­zalékos, a könnyűiparban pedig csak 94 százalékos. A két ágazat közötti jelentős eltérésben köz­rejátszik az a tény, hogy a gép­ipari szerződéskötések többnyire hosszú átfutási idejűek, s ezért az idei rendelésállomány java­részt még az előző évben körvo­nalazódott, s inkább utólagos kor­rekciók voltak tapasztalhatók. A restriktiv beruházási politika azonban érezteti hatását a mér­sékelt gépipari értékesítési ter­vekben is. Áprilistól júliusig Az értékesítési tervek rendelés- állománnyal való fedezettsége igen differenciált. Az április har­madiki állapot szerint rubel vi­szonylatban a megrendelések nyolc százalékkal haladták meg az értékesítési terveket, ugyan­akkor tőkés relációban 20 száza­lékos rendeléshiány mutatkozott. Belföldi viszonylatban is a nagy- és kiskereskedelem részére tör­ténő termelés 16 százalékára még nem volt áprilisban megrendelés. Júliusra az arányok valame­lyest módosultak. Rubel reláció­ban a rendelésállomány már több mint egynegyedével haladta meg az értékesítési tervet, ugyanakkor nem rubel viszonylatban némileg tovább romlott a helyzet. Egy évvel korábban a -rende­lésállomány valamelyest még meghaladta az értékesítési tervet. A nem rubel elszámolású piacon a szerződéskötési készség vissza­esése összefüggésben van mind a fokozódó tőkés piaci bizonytalan­sággal, mind a hazai ipar eseten­kénti versenyképtelenségével, fő­leg ár, minőség és egyéb tényé-r zók miatt. Hazai viszonylatban lényeges javulás állt be, júliusra a nagy- és kiskeresekdelmi érté­kesítési tervek már majdnem százszázalékosan le voltak fe­dezve megrendelésekkel. Dr. Wolfárt Mária nagy jelentőséget, annyit megfo­galmazok magamnak, hogy csuda tudja miért, az, ami jobb lenne a meglévőnél, nem akar létre­jönni, s az, ami igen jónak ígér­kezik, mihelyt megvalósul, mint­egy leválik a valóságos életről. Teszem azt, ha mi mindig csak színházba járnánk, mindig csak azzal lennénk elfoglalva, hogy otthon várjuk, ki akar jönni hoz­zánk, a kaputelefon valóban jó volna. Dehát nem így élünk. Van tehát valami, ami szép, jól mu­tat, de minek is van valójában? Csak? Sorra kerülök. Forgatja a néni a. tenyérnyi blankettát, ez bizony ajánlott levél, de itt nincsen. Hát akkor hol? Ki küldte? Ez kinyo­mozhatatlan. A postás, akinek sok munkája van, csak azt a ro­vatot töltötte ki, hogy mikor ve­hetem át! Megnyugtat a hivatal­noknő: talán holnap újra megkí­sérli. Megkísérli. Ez a szó tet­szik nekem. Úgy hangzik, mint valami tudományos vállalkozás. Holott én, megtalálható vagyok otthon, amikorra ledolgoztam a napomat. Nem akkor keresnek. így hát kísérletezgetünk, kísér­letezgetünk. Már nem is tudom, bosszan- kodjam-e, vagy nevessek, úgy érek haza. A levél aztán napok múlva a levélládából kerül elő. Ügy látszik, mégis lemondott a postás az aláírásomról, vagy ma­ga írta alá? Ez rejtélyes. A ren­delkezés, hogy alá kell írni — mosolygok magamban —, akár­csak a telefon a kapu alatt. Van, van, de... • Igaz, egy rendelkezés nem úgy kerül pénzbe, mint egy műszaki konstrukció, de . azért mégis. Bálint írta a levelet. Olvasom, miközben ballagok föl a lépcső­házban — a lift most rossz, a két kezem most, véletlenül nincs tele csomagokkal — megállók a fénynél. Érdekes levél. Barátság­ról, emberi kapcsolatról, emlé­kekről Arra ocsúdok, hogy hűvös van. A fogam szinte vacog. Hűvös a tavasz. Csak ez teszi? Tulajdonképpen mi ez a vaco- gós? — Vége — KONCZEK JÓZSEF: Mi ez a vacogás? Az új tervidőszak küszöbén a Kecskeméti Cipőipari Szövetkezetben Maholnap tíz esztendeje, hogy — a javító és a méretes cipőké­szítő tevékenység mellett —, a bébi- és gyermekcipők gyártását is beindították a Kecskeméti Ci­pőipari Szövetkezetben. Az egy- öt éves apróságok részére, egy új technológia szerint kezdték készíteni a lábbeliket. Az új el­járással kiküszöbölték a cipő­gyártás egyik legmunkaigénye­sebb, legnehezebb műveletét; a fárafoglalást, ami a termelékeny­ség gyors növekedését eredmé­nyezte. Az eltelt tíz esztendő alatt, több mint kétszeresére emelkedett a szövetkezet dolgo­zói létszáma. Nem véletlenül, hi­szen a szalagrendszer beindításá­val, már nemcsak cipőipari szak­embereket — akikből országszer­te hiány van jelenleg —, hanem betanított munkásokat is tudtak foglalkoztatni, egy-egy munka- művelet elvégzésére. Áz V. ötéves tervidőszakra már 147 millió forint árbevételt irányzott elő a szövetkezet, s ezt december — vagyis a terv­időszak végéig, várhatón mintegy 20 százalékkal túlteljesítik. Az idei éves tervük meghaladja a 40 millió forintot. Ebben az esz­tendőben 12-féle modellt, össze­sen 280 ezer pár lábbelit szállí­tanak megrendelőiknek; a Cent­rum Áruházaknak, a Budapesti Cipőbolt Vállalatnak, a Dunán­túli, illetve a Tiszántúli Cipő Nagykereskedelmi Vállalatnak és a Corso Cipőáruházaknak. Méretes és ortopéd cipők ké­szítésével fennállása óta foglalko­zik a Kecskeméti Cipőipari Szö­vetkezet. Az ebből származó ár­bevételük másfél millió forint évente. Egy esztendeje nyílt meg, a széchenyivárosi szolgáltatóház­ban, a szövetkezet gyorsjavító részlege, és másfél éve a Luther- udvari gyorsjavító szalon. A szakmunkás-utánpótlás gondjai, ezeken a területeken érződnek leginkább, ugyanis a méretes ci­pőkészítés és -javítás már jól felkészült, ügyes szakembereket igényel. Jelenleg, mindössze 25 cipészmester — a legfiatalabb 52 éves —, dolgozik a szövetkezet javító részlegeiben. Évente mint­egy kétmillió forint árbevételt eredményez a lakossági szolgál­tatásként végzett cipőjavítás. Elkészültek a szövetkezet VI. ötéves tervkoncepciói. Az új tervidőszakra már 200 millió fo­rint árbevételt irányoztak elő. A következő öt év feladatai között szerepel egy új központi telep­hely kialakítása is a Kuruc té­ren. Jelenleg ugyanis szétszór­tan, a város különböző részein helyezkednek el a raktárak, az üzemrészek, az irodák. A terme­lési eredmények további javítása miatt vált szükségessé ezek cent­ralizálása. A tervek szerint, mintegy 10 millió forint ráfor­dítást igényel majd az új köz­ponti telep kialakítása, s a terme­lés korszerűsítése, a géppark bő­vítése is jelentős .hangsúlyt ka­mpóit, a következő tervidőszakra meghatározott feladatok között. K. E. • Frézgép — vagy. magyarul talpszélmaró gép — • A késztermékek minőségét Rehány Andrásáé és kezelője Abelovszki János. ellenőrzi. SAJÁT ERŐBŐL, TIZEDANNYI KÖLTSÉGGEL • Jól fűtött, világos munkateremben dolgoznak a szerelők. Gépjavító üzem Izsákon Évről évre' gyarapodik az Izsá­ki Állatni ' Gazdaság erő- és munkagépparkja. Az előző év­tizedben épített javítóműhelyek, szerelőcsarnokok, a kis befoga-. dóképességük miatt már nem fe­leltek meg a mai követelmé­nyeknek. Szükségessé vált a mű­szaki szolgáltató üzem korszerű­sítése. A fiatal műszakiak és köz­gazdászok tanácsának kezdemé­nyezésére, az izsáki szakemberek maguk dolgozták ki a létesít­mény terveit, amelynek kivitele­zésére ugyancsak a gazdság épí­tő szervezete kapott megbízást. A tervezők és az építők kifogás­talanul dolgoztak, s a közelmúlt­ban fejeződött be a több gépál- láshelyes szerelőcsarnoknak az építése, amelyben az üzem szak­munkásai megkezdték a javítást, jár műkarbantartást. Kgy nagy befogadóképességű, úgynevezett dunaújvárosi, köny- nyűszerkezeti elemekből készült csarnokban rendezték be a gép­mosó, karbantartó és festő üzem­részt, ami lehetővé tette a kü­lönböző munkafolyamatok meg­felelő sorrendű elvégzését. Emel­lett jól elkülönítették, s megfe­lelő elszívó berendezésekkel lát­ták el az' egészségre ártalmas anyagokat felhasználó festő­üzemrészt. Ezzel a jól sikerült munkával tulajdonképpen más­fél, két évtizedre megoldódott az Izsáki Állami Gazdaságban a gépjavító, szolgáltató üzemrész teljesítőképességének a bővítése. Ott világos, s télidőben jól fű­tött munkahelyen dolgozhatnak a szerelők. A beruházás tizedannyiba ke­rült, mintha külső vállalat készí­ti el a terveket, és végzi el a ki­vitelező munkát. Ráadásul egé­szen rövid idő alatt' felépült az új munkahely. Izsákon jól alkal­mazkodnak a megváltozott köz- gazdasági feltételekhez. K. A. 9 Megkezdődött a szállítóeszközök szokásos karbantartása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom