Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-05 / 260. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. november 5. Benzinjegy helyett készpénz 1. A sofőr lelke rajta... Nagy visszhangja van a nehézipari miniszter új rendeletének, mi­szerint benzin- és olajjegy helyett a közületi jármüvek gépkocsive­zetői készpénzt kapnak. A szakmabeliek és a nem érintettek érdek­lődése érthető, reagálásuk úgyszintén. A sofőrök számára az első számú kérdés természetesen az: megéri-e nekik. A kívülállók szerint végre az állami kocsik is annyi benzinnel járnák majd, mint a ma- gán-Ladák, Polskik. Érzékeny „veszteség” érte a benzinkutasokat, ők egyes számítások szerint évente másfél-kétmilliárd forint illegális jö­vedelemre tettek szert: (Mert bár volt ugyan literes jegy is, a nagy­vonalúbb sofőrök, ha például 37 litert tankoltak, 40 literre szóló je­gyet adtak.) Ez azonban az egyik — tegyük hozzá: kevésbé fontos — oldal. Egyéni érdek. A mérleg másik — társadalmi-népgazdasági — ser­penyőjébe azonban jószerével csak hasznos súlyok kerülnek. Várható, hogy a közületi, járművek eddigi évi 610 millió literes benzinfelha&ználása jelentősen csökken. Számítások szerint 20 millió forint nyomdaköltséget is megspórolnak. Ha pedig arra gondolunk, hogy október elseje óta alig találkoz­hatni száguldó ZIL-lel, akkor azon örvendezhetünk, hogy a rende­let folyományaként javul a közlekedési morál is. Mélyreható tapasztalatokat egy hónap alatt nem lehet levonni. Vé­lemények, javaslatok azonban már vannak — ezeket próbáltuk meg összegyűjteni két reprezentáns fuvaroztatónál, a Bács megyei Álla­mi’ Építőipari Vállalatnál és a Bács-Kiskun megyei- Tanácsnál. Pénzzel bánni más A BÁCSÉP 80 benzinüzemű autója tavaly kétmillió kilométert iutott, a teljesítmény az idén sem lesz kisebb, sőt! — tisztázzuk a legfontosabb adatokat elöljáró­ban Bálái Ferenc szállítási osz­tályvezetővel, és Vörös Tibor gép­jármű-üzemvezetővel. Az első kérdés az áttérés mi­kéntjét firtatja. A válasz nem nélkülözi a bírálatot. Tűzoltók módjára, október elseje előtt há­rom nappal, egy nagynehezen megszerzett rendelettervezetből ismertették a változásokat a sofő­rökkel. — Ezek azonban nemcsak az ő munkájukat érintik — mondja Bálái Ferenc — a vállalati pénz­tárrendet is gyökeresen módosít­ják. Nem nehéz belátni, hogy más dolog jeggyel, azaz anyaggal bán­ni, és más dolog pénzzel. A felelősség tehát megnőtt. És a feltételek? Rendeltek ugyan kasszát, de örülnek, ha fél év múlva megkapják. Most vasszek­rényük van, amiben 20 ezer fo­rintot tarthatnak — négy ZIL el­látmányát. Ügy tűnik, a BÁCS- ÉP-nél az adminisztráció nem csökken. Más, szintén érvényben levő rendelet alapján ugyanis há­rom papíron könyvelik, amit kell. Egy kimutatás a pénztárosé: ki­nek mennyi pénzt adott. Egy má­sik űrlapon rendszám szerint írják a teljesítményt, ugyanis nem min­dig ugyanaz vezeti a járművet. Harmadsorban minden menetle­vélhez elszámoló lap is tartozik. Tekintve, hogy a szállítási osztá­lyon naponta több mint 200 me­netlevelet adnak ki, illetve vesz­nek vissza, s ezek átlagosan tíz- tételesek, a háromfős adminiszt­ratív létszám nem látszik elég­nek. • Tankoló kisteherautó-sofőr. Eddig csak számoltak — Megnőtt á menetlevél-ellen­őrzők felelőssége. Eddig jószeré­vel egyszerű számtanpéldát oldot­tak meg: jó-e a kivonás, az ösz- szeadás. Ez most már kevés. Az 1979. január 1-i 8/78/KPM-rende- let ugyanis megszüntette a régi értelemben vett városi forgalmat, s helyébe az „akadályoztatott for­galom” meghatározást léptette, más tartalommal. Lényege: a so­főr 25 százalékkal több üzem­anyagot számolhat el, ha a napi kilométerteljesítménye, illetve az erre jutó menetidő hányadosa ki­sebb 30 km/órás sebességnél. Mi­re hozzánk visszakerül a menet­levél, eltelik egy-két nap, tehát az ellenőrzés szinte lehetetlen. A szakértelmen múlik, hogy elhigy- gyük: az adott időben és helyen valóban akadályoztatott forgalom volt-e. Az 52-es úton, Kecskemét és Solt között ez elképzelhetetlen. Ezt azonban az ellenőr, aki ed­dig összeadott és kivont, nem biztos, hogy tudja. Summa sum- márum: korábban a számolni tu­dás volt az alapkövetelmény, mostantól a minimális szakérte­lem is azzá vált. Egy-két tisztázatlan kérdés is szóba kerül. Bálái Ferenc: A dízelüzemű autóbuszokat benzinkályhával fűtik, de vállala­tonként más és más mennyiséget lehet így elszámolni. Az autó mo­torjáról működik a ZIL-ek daru­ja. Működik, de. a kilométeróra áll. A sofőr lelke rajta, az iga­zat írja-e a lapra, tehát, hogy például 8.15-től 11.20-ig rakodott, vagy mást. Ezt a helyszínen iga­zolják, s ha nagyon várták azt a szállítmányt, akkor, bármit is teszünk ellene, a dupláját is alá­írják. Van lehetőség tehát a visz- szaélésré, bár nem hinném, hogy előfordulna. Sofőrjeink mind a törzsgárdához tartoznak, s ez ele­ve egy bizonyos erkölcsi szintet jelez. Ha mégis történik valami, akkor az a rendőrségre tartozik. Jutalom — semmiért is Végül egy szintén illetékes vé­leménye: Hajdú Lajosé. Kis /Nysát vezet, eddig 14,5 liter volt a nor­mája, most ezt 5 százalékkal csök­kentették. Kétezer forintöt kap egy alkalommal benzinre, ez más­fél hétig elég. — Eddig is pénzzel bántam, te­hát ez nem okoz problémát. Az én mércém természetesen az: sike- rül-e valamennyit megspórolni. Majd meglátom ... Ehhez kommentárként annyit: korábban rendkívül előnyös pré­miumfeltétel volt érvényben a BACSÉP-nél — és másutt is. Az a sofőr, aki normán belül fo- gvasztott, (illetve az is, aki éppen a normát!) az megkapta fizetése 5 százalékát, plusz a megtakarí­tott benzin értékének a felét ju­talmul. Ez ma már a múlté. Az egyén bosszankodik miatta. A népgazdaságnak viszont haszna van belőle. Nem kétséges, a kettő közül melyik a fontosabb ... Ballai József (Folytatjuk) SZAKMAI TANULMÁNYÚT A SZOVJETUNIÓBAN Irkutszkig Alkalmam volt részt venni a közelmúltban egy szakmai utazáson a Szovjetunió déli és keleti részében. A tanul­mányúton mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozó szőlő- és gyümölcstermelő, valamint a borászattal foglalkozó szak­emberek vettek részt. Tapasztalatokat gyűjtöttünk nemcsak a nálunk jobb körülmények mölcstermesztésről, hanem a ha időjárási viszonyok között A harminchat főnyi csoport kel­lemes napsütésben érkezett Ki- jevbé, majd Szimferopolba repül­tünk. Ismeretes, hogy Szimferopol Kecskemét testvérvárosa, így ta­lán a szokásosnál is szívélyeseb­ben fogadtak bennünket a Zsda- nov kolhozban, tudva azt, hogy Bács-Kiskun megyéből érkezett a delegáció egy része. A kolhoz elnöke I. Fagyejevics Havkin kalauzolta a társaságot. Az 5 ezer hektárnyi területen gaz­dálkodó nagyüzem csaknem ezer hektárnyi szőlőültetvénye, 600 hektárnyi gyümölcsöse a legfőbb alapja az 1600 főnyi tagság megél­hetésének. Foglalkoznak még ka­lászos termesztésével, a hozamok megfelelnek a mi körülményeink között elért átlagterméseknek. A viszonylag kevés csapadék miatt kénytelenek öntözni. Éppen szüretkor tekintettük meg a gazdag szőlőtermő, táblá­kat. A vendéglátók szeretettel emlé­keztek meg a magyar szövetkeze­tekről, köztük a hartai Leninről, között történő szőlő- és gyü- keleti országrészben, a mosto- folytatott termelésről is. amely a Zsdanov testvérgazdasá­ga, baráti kapcsolatuk már több éves. Innen utaztunk Jaltába, majd a grúz fővárosba Tbiliszibe. A tele­pülést a Kúra folyó szeli át, rövid városnézést követően a mintegy száz kilométerre levő Dom Csa- vadze nevű kolhoz szőlőtermesz­tését és borászatát ismerhettük meg. Érdekes leírni hogyan ké­szül a grúz bor, 20—30 hektolite­res égetett agyagedényekben, föld­be süllyesztve forr ki,, a szár, a mag, a héj együtt erjed a lével. A kiforrt mustot erről a seprőágyról fejtik le. Ezáltal az íz, illat és a különböző zamatanyagok gazda­gon jelentkeznek. Megjegyzem, hogy a borászatban ezenkívül az úgynevezett európai feldolgozást is alkalmazzák, a keresletnek megfelelően. A kaukázusi borok igen jó minőségűek, az éghajlat és a talajadottságok nagyon al­kalmasak a magas cukortartalmú szőlőtermelésére. Az öntözés itt is alapvető, mivel a csapadék meny- nyisége kevés. • A Zsdanov kolhoz óvodásainak műsora • Kilátás a Jalta szállóból. A grúz vendéglátásban a gyü­mölcsnek fontos szerepe van, ugyanis az étkezés ezzel kezdődik. Természetesen ezek cukortartalma is magasabb a nálunk termesztet­teknél.- Ezt követően, csaknem két és fél órás repülőút után Taskent- ben, az üzbég fővárosban meleg homokvihar fogadott bennünket. A Vörös Üzbegisztán kolhozt ke­restük fel, ahol az elnökasszony Abajdulajeva Mikrinyisza adott részletes tájékoztatást gazdálko­dásukról. A mezőgazdasági üzem fő feladata Taskent élelmiszer-el­látásának segítése, főként zöldség­ből, gyümölcsből és tejből szállí­tanak a kereskedelemnek. Tehe­nészetükben 3800 liter az átlagho­zam. A csemegeszőlőkből elérik a 25 tonna hektáronkénti termést. Az igen meleg nyár, a sok nap­fény édes, zamatos gyümölcsöket érlel. Meggyőződhettünk arról, hogy az 1—2 kilogrammos szőlő­fürtök nem ritkák, de már ter­mett 8 kilogrammos is. A kolhoz a falu négyezer lakosának ellá­tásáról gondoskodik. Ezerötszáz tagja van, évente 5 millió 300 ezer rubel termelési értéket állít elő. A nyereségük 800 ezer rubel. A tetjesítményben dolgozó tagok jövedelme átlagosan 170—180 ru­bel között van. de a különböző gé­peken dolgozók 200 rubel felett keresnek, Következett úticélunk legtávo­labbi pontja, Irkutszk. A meleg vidéket hűvösebb váltotta fel, ez már Szibéria. Kissé fázósan in­dultunk sétára, mivel reggel 2 Celsius-fok volt csak a hőmérsék­let. ez a taskenti 30 fokos meleg után bizony szokatlan volt. Alig hinné az ember, hogy az évi átlagos mínusz egy, mínusz három Celsius-fokos hőmérséklet mellett is el lehet látni élelmiszer­rel az itt lakókat. A csapadék évi 200—400 milliméter, ami kevés, a féli hótakaró nem védi kellően a j talajt a lehűléstől. Három méter mélyen fagy át télen a föld, csak májusban enged ki annyira, hogy a mezőgazdasági termelést el lehessen kezdeni. Négy hónap alatt kell megtermelni a burgo­nyát, 'a búzát, a takarmányfélesé­geket. A vidéken takarmányrépát, napraforgós kukoricát termeszte­nek, ami kitűnő takarmány a te­hénállománynak. Ág úgynevezett szibériai tarka és a Jersey keresz­teződéséből tenyésztett új fajták tejtermelése eléri az évi 5 ezer litert. A megművelhető terület arányát jól szemlélteti, hogy a i körzet mintegy 98 százaléka erdő, tajga, mocsaras rész. Zsírjellegű sertéseket tartanak. A téli nagy hideg miatt a zsír mint élelmi­szer, nagyon keresett. A kísérleti gazdaságban terr mesztenek burgonyát, búzát. Fog­lalkoznak tenyésztési\ kísérletek­kel, Uvegházaikban díszük a pa­radicsom, a földi eper és más gyü­mölcs. Az utazó, ha már eljutott Szí - / bériába, nem teheti meg, hogy ne tegyen kirándulást a vadregényes tájba illeszkedő, méltóságteljes nagy vízhez, a Bajkál-tóhoz. Ha­vas hegycsúcsok övezik. A tó 600 kilométer hosszú, néhol 80 kilo­méter széles, legnagyobb mélysé­ge 1600 méter. Tisztaságára jel­lemző, hogy szélcsendes időben 40 méter mélyre le lehet látni a vízbe. Igen gazdag az állatvilága és vadállománya. Keletről az An­gara folyó táplálja. Utazásunknak csak néhány ér­dekességét tudtam felvillantani, hiszen két hét alatt csaknem 17 ezer kilométert utaztunk' repülő- i géppel, sok helyen jártunk és ren­geteget tanultunk. Plrisi István f a Magyar Nemzeti Bank osztályvezetője Példás gondoskodás a nyugdíjasokról Kedves haiigvételű, tapasztala­tokban' gazdag életútról szóló, szép gondolatokat tartalmazó levelet kaptunk a minap a kiskunhalasi Ba'logh Lászlótól, aki 73 éves és több évtizedig volt a Magyar Ál­lamvasutak dolgozója. Mint meg­tudtuk tőle, e nagyhírű szolgáltató céggel az egyik legnehezebb be­osztásban ismerkedett meg, hiszen tizenkét esztendeig kereste kenye­rét pályamunkásként, mégpedig abban az időszakban, amikor rpég nem voltak elterjedve a daruk, az emelőszerkezetek és egyéb gépek, amikor a napi 8—10 órában a karizmoknak kellett megfeszülni­ük. Laci bácsi életében a felsza­badulás után kövétkezett be je­lentős változás, amikor már tanul­hatott, s jobbá váltak a munka­helyi körülmények. Nemsokára kereskedelmi . szakvizsgát tett, majd raktárnokként foglalkoztat­ták nyugdíjba vonulásáig. Fon­tos társadalmi feladatot is ellátott, szakszervezeti bizalmiként intéz­te társainak ügyes-bajos dolgait, s nyújtott nekik segítséget, ha arra rászorultak. Olvasónk ugyan jóval több, mint egy évtizede élvezi a meg­érdemelt pihenést, de a vasúttól máig sem szakadt el. Mindezt a kiskunhalasi MÁV-csomópont szakszervezeti bizottságának kö­szönheti, amely rendszeres kap­csolatot tart az egykori dolgozók­kal. Részükre szinte a kívánal­mak szerint biztosít üdülési lehe­tőséget, ám a különféle egyéb tá­mogatást kérők sem kopogtatnak hiába az szb-nél. Ezen túl min­den évben vendégül látja őket fe­hér asztalnál. A közelmúltban került sor az idei összejövetelre, melyen me­leg szavakkal köszöntötték a meg­jelenteket, s a MÁV vezetői be­számoltak a jelenlegi munkákról és a feladatokról. Ezután fővárosi, művészek adtak műsort. Mindannyiunk nevében hálásan köszönöm a szakszervezetnek a rólunk való példás gondoskodást! — fejeződik be az olvasói levél« Valóban szabálysértés? Kunbaján, a Széchenyi u. 7. szám alatt lakó Juhász Imre pa­pírra vetette saját esetét és el­küldte szerkesztőségünkbe. Levele tanulságos, közérdeklődésre szá­mot tartó. Olvasónk a helyi állami gazda­ság raktárosa, szereti beosztását, a munkahelyén jól érzi magát, megbecsült embernek számit, hi­szen a követelmények szerint, a főnökei megelégedésére látja el feladatát. Szabad idejében kerüli a tétlenséget, s ha teheti segíti azokat, akik arra rászorulnak. Emiatt gyűlt meg a baja nemré­giben a hatósággal, s jutott kel­lemetlen helyzetbe, veszítette el életkedvét, lelkesedését. Íme a részletek: örvendetesen sok új ház készül Kunbaján is, ahol az építtetők olykor a térdükig lejárhatják a lábukat, míg megfelelő szakem­berre . és segíteni akaró, tudó egyéb munkaerőre találnak. Hát persze, hogy' szükség • van ilyenkor • azokra is, akik ugyan nem ren­delkeznek a' Szakma elsajátítását • tanúsító iratokkal, de a környék­beliek tudják róluk, szívesen se­gédkeznek építkezésnél, ahol az eddig végzett munkájuk sem ha­gyott kívánnivalót maga után. Még nagyobb a bizalom, ha isme­rősről,' netán rokonról van szó. Panaszosunk is ez utóbbi családo­kat kereste -fel meghívás alapján, s tette azt, amire kérték. Felesé­ge testvérénél például egy kaput állított a helyére. Más barátnál, ismerősnél fürdőszobát alakított ki esténként, s ünnepnapokon. Amit e módon keresett, abból sódert, cementet vásárolt nem­rég, bérelt egy betonkeverőgépet, s a barátokkal együtt mintegy 30 négyzetméternyi járdát létesített háza előtt, ahol esős időben rop­pant kínos volt közlekedni. Merte remélni, mindezért még elisme-' rést is kap a községi tanácstól.1 De nem ez történt. Eljárást «indí-1 tottak ellene, hogy tiltott módon szerez jövedelmet, amely után nem fizet adót. Állításának alap­jául számos esetet sorakoztatott fel a szakigazgatási szerv veze­tője, aki közölte: még ha a saját; anyja részére dolgozott, azután is kötelezhető adózásra. Á sza­bálysértési határozat hamar el is készült — ez törvényellenesnek; tart mindenféle maszek brigád^ beli tevékenységet —, benne ki­szabva a fizetendő összeg. EztJ megfellebbezte a kiskunhalasi já­rási hivatalhoz címzett beadvá-, nyában, melyre még választ sem kapott, de már a helyi hatóság kiküldte részére az értesítést, mi-' szerint ha 15 napon belül nem egyenlíti ki a 2000 forint bünte-. tést, elzárása iránt tesznek intéz-í kedést. „Én úgy vélem, szabad idő- met9, hasznosan áldoztam t feLi amikor itt-ott segítettem, amit barátaim pedig viszonoztak a jár­da létesítésénél. Áz ilyesféle köl­csönösség közös érdeket szolgál"* — írja a panaszos. Dehogyis akarunk mi döntő­bírók lenni ebben a kérdésben. Eme cikkünk révén éppen a meg­oldást szeretnénk szolgálni és segíteni az ilyen ellentmondások kiküszöbölésében, megelőzésé­ben. Mert az tagadhatatlan, hogy a maszekolás anyagiakkal is jár. Ez az egyik ösztönzője az ebbéli tevékenységnek. De kár lenne, ha a munkaidő utáni maszekolás fel­számolásához vezetnének a hely­telenül értelmezett, rosszul al­kalmazott, vagy éppen az élet változásaihoz nem igazított jöve­delemadó-rendelkezések! összeállította: Velkei Árpád KONTÉNERRAKODÓ DARU # Üj konténerrakodó darut telepítenek a MÁV Józsefvárosi pálya­udvarának konténerállomásán a már meglevő negyventonnás mellé. Az új daru, amely két sínpár felett dolgozik, nagymértékben növeli majd az állomás kapacitását, meggyorsítja és megkönnyíti a konté­nerek mozgatását. (MTI-fotó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom