Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-12 / 265. szám

1980. november 12. # PETŐFI NÉPE • 3 SAJÁT ORVOSUK VAN A BALLŐSZÖGIEKNEK Az ajánlások tettekké válnak Majoros Orbán délután három­kor indult munkahelyéről, a Hel­véciái Állami Gazdaságból, hogy el ne késsen a hétfői ballószögi népfrontválasztó falugyűlésről. Ot kilométert kerékpározott a ta­nácsházáig, ahol háromnegyed 4-kor még azt hitte, vagy a nap­tár, vagy másvalaki tévedett. Sem­mi jelét nem látta, hogy itt ma' falugyűlés lesz.. Mégsem maradt el, amiért jött. Sőt! Kevés idő múlva az időköz­ben megérkezett házigazdák sű­rűn jártak a folyosóra, hogy a pótszékek mellé további pótszéke­ket tegyenek. A tanácsterem du­gig megtelt. Poiz Lajosné, községi népfront- bizottsági elnök köszöntötte a megjelent félszáz embert, majd a házigazdák egyikének, Szabó Sándor vb-titkárnak adta meg a szót. A legelső, amiről beszélt, az év eleji falugyűlésen elmondott aján­lások, javaslatok megvalósítása. — Ami az egészségügyi ellátás­ra vonatkozott — kezdte —, 1980. június 1-től állandó körzetig orvo­sa van a községnek. Dr. Kovács Attila hetente hatszor rendel, míg azelőtt egy héten csak kétszer tudtunk helyben orvoshoz járni. Az orvos munkájára nincs panasz, Majd a tisztelt jelenlevők is el­mondhatják a véleményüket. Ami pedig az orvosi rendelő és ■ lakás környékét illeti, azon tovább ja­vítottunk, és a héten, csütörtökön kapjuk meg azokat a szőlővessző­ket és gyümölcscsemetéket, me­lyeket a rendelőnél ültetünk el. Idős Héjas Lászlónét, a falu­gyűlés ajánlására, szociális gondo-, zásEá vettük. Akadozott a tápellátás. Ezért a kecskeméti Kossuth Ts? takar­mányboltosa most már közvetle­nül, saját maga rendelheti meg az áruját, és nem kell egy szö­vetkezeti ügyintézőnek a tsz köz­pontjában még külön ezzel fog­lalkoznia. Bódogh Istvánná kérte, az 52-es út menti megállóknál a buszsofő­rök legyenek türelmesebbek azok­hoz, akik nehezebbén bírnak fel­szállni. A 9-es Volán vezetője köszönettel vette az észrevételt. Megígérte, hogy a gépkocsiveze­tők ezentúl jobban vigyáznak. ,Sok jóról beszámolt még a vb- titkár. Csaknem száz házhelyet vetlek öt év alatt a ballószögi ta­nácstól. Közülük ötvenre építet­tek. Most'pedig már ötvenhárom építési engedély birtokosa dolgo­zik azért, hogy 1982-ig a háza felépüljön. Jólesett hallgatni ezután a hoz­zászólókat. Tóth István bácsi: — Helyös volt, 'amit eddig csi­náltak. Én már a régöbbieket is tudom, és a mostaniakat is látom. Csornai Károly: — Megbecsüljük ezt az új orvost! Ne szaladjunk hozzá minden kis ujjfájással, és ne szidjuk később se, ha nem szolgál rá. Terbe Imre, párttitkár: — Abból a kis pénzből, amiből gazdálkodhatunk, sokat produkál­hatunk a VI. ötéves tervben, ha mindenki segít. 1961 óta esedé­kes, hát most már ne várjunk vele tovább; csináljuk meg együtt a központi fűtést a központi isko­lánál ! , Terveznek, okosan, de nem el- rugaszkodottan. Ott, ahonnét ti­zenhét vállalatot kerestek meg az ötvenszemélyes óvoda felépíté­séért, s ahol 1,2 millió forintot takarítottak meg a lakosok öt év alatt társadalmi munkával, ez a járható út. A népfront Ballószögön is. so­kat tehet az emberekért, hogy céljaik — céljaink — valóra vál­janak. Az új elnök, Kovács László, s a titkár, Máté Lászlóné a meg­választott új népfrontbizottság élén a szavzatok nyomán ezt vál­lalta. K—1 Zomborban jártunk Zombort nem kell bemutatni a Bács-Kiskun megye déli terüle­tén, főként a Baja környékén élőknek. A testvérvárosi kapcso­lat réVén megszokott a szomszé­dolás, barátkozás, közös program­mal dúsított kirándulás, és hasz­nos tapasztalatcsere. De jártak itt már — nemrég Barta Lajos Sze­relem című darabjával — a Kecs­keméti Katona József Színház művészei és sokan mások a me­gyéből. Aki először jön ide, meg­lepődik a kellemes, szokatlanul dúsan fásított környezeten, az igazi patinás hangulatot árasztó városközpont szépségén, a kultu­rális értékek gazdagságán. A lát­szatra csendes „kisváros” — ma­gának Zombornak 45 ezer lakosa van és még 15 falu tartozik ide — igen fontos ipari és kereskedelmi központja a jugoszláviai Vajda­ság északnyugati részének. Tanár­képző főiskolája,. Népszínháza, múzeuma és történelmi levéltára mellett a Duna közelsége, erdősé­gei, • gyönyörű természeti adottsá­gai teszik kulturális és idegenfor­galmi szempontból is a környék központjává. Pásztor Zoltán képei csupán kedvcsinálóként a város néhány részletét mutatják be la­punk olvasóinak, azoknak is, akik még nem jutottak el Zomborba. T. P. • A városháza és a Július 7-e tér. • A piaci árusok előtt sok szép portéka. • Középületei előtt dús lombú fák és meghitt szobrok. Hanglemez­újdonságok KEVESEBB VOLT A TURISTA Az idegenforgalmi szezon mérlege : Ismét lezárult egy turistaszezon. Az elmúlt nyárra a mostoha idő­járás rányomta bélyegét, amit igazol az is, hogy a megye három vámhivatalánál mintegy 100 ezer utassal kevesebben jelentkeztek belépésre, és 50 ezerrel kevesebben utaztak Jugoszláviába. A szám­adatokban tallózva érdekes megállapítások tehetők. Az 1979. év első kilenc hónapjához viszonyítva: a kilépő magyar állampolgárságú utasok száma mintegy 56 ezerrel növekedett, addig a belépő ju­goszláv állampolgárok száma 136 ezerrel csökkent. Ebben az évben 38 ezer magyar állampolgárral kevesebb hagyta el az országot, összességében a megyében 158 ezer utassal kevesebb volt, mint az lelmúlt évben. A karácsonyi vásárig több új­donságot jelentet meg a Hangle­mezgyártó Vállalat. Még ebben a hónapban az üzletekbe kerül Goldmark Károly Sába királynő­je című operájának német nyel­vű felvétele. A dalmű címszere­pét Takács Klára, Sulamithot Kincses Veronika, Asszádot Sieg­fried Jerusalem NSZK-beli teno­rista énekli. Az Állami Operaház ének- és zenekarát Fischer Ádám vezényli. A 4 lemezes albumot az opera teljes szövegkönyve és tanulmány egészíti ki. Szereti ön? című sorozat újabb hat lemezét lehet megvásárolni a közeljövőben. E kiadványok Cho­pin, Csajkovszkij, Erkel, Men­delssohn, Puccini és Wagner mű­veinek részleteit tartalmazzák. A felvételeken neves házi zeneka­rok játszanak, többek között Lam- berto Gardelli és Ferencsik Já­nos dirigálásával. A hangszeres szólisták között Ránki Dezső, Ko­vács Dénes és Szabó Csilla szere­pel. Az .énekes számokat Gyur- kovics Mária, Melis György, Si- mándy József, Svéd Sándor, Szé­kely Mihály tolmácsolja. Ránki Dezsőtől háromlemezes album jelenik meg: ezúttal Mo- zart-szonátákat játszik. A nagy előadóművészeket idéző sorozat­ban adják közre Mezei Mária le­mezét. A Bújdosó lány című .új­donságon Petőfi Sándor-, • Ady Endre-, József Attila-, Babits Mi- Raly-verseket tolmácsol, népdalo­kat, sanzonokat énekel a mű­vésznő. Az ajándékok sorát gazdagít­hatja a Versek az általános isko­la II., Ilii., IV. és V. osztályai számára című kiadvány, amelyen tananyaghoz kapcsolódó költemé­nyek hangzanak el. TÖBB MILLIÓS MEGTAKARÍTÁS Magyar szélvédő üvegek Az Üvegipari Művekben eddig 2 ezer Ikarus autóbuszhoz készült szélvédő üveg az ez évben üzem­be helyezett gyártósoron. A kor­szerű termék minősége felveszi a versenyt a legjobb külföldi szél­védő üvegékkel, ragasztott eljá­rással készül, ütésálló, és messze­menően biztonságos. Eddig kül­földről, Finnországból, illetve az NSZK-ból vásároltak szélvédő üveget. Importot helyettesít tehát az új termék, és több millió dol­láros megtakarítást eredményez évente. A gyártósoron — némi módo­sítással — Lada és Trabant gép­kocsik biztonsági szélvédő üvege is- gyártható, az első ezer darab már elkészült. Ennél jóval többet —: évi több tízezer darabot — is a fogyasztók rendelkezésére bo­csát az Üvegipari Művek, ha az AUTöKER, illetve a szerviz- állomások nagyobb tételeket ren­delnének. Az autóbuszszélvédő-üvegből jövőre már mintegy 50—60 ezret gyártanak. Így 1981-től már az összes Ikarus autóbusz magyar szélvédő üveggel készülhet, sőt szükség esetén a forgalomban lé­vő buszokon is hazai gyártmá­nyok pótolhatják a sérült üveget. Több mint két és fél millió Nagyon örvendetes, hogy • egyre többen veszik igénybe a tompa! határátkelőhelyet. Ez az egyedüli vámhivatal, ahol az utaslétszám növekedése kimutatható. Ebben közrejátszik Szabadka gyorsabb megközelítési lehetősége és ter­mészetesen az udvarias és gyors utasvizsgálat. Ha nem is olyan nagy mértékben, mint az utasfor­galom, de csökkent a vám- és de­vizarendelkezések megszegőinek száma. Ez évben ötszáz utassal szemben kellett a Vám- és Pénz­ügyőrségnek eljárást indítania, nem kevesebb mint 2 millió 659 ezer forint elkövetési érték tekin­tetében. Nyilvánvaló, hogy e vo­natkozásban a magyar állampol­gárok megtanultak kulturáltan külföldre utazni, s nem az áruvá­sárlás ma már a fő cél. Sajnos, ez nem mondható el a különböző utazási irodák által szervezett tö­rökországi utakra, mert ezeken még mindig az áruvásárlás az uralkodó. A különböző csempész­holmik behozatala érdekében az utasok nem riadnak vissza sem­miféle szabálytalanságtól, vállal­va a bírósági eljárást, az útlevél bevonását is. „Irhajáratok” A vámőrök körében az Isztam­bulba történő utazást egyszerűen „irhajára.tnak” nevezik, nem iá ok nélkül. Kovács Istvánná toka­ji lakos 23 500 forint értékű irha­bundát, bőrkabátot szándékozott az országba becsempészni, ame­lyet Törökországban vásárolt. Ott Györgyné bakonyszegi lakos 12 800 forint értékű török erede­tű irhabundát, bőrzakót és far­mernadrágot akart behozni. Rosszul járt Jakab Sándor és társa (kazincbarcikai lakosok) is, akik Törökországból való vissza­térésük alkalmával 18 300 forint értékű irhabundát, bőrzakót, bőr­puffot akartak becsempészni. Sos- tai József és társa tatabányai la­kosok is jól felpakoltak, ugyanis az irhabunda, bőrkabát és bőr­zakó 22 ezer forint értéket képvi­selt. Kreusz Istvánná budapesti lakos ugyancsak Törökországból érkezett haza s nem rajta múlott, hogy megtalálták a 19 ezer "forint értéket képviselő eldugott áru­cikkeket. Az „irhajáraton’’ uta­zóktól a határőrség az útlevelü­ket bevonta, a vámhivatal pedig eljárást indított ellenük. Arany és valuta Se szeri, se száma azoknak a rejtekhelyeknek, amelyek segítsé­gével megpróbálják a magyar ál­lampolgárok ki-, a küföldiek pe­dig becsempészni a valutát. Schaffer Judit váci lakos Török­országba indult volna, s a Magyar Nemzeti Bánik engedélye nélkül 4 ezer forintot kísérelt meg kivinni. Az ötszázforintosokat a papucsa sarkából, s a fényképezőgép film­kazettájából szedték elő. Boda Jánosné siklósi lakos papírzseb­kendőjének tartójából a zsebken­dők közül 620 márkát vettek elő, s így az asszony nem érkezett meg Törökországba. Róbert- Sándor és társa buda­pesti lakosok „aranyban” utaztak. A határállomáson 39 700 forint értékű rádiómagnetofont és aranytárgyat foglaltak le tőlük. Dalipi Rivajete jugoszláv állam- polgár nem jött üres zsebbel Ma­gyarországra, ugyanis 8400 forint készpénzt találtak nála elrejtve. Az ismeretlenség homályában A nemzetközi gyorsvonatokon több olyan „rejtekhely” van, ame­lyet nemcsak a csempészek, de a vámőrök is jól.ismernek. A tét-' tesek ezekben az esetekben isme­retlenek maradnak, ugyanis a megtalált értékeket senki sem vallja magáénak. A vámőrök az egyik ellenőrzés alkalmával 43 200 forint értékű farmernádrágot ta­láltak, de nem ez volt a legna­gyobb „zsákmány”. Egy másik al­kalommal ugyancsak a gyorsvo­naton 72 ezer forint értékű szűr-' kerókaprémet leltek, amelynek nem akadt gazdája. A kiragadott példák érzékelte­tik, hogy vámhivatalainknál mi­lyen jelentős munka folyik, hogy a népgazdaság érdekeit megvéd­jék. A jogszabálysértők természe­tesen csak az utasok kis hányadát képezik, az utasok többsége be­csületes, valóban üdülni, pihenni, látni vágyó. A tapasztalatok sze­rint a bíróságok a vám- és devi­zarendelkezések megszegőit szi­gorúan felelősségre vonják) figye­lembe veszik a népgazdaságra ká­ros hatását, romboló tevékenysé­gét. A megelőzés érdekében a vámhivatalok, a vám- és pénz­ügyőri szakaszok minden érdeklő­dőnek a kiutazással kapcsolatos kérdéseikre felvilágosítással szol­gálnak. Nem érdektelen megemlíteni, hogy Kecskeméten a piacon el­terjedt a külföldiek — nemegy­szer magyar állampolgárok — il­legális kereskedelmi tevékenysé­ge. Talán szükségtelen, de mégis felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezekkel az árusokkal szemben a vám- és pénzügyőrség erélyesen eljár a devizajogszabályok még-; sértése miatt. Á magyar állampol­gárokkal szemben is eljárást in­dítanak, ha külföldiektől bármi­lyen árucikket vásárolnak. Gémes Gábor ÍGY ÉLTÜNK 35 ÉVE — SZEMELVÉNYEK EGYKORÚ ŰJSÁGOKBÓL Megfeszített munka és felelősségtudat Az orosz forradalom 28 éves évfordulóján a színházi előadás előtt emlékünnepséget rendezett a Magyar Szovjet Mű­velődési Társaság. Az egyesített dalárda énekszáma után Kovács Bálint elnök méltatta a nap je­lentőségét, az orpsz nép hősi erő­feszítéseit. Az ünnepi szavalat után a Csárdáskirálynőt játszot­ta el a színtársulat. (Kecskeméti Lapok, 1945. november 11.) Hivatalba lepett az új kormány Az új kormány csütörtökön tet­te le az esküt. A miniszterek a pénteki nap folyamán átvették ha- ■ -talmukat. A miniszterelnökségen ez alkalommal Tildy Zoltán rö­vid beszédet mondott. Méltatta Dálnoki Miklós Béla érdemeit, majd így folytatta. — Nem lehet válogatnunk a munkában, nem lehet válogatnunk a munkaidőben... a nemzetet csak megfeszített munka és ko­moly felelősségtudat mentheti ^ meg. (Kecskeméti Lapok, 1945. november 18.) Borért petróleumot szerzett a polgármester A polgármesternek sikerült bor ellenében petróleumot szerezni, amelyet egyelőre a tanyák népe között osztanak ki. Mivel a petró­leumért bort kell adni, azt a ta­nyák népe is borért kapja meg. (Kecskeméti Lapok, 1945. november 11.) A Bács-Bodrog megyei közalkalmazottak maguk termelik tűzifájukat A tüzelőellátás nehézségei ar­ra késztették á Vármegyei Köz- alkalmazottak Szakszervezetének tagjait, hogy a téli tüzelőfát er- -dökitermeléssel maguk biztosít­sák. A kalocsai érseki uradalom engedélyével az uradalom erdejé­ből termelik ki a fát szabadságuk alatt. (Bácskai Hírek, 1945. november 20.) Van áram, lesz liszt, lesz kenyér Nehéz napokat élt át a kecske­méti nép: napokon keresztül nem volt kenyér a városban. örömmel adjuk hírül, hogy a helyzet most lényegesen megeny- ' hült. A villanytelep szépszükségletét egyelőre megnyugtatóan sikerült biztosítani, úgy hogy lesz áram a malmoknak és így lesz liszt, is. Lesz ismét kényér is. Kisebb zök­kenők ugyan még előfordulhat­nak, de 70—80 százalékban min­den bizonnyal beváltják a ke­nyérjegyeket. (Kecskeméti Lapok, 1945. november 22.) 25-én kezdődik a nagy sakkverseny A Kecskeméti Sakkor rendezé­sében f. hó 25-én nagy sakkver­seny kezdődik Kecskeméten a legjobb magyar sakkozók közre­működésével. A kétfordulós ver­senyen indulnak; Barcza, Füzér, Feldmann, Szabó László, Sz. Tóth Vince. A verseny fővédnöke Mol­nár Erik, a megnyitó beszédet Kossá István, a Szakszervezeti Tanács főtitkára tartja. (Kecskeméti Lapok. 1945. november 18.) Távíró-összeköttetés Budapest és Moszkva között A budapest—moszkvai vezeté­kes távíró-összeköttetés a szovjet katpnai hatóságok és a magyar posta fáradságos munkájának az eredményeként létrejött és azt már át' is adták a polgári forga­lomnak. (Bácskai Hírek, 1945. november 27.) összeállította: Heltai Nándor la

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom