Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-05 / 260. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. november 5. Benzinjegy helyett készpénz 1. A sofőr lelke rajta... Nagy visszhangja van a nehézipari miniszter új rendeletének, miszerint benzin- és olajjegy helyett a közületi jármüvek gépkocsivezetői készpénzt kapnak. A szakmabeliek és a nem érintettek érdeklődése érthető, reagálásuk úgyszintén. A sofőrök számára az első számú kérdés természetesen az: megéri-e nekik. A kívülállók szerint végre az állami kocsik is annyi benzinnel járnák majd, mint a ma- gán-Ladák, Polskik. Érzékeny „veszteség” érte a benzinkutasokat, ők egyes számítások szerint évente másfél-kétmilliárd forint illegális jövedelemre tettek szert: (Mert bár volt ugyan literes jegy is, a nagyvonalúbb sofőrök, ha például 37 litert tankoltak, 40 literre szóló jegyet adtak.) Ez azonban az egyik — tegyük hozzá: kevésbé fontos — oldal. Egyéni érdek. A mérleg másik — társadalmi-népgazdasági — serpenyőjébe azonban jószerével csak hasznos súlyok kerülnek. Várható, hogy a közületi, járművek eddigi évi 610 millió literes benzinfelha&ználása jelentősen csökken. Számítások szerint 20 millió forint nyomdaköltséget is megspórolnak. Ha pedig arra gondolunk, hogy október elseje óta alig találkozhatni száguldó ZIL-lel, akkor azon örvendezhetünk, hogy a rendelet folyományaként javul a közlekedési morál is. Mélyreható tapasztalatokat egy hónap alatt nem lehet levonni. Vélemények, javaslatok azonban már vannak — ezeket próbáltuk meg összegyűjteni két reprezentáns fuvaroztatónál, a Bács megyei Állami’ Építőipari Vállalatnál és a Bács-Kiskun megyei- Tanácsnál. Pénzzel bánni más A BÁCSÉP 80 benzinüzemű autója tavaly kétmillió kilométert iutott, a teljesítmény az idén sem lesz kisebb, sőt! — tisztázzuk a legfontosabb adatokat elöljáróban Bálái Ferenc szállítási osztályvezetővel, és Vörös Tibor gépjármű-üzemvezetővel. Az első kérdés az áttérés mikéntjét firtatja. A válasz nem nélkülözi a bírálatot. Tűzoltók módjára, október elseje előtt három nappal, egy nagynehezen megszerzett rendelettervezetből ismertették a változásokat a sofőrökkel. — Ezek azonban nemcsak az ő munkájukat érintik — mondja Bálái Ferenc — a vállalati pénztárrendet is gyökeresen módosítják. Nem nehéz belátni, hogy más dolog jeggyel, azaz anyaggal bánni, és más dolog pénzzel. A felelősség tehát megnőtt. És a feltételek? Rendeltek ugyan kasszát, de örülnek, ha fél év múlva megkapják. Most vasszekrényük van, amiben 20 ezer forintot tarthatnak — négy ZIL ellátmányát. Ügy tűnik, a BÁCS- ÉP-nél az adminisztráció nem csökken. Más, szintén érvényben levő rendelet alapján ugyanis három papíron könyvelik, amit kell. Egy kimutatás a pénztárosé: kinek mennyi pénzt adott. Egy másik űrlapon rendszám szerint írják a teljesítményt, ugyanis nem mindig ugyanaz vezeti a járművet. Harmadsorban minden menetlevélhez elszámoló lap is tartozik. Tekintve, hogy a szállítási osztályon naponta több mint 200 menetlevelet adnak ki, illetve vesznek vissza, s ezek átlagosan tíz- tételesek, a háromfős adminisztratív létszám nem látszik elégnek. • Tankoló kisteherautó-sofőr. Eddig csak számoltak — Megnőtt á menetlevél-ellenőrzők felelőssége. Eddig jószerével egyszerű számtanpéldát oldottak meg: jó-e a kivonás, az ösz- szeadás. Ez most már kevés. Az 1979. január 1-i 8/78/KPM-rende- let ugyanis megszüntette a régi értelemben vett városi forgalmat, s helyébe az „akadályoztatott forgalom” meghatározást léptette, más tartalommal. Lényege: a sofőr 25 százalékkal több üzemanyagot számolhat el, ha a napi kilométerteljesítménye, illetve az erre jutó menetidő hányadosa kisebb 30 km/órás sebességnél. Mire hozzánk visszakerül a menetlevél, eltelik egy-két nap, tehát az ellenőrzés szinte lehetetlen. A szakértelmen múlik, hogy elhigy- gyük: az adott időben és helyen valóban akadályoztatott forgalom volt-e. Az 52-es úton, Kecskemét és Solt között ez elképzelhetetlen. Ezt azonban az ellenőr, aki eddig összeadott és kivont, nem biztos, hogy tudja. Summa sum- márum: korábban a számolni tudás volt az alapkövetelmény, mostantól a minimális szakértelem is azzá vált. Egy-két tisztázatlan kérdés is szóba kerül. Bálái Ferenc: A dízelüzemű autóbuszokat benzinkályhával fűtik, de vállalatonként más és más mennyiséget lehet így elszámolni. Az autó motorjáról működik a ZIL-ek daruja. Működik, de. a kilométeróra áll. A sofőr lelke rajta, az igazat írja-e a lapra, tehát, hogy például 8.15-től 11.20-ig rakodott, vagy mást. Ezt a helyszínen igazolják, s ha nagyon várták azt a szállítmányt, akkor, bármit is teszünk ellene, a dupláját is aláírják. Van lehetőség tehát a visz- szaélésré, bár nem hinném, hogy előfordulna. Sofőrjeink mind a törzsgárdához tartoznak, s ez eleve egy bizonyos erkölcsi szintet jelez. Ha mégis történik valami, akkor az a rendőrségre tartozik. Jutalom — semmiért is Végül egy szintén illetékes véleménye: Hajdú Lajosé. Kis /Nysát vezet, eddig 14,5 liter volt a normája, most ezt 5 százalékkal csökkentették. Kétezer forintöt kap egy alkalommal benzinre, ez másfél hétig elég. — Eddig is pénzzel bántam, tehát ez nem okoz problémát. Az én mércém természetesen az: sike- rül-e valamennyit megspórolni. Majd meglátom ... Ehhez kommentárként annyit: korábban rendkívül előnyös prémiumfeltétel volt érvényben a BACSÉP-nél — és másutt is. Az a sofőr, aki normán belül fo- gvasztott, (illetve az is, aki éppen a normát!) az megkapta fizetése 5 százalékát, plusz a megtakarított benzin értékének a felét jutalmul. Ez ma már a múlté. Az egyén bosszankodik miatta. A népgazdaságnak viszont haszna van belőle. Nem kétséges, a kettő közül melyik a fontosabb ... Ballai József (Folytatjuk) SZAKMAI TANULMÁNYÚT A SZOVJETUNIÓBAN Irkutszkig Alkalmam volt részt venni a közelmúltban egy szakmai utazáson a Szovjetunió déli és keleti részében. A tanulmányúton mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozó szőlő- és gyümölcstermelő, valamint a borászattal foglalkozó szakemberek vettek részt. Tapasztalatokat gyűjtöttünk nemcsak a nálunk jobb körülmények mölcstermesztésről, hanem a ha időjárási viszonyok között A harminchat főnyi csoport kellemes napsütésben érkezett Ki- jevbé, majd Szimferopolba repültünk. Ismeretes, hogy Szimferopol Kecskemét testvérvárosa, így talán a szokásosnál is szívélyesebben fogadtak bennünket a Zsda- nov kolhozban, tudva azt, hogy Bács-Kiskun megyéből érkezett a delegáció egy része. A kolhoz elnöke I. Fagyejevics Havkin kalauzolta a társaságot. Az 5 ezer hektárnyi területen gazdálkodó nagyüzem csaknem ezer hektárnyi szőlőültetvénye, 600 hektárnyi gyümölcsöse a legfőbb alapja az 1600 főnyi tagság megélhetésének. Foglalkoznak még kalászos termesztésével, a hozamok megfelelnek a mi körülményeink között elért átlagterméseknek. A viszonylag kevés csapadék miatt kénytelenek öntözni. Éppen szüretkor tekintettük meg a gazdag szőlőtermő, táblákat. A vendéglátók szeretettel emlékeztek meg a magyar szövetkezetekről, köztük a hartai Leninről, között történő szőlő- és gyü- keleti országrészben, a mosto- folytatott termelésről is. amely a Zsdanov testvérgazdasága, baráti kapcsolatuk már több éves. Innen utaztunk Jaltába, majd a grúz fővárosba Tbiliszibe. A települést a Kúra folyó szeli át, rövid városnézést követően a mintegy száz kilométerre levő Dom Csa- vadze nevű kolhoz szőlőtermesztését és borászatát ismerhettük meg. Érdekes leírni hogyan készül a grúz bor, 20—30 hektoliteres égetett agyagedényekben, földbe süllyesztve forr ki,, a szár, a mag, a héj együtt erjed a lével. A kiforrt mustot erről a seprőágyról fejtik le. Ezáltal az íz, illat és a különböző zamatanyagok gazdagon jelentkeznek. Megjegyzem, hogy a borászatban ezenkívül az úgynevezett európai feldolgozást is alkalmazzák, a keresletnek megfelelően. A kaukázusi borok igen jó minőségűek, az éghajlat és a talajadottságok nagyon alkalmasak a magas cukortartalmú szőlőtermelésére. Az öntözés itt is alapvető, mivel a csapadék meny- nyisége kevés. • A Zsdanov kolhoz óvodásainak műsora • Kilátás a Jalta szállóból. A grúz vendéglátásban a gyümölcsnek fontos szerepe van, ugyanis az étkezés ezzel kezdődik. Természetesen ezek cukortartalma is magasabb a nálunk termesztetteknél.- Ezt követően, csaknem két és fél órás repülőút után Taskent- ben, az üzbég fővárosban meleg homokvihar fogadott bennünket. A Vörös Üzbegisztán kolhozt kerestük fel, ahol az elnökasszony Abajdulajeva Mikrinyisza adott részletes tájékoztatást gazdálkodásukról. A mezőgazdasági üzem fő feladata Taskent élelmiszer-ellátásának segítése, főként zöldségből, gyümölcsből és tejből szállítanak a kereskedelemnek. Tehenészetükben 3800 liter az átlaghozam. A csemegeszőlőkből elérik a 25 tonna hektáronkénti termést. Az igen meleg nyár, a sok napfény édes, zamatos gyümölcsöket érlel. Meggyőződhettünk arról, hogy az 1—2 kilogrammos szőlőfürtök nem ritkák, de már termett 8 kilogrammos is. A kolhoz a falu négyezer lakosának ellátásáról gondoskodik. Ezerötszáz tagja van, évente 5 millió 300 ezer rubel termelési értéket állít elő. A nyereségük 800 ezer rubel. A tetjesítményben dolgozó tagok jövedelme átlagosan 170—180 rubel között van. de a különböző gépeken dolgozók 200 rubel felett keresnek, Következett úticélunk legtávolabbi pontja, Irkutszk. A meleg vidéket hűvösebb váltotta fel, ez már Szibéria. Kissé fázósan indultunk sétára, mivel reggel 2 Celsius-fok volt csak a hőmérséklet. ez a taskenti 30 fokos meleg után bizony szokatlan volt. Alig hinné az ember, hogy az évi átlagos mínusz egy, mínusz három Celsius-fokos hőmérséklet mellett is el lehet látni élelmiszerrel az itt lakókat. A csapadék évi 200—400 milliméter, ami kevés, a féli hótakaró nem védi kellően a j talajt a lehűléstől. Három méter mélyen fagy át télen a föld, csak májusban enged ki annyira, hogy a mezőgazdasági termelést el lehessen kezdeni. Négy hónap alatt kell megtermelni a burgonyát, 'a búzát, a takarmányféleségeket. A vidéken takarmányrépát, napraforgós kukoricát termesztenek, ami kitűnő takarmány a tehénállománynak. Ág úgynevezett szibériai tarka és a Jersey kereszteződéséből tenyésztett új fajták tejtermelése eléri az évi 5 ezer litert. A megművelhető terület arányát jól szemlélteti, hogy a i körzet mintegy 98 százaléka erdő, tajga, mocsaras rész. Zsírjellegű sertéseket tartanak. A téli nagy hideg miatt a zsír mint élelmiszer, nagyon keresett. A kísérleti gazdaságban terr mesztenek burgonyát, búzát. Foglalkoznak tenyésztési\ kísérletekkel, Uvegházaikban díszük a paradicsom, a földi eper és más gyümölcs. Az utazó, ha már eljutott Szí - / bériába, nem teheti meg, hogy ne tegyen kirándulást a vadregényes tájba illeszkedő, méltóságteljes nagy vízhez, a Bajkál-tóhoz. Havas hegycsúcsok övezik. A tó 600 kilométer hosszú, néhol 80 kilométer széles, legnagyobb mélysége 1600 méter. Tisztaságára jellemző, hogy szélcsendes időben 40 méter mélyre le lehet látni a vízbe. Igen gazdag az állatvilága és vadállománya. Keletről az Angara folyó táplálja. Utazásunknak csak néhány érdekességét tudtam felvillantani, hiszen két hét alatt csaknem 17 ezer kilométert utaztunk' repülő- i géppel, sok helyen jártunk és rengeteget tanultunk. Plrisi István f a Magyar Nemzeti Bank osztályvezetője Példás gondoskodás a nyugdíjasokról Kedves haiigvételű, tapasztalatokban' gazdag életútról szóló, szép gondolatokat tartalmazó levelet kaptunk a minap a kiskunhalasi Ba'logh Lászlótól, aki 73 éves és több évtizedig volt a Magyar Államvasutak dolgozója. Mint megtudtuk tőle, e nagyhírű szolgáltató céggel az egyik legnehezebb beosztásban ismerkedett meg, hiszen tizenkét esztendeig kereste kenyerét pályamunkásként, mégpedig abban az időszakban, amikor rpég nem voltak elterjedve a daruk, az emelőszerkezetek és egyéb gépek, amikor a napi 8—10 órában a karizmoknak kellett megfeszülniük. Laci bácsi életében a felszabadulás után kövétkezett be jelentős változás, amikor már tanulhatott, s jobbá váltak a munkahelyi körülmények. Nemsokára kereskedelmi . szakvizsgát tett, majd raktárnokként foglalkoztatták nyugdíjba vonulásáig. Fontos társadalmi feladatot is ellátott, szakszervezeti bizalmiként intézte társainak ügyes-bajos dolgait, s nyújtott nekik segítséget, ha arra rászorultak. Olvasónk ugyan jóval több, mint egy évtizede élvezi a megérdemelt pihenést, de a vasúttól máig sem szakadt el. Mindezt a kiskunhalasi MÁV-csomópont szakszervezeti bizottságának köszönheti, amely rendszeres kapcsolatot tart az egykori dolgozókkal. Részükre szinte a kívánalmak szerint biztosít üdülési lehetőséget, ám a különféle egyéb támogatást kérők sem kopogtatnak hiába az szb-nél. Ezen túl minden évben vendégül látja őket fehér asztalnál. A közelmúltban került sor az idei összejövetelre, melyen meleg szavakkal köszöntötték a megjelenteket, s a MÁV vezetői beszámoltak a jelenlegi munkákról és a feladatokról. Ezután fővárosi, művészek adtak műsort. Mindannyiunk nevében hálásan köszönöm a szakszervezetnek a rólunk való példás gondoskodást! — fejeződik be az olvasói levél« Valóban szabálysértés? Kunbaján, a Széchenyi u. 7. szám alatt lakó Juhász Imre papírra vetette saját esetét és elküldte szerkesztőségünkbe. Levele tanulságos, közérdeklődésre számot tartó. Olvasónk a helyi állami gazdaság raktárosa, szereti beosztását, a munkahelyén jól érzi magát, megbecsült embernek számit, hiszen a követelmények szerint, a főnökei megelégedésére látja el feladatát. Szabad idejében kerüli a tétlenséget, s ha teheti segíti azokat, akik arra rászorulnak. Emiatt gyűlt meg a baja nemrégiben a hatósággal, s jutott kellemetlen helyzetbe, veszítette el életkedvét, lelkesedését. Íme a részletek: örvendetesen sok új ház készül Kunbaján is, ahol az építtetők olykor a térdükig lejárhatják a lábukat, míg megfelelő szakemberre . és segíteni akaró, tudó egyéb munkaerőre találnak. Hát persze, hogy' szükség • van ilyenkor • azokra is, akik ugyan nem rendelkeznek a' Szakma elsajátítását • tanúsító iratokkal, de a környékbeliek tudják róluk, szívesen segédkeznek építkezésnél, ahol az eddig végzett munkájuk sem hagyott kívánnivalót maga után. Még nagyobb a bizalom, ha ismerősről,' netán rokonról van szó. Panaszosunk is ez utóbbi családokat kereste -fel meghívás alapján, s tette azt, amire kérték. Felesége testvérénél például egy kaput állított a helyére. Más barátnál, ismerősnél fürdőszobát alakított ki esténként, s ünnepnapokon. Amit e módon keresett, abból sódert, cementet vásárolt nemrég, bérelt egy betonkeverőgépet, s a barátokkal együtt mintegy 30 négyzetméternyi járdát létesített háza előtt, ahol esős időben roppant kínos volt közlekedni. Merte remélni, mindezért még elisme-' rést is kap a községi tanácstól.1 De nem ez történt. Eljárást «indí-1 tottak ellene, hogy tiltott módon szerez jövedelmet, amely után nem fizet adót. Állításának alapjául számos esetet sorakoztatott fel a szakigazgatási szerv vezetője, aki közölte: még ha a saját; anyja részére dolgozott, azután is kötelezhető adózásra. Á szabálysértési határozat hamar el is készült — ez törvényellenesnek; tart mindenféle maszek brigád^ beli tevékenységet —, benne kiszabva a fizetendő összeg. EztJ megfellebbezte a kiskunhalasi járási hivatalhoz címzett beadvá-, nyában, melyre még választ sem kapott, de már a helyi hatóság kiküldte részére az értesítést, mi-' szerint ha 15 napon belül nem egyenlíti ki a 2000 forint bünte-. tést, elzárása iránt tesznek intéz-í kedést. „Én úgy vélem, szabad idő- met9, hasznosan áldoztam t feLi amikor itt-ott segítettem, amit barátaim pedig viszonoztak a járda létesítésénél. Áz ilyesféle kölcsönösség közös érdeket szolgál"* — írja a panaszos. Dehogyis akarunk mi döntőbírók lenni ebben a kérdésben. Eme cikkünk révén éppen a megoldást szeretnénk szolgálni és segíteni az ilyen ellentmondások kiküszöbölésében, megelőzésében. Mert az tagadhatatlan, hogy a maszekolás anyagiakkal is jár. Ez az egyik ösztönzője az ebbéli tevékenységnek. De kár lenne, ha a munkaidő utáni maszekolás felszámolásához vezetnének a helytelenül értelmezett, rosszul alkalmazott, vagy éppen az élet változásaihoz nem igazított jövedelemadó-rendelkezések! összeállította: Velkei Árpád KONTÉNERRAKODÓ DARU # Üj konténerrakodó darut telepítenek a MÁV Józsefvárosi pályaudvarának konténerállomásán a már meglevő negyventonnás mellé. Az új daru, amely két sínpár felett dolgozik, nagymértékben növeli majd az állomás kapacitását, meggyorsítja és megkönnyíti a konténerek mozgatását. (MTI-fotó)
